VIDÉKFEJLESZTÉS ZEMPLÉNBEN

Átírás

1 VIDÉKFEJLESZTÉS ZEMPLÉNBEN Készítette: Dr. Dankó László PhD, CSc. LEADER szakértő (Készült az EMVA LEADER fejezet azonosítószámú és nyilvántartási számú pályázat keretében) Tolcsva, 2013.

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Bevezetés, a LEADER program feltételeinek megteremtése Kiinduló helyzet elemzése A térség általános jellemzői, a hely szelleme A térség környezeti állapota A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása A térség foglalkoztatottsági helyzete A térség helyzete a vállalkozások szempontjából A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése A térség demográfiai helyzete A térség infrastrukturális adottságai Települések főbb jellemzői A Zempléni Tájak Helyi Közösség SWOT elemzése Közép-, illetve rövidtávú célpiramis kialakítása, feladatok meghatározása, rangsorolása A Zempléni Tájak Helyi Közösség jövőképe, stratégiai fejlesztési irányai Kihívások Stratégiai keret Célrendszer meghatározása A Zempléni Tájak Helyi Közösség vidékfejlesztési koncepciója (2008) A Zempléni Tájak Helyi Közösség célpiramisa (2008) A Zempléni Tájak Helyi Közösség célpiramisa (2008) Helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés Foglalkoztatás bővítése Humánerőforrás fejlesztés Infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztés Természeti erőforrások és a környezeti értékek védelme, fenntartható hasznosítása Élhetőbb környezet kialakítása, térségi együttműködés örökségvédelem Vidékfejlesztési támogatási körök és aktivitások A Zempléni Tájak LEADER Helyi Akciócsoport vidékfejlesztési tevékenysége a megítélt támogatások tükrében Közösségi marketing eszközök az akciócsoport tevékenységének támogatására A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítását támogató közösségi marketing A Zempléni Tájak HACS munkaszervezetének marketingje A időszak delegált vidékfejlesztésének eredményei és értékelésük A decentralizált vidékfejlesztési források idősoros felhasználása A támogatási határozatok kedvezményezettjei A vidékfejlesztési támogatások alakulása települések és kedvezményezettek szerint A vidékfejlesztési támogatások alakulása az akciócsoport tájegységein A kérelmezői aktivitás alakulása a benyújtott támogatási kérelmek tükrében Mellékletek sz. melléklet: Helyi Közösség Stratégiai Vázlat (2007) sz. melléklet: A HVS tervezési folyamata sz. melléklet: A Zempléni Tájak HACS célpiramisa (2013) Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 2

3 Vezetői összefoglaló Az Európai Unió költségvetési kiadásainak közel felét kitevő agrárpolitikai rezsim tarthatatlansága, valamint a WTO Dohai - Forduló körtárgyalásain követelt piacnyitás arra késztette a Bizottságot, hogy a tervezési időszakra kezdeményezze a közös agrárpolitika átalakítását. Ennek egyik látványos eleme az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap létrehozása, benne a vidékfejlesztés LEADER alapú rendszerének kiépítésével. A Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület a LEADER elvek mentén 2008-ban kialakított helyi vidékfejlesztési stratégiájában a stratégia célpiramisát bontja ki az általános és stratégiai célok, fejlesztési prioritások intézkedések megoldási javaslatok mentén hat stratégiai, 34 intézkedés és 177 megoldási javaslat nevesítésével. A helyi vidékfejlesztési stratégia egyes programjainak kidolgozásánál és későbbi módosításainál követett eljárás: Helyzetértékelés, a szükséglet bemutatása, Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések Megoldási javaslatok nevesítése és forrásallokáció meghatározása, Helyi gazdaságfejlesztési és Helyi szolgáltatás- falu- és településfejlesztési terv, és a IV. tengely forrásaira vonatkozó LEADER fejlesztési terv részletes kifejtése. A kiinduló helyzet értékelésére alapozott stratégia bemutatásán túl az elmúlt években meghirdetett a LEADER akciócsoport döntési és ügyintézési hatáskörébe utalt támogatási körök és jogcímek mentén megítélt fejlesztések áttekintését, összegzését és értékelését tartalmazza jelen dokumentum, mellyel az egyesület transzparensen fel kívánja mutatni tevékenységét, annak vidékfejlesztési eredményeit mind a tagságnak, mind az akciócsoport területén élő embereknek, önkormányzatoknak, intézményeknek és vállalkozásoknak. A vidékfejlesztési támogatások a 2008-ban elfogadott, s azóta aktualizált Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában, annak célpiramisában megfogalmazott fejlesztési területeken belül a Vidékfejlesztési Minisztérium vonatkozó rendeleteiben meghirdetett támogatási jogcímekre benyújtott támogatási kérelmek munkaszervezet általi feldolgozását, a Helyi Bíráló Bizottság véleményezését, rangsorolását követően az Irányító Hatóság közleményének ismeretében - a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatallal kötött támogatási határozatok feltételei szerint kerültek kihelyezésre. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 3

4 A Zempléni Tájak LEADER HACS delegált vidékfejlesztésének főbb eredményei: A Zempléni Tájak Helyi Akciócsoport hatáskörébe utalt decentralizált támogatási források támogatási határozatokkal történt lekötései szerint a Ft mindösszesen támogatásból a két összefoglaló jogcím szerint felhasználásra került: - gazdaságfejlesztésre: Ft (60,00 %) és - közösségfejlesztésre: Ft (40,00 %). Gazdaságfejlesztésre a VM rendeletek szerint három jogcímen lehetett támogatási kérelmeket benyújtani: mikrovállalkozás fejlesztésre, turizmusfejlesztésre és a LEADER keretben elkülönített gazdaságfejlesztésre. A Zempléni Tájak HACS e gazdaságfejlesztési célú forrásokat 43 %-nyi ( Ft) mértékben a mikrovállalkozás fejlesztésre, 19 %-ukat ( Ft) a helyi turizmus fejlesztésére és 39 %-át ( Ft) a LEADER gazdaságfejlesztésre fordította. Az akciócsoport területén a decentralizált vidékfejlesztési források 40 %-a a közösségi jólét és az életminőség fejlesztését célzó négy jogcímen meghirdetett támogatási területen került kiosztásra. Ebben a körben a támogatások 63 %-át ( Ft) a vidéki örökség megőrzésére, 19 %-át ( Ft) falufejlesztésre, a maradékát pedig a LEADER közösség (15% Ft), illetve közösségi szolgáltatás fejlesztésre ( 3% Ft) fordították. A decentralizált vidékfejlesztési források közel felét (49% Ft) vállalkozások kapták meg. Az önkormányzatok és az egyházak részesedése 17-17% ( illetve Ft), a magánszemélyek, őstermelők 9 %-kal ( Ft), míg civil szervezetek 8 %-kal ( Ft) részesedtek. A decentralizált vidékfejlesztési támogatások révén teremtett és megtartott munkahelyek (406) megoszlása a támogatottak jogállása, típusa szerint meghatározó szerepük a vállalkozásoknak és a gazdaságfejlesztési tárgyú projekteket megvalósító magánszemélyeknek, őstermelőknek van. E két kedvezményezett csoport a munkahelyteremtésben és megtartásban 86 %-kal részesedett. A Zempléni Tájak helyi akciócsoport 55 településre terjed ki, ezek közül 46 település érintett valamilyen támogatás által. 9 településről nem sikerült decentralizált vidékfejlesztési támogatásokhoz jutni. Vállalkozások 31 településről, önkormányzatok 27 településről, egyházak 20 településről, civil szervezetek 17 településről, magánszemélyek, őstermelők 13 településről tudtak sikeres kérelmeik alapján támogatási határozatokat kötni. A sikeres települések köre nagyfokú koncentrációt mutat, hisz a legtöbb támogatást elnyerő 10 település az akciócsoport teljes decentralizált forrásának 56 %-át tudta lekötni. Ezek köréből is kiemelkednek a kisebb települések, mint Hercegkút, Mikóháza, Szabolcsveresmart, Vámosújfalu, Fűzér, Komlóska és Vilyvitány. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 4

5 Még nagyobb koncentrációra utal a vállalkozói aktivitás településenkénti rangsora a támogatás igénybevételének helye szerint. A 10 kiemelkedő vállalkozói támogatásban részesült település az összes vállalkozói támogatás 71 %-át tudhatja magáénak. A vidékfejlesztési támogatásokra sikeresen pályázó 27 önkormányzat első tízes csoportjában Hercegkút, Mikóháza, Szabolcsveresmart, Sárospatak mellett a korábbi ranglistákban nem szereplő - 6 kisebb település szerepel, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a térség és a település fejlődése szempontjából ígéretes projektek, szakszerűen összeállított támogatási kérelmekkel feltűnő eredményességre vezetnek. A civil szféra településenkénti aktivitási rangsora mindössze 18 települést tartalmaz, azaz az akciócsoport 55 települése közül e 18 területén valósítanak meg civilek projekteket vidékfejlesztési támogatásokból. Az első 10 civil szervezeti projekthelyszínen túl a többi releváns település a támogatások mindössze 7 %-án osztozik, ami a kedvezményezettek közötti legerősebb koncentrációra utal. Megvizsgáltuk azt is, hogy miként alakult a vidékfejlesztési támogatások tájegységi megoszlása: A Hegyköz tájegység 17 támogatott települése a támogatásokkal megvalósuló fejlesztések 37 %-ának ad helyet. A Hegyköz tájegységhez került besorolásra az egyébként a Tokaj-hegyalja borvidék világörökséghez tartozó Sátoraljaújhely 3 csatolt községe, melyek közül Széphalom (3.) és Rudabányácska (20.) a 710,9 MFts összegből 188 Mft-t képvisel. A tájegység települései közül a LEADER alapú, decentralizált vidékfejlesztésben egyáltalán nem jutott támogatáshoz: Nagyhuta és Sátoraljaújhely-Károlyfalva. A Bodrogköz-Rétköz tájegységi besoroláshoz tartozó 20 településből a támogatásokban érintett 13 a fejlesztési támogatások 25 %-ával veszi ki részét az akcióterületi aktivitásból. Ebből a települési csoportból nem jutott támogatásokhoz: Dámóc, Karcsa, Karos, Lácacséke, Tiszacsermely, Tiszakanyár és Zemplénagárd. A közel 600 MFt-s tájegységi támogatásból Cigánd 189,3, Szabolcsveresmart 132,8, Ricse 67,8 Mft-vel részesedik. A Tokaj-hegyalja tájegység (helyesebben a Sárospataki Járás) 16 települése 915 MFt támogatással 38 %-os részesedést ért el. Ebből a településkörből csak Zalkodnak nem sikerült vidékfejlesztési támogatáshoz jutnia. A tájegység kiemelkedően szereplő települése Hercegkút, amely önmaga 199,1 Mft-s támogatási összeggel az akciócsoport települése között is listavezető. A munkaszervezet a 2008 őszi létrehozását követően 507 darab kérelmet kezelt. A pályázatkezelés első nagy feladata a es meghirdetésű III. tengelyes 1. és 2. támogatási körök feldolgozására esett, amikor 243 támogatási kérelmet kellett feldolgozni a munkaszervezetnek. Ezek áthúzódása és a munka szempontjából kedvező volt, hogy 2010-ben nem jelent meg újabb VM rendelet támogatások meghirdetéséről. A pályázatkezelés mellett a munkaszervezet a decentralizált vidékfejlesztési támogatási rendszer működtetése keretében további műveletekkel is segíti a kérelmezői aktivitás növelését. Az egyesület működésének segítését, az egyesületi tagság összefogását, egyesületi rendezvények szervezését is a munkaszervezet látja el. Kiemelkednek ezek közül a közgyűlések, az elnökségi és bíráló bizottsági ülések, műhelybeszélgetések, Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 5

6 konferenciák előkészítése, megrendezése. Az egyesületi tájékoztatási munkákban kezdettől fogva kiemelt szerepet kap az egyesületi tagok direkt tájékoztatása ( ), valamint a honlap folyamatos frissítése, melyen a támogatási kérelmekkel kapcsolatos feldolgozást, kifizetést érintő tájékoztatás is folyamatos. További, egyesületi életet közvetetten támogató tevékenység a kapcsolattartás a DIT-UMVP Irányító Hatósággal, a szakminisztériumokkal, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal. A munkaszervezet minden esetben 100%-os teljesítés igazolást kapott a Vidékfejlesztési Minisztérium ÚMVP Irányító Hatóságtól (IH) és a felettes MVH Kirendeltségtől is. Fontos feladata az egyesületnek, hogy a meglévő tagságát, támogatói körét és a munkaszervezetében testet öltött tudását megtartva akár újjászerveződve, akár a meglévő struktúrákat tovább működtetve képességeit a döntéshozók felé kellően felmutatva, folytatódjék a LEADER alapú decentralizált vidékfejlesztés. Az elemző tanulmány elkészítetésével és honlapján való közzétételével az egyesület célja, hogy a EU tervezési időszakra új tagokat toborozzon és fenntartsa, növelje az érdeklődést, aktivitást a vidékfejlesztési támogatási lehetőségek figyelemmel kísérése és az arra alkalmas esetekben a támogatási kérelmek összeállítása, benyújtása és kedvező elbírálás esetén a támogatási határozatban rögzített fejlesztés megvalósítása iránt. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 6

7 Bevezetés, a LEADER program feltételeinek megteremtése Az Európai Unióban a strukturális támogatások célja, hogy a különböző régiók fejlettségbeli különbségét csökkentsék és az elmaradottabb régiók lemaradását mérsékeljék. A közösségi kezdeményezések, a strukturális alapokhoz hasonlóan a gazdasági és társadalmi kohéziós célok érdekében működtek, a lényeges eltérés az alkalmazott munkamódszerek között volt. Míg a strukturális alapok fejlesztéseit nemzeti szinten koordinálták, addig a közösségi kezdeményezéseket központilag, Brüsszelből irányították. A közösségi kezdeményezések fő célja a specifikus területekhez tartozó úttörő jellegű, innovatív megközelítések támogatása volt. A kezdeményezésekben részt vevők kötelezték magukat az eredményeik közkinccsé tételére annak érdekében, hogy más tagállamokban és tagjelölt országokban is fel lehessen használni a megszerzett tapasztalatokat. A LEADER (Liason Entre de Development de l Economie Rurale) az Európai Unió által kezdeményezett e programok (ún. közösségi kezdeményezések) közé tartozik. A közösségi kezdeményezések gondolata a Strukturális Alapok 1989-es reformjának kapcsán merült föl. Valamennyi Közösségi kezdeményezés legfőbb célja éppen az, hogy új elképzeléseket és új módszereket kísérletezzen ki az Európai Unió országait érintő kulcsfontosságú témákat illetően annak érdekében, hogy ezt követően kiigazítsa, vagy gazdagítsa az általános politikákat. Olyan területeket támogat, amelyeket nem fednek le a tagállamok fejlesztési tervei, viszont fejlesztésük az Unió érdekében áll. A kezdeményezések lehetőséget nyújtanak a Bizottságnak arra, hogy speciális eszközöket mozgósítsanak a Közösség számára rendkívüli jelentőségő tevékenységek megvalósításához. A 2000 előtti programszakaszban ( ) mintegy tucatnyi Közösségi Kezdeményezés működött. A programozási időszakban az Európai Bizottság a hatékonyság és átláthatóság érdekében a Közösségi Kezdeményezések számát négyre csökkentette. A Közösségi Kezdeményezések finanszírozására a Strukturális Alapok kötelezettségi előirányzatainak 5,35%-ot (10,4 milliárd Euró) fordították. A négy Közösségi kezdeményezés: az URBAN (célja: a válságban lévő városok és a városi agglomerációk gazdasági és szociális regenerációja), az EQUAL (célja: transznacionális együttműködés új eszközök kifejlesztésére a munkaerőpiacon előforduló diszkrimináció és az egyenlőtlenség ellen vívott harcban), az INTERREG (célja: a határon átnyúló, transznacionális és inter-regionális együttműködések az Európai Unió egész területének kiegyensúlyozott és tartós fejlődése érdekében) és a LEADER+. Az európai mezőgazdasági modell kialakításával összhangban a LEADER Közösségi kezdeményezés célja a vidéki szereplők ösztönzése és támogatása a térségük hosszú távú lehetőségeiről történő együttgondolkodásban és a térség fenntartható fejlődésének integrált, innovatív stratégiák mentén történő megvalósításában, amely új utakat tár fel az alábbi kulcsterületeken: a természeti és a kulturális adottságok gazdagítása, a gazdasági környezet megerősítése, a közösségek önszervező képességének javítása és Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 7

8 az együttműködések ösztönzése. A LEADER a helyi akciócsoportok helyi szinten működő aktív partnerség által kidolgozott integrált vidékfejlesztési programokat támogatja. A helyi akciócsoportok felelősek a helyi vidékfejlesztési stratégia elkészítéséért, a helyi pályázati rendszer működtetéséért a terv megvalósítása érdekében. Valamennyi projektnek hozzá kell járulnia a csoport átfogó stratégiai céljainak eléréséhez, úgy, ahogy azt a helyi vidékfejlesztési stratégiában közösen rögzítették. A projektek kisméretűek, innovatívak és pozitív hatással vannak a térségre a gazdasági, a társadalmi és a környezeti fenntarthatóság jegyében. A LEADER nagy hangsúlyt fektet a partnerségre és a helyi akciócsoportokat összekapcsoló hálózat működtetésére, melynek célja a tapasztalatcsere és a gyakorlati tudás minél szélesebb körben történő megosztása. A LEADER az Európai Unióban jelenleg már a negyedik generációját éli: A LEADER I program ( ) mintegy 217 helyi csoportot (Local Action Group, helyi akciócsoport) aktivizált, amely csoportok saját térségükben tevékenységek széles skáláját támogatták. Ilyen tevékenységtípusok voltak például a vidéki turizmus szálláshely és szolgáltatás bővítése, képzési programok, kisipari tevékenységek, kisvállalkozások fejlesztése és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja. A program 400 millió ECU-vel gazdálkodhatott. A Bizottság felismerte, hogy a LEADER program keretében támogatott intézkedések hatékonysága javul, ha azt decentralizáltan, a helyi erőkre támaszkodva tervezik és hajtják végre. A LEADER I sikerére alapozva a LEADER II programra ( ) az előző időszakban elkülönített összeg több mint négyszeresét juttatták (1,7 milliárd ). A LEADER II céljai részben megfeleltek a LEADER I prioritásainak, de nagyobb hangsúlyt kapott az innováció: helyi modell értékű vidékfejlesztési kezdeményezések innovatív, demonstratív és átvehető intézkedések amelyek tükrözik a vidékfejlesztés új irányvonalát, tapasztalatok, stratégiák és know-how cseréjének támogatása. A LEADER II elődjénél jóval nagyobb hangsúlyt fektetett a helyi emberek, közösségek aktivizálására és fejlesztésére annak érdekében, hogy azok bekapcsolódjanak a helyi fejlesztési folyamatokba ra 850 helyi csoport (LAG) és 59 egyéb szereplő vált a LEADER II program aktív részévé a Közösségen belül. A LEADER+ ( ) továbbra is kísérleti programként szolgált az integrált, fenntartható fejlesztés új megközelítése alakításához és teszteléséhez, amelynek célja az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának formálása, kiegészítése, megerősítése. A LEADER egyedi vonása a vidéki térségek közösségi részvétellel kialakított integrált vidékfejlesztési tervének széleskörű, helyi partnerségre alapozott megvalósítása. A vidékfejlesztés ezen új modellje a kialakult LEADER kapcsolatrendszeren, hálózaton keresztül mindenki számára elérhető. A LEADER+ Közösségi kezdeményezés része az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának, amely a Közös Agrárpolitika második pillérét alkotja től a korábbi négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a Kohéziós Alap helyett két strukturális alap: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap, valamint a Kohéziós Alap maradt fenn. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 8

9 Leválasztásra kerültek a közös agrárpolitikához, illetve a közös halászati politikához kapcsolódó finanszírozási eszközök és létrejött az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA). A mezőgazdaság, illetve vidékfejlesztés támogatása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaiból valósul meg, egyrészt közvetett, másrészt a Közös Agrárpolitika által nyújtott közvetlen támogatásokon keresztül. A vidékfejlesztési intézkedések - az EU- jogszabályok alapján - az agrárszerkezet átalakítására irányuló intézkedéseket is magukban foglalják. A vidékfejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatásokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból fizetik (EMVA). Az összevont támogatási alap elősegíti a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének növelését, a vidéki környezet és a termőföldek minőségének megőrzését, illetve a vidéki lakosság életminőségének javulását, a vidék gazdasági tevékenységének diverzifikálását. Ezek a közötti időszakra érvényes általános célok besorolhatók a Közös Agrárpolitika (KAP) második pillére, a vidékfejlesztés alá. A vidékfejlesztési politika 2007-től tehát egységes programozási és finanszírozási keretbe illeszkedik, és ezáltal javulhatott annak koherenciája és átláthatósága. A Tanács (EC) 1698/2005 számú, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról (EMVA) szóló rendelete értelmében az EMVA közötti negyedik tengelye a LEADER. A vidékfejlesztési programok tengelyei (1698/2005.EK r. IV. cím): A mezőgazdasági/erdészeti szektorok versenyképessége (szerkezetátalakítás és modernizáció, tudásátadás és innováció, minőség az élelmiszerláncban). Környezet/és táj-menedzsment (biodiverzitás, víz, klímaváltozás). Munkahelyteremtés és számuk növelése a vidéki gazdaság diverzifikációja és a vidéki térségekben az életminőség javítása által. A helyi irányítás fejlesztése támogatáson keresztül (LEADER). A többi EMVA tengelytől a negyedik nem tartalmilag tér el, sőt tartalom szempontjából azokhoz igen hasonló, hanem az intézkedések megvalósítási módjában, illetve ahogy azok a vidéki közösségekben illetve általuk összekapcsolódnak. A 2007 és 2013 közötti LEADER Program is a LEADER hét alapelvén nyugszik. Területalapú megközelítés, Az alulról építkező megközelítés, Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek, LEADER partnerség (közszféra 40%, magánszektor, non-profit szektor 60%, A tevékenységek újító jellege, A tevékenységek közötti kapcsolatok integrált, ágazatközi megközelítés, Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés. A legfőbb cél az volt, hogy a vidéki térségek ezekből a legtöbb értéket valósítsák meg. Az EMVA-ból folyósított támogatásokat a Magyarország által készített Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és az abban javasolt intézkedéscsomag alapján lehetett igénybe venni. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program az EU EMVA négy pillérének hazai adaptációja. A stratégia EU által meghatározott keretei: Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 9

10 A TANÁCS 1290/2005/EK RENDELETE a közös agrárpolitika finanszírozásáról, elfogadva 2005 júniusában. TANÁCS 1698/2005/EK RENDELETE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, elfogadva 2005 szeptemberében. A TANÁCS 144/2006/EK RENDELETE a Vidékfejlesztési Közösségi Stratégiai irányelvekről ( ra). A Lisszaboni Stratégia és a Göteborgban megfogalmazott fenntarthatósági elvek. Bizottsági rendeletek (általános, ellenőrzés, átmenet). A nemzeti fejlesztési irányok meghatározása (tengelyek): 1. A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása, 2. A környezet és a vidék állapotának javítása, 3. Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése, 4. LEADER. A helyi vidékfejlesztési stratégiát a 3. és a 4. tengely intézkedéseihez kapcsolódóan kellett a helyi közösségeknek sikeres LEADER akciócsoporttá minősítésükhöz elkészíteniük szeptemberében az FVM Irányító Hatóság pályázatuk alapján - 96 helyi közösséget LEADER Akciócsoporttá nyilvánított. A Zempléni Tájak Helyi Közösség megalakulása és a stratégia kialakítása A Zempléni Tájak Közösségi Kezdeményezés a Tokaj Vinum Hungaricum Egyesület javaslatára 40 alapító taggal a 93/2007. (VIII.29.) FVM rendeletnek megfelelően jött létre az önkormányzati, vállalkozói és civil szféra arányos részvételével annak szándékával, hogy a Zemplén északi részén elhelyezkedő három kistérség: Bodrogközi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi területén vidékfejlesztési akciócsoportot hozzanak létre. A Zempléni Tájak Helyi Közösség megalakulásától a LEADER helyi akciócsoport működéséhez elvezető folyamat: Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 10

11 1. sz. ábra: A Zempléni Tájak LEADER Akciócsoport cím akkreditációjának ütemezése A kezdeményezés - tagjai ajánlásai alapján kibővítette tagsági körét, elkészítette stratégiai vázlatát (1.sz. melléklet), s deklarálta helyi közösségként való megalakulását, melyet elismerés végett bejelentett a helyi vidékfejlesztési irodának Sárospatakon. 2. sz. ábra: A Zempléni Tájak Helyi Közösség tagsági összetétele Az FVM Irányító Hatósága előzetesen elismert helyi közösséggé nyilvánította a kezdeményezést, s módszertani segítséget és lehetőséget adott a helyi vidékfejlesztési stratégia kimunkálására és a tagság részéről való konszenzusos megerősítésére, majd elkészülte után pályázati anyagként való benyújtására. A tervezés során (2.sz. melléklet) kialakultak a helyi vidékfejlesztés fő prioritásai, intézkedési és megoldási javaslatai és mindehhez elkészült a 147/2007. FVM Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 11

12 rendelet szerint a helyi közösségnek címzett fejlesztési forrásra vonatkozó forrásallokáció. A helyi közösség tervezési programja záró prezentációjának időszakában, 2008 nyarán a tagok köréből megalakult a Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület, mely a helyi vidékfejlesztési stratégiával sikeresen pályázott a LEADER akciócsoport címre, s az ehhez rendelt fejlesztési forrásra. A vidékfejlesztési program keretében az akciócsoport számára a több, mint 2,5 milliárd Ft decentralizált fejlesztési forrás intézkedésekhez rendelésével és a közösség tagjainak jóváhagyásával először készült olyan fejlesztési stratégia, mely nem fejeződött be a koncepció és program elkészültével és jóváhagyásával, hanem a LEADER akciócsoport cím elnyerésével megkezdődhetett annak megvalósítása is. 1. Kiinduló helyzet elemzése 1.1 A térség általános jellemzői, a hely szelleme A Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület akcióterületének 55 települése a szlovák-magyar határ mentén a Hollóháza-Zalkod-Zemplénagárd alkotta háromszögben helyezkedik el. A helyi közösség kistérségei a természetföldrajzi kettős meghatározottság mellett település-földrajzilag is kettősséget mutatnak. A Hegyköz falvainak képét a hegyvidéki és medencejelleg határozza meg. A Hegyközre az aprófalvak jellemezőek, többségük népessége 500 főnél is kevesebb. A Rétköz, Bodrogköz településeinek szerkezetét a Bodrog és a Tisza közti fekvés határozza meg. A települések a két folyó által szabadon átjárható terület magasabb fekvésű részein alakultak ki. Szerkezetüket tekintve szalagtelkes elrendezés jellemző rájuk, építészetükben keverednek az erdélyi, az alföldi és a felvidéki vonások. Legfejlettebb tájegységnek Tokaj-Hegyalja tekinthető, amely UNESCO kultúrtáj besorolással is büszkélkedhet. A települések közti kapcsolatok a településföldrajzi adottságok miatt, erősnek mondhatók a térségben, bár az eltérő érdekek mentén feszülő ellentétek sem ismeretlenek. A kapcsolatok leggyakoribb megnyilvánulási formái a körjegyzőségek és a feladatellátó társulások. A Zempléni Településszövetség a helyi közösség magyar területét szinte teljes egészében lefedi. A határokon átnyúló együttműködések már a szocialista rendszerben is jellemzőek voltak, és felmerült az intézményesített és szélesebb körű gazdasági együttműködés gondolata a rendszerváltás után. A Kárpátok-régióban a rendszerváltást követően párhuzamosan megindultak a határmenti övezetekben az együttműködések. A helyi közösség kulturális központjának Sárospatak tekinthető. Többnapos programsorozat több is van a térségben, ezek közül országos jelentőségűnek tekinthető a Zempléni Nemzetközi Néptáncfesztivál, a Zemplén Fesztivál, és a füzéri Nemzetközi Nemzetiségi Népdaltalálkozó. A helyi közösség építészeti értékek tekintetében gazdagnak tekinthető. A térségben elsősorban a kulturális programok Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 12

13 megrendezésére szolgáló helyszínek kijelölésében jelentkeznek gondok, valamint a meglévő épületek infrastrukturális adottságainak korszerűtlensége akadályozza a még ennél is színesebb kulturális élet kibontakozását. Az oktatás helyzetét megvizsgálva erőteljesen tükröződik a közösség által lefedett terület többszörösen hátrányos helyzete. A magas munkanélküliség következtében a kvalifikált végzős diákok elhelyezkedési gondjaik miatt elhagyják a térséget. Középfokú oktatási intézmények Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, a középfoknál magasabb szintű képzést nyújtó intézmény Sárospatakon található (tanítóképző, református teológia). 1.2 A térség környezeti állapota Az akciócsoport területének legfőbb természeti erőforrása a Zempléni-hegység, valamint a Bodrog és a Tisza. Kihasználtságuk azonban közlekedési és turisztikai szempontból nem megfelelő. Az említett folyóvizek mentén rét- és legelőgazdálkodásra alkalmas réti öntéstalajok alakultak ki, a mezőgazdasági művelésre leginkább alkalmas talajok előfordulása kevéssé jellemző. A rét- és legelőterületek mennyisége kedvező, viszont a szántóföldi növénytermesztésre leginkább alkalmas talajok előfordulási aránya nagyon alacsony. A feltárt termálvízkészlet Sárospatakon hasznosított, erre további komplex idegenforgalmi fejlesztések építhetők. A térség legjelentősebb védett természeti értékei közé a Zempléni és a Tokaj- Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet, Nagy-Milic Natúrpark tartozik. A térségben a települések környezetszennyező hatásán kívül a legjelentősebb környezeti problémát a települések növekedése, valamint a vállalkozások tevékenységéből adódó környezetterhelések jelentik. Ehhez járulnak hozzá az üdülési tevékenység növekedéséből adódó problémák. Kiemelten kell kezelni a turizmus-idegenforgalom, valamint a táj- és természetvédelem értékeinek összehangolását. A térség értékes táji adottságú területeinek jelentős része fekvéséből és infrastrukturális ellátottságából adódóan még szinte érintetlennek mondható, itt elsősorban a megelőző tevékenységre kell fektetni a hangsúlyt. A bányászati tevékenységből adódó problémákat két csoportra kell osztani, az egyik a megszűnt bányák tekintetében jelentkező környezetvédelmi gondok, a másik a még működő tevékenységekkel együtt járó környezetszennyezési és terhelési problémák. Az erdőterületek tulajdonosi szerkezetében bekövetkező változások is komoly veszélyforrást jelentenek, hiszen a kárpótlással és a szövetkezetek átalakulásával az erdők egy jelentős része magánkézbe került, mely jelentős területromlással járt együtt. A térségi települések jelentős része nem rendelkezik hulladéklerakóval. A települések hulladék begyűjtését az önkormányzatok, illetve az általuk létrehozott társulások, vagy külső vállalkozók végzik. A begyűjtés és kezelés szempontjából azonban gondot jelentenek a kis lélekszámú települések. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 13

14 A hulladékelszállítás nem teljesen van megoldva, ezért a helyi lakosok gyakorta maguk hordják ki a szemetet egy közeli hulladéklerakóba, vagy a község külterületére. További gond a komplex hulladékgazdálkodási rendszer teljeskörűségének hiánya, amely a begyűjtéstől kezdődően a szállítás, válogatás, hasznosítás feladatait - látná el, teljes vertikumban, térségi szinten. A Zempléni Hulladékgazdálkodási Kht. csak részben tudja szolgáltatásaival ellátni a közösség területét. 1.3 A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása Az Akciócsoport 55 településéből a Bodrogközi és a Sárospataki kistérségek (most járások) 33 települése tartozik a Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségi besorolásba. A térség valamennyi településén jelentős számú alacsony iskolai végzettségű, hátrányos helyzetű népesség koncentrálódik. A helyi társadalmak innovatív, szakképzett rétegét képező fiatalok a munkalehetőségek és a településhez való kötődés hiánya miatt elvándorolnak. Jelentős az ingázók aránya a térségi központokba. A közösségi közlekedés alacsony járatsűrűsége és az egyetlen vasúti fővonal korszerűtlen műszaki állapota a munkaerő mobilitását hátráltatja. A térségben több ipari-gazdasági tevékenység folytatására alkalmas terület is rendelkezésre áll, ám a sok helyen kiépítetlen vagy elavult települési infrastruktúra és a szükséges kvalifikált munkaerő hiánya az esetleges befektetői érdeklődés ellen hat. A térség alapvetően mezőgazdasági jellegű, a Zempléni és Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzetek, mint Érzékeny Természeti és NATURA 2000 területek műveléséhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási támogatások nélkül viszont a legtöbb esetben ráfizetéses lenne a gazdálkodás. A rétek, legelők magas részaránya, valamint a szántók alacsony átlagos aranykorona-értéke az állattenyésztést, illetve a zöldség- és gyümölcstermesztést hozza előnyösebb helyzetbe a szántóföldi növénytermesztéssel szemben. Bár több településen komoly hagyományai vannak a tej és tejtermékek előállításának (Kenézlő, Tiszakarád, Sárospatak, stb.), a szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztésnek (Bodrogközi és Sárospataki kistérségek egyes területei) és a folyóparti településeken még megtalálható halászatnak a szerepe messze elmarad az optimálistól. A gazdálkodók formalizált termelési, beszerzési, értékesítési önszerveződések és térségi feldolgozó kapacitások hiánya miatt gyakran szembesülnek a jövedelmezőséget rontó értékesítési nehézségekkel küszködik. A hipermarketek térnyerése, az alig létező helyi piacok és a háztól való eladás szervezetlensége behatárolja a helyben előállított agrár- és kézművesipari termékek eladási lehetőségeit. A két kistérség számos települése turisztikai vonzerőként szolgáló értékes természeti és ember alkotta adottságokkal rendelkezik. A kultúra és a hagyományok iránt érdeklődők figyelmét több idegenforgalmi vonzerő, fesztivál és egyéb rendezvény, kézműves lehetőség (gyékénykötés, vesszőfonás, fazekasság,), helyi étel- és italspecialitás (tokaji borok, halételek, pálinka) kötheti le. A turizmus infrastrukturális Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 14

15 feltételei az utóbbi időszakban fejlődtek, de hiányosak, a kereskedelmi szállásférőhelyek kihasználtsága alacsony. A természetjárás, ökoturizmus, vízi-, kerékpár-, illetve a lovassportok és a vadászat kedvelői több településen is hódolhatnak szenvedélyüknek. A Bodrog és a Tisza holtágai a kajakosok mellett a horgászni vágyók számára is vonzó környezetet teremtenek. 3. sz. ábra Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 15

16 4. sz. ábra 1.4. A térség foglalkoztatottsági helyzete A közösség településeinek túlnyomó részén kifejezetten magas az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen népesség részaránya, akiknek gyakran még az ideiglenes elhelyezkedésre sincs módja az alkalmi munkavállalás korlátozottsága, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek hiánya miatt. A térségben fő a foglalkoztatottak száma, néhány nagyobb céget leszámítva nem létezik elsődleges munkaerő-piac, így a legnagyobb foglalkoztatókká a feldolgozóipar (4883 fő, 34%), a közüzemi szolgáltatások körében tevékenykedő cégek és az önkormányzatok léptek elő (3759 fő, 26%), utóbbiak a közmunkaprogramok révén a munkanélküliek széles körét foglalkoztatják. Harmadik foglalkoztatási szektor a kereskedelem, melyben térségünkből 1462 fő dolgozik (10%). A közszolgáltatások különböző formái (közoktatás, közigazgatás, szociális és egészségügyi ellátórendszer) és az időszakos közmunkaprogramok jelentik az egyetlen legális munkalehetőséget számos alacsony vállalkozássűrűségű kistelepülésen, ahol a települési önkormányzat sok esetben szinte egyedüli foglalkoztatóként van jelen. Jövedelemtermelő képességének csökkenése miatt a primer szektorhoz tartozó mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepe nem meghatározó (1205 fő, 8%). Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 16

17 Többnyire csak jövedelemkiegészítő tevékenységként, félállásban dolgoznak az agráriumban, illetve számos család önellátás céljából végez mezőgazdasági tevékenységet. Az elhelyezkedési esélyeket rontja a munkaerő kereslete és kínálata közötti szerkezeti eltérés, a helyi gazdasági ágazatok igényeihez igazodó szakképzett munkaerő hiánya. A legtöbb településen komoly problémát jelent a nagyarányú tartós munkanélküliség, a lakosság körében országos szinten is igen alacsony a vállalkozási hajlandóság. Többségüknél a munka világába való visszatérés, a munkahelyteremtés mellett, csak személyre szóló reintegrációs program segítségével lehetséges. Az akciócsoport magas munkanélküliségi mutatói (18,1%) több tényezőnek köszönhetők. Ez magyarázható a primer ágazatok leépülésével, másrészt azzal, hogy a térségben a képzettségi mutatók még ma is elmaradnak a megyei és az országos adatoktól. A képzettségi viszonyokat figyelembe véve két csoport számára is komoly problémát okoz az elhelyezkedés. A szakképzetlen munkanélküliek között magas a roma etnikumhoz tartozók aránya, az ő foglalkoztatásuktól számos munkaadó kategorikusan elzárkózik még olyan esetben is, ha más jelentkező nincs az állásra. A szakmunkás végzettségűek iránt viszonylag nagyobb a kereslet, ám legtöbbjük olyan szakképesítéssel rendelkezik, amelyre még nem volt jelentős igény. A tartósan munkanélküli, hátrányos helyzetű lakosság számára a legbiztosabb jövedelemforrást a szociális támogatások jelentik, körükben mára valós életstratégiává vált a segélyből élés. A vállalkozói szféra tőkeszegénysége miatt foglalkoztatási és jövedelemtermelési szerepe a térség gazdasági életében viszonylag csekély. Jellemző az üzleti szolgáltatások és a vállalkozói infrastruktúra fejletlensége, valamint a vállalkozások működését megkönnyítő információs rendszerek hiánya is. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 17

18 5. sz. ábra 6. sz. ábra Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 18

19 1.5 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából Borsod-Abaúj-Zemplén megye alapvetően ipari jellege a helyi közösség területén mérsékeltebben jelentkezik. Itt két gócpontban Sátoraljaújhely (mint város nem része a vidékfejlesztési térségnek), Sárospatak - összpontosul jelentős ipari tevékenység. A térség szlovák és ukrán határmenti régiója 1998-ban különleges gazdasági övezeti státuszt kapott a Magyar Kormánytól. A Zempléni Vállalkozási Övezet Sárospatak és Sátoraljaújhely városok és vonzáskörzeteik (összesen 52 település) közigazgatási területeire terjedt ki. Sárospatak hagyományosan kedvező geopolitikai elhelyezkedésén túlmenően Vállalkozói Park létrehozásával is javította az ipartelepítési, tőkevonzási feltételeit. Az iparfejlesztésre alkalmas területek szinte minden településen megtalálhatóak, ám szakképzett munkaerő csak korlátozottan áll rendelkezésre. A közösség területén a természeti erőforrásokat lényegesen befolyásoló, veszélyeztető mezőgazdasági termelés nem alakult ki. A Bodrogköz, Rétköz, Hegyköz és Tokaj-hegyalja tájegység nagyobb részt mezőgazdasági terület. Az egész területhez viszonyítva a mezőgazdasági terület aránya 61,6%, az erdőé 26,6%. A négy térség változatos termőhelyi adottságokkal rendelkezik, ebből kiemelkedik Tokaj-hegyalja, mint zárt borvidék, ahol dinamikusan fejlődő borászati vállalkozások működnek. Növénytermesztésükről összességében az mondható el, hogy a Hegyközben, elsősorban gyenge talaj adottságai, a Bodrogközben, Rétközben a vízgazdálkodási viszonyok miatt a növénytermesztési szerkezet extenzív gazdálkodásról tanúskodik, ám létezik néhány mintagazdaságként működő vállalkozás. A térségben Sárospatakon, Kenézlőn, Tiszakarádon és Mikóházán működik jelentős állattenyésztő vállalkozás. A térség alkalmas biogazdálkodásra, mind növénytermesztés mind állattenyésztés tekintetében, de gyakorlatilag ilyen típusú komoly vállalkozás nincs. A közösség területe kiváló természeti adottságokkal rendelkezik turisztikai szempontból. A területen egyszerre van jelen a nagy múltú borászatnak otthont adó csodálatos hegyvidék, és a gazdag vízi világgal rendelkező romantikus Bodrog és Tisza, mely nemcsak a halászok és horgászok számára nyújt lehetőséget, hanem vízisportokat kedvelő turista is megtalálja a számítását. A térségben minőségi és turisztikai programokat is kínálni tudó szállásfejlesztések szükségesek a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében. A Hegyközi terület az utóbbi időben sokat fejlődött szálláshely kapacitás tekintetében. Itt elsősorban a vendégmegtartó képesség tekintetében érdemes a fejlesztésekre fókuszálni. Tokaj-Hegyalja fejlődésében a Világörökség program játszhat meghatározó szerepet. A szolgáltató szektor szerepe az országos tendenciákhoz hasonlóan a közösség kistérségeiben is felértékelődött az utóbbi években, de települései különböző szintet képviselnek. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 19

20 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló je llemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor A(z) Bány ászat, f eldolgozóipar, v illamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő v állalkozások száma 6 db Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Sárospatak székhelly el/telephelly el/f iókteleppel** működő v állalkozások száma A térség 10 legnagy obb f oglalkoztató v állalkozása által f oglalkoztatottak száma 4 db 1,175 f ő A t érség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 8%- át adja a térségen belüli foglalkoztatásnak Foglalkoztatás relatív értelemben A térség 10 legnagy obb f oglalkoztató v állalkozása által f oglalkoztatottak számának arány a a térség összes f oglalkoztatásán belül 8% * Ezen szektorban tevékenyk edik a 10 legnagy obb foglalk oztató vállalkoz ás legnagy obb hányada ** Ezen település en tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalk ozás legnagyobb hány ada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbírós ág, HVS adatbázis 7. sz. ábra sz. ábra Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 20

21 9. sz. ábra 1.6 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése Zempléni Tájak Helyi Közösség Magyarország egyik legnehezebb helyzetében lévő térségei közé tartozik. A térségben lévő regisztrált civil szervezetek zöme városi központtal tevékenykedik. Természetesen emellett a települések közül számtalan helységben találhatunk egyéb, nem regisztrált civil szerveződést, melyek tevékenysége elsősorban a kultúra és az oktatás területéhez kapcsolódik. A térség egyik legnagyobb ernyőszervezete a Mozgáskorlátozottak Sárospataki és Zemplén Térségi Egyesülete A helyi közösség területén 246 statisztikában szereplő civil szervezet működik aktívan. A civil szervezetek több mint fele a Sárospatakon, illetve kistérségében tevékenykedik. A legjelentősebb, legnagyobb létszámú szervezetek főként a sporttal, oktatással és szabadidővel kapcsolatos területen működnek. A sportegyesületek közül a Sárospatak városi sportegyesület a legnagyobb. A térség szabadidős szervezetei közül kiemelkednek a horgászegyesületek, közülük a Bodrogmenti Sporthorgász Egyesület a legnagyobb. A kultúrával, a településfejlesztéssel foglalkozó szervezetek (24), faluszépítő egyesületek szintén jelentős számban képviseltetik magukat térségünkben a vallási szervezetekkel együtt. Ezek kiemelt célja a térség települései közötti kapcsolatok erősítése, valamint a közösségi élet felpezsdítése, kistérségi és települési szinten egyaránt. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 21

22 A térség településeinek 16%-án (9 település) működik polgárőr egyesület, polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenységgel foglalkozik 8 non-profit szervezet. Ezek együttműködve a térség rendőrkapitányságaival és tűzoltóságával a lakosság biztonsága érdekében fejtenek ki aktív tevékenységet. A lakosság részéről további igényként merül föl ezen szervezetek bővítése és munkájuk feltételeinek javítása, továbbá a feladatellátás hatékonyságnak fokozása. A kulturális, vallási és szociális közösségi programok szervezésére mintegy 29 civil szervezet alakult térségünkben. A népi hagyományok őrzésének területén egyik legkiemelkedőbb szervezetei kistérségenként: a BODREMKA hagyományőrző civil szervezet, Felső Magyarországi Várak Egyesülete, Pataki Vár Alapítvány amelyek rendezvények lebonyolításában és a hagyományok ápolásában töltenek be fontos szerepet. A fogyatékkal élők legszervezettebb, legaktívabb és legnagyobb térségi civil szervezete a Mozgáskorlátozottak Sárospataki és Zemplén Térségi Egyesülete, mely intézményes keretek között segíti tagságát. A térségben a roma polgárjogi szervezeteken túl, csak egyetlen roma civil egyesület található, mely a települések roma családjainak segítését, a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatását és a kulturális élet szervezését tűzte ki fő célként. 10. sz. ábra Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 22

23 1.7 A térség demográfiai helyzete A közösség kistérségeire jellemző a kislélekszámú települések magas száma. Az élve születések aránya a térség egészét vizsgálva fokozatos csökkenést mutat. A természetes szaporodás aránya a Hegyközben kimondottan rossz, míg a Bodrogközi, Rétközi terület településeinek egy részén pozitív mutatókkal lehet találkozni. A térség vándorlási különbözete az utóbbi években negatív tendenciát mutat. Az aktív korú népesség aránya stagnálást mutat. Az idős korú népesség arányában állandóság figyelhető meg, mivel a fiatalkorúak aránya 1990 óta folyamatos csökkenést mutat, a térség elöregedettség mutatója folyamatosan növekszik. Az akciócsoport lakosságának 63%-a 2000 fő alatti lélekszámú kistelepüléseken él, melyek jellemzően hiányos infrastruktúrája negatív módon befolyásolja az ott élő emberek várható átlagos élettartamát, életminőségét. A népesedési helyzetet országosan jellemző negatív tendenciák a térségre is érvényesek. A népesség száma a természetes fogyás és a negatív vándorlási egyenleg hatására csökkent, 2006-ban fő volt között a népesség csökkenés 1756 fő volt, ami 3%-os fogyásnak felel meg től a vándorlási egyenleg minden évben negatív volt, 2006-ban érte el a legnagyobb mértéket: a hegyköz esetében -7,6, Hegyalja vonatkozásában -5,8 és a Bodrogközben -3,5 fő volt az 1000 lakosra jutó elvándoroltak száma. Az akciócsoport területén az országos átlaghoz hasonló a lakosság korösszetétele. A éves korúak aránya 62% (36795 fő), az 59 év felettiek 19% (11403 fő). A harmadik legnépesebb korcsoport a 6-14 év közöttiekké 7021 fővel (12%). A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva szembetűnő, hogy a mindössze 8 általános osztályt végzettek részaránya a legmagasabb: fő (32%) az országos arányszámot (26%) meghaladó. Középiskolai érettségivel, általános oklevéllel 2738 fő (5%), szakmai oklevéllel 3936 fő (7%) rendelkezik. Középiskolai végzettséggel érettségi nélkül 9775 fő (18%) rendelkezik. Az egyetemi és főiskolai oklevéllel rendelkezők száma 2668 fő (5%), aránya lényegesen elmarad az országos mutató értékétől (10%). Ez utóbbi összevetés egyértelműen jelzi, hogy a térségben kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára betölthető szabad munkahelyek száma. A pályakezdő fiatalok elvándorlását jelzi, hogy a regisztrált munkanélküliek korcsoporton belüli aránya csak mintegy fele a térségi munkanélküliségi mutatóknak, így a Bodrogközben 11,8%, Hegyközben 11,7% és Hegyalja esetében 8,6%. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 23

24 11. sz. ábra A térségben az aktív korú lakosság ar ánya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Lakosság kor szerinti összetétele (f ő) Megoszlás Aktív korú lakosság Országos átlag 0-2 év % 3% 3-5 év % 3% 6-14 év % 13% év % 60% 59 év f elett % 21% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbáz is 12. sz. ábra 29 Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 24

25 A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lak osság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesn él idő sebb n épesség végzettség sz erinti összetétele (fő) Megoszlás Országos átlag 0 ált alános % 2% 1-5 általános % 9% 6-7 általános % 9% 8 ált alános % 26% Középiskolai, éretts égi és szakmai okl e vél nélkül Középiskolai, éretts égi nélkül, szakmai okl evéllel Középiskolai, éretts égivel, általános okl evéllel Középiskolai, éretts égivel, szakmai okl evéllel % 18% 5% 7% 4% 17% 9% 12% Egyetemi vagy főiskol ai, oklevél nélkül 626 1% 2% Egyetemi vagy főiskol ai, oklevéllel % 10% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbáz is 13. sz. ábra A térség infrastrukturális adottságai A közösség területe jellemzően határ-menti, hátrányos helyzetű közlekedési szerkezettel rendelkezik. A régió területe részben a vasút, másrészt a 37. sz. főút segítségével viszonylag bekapcsolt az ország vérkeringésébe. A vasúti ellátottságot jellemzi, hogy az akciócsoport 55 települése közül a Hegyközi kisvasút megmaradt rövid szakaszát leszámítva mindössze 3 rendelkezik vasútállomással. Az M3-as autópálya 30 perces elérhetőségi területén teljes mértékben kívül helyezkedik el a közösség. A térségen belül a tömegközlekedési infrastruktúra szolgáltatásai korszerűtlenek: a menetrendek összehangolatlansága lehetetlenné teszi a közlekedési eszközök közötti rugalmas váltást, a járatsűrűség egyenlőtlen eloszlása korlátozza a munkaerő mobilitását. Több település is rendelkezik olyan vállalkozási zónának alkalmas területtel, ahol a közművek a szennyvízcsatornázás kivételével jellemzően biztosítottak, de azok az utakkal, kerítésekkel, egyebekkel együtt felújításra, fejlesztésre szorulnak. A Bodrog és Tisza folyók hajózásának fejlesztése a szomszédos területek közös érdeke. Ennek a realitását növelheti a legutóbbi időkben megindult magyar kezdeményezés a Tisza hajózási státuszának nemzetközi rangra emelésére. A Bodrogon elvétve létezik áruszállítás. Idegenforgalmi céllal Sárospatakon működik személykikötő. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 25

26 A térség villamos energia ellátását az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. hálózata biztosítja. A tájegységekhez tartozó településeket döntő többségében lakossági és kommunális, intézményi fogyasztók jellemzik, ezen kívül kisebb mezőgazdasági, borászati, illetve termék feldolgozó ipari üzemek, kő- és ásványbányák találhatóak. Az akciócsoport területén a vezetékes földgázellátás a fogyasztói igények tekintetében csaknem teljes egészében lefedett. A belterületi utak a települések többségénél felújításra szorulnak. A szennyvízhálózat kiépítettsége megfelelő, de korszerűsítése és kiegészítése szükséges. A telekommunikációs infrastruktúra területén mindössze 4 település esetében nincs szélessávú internet elérhetőség. Bel- és árvízvédelmi problémák tekintetében a Bodrogköz, Rétköz és a Hegyköz, Tokaj-Hegyalja teljesen eltérő problémákkal küzd. A hegyközi, hegyaljai területek bel- és árvízvédelmi szempontból nem veszélyeztetettek. A domborzati viszonyok megkövetelik a csapadékvíz elvezető csatornarendszerek fokozott karbantartását. Bodrogközben, Rétközben összegződnek a Tisza-völgy egészére jellemző problémák. Az elmúlt évek szélsőséges időjárási viszonyai következésben sorra mentek tönkre a mezőgazdasági vállalkozások. A területen élőket az árvíz és a belvizek, valamint az aszály egyaránt fenyegeti. Perspektivikus és támogatandó kezdeményezésnek tekinthető a BOKARTISZ és a Vásárhelyi-Terv bodrogközi megvalósítása. A turisztikai infrastruktúra hiányosan kiépített, kiaknázandó turisztikai potenciált jelent a részben kiépült EuroVelo kerékpárút-hálózat. A középületek műszaki állapota rossz. A térség településein hiányoznak vagy felújításra, fejlesztésre szorulnak a közösségi szolgáltató terek. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 26

27 Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Infrastrukturális adottság Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Szélessáv ú Internet 4 7% Mindhárom mobilhálózat Helyközi autóbuszmegállóhely Közműv esített, közúton elérhető ipari park % 4% 100% A t érségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a Fenti infrastrukturális adottságok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbáz is 14. sz. ábra 33 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közleked és Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelm i szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Ipari park Kultúra Pénzüg yi szolgáltatások Telekommunikáció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, ill etékes minisztérium ok, egyéb tematik us források 15. sz. ábra 34 Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 27

28 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej - lesztési szervezetek Ipari kamara Egész ségüg yi ellátás Termész eti adottságok Szabadidő s tevéken ységre és sportolásra alkalmas infrastr. Natura 2000 területek Eg yéb infrastruktúra Életház Közbiztonsági szolgál at Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, ill etékes minisztérium ok, egyéb tematik us források 16. sz. ábra sz. ábra Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 28

29 1.9 Települések főbb jellemzői A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/8 Alsób erecki Alsór egmec Bodroghalom Bodrogolaszi Bózsva Cigánd Jogállás Lakosság (fő) Község 855 Község 238 Község 1,532 Község 1,001 Község 216 Város 3,367 Legnag yobb foglalkoztató szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Munknélküliségi ráta (%) 15.37% 18.06% 15.65% 11.90% 16.92% 20.73% Jövedelmi helyzet* (Ft) 433, , , , , ,690 Magas** Alacson y** kat. (db/fő) kat. (db/fő) Dámóc Község 440 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 158,817 * Személyi jövedelem adó alapot képező jövedelem egy állandó lakosr a ** Magas és alacsony kategóriájú szállás hely eken töltött egy főre jutó vendégéjsz akák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, hely i érintettek, KSH, HVS adatbáz is 18. sz. ábra 39 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/8 Erdőhorváti Jogállás Lakosság (fő) Község 672 Legnag yobb foglalkoztató szektor Közszféra Munknélküliségi ráta (%) % Jövedelmi hel yzet* (Ft) 241,217 Magas** Alacson y** kat. (db/fő) kat. (db/fő) Felsőber ecki Község 325 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 387, Felsőregm ec Filkeh áza Község 304 Község 117 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % % 76, ,371 Füzér Füzérkaj ata Füzérkomlós Község 530 Község 139 Község 412 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % % % 401, , , * Személyi jövedelem adó alapot képező jövedelem egy állandó lakosr a ** Magas és alacsony kategóriájú szállás hely eken töltött egy főre jutó vendégéjsz akák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, hely i érintettek, KSH, HVS adatbáz is 19. sz. ábra 40 Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 29

30 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/8 Füzérradvány Jogállás Lakosság (fő) Község 419 Legnagyobb foglalkoztató szektor Közszféra Munknélküliségi ráta (%) % Jövedelmi hel yzet* (Ft) 234,435 Magas** Alacson y** kat. (db/fő) kat. (db/fő) Györg ytarló Község 628 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 197,110 Háromhuta Hercegkút Község 161 Község 723 Mezőgazdas ág, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 7.16% 238, , Hollóháza Karcsa Karos Község 1,053 Község 2,037 Község 552 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % % % 491, , , * Személyi jövedelem adó alapot képező jövedelem egy állandó lakosr a ** Magas és alacsony kategóriájú szállás hely eken töltött egy főre jutó vendégéjsz akák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, hely i érintettek, KSH, HVS adatbáz is 20. sz. ábra 41 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/8 Kékcse Kenézlő Kishuta Kisrozvágy Komlóska Jogállás Lakosság (fő) Község 1,643 Község 1,436 Község 345 Község 216 Község 338 Legnag yobb foglalkoztató szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mezőgazdas ág, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Közszféra Munknélküliségi ráta (%) % % % % % Jövedelmi hel yzet* (Ft) 262, , , , ,789 Magas** Alacson y** kat. (db/fő) kat. (db/fő) Kovácsvágás Lácacséke Község 658 Község 410 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % % 162,350 84, * Személyi jövedelem adó alapot képező jövedelem egy állandó lakosr a ** Magas és alacsony kategóriájú szállás hely eken töltött egy főre jutó vendégéjsz akák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, hely i érintettek, KSH, HVS adatbáz is 21. sz. ábra 42 Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 30

31 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/8 Makkoshot yka Mikóháza Jogállás Lakosság (fő) Község 962 Község 556 Legnag yobb foglalkoztató szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Közszféra Munknélküliségi ráta (%) % % Jövedelmi hel yzet* (Ft) 183, ,075 Magas** Alacson y** kat. (db/fő) kat. (db/fő) Nag yhuta Nag yrozv ágy Község 77 Község 781 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % % 351, , Nyíri Olasz lisz ka Pácin Község 459 Község 1,769 Község 1,551 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % % % 272, , , * Személyi jövedelem adó alapot képező jövedelem egy állandó lakosr a ** Magas és alacsony kategóriájú szállás hely eken töltött egy főre jutó vendégéjsz akák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, hely i érintettek, KSH, HVS adatbáz is 22. sz. ábra 43 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 6/8 Pálháza Pusztafalu Révleán yv ár Jogállás Lakosság (fő) Város 1,167 Község 245 Község 589 Legnagyobb foglalkoztató szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Közszféra Munknélküliségi ráta (%) 11.54% 20.28% 25.42% Jövedelmi helyzet* (Ft) 565, , ,603 Magas** Alacson y** kat. (db/fő) kat. (db/fő) Ricse Nagyközség 1,930 Közszféra 16.89% 272,943 Sáraz sadány Sárosp atak Község 267 Város 13, 794 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Közszféra 30.90% 9.31% 247, , Sátoraljaújhely Város 280 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 545, * Személyi jövedelem adó alapot képező jövedelem egy állandó lakosr a ** Magas és alacsony kategóriájú szállás hely eken töltött egy főre jutó vendégéjsz akák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, hely i érintettek, KSH, HVS adatbáz is 23. sz. ábra 44 Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 31

32 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 7/8 Semjén Szabolcsveresm art Tiszacsermel y Tiszakan yár Tiszakar ád Tolcsva Vágáshuta Jogállás Lakosság (fő) Község 482 Község 1,679 Község 684 Község 1,756 Község 2,634 Község 2,010 Község 97 Legnagyobb foglalkoztató szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kereskedelem, javítás Munknélküliségi ráta (%) 22.90% 20.53% 30.02% 17.44% 29.14% 18.82% 16.67% Jövedelmi helyzet* (Ft) 279, , , , , , ,819 Magas** Alacson y** kat. (db/fő) kat. (db/fő) * Személyi jövedelemadó alapot képező jöv edelem egy állandó lak osra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 24. sz. ábra 45 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 8/8 Vajdácska Vámosújfalu Vilyvitány Viss Jogállás Lakosság (fő) Község 1,356 Község 872 Község 300 Község 772 Legnag yobb foglalkoztató szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Munknélküliségi ráta (%) 23.21% 11.82% 13.66% 25.32% Jövedelmi helyzet* (Ft) 286, , , ,756 Magas** Alacson y** kat. (db/fő) kat. (db/fő) Zalkod Község 295 Közszféra 19.53% 210,141 Zemplénag árd Község 877 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 238,147 * Személyi jövedelem adó alapot képező jövedelem egy állandó lakosr a ** Magas és alacsony kategóriájú szállás hely eken töltött egy főre jutó vendégéjsz akák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, hely i érintettek, KSH, HVS adatbáz is 25. sz. ábra 46 Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 32

33 1.10 A Zempléni Tájak Helyi Közösség SWOT elemzése Erősségek: Külső környezet: A térség geopolitikai, nemzetiségi helyzetéből adódó kapcsolatok megléte, fejlődése, erősödő hármashatármenti gazdasági, kulturális együttműködés. Határmenti üzleti - piaci kapcsolatok Önkormányzatok testvér-települési kapcsolatai Fő közlekedési útvonalak közelsége. Legkeletibb biztonságos hely - marketing értéke. Területi adottságok: Mérsékelten átalakított természeti környezet, védett természeti területek, tájvédelmi körzetek, natúrpark, ÉTT és NATURA 2000, értékes növény- és állatvilág. Ipari park, vállalkozói park, ipari hasznosításra alkalmas szabad ingatlanok. Kedvezőek az exportképes gyümölcsés szőlőtermesztés feltételei. A lakossági infrastruktúra kiépítettség foka magas, meghaladja az ország más határmenti térségeinek infrastrukturális ellátottságát. Nemzetközi és hazai jelentőségű természeti és emberalkotta adottságok, emlékek és értékek, turisztikai vonzerők. Magas fokú erdősültség, természetközeli erdőkezelés és az ebből adódó nyersanyag feldolgozás. A természetközeli turisztikai ágak fejlesztésének alapjai a térségben rendelkezésre állnak. A minőségi turizmus kastély és konferencia turizmus, falusi-, örökség- és vadász-, aktív turizmus alapfeltételei adottak a térségben. Széleskörű rekreációs adottságok (lovaglás, vadászat, vízi sportok). A térségben 7 középfokú és két felsőfokú oktatási intézményi Gyengeségek: Külső környezet: A térség országos viszonylatban periferikus földrajzi fekvésű. Területi adottságok: Rossz megközelíthetőség, a növekvő forgalomhoz képest romló állapotú közúthálózat. Több településről nehézkes a tömegközlekedés, több zsáktelepülés van a térségben. Rendezésre szoruló faluképek. Kevés, tőkeszegény kényszervállalkozások. Tisza-, Bodrog-, Karcsa-part sok helyen rendezetlen, a folyók vízminősége változó. Meglévő élő- és termálvizeink kihasználatlanok. Elavult, hibás agrárstruktúra. A térségben magas a mezőgazdaság, alacsony a szolgáltatások, ipar súlya. Hiányoznak a mg-i termények versenyképességét javító, térségi hozzáadott értéket növelő feldolgozó üzemek, logisztikai szolgáltatások. A szántóterületek átlagos aranykorona értéke alacsony. Az állatállomány csökken, a korábbi jelentősebb kapacitások leépültek. Idegenforgalmi vállalkozáshoz szükséges információ és ismeret hiány. Térségi turisztikai marketing hiánya, kiépítetlen turisztikai információs rendszer. Szálláshelyek mennyiségi és minőségi Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 33

34 infrastruktúra van. Természeti erőforrások rendelkezésre állnak. Gyógyhatású melegvíz források. Öntözésre alkalmas szabad élővizek. Nagy biomassza potenciál. Társadalmi és humán feltételek: Komoly szellemi tőke, munkakultúra, technikai háttérrel rendelkező stabil cégek jelenléte. Szabad, még dolgozni akaró kihasználatlan munkaerő, átképzések, tanfolyamok igénye. Az oktatás fejlesztésére térségi összefogások valósultak meg. A települések zömében meglévő AMKk, faluházak, tájházak programszervezése. Hagyományőrző és egyéb civil és nonprofit szervezetek működése, élő néphagyományok, hagyomány ápolás. Igény a rendezett faluképre, az aktívabb civil életre. LHH besorolás pályázatoknál. Aktívan működő érdekképviseleti szervezetek. Sport és kultúra támogatása évek óta működő programok (Abylimpia, Kulturális Találkozók). Sikeresen végrehajtott LEADER+ programok, gyakorlott menedzsment kapacitás. Kialakított hazai és nemzetközi partnerség, elindított együttműködési programok ( A Tisza, mint turisztikai és kulturális folyosó című program elindítása másik hat HACS-csal) Aktív szervezetek, a sérült, fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű emberek segítésére. hiányosságai. Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások alacsony színvonalúak. Társadalmi és humán feltételek: Ritkák a nem közvetlen anyagi haszonnal járó közösségi szintű együttműködések A lakosság korstruktúrája elöregedő, a népsűrűség alacsony, a népesség fogy, jelentős az elvándorlás. Az országos és a megyei átlagot jelentősen meghaladó mértékű a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek képzettség szerinti szerkezete kedvezőtlen. Egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ellátás túlterhelt, rehabilitáció és prevenció nem elégséges. A roma lakosok aránya magas és növekvő mértékű, jelentős részük szegregáltan él. Szegénytelepek, kolóniák megléte, alapinfrastruktúrális ellátottságuk hiányos. Roma kulturális örökség elhalványulása. Kevés a roma vállalkozó. Az akadálymentesítés és esélyegyenlőség alacsony foka. (SZ.J.) Civil érdekképviseletek hiánya a kistelepüléseken. Identitástudat alacsony foka. Tájékozottság és IT ismeretek hiánya: sokszor a közszféra dolgozói sincsenek tisztában speciális helyzetekkel. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 34

35 Lehetőségek: Külső környezet: Magyar-szlovák-ukrán határmentiségből adódó vonzáskörzet növekedés gazdasági, kereskedelmi, piaci kapcsolatok potenciális fejlődése. Az elmaradott, ill. határmenti térségekre vonatkozó állami, európai uniós támogatások fokozottabb elérhetősége, igénybe vétele. Növekszik a befektetői érdeklődés a térség iránt. Nemzetközi és belföldi turizmus élénkülése, a táji, természeti értékek megóvása és turisztikai hasznosítása előtérbe kerül. Elérhető agrár és turisztikai, környezetvédelmi, energia hatékonyságot és megújuló energiaforrások kiaknázását támogató források. A hagyományos, biológiai és ökológiai agrárgazdálkodás lokális termékei iránti kereslet növekszik a hazai és az európai piacokon. Kormányzati döntés a Karcsa tórendszer revitalizációjának támogatásáról. Veszélyek: Külső környezet: A természeti erőforrásokat veszélyeztető külső (hazánk más térségéből vagy külföldről érkező) szennyezések elérik a térséget. Befektetői tőke tartós érdektelensége, a működő vállalkozások elszegényedése, megszűnése A környező országok kedvezőbb adózási rendszere miatt a munkahelyteremtő beruházások a határ szlovák oldalán valósulnak meg, vállalkozások kitelepülnek. A képzési programok elérhetősége nem biztosított. Nem érkezik külső segítség a kisebbség helyzetének javításához. A Vásárhelyi Tervben tervezett fejlesztési források beszűkülése, a tervezett eredmények elmaradnak. A ZTHK nem jut vidékfejlesztési forrásokhoz Területi adottságok: Természeti és épített értékeink hasznosításra alkalmassá válnak. Feldolgozóipari tevékenység kiépítésével, a mező- és erdőgazdasági termékek fajlagos és hozzáadott értékének növekedése. Folytatódik a mezőgazdaság diverzifikációja, fokozottabban összpontosítva az ökológiai értékekre. A gazdasági együttműködések (integrátor szervezetek, új típusú szövetkezetek) szerepe felértékelődik. A mezőgazdaságon belül növekszik a bioenergia alapanyag előállítás súlya és jelentőssége. A hagyományokkal bíró extenzív legeltető állattenyésztés felélesztése, Területi adottságok: Perifériális helyzetből fakadó hátrányok erősödése. A természeti-környezeti értékek (élővizek, növény- és vadállomány) károsodnak a ökológiai szemlélet hiánya következtében. Nem javul a térség megközelíthetősége, a közlekedési infrastruktúra Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 35

36 feldolgozóipari tevékenységgel, térségi specifikumok gyártásával kiegészítve. Kézműipar fejlesztése, a térség kulturális termékeinek turisztikai palettán való értékesítése. Növekszik a térség turisztikai kínálata iránti érdeklődés és bővül az ezt kiaknázni akaró helyi vállalkozói kör. Térségi turisztikai menedzsment és marketing partnerségi alapon történő kiépítése. Tömegközlekedés fejlesztése járatsűrítéssel, új vállalkozások belépésével. Záhonyi Logisztikai Központtal a térségi kapcsolatok kiépítése. A cigándi árapasztó tározó és a kapcsolódó komplex tájgazdálkodási modellkísérlet eredményeinek többcélú hasznosítása. Társadalmi és humán feltételek: Fejlődőképes együttműködés a civil szervezetek, önkormányzatok, hatóságok, vállalkozások között. Szándék a tudatos helyi társadalom fejlesztésére. Társadalmi összetartozás, esélyegyenlőség felértékelődése. Nő a társadalmi tudatosság, közösségszervezési akciók bővülnek. Testvér települések, egyéb nemzetközi kapcsolatok bővülése - közös projektek. Felsőfokú, felnőtt és szakképzés fejlesztése, kínálatbővülés. Halmozottan hátrányos helyzetből eredő pozitív diszkrimináció elfogadottá válik. Roma integráció, reintegráció. Civil szervezetek számának bővülése. Képzett fiatalok arányának növekedése a térségi munkaerőpiacon. Roma vállalkozók és munkavállalók számának növekedése. Roma közösségi házak alakulása. Erősödő tendencia az összefogásra épülő fejlesztésre. Szociális szövetkezetek térségi megerősödése, támogatása. Társadalmi és humán feltételek: Együttműködés helyett rivalizálás a kistérségek, települések között, türelmetlenség, széthúzás fokozódása. Alacsony szintű együttműködés a civil szervezetek, önkormányzatok, hatóságok, vállalkozások között. A térségen belüli települések közötti fejlettségi különbségek növekednek. A települési önkormányzatok szociális önkormányzatokká válnak. Tovább folytatódik a vidéki emberek periférizálódása, a mélyszegénység növekszik. A külső források megszerzéséhez szükséges saját erő hiánya korlátozza a térség fejlesztéseit. A képzett réteg elvándorlása csökkenti a szolgáltatások, a termelés színvonalát, gátat szab a társadalmi és gazdasági fejlődésnek. A fokozódó elvándorlás, az öregedő helyi lakosság miatt a képzett, innovatív szemléletű lakosok utánpótlása csökken. Nagyobb tömegek kiesése a rendszeres munkát vállalók köréből, ezen emberek társadalomba, munkába való visszailleszkedésének Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 36

37 Rendezett falukép, lakóházak tájba illesztéséért áldozatot is vállalnak az emberek. Szociális (nappali és krízisjellegű) szolgáltatások bővülnek, minőségük javul. Egységes térségi szemlélet megerősödése. meghiúsulása A hátrányos helyzetű csoportok aránya nő, szociális válság alakul ki. Békés egymás mellett élés helyett konfrontáció, kriminalizálódás fokozódása. A költséghatékonyság érdekében folytatódik az általános iskolák integrációja, megszűnése. Túlgondoskodás erősödése, mely a fogyatékkal élők kezéből kiveszi a saját élete fölötti rendelkezés lehetőségét. A mezőgazdasági termelők, erdőtulajdonosok megmaradó kiszolgáltatottsága, tevékenységük alacsony jövedelmezősége a feldolgozóipari célú befektetések elmaradása miatt. 2. Közép-, illetve rövid távú célpiramis kialakítása, feladatok meghatározása, rangsorolása E feladatkörön belül a Tervezést Koordináló Csoport (TKCS) 2008 első félévi szakmai műhelymunkái keretében meghatározásra kerültek: a helyi vidékfejlesztési stratégia jövőképe, fejlesztési irányai, célrendszere és a rövid távú célkitűzések vezérlő elvei. A szakmai anyagokat az akciócsoport tagjai un. mérföldkövek értekezleteken ismerhették meg és nyílt vitákat követően szavazásaikkal erősítették meg. 2.1 A Zempléni Tájak Helyi Közösség jövőképe, stratégiai fejlesztési irányai Kihívások A Zempléni Tájak Helyi Közösség kistérségei előtt álló legfontosabb kihívások az alábbiakban összegezhetőek: Bár a kistérségek földrajzi helyzete viszonylag kedvező, a nagyobb hazai és nemzetközi gazdasági centrumokból jelenleg nehézkesen elérhetők, és belső elérhetőségi viszonyaik is sok szempontból kedvezőtlenek. Az előző pontban megfogalmazottakkal szorosan összefügg, hogy a kistérségek megközelíthetősége az elkövetkező években jelentős mértékben javulni fog; ez pozitív fejlemény, a kihívást az jelenti, hogy képes lesz-e a Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 37

38 térség ezt a lehetőséget kihasználni, és az ebből származó hasznokat, előnyöket a térség minél nagyobb részére kiterjeszteni. A kistérségeket jelenleg törékeny gazdasági szerkezet jellemzi, és szinte valamennyi gazdasági ágban kiemelten a mezőgazdaságban közös probléma a hozzáadott érték alacsony szintje; további, a gazdasággal összefüggő kihívás, hogy alacsony a vállalkozássűrűség, és a vállalkozások többségének nagyon korlátozott a versenyképessége. Jelentős részben az előző ponttal összefüggésben, kevés a térségben a munkahely, magas a munkanélküliség, és a munkanélküliek között is magas a tartós munkanélküliek aránya; összességében a térségben kiugróan magas az eltartottak aránya. Bár Zemplén rendelkezik turisztikai adottságokkal, jelenleg ezek szinte egyáltalán nincsenek kihasználva. Sajnálatosan alacsony az átlagos képzettségi szint, ami jelentős mértékben rontja a térség versenyképességét. A térség jónéhány településén még mindig nem megfelelően kiépült, hiányos a kommunális infrastruktúra; különösen alacsony a szennyvíz- és csapadékvíz elvezető hálózat kiépítettsége, valamint komoly hiányosságok jellemzőek a hulladékgazdálkodás terén is, ami nem csak az életminőséget befolyásolja negatívan, hanem környezeti veszélyeket is hordoz. Alapvetően jellemzi Zemplént a belső források hiánya, ami gátat szab a térség által indukált fejlesztéseknek. A lista jól mutatja, hogy a Zempléni Tájak Helyi Közösségnek számos kihívással kellett szembenéznie, és olyan stratégiát kellett megfogalmaznia, amely képes komplex, összehangolt választ adni ezekre a kihívásokra Stratégiai keret Szerencsére a térség politikai és gazdasági vezetői, civil szervezetei felismerték, hogy nem halogatható tovább a beavatkozás, és 2008-ban számos tekintetben kedvezőek a feltételek az aktív fellépésre; azt is belátták, hogy az eddigi elaprózott, többnyire kizárólag egyéni települési érdekeket szolgáló fejlesztések helyett (illetve mellett) összehangolt cselekvésre, egy integrált stratégia megvalósítására van szükség. Az is tudatosult, hogy a rendkívül korlátos erőforrások eredményes felhasználása csak és kizárólag megfelelő koncentráció mellett lehetséges a források porlasztása nem vezet célra, és valamennyi probléma egyidejű kezelése nem lehet sikeres. Végül, de nem utolsósorban, az is megfogalmazódott, mint követelmény, hogy alapvetően cselekvésorientált stratégiára van szükség, olyanra tehát, amely nemcsak kijelöl célokat, prioritásokat, beavatkozási területeket tartalmaz, hanem megfogalmaz olyan kulcsfontosságú fejlesztési csomópontokat, amelyek meghatározó, központi elemei lehetnek a stratégiának, amelyek köré a fejlesztési projektek csoportosíthatóak. Mindezen szempontok messzemenő figyelembevételével kerültek megfogalmazásra a helyi vidékfejlesztési közösség fejlesztésének stratégiai keretei. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 38

39 Az akcióterület jövőképe azt tükrözi, hogy mint bármely térségben a leglényegesebb, hogy a térséget alkotó települések jólétet, versenyképes életminőséget tudjanak biztosítani lakóik számára. A minőségi élet egyik leglényegesebb összetevője ahogyan erre a jövőkép egyértelműen rá is mutat a prosperáló, jól működő gazdaság, amely foglalkoztatást és megélhetést biztosít az aktív népesség számára. Ennek a csírái ugyan adottak a térségben, azonban a térség gazdasága jelenleg nem megfelelő szintű foglalkoztatást biztosít, a gazdaság nem megfelelően diverzifikált. Mindemellett alacsony a vállalkozássűrűség, és a vállalkozások jelentős részének a versenyképessége sem megfelelő. A javasolt stratégia egyik lényeges pillére ennek megfelelően mindenképpen a gazdaság fejlesztése, versenyképességének javítása. A gazdaság fejlesztése keretében a térség számos kihívással néz szembe, de ugyanakkor jó néhány adottságra is építhet. Fontos adottsága a térségnek, hogy jelentős mezőgazdasági termelési potenciál áll rendelkezésre, és lényeges szerepet játszik a szőlészet-borászat (a térség bizonyos részein), valamint a gyümölcstermesztés. Problémát jelent ugyanakkor, hogy nagyon kevés a helyi feldolgozó-kapacitás, és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági termékek hozzáadott értéke általában alacsony. A mezőgazdasági adottságok kihasználása, a mezőgazdaság versenyképesség javítása tehát mindenképpen lényeges feladat; ennek keretében célszerű a tájjellegű termékekre támaszkodva a szőlészet-borászattal és gyümölcstermesztéssel foglalkozók együttműködésének erősítése, a kapcsolódó feldolgozó kapacitások fejlesztése, valamint alternatív mezőgazdasági tevékenységek ösztönzése. A gazdaság fejlesztése szempontjából komoly lehetőséget jelent, hogy a térség földrajzi elhelyezkedése viszonylag kedvező, és a közeljövő térséget közvetve, vagy közvetlenül érintő országos közlekedési infrastruktúra fejlesztései az M3-as autópálya és az M30-as gyorsforgalmi út megépülése, valamint a 37-es út négysávosítása jelentősen javítják a megközelíthetőségét. Vannak olyan vélemények, hogy a megközelíthetőség javulása önmagában gazdaságfejlesztő hatású, automatikusan eredményezi a térség gazdaság élénkülését. Hazai és európai tapasztalatok azonban egyaránt azt bizonyítják, hogy az autópálya (és más, hasonló jelentős infrastrukturális fejlesztések) akkor tudnak tényleges és fenntartható gazdaságfejlesztő hatást gyakorolni, ha az érintett térség időben felkészül. Az elfogadott stratégia egyik további lényeges eleme ennek megfelelően, hogy végre kell hajtani azokat a fejlesztéseket, amelyek megalapozhatják az elérhetőség javulásával összefüggő pozitív hatások kiaknázását. Feltétlenül szükséges egyrészt vállalkozások letelepítésére alkalmas területek kialakítása az autópálya irányába vezető 37-es út közelében, másrészt azon belső közlekedési útvonalak fejlesztése, amelyek lehetővé teszik, hogy a fejlesztő hatás a térség minél nagyobb részére kiterjedjen. Amennyiben a fejlesztésekhez befektetés-ösztönzési és marketing akciók is kapcsolódnak, az a térségbe érkező külső vállalkozói tőke megnövekedését is eredményezheti, ami részben választ jelenthet a forráshiánnyal összefüggő problémákra. A megközelíthetőség javulása azonban nem csak termelő vállalkozások letelepülését segítheti elő, hanem hozzájárulhat a térség turisztikai potenciáljának jobb Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 39

40 kiaknázásához is. Jelenleg a térség turisztikai adottságai szinte teljes mértékben kihasználatlanok. Nem várható ugyan, hogy a térségben az idegenforgalom meghatározó gazdasági ággá váljon, de az eddiginél komolyabb szerepet tölthet be (különösen a borturizmus, valamint a rendezvényturizmus), és jelentős kiegészítő bevételi forrást jelenthet a térség bizonyos részein. A turizmus megerősítése érdekében egyrészt a turisztikai infrastruktúra fejlesztése fontos ideértve a közösségi turisztikai létesítmények, vonzerők fejlesztését, valamint a falusi szálláshelyek mennyiségének növelését és minőségének javítását -, másrészt pedig a turisztikai marketing tevékenység javítása programcsomagok, vonzó térségi rendezvények kialakítása. Végül a gazdasági fejlődés megalapozásának egy további lényeges eleme, hogy olyan képző és átképző rendszer működjön, amely a gazdaság igényeihez képes rugalmasan igazodni, és versenyképes tudással és készségekkel vértezi fel a munkaerőt. Önmagában persze a jól működő gazdaság, megfelelő szintű foglalkoztatás nem elegendő feltétele a minőségi életnek, mindenképpen lényeges, hogy a térségben élők számára adottak legyenek a megfelelő fizikai infrastrukturális feltételek, vonzó természeti és épített környezetben élhessenek. A stratégia másik lényeges pillére ennek megfelelően a természeti és épített környezet javítása, valamint a fizikai infrastruktúra fejlesztése. Az infrastruktúra fejlesztés vonatkozásában az egyik fontos feladat a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódóan már említett útfejlesztések. Az útfejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok szinergikusan egészítsék ki a gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi és turisztikai célkitűzéseket. Éppen ezért kiemelten szükséges koncentrálni a térséget feltáró utak fejlesztésének ösztönzésére, amelyek kisebb településekre is kiterjeszthetik a térséget elérő országos főközlekedési utak építésének pozitív hatásait. Hasonlóan fontos az elkerülő gazdasági és szállítási utak fejlesztése is, amely a környezetterhelés csökkentéséhez járulhat hozzá jelentős mértékben. Végül, de nem utolsósorban a turisztikai vonzerő növeléséhez járulhat hozzá a kerékpárút-hálózat bővítése. A térségben jelentős bányászati tevékenység, és ahhoz kapcsolódóan jelentős szállítási tevékenység folyik nagy tengelyterhelésű tehergépkocsikkal. Ezen tevékenységek komoly környezeti terhelést jelentenek, ezeknek a terheléseknek, negatív hatásuknak a felmérése, valamint a környezet megóvását szolgáló cselekvési terv kialakítása kiemelt fontosságú. Szintén fontos a természeti környezet védelme érdekében a közműolló csökkentése, a szennyvíz-elvezetés és kezelés megoldása a problémás területeken. Hasonlóan jelentős feladat a korszerű hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése a térség egészében. Végül, a természeti környezet megóvásán túlmenően fontos az épített környezet védelme, javítása, ami szintén összefügg a turizmus fejlesztésével is. A stratégia harmadik pillére szintén szorosan kapcsolódik a jóléthez, és a minőségi élet feltételeinek megteremtéséhez. Míg az erősödő gazdaság munkahelyeket és megélhetést biztosít az aktív népesség jelentős részének, addig vannak olyan rétegek az idős korúak, a munkaerőpiacon már nem versenyképes hátrányos helyzetű csoportok, - akiknek a helyzetét nem, vagy csak közvetve és nagyon kis Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 40

41 mértékben javítja a gazdaság fejlődése. Számunkra kritikus fontosságú, hogy a térségben jól működő szociális ellátás álljon rendelkezésre. Ez feltétlenül megköveteli a szociális ellátórendszer egészének, kiemelten az infrastruktúrájának fejlesztését a térség egészében, de különösen a kisebb, periférikus településeken. Fontos azonban az is, hogy azok, akik a munkaerőpiacon valamilyen oknál fogva nem versenyképesek, ne távolodjanak el teljesen a munka világától. Ennek érdekében olyan foglalkoztatási (pl. közmunkajellegű) programokat kell indítani, amelyek szinergikusan egészítik ki, támogatják az elfogadott stratégia valamely másik elemét (pl. településkép javítása közmunkások bevonásával). A helyi vidékfejlesztési stratégia felvázolt pillérei együttesen és egymást erősítve hosszú távon megteremthetik a minőségi élet, a jólét feltételeit a közösségben. A térség tagoltsága, természetföldrajzi változatossága a térséget alkotó négy tájegység: Bodrogköz, Rétköz, Tokaj-Hegyalja és a Zempléni-hegység (24. sz. ábra) eltérő gazdasági helyzete és lehetőségei miatt összetett feladat egy konkrét és markánsan megfogalmazott fejlesztési irányt meghatározni. 26. sz. ábra: A Zemplén Tájak Helyi Közösség tájegységei 1 Az 1998-ban készült Zemplén térségi PR. marketing stratégia a következő szlogent ajánlotta alkalmazásra: Zemplén az érintetlen természet és az ígéretes befektetések régiója. 1 forrás: Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 41

42 A ZTHK jövőképének megalkotásakor ezért az érintetlen természet megőrzését és a gazdasági célú, térségi befektetések növelését, mint természetes törekvést vették figyelembe: A Zempléni Tájak Helyi Közösség a térség belső energiáira és határmenti helyzetére építve hosszú távon biztosítsa az itt élők számára a minőségi élet feltételeit. A Zempléni Vállalkozási Övezet kijelölési javaslatában a fejlesztés stratégiai céljainak megvalósításával a következő, átfogóan megfogalmazott eredmények elérését prognosztizálták: Zemplén térség társadalmi - gazdasági kohéziójának erősítése, az életminőség javítása, a polgárosodás folyamatának segítése, a környezetterhelés elfogadható szinten tartása. A helyi vidékfejlesztési stratégia középpontjába tehát a térségben élő, itt vállalkozó, ide visszatérni vágyó ember állítandó, ugyanis az emberi tényező fejlődése megteremti a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés alapját, lelassítja, majd megállítja a rurális területekről a fiatal és aktív lakosság elvándorlását, kényszerű száműzetését. A helyi vidékfejlesztési stratégiai program éppen ezért megerősítette az 1997 márciusában a két vállalkozási övezeti kistérségi társulás polgármesterei, majd a Magyar Kormány által jóváhagyott gazdaságfejlesztési programot, kiegészítve azt a társadalmi, illetve a térségi kohézió fejlesztésének programjával. A Zempléni Tájak Helyi Közösség fejlesztési modellje meghatározásánál az Európai Unió ajánlásával összhangban lévő értékeket (környezettel való gazdálkodás, területi esélyegyenlőség, önfenntartó fejlődés elvei) és a regionalizmussal kapcsolatos elveket (szubszidiaritás, partnerség, programozás, addíció, koncentráció) kiegészítették a közösségi fejlesztési alapelveivel, mint: egyenrangúság, kölcsönös előnyök, koordináció, gazdaságfejlesztési érdekek előtérbe helyezése, termelési-üzleti integráció és a békés egymás mellett élés. A fenti fejlesztési alapelveknek a közösségi tőkeképződést, tőkeáramlást kell támogatniuk, mert a közösségben jelenleg ezen folyamatok még alacsony intenzitásúak. A térség fejlesztési stratégiai céljait a koncepcióban összefoglalt természeti erőforrás, társadalmi-gazdasági helyzet felmérésére, a meglévő elképzelések, koncepciók összevetésére, elemzésére, térségi szakemberekkel végzett SWOT analízis eredményeire támaszkodva határozták meg. A Zempléni Vállalkozási Övezet fejlesztésének stratégiai céljait 1997-ben a következőkben jelölték meg: Az övezet gazdasági aktivitásának erősítése, versenyképes árualapok mennyiségének növelése, a vállalkozói infrastruktúra fejlesztése. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 42

43 A gazdasági tevékenységek fizikai feltételrendszerének, infrastruktúrájának javítása. A térség tőkevonzási képességének javítása. A nemzetközi, hármashatármenti és övezeten belüli gazdasági együttműködés informatikai és regionális marketing szempontokat figyelembevevő fejlesztése. Ezen, stratégiai fejlesztési célokat a ZVÖ kijelöléséről intézkedő kormányrendelet megerősítette, a HVS megalkotását megelőző években a célok realizálása Phare, USAID, központi (NFT) és decentralizált, valamint helyi önkormányzati és vállalkozói forrásokból megindult. A gazdasági, infrastrukturális, informatikai és marketing tárgyú fejlesztési célokat kiegészítették a mezőgazdaság-vidékfejlesztés és a társadalmi viszonyok (humán erőforrás) fejlesztése stratégiai célokkal. A stratégiai program kimunkálása és elfogadása révén a ZTHK alkalmassá vált az Európai Unió EMVA és Magyarország UMVP (majd DIT) alapjainak fogadására, majd a fejlesztések realizálásával, az egységes európai piac versenyében való fokozott helytállásra. A megjelölt és elfogadott fejlesztési célok, prioritások, az ezek alapján részletezett programtervek realizálása eredményeként a térségben tovább erősödnek az ipar, kereskedelem és turizmus, az oktatás és művelődés centrumai, melyek lehetővé teszik és segítik a helyi közösség falusi (rurális) területén is az önszerveződő települések fejlődését, az aktív népesség foglalkoztatását és a lakosság megtartását szülőföldjükön. A stratégiai program hozzá kívánt járulni a ZTHK leghátrányosabb helyzetű kistérség -einek (KSH) revitalizációjához, a vidéki területek elnéptelenedésének, elöregedésének lassításához azáltal, hogy a centrumok fejlesztése mellett preferálja a falusi társadalom életfeltételeinek megőrzését, javítását szolgáló helyi fejlesztéseket is. 2.2 Célrendszer meghatározása 1. A térség gazdasági aktivitásának, versenyképességének javítása - versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása A térségben a mező és erdőgazdálkodásban, az iparban és a szolgáltatásban a tulajdonos és szerkezetváltás a kilencvenes években lezajlott. A helyi természeti erőforrásokra, tudásra alapozott termelés és szolgáltatás feltételei a külső tőkebefektetések, az integrált szerkezetátalakítási és válságkezelési program, a Phare és NFT programok hatására kedvező irányban fejlődnek. Tovább fejlesztendő az ipari tevékenység mind mennyiségében (tőkevonzás, befektetés-ösztönzés), mind szerkezetében (multinacionális kapcsolatok, high-tech). A térség aktív lakossága létszámához, tudásához, képzési lehetőségeihez igazított, EU versenyképes kis- és középvállalati szektor fejlesztésének támogatása a cél, hogy az itt élők és a korábban elvándorolt, de munkalehetőség esetén visszaköltözők foglalkoztatása megvalósulhasson. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 43

44 A tőkevonzás feltételei a vállalkozási övezeti besorolással jogszabályi oldalról ig kedvezővé váltak. A közösségi PR-marketing munka célja a befektetés-ösztönzés, turizmus fejlesztés, piacra jutás támogatása. A gazdaságfejlesztési program helye a célhierarchiában meghatározó, mivel a jelenlegi munkanélküliségi ráta mellett egyszerűen nincs életlehetősége azoknak az aktív polgároknak, akik bár akarnak, de nem tudnak a térségben munkát vállalni. 2. Mezőgazdaság fejlesztése Az agrárstruktúra korszerűsítése, európai versenyképességének javítása a Zempléni Tájak Helyi Közösség területén is elkerülhetetlen. Ehhez állami szerepvállalásra van szükség, melyet 2007 évtől 2013-ig az NFT II. és az UMVP is támogat. A rurális (falusi) területek speciális fejlesztése által lehetővé válik, hogy a mezőgazdaságból élő népesség a közvetlen agrárszubvenciók helyett fokozatosan közvetett vidékfejlesztési támogatásokban részesüljön. Térségünkben is szükséges a falusi lakosság jövedelemtermelő képességének növelése, az agrárszektort kiegészítő tevékenységek fejlesztése, támogatása (pl: falusi turizmus) által. Az agrár- és vidékfejlesztési program a térségi integrációk, ökológiai állapot megőrzése, az agrárszolgáltatások és szaktanácsadás témaköreit is magába foglalja. Az EU belső piacon való helytállás programjához kapcsolódó cél, hogy a térség agrárvállalkozásai, élelmiszer feldolgozói képessé váljanak az egységes európai piac szabályai által diktált követelmények teljesítésére, még akkor is, ha termékeiket csak helyben kívánják értékesíteni. 3. Természeti értékek megőrzése - egészséges és vonzó környezet megteremtése és fenntartása Már a ZVÖ gazdaságfejlesztési programban is fontosnak tartották és kiemelték egyrészt, hogy a gazdasági tevékenységek fizikai feltételrendszerét, műszaki infrastruktúráját javítsák, illetve, hogy a környezet terhelése ne idézzen elő visszafordíthatatlan változásokat a térség élővilágában. Utóbbi problémára azért is érdemes odafigyelni, mert a térségben két tájvédelmi körzetrész (Zempléni, Tokaj- Bodrogzugi) és a világörökség Tokaj-hegyalja helyezkedik el. Az elmúlt évek katasztrófái okán is külön alprogramban célszerű foglalkozni az ár- és belvízvédelem, tűzvédelem problémáinak a megnyugtató megoldási módozataival, feltételeinek javításával. Az infrastruktúra fejlesztésénél továbbra is prioritást célszerű adni a turizmusból adódó előnyök hasznosításának: a kirándulóturizmus közlekedési feltételeinek javítása érdekében. 4. Társadalmi viszonyok (humán erőforrás) fejlesztése A térség lakossága képzettségi, műveltségi színvonalának növelése, a minőségi élet feltételeinek, a szociális biztonságnak a javítása. Olyan társadalmi-gazdasági környezet kialakítása, illetve megőrzése, továbbfejlesztése, amely vonzó mind az itt élők, mind a térségben letelepedni, vagy befektetni szándékozók számára. Ugyanis a felzárkózáshoz, befektetők vonzásához nemcsak tőke, technológia és infrastruktúra kell, hanem szakmai felkészültség és kreativitás, szemléletmód és magatartásforma, motivációs és pszichikus klíma, egészségügyi és szociális ellátás, művelődési és szórakozási - rekreációs kínálat is. A belátható időn belül - középtávon - tervezhető források korlátozottsága, illetve az Európai Unió regionalizmushoz kapcsolódó elvei (koncentráció) miatt nem tartjuk Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 44

45 célszerűnek, hogy a megyei, kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok célkitűzéseinek számát a ZTHK-ban tovább gyarapítsák. A ZTHK stratégiai programja keretében ezért a következő stratégiai programok részletes kifejtése és intézkedési megoldási javaslatokban való specifikálása valósult meg: 1. Helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés: a hozzáadott érték növelése, alternatív jövedelemszerző tevékenységek támogatása 2. Foglalkoztatás bővítése: munkahelyteremtés a vállalkozások indításának és a fejlesztés ösztönzésével 3. Humánerőforrás fejlesztés: versenyképes tudás és műveltség növelésével, térség-specifikus oktatási programok indításával 4. Helyi infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztés: térség fizikai elérhetőségének és belső szolgáltatási struktúrájának javítása 5. Természeti erőforrások és a környezeti értékek védelme, fenntartható hasznosítása 6. Élhetőbb környezet kialakítása, térségi együttműködés támogatása - örökségvédelem A stratégiai program intézkedési-és megoldási javaslatait a II. Nemzeti Fejlesztési Tervvel és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal összhangban határozták meg a célpiramis rendszerében. A i közgyűlésen a Zempléni Tájak LEADER HACS évi célkitűzéseit az egyesület tagsága továbbra is aktuálisnak és követendőnek ítélte meg, és egyhangúlag megerősítette a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát, annak célpiramisát (3.sz. melléklet). A stratégia felülvizsgálatát indokolták: A HACS az eddigi eredményeinek összegzése, elemzése elengedhetetlenül fontos a program utolsó szakaszának (2013) végrehajtása szempontjából. A helyi fejlesztési igények felmérése, összegyűjtése, annak érdekében, hogy a helyi közösség által megfogalmazott igényekre a megjelenő pályázati felhívás teljes körű választ adhasson. Egyes intézkedések megvalósultak, így azok felülvizsgálata szükségessé vált. A HVS szerkezetének egyszerűsítése. A HVS-ben továbbra is kiemelt szerepet kapott a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 45

46 2.3 A Zempléni Tájak Helyi Közösség vidékfejlesztési koncepciója (2008) VÍZIÓ A Zempléni Tájak Helyi Közösség, a térség belső energiáira és határmenti helyzetére építve, hosszú távon biztosítsa az itt élők számára a minőségi élet feltételeit. MISSZIÓ A Zempléni Tájak Helyi Közösség élők életkörülményei tartósan javuljanak, úgy, hogy a fejlesztés belső erőforrásai hosszú távon fenntarthatóak legyenek, és a társadalmi esélyegyenlőség mindenki számára biztosítva legyen. STRATÉGIAI CÉLOK A közösség adottságaira támaszkodó versenyképes termelőszektor fejlesztése a környezetterhelés elfogadható szinten tartása mellett. Zemplén térség leszakadásának megállítása, színvonalas és fenntartható életfeltételek biztosítása, tudás és műveltség növelése. A térségi kohézió erősítése, a zempléni identitástudat elmélyítése, és sikeres válaszok az új társadalmi-kulturális kihívásokra. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 46

47 Jövőkép: 1.Helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés a hozzáadott érték növelése, alternatív jövedelemszerző tevékenységek támogatása Helyi mező- és erdőgazd. állatteny. tájjellegű termelési, valamint feldolgozó és ért. kap. fejlesztése, Helyi nyersanyagokra épülő élelm.feld., háziés kisipar minőségi fejl., értékesítési rendszerük megszervezése, Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek Helyi vállalkozások versenykép., együttműk. Helyi adottságokra épülő turizm.fejlesztése, Helyi bio-és megújulóenergia hasznosításra épülő fejlesztések. 3. A Zempléni Tájak Helyi Közösség célpiramisa (2008) A térség társadalmi, gazdasági, természeti és kulturális erőforrásaira alapozva vidék-, gazdaság- és vállalkozásfejlesztési programok serkentésével, új munkahelyek teremtésével, a meglévők megerősítésével, a természeti erőforrások és a humán tőke megőrzésével és fejlesztésével az élet minősége javul, s ezáltal Zemplén vitalitása és vonzereje megnő. 2.Foglalkoztatás bővítése: munkahelyteremtés a vállalkozások indításának és a fejlesztés ösztönzésével Élőmunka igényes helyspecifikus termelő szolgáltató tevékenységek fejlesztése, Mezőgazdasági termelésből való kilépés Munkahelyteremtés a hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők foglalkoztatásának bővítésére, Helyi szükségletekhez igazodó közmunka jellegű programok a munka világába való visszatérés támogatására Stratégiai prioritások 3.Humánerőforrás fejlesztés: versenyképes tudás és műveltség növelésével, térség-specifikus oktatási programok indításával Helyi oktatásiszakképzési kínálat és feltételek fejlesztése, Helyi egészségügyi és szociális szolgáltatások körének bővítése, Hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők foglalkoztathatóságána k javítása, Kulturális értékek és hagyományok, hitélet ápolása, Civil szervezetek, kezdeményezések, együttműködések segítése, A térségi, települési és személyes identitás és kohézió megerősítése, Intézkedések 4.Helyi infrastruktúra és szolgáltatásfejleszt.: térség fizikai elérhetőségének és belső szolgáltatási struktúrájának javítása Helyi közlekedési infrastruktúra minőségének javítása, Helyi vonalas infrastruktúra rendszerek felújítása, hiányzók kiépítése, Hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők infrastr. életfelt. javítása., Határátjárhatóság infrastrukturális és közlekedési feltételeinek megteremtése, Infrastrukturális rendszerek határon átívelő kapcsolatainak megteremtése, Hajózásfejlesztés a Bodrogon és a Tiszán, 5.Természeti erőforrások és a környezeti értékek védelme, fenntartható hasznosítása Helyi természeti értékek védelmének és (turisztikai) hasznosításuknak segítése, Helyi léptékű környezetvédelmi beruházások, programok kimunkálása és megvalósítása, Környezettudatos gazdálkodás- és vállalkozás fejlesztés, A környezettudatos szemléletű gazdálkodásra és életre nevelés kialakítása, Helyi katasztrófavéd. kezdeményezések megvalósítása. 6.Élhetőbb környezet kialakítása, térségi együttműködés támogatása - örökségvédelem Helyben hiányzó alapszolgáltatások fejlesztése, Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése, Helyi média fejlesztése, Szolgáltatásokhoz való hozzáférés Társadalmi tőke erősítése - konfliktuskezelés, Településképet javító kisléptékű településfejlesztés Helyi értékek és örökség feltárása, megőrzése és védelme. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 47

48 1.1 Helyi mező- és erdőgazdaság, állattenyésztés tájjellegű termelési, valamint feldolgozó és értékesítő kapacitás. fejlesztése Termelői hálózat létrehozásának támogatása a tudás megosztására, közös gépbeszerzésre, Kézimunka igényes termelés elterjesztésének, fejlesztésének Elsődleges feldolgozó üzem létesítésének támogatása termelői együttműködésben, Tradicionális helyi fajták termelésének és piacainak felkutatása, A változó helyi feltételeknek megfelelő fajták nemesítésének Az erdőgazdálkodás, erdőkiélés fenntartható formáinak elterjesztése az erdők értékének növelésére, Helyi termékek márkázásának, egységes arculatának kiszerelésének Helyi termékek marketingjének és értékesítésének és 1.2 Helyi nyersanyagokra épülő élelmiszer feldolgozás, házi-és kisipar minőségi fejlesztése, ért. rendszerük megszerv. Helyi hozzáadott értéket növelő technológiai fejlesztések Feldolgozó üzem létesítésének támogatása termelői együttműködésben, Helyben előállított termékek (kisüzemi) feldolgozásának támogatása a piacképesség növelésére, Házipari tevékenység fejlesztésének Helyi termékek márkázásának, egységes arculatának és kiszerelésének Helyi termékek marketingjének értékesítésének támogatása 3.1 Helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés és 1.3 Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása Fiatalok szülőföldön maradását, visszatelepülését segítő vállalkozások fejlesztéseinek Hátrányos helyzetűek tradicionális foglalkoztatását elősegítő beruházások Tradicionális helyi élelmiszerek, termékek marketingjét támogató rendezvények, fesztiválok szervezése, Helyi igényeken alapuló falubusz, taxibusz, iskolabusz infrastruktúra létrehozása, Házhoz kiszálló, v. szállítást is végző szociális ellátó szolgáltatás (idős-,fogyatékos gondozás) kialakítása, Krízishelyzetbe került rászorulókat átmeneti gondozásban részesítő szolgálat szervezése, Minőségi helyi termékek értékesítését segítő marketingtevékenységek 1.4 Helyi vállalkozások versenyképességének, együttműködésének támogatása Térségi klaszter-jellegű ágazati együttműködések kialakításának Innovációk kimunkálását,megismerését és terjedését célzó tanácsadó szolgáltatások Helyi hozzáadottértéket növelő konzorciális fejlesztések, beruházások Minőségjavító technológiák beszerzésének Best practice mintafarm, mintaüzem kialakításának Szakágazati külföldibelföldi tanulmányutak, study tour-ok szervezése, lebonyolítása, Szakmai továbbképzések, tanfolyamok helyi szervezésének támogatása 1.5 Helyi adottságokra épülő turizmus fejlesztése Helyi öko- és agroturisztikai bemutató terek, pincék, létesítmények fejlesztésének, karbantartásának Helyi kulturális fesztiválok megrend.-nek, marketingjének Rekreációs és szabadidős turisztikai szolgáltatások fejlesztésének, fenntartásának Helyi turisztikai célt is szolgáló kiállítóterek, rendezvények és marketingjük Turista- és bicikliutak, látnivalók, kirándulóhelyek kialakítása, karbantartása, Konferenciák rendezése helyi fő-és középiskolák, kollégiumok, vállalatok bevonásával, Ajándéktárgyak, termékek készítésének és árusításának Helyi kereskedők és vendéglátók bevonásának tám. a tur.-i programokba 1.6 Helyi bio- és megújuló-energia hasznosításra épülő fejlesztések Biogázt előállító és hőenergiává alakító üzemek létesítésének Fa és faapríték energetikai hasznosításának Brikettáló, pellettáló üzemek, technológiák létesítésének Szélgenerátorok felszerelésének Hőszivattyús melegítőrendszerek kiépítésének támogatása közösségi épületeknél, Napelemek, napkollektorok felszerelésének Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 48

49 3.2 Foglalkoztatás bővítése 2.1 Élőmunka igényes helyspecifkus termelő szolgáltató tevékenységek fejlesztése Munkaigényes mezőgazdasági, erdészeti, halászati, kézműipari tevékenységek fejlesztésének Településeken hiányzó szolgáltató tevékenységek fejlesztésének, működtetésének Kiveszőben lévő hiányszakmák és tevékenységek elsajátításának és ezekben új vállalkozás indításának támogatása felnőttek részére, Szociális indíttatású non-profit vállalkozások, egyesületek közösségi célú foglalkoztatásainak Helyi fiatalok nyári és alkalmi foglalkoztatóinak, szakmai gyakorlati helyeinek 2.2 Mezőgazdasági termelésből való kilépés támogatása Felnőttképzések, átképzések igénybevételének támogatása a gazdálkodók között, Mezőgazdasági területek értékesítésének támogatása hobbitevékenység céljaira, Mezőgazdasági termőterületek erdősítésének támogatása tájbaillő fafajtákkal, Vízjárta termőföldeken halas- és horgásztavak kialakításának Falusi turisztikai attrakciókat kínáló gazdálkodók tevékenységének és marketingjének 2.3 Munkahelyteremtés a hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők foglalkoztatásának bővítésére Tradicionális roma szakmák és tevékenységek végzésére alakuló, foglalkoztatást vállaló vállalkozások, szövetkezetek, egyesületek Fogyatékkal élők helyben történő foglalkoztatását vállaló vállalkozások, egyesületek Hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők önfoglalkoztató vállalkozásainak gesztorállása tanácsadással, ennek Hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők által elállított termékek értékesítését elősegítő marketing tevékenységek 2.4 Helyi szükségletekhez igazodó közmunka jellegű programok a munka világába való visszatérés támogatására Non-profit vállalkozás, egyesület létrehozásának és működtetésének támogatása önkormányzatok, intézményeik és az egyházak számára, A munka világából kiszorult, vagy önhibájukból távozott aktívkorúak képességeihez igazodó településfejlesztő, környezetet rendben tartó tevékenységekre közvetlen önkormányzati támogatás nyújtása, Pszichésen és fizikailag leépült aktívkorúak életmód rehabilitációjára vállalkozó szervezetek programjainak Szenvedélybetegek utógondozását célzó foglalkoztatási programok megvalósításának támogatása önellátó modellfarmok létesítésével, Az inaktív népesség foglalkoztatása eredményeinek értékesülését segítő marketing szolgáltatások támogatása Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 49

50 3.3 Humánerőforrás fejlesztés 3.1 Helyi oktatásiszakképzési kínálat és feltételek fejlesztése Funkciójukban megszűnő iskolaép. oktatási-képzési célú haszn. Helyben hiányzó életminőséget javító szakmák elsajátításának tám. felnőttképzés keretében, Önkormányzat oktatási intézmények hagyományőrzést és ápolást szolgáló kiegészítő felsz. beszerzési Helyi igényeket szolgáló felsőfokú képzési kínálat bővítése, feltételeinek javítása, Térségi közoktatási, szak-és felnőttképzési együttműködés megteremtésének, javításának tám., Helyi kisebbségi nyelvek és kultúra oktatásának tám. 3.2 Helyi egészségügyi és szociális szolgáltatások körének bővítése Eü alap-és szakellátó rendszer helyi igényeket szolgáló kiegészítő felszereltségének Szociális válságkezelésre vállalkozó társadalmi szervezetek Házi idősgondozásra, rehabilitációra helyben vállalkozó társadalmi szervezetek Egészségtudatosságr a, megelőzésre vállalkozó társadalmi szervezetek Idősek, gyermekek napközbeni ellátásának, családsegítésnek a Szociális és egészségügyi információs, tanácsadó szolgáltatás tám., 3.3 Hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők foglalkoztathatóságának javítása Hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők szak- és átképzésének Hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők gyakorlati helyi (üzemi) képzésének Hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők számára állás betöltésére felkészítő mentális tanácsadói, közvetítői szolgáltatás Hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők munkába járási, munkásszállítási költségeinek Hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők vállalkozóvá válásának 3.4 Kulturális értékek és hagyományok, hitélet ápolása Kulturális (épített) örökség megőrzése, fenntartása, fejlesztése, Természeti, tájképi és történeti örökség megőrzése és fejlesztése, Hagyományőrző egyesületek, csoportok fenntartása, Hitéletet segítő, bemutató és támogató civil akciók, kezdeményezések felkarolása, Kulturális értékek bemutatását, megismertetését szolgáló marketing programok, akciók 3.5 Civil szervezetek, kezdeményezések, együttműködések segítése Zempléni civil szervezetek térségtelepülés-és helyi társadalomfejlesztési programjainak támogatásával, Zempléni Civil Fórum működésének segítése, Határon átnyúló Zemplén térségi gazdasági-kulturális együttműködés Hármashatármenti interregionális önkormányzati és civil együttműködések segítése a programozás, rendezvények támogatásával, 3.6 A térségi, települési és személyes identitás és kohézió megerősítése Zemplén térségi identitást és összefogást erősítő programok Települési együttműködést erősítő akciók, rendezvények Belső emberi kohéziót erősítő humán tréningek és akciók Fiatalok zempléni tudatának erősítése rendezvényekkel, fesztiválokkal, Zempléni ingyenes kiadványok (újság, kalendárium) készítése és eljuttatása a térségi családoknak, Zemplén múltjának és büszkeségeinek bemutatása nyomtatott és elektronikus kiadványokban, médiában, Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 50

51 3.4 Infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztés 4.1 Helyi közlekedési infrastruktúra minőségének javítása Falubuszok beszerzése, üzemeltetése, Kerékpárutak építése az EuroVelo 11.-en, Tömegközlekedési kisvállalkozások alapításának támogatása gjmű beszerzéssel, Tömegközlekedési feltételek összehangolása, megállók és váróhelyek fejlesztése, 4.2 Helyi vonalas infrastruktúra rendszerek felújítása, hiányzók kiépítése Térségi ivóvízellátás minőségi fejlesztése, Közútmezőgazdasági út építések, felújítások, szélesítések, Helyi szennyvíz, csapadékvíz elvezetés fejlesztése, záportározó, patakmeder kiépítés, Kábeltv, internet szolgáltatások kiépítése az ellátatlan településeken, 4.3 Hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők infrastrukturális életfeltételeinek javítása Középületek akadálymentesítése, Roma közösségi házak kialakítása, Romatelepek rendbetétele, fejlesztése, Fogyatékkal élők személyszállítási szolgáltatásának fejlesztése, 4.4 Határátjárhatóság infrastrukturális és közlekedési feltételeinek megteremtése Tömegközlekedési (autóbusz), telefon, postai rendszerek közötti együttműködés feltételeinek vizsgálata, fejlesztése, Határon átmenő autóbuszjáratok menetrendbe állításának, üzemeltetésének támogatása az ezt igénylő településeken, Túraútvonalak, víziés kerékpárutak kialakítása a szlovák Zemplén irányába, 4.5 Infrastrukturális rendszerek határon átívelő kapcsolatainak megteremtése Használaton kívüli, meglévő utak, túraés vízi utak rekonstrukciójának megtervezése, kijelölése, fejlesztése, Energetikai és más közműrendszerek összekapcsolási lehetőségeinek megvizsgálása, Egészségügyi ellátó rendszerek közötti együttműködés feltételeinek vizsgálata, megteremtésük kezdeményezése, 4.6 Hajózásfejlesztés a Bodrogon és a Tiszán Kikötő-és kempingfejlesztések, közmű-kiegészítések támogatása a folyóparti településeken, Hajózási útvonalak, turistautak kijelölése, Vízi turizmus és fuvarozás feltételeinek javítása, Vízi járművek beszerzésének, helyi üzemeltetésének Vendéglátásiturisztikai célú vízi és vízparti beruházások Vízi turizmus marketingjének fejlesztése Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 51

52 3.5 Természeti erőforrások és a környezeti értékek védelme, fenntartható hasznosítása 5.1 Helyi természeti értékek védelmének és (turisztikai) hasznosításuknak segítése Látogatókezelési tervek elkészítése a tájvédelmi körzetekben, Látogatóközpontok építészeti kialakítási és marketing terveinek elkészítése, Helyi természeti értékek felmérése, megőrzésük megtervezése, Természeti értékek megóvásának tudatosítása a helyi lakosság körében, Helyi természeti értékek megismertetése, bemutatása a helyi, hazai és külföldi potenciális látogatók számára, 5.2 Helyi léptékű környezetvédelmi beruházások, programok kimunkálása és megvalósítása Szelektív kommunális hulladékgyűjtés és feldolgozás támogatása az ellátatlan településeken, Helyi kommunális hulladék alternatív hasznosításának és értékesítésének Folyók, patakok és partjaik, ártereik megtisztítása és tisztántartása, Illegális szemétlerakók felszámolása, rekultiválása, Méregraktárak, hajdani vegyszerkeverők, mai környezetszennyezők felkutatása, felmérése, megszüntetésük kezdeményezése 5.3 Környezettudatos gazdálkodás- és vállalkozás fejlesztés Extenzív, külterjes gazdálkodás Vegyszerek használatát kiváltó, csökkentő új módszerek kidolgozásának, elterjesztésének Őshonos növények, állatok génmegőrzési tevékenységének Speciális élőhelyek, tisztások kialakításának támogatása az erdőkben, Környezetterheléssel nem járó beruházások kiegészítő Környezettudatos vállalkozói beruházások kiegészítő Környezettudatosságra ösztönző vállalkozói kódex és szervezetek támogatása 5.4 A környezettudatos szemléletű gazdálkodásra és életre nevelés kialakítása Környezeti értékek megőrzését szolgáló gazdálkodási ismeretek elterjesztése a gazdák és ipari vállalkozások körében, Lakosság tájékoztatása, felvilágosítása a kommunális környezetterhelés csökkentésének módszereiről, Kommunális hulladékok háztartáson belüli hagyományos hasznosításának ösztönzése, Környezettudatos szemléletű képzés az óvodákban, általános és középiskolákban, 5.5 Helyi katasztrófavédelmi kezdeményezések megvalósítása Tűzoltó egyesület, polgárőrség megalapításának, felszerelésének Katasztrófahelyzetekre való felkészülés anyagi és humán feltételeinek megteremtése, Úttisztító, viharkárt felszámoló gépek, eszközök beszerzése, Szükségszállások kialakításának Katasztrófavédelmi oktatás Riasztási, tájékoztatási rendszer kialakítása Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 52

53 3.6 Élhetőbb környezet kialakítása, térségi együttműködés örökségvédelem 6.1 Helyben hiányzó alapszolgáltatá sok fejlesztése Hiányzó (kis)települési közösségi és szolgáltató terek kialakítása, felújítása, Tanyás, szorványtérségek villamosítása, egyéb alapszolgáltatások kialakítása, Szociális földprogram kiterjesztése, Adminisztratív szolgáltatások kialakítása, Kereskedelmi szolgáltatások kialakítása, Kulturális, kommunikációs szolgáltatások, Rekreációs és sport szolgáltatások, 6.2 Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Helyi kulturális fesztiválok megrendezésének, marketingjének Hobbiklubok, közművelődési és közösségi programok szervezése, működtetése, Sportlétesítmények építése, fejlesztése, felújítása, Sport és kulturális klubok, egyesületek, társulatok működtetésének 6.3 Helyi média fejlesztése Lakossági tájékoztatás, kommunikációs szolgáltatások fejlesztése, Helyi elektronikus és nyomtatott média eszközfejlesztése, Új médiák kialakításának Nyomtatott és elektronikus hírlevél szerkesztése, kiadása, Mozgóképes webkamerás rendszer kialakítása, beszerzése, üzemeltetése, 6.4 Szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása Jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgáltatások kiépítésének Szociális és egészségügyi ellátás elérését segítő szállítójárművek beszerzése, üzemeltetése, Egészségügyi kezelés, szociális ellátás igénybevételét segítő átmeneti szállás működtetése, Kulturális rendezvényekre, előadásokra szervező és utazási szolgáltatás működtetése 6.5 Társadalmi tőke erősítése konfliktuskezelés Roma-nem roma közös kulturális rendezvények szervezése egymás életmódjának, attitűdjeinek megismerésére, A roma szegregáció elleni meggyőzést, nevelést szolgáló kulturális, ismeretterjesztő programok rendezésének Térségi bűnmegelőzési, tanácsadási programok, Szociális földprogram keretében művelhető területek használatba adásának, közös eszközbeszerzéseinek A 20.szd-i történelmi múlt témáinak feldolgozását célzó kulturális tev-ek, rendezvények tám. 6.6 Településképet javító kisléptékű településfejlesztés tám. Kistérségi decentrumok központjai építészetifelújítási terveinek elkészítése, Játszóterek, faluközpontok kialakítása, Helyi lakosság környezeti igényességének javítása versenyekkel, díjakkal, rendezvényekkel, parkosítással, Közösségszervező terek felújítása, technikai feltételek fejlesztése, Középületek felújítása, felszereltségük javítása, Közvilágítás, díszkivilágítás fejlesztésének parkosítás, Parkolók, pihenőhelyek kialakítása, 6.7 Helyi értékek és örökség feltárása, megőrzése és védelme Legalább helyi védettségű természeti értékek őrzésének, védelmének Épített örökség védelmének, felújításának, fenntartható működtetésének Helyi kultúrát, történelmet feldolgozó, ápoló rendezvények, tevékenységek Helyi természeti és ember alkotta adottságok, értékek felkutatása, bemutatása és megőrzése, Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 53

54 4. Vidékfejlesztési támogatási körök és aktivitások 4.1 A Zempléni Tájak LEADER Helyi Akciócsoport vidékfejlesztési tevékenysége a megítélt támogatások tükrében A időszakban a III. (Életminőség javítása, diverzifikáció) tengelyes támogatásokra négy, a IV. (LEADER) tengelyes támogatásokra három VM rendeletes kiírás történt, melynek akciócsoportra vonatkozó eredményeit a következő ( ) ábrák szemléltetik: 27. sz. ábra: Megítélt támogatások az első támogatási körben 28. sz. ábra: Megítélt támogatások a második támogatási körben Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 54

55 29. sz. ábra: Megítélt támogatások a LEADER I. és II. támogatási körben Az egyértelműség miatt jelezzük, hogy a mikrovállalkozásokra és a turisztikára vonatkozó III. tengelyes 3. támogatási körre vonatkozó miniszteri rendeletet központi forrásból hirdették meg (MVH feldolgozással), ezért arra vonatkozóan pályáztatási eredmények a HACS statisztikáiban nem kerültek feltüntetésre sz. ábra: Megítélt támogatások a Mikrovállalkozások 4. támogatási körében (2012) Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 55

56 Beérkezett pályázatok száma: 27 db, melyek összes a támogatási igénye: a keret 195%-a. Formai ellenőrzésen megfelelt pályázatok száma: 22 db, melyek a támogatási keretet lefedték. 31. sz. ábra: Megítélt támogatások a turisztikai fejlesztések 4. támogatási körében (2012) Beérkezett pályázatok száma: 19 db, melyek összes támogatási igénye: a keret 237%-a. Támogatható pályázatok száma: 8 db, melyek a támogatási keret 88%-át fedték le. 32. sz. ábra: Megítélt támogatások a vidéki örökség támogatása 3. támogatási körében (2012) Beérkezett pályázatok száma: 27 db, melyek összes a támogatási igénye: a keret 395 %-a Formai ellenőrzésen megfelelt pályázatok száma: 20 db, melyek a támogatási keretet messze túllépték (döntés az DIT-IH és az MVH hatáskörében) Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 56

57 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia évi egyesületi közgyűlési módosításánál döntöttek az addig fel nem használt források 2 (LEADER IV. tengely) újraallokálásáról (31. sz. ábra). 33. sz. ábra: A LEADER forrásmaradvány újraallokálása Forrás: évi HVS 40. o. ZT HACS Az akciócsoport az összes forrás felosztásánál ( HUF) a gazdaság alapú fejlesztésre (vállalkozásfejlesztési pályázatok) az összes forrás 79,59 %-át allokálta. A forrásmaradványra kiírt LEADER (TK3) eddigi nyilvános adatai: Beérkezett és formai, tartalmi szempontból bírált pályázatok száma: 56 db. Formai és tartalmi szempontból megfelelt: 43 db. Jogcím Gazdaságfejlesztési forrás: - Helyi termékek elsődleges feldolgozásának ösztönzése - Helyi gazdasági szereplők technológia fejlesztése Szolgáltatásfejlesztési forrás: - A térségi, települési identitás, valamint a helyi értékek megőrzése és védelme - Közösségi Energiaudvarok fejlesztése szemléletformálás céljából HACS allokált forrása Beérkezett adatlapok száma Összes igényelt forrás Igénylés % Ft 46 db Ft 146% Ft 10 db Ft 52% A LEADER TK3 gazdaságfejlesztési célra végül 33 kérelem került támogatásra 432 Mft értékben, szolgáltatásfejlesztési jogcímen 5 kérelem 31,3 Mft támogatási értékkel szerepel az adatbázisban. 2 A maradvány összege a DIT Irányító Hatósággal folytatott egyeztetések szerint az árfolyamváltozás, támogatott kérelmek lemondása, maradványok átadása miatt változott (emelkedett). Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 57

58 én újra megnyitásra került a LEADER TK3 közösségfejlesztési pályázati lehetőség, melynek feldolgozása a jelen értékelés lezárásakor még nem fejeződött be, ezért ezen a jogcímen a későbbiekben kisebb növekedés várható. 4.2 Közösségi marketing eszközök alkalmazása az akciócsoport tevékenységének támogatására Mivel a csere a marketing központi kérdése, joggal vetődik fel a kérdés, hogy értelmezhető-e a csere a társadalmi (közösségi) marketingben. Ha értelmezhető, akkor milyen formában, ha pedig nem, akkor beszélhetünk-e egyáltalán marketingről 3? A piac a cserék elősegítésére szerveződött, s a csere mind a közgazdaságtan, mind a marketing alapvető koncepciója. A közgazdászok magára a cserére fókuszálnak, azonban a marketingesek számára ez csupán eszköz, mellyel a fogyasztói elégedettség és a profit kettős célja megvalósítható. Ez jelenti az első potenciális problémát, amely felmerül a konvencionális marketingelvek társadalmi kontextusba való átültetése során. Az elégedettség ugyanis nem jelenti a társadalmi célú kampányok elsődleges célját, melléktermék azonban lehet. A társadalmi kampányok így az akciócsoport esetében a vidékfejlesztéssel - általában jólétet, biztonságot, kockázatcsökkentést és az elégedetlenség elkerülését szeretnék elérni. Ritkán tűznek ki olyan célokat, amelyek bármilyen szintű profittal kapcsolatban állnak, ugyanakkor célként költségcsökkentést is megfogalmazhatnak. A társadalmi marketing információt és megfogható terméket, vagy más kezdeményezéseket kínál a célközönség számára és csere akkor valósul meg, ha magatartásváltozás történik. Mások szerint azok, akik megváltoztatják magatartásukat, pszichológiai előnyökhöz és elégedettséghez juthatnak a csere révén. Annak érdekében, hogy az aktivitásunkkal megcélozni kívánt társadalmi csoport tagjai változásra való készenlétét növeljük, a társadalmi marketingnek a cserében valamilyen előnyös dolgot kell kínálnia. Ebben az értelemben a csere kézzelfogható és nem kézzelfogható javak transzferét jelenti két, vagy több társadalmi szereplő között A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítását támogató közösségi marketing Az üzleti marketing és a vidékfejlesztés közösségi marketingje közötti főbb különbségek az értékesítendő termék vonatkozásában jelentkeznek (Ashworth- Voogd,1997 alapján): 3 Mitev A.Z.: A társadalmi marketing elméleti és empirikus kérdései PhD értekezés BCE, Budapest, 2005 Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 58

59 A Zempléni Tájak LEADER Helyi Akciócsoport és az általa kínált támogatási lehetőség, mint termék alapvetően más tulajdonságokkal rendelkezik, mint azon árucikkek és szolgáltatások, amelyek eladásával a marketingtudomány kezdettől fogva foglalkozik. Az eladásra kerülő termékek az egyes területi egységek fizikai létesítmények, szolgáltatások és élmények bonyolult összességéből állnak össze. Ennek következtében a vidékfejlesztési marketing során a termék sokkal komplexebb, ami azt jelenti, hogy ugyanazt a fizikai teret, és fejlesztési lehetőséget kell egyidejűleg eladni különböző fogyasztóknak (potenciális pályázóknak), akik más és más célra akarják azt felhasználni. A Zempléni Tájak LEADER Helyi Akciócsoport területi egységei, de a fejlesztési források támogatási konstrukciói esetében is hiányzik az a rugalmasság, amellyel az egyes árucikkek és szolgáltatások rendelkeznek: nehezen lehet azokat a létező, illetve potenciális fogyasztók igényeinek megfelelően átalakítani. Emellett a problémák között azt is meg kell említeni, hogy a változás/változtatás a legtöbb esetben jelentős pénzösszegeket, engedélyeztetést igényel, igen hosszú ideig tart, valamint átmenetileg bosszúságot is okoz a fogyasztóknak. Az üzleti marketinggel szemben a LEADER akciócsoport természeti és ember alkotta adottságainak, a fejlesztési lehetőségek munkaszervezeten keresztüli eladása nem vonja maga után közvetlenül a tulajdonjog átruházását, és nem idézi elő a települési szolgáltatások feletti rendelkezési jog átadását sem. A Zempléni Tájak járásai térbeli környezetben, hierarchiában helyezkednek el, és ez a tény jelentősen befolyásolja marketingtevékenységüket. A vásárló (például a befektető, helyi vállalkozó, non-profit fejlesztő, vagy a turista) nem ugyanazt a teret akarja megvenni, mint amit az eladó el akar neki adni. Ez azt jelenti, hogy a marketingtevékenység elsősorban arra a területre korlátozódik, amely irányítása az esetükben az akciócsoport közgyűlése és munkaszervezete hatáskörébe tartozik. A vállalati marketinggel ellentétben a vidékfejlesztési marketingnél a különbséget az adja, hogy a belső célcsoportok egyben a vidékfejlesztési marketing hordozói is. A települések és a Zemplén régió aktor és termék is egyben. Az alkalmazható módszerek és eszközök megfelelnek az üzleti marketingnek, a tartalmi és döntési folyamat azonban más. A vállalatok hatékonysági kritériumok alapján szabadon kiválasztják piaci szegmenseiket és célcsoportjaikat, a települések vagy a zempléni vidékfejlesztési akcióterület a polgáraikat nem. Ezért a belső marketing elengedhetetlen. A régió- és településmarketing Kotler, Haider és Rein (1995) szerint (idézi: Szabó- Gergely, 2009, p.15.) is négy tevékenységet foglal magába, melynek adaptálásával definiálható a zempléni vidékfejlesztést segítő közösségi marketing stratégia struktúrája: A Zempléni Tájak LEADER HACS közösségi, települési jellemzők és munkaszervezeti szolgáltatások helyes keverékének megteremtése termékpolitika kinálati-mix; A HVS realizálását a vidék fejlődését - szolgáló támogatási konstrukciók (mint finanszírozási pénzügyi termékek, szolgáltatások helyi felhasználói, potenciális és aktuális fogyasztói számára vonzó ösztönzők kialakítása ár- és kondíciópolitika (pl.: fenntartási kötelezettség alakítása); A decentralizált UMVP források vidékfejlesztési támogatási konstrukciók és szolgáltatások közvetítése, eljuttatása a potenciális térségi pályázókhoz, fogyasztókhoz a leghatékonyabb módon értékesítési politika; Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 59

60 A LEADER értékeinek és a Zempléni Tájak imázsának tudatosítása, kommunikálása, hogy a potenciális belső és külső fogyasztók tisztában legyenek Zemplénnek a vidékfejlesztésben létrejött megkülönböztető versenyelőnyeivel A Zempléni Tájak HACS munkaszervezetének marketingje A nonprofit és a forprofit szféra marketingje közötti különbséget az adja, hogy a célok, ezáltal a célcsoportok is különbözőek. Az akciócsoport munkaszervezetének esetében ugyanis nem a pénzügyi siker a fontos, hanem az egyéni, társadalmi értékekben mérhető hozam. Igaz a munkaszervezet működési támogatása a megítélt támogatások függvénye. Ugyanakkor nehezíti a kommunikáció menedzselését, hogy több irányban kell az üzenetet kibocsátani: az EMVA DIT Irányító Hatóság, az akcióterület közvéleménye, a közvetlen célcsoport (támogatási kérelmeket benyújtani képes önkormányzatok, vállalkozások, intézmények, civilek, egyházak), külső érdeklődők és a közvetítő média felé. A munkaszervezet közösségi marketingjének széleskörűen értelmezhető célcsoportjait a 34. ábra szemlélteti: 34. sz. ábra: A vidékfejlesztési marketing célcsoportjai Zemplénben Forrás: Szabó Z.: A településmarketing, mint kitörési pont a településfejlesztés területén ea ppt A társadalmi marketingben a haszon sem a befolyásolóé (egyesületi munkaszervezeté), hanem a célszemélyé, vagy az egész helyi társadalomé, és a versenytárs sem egy másik szervezet, hanem a megváltoztatni szándékozott viselkedésforma (passzivitás, reményvesztettség). Ezért a vidékfejlesztési nonprofit területen a munkaszervezet tanácsadóinak sokkal nehezebb dolguk van, hiszen: Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 60

61 a célcsoport számára vonzóbb az aktuális, jelenleg követett magatartás (kivárás), megrögzött szokásokat, magatartásformákat kell megváltoztatni (kijárás), a profitszféra (pályázatírók, ügyes távoli cégek), vagy az egyén (pillanatnyi személyes preferenciák) a társadalmi marketing céljai (közjó előmozdítása: az akcióterület fejlődése, élhetőségének előmozdítása) ellen dolgozhat. A munkaszervezet 2008-ban azzal a feladattal jött létre, hogy szolgáltatásain keresztül kommunikálja a helyi vidékfejlesztési stratégiát a térség lakossága, intézményei, vállalkozásai irányába, növelje a pályázati kedvet, segítse az érdeklődőket a támogatási kérelmek összeállításában, vegyen részt a benyújtott kérelmek értékelésében és továbbításában a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal felé. Tehát a munkaszervezetnek tevékenysége során alapvetően az akcióterület érdekében kell folytatnia a közösségi támogatási lehetőségek értékesítését, valamint kommunikálnia a lehetőségeket, az elért eredményeket, a legjobb gyakorlatokat. A kezdeti években ezt csak részlegesen valósították meg, de ben a jó gyakorlatok tudatos bemutatása is megkezdődhetett. A szükséges szolgáltatások fejlesztése érdekében az un. 10K koncepcióban ábrázoltuk a 35. sz. ábrában azokat a követelményeket, melyek a marketing eszközrendszerrel támogathatóak. Javasoljuk, hogy az ábra szerinti 10K összetevő szerint fejlessze tovább a munkaszervezet a vidékfejlesztési szolgáltatási tevékenységét, az alábbi értelmezések szerint: Keresletorientáltság (fogyasztó-orientáltság), amely valamennyi közösségi marketing tevékenység (szolgáltatások, kommunikáció, stb.) meghatározó tényezője; Kommunikáció, amely minden kívülre és akciócsoporton belülre irányuló információs cserefolyamat vezérfonalát képezi; 35. sz. ábra: A munkaszervezeti szolgáltatások a vidékfejlesztés marketing 10K koncepciójában (Forrás: Szabó- Gergely, p. 17.) Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 61

62 Konszenzus, amely a helyi vidékfejlesztési stratégiai prioritások és megteendő lépések előfeltételét alkotja (kötelező mérföldkövek, közgyűlési, elnökségi döntések); Koordináció, amely a LEADER program megvalósításában érdekelt helyi erők egységesítését jelenti; Kooperáció, amely a Zemplén térségi szinergiák létrejöttében és szabaddá tételében játszik fontos szerepet; Kreativitás, amely a meggyökeresedett térségi struktúrák széttörését és innovatív vidékfejlesztési lépések meghozatalát foglalja magában; Koncepció, amely a vidékfejlesztési célok világos megfogalmazására és egy jól szervezett végrehajtásra terjed ki; Kampány, amely az HVS realizálásával kapcsolatos központi (VM, MVH) és akciócsoport szintű intézkedések hétköznapi nyelvre történő lefordítása szempontjából jelentős; Kontinuitás (folyamatosság), amely egy hosszú ideig (legalább év és ) követett stratégiát jelent; Kontrol (ellenőrzés), melynek értelmében szükséges a megtett lépések eredményességének, a HVS realizálási helyzetének állandó vizsgálata, melyre a Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület Felügyelő Bizottsága, Közgyűlése, az MVH, ÁSZ és a VM jogosult. A közösségi marketing tehát elsősorban abban tér el a hagyományos marketingtől, hogy valójában mi a tevékenység végcélja és szervezeti háttere: társadalmi magatartásformákra próbál meg hatást gyakorolni azért, hogy a változás előnyére váljon a célközönségnek és az egész helyi társadalomnak. A munkaszervezeti tevékenység támogatása esetében ez az akciócsoport területén élők, itt működők vidékfejlesztési támogatások iránti érdeklődésének felkeltését, tájékoztatását, hasznos projektek és a kérelmezési aktivitás növelését jelenti. A munkaszervezet vidékfejlesztési programja társadalmi marketingje tanulmányozásához és továbbfejlesztéséhez jó keretül szolgálhat a Nedra Kline Weinreich 4 által megfogalmazott 4 hagyományos P és 4 addicionális P elemből álló közösségi marketing-mix: Product Termék: A társadalmi marketingben a termék nem elsősorban egy, a fizikai dimenziókban értelmezhető dolog. Ennek ellenére szinte bármilyen típusú terméket találhatunk a palettán a kézzel fogható terméktől, a szolgáltatásokon és a helyes magatartásbeli gyakorlatokon át egészen a kevésbé megfogható eszmékig (például az akcióterületen fejlesztések, munkahelyteremtés, vállalkozás indításának ösztönzése). Ahhoz, hogy a helyi vidékfejlesztési stratégia és az annak keretei között meghirdetett támogatási konstrukciókból álló közösségi termék életképes lehessen, a célcsoporthoz tartozó térségi embereknek tudniuk kellett a létező problémáról és arról a kínált termékről (LEADER program), mely megfelelő megoldásként szolgálhatott az adott problémára. Az akciócsoport esetében a probléma egyre jobban tudatosodott Zemplénben, bár a program célcsoportjai tekintetében eltérő mértékben: 4 Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 62

63 a szükséglet (a vidék fejlesztésének kézbevétele) a Zempléni Tájak HACS kezdeményezésére az akcióterület politikai, önkormányzati és gazdasági vezetőiben, aktív civiljeiben vált igénnyé, s talált támogatásra (egyesületi tagokká lettek), mert vélhetően ők rendelkeztek kellő áttekintési lehetőséggel az akcióterület gazdasági és demográfiai folyamatairól. A probléma másik aktív célcsoportbeli szereplőiként a támogatási kérelmek összeállítói és benyújtói kerültek megjelölésre, mert az általános forráshiány közepette számukra támogatások révén realizálhatóvá vált egy-egy adott települési- és térségfejlesztési, vagy egy vállalkozás-, illetve turizmusfejlesztési, civil közösségi feladat. Az akcióterület társadalma számára is vonzó lett a vidékfejlesztési szolgáltatási kínálati csomag, mert a Zempléni Tájak HACS területének támogatása reményt keltő és impulzusokat adott arra nézve, hogy a periférikus térség lakói nem maradnak magukra, s a fejlesztések közvetve a közösség javát is szolgálják. Az akcióterület fejlesztéseihez a 4.1 pontban bemutatott támogatási körökben és jogcímeken több, mint 2,5 milliárd forrás állt az akciócsoport rendelkezésére a támogatási kérelmek finanszírozására. Az a vélemény azonban, hogy ezek a támogatások az átlagosnál hosszabb döntési és támogatási folyamatot követően nehezebben voltak elérhetőek, elsősorban a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal precíz és aprólékos ellenőrzési rendszerének köszönhető. Ezért a közösségi marketing szolgáltatásai során alternatív előnyöket, értékeket és lehetőségeket kellett a munkaszervezetnek felkínálni, kommunikálni. Price Ár: Ebben az esetben az ár egyenlő azzal, amit a fogyasztónak (potenciális pályázóknak és a lakosságnak) tennie kellett annak érdekében, hogy a vidékfejlesztési marketing szolgáltatásokra szert tegyen. A LEADER programba, egyesületbe való bekapcsolódás, a kínált szolgáltatások ingyenesek, ugyanakkor pénzbeli költséget jelenthetett egy tájékoztatóra, konzultációra való elutazás, ezen túl igényelheti az elsődleges célcsoport tagjaitól, hogy áldozzanak fel kézzel meg nem fogható dolgokat, például az idejüket, erőfeszítéseiket, ötleteiket osszák meg a tanácsadókkal. Esetleg hogy támogatás elnyerése esetén kockáztassák meg a helyi közösség, más vállalkozások, települések irigylését, politikai pántlikázását. Szem előtt kellett azonban tartani, hogy a szolgáltatás igénybevételével együtt járó fejlesztési lehetőségeknek, előnyöknek ez esetben is nagyobbaknak kellett lenniük a felmerülő anyagi és egyéb áldozatoknál. Place Elosztás: jellemzően disztribúciós folyamaton keresztül jutott el ez a szolgáltatás is a fogyasztóhoz. Alapvetően tájékoztatást, tudatformálást és sikeres támogatási kérelem összeállítására és benyújtására irányuló munkaszervezeti szolgáltatásokat magába foglaló elosztási rendszer alatt azokat a csatornákat értik, amelyeken keresztül eljut az információ a pályázókhoz, illetve annak a kidolgozását, hogy a vidékfejlesztési tanácsadói-közvetítői szolgáltatás elérése mindenki számára biztosított legyen ugyanazon tartalom és minőség mellett. A szolgáltatások elérhetőségét megkönnyítendő személyes eladással előbb a vidékfejlesztési közösséget építették ki, majd a munkaszervezet létrehozását Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 63

64 követően a tanácsadási szolgáltatásokat is elindították az egyes tájegységeken külön is tájékoztatókat szervezve. Az elektronikus kommunikációs lehetőségekkel élve folyamatos elérést és gyors reagálást tettek lehetővé a célcsoportok számára informatív honlapjuk fejlesztésével, frissítéseivel. Promotion Marketingkommunikáció: Gyakran tévesztik össze ezt az elemet az egész társadalmi marketing koncepciójával, hiszen a legtöbb ember számára csak ennyi látható belőle. A ZTVE társadalmi marketingkommunikációja is a reklám, a PR, a promóció, a média-jelenlét, a személyes eladás, valamint a különböző szórakoztató elemek és rendezvények integrált alkalmazására épült. A cél az volt, hogy a hétéves tervezési ciklusban fenntartható érdeklődést és a támogatási jogcímek iránti keresletet megteremtsék, s ezzel párhuzamosan a fejlesztési forrásokat ésszerű és prosperitást előmozdító támogatási projektekre lekössék. A LEADER program során alkalmazott-alkalmazandó promóciós eszközöket az Irányító Hatóság kommunikációs tervben definiálta, melynek arculati elemeit mind a munkaszervezetnek, mind a támogatottaknak kötelezően alkalmazniuk kellett. Publics Publikum, közönség: A vidékfejlesztési program társadalmi marketingjének több különböző közönséget kell megcéloznia, hogy sikeres legyen. A publikum P -je ez esetben is egyaránt tartalmaz külső és belső célközönségeket. Az előbbihez tartozik például a másodlagos célcsoportból: Zemplénből elszármazottak, potenciális befektetők, az állami döntéshozók és befolyásos személyek, míg az utóbbi alatt értünk mindenkit, aki bármilyen szempontból hatással lehet a vidékfejlesztési program sikerességére és kivitelezésére (polgármesterek, vállalkozók, civilek, zempléni értelmiségiek). A közönség megszólítását, tájékoztatását szolgálja a keresőben könnyen elérhető honlap és az akcióterületi média által közvetített híranyagok. Partnership Partnerek: A vidékfejlesztés olyan társadalmi kérdés, mely mögött komplex problémák és feladatok húzódnak meg, ezért önmagában az egyesület nem tudna érdemben javítani az akcióterület helyzetén. Szükségessé vált ezért, hogy azonosítsák a lehetséges helyi, együttgondolkodásra nyitott partner szervezeteket, ezeket igyekeztek az egyesület tagjai között is tudni, s akikkel aktívan együttműködve hatékonyan tudtak cselekedni a zempléni közösségi célok elérése érdekében. Policy Politika: Általában igaz, hogy egy társadalmi marketing program nagyon szép eredményeket tud elérni az egyéni magatartásváltoztatás motiválása területén, azonban ez nagyon nehezen tartható fenn, ha nincsenek meg azok a külső környezeti feltételek, melyek ezt a változást elősegítik és lehetővé teszik hosszú távon is. Előfordul, hogy törvényi módosításra, szabályozásra van szükség, illetve politikai, döntéshozói elkötelezettségre. A vidékfejlesztési program jelentőségére utal, hogy Zemplén mindenkori országgyűlési képviselője az egyesület elnökségének és a Helyi Bíráló Bizottságnak is tagja. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 64

65 A politika közvetett módon azzal tudta elősegíteni a program céljainak megvalósítását és a pályázási kedv felkeltését és fenntartását, hogy a támogatási döntések kezdettől fogva egzakt, politikamentes bírálati szempontok mentén valósulnak meg. Purse Strings Finanszírozás: A legtöbb szervezet, mely társadalmi marketing tervet készít és hajt végre, alapítványi vagy állami, esetleg vállalati forrásokból finanszírozva teszi mindezt. A Zempléni Tájak HACS a program menedzselésére évekre lebontott működési támogatásban részesül, mely utófinanszírozású és az MVH által felügyelt. Gondot a banki hitelfelvétel jelenti, hisz az egyesületnek nincs vagyona a működési hitelek fedezetéül. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 65

66 5. A időszak delegált vidékfejlesztésének eredményei és értékelésük A Zempléni Tájak vidékfejlesztési helyi akciócsoport hatáskörébe utalt decentralizált vidékfejlesztési forrás felhasználásának elemzését az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer adatbázisának tanulmányozása, a Zempléni Tájak HACS területére vonatkozó adatok kigyűjtése és statisztikai feldolgozása alapján végeztük el. 5.1 A decentralizált vidékfejlesztési források idősoros felhasználása 1. sz táblázat (adatok Ft-ban) Év Támogatás összesen/év (Ft) Mikrováll. fejlesztése EMVA III. tengely Turizmus fejlesztése Vidéki örökség Közösségi fejlesztés LEADER (EMVA IV. tengely) Megjegyzés Falufejlesztés Gazdaságfejlesztés Szolgáltatásfejlesztés III.TK III.TK IV.TK IV.TK III.TK III.TK IV.TK3 Összesen Gazdaságfejlesztésre: Közösségfejlesztésre: Forrás: Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszerből kigyűjtés (Támogatás összesítő EMVA MVH - Zempléni Tájak HACS). Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 66

67 A vidékfejlesztési támogatások a 2008-ban elfogadott, s azóta többször aktualizált Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában, annak célpiramisában megfogalmazott fejlesztési területeken belül a Vidékfejlesztési Minisztérium vonatkozó rendeleteiben meghirdetett támogatási jogcímekre benyújtott támogatási kérelmek munkaszervezet általi feldolgozását, a Helyi Bíráló Bizottság véleményezését, rangsorolását követően az Irányító Hatóság közleményének ismeretében - a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatallal kötött támogatási határozatok feltételei szerint kerültek kihelyezésre. A Zempléni Tájak Helyi Akciócsoport hatáskörébe utalt decentralizált támogatási források támogatási határozatokkal történt lekötését az 1. számú összefoglaló táblázat részletezi. E szerint az értékelés lezárásáig (2013. november 15.) a Ft mindösszesen támogatásból a két összefoglaló jogcím szerint felhasználásra került: gazdaságfejlesztésre: Ft (60,00%) és közösségfejlesztésre: Ft (40,00%). Az egyes jogcímekre fordított források rangsorát vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbbet ( Ft 26%) a mikrovállalkozás fejlesztésre használtak fel, azt követte közel azonos értékkel ( Ft 25%) a vidéki örökség megőrzése, majd a sorban harmadik a LEADER gazdaságfejlesztés ( Ft 23%) (36. ábra). Decentralizált vidékfejlesztési támogatások felhasználása támogatási jogcímek szerint Mikrováll fejlesztése 25% 6% 1% 26% Turizmus fejlesztése LEADER gazdaságfejlesztés Falu-fejlesztés 8% 23% 11% Vidéki örökség Közösségi fejlesztés Szolg. fejlesztés 36. sz. ábra Gazdaságfejlesztésre a VM rendeletek szerint három jogcímen lehetett támogatási kérelmeket benyújtani: mikrovállalkozás fejlesztésre, turizmusfejlesztésre és a LEADER keretben elkülönített gazdaságfejlesztésre. A Zempléni Tájak HACS e gazdaságfejlesztési célú forrásokat 43%-nyi ( Ft) mértékben a mikrovállalkozás fejlesztésre, 18 %-ukat ( Ft) a helyi turizmus fejlesztésére és 39%-át ( Ft) a LEADER gazdaságfejlesztésre fordította. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 67

68 A mikrovállalkozások fejlesztésénél a Helyi Bíráló Bizottság (HBB) a támogatási kérelmek elbírálásához készített pontozási rendszerében előnyben részesítette a helyi, tájjellegű termékeket, üzleti szolgáltatásokat fejleszteni tervező projektötleteket, a gépbeszerzést, szolgáltatóház építést, telephelyfejlesztést, helyi kisáruház létesítését. A turizmusfejlesztés jogcímen belül elsősorban a szálláshely-fejlesztés a domináns, sajnos szerény a helyi turisztikai infrastruktúra, programok feltételeinek kialakításában gondolkodó kérelmező. A LEADER gazdaságfejlesztési jogcímen belül a helyi gyümölcs- és szőlőfeldolgozáshoz, pálinkafőzéshez, borászati kiegészítő technológia fejlesztéshez kötődnek nagyobb támogatások. A gazdaságfejlesztési támogatások három jogcím közötti megoszlását a 35. számú ábrával szemléltettük: A gazdaságfejlesztési támogatások megoszlása a három releváns jogcím szerint (%) ; 39% ; 43% Mikrováll fejlesztése Turizmus fejlesztése ; 18% LEADER gazdaságfejlesztés 37. sz. ábra Az akciócsoport területén a decentralizált vidékfejlesztési források 40 %-a a közösségi jólét és az életminőség fejlesztését célzó négy jogcímen meghirdetett támogatási területen került kiosztásra. Ebben a körben a támogatások 63 %-át ( Ft) a vidéki örökség megőrzésére, 19 %-át ( Ft) falufejlesztésre, a maradékát pedig a LEADER közösség (15% Ft), illetve közösségi szolgáltatás fejlesztésre ( 3% Ft) fordították. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 68

69 A közösség jólétét, életminőségét javító támogatások megoszlása jogcímek szerint 15% 3% 19% Falu-fejlesztés Vidéki örökség Közösségi fejlesztés Szolg. fejlesztés 63% 38. sz. ábra A vidéki örökség megőrzése program keretében meghatározóan a templomok, egyházi épületek felújítására került sor összesen 19 településen. A falufejlesztési jogcímen belül a közterületek, játszóterek, közösségi terek kialakítása, parkosítás a jellemző. A LEADER közösségfejlesztés témakörben kulturális rendezvénysorozatok, rendezvények szervezésére, míg a szolgáltatásfejlesztés körében energetikai, oktatástechnikai témák kaptak támogatást. 5.2 A támogatási határozatok kedvezményezettjei A decentralizált vidékfejlesztési támogatások megoszlását a támogatottak jogállása, típusa szerint, éves bontásban a 2. sz táblázat tartalmazza: Év Támogatás / év (Ft) Vállalkozás Támogatott típusa Önkormányzat, Civil Egyház önk. szervezet társulás 2. sz. táblázat Magánszemély, őstermelő Összesen Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 69

70 A Zempléni Tájak HACS akcióterületén a vidékfejlesztési források kedvezményezett körének vizsgálatához a támogatottakat jogállásuk, típusuk alapján 5 csoportba rendeztük és erre vonatkozóan végeztünk az adatbázisban szűréseket. Az egyes kedvezményezett típusok által elért támogatási összértékek szerinti %-os részesedésüket mutatja a 39. számú ábra. 17% 8% 17% A vidékfejlesztés kedvezményezettjei a támogatási értékek szerint (%) 9% 49% Vállalkozás Egyház Önkormányzat, önk. társulás Civil szervezet Magánszem. őstermelő 39. sz. ábra Az ábrából kitűnik, hogy a decentralizált vidékfejlesztési források közel felét (49% Ft) vállalkozások kapták meg. Az önkormányzatok és az egyházak részesedése 17-17% ( illetve Ft), a magánszemélyek, őstermelők 9%-kal ( Ft), míg civil szervezetek 8%-kal ( Ft) részesedtek. A vállalkozások, magánszemélyek, őstermelők a gazdaságfejlesztési célú támogatások arányához (60%) hasonló részesedésűek (57%), de alkalmanként a civilek és az önkormányzati szféra is indított gazdasági tárgyú fejlesztéseket. A vállalkozások és a magánszemélyek, őstermelők 2013-ban, az egyházak és az önkormányzatok 2008-ban, míg a civilek 2009-ben fejtették ki legnagyobb aktivitásukat. A támogatások kedvezményezettek közötti megoszlásának éves bontású vizsgálata (40.sz. ábra) érdekes adalékkal szolgál az akkori vidékfejlesztést kezelő minisztérium (FVM) támogatáspolitikai elveiről: az előző kormány időszakában az egyházak támogatásuk kétharmadát, az önkormányzatok és civilek támogatásuk több, mint felét elérték. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 70

71 Támogatás (Ft) Vállalkozás Egyház Önkormányzat önk társulás Civil szervezet Magánszem. őstermelő évek ( ) 40. sz. ábra A decentralizált vidékfejlesztési támogatások révén teremtett (137 fő) és megtartott munkahelyek (összesen 406 fő) megoszlása a támogatottak jogállása, típusa szerint, éves bontásban (3. sz táblázat) adatai szerint meghatározó szerepük a vállalkozásoknak és a gazdaságfejlesztési tárgyú projekteket megvalósító magánszemélyeknek, őstermelőknek van. E két kedvezményezett csoport a munkahelyteremtésben és megtartásban 86 %-kal részesedett. 3. sz. táblázat (adatok főben) év Munkahelyteremtés és megtartás Vállalkozás Egyház Támogatott típusa Önkormányzat és önk. társulás Civil szervezet Magánszem. őstermelő (28/25) (24/14) (20/63) (54/28) (11/139) összesen 406 (137/269) Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 71

72 5.3. A vidékfejlesztési támogatások alakulása települések és kedvezményezettek szerint A 4. számú táblázatba gyűjtöttük ki településenként a évek alatt megítélt decentralizált vidékfejlesztési támogatások értékeit. A kigyűjtésben szerepeltetjük, hogy az egyes kedvezményezettek milyen mértékben részesedtek a településre eső támogatások elnyeréséből. Település Támogatás (Ft) Vállalkozás Egyház Támogatott típusa Önkormány Civil -zat és önk. szervezet társulás 4. sz táblázat Magánszem. őstermelő Alsóberecki Alsóregmec Bodroghalom Bodrogolaszi Bózsva Cigánd Erdőhorváti Felsőberecki Felsőregmec Filkeháza Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Györgytarló Háromhuta Hercegkút Hollóháza Kékcse Kenézlő Kishuta Kisrozvágy Komlóska Kovácsvágás Makkoshotyka Mikóháza Nagyrozvágy Nyíri Olaszliszka Pácin Pálháza Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 72

73 Pusztafalu Révleányvár Ricse Sárazsadány Sárospatak Sátoraljaújhely- Rudabányácsk Sátoraljaújhely- Széphalom Semjén Tiszakarád Tolcsva Vágáshuta Vajdácska Vámosújfalu Vilyvitány Viss Összesen A Zempléni Tájak helyi akciócsoport 55 településre terjed ki, ezek közül 46 település érintett valamilyen támogatás által. 9 településről nem sikerült decentralizált vidékfejlesztési támogatásokhoz jutni. Vállalkozások 31 településről, önkormányzatok 27 településről, egyházak 20 településről, civil szervezetek 17 településről, magánszemélyek, őstermelők 13 településről tudtak sikeres kérelmeik alapján támogatáshoz jutni. Az 5. számú táblázatban a támogatás igénybevételének települési rangsora az összes vidékfejlesztési támogatás szerint került bemutatásra: 5. sz. táblázat Település Támogatás (Ft) Vállalkozás Egyház Szabolcsveresmart Támogatott típusa Önkormányzat és Civil szervezet önk. társulás Magánszem. őstermelő Hercegkút Cigánd Sátoraljaújhely- Széphalom Mikóháza Szabolcsveresmart Vámosújfalu Füzér Komlóska Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 73

74 Sárospatak Vilyvitány Háromhuta Tolcsva Kovácsvágás Erdőhorváti Ricse Alsóregmec Györgytarló Kékcse Filkeháza Sátoraljaújhely- Rudabányácska Alsóberecki Bodrogolaszi Vajdácska Kisrozvágy Kenézlő Bodroghalom Felsőregmec Bózsva Pusztafalu Füzérkomlós Nagyrozvágy Vágáshuta Pácin Nyíri Kishuta Viss Makkoshotyka Hollóháza Révleányvár Sárazsadány Semjén Füzérradvány Pálháza Füzérkajata Felsőberecki Tiszakarád Olaszliszka Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 74

75 A sikeres települések köre nagyfokú koncentrációt mutat, hisz a legtöbb támogatást elnyerő 10 település az akciócsoport teljes decentralizált forrásának 56 %-át tudta lekötni. Ezek köréből is kiemelkednek a kisebb települések, mint Hercegkút, Mikóháza, Szabolcsveresmart, Vámosújfalu, Fűzér, Komlóska és Vilyvitány. A decentralizált forrásokból a legjobb abszorpciós képességű települések %-ban kifejezett támogatási részesedését a 41. számú ábrán szemléltettük. A legtöbb támogatást elért 10 település százalékos részesedése Hercegkút Cigánd 8% 8% Sátoraljaújhely-Széphalom 44% 6% Mikóháza Szabolcsveresmart 6% Vámosújfalu 4% 4% 4% 5% 6% Füzér 5% Komlóska Sárospatak Vilyvitány többi település 41. sz. ábra Még nagyobb koncentrációra utal a vállalkozói aktivitás településenkénti rangsora a támogatás igénybevételének helye szerint (6.sz. táblázat): Település Támogatás (Ft) Vállalkozás Egyház Támogatott típusa Önkormányzat Civil és szervezet önk. társulás 6. sz. táblázat Magánszem. őstermelő Cigánd Hercegkút Vámosújfalu Sátoraljaújhely- Széphalom Komlóska Tolcsva Sárospatak Erdőhorváti Füzér Vilyvitány Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 75

76 Mikóháza Alsóberecki Alsóregmec Bodroghalom Ft Györgytarló Ricse Kovácsvágás Bózsva Kenézlő Bodrogolaszi Vajdácska Kékcse Révleányvár Sárazsadány Pálháza Semjén Füzérkomlós Szabolcsveresmart Sátoraljaújhely- Rudabányácska Nagyrozvágy Tiszakarád Olaszliszka A 10 kiemelkedő vállalkozói támogatásban részesült település az összes vállalkozói támogatás 71 %-át tudhatja magáénak. E tekintetben Tolcsva és Erdőhorváti mellett a másik 8 település megegyezik a 41. számú ábrán jelzettekkel (42.sz. ábra). A sikeres vállalkozói aktivitásokat részletesebben megvizsgálva érdemes felidézni, hogy ezen támogatások 65%-os támogatás intenzitással kerültek megítélésre, azaz a kedvezményezetteknek 35% saját erőt kellett a fejlesztéseikhez biztosítani. Ez az arány pedig elég erős vállalási feltétel arra nézve, hogy a projektek piacképes kapacitások létrejöttét, megerősödését szolgálják. Támogatási határozattal rendelkezőkkel folytatott személyes beszélgetésekben elhangzott, hogy a megvalósítás nehézségei, bonyolultsága éppen ezeknél a típusú fejlesztéseknél okozza a leggyakoribb gondot és ennek okán a támogatás visszaadását. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 76

77 29% A legtöbb vállalkozási támogatásban részesült Cigánd település (%) 14% 9% Hercegkút Vámosújfalu Sátoraljaújhely- Széphalom Komlóska 4% 5% 5% 5% 6% 7% 8% 8% Tolcsva Erdőhorváti Sárospatak Füzér Vilyvitány 42. sz. ábra többi vállalkozás Megvizsgáltuk az önkormányzati aktivitást is, hasonló rangsort állítva. A 7.sz. táblázat rangsora az önkormányzatok által elért támogatási sorrendet mutatja: Település Támogatás (Ft) Vállalkozás Egyház Támogatott típusa Önkormányzat és önk. Civil szervezet társulás 7. sz. táblázat Magánszem. őstermelő Összesen Hercegkút Mikóháza Szabolcsveresmart Kékcse Györgytarló Sárospatak Vágáshuta Kovácsvágás Kisrozvágy Nagyrozvágy Pusztafalu Bodrogolaszi Makkoshotyka Felsőregmec Vámosújfalu Füzérkomlós Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 77

78 Cigánd Vilyvitány Füzérkajata Filkeháza Füzér Felsőberecki Vajdácska Semjén Ricse Kishuta Sátoraljaújhely- Széphalom A vidékfejlesztési támogatásokra sikeresen pályázó 27 önkormányzat első tízes csoportjában Hercegkút, Mikóháza, Szabolcsveresmart, Sárospatak mellett a korábbi ranglistákban nem szereplő - 6 kisebb település szerepel (43. sz. ábra), ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a térség és a település fejlődése szempontjából ígéretes projektek, átgondoltan, szakszerűen összeállított támogatási kérelmekkel feltűnő eredményességre lehetett jutni. Kékcse, Györgytarló, Kovácsvágás a falufejlesztésre, Vágáshuta tájház kialakításra, Kisrozvágy közösségi fejlesztésre (Cigánd gesztorsága mellett), Nagyrozvágy a vidéki örökség megőrzésére (világháborús emlékmű építése) kapott támogatásokkal került a TOP 10-be. Települések rangsora az önkormányzati támogatások szerint (%) 30% 4% 4% 5% 5% 5% 5% 18% 6% 6% 12% Hercegkút Mikóháza Szabolcsveresmart Kékcse Györgytarló Sárospatak Vágáshuta Kovácsvágás Kisrozvágy Nagyrozvágy többi önkormányzat 43. sz. ábra A civil szféra településenkénti aktivitási rangsora mindössze 18 települést tartalmaz, azaz az akciócsoport 55 települése közül e 18 területén valósítanak meg civilek projekteket vidékfejlesztési támogatásokból. A támogatás igénybevétele szerint csökkenő sorrendbe állított települések listáját a 8.sz. táblázat tartalmazza: Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 78

79 Település Támogatás (Ft) Vállalkozás Támogatott típusa Önkormányzat Egyház és önk. társulás Civil szervezet 8. sz. táblázat Magánszem. őstermelő Összesen Mikóháza Háromhuta Alsóregmec Kisrozvágy Sárospatak Viss Vilyvitány Filkeháza Füzér Ricse Vámosújfalu Bodrogolaszi Nagyrozvágy Hercegkút Kishuta Vágáshuta Kékcse A 42. számú ábra szerint az első 10 civil szervezeti projekthelyszínen túl a többi releváns település a támogatások mindössze 7 %-án osztozik, ami a kedvezményezettek közötti legerősebb koncentrációra utal. Mikóházán például közösségi tér, pálinkakostoló pince, rendezvények Háromhutában alkotóház, Alsóregmecen park és ifjúsági tábor, Kisrozvágyon az iskolaépület látogatóbarát kialakítására kaptak helyi civil szervezetek támogatást. % 6% 7% Települések rangsora a civil szféra támogatásai alapján 5% 2% 7% 24% 7% 8% 13% 14% Mikóháza Háromhuta Alsóregmec Kisrozvágy Sárospatak Viss Vilyvitány Filkeháza Füzér Ricse többi település 44. sz. ábra Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 79

80 5.4 A vidékfejlesztési támogatások alakulása az akciócsoport tájegységein Megvizsgáltuk azt is, hogy miként alakult a vidékfejlesztési támogatások tájegységi megoszlása. A támogatások megoszlását az akcióterület tájegységei szerinti bontásban a 9. számú táblázat és a 43. számú ábra mutatja: 9. sz. táblázat Tájegység megnevezése Települések száma Támogatott települések száma Támogatás (Ft) Hegyköz 21 (3 résztel.) 19 (2 résztel) Bodrogköz-Rétköz Tokaj-hegyalja Összesen: A Hegyköz tájegység 17 támogatott települése a támogatásokkal megvalósuló fejlesztések 37 %-ának ad helyet. A Hegyköz tájegységhez került besorolásra az egyébként a Tokaj-hegyalja borvidék világörökséghez tartozó Sátoraljaújhely 3 csatolt községe, melyek közül Széphalom (3.) és Rudabányácska (20.) a 710,9 MFts összegből 188 Mft-t képvisel. A tájegység települései közül a LEADER alapú, decentralizált vidékfejlesztésben egyáltalán nem jutott támogatáshoz: Nagyhuta és Sátoraljaújhely-Károlyfalva (önálló kérelemmel, de gesztorsággal igen). A Bodrogköz-Rétköz tájegységi besoroláshoz tartozó 20 településből a támogatásokban érintett 13 a fejlesztési támogatások 25 %-ával veszi ki részét az akcióterületi aktivitásból. Ebből a települési csoportból önállóan nem jutott támogatásokhoz: Dámóc, Karcsa, Karos, Lácacséke, Tiszacsermely, Tiszakanyár és Zemplénagárd. A közel 600 MFt-s tájegységi támogatásból Cigánd 189,3, Szabolcsveresmart 132,8, Ricse 67,8 Mft-vel részesedik. A Tokaj-hegyalja tájegység (helyesebben a Sárospataki Járás) 16 települése 915 MFt támogatással 38 %-os részesedést ért el. Ebből a településkörből csak Zalkodnak nem sikerült vidékfejlesztési támogatáshoz jutnia (egyébként 11 kérelmet nyújtottak be a településről). A tájegység kiemelkedően szereplő települése Hercegkút, amely önmaga 199,1 Mfts támogatási összeggel az akciócsoport települései között is listavezető. Ehhez bátran hozzátehető a Komlóskához elszámolt (közigazgatási határ), de a valóságban Hercegkút település szélén kialakított ifjúsági tábor, mely turisztikafejlesztési jogcímen további 45 Mft-ban részesült. Ezzel a kiegészítéssel állítható, hogy Hercegkút településen a Zempléni Tájak HACS decentralizált forrásainak a 10 %-a kerülhet felhasználásra. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 80

81 Támogatások megoszlása az akcióterület kistájain (%) 38% 37% Hegyköz Bodrogköz-Rétköz Tokaj-hegyalja 25% 45. sz. ábra 5.5 A kérelmezői aktivitás alakulása a benyújtott támogatási kérelmek tükrében A Zempléni Tájak HACS hétéves tevékenységének megítéléséhez az akcióterület fejlődésére vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok, viszont az elvégzett munka nagyságát a megítélt támogatások alapján megvalósuló fejlesztések mellett a HACS, illetve a munkaszervezet által dokumentáltan elvégzett sokrétű tevékenység is jelzi. 1. Benyújtott támogatási kérelmek pályázatkezelése A munkaszervezet a 2008 őszi létrehozását követően a 10. számú táblázatban támogatási jogcímek szerint részletezett 507 darab kérelmet kezelt. A táblázatban az évszámok a támogatási körök meghirdetésére utalnak, maga a pályázatkezelés (pl.: formai és tartalmi ellenőrzése, értékelése, hiánypótlás, helyszíni szemle) ezt követően a következő időszakra is áthúzódik. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 81

82 Év 2007 Tám. kérelem db/év Mikrováll fejlesztés EMVA III. tengely Turizmus fejlesztés Vidéki örökség 10. sz. táblázat LEADER (EMVA IV. tengely) Közösségi fejlesztés Megjegyzés Falufejlesztés Gazdaságfejlesztés Szolg. fejlesztés III.TK III.TK IV.TK IV.TK III.TK III.TK IV.TK3 Összesen Gazd.fejl Köz.fejl A 10. számú táblázat adatai alapján a kérelmezői aktivitásokat jogcímek szerinti bontásban a 44. számú ábrán is szemléltettük. Kérelmezői aktivitás az egyes támogatási jogcímek szerint (db) Mikrováll fejlesztése Turizmus fejlesztése 78 Falu-fejlesztés Vidéki örökség Közösségi fejlesztés Gazdaság-fejlesztés Szolg. fejlesztés 46. sz. ábra A pályázatkezelés első nagy feladata a es meghirdetésű III. tengelyes 1. és 2. támogatási körök feldolgozására esett, amikor 243 támogatási kérelmet kellett feldolgozni a munkaszervezetnek. Ezek áthúzódása és a munka szempontjából kedvező volt, hogy 2010-ben nem jelent meg újabb VM rendelet támogatások meghirdetéséről. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 82

83 2011-ben a mikrovállalkozások és a turisztika III. tengelyes 3. támogatási körét a meghirdetés után központi forrásból hirdették meg (MVH feldolgozással), ezért arra vonatkozóan pályáztatási eredmények a HACS statisztikáiban nem kerültek feltüntetésre. A pályázatkezelés mellett a munkaszervezet a decentralizált vidékfejlesztési támogatási rendszer működtetése keretében további műveletekkel is segíti a kérelmezői aktivitás növelését: A munkaszervezet és az MVH között a feladatok egy részének delegálásáról megállapodás van érvényben, miszerint a pályázatkezeléshez kapcsolódó egyes tevékenységeket a munkaszervezeti irodában végzik, s a kérelmezőknek a fogadóórákon azzal kapcsolatban helyben szolgálhatnak felvilágosítással. Az ÚMVP III. és IV. LEADER tengely feldolgozásával kapcsolatban az egyesületi honlapon folyamatosan frissülő tájékoztató és specifikus anyagokat jelentetnek meg a kérelmezők, nyertes pályázók és tájékozódók részére. Minden alkalommal részt vesznek a havi aktuális regionális értekezleteken, valamint az MVH által szervezett oktatásokon (ügyintézés, helyszíni ellenőrzés), hogy a delegált feladatok ellátásában az ellenőrzések során ne találjanak hibákat. VM szakmai rendeletek véleményezését is elvégezték (mikrovállalkozás fejlesztése, turisztika, vidéki örökség megőrzése, falufejlesztés, diverzifikáció és HACS működési támogatás) annak érdekében, hogy a támogatások iránt érdeklődők minél életszerűbb feltételekkel találkozhassanak a megjelenő rendeletekben, szabályzatokban. Tájékoztatási, marketing-kommunikációs tevékenységük keretében évente kb. 200 adatlapon regisztrált érdeklődőnek nyújtanak személyes felvilágosításokat. Fórumokat, tájékoztatókat szerveznek nem csak a munkaszervezet telephelyén, hanem az egyes tájegységek településein is. Havi rendszerességgel szerkesztik a Zempléni Tájak hírlevelet, szerkesztik és részt vesznek a Zemplén Televízió vidékfejlesztési szakmai műsoraiban, publikálnak a helyi, térségi írott sajtóban. Az akciócsoport eredményeinek külső és térségen belüli megismertetésére 2012-ben 3, 35 MFt támogatással megkezdték a tuormvp a Zempléni Tájak bemutatkozása című program megvalósítását. A program célja a HACS területén folyamatban lévő és megvalósított komplex településfejlesztések bemutatása, a térségi gyakorlatokból fakadó mintaadás a helyi közösség települései számára. A program részeként 2012 szeptemberében Sárospatakon vidékfejlesztési konferenciát rendeztek és a sikeres településekre study tour-t szerveztek idegenforgalmi és média szereplők bevonásával. A tájékoztatási tevékenységek megalapozására folyamatosan felmérésre és dokumentálásra kerülnek az ÚMVP III. és IV. tengelyhez kapcsolódó helyi fejlesztések eredményei, ezek elemzése jelen tanulmány keretében novemberében zárult. A sikeresen megvalósított programokról ban felvételre került és 2014 tavaszára elkészül egy (20 perces) tanulmányfilm. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 83

84 2. A Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület egyesületi életének fenntartása Az egyesület elnökséggel, felügyelő bizottsággal, jogtanácsossal, valamint a támogatási kérelmek kezeléséhez kapcsolódóan Helyi Bíráló Bizottsággal és munkaszervezettel rendelkezik. A jogtanácsos és a könyvelőiroda vállalkozói megbízással, a munkaszervezet tagjai munkaviszonyban látják el feladataikat. Ebből következően az egyesület működésének segítését, az egyesületi tagság összefogását, egyesületi rendezvények szervezését is a munkaszervezet látja el. Kiemelkednek ezek közül a közgyűlések, az elnökségi és bíráló bizottsági ülések, műhelybeszélgetések, konferenciák előkészítése, megrendezése. Az egyesületi tájékoztatási munkákban kezdettől fogva kiemelt szerepet kap az egyesületi tagok direkt tájékoztatása ( ), valamint a honlap folyamatos frissítése, melyen a támogatási kérelmekkel kapcsolatos feldolgozást, kifizetést érintő tájékoztatás is folyamatos. További, egyesületi életet közvetetten támogató tevékenység a kapcsolattartás a DIT-UMVP Irányító Hatósággal, a szakminisztériumokkal, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal. A munkaszervezet minden esetben 100%-os teljesítés igazolást kapott a Vidékfejlesztési Minisztérium ÚMVP Irányító Hatóságtól (IH) és a felettes MVH Kirendeltségtől is. Sajnos az egyesület taglétszáma az elért eredmények ellenére megalakulástól kezdődően folyamatosan csökken: A Zempléni Tájak Helyi közösség tagsága 2008-ban 155 volt (összetételét lásd a 2. számú ábrán a bevezetésben). A helyi közösség tagjaiból alakult meg 2008-ban az egyesület, melynek alapító taglétszáma 103 lett. A májusi közgyűlés időszakára a taglétszám 53 főre csökkent. A változásokat a 11. számú táblázat szemlélteti. A taglétszám további zsugorodását az elnökség és a tagság azzal is próbálja lassítani, hogy a támogatási kérelmek benyújtóitól sikeres eljárás esetén megköveteli az egyesületi tagságot. Tagfelvétel 11. sz. táblázat: A ZTVE taglétszámának változása Kilépés Törlés (tagdíj nem fizetése miatt) Törlés (szervezet megszűnése miatt) Jelem elemző tanulmány átadásakor még nem zárultak le a közötti tervezési-fejlesztési időszak vidékfejlesztési modelljére vonatkozó szakmai műhelymunkák. Ezért is fontos feladata az egyesületnek, hogy a meglévő tagságát, támogatói körét és a munkaszervezetében testet öltött tudását megtartva akár újjászerveződve, akár a meglévő struktúrákat tovább Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 84

85 működtetve képességeit a döntéshozók felé kellően felmutatva, folytatódjék az a LEADER alapú decentralizált vidékfejlesztés, mely a kísérleti jellegű LEADER+ programokkal Fűzéren és Ricsén elkezdődött, s 2007-től a Zempléni Tájak akcióterületének egészén kiteljesedett. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 85

86 MELLÉKLETEK Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 86

87 1.sz. melléklet: Helyi Közösség Stratégiai Vázlat (2007) Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 87

88 Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 88

89 Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 89

90 Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 90

91 Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 91

92 2.sz. melléklet: a HVS tervezési folyamata A 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján előzetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekről alapján január 4.-i ülésén az Akciócsoport tagjai megválasztották a tervezési csoport 7 tagját. A csoport alakuló ülését január 11.-én megtartotta Sátoraljaújhelyen, s rögzítésre került, hogy az FVM és IH iránymutatásainak megjelenését követően ütemezés készül a tervezési munka mindenki számára átlátható tartalmáról és menetrendjéről. Jelen munkaterv ezen tervezési dokumentumok alapján készült. (Forrás: 1. A tervezési csoport feladatai: a) a tervezési segédlet alapján az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport által lefedett terület helyzetelemzéséhez szükséges információk, adatok begyűjtése, feldolgozása; b) a tervezést segítő felmérő kérdőívek feldolgozása, elemzése; c) az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport által meghatározásra kerülőfejlesztési intézkedések megvalósíthatóságának, valamint az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontok érvényesülésének vizsgálata, javaslatok készítése; d) a tervezési időszak végén az elkészített tervnek az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport tagjai számára véleményezésre, majd jóváhagyásra történő benyújtása; e) az IH által rendelkezésre bocsátott elektronikus tervezési felület folyamatos frissítése; f) a csoport kötelezőképviselete az IH és az FVM VKSZI által szervezett tervezési képzéseken; g) a terv tartalmának megismertetése a tervezési területen élőkkel; h) a terv IH általi jóváhagyása után az IH által jelzett esetleges pontosításoknak a HVS-en való elvégzése. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 92

93 2. A HVS tervezési folyamat összefoglaló ábrája: 3. A tervezést koordináló csoport feladatai: Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 93

94 4. A TKCS tervezési munkájának ütemezése heti bontásban: Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 94