2/2002. (I. 23.) BM rendelet. a tzvédelem és a polgári védelem mszaki követelményeinek megállapításáról

Átírás

1 1. oldal 2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tzvédelem és a polgári védelem mszaki követelményeinek megállapításáról A tz elleni védekezésrl, a mszaki mentésrl és a tzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 24. a) pontjában, valamint a polgári védelemrl szóló évi XXXVII. törvény 7. (1) bekezdésében meghatározott feladatok egységes ellátása érdekében a következket rendelem el: 1. A tzvédelem és a polgári védelem létesítéssel és használattal kapcsolatos mszaki követelményeit e rendelet 1-6. számú mellékleteiben állapítom meg. 2. (1) A rendelet hatálya a magánszemélyekre, a jogi személyekre, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkez szervezeteire és az egyéni vállalkozókra terjed ki. (2) 1 A rendelettel megállapított mszaki követelményeket a létesítmény, építmény, valamint a forgalomba hozott berendezés építési létesítési eljárása során a tervezésnél, az átalakításnál, a bvítésnél, illetve a módosításnál annak körében és mértékében kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség zárt katonai létesítményeire és a bányák föld alatti részeire A tzoltó-technikai termék, építési termék, tz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés (a továbbiakban együtt: termék) akkor építhet be, használható, illetve tartható készenlétben, ha tzvédelmi megfelelségét külön jogszabály alapján a belügyminiszter által kijelölt tanúsító szervezet tanúsította, vagy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Figazgatósága (a továbbiakban: BM OKF) az Európai Közösséget létrehozó szerzdésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló évi XIV. törvény alapján az egyenértékséget megállapította, illetve a Ttv ának (2) bekezdése alapján a termék forgalmazását engedélyezte. 4. (1) 3 Az e rendelet mellékleteiben megállapított mszaki követelmények elírásaitól - a Ttv ának (5) bekezdésében meghatározottak szerint - eltérés engedélyezhet. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmez nevét, székhelyét; b) a mszaki követelmény alkalmazásának pontos helyszínét, az érintett építmény, szabadtér, dolog stb. megnevezését; c) az érintett mszaki követelmény azon részét, amelyre az eltérési kérelem vonatkozik; d) a mszaki követelménytl való eltérés indokát; e) a kérelemhez mellékelni kell a tervezett megoldás (eltérés) olyan részletesség mszaki dokumentációját, amely bizonyítja, hogy az eltér megoldás a rendelettel megállapított mszaki követelményben foglalt elírásokkal legalább egyenérték biztonságot nyújt. (3) Amennyiben az eltérési kérelem tárgya más közigazgatási szerv hatáskörét is érinti, az engedélyeznek a döntés meghozatala eltt azok állásfoglalását is be kell szereznie. (4) A rendelet mszaki követelményei alól eltérés, a más hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárást megelzen adható. (5) Az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései irányadók. 5. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ 8. napon lép hatályba, a már megindult eljárást azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejleg a tzvédelem és a polgári védelem kötelez nemzeti szabványainak megállapításáról szóló 1/1995. (II. 10.) BM rendelet, valamint az azt módosító 26/1998. (VI. 9.) BM rendelet, az 54/1998. (XII. 31.) BM rendelet, a 18/1999. (VII. 13.) BM rendelet, a 32/1999. (IX. 8.) BM rendelet és a 3/2000. (I. 31.) BM rendelet hatályát veszti. 1. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez TZVÉDELMI MSZAKI KÖVETELMÉNYEK TZOLTÓTECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK I. FEJEZET 4 TZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA E fejezet általános elveket tartalmaz a tzoltó készülékek készenlétben tartója által elvégzend vizsgálatokra és egy hozzáért, karbantartó személy karbantartási munkálataira vonatkozóan. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. Karbantartó személy: karbantartó szervezet alkalmazásában lév vagy szerzdéses viszonyban álló személy, aki szükséges végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik, és rendelkezésére állnak a tevékenység végzéséhez szükséges szerszámok, felszerelések, információk, gépkönyvek, esetleg a gyártó ajánlása szerinti speciális eljárások, melyek segítségével képes elvégezni a 3. pont szerinti karbantartási tevékenységet (lásd 10. pont) Karbantartás: mszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, melyek célja, hogy a tzoltó készülék eredeti állapotát megtartsa, vagy abba azt úgy állítsa vissza, hogy képes legyen az eredeti funkcióit elvégezni. Mhelyjelleg tevékenység, amelyet megfelelen felszerelt mozgó szerviz (mhely) is elvégezhet, vagy a tzoltó készülék tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott helyiségben is megtörténhet, ha a mhelyfeltételek adottak Hatóság: az Országos Katasztrófavédelmi Figazgatóság, aki regisztrálja a karbantartó szervezet nevét, címét és felügyeli tevékenységét Karbantartó szervezet: egy olyan tzoltó készülék mhelyt fenntartó vállalkozás, amely felkészült a tzoltó készülékek karbantartására Készenlétben tartó: jogszabály által kötelezett készenléti helyen a tzoltó készülékek vizsgálatainak ellátásáért és a karbantartás elvégzésének biztosításáért felels személy vagy szervezet. 1 Megállapította: 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet 1.. Hatályos: VII. 10-tl. 2 Megállapította: 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet 2.. Hatályos: VII. 10-tl. 3 Megállapította: 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet 3.. Hatályos: VII. 10-tl. 4 Megállapította: 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet 4.. Hatályos: VII. 10-tl.

2 2. oldal 2. KÉSZENLÉTBEN TARTÓ ÁLTAL VÉGZEND VIZSGÁLATOK A készenlétben tartó vagy képviselje, megfelel idközökben, rendszeresen vizsgálja a tzoltó készülékeket, melynek során ellenrzi, hogy minden egyes tzoltó készülék - a tervezett telepítési helyen van, - a tzoltó készülék látható, a használat nem ütközik akadályba és a tzoltó készülékkel szemben állva a magyar nyelv használati utasítás olvasható, - a használati utasítások sértetlenek, - valamennyi nyomásmér vagy jelz mszer mködképes, - a tzoltó készülék zárt, ép, hiánytalan szakszer szerelvényekkel ellátott. A készenlétben tartó szükség esetén köteles gondoskodni a hiányosságok kijavításáról. Az ellenrz vizsgálatokat lehetleg havonta, de legalább negyedévente kell elvégezni és a tzvédelmi szabályzathoz [30/1996. (XII. 6.) BM rendelet] kapcsolva dokumentálni kell. 3. ÁLTALÁNOS ELÍRÁSOK 3.1. Általános szabályok A készenlétben tartónak biztosítani kell, hogy a tzoltó készülékek és a hajtóanyagpalackok a B., C., D. függelékekben megadottak szerinti karbantartása megtörténjen. A rendszeres karbantartást ennek a fejezetnek az elírásai szerinti karbantartó személy által az A. függelék szerint kell elvégeztetni, mely idszakot le lehet rövidíteni a környezeti vagy egyéb veszély okozta követelmények miatt. A karbantartási idszakokra vonatkozó korábban kiadott eltérési engedélyek érvényüket vesztik A karbantartó személy az alábbi esetekben a tzoltó készüléket készenlétben tartásra alkalmatlannak minsíti: - felépítése veszélyes állapotú, - alkalmazása esetén veszélyes lehet, - állapota miatt nem mködképes, - a tzoltó készülék vagy a hajtóanyagpalack töltetének vesztesége, nyomásának csökkenése meghaladja a gyártó által megadott értéket. A karbantartó személynek a veszély elhárításához szükséges intézkedéseket meg kell tennie. Amennyiben a tzoltó készüléken a hiba nem javítható ki a helyszínen, a karbantartó személynek a JAVÍTÁSRA SZORUL tartalmú címkével kell azt ellátni, írásban kell tájékoztatnia a készenlétben tartót. A címkét szembetn helyen kell alkalmazni, és tartalmaznia kell még a karbantartó személy azonosító jelzését és a dátumot is A karbantartó személynek ellenriznie kell, hogy a tzoltó készülék minden szempontot figyelembe véve használatra alkalmas, és nem tartozik a 4. pontban felsorolt felépítés tzoltó készülékek közé. Ha a tzoltó készülék nem felel meg a vonatkozó követelményeknek, vagy a 4. pontban felsoroltak közé tartozik, akkor a karbantartó személynek azt ki kell vonni a forgalomból, és errl írásban kell tájékoztatni a készenlétben tartót A karbantartást követen a felhasználásra alkalmas tzoltó készüléket a karbantartó személy a karbantartást igazoló címkével (lásd 7. pont) lássa el A karbantartó személynek a tzoltó készülék felfüggesztését és egyéb felszereléseit is meg kell vizsgálni és a tapasztalt hibáról, sérülésrl a készenlétben tartót írásban tájékoztatni kell A tzoltáskor mködésképtelen tzoltó készülékrl a készenlétben tartónak a hatóság felé bejelentést kell tennie Biztonsági intézkedések Tzbiztonság a karbantartás idején A készenlétben tartónak számolnia kell arra, hogy a karbantartási és az újratöltési eljárások a megelz tzvédelmi intézkedések hatékonyságát idlegesen csökkenthetik. A helyszínen nem javítható tzoltó készülékek pótlásáról gondoskodni kell Személyi biztonság Egy tzoltó készülék szétszerelésekor: - meg kell gyzdni arról, hogy a tzoltó készülék tartályában, tömljében vagy pisztoly szerelvényében van-e nyomás, - az elsütfejet vagy a szelep szerkezetet lassan kell meglazítani, majd amikor a nyomásleereszt hornyon minden maradó nyomás eltávozott, csak akkor szabad a szerelvényeket teljesen kicsavarni. Ha a tzoltó készülékben visszamaradt nyomást nem sikerül megszüntetni, a további szerelést nem szabad folytatni, amíg a gyártó által kiadott biztonsági intézkedéseknek nem tettek eleget. A nyomás alól történ hirtelen felszabadulás a tzoltó készülékben megmaradt oltóanyagot vagy tzoltó készülék szerelvényeket kivethet. Alkalmas befogó szerkezetet kell használni, és megfelel személyi biztonságról kell gondoskodni. A szén-dioxiddal oltó vagy egyéb nagy nyomással mköd tzoltó készülékek, illetve a hajtóanyagpalackok szelepeit befogás nélkül eltávolítani semmilyen körülmények között nem szabad. Szén-dioxiddal vagy gázzal oltó tzoltó készülékek karbantartását, az ártalmas gzök miatt, jól szellztetett környezetben kell elvégezni. A tzoltó készülékek szétszerelése során a karbantartó személynek gondoskodni kell arról, hogy a tzoltó készülékrl esetleg elszabaduló alkotóelemek, szerelvények senkinek se okozhassanak sérülést Nem tárgya ennek a fejezetnek az oltóanyag kezelésével összefügg munka-egészségügyi és biztonsági óvintézkedések elírása. 4. SELEJTEZEND TZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK Az alábbi tzoltó készülékek nem vehetk át karbantartásra: - olyan tzoltó készülék, melyhez a gyártó által ajánlott alkatrészek és oltóanyag már nem áll rendelkezésre, - a forgalomból kivont tzoltó készülék, - az újra nem tölthet tzoltó készülék, ha a felhasználhatósági határid már lejárt, - ha a tzoltó készülék gyártója, gyártási idpontja nem állapítható meg (nem olvasható).

3 3. oldal A karbantartó személy köteles írásban értesíteni a készenlétben tartót, hogy az ilyen tzoltó készülékek karbantartása nem végezhet el, és ezeket megfelel tzoltó készülékekkel kell helyettesíteni. A selejtezésrl a tulajdonos gondoskodik; a tzoltó készüléket ki kell üríteni, és roncsolással használhatatlanná tenni. Az eltávolított oltóanyag és a roncsolt készülék sorsáról a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelen kell gondoskodni. 5. TZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK ÚJRA TÖLTÉSE A készenlétben tartó köteles gondoskodni arról, hogy a részben vagy teljesen kiürült vagy kiürített tzoltó készülékek újra töltése megtörténjen és ez id alatt a helyettesítése megoldott legyen. Az újratöltést megelzen (lásd az A. függelék 1. megjegyzés) a tzoltó készüléket teljesen ki kell üríteni és az oltóanyagot ki kell selejtezni. A tzoltó készülékek újratöltését a gyártó által megadott eljárások és utasítások szerint kell végezni. Az újratöltött tzoltó készülékeken az újratöltés idpontját fel kell tüntetni. 6. ALKATRÉSZEK PÓTLÁSA Kizárólag a gyártó által megadott, jóváhagyott vagy szállított alkatrészeket és oltóanyagot szabad használni. Ha a gyártó megsznt és az eredeti alkatrészek nem állnak rendelkezésre, a hatóság engedélyezheti helyettesít alkatrészek és oltóanyag felhasználását. 7. KARBANTARTÁST IGAZOLÓ CÍMKE 7.1. A karbantartás elvégzését igazoló címke és BM OKF azonosító jel felragasztásával kell jelölni, mely a gyártó jelöléseit nem takarhatja el A címkén a következ adatok szerepeljenek: - FELÜLVIZSGÁLVA jelölés, - az újratöltés ideje (év, hónap), - a karbantartás ideje (év, hónap), - a karbantartó vállalat neve és címe, - a karbantartó személy egyértelm azonosító jelzése, - a karbantartás jellege (alap-/közép-/teljes kör karbantartás) Az egyedileg sorszámozott és a karbantartót azonosító BM OKF azonosító jel beszerzését a hatóság biztosítja az általa regisztrált karbantartó vállalkozások részére. A BM OKF azonosító kizárólag a karbantartást igazoló címkével együtt használható. Az MSZ 1040 szerint gyártott tzoltó készülékek esetében nyomáspróba adatait (év, hó, a nyomáspróbát végz jele) a tzoltó készülék tartályán (palackján) maradandó és jól látható módon fel kell tüntetni. Megjegyzés: A következ karbantartás idejét (év, hónap) is javasolt feltüntetni. 8. KARBANTARTÁS (ELLENRZÉS ÉS JAVÍTÁS) A tzoltó készülék javító mhelynek legyen meg a tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi speciális felszerelés és mszaki útmutatást tartalmazó leírása, és rendelkeznie kell megfelelen karbantartó személyzettel. A karbantartó szervezet január 1-jétl a tzoltó készülék karbantartó tevékenységre vonatkozóan rendelkezzen - bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító által - tanúsított minségbiztosítási rendszerrel. A tzoltó készülék javító mhely legalább az alábbi felszerelésekkel rendelkezzen: a) mérleg, b) világító tartályvizsgáló tükör, c) nyomásmér 1.6% pontosságú, d) nagyító, e) menet ellenrz javító, f) nyomáspróba berendezés, g) zártrendszer portölt, h) biztonsági szelep beállító, i) nyomaték kulcs, j) gyártó által javasolt célszerszámok, k) egyetemes csavarkulcsok, fogók stb. A mér- és ellenrz eszközök feleljenek meg a joghatású mérésre vonatkozó elírásoknak. Egyes különleges esetekben mint pl. a protein-alapú habképzanyag oldatoknál, az oltóanyag minsége romlik, ezért az ilyet idszakonként újjal kell lecserélni. A selejtezend oltóanyagot a környezetvédelmi elírások és a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályok szerint kell kezelni. A ciklusidket a tzoltó készüléken feltüntetett gyártási idponttól kell számításba venni. Az 5. és 15. évben esedékes középkarbantartás magába foglalja az éves alapkarbantartás mveleteit is. A 10. éves teljes kör karbantartás magába foglalja az éves és az 5. évi mveleteket is. Amikor a tzoltó készülékek teljes kör karbantartása esedékes, az eljárást a D. függelék vonatkozó részei szerint kell végrehajtani és célszer figyelembe venni az újratöltésre vonatkozó 5. szakasz szerinti ajánlásokat is. A D. függelék elírásai mellett elssorban a gyártó vonatkozó ajánlásait kell betartani. Amennyiben vizet alkalmaznak a különböz eljárásoknál, a tzoltó készüléket az újratöltést megelzen alaposan ki kell szárítani. Megjegyzés: Az érvényes országos és európai szabályozások alkalmazhatók a szén-dioxiddal oltók és a hajtóanyagpalackok karbantartásánál és hidraulikus vizsgálatainál Oltópor Ha az oltópor hidegebb, vagy nagy relatív nedvességtartalmú levegvel érintkezik, akkor az oltópor káros mennyiség nedvességet abszorbeálhat. Mieltt bármilyen oltóporral mköd tzoltó készüléket szétszerelnek, ellenrizni kell, hogy a felülvizsgálat vagy karbantartás alatt ebben a megjegyzésben megadott óvintézkedések betarthatóak-e.

4 4. oldal Oltóport tartalmazó tzoltó készüléket csak a lehet legszárazabb, rendelkezésre álló feltételek között (RM<70% és 20 C vagy a gyártó elírásainak megfelelen) és a vizsgálatokhoz szükséges, legrövidebb ideig szabad szétszerelni, hogy a légköri nedvesség oltóporra gyakorolt hatása csökkenjen. Ennél fontosabb, hogy az oltóportípusoknak egymáshoz vagy a szennyez anyagokhoz való keveredését el kell kerülni. Egyes oltóporok egymással érintkezve reakcióba lépnek, amelynek során szén-dioxid és víz keletkezik. A víz az oltópor csomósodását okozza, míg a keletkez szén-dioxid a rendszerben veszélyes nyomásnövekedést eredményezhet. Egyidejleg csak azonos típusú oltóport tartalmazó tzoltó készüléket szabad szétszerelni és megvizsgálni Gázzal oltó tzoltó készülékek Az ózonréteget károsító anyagokra vonatkozó 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet elírásait be kell tartani a töltési és lefejtési mveleteknél. A halonnal oltó tzoltó készüléket nem szabad kiüríteni, de a halon visszanyerésére alkalmas, zárt rendszer eljárással kell leengedni, és szükség esetén regenerálni. 9. A TZOLTÓ KÉSZÜLÉK ÉLETTARTAMA A karbantartó személy írásban tájékoztassa a készenlétben tartót arról, ha a tzoltó készülék készenlétben tartásra nem alkalmas, selejtezésre szorul. Egy tzoltó készülék üzemben tartási ideje, kivéve a szén-dioxiddal oltót és a hajtóanyagpalackot, nem haladhatja meg a 20 évet. Az 50 kg és az annál nagyobb töltettömeg tzoltó készülékek gyártója, vagy a szakérti névjegyzékben szerepl szakért véleménye alapján 20 éven túl is üzemben tarthatók. Az üzemben tartás meghosszabbítása legfeljebb kétszer 5 év idtartamban történhet. 10. A KARBANTARTÓ SZEMÉLY KÉPZÉSE ÉS GYAKORLATA A karbantartó személyt képezni kell. A képzés legalább 3 hónapos tzoltó készülék javításában szerzett gyakorlatot és egy tanfolyamon való részvételt foglaljon magába. A tanfolyam javasolt hossza legalább 32 óra legyen. A karbantartó személynek a tanfolyam végén - a hatályos jogszabály alapján - sikeres vizsgát kell tenni. A szakvizsga érvényességi idejének meghosszabbítására 5 évenként ismételten vizsgát kell tenni. A. FÜGGELÉK (elírás) A tzoltó készülékek élettartama és a javítási idközök A tzoltó készülék típusa Alapkarbantartás 1 (B. függelék) Középkarbantartás 1 (C. függelék) Teljes kör karbantartás 1 (D. függelék) A tzoltó készülék élettartama Vizes oltóanyag-bázisú habbal és vízzel oltók 1 év 5 és 15 év 10 év 20 év Porral oltó 1 év 5 és 15 év 10 év 20 év Porral oltó, törszeges, állandó nyomású2 1 év 15 év 10 év 20 év Gázzal oltó 1 év - 10 év 20 év Valamennyi szén-dioxiddal oltó 1 év - 10 év A vonatkozó szabályozás szerint Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tzoltó készülékek (20 kg-os össztömeg alatt) Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tzoltó készülékek (20 kg-os össztömeg felett) hat hónap - 5 év 20 év, de legkésbb ig hat hónap - 5 év 20 év B. FÜGGELÉK (elírás) 1. Állandó nyomású vízzel, habbal, porral és gázzal oltók 2. Törszeges, állandó nyomású porral oltók 3. Hajtóanyagpalackos vízzel és habbal oltók 4. Hajtóanyagpalackos porral oltók 5. Szén-dioxiddal oltók Az alapkarbantartás mveletei Sorszám A karbantartás tárgya Az elvégzend feladatok és tevékenységek 1. A biztonsági és jelzszerelvények ellenrzése X X X X X A tzoltó készülék mködképességének megállapítása érdekében ellenrizni kell a biztonsági és a jelzszerelvényeket. 1 A kötelez ellenrzési és javítási ciklusidk trési ideje 2 hónap. 2 Az eredetileg zárt (törszeges) porral oltó tzoltó készülékeket - újratöltésre - vissza kell juttatni a gyártóhoz.

5 5. oldal 2. A nyomásmérk ellenrzése és átvizsgálása, a tzoltó készülék üzemi nyomásának ellenrzése 3. A tzoltó készülék küls szemrevételezése X X A nyomásmérk ellenrzése során, ha nem mködnek akadálymentesen, vagy ha a mért nyomásérték az elírttól eltér, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni. A hajtóanyag mennyiségét nyomásméréssel kell ellenrizni. X X X X X Meg kell vizsgálni, hogy a tzoltó készülékek kifogástalan és biztonságos mködését gátló korróziós hiba, horpadásos vagy domború deformáció vagy egyéb károsodás látható-e. Ha ilyenek találhatók, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni. 4. A szén-dioxiddal oltó tzoltó készülék tömegellenrzése X A tzoltó készülék tömegét le kell mérni és ellenrizni kell a palackba beütött értékkel. A szén-dioxid-veszteség legfeljebb 10% legyen. 5. Az üríttöml és lövke ellenrzése X X X X X Ellenrizni kell a töml és a lövke állapotát, meg kell gyzdni arról, hogy használatra alkalmas, kifogástalan állapotban vannak. 6. A matrica ellenrzése X X X X X Ellenrizni kell a matrica épségét, olvashatóságát és megfelel tartalmát. 7. A vízzel és habbal oltó tzoltó készülékek tartályainak kiürítése X Az oltóanyagtöltetet egy tiszta edénybe kell kiönteni és a gyártó által megadottak szerint kell ellenrizni, további használatra való alkalmasságát megvizsgálni. 8. A porral oltó tzoltó készülék oltópor-ellenrzése X Vizsgálni kell az idegen anyagok jelenlétét, a csomósodást és a rögképzdést. A tzoltó készülék forgatásával az oltóport fel kell lazítani, ügyelve arra, hogy az ne folyhasson ki. Amennyiben a fenti felsorolt hibák valamelyike is látható, illetve nem válik folyóssá az oltópor, vagy bármilyen elváltozás tapasztalható, azt ki kell selejtezni, majd a D. függelék 2. megjegyzésében foglaltak szerint újra kell tölteni. 9. A tzoltó készülék szerelvényeinek ellenrzése 10. A mködtet- és az elsütfej-szerelvény ellenrzése 11. A hajtóanyagpalack leszerelése 12. A hajtóanyagpalack vizsgálata 13. Az O gyrk, alátétek cseréje X X Szükség esetén leveg átfúvatással meg kell tisztítani a tzoltó készülék szerelvényeit. Meg kell gyzdni arról, hogy a töml, a lövke, a szr (ha van ilyen felszerelve), a felszállítócs és a töltszelep hibátlan. Hiba esetén ki kell javítani vagy cserélni kell azokat. Ellenrizni kell a mködtet- és ürítszerelvényeket (ha van ilyen felszerelve). Meg kell tisztítani, fel kell újítani vagy újjal kell pótolni, ha szükséges. X X X Ahol a mködtet- és az elsütfej-szerelvény kiszerelhet a töltet kibocsátása nélkül, meg kell tisztítani és ellenrizni kell a hibátlan mködképességet, valamint az alkatrészek épségét. A sérült elemeket szükség esetén cserélni kell. A mozgó alkatrészeket és a csavarmeneteket a gyártó ajánlása szerinti kenanyag alkalmazásával védeni kell. X X A rögzítszerelvények meglazításával a hajtóanyagpalackot le kell szerelni. X X A hajtóanyagpalackok küls szemrevételezése. A sérült palackok pótlásakor a gyártó elírásai szerint kell eljárni. A palack tömegét le kell mérni, és az értéket a palackon lév beütéssel kell összehasonlítani. Ha a palackban az elírt értékhez képest 10%-kal nagyobb veszteség van, akkor a gyártó elírása szerint a hajtóanyagpalackot ki kell cserélni. A nyomástartó edények nemzeti szabályozásai alkalmazhatók. X X X X X A tömítelemek ellenrzésekor vagy cseréjekor a gyártó elírásai szerint kell eljárni. Ha a töml zárófóliás tömítgyrvel van szerelve, azt minden esetben cserélni kell. 14. A vízzel, habbal oltó tzoltó készülékek tartályainak bels vizsgálata X A mveletet világító segédeszközzel kell elvégezni. Ellenrizni kell a tartályok küls és bels bevonatának épségét és korróziómentességét. A sérült bevonatot fel kell újítani. 15. A porral oltó tzoltó készülékek tartályainak vizsgálata X A mveletet világító segédeszközzel kell elvégezni. Ellenrizni kell a tartály korróziómentességét. 16. A vízzel, habbal oltók újratöltése X A gyártó elírásait figyelembe véve az eredeti töltetet vissza kell tölteni, vagy újjal kell helyettesíteni azt. 17. A tzoltó készülékek összeszerelése 18. A karbantartást igazoló címke kitöltése X X X X X A gyártó elírásait figyelembe véve kell elvégezni. A véletlen mködtetés megelzése érdekében biztosítószerelvényt kell alkalmazni és egyedi azonosítására alkalmas plombafogóval fémzárolni, vagy annak megfelel eljárást kell használni. X X X X X Minden karbantartási ciklust jelölni kell az 5. és 7. szakaszban foglalt elírások szerint.

6 6. oldal C. FÜGGELÉK (elírás) A középkarbantartás mveletei 1. A táblázatban megadottak a B. függelékben szereplkkel együtt végzendk el. 2. A nyomásjelz mszerrel felszerelt, állandó nyomású tzoltó készüléken, a gyártó elírásai szerint, a nyomásjelz mködképességét kell ellenrizni. 3. A tzoltó készüléket ki kell üríteni, kivéve a halonnal és a szén-dioxiddal oltókat. 4. A gyártó útmutatása szerint meg kell vizsgálni az oltóanyagot (lásd 8.1.) 5. Nagyítóval részletesen vizsgálni kell a tzoltó készüléket. Vizsgálni kell, hogy léteznek-e korróziós, sérült helyek: - a zárószerelvényeken, az elsütfej-szerelvényen, - a nyomásjelz mszeren, - a töml- és a pisztolyszerelvényen. 6. Világítóeszköz és tükör segítségével meg kell vizsgálni a tartály belsejét, különös tekintettel a korróziós nyomokra és a bels bevonat hibátlanságára vonatkozóan. A hegesztési varratok épségét fokozottan vizsgálni kell. A tevékenység során a gyártó elírásai szerint kell eljárni, kétes esetekben pedig a gyártóhoz kell fordulni. 7. Meg kell vizsgálni minden záróelemet a csatlakozó menet, alak, méret és bevonat szempontjából. 8. A tzoltó készülék összeszerelése. A tzoltó készüléket a gyártó elírásait figyelembe véve meg kell tölteni oltóanyaggal és össze kell szerelni. 9. A biztosító- és biztonsági szerelvények felszerelését követen a karbantartást igazoló címke kitöltése. D. FÜGGELÉK (elírás) A teljes kör karbantartás mveletei 1. A táblázatban szerepl feladatokat a B. és C. függelékben felsorolt eljárásokkal együtt kell elvégezni. 2. A tzoltó készülékek teljes szétszerelését követen a hibás részeket selejtezni szükséges, majd ezeket újjal kell pótolni. 3. A tartályt a rajta lév jelölés értékének megfelel nyomáson nyomáspróbának kell alávetni. A jelöletlen tartályokat javítani nem szabad, azokat selejtezni kell. Az MSZ 1040 szerinti tzoltó készülékeknél a nyomáspróbát a legfeljebb 25 kg össztömeg tzoltó készülék esetén festetlen, az annál nagyobb össztömeg tzoltó készülék esetén a hegesztési varratok környezetében, fémtiszta állapotban szükséges végezni. 4. Nyomáspróbának kell alávetni a biztonsági szelepet és a tzoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a mködtetés során a nyomás által terhelt. 5. A biztonsági szerelvényt (pl. biztonsági szelep) a gyártó elírásait figyelembe véve ellenrizni és szükség esetén beállítani vagy cserélni kell. 6. Meg kell tölteni, össze kell szerelni és biztosítószerelvénnyel kell ellátni a tzoltó készüléket, majd ki kell töltetni a karbantartást igazoló címkét. E. FÜGGELÉK (tájékoztatás)... A készenlétben tartó neve... Az ellenrzést végz neve... A tzoltó készülékek ellenrzési és javítási nyilvántartása A javító(k) neve: Sorszám A tzoltó készülék Az ellenrzés idpontja (negyedév) Javítás Megjegyzés készenléti helye típusa gyári száma I. II. III. IV.

7 7. oldal II. FEJEZET 1 JELZTÁBLA VÍZVEZETÉKEKHEZ ÉS TZOLTÓ-VÍZFORRÁSOKHOZ E fejezet tárgya az ivóvíz-távvezetékek, a helyi vízelosztó és a helyi bekötvezetékek üzemeltetéséhez szükséges szerelvények, továbbá a távvezetékek nyomvonalának jelölésére használatos, valamint a tzoltó-vízforrások helyét, teljesítképességét, esetleges különleges rendeltetését jelz táblák. A fejezet a nem ivóvízvezetékek jelztábláira is vonatkozik (pl. ipari víz, nyersvíz, üzemi vízvezeték), ha a vízfajtára a jelztáblán utalás történik. 1. FELHASZNÁLÁSI TERÜLET A jelztáblák (a továbbiakban: tábla) kialakításuktól függen a következk: - A jel tábla: ivóvíz-távvezetékekhez, - B jel tábla: helyi vízelosztó vezetékekhez, - C jel tábla: bekötvezetékekhez, - D jel tábla: tzoltó-vízforrásokhoz. 2. KÖVETELMÉNYEK 2.1. Méretek A táblák és az írásjelek méreteit, továbbá a felirati mezk elrendezését a függelék tartalmazza ( ábrák). Az A, a B és a C jel táblák esetén a távolságjelz kereszt szárszélessége 4-5 mm, szárhosszúsága pedig 35 mm legyen. A távolsági adatok esetén az egész métereket a tizedméterektl vesszvel kell elválasztani. A D jel, egyben a tzcsapot jelz táblára vonatkozó 4. ábra az alaptábla méreteit is mutatja. A D jel táblára vonatkozó ábrák példaként mutatják az egyes tzoltó-vízforrások tábláinak kialakítását és feliratozását Anyag A táblák és az írásjelek anyaga a szakasz követelményeit kielégít - anyagában színezett - manyag. Meglev hálózatok tábláinak pótlásához a fejezet követelményeit kielégít fémtáblák is felhasználhatók Kivitel A Víztávvezeték feliratot az A jel táblán, továbbá a Víz feliratot a B jel táblán, fent, középen, a C jel táblán pedig jobbra, fent kell elhelyezni A táblák az idjárási és mechanikai hatásokkal szemben ütés-, korrózió-, illetve öregedésállóak, valamint színtartóak legyenek. Hosszan tartó UV sugárzás, nedvesség vagy ingadozó hmérséklet hatására se következzen be a táblák olyan mérték alakváltozása és elszínezdése, amely a feliratozás olvashatatlanságát eredményezné A nem használható tzcsap jelölésére átlósan elhelyezett, a keret szélességével és színével megegyez csíkot kell elhelyezni - levehet módon - a tzcsapot jelz táblán Szín A tolózárt jelz tábla (A, B és C jel tábla) alapszíne: RAL 5010 enciánkék, bet-, szám- és jel színe (a továbbiakban: feliratozása): RAL 9002 szürkésfehér Az ürítzárt jelz tábla (A és B jel tábla) alapszíne: RAL 6018 sárgászöld, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér A légtelenít szerelvényt jelz tábla (A és B jel tábla) alapszíne: RAL 5010 enciánkék, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér A házi felzárót jelz tábla (C jel tábla) alapszíne: RAL 5010 enciánkék, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér A válaszzárt jelz tábla (nyomásövezeti zónahatáron A és B jel tábla) alapszíne: RAL 3000 tzvörös, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér A tzcsapot, a sekély kutat, a mély kutat és a medencét jelz táblák (D jel táblák) alapszíne: RAL 9010 fehér, kerete: RAL 3000 tzvörös, feliratozása: RAL 9005 fekete Feliratozás Az írásmód függleges, vastag vonalú, közepes írás A felirati mezk tartalmának részletezése az A, a B és a C jel tábla ábrája alapján: a) A szerelvény nyilvántartására való legfeljebb 12 helyiérték szám vagy barcode (az A, a B és a C jel táblához). b) A szerelvény rendeltetésére utaló rövidítések a következk szerint: Z tolózár L légtelenít szelep H házi felzáró AL önmköd légtelenítés Ü ürítzár VZ válaszzár nyomásövezeti zónahatáron c) A csvezeték névleges átmérje (DN) mm-ben. d) Távolsági adatok méterben, felülnézetben balról vagy jobbról és elölrl. Az üresen maradt bal vagy jobb oldali mezbe a szerelvény kezelszervének nyitási irányát kell feltüntetni: Balra forgó nyíl, ha felülrl nézve az óramutató járásával ellentétes vagy jobbra forgó nyíl, ha az óramutató járásával megegyez a szerelvény nyitási iránya. e) Utalás a vezeték üzemeltetjére (az A és a B jel tábla esetén) A felirati mezk tartalmának részletezése a D jel táblák ábrái alapján: a) A szerelvény rendeltetésére utaló rövidítések a következk szerint: T tzcsap M medence ht habtzcsap E 52 mm kiömlnyílású tzcsap K kút b) A csvezeték névleges átmérje (DN) mm-ben. 1 A korábbi II. Fejezet hatályon kívül helyezésével számozását III. Fejezetrl módosította: 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet 4..

8 8. oldal A T után lev szám annak a nyomócsnek a névleges átmérjét jelenti mm-ben, amelyrl a megjelölt tzcsap a vizet kapja. Ebbl a számból következtetni lehet a tzcsap vízhozamára. Az M után lev szám m 3 -ig - a medence rtartalmát jelenti m 3 -ben. 999 m 3 -nél nagyobb rtartalmú medence jelölése a következ: m 3 -ig a harmadik számjegy helyére 1, m 3 -ig a harmadik számjegy helyére 2, m 3 -ig a harmadik számjegy helyére 3 kerül, és így tovább, az els két számjegy helye pedig üresen marad. A 7. ábrán feltüntetett három 0 csupán a számjegyek helyét mutatja. A K után lev szám a kút átlagos vízszintjének a talajszinttl mért mélységét jelenti m-ben. Megjegyzés: Sekély kút az, amelynek az átlagos vízfelszíne a talajszinttl mérve 6 m-nél nincs mélyebben, míg a mély kút átlagos vízfelszíne ennél mélyebben van. c) Távolsági adatok méterben, felülnézetben balról vagy jobbról és elölrl. Az üresen maradt bal vagy jobb oldali mezbe vagy a tábla valamelyik alsó sarkába a szerelvény kezelszervének nyitási irányát kell feltüntetni: Balra forgó nyíl, ha felülrl nézve az óramutató járásával ellentétes vagy jobbra forgó nyíl, ha az óramutató járásával megegyez a szerelvény nyitási iránya Ha a csvezetékben ipari víz van, akkor a rövidítések elé I bett (az ipari víz rövidítését) kell tenni (pl. IZ, IT) A háromágú nyíl a vízforrás helyének az irányát jelenti a melléje, illetve alája írt számokkal, jobbra, balra, illetve elre. A kör alakú nyíl az elzárószerelvény nyitási irányát mutatja Az E bett a tábla alsó sarkában kell elhelyezni. 3. MEGNEVEZÉS ÉS MEGRENDELÉSI ADATOK 3.1. Megnevezés Példák Tábla a víztávvezeték szerelvényének, illetve nyomvonalának megnevezésére: A jel jelztábla Tábla a helyi vízelosztó vezeték szerelvényének megnevezésére: B jel jelztábla Tábla a bekötvezeték szerelvényének megnevezésére C jel jelztábla A tzcsapot jelz tábla megnevezése: D jel jelztábla tzcsaphoz A sekély kutat jelz tábla megnevezése: D jel jelztábla sekély kúthoz 3.2. Megrendelési adatok A táblák megrendelésekor a következ adatokat kell megadni: - a tábla megnevezését; - a tábla anyagát; - a tábla alap- és a feliratozás színét a RAL-színminta jelének megadásával; - a feliratozást: = a szerelvény nyilvántartási számát (ha van), = a szerelvény rövidített jelölését, = a szerelvény rövidített jelölését, = a csvezeték névleges átmérjét, = távolság-meghatározó számo(ka)t, = a szerelvény nyitási irányát, és = az üzemeltet adatait (az A és B jel tábla esetén). A táblára vonatkozó egyéb kiviteleket (pl. furatlan, nyomott, festett, cserélhet felirat, két oldalon megjelölt felirat) megegyezés szerint kell megadni. Példa A jel jelztábla Ipari vízhez tolózár (IZ). Anyaga: manyag. Alapszíne: RAL 5010 enciánkék, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. A szerelvény nyilvántartási száma: C névleges átmérje (DN): 1200 mm. A szerelvény a táblától jobbra 16,3 m, elre 17,4 m-re van (felülrl nézve), nyitási iránya balra (az óramutató járásával ellentétesen). Üzemeltet (neve, címe): A hibabejelentés telefonszáma: 4. ELHELYEZÉS A táblát céljának megfelel helyen, 2 m magasságban, maradóan és jól látható módon kell felersíteni. Felersítéskor ügyelni kell arra, hogy a tábla el ne fordulhasson. A tábla legyen felersíthet önmagában vagy hátsó tartólemezzel, és ahhoz 2 db csavarral, rejtetten lehessen rögzíteni a táblát. A tábla rögzítésére a hátsó tartólemez kialakítása tegye lehetvé annak felersítését oszlopra is (hevederrel, acélpántos rögzítéssel, bilinccsel stb.). Föld alatti vagy föld feletti tzcsap, illetve habtzcsap jelzésére a táblát a szerelvényszekrény (a szerelvényszekrényekre vonatkozó mszaki követelmények szerint) felett kell elhelyezni. Medence tábláján, ha a medencében szívócs van, amelyhez a tzoltó szivattyú közvetlenül csatlakoztatható, a távolságot jelz számok a szívócs távolságát, egyéb esetben pedig a szívóaknafedélnek a táblától mért távolságát adják meg. 5. ALKALMAZÁS

9 9. oldal Táblával kell megjelölni minden föld alatti és föld feletti (a föld alatti, valamint a föld feletti tzcsapra vonatkozó mszaki követelmények szerint) tzcsapot. Oltóvíztároló medencét, kutat és egyéb vízforrást csak akkor kell megjelölni, ha megjelölését jogszabály vagy hatóság elírja. Nem kell megjelölni a fali tzcsapot (a fali tzcsapra vonatkozó mszaki követelmények szerint). Példák FÜGGELÉK Jelztáblák 1. ábra A jel tábla 2. ábra B jel tábla

10 10. oldal 3. ábra C jel tábla A C jel táblán a szerelvény nyitási irányát nem kell feltüntetni b = 18 n = ábra Az alaptábla méretei (Tzcsapot jelz tábla)

11 11. oldal 5. ábra Sekély kutat jelz tábla 6. ábra Mély kutat jelz tábla 7. ábra Medencét jelz tábla

12 12. oldal 8. ábra Nem használható tzcsapot jelz tábla III. FEJEZET 1 TZOLTÓ-VÍZFORRÁSOK ÉS TARTOZÉKAIK FELÜLVIZSGÁLATA, KARBANTARTÁSA E fejezet tárgya tzoltáshoz vízkivételezésre használható tzcsapok, víztárolók (medence, tartály), természetes felszíni vizek, tzcsapszekrények, szerelvények és tartozékok (a továbbiakban: tzoltó-vízforrások) felülvizsgálata és karbantartása. Nem tárgya a fejezetnek a beépített tzoltó berendezések vízellátásának felülvizsgálata. 1. ÁLTALÁNOS ELÍRÁSOK 1.1. A vízkivételi helyeket, azok szerelvényeit és tartozékait legalább félévenként - a fagy elleni védelmet szükség szerint - a fenntartónak felül kell vizsgáltatnia. Megjegyzés: Felülvizsgálatot csak szakvizsgával 2 rendelkez személy végezhet A vizsgálatok alapján feltárt hiányosságokat meg kell szüntetni. A tz vagy egyéb káreset során meghibásodott, illetve az oltáshoz használt vízkivételi helyek és azok szerelvényeinek karbantartását, javítását azonnal el kell végezni A vízkivételi helyekrl nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza: - a felülvizsgálat, karbantartás idpontját, - a felülvizsgálatot, karbantartást végz nevét, megállapításait, - az esetlegesen javítást végz nevét és a javítás megnevezését A tzoltó-vízforrások jelztábláinak adatait és épségét ellenrizni kell A vízkivételi helyek az év minden szakában hozzáférhetek, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszeren használhatók legyenek A tzcsapokat és a szerelvényeket karbantartáskor - a védfesték lekopása vagy sérülése esetén - korrózió ellen védeni kell. 2. VEZETÉKES VÍZELLÁTÁS SZERELVÉNYEI ÉS TARTOZÉKAI Felülvizsgálatkor és karbantartáskor a vízvezetéket teljesen át kell öblíteni. Megjegyzés: Az átöblítést a tiszta víz megjelenéséig kell végezni Tzcsapok általános elírásai A vízvezetéki hálózatban - legalább annak átadásakor - teljesítménymérést kell végezni. A hálózat megfelel, ha a legkedveztlenebb vízkivételi helyen lev tzcsapjából a megengedett legkisebb üzemi nyomáson kifolyó vízmennyiség az arra vonatkozó szabályzat 3 szerinti A felülvizsgálatot, a karbantartást vagy a javítást követen a fali tzcsapokat és tzcsapszekrényeket - a közterületen lev tzcsapok kivételével - ellenrz fémzárral kell ellátni Föld alatti tzcsap (vonatkozó mszaki követelmények szerint) A kifolyócsonk lezárására való záró- vagy védsapka eltávolítása után meg kell vizsgálni a tzcsapházat. Ha benne víz található, akkor szükségszeren tisztítani, javítani vagy cserélni kell Ha a tzcsapszekrényben is található víz, akkor - a víz eltávolítása után - ellenrizni kell a tzcsap zárószerkezetét, a hibát és a szivárgást meg kell szüntetni A tzcsap kifolyócsonkjának és a zárósapkának menetes részeit a szennyezdésektl meg kell tisztítani és be kell zsírozni. Ellenrizni kell a tömszelence állapotát. A sérült tömítést ki kell cserélni. Hiányzó véd- vagy zárósapkát pótolni, a sérültet pedig cserélni kell A tzcsap menetét idomszerrel ellenrizni kell. Hibás mködés esetén azt meg kell javítani A tzcsap szelepe tzcsapkulccsal könnyen legyen mködtethet. A szelep nehezen járó vagy hibás zárószerkezetét, illetve nem mköd víztelenítés esetén a szelepet ki kell szerelni, és a hibát meg kell szüntetni Föld feletti tzcsap (vonatkozó mszaki követelmények szerint) A tzcsap állapotát szemrevételezéssel ellenrizni kell. 1 Számozását módosította: 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet Lásd a 32/1997. (V. 9.) BM rendeletet. 3 Jelenleg az Országos Tzvédelmi Szabályzat érvényes.

13 13. oldal Ellenrizni kell a csonkkapcsok és a tömítések állapotát. Azokat a szennyezdésektl meg kell tisztítani A tzcsap (szelep) kinyitásával meg kell gyzdni annak üzemképességérl A szelep föld feletti tzcsapkulccsal (mely a vonatkozó mszaki követelmények szerinti) és/vagy egyetemes kapocskulccsal könnyen legyen mködtethet Nehezen járó vagy hibás zárószerkezet, valamint elégtelen víztelenítés esetén a szakasz szerint kell eljárni Fali tzcsap és falitzcsap-szekrény oltóvízvezetékhez (vonatkozó mszaki követelmények szerint) Szemrevételezéssel ellenrizni kell: - a tzcsap (csepegésre, szivárgásra, zárásra), - a falitzcsap-szekrény, és - a szerelvények állapotát A tzcsap (szelep vagy golyóscsap) üzemképességérl - a szerelvényszekrényben lev tartozékok eltávolítása után - annak kinyitásával kell meggyzdni Ellenrizni kell, hogy a tzcsap könnyen nyitható és jól zárható-e. Nehezen nyitható csap vagy zárás után tapasztalható vízszivárgáskor a szelepet javítani vagy cserélni kell Ellenrizni kell a tömszelence tömítését. A próba során a tzcsap nyomócsonkját Z jel kupakkapoccsal kell lezárni és a szelepet ki kell nyitni. Szivárgás nem lehet. Szivárgás észlelésekor a tömítést cserélni kell A tzcsapot a szennyezdésektl meg kell tisztítani Víztelenítéses rendszer hálózathoz tartozó fali tzcsap ellenrzésekor és karbantartásakor meg kell gyzdni a tökéletes víztelenítésrl. Nem megfelel víztelenítéskor a szükséges javítást el kell végezni Meg kell vizsgálni, hogy a tzcsapra szerelt és a felhasználási irányokban kifektetett töml nem törik-e meg olyan mértékben, hogy a töml keresztmetszetét szkítve a víz áramlását akadályozza, vagy esetleg károsodást okoz a tömlben Ellenrizni kell, hogy a nyomótöml a sugárcsvel és a fali tzcsappal összeszerelt állapotban van-e Ellenrizni kell a töml és a tzoltó-sugárcs tartószerkezeteinek meglétét és használhatóságát, meg kell gyzdni a szellzfuratok (vízelvezet nyílások) meglétérl Meg kell gyzdni arról, hogy a falitzcsap-szekrény ajtaja és a tolózár könnyen nyitható-e A falitzcsap-szekrényt a szennyezdésektl meg kell tisztítani. Az esetleges rozsdát kívül-belül el kell távolítani, a hiányzó festést és feliratokat, jelzéseket a tzveszélyes figyelmeztet és tzoltósági jelztáblákra vonatkozó mszaki követelmények szerint pótolni kell Fali tzcsap és falitzcsap-szekrény száraz felszálló vezetékkel Száraz tzivíz-vezeték tzcsapszekrényében lev szerelvényeket (gömbcsapok) legalább 5 évenként nyomáspróbázni kell. A próbanyomás értéke az arra vonatkozó szabályzat 1 szerint Felülvizsgálatkor és karbantartáskor értelemszeren a 2.4. szakaszban foglaltakat kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy meg kell vizsgálni a vezetékrendszer vízteleníthetségét és feltöltéskor a légteleníthetségét Tzcsapszekrény föld alatti tzcsaphoz (vonatkozó mszaki követelmények szerint) A tzcsapszekrény állapotát szemrevételezéssel ellenrizni kell A tzcsapszekrény fedelének felnyitása után meg kell vizsgálni, hogy a szekrényben nincs-e víz. Ha abban víz található, akkor a és szakasz szerint kell eljárni A víz eltávolítása után a tzcsapszekrényt az iszaptól és egyéb szennyezdésektl meg kell tisztítani Eredeti helyzetébl kimozdult vagy megsüllyedt tzcsapszekrényt új alapra kell helyezni úgy, hogy fedele a talajszinttl legalább 0,02 m-rel magasabban legyen A hibás tzcsapszekrényt meg kell javítani vagy ki kell cserélni A tzcsapszekrény fedele lánccal jól illeszked, zsírozott és tzcsapkulccsal könnyen leemelhet legyen A tzcsapszekrény fedelét és legalább 1 m 2 -es környezetében a talajt hulladéktól, iszaptól, hótól, jégtl és más szennyezdéstl rendszeresen meg kell tisztítani Szerelvényszekrény föld alatti tzcsaphoz (vonatkozó mszaki követelmények szerint) Ellenrizni és értelemszeren alkalmazni kell felületvizsgálatkor és karbantartáskor a , a és a szakaszban foglaltakat Ellenrizni kell a szerelvényszekrényben és a szerelvényszekrény mellett lev tartozékok meglétét Meg kell vizsgálni a felszerelések elhelyezésére való tartók állapotát Szerelvényszekrény föld feletti tzcsaphoz (vonatkozó mszaki követelmények szerint) Ellenrizni és értelemszeren alkalmazni kell a , a és a szakaszban, továbbá a 2.7. szakaszban foglaltakat Állványcs föld alatti tzcsaphoz (vonatkozó mszaki követelmények szerint) Szemrevételezéssel ellenrizni kell az állványcs állapotát Gyakorlati próbával - a vízvezeték-hálózat átöblítése után - meg kell gyzdni a szelepek helyes mködésérl A menetes csatlakozásokat a szennyezdésektl meg kell tisztítani és be kell zsírozni. Ellenrizni kell továbbá a szr tisztaságát és a tömítgyr épségét is Meg kell vizsgálni, hogy az állványcstörzshöz képest a szerelvényház elforgatható-e Ellenrizni kell az állványcstörzs alsó részére szerelt, a föld alatti tzcsaphoz csatlakozó menetes szerelvény megbonthatóságát Tzcsapkulcs (vonatkozó mszaki követelmények szerint) A tzcsapkulcs használhatóságáról gyakorlati próbán kell meggyzdni (pl. elforgatható-e) Tzoltó-nyomótöml A tömlt ki kell fektetni és szemrevételezéssel meg kell vizsgálni, hogy nem nedves-e, nem penészes-e és nincsenek-e rajta külsérelmi nyomok, valamint láthatók-e rajta a megjelölésre vonatkozó adatok. Ellenrizni kell a töml hosszát (a tzoltó nyomótömlre vonatkozó mszaki követelmények szerint). Eredményes vizsgálat után a tömlt puha kefével mindkét oldalon le kell kefélni, a gumizott tömlt belül síkporozni kell A természetes növényi anyagú tömlt 2 évenként, a szintetikus anyagút pedig a tzoltó nyomótömlre vonatkozó mszaki követelmények szerint nyomáspróbázni kell. Azt a tömlt, amelyen a nyomáspróba ideje nem látható vagy lejárt, továbbá olyan külsérelmi nyomok vannak rajta, amelyek a használhatóságot kétségessé teszik, soron kívül nyomáspróbázni kell. 1 Jelenleg az Országos Tzvédelmi Szabályzat érvényes.

14 14. oldal A természetes növényi anyagú töml nyomáspróbáját a tömlben lev leveg teljes kinyomása, az egyik tömlvég lezárása, a másik tömlvéghez nyomáspróba elvégzésére alkalmas készülék csatlakoztatása után 10 bar túlnyomású hideg vízzel kell elvégezni. Természetes növényi anyagú nyomótöml esetében a nyomáspróbát a töml teljes megduzzadása és átnedvesedése után lehet csak elvégezni Szintetikus anyagú töml nyomáspróbája a tzoltó nyomótömlre vonatkozó mszaki követelmények szerint Ellenrizni kell, hogy a létesítményekben az elírt számú tartaléktöml van-e. A nyomáspróbára vagy egyéb más okból elszállított tömlket pótolni kell A nyomáspróbák elvégzése után a tömlket meg kell szárítani. A nyomáspróba idpontját maradó módon fel kell tüntetni Meg kell vizsgálni továbbá, hogy a tömln lev kapocstestek nem hibásak-e, nem sérültek-e és hogy a tzcsapra, az állványcsre, a tzoltó-sugárcsre, továbbá a hosszabbításra való tömlk csatlakozó szerelvényei összekapcsolhatók-e. Ellenrizni kell a tömítgyrk meglétét és épségét. Meg kell vizsgálni továbbá a tömlvégzdések bekötését a tzoltó nyomótömlre vonatkozó mszaki követelmények szerint Tzoltó-sugárcs (vonatkozó mszaki követelmények szerint) Szemrevételezéssel ellenrizni kell a tzoltó-sugárcs állapotát, a sugármarkolat védbevonatának épségét Meg kell vizsgálni, hogy a lövke, annak tömítése és a csatlakozás megfelel-e az elírt követelményeknek. Hiányzó vagy hibás tömítést pótolni, illetve cserélni kell. 3. VÍZTÁROLÓK ÉS VÍZFORRÁSOK 3.1. A víztárolók (medence, tartály) vízszintjét, az utántöltésre való szerelvények állapotát, a szívóvezeték lábszelepének mködképességét meghatározott idszakonként ellenrizni kell A természetes vízforrások (folyó, patak, tó stb.), vízkivételi helyek szerelvénye és felszereléseinek vizsgálatakor, illetve ellenrzésekor a fejezet elírásait kell értelemszeren alkalmazni A természetes vízforrás, vízkivételi hely kiválasztásakor vizsgálni kell a vízforrás teljesítményét, a megközelíthetséget és az akadálytalan vízkivétel lehetségét. IV. FEJEZET 1 VÉSZLÉTRÁK, VÉSZKIJÁRATI LÉPCSK, VÉSZHÁGCSÓK 1. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 1.1. Vészlétra: veszélyhelyzetbl való menekülésre szolgáló, az épületek, építmények vagy berendezések falához rögzített, általában függleges helyzet, egyágú létra Vészkijárati kilép: a vészkijáratot a vészlétrával összeköt, járófelülettel és korláttal ellátott szerkezet Vészhágcsó: veszélyhelyzetbl való menekülésre szolgáló, legfeljebb 3 m szintkülönbség áthidalására alkalmas, olyan létrajelleg szerkezet, amelynél a fokok - egyenként - az épület, építmény vagy berendezés falába (tartószerkezetébe) vannak beépítve. 2. ANYAGOK 2.1. A vészlétra és a vészhágcsó szerkezeti elemeit az általános rendeltetés ötvözetlen szerkezeti acélra vagy a hegesztett szerkezethez alkalmazható acélra vonatkozó mszaki követelmények szerint hegeszthet szénacélból kell készíteni A vészkijárati kilépt az építési anyagok nem éghetségének vizsgálatára és minsítésére vonatkozó mszaki követelmények szerinti nem éghet anyagokból kell készíteni A hegesztési varratok feleljenek meg az acélszerkezetek ömleszthegesztéssel készített kötéseinek és szerkezeti elemeinek gyártási követelményeire vonatkozó mszaki követelmények szerinti általános követelmény szerkezeti elemek elírásainak. 3. KORRÓZIÓVÉDELEM A vészlétra, a vészkijárati kilép és a vészhágcsó acélelemeit a szabadtéri acélszerkezetek korrózióvédelme, a levegn száradó festékbevonat-rendszerek követelményeire vonatkozó mszaki követelmények szerinti korrózióvédelemmel kell ellátni. 4. VILLÁM- ÉS ÉRINTÉSVÉDELEM A vészlétra, a vészkijárati kilép és a vészhágcsó villámvédelme feleljen meg a 3. melléklet III. fejezet, EPH bekötése pedig az érintésvédelmi szabályzat kisfeszültség ersáramú villamos berendezésekre vonatkozó elírásainak. 5. MSZAKI KÖVETELMÉNYEK 5.1. Vészlétra Alak, méretek, kialakítás A vészlétra alakja, elemei és méretei az 1. ábra szerint. 1 Számozását módosította: 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet 4..

15 15. oldal 1 Szár 2 Létrafok 3 Tartókonzol 4 Védkosár 5 Kapaszkodó 1. ábra Vészlétra A szárak keresztmetszeti méretét, valamint a tartókonzolok számát és keresztmetszeti méretét az szakasz szerint kell meghatározni. A tartókonzolok és a szárak szelvénymérete azonos legyen A vészlétra fokait legalább 18 mm átmérj melegen hengerelt köracélból kell készíteni A vészlétra védkosarát (a háttámaszt és a kengyelt) legalább 4x20 mm méret melegen hengerelt abroncsacélból kell készíteni A vészlétra elemeit folyamatos hegesztési varrattal kell összekapcsolni. A fokokat a szárak furatain átfzve, a küls oldalon körvarrattal kell rögzíteni Ha az induló- és az érkezszint különbsége 2 m-nél nagyobb, védkosarat kell alkalmazni. 5,0 m-nél hosszabb védkosarat lehajlás ellen mindkét oldalon meg kell támasztani Egy létraszakasz hossza legfeljebb 10 m legyen, 10 m után pihent kell kialakítani a vészkijárati kilép elírásai szerint A vészlétra legalsó foka az indulószinttl legfeljebb 500 mm-re, a legfels foka pedig az érkezszinttel egy magasságban legyen A vészlétra fokainak távolsága a tartószerkezet (falszerkezet) küls síkjától legalább 150 mm-re, de legfeljebb 200 mm-re legyen Szilárdság A beépített vészlétra, bármely fokának közepén ható, bármely irányú 1200 N nagyságú ert maradó alakváltozás és a rögzítés kilazulása nélkül viselje el Vészkijárati kilép Általános elírás Vészkijárati kilépt ott kell alkalmazni, ahol a vészlétrához közvetlenül nem lehet csatlakozni Méretek, kialakítás A kilép szélessége a fal küls síkjától mérve legalább 700 mm legyen. Ha a vészkijárati kilépre nyílászáró nyílik, a kilép szélessége tegye lehetvé a nyílószárny 90 -os nyitását A kilép alapterülete legalább 0,5 m 2 legyen A kilépt térd- és lábléccel felszerelt korláttal kell határolni. A vészlétrához való csatlakozásnál a kilép korlátját és a vészlétra védkosarát csak a csatlakozó oldalon szabad megnyitni. A védkosáron kialakított nyílás függleges mérete legalább 1,8 m legyen Szilárdság A vészkijárati kilépt legalább 5000 N/m 2 hasznos terhelésre kell méretezni Vészhágcsók Általános elírás Vészhágcsót legfeljebb 3 m szintkülönbségig szabad alkalmazni Alak, méretek, kialakítás A vészhágcsó alakja, elemei és mérete a 2. ábra szerint.

16 16. oldal 2. ábra A vészhágcsófokokat legalább 18 mm átmérj melegen hengerelt köracélból kell készíteni A vészhágcsófokokat egy darabból, toldás nélkül, csúszásgátló kialakítással kell készíteni Az érkezszinten legalább 1000 mm magas kapaszkodót kell kialakítani A vészhágcsó legalsó eleme az indulószinttl legfeljebb 500 mm-re, legfels eleme az érkezszint alatt legfeljebb 200 mm-re legyen A vészhágcsófokok távolsága a tartószerkezet (falszerkezet) küls síkjától mm legyen Szilárdság A beépített vészhágcsó bármely pontján ható, tetszleges irányú 1200 N nagyságú statikus er ne okozzon maradó alakváltozást, illetve ne okozza a bekötés kilazulását. 6. VIZSGÁLATOK 6.1. A késztermék vizsgálata Szemrevételezéssel kell ellenrizni a hegesztési varratok épségét és folytonosságát Méréssel, mm beosztású mérléccel kell ellenrizni az 5.1, az 5.2. és az 5.3. szakaszai elírásai szerinti fméreteket és a szelvényméreteket A beépítés utáni ellenrzés A beépítés után, a végleges korrózióvédelem elkészítése eltt szemrevételezéssel kell ellenrizni: - a vészlétra, a vészkijárati kilép és a vészhágcsó 5.1., 5.2. és 5.3. szakaszai szerinti kialakítását és általános állapotát; - a vészlétra tartókonzolainak a bekötését; - a vészhágcsók rögzítését; - a hegesztések épségét: Méréssel kell ellenrizni az , az , az és az szakaszok szerinti méreteket Próbaterhelést kell végezni a következk szerint A beépített vészlétra és vészhágcsó három tetszlegesen kiválasztott fokát 120 kg tömeg homokzsák felfüggesztésével két percig terheljük. A sikeres próbaterhelés után a vészlétrát és a vészhágcsót azonosító jellel kell ellátni és nyilvántartásba kell venni Idszakos ellenrzés A vészlétrát, a vészhágcsót és a kilépket legalább ötévenként szemrevételezéssel a szakasz szerint és próbaterheléssel a szakasz szerint ellenrizni kell. A szemrevételezést és a próbaterhelést a nyilvántartásban rögzíteni kell. 7. SZÁLLÍTÁS, TÁROLÁS 7.1. A vészlétrákat egyenként vagy kötegelve, a hágcsókat minden esetben kötegelve, alapmázolással ellátva kell szállítani, úgy, hogy maradó alakváltozást vagy egyéb károsodást ne szenvedjen(ek) A vészlétrákat vízszintesen vagy eldlés ellen védve kell tárolni A vészlétrákat és a vészhágcsókat száraz, fedett helyen kell tárolni. 2. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez TZVÉDELMI MSZAKI KÖVETELMÉNYEK BEÉPÍTETT TZVÉDELMI BERENDEZÉSEK I. FEJEZET HABBAL OLTÓ BERENDEZÉSEK I/1. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELÍRÁSOK A fejezet tárgya a beépített vagy részben beépített, léghabbal oltó tzoltó berendezés (a továbbiakban: habbal oltó berendezés) fogalom-meghatározásai és általános elírások. Nem tárgya a fejezetnek a jármvekbe épített, habbal oltó berendezés. 1. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK

17 17. oldal 1.1. Egyszersített félstabil, habbal oltó berendezés Mobil, habképzanyag-bekever berendezéssel mköd, részben beépített berendezés, amelynek az oldatvezet csatlakozó csonkjai a védgödörsánc rézsje vagy a védett helyiség eltt, mellvédfal nélkül helyezkednek el Félstabil, habbal oltó berendezés Mobil, habképzanyag-bekever berendezéssel mköd, részben beépített berendezés, amelybe az oldatvezeték, a habfejleszt készülék (habsugárcs) és ezek szerelvényei be vannak építve, továbbá az oldatvezeték csatlakozó csonkjai mellvédfalon vannak elhelyezve Hab (oltóhab) Habzóképes folyadék (a továbbiakban: oldat) és légnem anyag finom eloszlású keveréke Habállékonyság Az egyenletes habtakaró minségi jellemzje. Az az idtartam, amely alatt - fel nem szakadozó takarás mellett - a habtakaró rétegvastagsága a felére csökken Habcsúszda A habsebességet csökkent és habvezet berendezés Habedény Merev tets tartályok habvezet csövének a tartály felé kiöblösöd - a hasadólemezt is magába foglaló - része Habégés A melegnek (hnek) a habra kifejtett romboló hatása, amely a habot kiszárítja Habgördülékenység A hab folyamatos, szakadás nélküli terjedési sebessége az oltandó, illetve a védend felületen Habhthatás A habrétegbl kiváló víz okozta oltási tulajdonság Habintenzitás Az egységnyi védend felületre, egységnyi id alatt juttatott habtérfogat Habkárosodás Az oltóhab küls körülmények okozta (pl. kémiai és idjárási hatás) térfogatvesztesége Habképz anyag A víz felületi feszültségét csökkent, azt habzóképessé tev termék Habképzanyag-adagoló A habképz anyagot az áramló vízhez a szükséges arányban adagoló berendezés Habképzanyag-bekever A habképz anyagot az áramló vízhez kever szerkezet Habképzanyag-eltarthatóság Az az idtartam, amely alatt a habképz anyag gyári bontatlan csomagolásban - az elírt tárolási mód mellett - minségét megrzi Habkiadósság (nehéz-, közép- és könnyhab) Az oldatból fejlesztett oltóhab mennyiségére vonatkozó jellemz viszonyszám, amely megadja, hogy a habképz anyag vizes oldatából mennyi hab keletkezik Habsugárcs Az oldatot és a levegt oltóhabbá átalakító szerkezet Habsrség Az oltóhab tömegének és tétfogatának a hányadosa Habtörés Az oltandó anyagnak az oltóhabra hideg állapotban is kifejtett romboló - az oltóhabot összetevire bontó - hatása Habtzcsap Nyomás alatt álló oldatvezetékbe épített föld feletti tzcsap Hasadólemez A habedényben elhelyezett - a védend teret a habvezet cstl elzáró - adott nyomáskülönbségen hasadó, illetve tör fólia vagy lemez Léghab Az oldat és a leveg finom eloszlású keveréke Mellvédfal Hsugárzás ellen véd falazat, beépített csatlakozó cscsonkokkal Oldatvezeték Víz és habképz anyag keverékét szállító csvezeték Oltóközpont A habképzanyag-bekevert, a tartályt és a szivattyúkat magába foglaló helyiség, ahonnan az oltáshoz szükséges csvezetékek is kiindulnak Palástht berendezés A tartálypalást küls felületét vízzel ht berendezés Stabil, habbal oltó berendezés Beépítetten felszerelt teljes oltóberendezés (a víz, az oldat és a haboldali rész), amelynél az oltást egy vagy több oltóközpontból, központi vezérléssel végzik Tetht berendezés A tartálytet felületét vízzel ht berendezés Tzfelület A védend felület (pl. tartály, védgödör) alapterülete Tzosztályok A vonatkozó mszaki követelmények meghatározásai szerint Vízkiválás A hab stabilitására jellemz érték, amely lehet ötperces és félvízkiválás Ötperces vízkiválás

18 18. oldal A habból 5 perc alatt kiváló folyadék tömegszázaléka Félvízkiválási id Az az id, amely alatt a habból az eredeti tömeg fele válik ki folyadékként. 2. LÉTESÍTÉSI ELÍRÁSOK 2.1. Habbal oltó berendezést kell létesíteni a 100 C-nál kisebb lobbanáspontú tzveszélyes folyadékok (4. melléklet XI. fejezet) tároló-, illetve technológiai tartályára, ha annak tzfelülete a 100 m 2 -t vagy rtartalma az 1000 m 3 -t meghaladja, a tartályok védgödreire, ha azok mobil berendezéssel nem olthatók Habbal oltó berendezést a 2.1. szakaszban foglaltakon túlmenen csak a tervez megítélése vagy az illetékes tzvédelmi hatóság elírása alapján szabad létesíteni. Megjegyzés: Új, habbal oltó berendezést és meglev berendezés lényeges átalakítását csak szakvizsgát* tett tervez tervezhet. 3. MSZAKI ÁTVÉTEL, ÜZEMBE HELYEZÉS ÉS IDSZAKOS VIZSGÁLAT 3.1. Mszaki átvétel és üzembe helyezés Az üzembe helyezést megelz mszaki vizsgálatok a következ megállapításokra terjedjenek ki: - az egyes részberendezések kiviteli terv szerinti elkészültére, - próbákra és a vizsgálatokra elírt követelmények teljesülésére, valamint - az üzemben tartáshoz szükséges anyagok (víz, habképz anyag, üzemanyag) mennyiségére és tárolására. A beindításra megfelelnek minsített minden részberendezést (pl. villamos és dízelmotoros hajtásokat, mérköröket) próbának kell alávetni, amelynek eredményeként szabad az üzemi próbát megkezdeni. A víz elírt nyomását és térfogatáramát mérni és bizonylatolni kell (I/3. fejezet) A próbaüzem során ellenrizni kell a berendezés helyes mködését. A habképz anyag beadagolása eltt a rendszert vízzel kell átöblíteni. A próbaüzemet az oltóhab megjelenése után egy percig kell folytatni. Ez alatt meg kell vizsgálni az oltóhab minségét és mérni kell az oltóhab térfogatáramát (m 3 /s). A habmintát tartály esetén a védgödör felé kifordított pipából, védgödör esetén pedig a sánc alján lev habból kell venni. Az oltóhab minségét 3 minta számtani középértékébl kell megállapítani. Ha a berendezés a próbaüzem során nem felelt meg, a hiányosságok megszüntetését követen újabb próbaüzemet kell tartani Az üzemeltetésre, a kezelésre és a karbantartásra a kivitelez, illetve a gyártó kezelési utasítása az irányadó Idszakos vizsgálat A napi és a heti vizsgálatot az üzemeltet utasítása szerint kell végezni, A félévenkénti vizsgálatot a tzoltó-vízforrások vizsgálatával (1. melléklet IV. fejezet) együtt kell végezni, továbbá meg kell vizsgálni: - a htberendezések rendeltetésszer mködképességét és bels tisztaságát, - az oldatvezetékek és a habsugárcsövek állapotát (szemrevételezéssel), - a szerelvények mködképességét, - a mér-, a vezérl-, a szabályozó- és a jelzberendezéseket, - a habedények hasadólemezét, és - a védgödrök állapotát, különös tekintettel a habcsúszdákra A kétévenkénti felülvizsgálat során a félévenkénti felülvizsgálatra elírtakon túlmenen vizsgálni kell a következket: - a habsugárcsövek rögzítését és alkatrészeinek állapotát, berendezésenként (pl. tartályonként) legalább egy habsugárcs habképzési módját, habvizsgálattal (a vonatkozó mszaki követelmények szerint) egybekötve, - a védgödrök állapotát, különös tekintettel a csátvezetésekre, - a villámvédelmi (3. melléklet III/1. fejezet) és az érintésvédelmi (érintésvédelmi szabályzat), valamint a villamos felülvizsgálat (3. melléklet I. fejezet) megtörténtét, - a csrendszerek és az aknák víztelenítésének megfelelségét, valamint a megközelítési és az oltástechnikai területeket A tízéves felülvizsgálat a és a szakasz elírása szerint Soron kívüli felülvizsgálatot kell tartani, ha a berendezésen lényeges módosítás (pl. mellvédfal-áthelyezés, szivattyúcsere) történt. Lényeges módosítás csak az I. fokú tzvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhet A két- és a tízéves, továbbá a soron kívüli felülvizsgálat elvégzése eltt az illetékes 1. fokú tzvédelmi hatóságot értesíteni kell. I/2. FEJEZET CSOPORTOSÍTÁS ÉS ALKOTÓELEMEK E fejezet tárgya a beépített vagy részben beépített, léghabbal oltó tzoltó berendezések (a továbbiakban: habbal oltó berendezések) csoportosítása és alkotóelemeivel kapcsolatos elírások. Nem tárgya a fejezetnek a jármvekbe épített, habbal oltó berendezés. 1. A HABBAL OLTÓ RENDSZEREK CSOPORTOSÍTÁSA 1.1. A habkiadósság szerint lehetnek: - nehézhabbal, - középhabbal, és - könnyhabbal oltó rendszerek A rendszerek kialakításuk szerint lehetnek: - mobil, és - beépített (félstabil, egyszersített félstabil és stabil), habbal oltók. Megjegyzés: Az 1.1. és az 1.2. szakaszra vonatkozó meghatározások és adatok az I/1. fejezet szerint. 2. A HABBAL OLTÓ RENDSZEREK RÉSZEI ÉS MSZAKI KÖVETELMÉNYEI 2.1. A félstabil, habbal oltó berendezés részei:

19 19. oldal - oltóvíznyer hely (vezeték, tároló stb.); - oltóvíz-szivattyúm szívó- és nyomóoldali része a hozzá tartozó hajtó- és kapcsoló-berendezéssel, valamint ezek tartozékai; - habképz anyag készenléti tároló berendezése; - vízcshálózat (a habbal oltó berendezés vízellátásához); a hozzá tartozó föld feletti tzcsapokkal; - oldatvezet csrendszer - a legalább 40 m-es tztávolság határán lev mellvédfalhoz kivezetve - és ennek szerelvényei a mellvédfallal együtt; - léghabsugárcsövek (a továbbiakban: habsugárcsövek); - habvezet és habfolyató csrendszer; továbbá annak a tartályon és a védgödörben elhelyezett szerelvényei (pl. habedény); - habcsúszda; - htberendezés, a hozzá tartozó csvezetékekkel és szerelvényekkel (pl. tartály esetén a palást- és tetht berendezés). 1 Föld feletti tzcsap 7 Habedény 2 Oldatvezeték 8 Palást- és tetht 3 Habsugárcs 9 Tartály 4 Védsánc 10 Csonkkapocs 5 Cstartó 11 Oltóközpont 6 Habcsúszda 12 Mellvédfal 1. ábra Tzveszélyes folyadékot tároló tartály (9) félstabil, habbal oltó berendezése A tzcsapok számát és a vezeték méreteit úgy kell megállapítani, hogy a félstabil, habbal oltó berendezést az oltáshoz és a htéshez szükséges mennyiség vízzel egyidejleg, folyamatosan el tudják látni. A tzcsapok a félstabil, habbal oltó berendezés vízoldal felé es táppontjától (mellvédfaltól) 40 m-es körzeten belül - akadálytalanul megközelíthetk - legyenek A félstabil, habbal oltó berendezés vízforrás felli csvezetékének a végén - a tztávolság határán kívül - B jel csonkkapocs (a Tzoltó csatlakozófejekre vonatkozó mszaki követelmények szerint) legyen, amelyet B jel kupakkapoccsal (a Tzoltó csatlakozófejekre vonatkozó mszaki követelmények szerint) kell lezárni Az egy tzfelülethez tartozó csonkkapcsokat a 2. ábra szerint kell elhelyezni. Ha egy habsugárcsövet csak egy csonkkapcson keresztül táplálnak, akkor a csonkkapcsokat egymás felett elhelyezni nem szabad. Ha a névleges oldat-térfogatáramot csak több csonkkapocs tudja kielégíteni, akkor - csatlakozás céljából menetes csatlakozású gyjtt (a tzoltótömlhöz való gyjt vonatkozó mszaki követelményei szerint) kell az oldatvezet csvezetékre felszerelni. A 25x10-3 m 3 /s (1500 1/min) oldat-térfogatáramig egy, minden megkezdett 16x10-3 m 3 /s (1000 1/min) térfogatáram után egy-egy gyjtt kell használni. A csonkkapcsokat vagy a gyjtket két sorban kell elhelyezni úgy, hogy a második sor legalább 1 m magasan, tengelyeik függleges vetülete pedig egymástól legalább 500 mm-re legyen.

20 20. oldal 2. ábra Tzoltótöml-kapcsok elhelyezése A hsugárzás ellen is védelmet adó mellvédfalat a védett tartálytól (építménytl) m távolságra kell elhelyezni. A csonkkapcsok kezelésére 2 db egyetemes kapocskulcsot (1. melléklet XII. fejezet) kell a csonkkapcsok felett a mellvédfalra ersített tartószerkezeten rögzíteni fémzáras zsinórral. Az egy mellvédfalhoz csatlakozó csvezetékek egy tzfelülethez tartozzanak Egy tzfelülethez tartozó, félstabil, habbal oltó berendezést egy víztáprendszerbl kell ellátni vízzel A szivattyúm legyen alkalmas az oldathoz és a htéshez szükséges nyomású és mennyiség víz szállítására Az egyszersített félstabil, habbal oltó berendezés részei a félstabil, habbal oltóéval azonosak a következ eltéréssel: a beépített habsugárcsövek oldatvezetékei a védend berendezés küls oldalán (pl. a védgödrön kívül) végzdnek mellvédfal nélkül A stabil, habbal oltó berendezés részei a 2.1. szakaszban felsoroltakon kívül: - oltóközpont, az oldat elállításához szükséges bekever- (adagoló-) berendezéssel; - önmköd bekeverést szabályozó berendezés és ennek tartozékai, valamint - az oltóközpontból kiinduló oldat- és vízvezet csrendszer és ennek szerelvényei. 1 Föld feletti tzcsap 7 Habedény 2 Oldatvezeték 8 Palást- és tetht 3 Habsugárcs 9 Tartály 4 Védsánc 10 Csonkkapocs 5 Cstartó 11 Oltóközpont 6 Habcsúszda 12 Mellvédfal 3. ábra Tzveszélyes folyadékot tároló tartály (9) stabil, habbal oltó berendezése