MAGYAR VÍVÓ SZÖVETSÉG SPORTÁGI SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Átírás

1 MAGYAR VÍVÓ SZÖVETSÉG SPORTÁGI SZAKMAI BESZÁMOLÓ 2017 Magyar Vívó Szövetség

2 MAGYAR VÍVÓ SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGI BESZÁMOLÓ A SPORTÁG SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2017 Tárgyalta: a Magyar Vívó Szövetség Elnöksége 2018.május 3- i ülésén. Előterjesztő:... Csampa Zsolt a Magyar Vívó Szövetség elnöke Közgyűlés május 12. 1

3 Tartalomjegyzék 1. A sportág hazai története, helyzetelemzés Sportágunk nemzeti érték Magyar Vívók érmes helyezései a nyári olimpiákon Magyar sportágak helyezései a nyári olimpiákon A Szövetség szervezeti felépítése A MVSZ szervei az Alapszabály szerint a következőek: A Magyar Vívó Szövetség vezetői testületének (Elnökség) összetétele: Szakmai munka A sportág nemzetközi eredményessége Felnőtt eredmények Utánpótlás eredmények Kerekes- székes Vívás A fegyvernemek hozzájárulása a sportág eredményességéhez 2017-ben: Utánpótlás Programok Gyermek, újonc és serdülő korosztály Héraklész Program Szabadidős Vívás Beszámoló a évi Szabadidős vívásról Versenyrendszer Felnőtt versenyrendszer: Utánpótlás versenyrendszer Sportlétesítmény-fejlesztés Sportágfejlesztés Iskolai vívás Egyesületek Sportszakember képzés és továbbképzés Kiemelt Edzői Program Utánpótlás Edzői Program A MVSZ kiválasztási folyamata Sportágnépszerűsítés Sportdiplomácia Kommunikáció, marketing Dopping A Szövetség kapcsolatrendszere Összefoglaló

4 1. A sportág hazai története, helyzetelemzés Sokat hangoztatott tény, de mégis fontos hangsúlyozni, hogy a vívósport a legeredményesebb olimpiai sportág Magyarországon. A vívás 1896 óta szerepel az olimpiai játékok programjában és eddig vívóink 87 olimpiai érmet, köztük 37 aranyérmet nyertek. Ápolnunk és óvnunk kell gazdag hagyományainkat, de mindig készen kell állnunk arra, hogy szükség esetén befogadjuk az újat, mindazt, ami nemes értékeink megőrzése mellett továbbra is biztosítja sportágunk sikerességét Sportágunk nemzeti érték a vívás az újkori olimpiák életre keltése után 1896 óta szerepel az olimpiai játékok programján Magyarország 1900-tól képviselteti magát az olimpiai játékokon, vívás sportágban Magyarország a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) alapítója Magyarország legeredményesebb sportága az olimpiák összesített rangsorában a vívás A Magyar Vívó Szövetség 2014-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Legeredményesebb sportolóink: 6 olimpián: 5 olimpián: 4 olimpián: Gerevich Aladár kardvívó, 7 aranyérem: 1932-től 1960-ig minden olimpián csapat-, 1948-ban egyéni győzelem is Kovács Pál kardvívó, 6 aranyérem: 1936-tól 1960-ig minden olimpián csapat-, 1952-ben egyéni győzelem is. Kárpáti Rudolf kardvívó, 6 aranyérem: 1948-tól 1960-ig minden olimpián csapat-, 1956-ban és 1960-ban egyéni győzelem is. A nemzet sportolói: Rejtő Ildikó kétszeres olimpiai bajnok Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok Dr. Kamuti Jenő kétszeres olimpiai ezüstérmes Az olimpiai játékok legsikeresebb magyar sportága a vívás, a magyar vívók összesen 87 olimpiai érmet szereztek, a sorrendben utánuk 80 éremmel következő kajak-kenusok és a 73 érmes úszók előtt. A három legeredményesebb magyar olimpikon kardvívó volt. A legsikeresebb fegyvernem a kardvívás, amelynek egyéni versenyében 1924 és 1964 között zsinórban kilencszer győzött magyar vívó, azóta 1992-ben Szabó Bence, illetve 2012-ben és 2016-ban Szilágyi Áron révén nyertünk aranyérmet. 3

5 1.2. Magyar Vívók érmes helyezései a nyári olimpiákon Magyar vívók érmes helyezései a nyári olimpiákon, Versenyszám, fegyvernem Aranyérem Ezüstérem Bronzérem Összesen Férfi kardcsapat Férfi tőrcsapat 4 4 Férfi párbajtőr csapat Férfi kard egyéni Férfi tőr egyéni Férfi párbajtőr egyéni Női tőrcsapat Női tőr egyéni Női párbajtőr egyéni ÖSSZESEN A vívósport eredményei az olimpiákon az elmúlt negyedszázadban Olimpiai csapat összpontszám Vívás % OJ 23 olimpiai pont , OJ 25 olimpiai pont 234 9, OJ OJ 23 olimpiai pont , OJ 21 olimpiai pont 208 9, OJ 31 olimpiai pont , OJ 16 olimpiai pont , OJ 28 olimpiai pont , OJ 14 olimpiai pont 93 15, OJ 7 olimpiai pont 127 5, OJ 23 olimpiai pont ,9 4

6 1.3. Magyar sportágak helyezései a nyári olimpiákon MAGYAR ÉRMEK ÉS HELYEZÉSEK AZ OLIMPIÁKON ( ) SPORTÁG/HELYEZÉS PONTSZÁM Vívás Úszás Kajak-kenu Birkózás Torna Atlétika Ökölvívás Öttusa A 2016-os Olimpiai Játékokon szerzett érmek különösen az aranyérmek biztosítják, hogy a vívósport továbbra is képes megtartani vezető szerepét az összesített olimpiai eredményesség tekintetében. Különösen nagy szó ez annak fényében, hogy a sorban következő úszás és kajak-kenu sportágak esetében lényegesen több versenyszám kerül megrendezésre, így az éremszerzés esélye magasabb. A Kormány által elindított Kiemelt Sportágfejlesztési Programnak (KSF) is köszönhetően az elmúlt években alapjaiban változott meg a sportág finanszírozása, ezáltal pedig a versenyeztetés lehetőségei is. A válogatottak korosztálytól függetlenül sikeres világversenyeket zártak, ez alól csak a 2014-es kazanyi világbajnokságon való szereplés (egy érem) jelent kivételt. A kadet és junior korosztály évről- évre az éremtáblázatok legeredményesebb nemzetei közé helyezte Magyarországot, míg a felnőtt korosztály ismét egyre sikeresebb szezonokat tudhat maga mögött. A 2017-es esztendőben 27 év után Szatmári András révén szereztünk újra világbajnoki címet férfi kard egyéni versenyszámban, míg Pusztai Liza kadet, junior és felnőtt korosztályban is dobogóra állhatott a világversenyeken, ami egészen elképesztő teljesítmény. 5

7 Dr. Fuchs Jenő 1908 London Stockholm Dr. Posta Sándor 1924 Párizs Tersztyánszky Ödön 1928 Amszterdam Piller György 1932 Los Angeles Kabos Endre Berlin Elek Ilona 1936 Berlin London Gerevich Aladár 1948-London Kovács Pál Helsinki Kárpáti Rudolf 1956 Melbourne Róma Pézsa Tibor Tokió Rejtő Ildikó Tokió Kulcsár Győző Mexikó Dr. Fenyvesi Csaba München Tordasi Ildikó Montreal Szabó Bence Barcelona Nagy Tímea 2000 Sydney, Athén Szilágyi Áron 2012 London Rio de Janeiro Szász- Kovács Emese 2016 Rio de Janeiro 6

8 2. A Szövetség szervezeti felépítése A Magyar Vívó Szövetség 12 új taggal bővült, ennek alapján 101 tagszervezettel rendelkezett 2017-ben A MVSZ szervei az Alapszabály szerint a következőek: - közgyűlés, - elnökség, - ellenőrző testület, - szakmai testület, - szakosztályok konzultatív testülete, - fegyvernemi szakbizottságok, - kerekes-székes vívás bizottsága, - egyéb bizottságok, - területi szakszövetségek, - iroda. Az MVSZ legfőbb döntéshozó nem álladóan működő szerve, a tagszervezetek képviselőiből álló közgyűlés, amelynek legfontosabb jogkörei: - megválasztja a MVSZ vezető tisztségviselőit (elnök, alelnökök, elnökségi tagok), - felel az Alapszabály módosítások vagy új alapszabály elfogadásáért, - elfogadja a Szövetség költségvetését és éves beszámolóit. Az Elnökség a legfőbb állandóan működő szerve a Szövetségnek, ami a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért, a szakmai munka szervezésért és a gazdálkodás felügyeletéért felel. Az MVSZ elnöksége a 2017-os évben tizenhárom alkalommal ülésezett, és az üléseken 194 határozatot hozott. Szakmai irányítás: A Magyar Vívó Szövetség irányítási rendszere sportszakmai szempontból részben decentralizáltan, részben centralizáltan működött. A Szövetség szövetségi kapitányt nevezett ki a szakmai munka összefogására, irányítására. Útmutatásával szakáganként megbízott fegyvernemi vezetőedzők és válogatott edzők végzik az operatív szakmai munkát, melyet a szakmai alelnök és a szakági bizottságok felügyelnek. A Szakmai Testület, a Fegyvernemi Bizottságok segítik a szakágak felkészülését, véleményezik az elvégzett munkát. 7

9 2.2. A Magyar Vívó Szövetség vezetői testületének (Elnökség) összetétele: Csampa Zsolt elnök, Dr. Kamuti Jenő általános-alelnök, Somlai Béla szakmai alelnök, Tuschák Katalin gazdasági alelnök, Nagy Tímea társadalmi kapcsolatokért felelős alelnök, Elnökség tagjai: Dani Gyöngyi Imre Géza Dr. Nagyházi Zoltán Galli Zsolt László Dezső Török Ottó, Gémesi Csaba Solti Antal Varga Zsolt Dr. Grósz Andor Serra György Ellenőrző Testület: Szabados Gábor elnök, Knapek Edina tag, Sápi Ferenc tag. 8

10 3. Szakmai munka 3.1. A sportág nemzetközi eredményessége 2017 Esemény Év Korosztály I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. VB 2017 felnőtt EB 2017 felnőtt VB 2017 junior EB 2017 junior VB 2017 kadet EB 2017 kadet EB+VB összesen Felnőtt eredmények Világkupák Grand Prix Egyéni: Felnőtt I. II. III. V. VI. VII. VIII. Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr Összesen Csapat: Felnőtt I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr Összesen Felnőtt csapatok Világranglista helyezése: Fegyvernem Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr

11 Világ- és Európa-bajnokság Felnőtt Világbajnokság Lipcse (Németország) Egyéni: Csapat: I. II. III. V. VI. VII. VIII. Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr Összesen I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr Összesen Felnőtt Európa-bajnokság Tbiliszi (Grúzia) Egyéni: Csapat: I. II. III. V. VI. VII. VIII. Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr Összesen I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr Összesen

12 3.3. Utánpótlás eredmények Kadet Körversenyek Egyéni: Kadet I. II. III. V. VI. VII. VIII. Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr Összesen Csapat: Kadet I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr Összesen Junior Világkupák Egyéni: Junior I. II. III. V. VI. VII. VIII. Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr Összesen Csapat: Junior I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr Párbajtőr vegyes Kard vegyes Tőr vegyes Összesen

13 Kadet Junior Európa-bajnokság Plovdiv (Bulgária) Egyéni: Csapat: Kadet & Junior I. II. III. V. VI. VII. VIII. Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr Összesen Kadet & Junior I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr Összesen Kadet Junior Világbajnokság Plovdiv (Bulgária) Egyéni: Csapat: Kadet & Junior I. II. III. V. VI. VII. VIII. Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr Összesen Kadet & Junior I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr Kadet váltó Összesen

14 3.4. Kerekes- székes Vívás Kerekesszékes vívóink szintén sikeres évet zártak 2017-ben. Az év csúcseseményén, a római világbajnokságon 8 érmet szereztek (3 arany, 2 ezüst 3 bronz), ami kiváló teljesítménynek számít. Emellett az évközi világkupákon is több dobogós helyezést értek el. A kerekeszékes vívás fejlesztése érdekében tett lépések 2017-ben is a szakággal foglalkozó egyesületek célzott támogatásában mutatkoztak meg. Emellett az MVSZ az év végén együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Paralimpiai Bizottsággal, melynek célja a kerekesszékes vívók versenyeztetési, edzőtáboroztatási feladatainak, és az ehhez rendelet források két szervezet közötti megosztása A fegyvernemek hozzájárulása a sportág eredményességéhez 2017-ben: Felnőtt VK-GP E Felnőtt VK-GP Cs Felnőtt VB E Felnőtt VB Cs Felnőtt EB E Felnőtt EB Cs Universiade E Universiade CS Érmek száma U-23 EB Kadet körv. E Fegyvernem Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr Kard vegyes Összesen A fenti táblázatból látható, hogy összesen 114 érmet szereztek sportolóink a kiemelt nemzetközi versenyeken a 2017-es naptári évben. Ez a szám messze meghaladja az előző évi 90 dobogós helyezést. Érdekesség, hogy a férfi tör szakág egy kivételével (veterán) összes érmes helyezése a kerekesszékes szakág érdeme, valamint az is, hogy milyen kiemelkedően szerepeltek kardozóink a tavalyi évben. Kadet körv Cs. Junior VK E Junior Vk CS Kad-Jun EB E Kad-Jun EB Cs Kad-Jun VB E Kad-Jun VB Cs Kerekesszékes VB E Kerekesszékes VB CS Kerekesszékes VK Veterán EB Veterán VB ÖSSZESEN 13

15 FEGYVERNEMEK EREDMÉNYESSÉGE Női kard Férfi kard Női tőr Férfi tőr Női párbajtőr Férfi párbajtőr A legsikeresebb szakág nem meglepetésre a férfi kardozóké, akik a sportág által szerzett érmek közel negyedét nyerték. A tavalyi évben egyéni világbajnoki cím, Eb egyéni ezüst, illetve csapat 2. és 3. hely is érkezett az uraktól, ami a világversenyeket illeti. A felnőttek szinte minden világkupán dobogóra állhattak, de a kadet korosztály is sikeresen szerepelt. Női kardban nem lehet nem megemlíteni Márton Anna és Pusztai Liza elképesztő eredménysorát. Anna a világkupákon halmozta az érmeket, míg Liza minden korosztályban fel tudott állni a világversenyek dobogóira, ami szép jövőt vetít a szakág elé, különös tekintettel a 2020-as olimpiára nézve. Női tőrben bár csökkent az érmek száma, mégis örömteli, hogy a junior válogatott világbajnoki bronzérmet szerzett, továbbá az is, hogy kadet és junior mezőnyben eredményesen szerepelnek a lányok, Kreiss Fanni pedig győzött az Universiadén. Nem okoz meglepetést, hogy a legkevesebb érmet ismét a férfi tőr szakág szerezte, és ahogy fentebbe már olvasható volt, a kerekesszékeseken kívül csak a veteránok állhattak dobogóra. A női párbajtőr szakág nagyot lépett előre a 2016-os évhez képest, ez pedig szokás szerint Szász-Kovács Emesének és a sokra hivatott kadet és junior korosztálynak köszönhető. Férfi párbajtőrben az olimpia után nem számíthattunk Boczkó Gáborra és Imre Gézára, így a fiatalítás egyértelműen meglátszik a fegyvernem eredményességén. Ez mg akkor is igaz, ha a juniorok több szép sikert is arattak. Külön dicséret illeti a kerekesszékes válogatottak tagjait, akik az összes dobogós helyezés 28,4 %-át szerezték. Már-már elvárás, hogy a Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi és Osváth Richárd fémjelezte csapat sikeresen szerepeljen re vonatkozóan Zsuzsi két egyéni világbajnoki aranyérme mellett, Osváth Richárd is két egyéni érmet, közte egy aranyat nyert a vb-n. 14

16 3.6.Utánpótlás Programok Gyermek, újonc és serdülő korosztály 2017 UTÁNPÓTLÁS BESZÁMOLÓ Mindhárom fegyvernemben a gyermek, újonc és a serdülő korosztályt foglalja magába a Sport XXI. Reménység-keret. A Sport XXI. programon belül a körversenyek és a fegyvernemi edzőtáborok biztosítják a kiválasztást és a megfelelő szakmai hátteret. A versenyrendszer alapvetően a hazai versenyekre épül, mivel ezeknek a korosztályoknak esetében csak eseti jelleggel rendeznek nemzetközi versenyeket. Ezen alsóbb korosztályokban hazai versenyeket, bajnokságot rendezett a MVSZ, és ezek alapján ranglistát vezetett. A három fegyvernemnek saját kiválasztó versenysorozata van. Tőrben Fülöp Mihály-, kardban Gerevich-Kovács-Kárpáti, párbajtőrben Sport XXI. Olimpici körversenyt tartanak. Öt-öt verseny rendezését támogatja a Sport XXI. program, a csúcs a szezon végén a Magyar Vívó Szövetség kiírásában a Magyar Bajnokság. A körversenyekhez igazítjuk a fegyvernemi edzőtáborokat, összetartásokat. A megbízott fegyvernemi vezető jelöli ki az aktuális ranglista alapján a három korosztály öt legjobb fiú- és lányversenyzőjét, így alakul ki a harmincfős keret, akikkel három edző foglalkozik. Budapesten és vidéken is tartunk/tartottunk táborokat. Amikor lehetőség adódik, nyitottá tesszük a táborokat, ilyenkor a harminc fős keret kibővül. Nagyon fontos állomás a tatai edzőtáborozás. A tatai helyszín kiválasztása több szempontból is telitalálat volt. Hatalmas érdeklődést váltott ki a gyerekek és a szülők részéről, hogy ki vehet részt az edzőtáborban. Had idézzem egyik kollégám tábori értékelésének két mondatát: 'A hely szelleme megérintette a fiatalokat, csak ilyen körülmények között szabadna edzőtábort tartani. A vívóterem látványától, a húsz pásttól a paradicsomban érezték magukat! Az edzőtáborok, összetartások célja a résztvevő utánpótláskorú versenyzők vívótechnikájának és mozgáskoordinációjának fejlesztése, a korosztálynak megfelelő vívótudás elsajátítása, amely biztos alapot ad a továbbiakban a töretlen fejlődésükhöz és a 15

17 sikeres versenyzéshez. Fontos emellett a közösség formálása, összehangolása, sikeres alkotó közösség kialakítása. Ebben segíthetnek a közös kulturális illetve a szabadidős programok. Óriási presztízse van a kerettagságnak, a versenyeken erős motivációként jelenik meg, a 'mehetek edzőtáborba' gondolat. Rangot jelent, és ezért plusz energiákat mozgósítanak a gyerekek, elszántabban küzdenek az újabb célért. A Sport XXI. Program lehetőséget biztosít a Magyar Vívó Szövetség számára, hogy a sportági utánpótlás bizonyos szegmensét (gyermek- újonc serdülő korosztályok) célzottan fejlessze és támogassa. A korábbi évek gyakorlatában alapvetően nem történt változás, a főbb programelemeket megtartottuk, azok összegein minimálisan változtattunk. A rendelkezésre álló összeg felhasználása Programelem Összeg 1. Egyesületi pénzügyi támogatás Gyermek-,újonc-,serdülő kiválasztó versenysorozatainak költségei Gyermek-,újonc-,serdülő korosztály versenyeztetése Sport XXI. edzőtáborok Sport XXI. edzői bér / díjazás FIE felszerelés támogatás Kezdőcsomag pályázat Egyesületi eszköztámogatás Összesen A programelemek részletes leírása 1. Egyesületi pénzügyi támogatás A Szakági Bizottságok javaslata és egységes véleménye szerinti felosztás eredményességi és létszám kritériumok alapján történik már évek óta, valamint az alsó három korosztályban az évközi versenyeken elért ranglista helyezés mérvadó az alábbiak szerint: - 33 % a évi korosztályos Magyar Bajnokság eredményessége alapján (gyermek-, újonc-, serdülő Magyar Bajnokság) - 33 % a évi fegyvernemi versenysorozatok lezárulta után kialakult ranglista alapján (Fülöp Mihály Körverseny, Reménység Körverseny, Olimpici Körverseny, 20 fő, pont, pont) - 34 % a évi kiváltott korosztályos (gyermek-újonc-serdülő) versenyengedélyek alapján 16

18 A fenti szempontok jelentik a biztosítékot arra, hogy az egyesületi támogatások mérhető, a teljesítményt leginkább szem előtt tartó szempontok alapján kerüljenek felosztásra. Ebben az esetben az összegek a tárgyidőszakot megelőző naptári évben elért sportszakmai mutatószámok alapján alakultak ki. 2. Gyermek-, újonc-, serdülő kiválasztó versenysorozatainak költségei Ezek a versenyek fogják össze ennek a három korosztálynak a versenyrendszerét. Egy szezonban fegyvernemenként 5 támogatott verseny kerül lebonyolításra, melyeket a jelentkező szakosztályok rendeznek meg. A rendezés lehetőségének feltétele a minél magasabb színvonalú versenyszervezés. A három korosztály versenye megbontható, de csak abban az esetben, ha mind három versenyre van jelentkező egyesület! Megbontás esetén arányos harmad támogatásban részesül a rendező egyesület. A rendező egyesület a támogatáson kívül más pénzügyi követelést nem támaszthat az MVSZ felé. Ezeknek a versenyeknek kell szolgálni azt a célt, hogy megszeretesse a gyerekekkel ezt a sportot, és maradandó kellemest élményeket nyújtson sportolás közben az egész család számára. 1 verseny 1 fegyvernem 3 korosztály esetén bruttó Ft/rendező egyesület 5 verseny állomás x 3 fegyvernem x Ft = Ft 3. Sport XXI. edzőtáborok Reménység Keret tehetséggondozó, fejlesztő edzőtáborai. A három fegyvernem mindhárom alsó korosztályában (serdülő- újonc- gyermek) versenyző legeredményesebb vívók a mindenkori Olimpici (párbajtőr), Fülöp Mihály (tőr) és G-K-K (kard) versenysorozat alapján edzőtáborozásokon vesznek részt. A táborok fő célja a legjobb utánpótlás korú versenyzők központi fejlesztése, tehetséggondozás, a korosztályos sportolók közös foglalkoztatása, és a hazai, nemzetközi versenyeztetésre történő felkészítése. Fegyvernemenként évi 7 csapatépítő tábort tervezhetünk a rendelkezésre álló összegből. Törekszünk arra, hogy meghatározó, maradandó élményt nyújtsunk a fiatal versenyzőknek, ezért fontosnak tartjuk, hogy mindegyik fegyvernem táborozzon Tatán a magyar sport fellegvárában. Itt lehetőség nyílik nagy bajnokaink megismerésére a sportág történetének illusztrált bemutatására is. Ezek a hétvégi foglalkozások lehetőséget nyújtanak a korosztály legsikeresebb versenyzőinek a közös edzésre, a legerősebb ellenfelekkel való asszózásra. A program és a meghívottak összeállítása a korosztályos ranglisták alapján a fegyvernemi 17

19 felelősök feladata. Az adott ranglista első öt helyezettje kerül meghívásra. Lemondás esetén a következő ranglista számú versenyző lép a távolmaradó helyére. A táborok szervezését illetően figyelembe kell venni, hogy a magas létszám miatt (30 versenyző 3 edző) megfelelő infrastruktúrával ellátott vagy könnyen kialakítható vívóközpontokat kell előnyben részesíteni, továbbá szem előtt szükséges tartani az adott helyszín domináló fegyvernemét. Az eddigi évek gyakorlata alapján, Budapesten (Gerevich A spcs.) és a Tatai Olimpiai Központban mindhárom fegyvernem fog táborozni. Tervezzük továbbá debreceni (kard, párbajtőr), nagykanizsai (kard), esztergomi (tőr, kard), pannonhalmi (tőr) és hódmezővásárhelyi (tőr) tábor szervezését. A táborok időpontjainak kijelölése a versenynaptár tervezésével esik egybe a szeptemberi vívószezon kezdése előtt. Az edzőtábor szervezés során felmerülő költségek: szállás, étkezés, terembérlet, eseti jelleggel szállítás (pástszállítás és vívótechnika). 4. Sport XXI. edzői bérek, díjazás Az utánpótlással foglalkozó szakemberek számára a megfelelő anyagi feltételek, bér vagy díjazás biztosítása az edzőtáborok során. Az edzői stáb létszámát jogszabályi előírás szabályozza (10 gyerekenként 1 felnőtt). A fegyvernemi felelősök közötti bruttó felosztás esetében érvényes, hogy a vezetőedzők magasabb díjazásban részesülnek. A kard edzők közös megegyezés alapján jelezték, hogy arányosabb elosztást tartanak szükségesnek, amit az MVSZ támogathatónak tart. 5. FIE felszerelés támogatás Az eddigi program folytatásaként a serdülőkorú versenyzők kadet körversenyeken, junior világkupa fordulókon történő versenyeztetésének elősegítése a cél. Ezeken a versenyeken már az indulás feltétele a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) előírásainak megfelelő felszerelés, amely komoly terhet jelent mind az egyesületek, mind a szülők számára. A 2016 évben ezt a támogatást kiterjesztettük, és ezt szeretnénk folytatni 2017-ben is. - A serdülő korú versenyzők FIE felszerelés támogatása: I.-VIII.helyezett - Újonc korú versenyzők FIE felszerelés támogatása: I.-IV. helyezett részére A felszerelés támogatást a évi korosztályos Magyar Bajnoksággal lezáruló ranglista helyezéssel lehet megszerezni. Helyezési szám egyezése esetén a Magyar Bajnokságon szerzett helyezés dönt. 18

20 A versenyzők a támogatásról szóló oklevelet a Felnőtt Magyar Bajnokságon vehetik át, ezzel is hangsúlyozva az elért eredmény értékét és a támogatás fontosságát. A programelem költségei a 3. sz. mellékletben láthatóak. 6. Kezdő tanfolyami csoportok felszerelési csomag támogatás: A Magyar Vívó Szövetség hosszú távú sportágfejlesztési program részeként és a korábbi programok folytatásaként kiírt pályázható támogatás. Támogatásra pályázhatnak az újonnan beiskolázott, vívó növendékeket foglalkoztató szakosztályok, 2017 őszén. A pályázat kiírásának célja ösztönözni a szakosztályokban folytatott iskolai toborzásokat, továbbá az iskolákra épülő vívás elterjedését. A pályázónak vállalnia kell, hogy az elnyert felszerelés csomagot 5 évig megőrzi, az egyesület nyilvántartásban tartja. A pályázaton nem vehet részt az az egyesület, aki az előző évben részesült támogatásban. 7. Pénzügyi támogatásban nem részesülő egyesületek eszköz/felszerelés támogatása Azok az egyesületek akik a szakmai szempontrendszer alapján nem érik el a pénzügyi támogatásban érintett egyesületek alsó értékhatárát, de meghaladják a Ft-os támogatási szintet azok egységes eszköz felszerelés támogatásban részesülnek (Pl.: fegyver, alkatrész, kötelező verseny felszerelés). A felszereléseket a Magyar Vívó Szövetség által lefolytatott közbeszerzési eljárásban nyertes forgalmazó üzletében vehetik át a tagszervezetek. A felosztást a 4. sz. melléklet ismerteti. A sportág utánpótlását az MVSZ a KSF-ből és a Sport XXI. programból finanszírozza. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a KSF keretében rendelkezésre álló forrásokat a kadet és junior korosztály versenyeztetési és edzőtáboroztatási kiadásaira fordítja az MVSZ, míg a Sport XXI. program összegeiből a kadet korosztály alatti gyermek-újonc és serdülő korosztályok támogatását biztosítja Héraklész Program KADET, JUNIOR és U23 KOROSZTÁLY Utánpótláskorúak versenyrendszere 2017 A Szövetség a hazai versenyrendszer kialakításánál figyelembe kell, hogy vegye a mindenkori Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) szabályait, előírásait és alkalmazkodnia kell a nemzetközi versenyek időpontjaihoz. Az utánpótlás korosztályok versenyrendszerének kialakításánál is elsősorban a nemzetközi szabályok és rendszer mérvadó, hiszen elsősorban a 19

21 nemzetközi versenyek korosztályos felosztása és időpontja határozza meg a hazai versenyrendszer felépítését. Korosztályok szerint a legidősebbektől a fiatalabbakig haladva: - U23, - junior, - kadet korosztály, Ezekben a korosztályokban Európa- és világbajnokságokat (kivéve U23) is rendeznek, ranglistát vezetnek a világkupa és európai körversenyek alapján. A junior és kadet korosztályban is két pillérre épül a válogatási rendszer: a hazai (Magyar Kupa) és nemzetközi válogató versenyeken elért eredményekre. A Kadet Körversenyeken illetve a Junior Világkupákon induló versenyzők, a Magyar Vívó Szövetség a szakági szövetségi vezetőedző javaslata alapján elkészített és az Elnökség által jóváhagyott válogatási elvek alapján kerülnek kiválasztásra. Héraklész Program A Héraklész Program támogatja a legtehetségesebb 13-18, illetve éves korú sportolók folyamatos felkészítését. A sportág rendelkezésére álló összeg a Héraklész Program keretén belül 32,5 millió Ft. Héraklész Bajnokprogram A Bajnokprogram jól definiálható szakmai feladata szerint a felnőtt kor küszöbére olyan versenyzőket kell felnevelnünk, akik elérik a korosztályos nemzetközi színvonalat. Ezt a feladatot az egyéni sportteljesítmény növekedésének szenzitív időszakában, a éves kor között lehet leghatékonyabban megvalósítani. Ennek elérése érdekében ebben a korosztályban kiemelt feladat a rendszeres, folyamatos képzés biztosítása. A projekt ennek megfelelően a legtehetségesebb éves sportolók eredményes, hosszú távú pályafutásának kezdeti szakaszát segíti, elsősorban rendszeres edzőtáborok és keretedzések biztosításával, a programokat irányító főállású edzők foglalkoztatásával, valamint tudományos mérésekkel és vizsgálatokkal. A program sikerének legfontosabb összetevője az indulástól biztosított kiszámítható, rendszeres, ellenőrizhető formában felhasznált állami támogatás. A program által biztosított keretet a szövetség tölti meg tartalommal. Az éves sportolói keretek összetételéről, a programban foglalkoztatott edzők személyéről és az éves szakmai programokról egyaránt a szövetség hoz döntést. 20

22 A Héraklész program keretén belül történik a versenyzők utaztatása a Kadet Körversenyekre illetve a Junior Világkupa versenyekre, továbbá a program nyújt lehetőséget a keretedzések és az edzőtáborok megvalósítására. A programban szereplő versenyzők kiválasztása az érvényben lévő junior és kadet ranglista alapján történik, a szakmai bizottságok és a fegyvernemi vezetőedzők jóváhagyásával. A felnőttek edzőtáborozásain a Héraklész kerettagok rendszeresen részt vesznek, ami szintén segíti a szakmai munkát. A program keretén belül jelentős mennyiségű edzőtábori nap kerül finanszírozásra. Az edzőtáborok és a keretedzések zömét céltudatos, a korosztály követelményének megfelelő, az egyesületi lehetőségekhez viszonyítva nagyobb mennyiségű és intenzitású munkavégzés jellemzi. Az egész éves, rendszeres, tervszerű és folyamatos felkészülésnek köszönhetően a korosztályok nemzetközi eredményessége kiemelkedő. Héraklész Csillagprogram: A program legfeljebb 23 éves korig biztosítja a rendszeres felkészítés, a nemzetközi versenyeztetés, de egyben a sportolói egzisztenciateremtés feltételeit is. A rendelkezésre álló keret legnagyobb arányban nemzetközi versenyeztetésre, edzőtáborozásra és központi edzésekre kerül felhasználásra. A széles körű felhasználási lehetőséget kihasználva többek között felszerelésre, étkezésre és táplálék-kiegészítőkre, különböző szakemberek időszakos díjazására (pl. gyúró, orvos, pszichológus) is fordítja a szövetség. - nemzetközi versenyeztetés (külföldi Grand Prix és Világkupa versenyek) - edzőtáborozás - közös edzés a felnőtt A válogatott versenyzőkkel. A program kiemelkedő értékű, nagyban hozzájárul a tehetséges versenyzők beépüléséhez a felnőtt válogatottba, valamint a több nemzetközi versenyen való részvétel rutinosabbá, eredményesebbé teszi sportolóinkat. Sportágunkban kiemelkedő fontossága van a programnak, mivel a versenyzők általában éves korukban válnak érett versenyzővé, kerülnek be a felnőtt válogatottba, ezért nagy jelentősége van abban, hogy azok a versenyzők, akik a junior koruk után még nem értek válogatott versenyzővé, nem hagyják abba a vívást, egy újabb lehetőséghez jutnak a program által, hogy bizonyíthassanak, akár válogatott versenyzővé váljanak. 21

23 3.7. Szabadidős Vívás Beszámoló a évi Szabadidős vívásról A szabadidős vívóbázis nagy örömére, a Magyar Vívó Szövetség felkérésére megalakult a Szabadidős bizottság 2016-ban. A folyamatosan növekvő szabadidős vívóbázisnak így újra van képviselete a Magyar Vívó Szövetség versenyrendszerében. A 2017-es évben 11 szabadidős verseny került megrendezésre, valamint spotág népszerűsítő céllal vívóbemutatót és toborzó vívójátékokkal kitelepülést szervezett bizottságunk az EFOTT fesztiválra. Az MVSZ-től kapott Ft támogatásból az alábbiak finanszírozása valósult meg: - Szabadidős versenyt szervező egyesületek szervezési költségeinek támogatása (érmek, bérleti díjak, stb.) - Szabadidős ranglista helyezett díjazása - EFOTT fesztiválra kitelepüléshez szórólapok, matricák, ajándéktárgyak. Az online versenynevezés bevezetésével a 2017-es évben kiváltott éves szabadidős versenyengedélyek száma: 194 db A féléves szabadidős versenyengedélyek száma: 15 db Ezen felül több éves normál versenyengedélyű vívó indult a szabadidős versenyeken felkészítő versenyként. Az MVSZ adminisztrációs felületére átvezetett szabadidős ranglistával, regisztrálva lettek a Magyarországon, hobbi szinten sportoló vívók is. 4. Versenyrendszer A versenyrendszer alapvetően két részre osztható, hazai és nemzetközi versenyrendszerre. A Magyar Vívó Szövetség a következő korosztályokban és kategóriákban rendez évközi versenyeket, válogató versenyeket, országos bajnokságot mindkét nemre vonatkozóan: - gyermek - újonc - serdülő - kadet - junior - felnőtt - gyermek alatti korosztályok - kerekesszékes - szabadidős 22

24 A fenti felsorolásból is látható, hogy az MVSZ versenyrendszere a sportág sajátosságából adódóan rendkívül tagolt, több korosztályban, nemben, egyéniben és csapatban rendezünk országos és regionális és válogató versenyeket mindhárom fegyvernemben. A versenyrendszerben versenybíróként közreműködő személyek a Versenybírák Bizottsága által delegált személyek, akiket a versenyt megelőzően jelöl ki a bizottság. A teljes hazai versenyrendszer működtetése nem kizárólag MVSZ szervezésben valósul meg. Több esetben a tagszervezetek vállalják egy-egy válogató verseny, korosztályos országos bajnokság, egyéb verseny szervezését és rendezését, amihez az MVSZ rendezési hozzájárulást biztosít. A es évtől újdonság volt a kadet, junior és felnőtt korosztályokban bevezetett Magyar Kupa sorozat, ahol az egyéni küzdelmek mellett csapatversenyek is megrendezésre kerültek. A sportág nemzetközi versenyrendszerében vívóink kadet korosztálytól felfelé vesznek részt, igaz eseti jelleggel rendeznek nemzetközi megmérettetést a kadetoknál fiatalabbak számra is. Az MVSZ tagszervezeteinek száma 2017 végén: 101. A Magyar Vívó Szövetség tagszervezeti megyénként Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-Szatmár Bereg Somogy Pest Nógrád Komárom- Esztergom Jász-Nagykun- Szolnok Heves Hajdú-Bihar Győr- Moson Sopron Fejér Csongrád Borsod- Abaúj- Zemplén Békés Baranya Bács- Kiskun

25 Sokszor hangoztatott tény, hogy a sportág országos lefedettsége Somogy megye kivételével megoldott. Kissé árnyalja a képet, hogy az összes egyesület közel fele továbbra is Budapesten, illetve Pest megyében található, valamint az is, hogy mindössze két megye van (Győr- Moson- Sopron és Komárom- Esztergom), ahol legalább 5 egyesület működik. Ez egyébként előrelépés 2016-hoz képest, amikor csak egy ilyen megye volt ben Győr- Moson-Sopron megye lépett előre tagszervezeti létszámban, bár ez, ahogy később látni fogjuk eredményességgel egyelőre kevésbé párosul. Ilyen értelemben a vívás elérhetősége továbbra is korlátozott, hiszen több olyan megye is van, ahol csak egy-három településen működik vívóegyesület. Ezek jellemzően a megyeszékhelyek, illetve nagyobb városok. Ez igaz Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyérea sportág tehát továbbra is meglehetősen centralizált. A szövetség versenyrendszerében résztvevők száma: 100% 80% 60% 40% 20% 0% Versenyzési engedélyek megyénként és korosztályonként Gyermek Újonc Serdülő Kadet Junior Felnőtt Versenyengedélyek száma

26 A versenyzési engedéllyel rendelkező vívók száma továbbra is emelkedik. Ami tény, hogy az elmúlt négy évben több, mint 1000-el több versenyengedélyt váltanak ki a tagszervezetek. Az alábbi táblázatban látható a versenyzési engedélyek megoszlása korosztályi és nemi bontásban. Felnőtt Junior Kadét Serdülő Újonc Gyermek Összesen Férfi Női Férfi Női Férfi Női Férfi Női Férfi Női Férfi Női Kard Tőr Párbajtőr Tisztított Változás Férfi Női Férfi Női Férfi Női számok hoz képest felnőtt ,15 % junior ,61 % kadet ,28 % serdülő ,45 % újonc ,00 % gyermek ,65 % összesen ,69 % A fenti táblázatból látható, hogy a tavalyi évhez hasonlóan a párbajtőr szakágban versenyez a teljes létszám 55,64%-a, azaz az előző évhez képest tovább nőttek a fegyvernemek közötti arányok. Örömteli viszont, hogy a felnőtt alatti első utánpótlás korosztályban, azaz a junior mezőnyben ismét 11,61%-kal több engedélyt váltottak ki a klubok. A növekedés egyébként az serdülő korosztály kivételével minden korcsoportra igaz. 25

27 Kiváltott versenyengedély Jász-Nagykun- Szolnok Somogy Borsod- Abaúj- Zemplén Békés Heves Nógrád Tolna Baranya Bács- Kiskun Szabolcs-Szatmár Bereg Hajdú-Bihar Csongrád Fejér Győr- Moson Sopron Komárom- Esztergom Veszprém Vas Zala Pest A kiváltott versenyzési engedélyek megyei eloszlása az egyesületi eloszlásnál is jelentősebb különbségeket mutat Pest megye és az ország többi megyéje között. Amíg az egyesületek csak közel fele működik Pest megyében, addig a kiváltott versenyzési engedélyek 58 %- a köthető a legfejlettebb közigazgatási egységhez. Különösen igaz ez akkor, ha Budapestet vesszük szemügyre, hiszen a fővárosi tagszervezetek sportolói részére váltják ki az engedélyek 46,01 %- át Versenyzési engedélyek száma fegyvernemenként Kard Tőr Párbajtőr

28 A kiváltott versenyengedélyek száma mindhárom fegyvernemben emelkedett. A tőrözök engedélyszámának 20,33 %-os növekedése elmarad a tavalyi növekedéstől, de örömteli, hogy a szakág ilyen számokat tud produkálni annak ellenére is, hogy országosan nem igazán elterjedt. A párbajtőrengedélyek 25,64 %-os emelkedése nem meglepetés, ellenben a kardozók minimális, 3,58 %-os változása alulmúlja a várakozást, és nem tükrözi a fegyvernem kiemelkedő sikerességét Felnőtt versenyrendszer: A felnőtt versenyrendszer lényegében két elemből épült fel: a hazai és nemzetközi válogató versenyeken elért eredmények összesítéséből. A Világkupa és Grand Prix versenyeken induló versenyzők a Magyar Vívó Szövetség a szakági vezetőedzők javaslata alapján elkészített, és a Szövetség Elnöksége által jóváhagyott válogatási elvek alapján kerültek kiválasztásra. A nemzetközi és hazai versenyeken elért eredmények alapján alakult ki a világversenyekre (Európa- világbajnokság) utazó sportolók névsora. Előre meghatározott volt az, hogy mely hazai és hazai rendezésű nemzetközi versenyek után szerezhető pont a magyar ranglistára, ehhez jöttek még a nemzetközi versenyeken elért eredmények. A vívósport nemzetközileg is elismert, ma is alkalmazott versenyprogramja a 2000-es évek elején alakult ki: Esemény Versenyszám Egyéni - csapat Olimpia 4 évenként 12 6 egyéni + 6 csapat Világbajnokság évenként 12 6 egyéni + 6 csapat Európa-bajnokság évenként 12 6 egyéni + 6 csapat Grand Prix fegyvernemenként/3 egyéni Világkupa fegyvernemenként/5 egyéni + csapat 1. táblázat: felnőtt korosztály versenyrendszere 4.2. Utánpótlás versenyrendszer Hasonlóan a felnőtt versenyrendszerhez, az utánpótlás korosztályok közül azokban, ahol rendeztek nemzetközi versenysorozatot (junior, kadet korosztály) két pillérre épült a válogatási rendszer: a hazai és nemzetközi válogató versenyeken elért eredményekre. A világkupa versenyeken indult versenyzők a Magyar Vívó Szövetség a szakági szövetségi vezetőedző javaslata alapján elkészített és a Szövetség Elnöksége által jóváhagyott válogatási elvek alapján kerültek kiválasztásra. A nemzetközi és hazai versenyeken elért eredmények alapján alakult ki a világversenyekre (Európa- és világbajnokság) utazó sportolók névsora. 27

29 Alsóbb korosztályokban - úgymint serdülő, újonc, gyermek, illetve kisebb korcsoportokban (Olimpici, Fülöp Mihály, Gerevich- Kovács- Kárpáti) - hazai versenyeket rendezett, működtetett az MVSZ és ennek alapján ranglistát vezetett. 5. Sportlétesítmény-fejlesztés 2017 A Magyar Vívó Szövetség létesítményfejlesztési koncepciója A létesítményfejlesztési program legfontosabb célkitűzése, hogy a sportági infrastruktúra lehetőség szerint a legtöbb helyen fejlődjön. A központi létesítmények mellett az egyik legfontosabb feladat a nagy hagyományokkal rendelkező, többnyire fővárosi egyesületek vívótermeinek felújítása. Éppen ezért 2013-ban az UTE, 2014-ben a BVSC és a Budapesti Honvéd SE (BHSE), a Törekvés SE, 2015-ben pedig az MTK, valamint a Törekvés SE és a BHSE vívótermének további fejlesztésével valósul/valósult meg. A fejlesztési program következő pilléreként folyamatos a vidéki egyesületek létesítményhelyzetének rendezése. Az MVSZ koncepciója szerint a cél, hogy egy támogatási időszakban minél több tagszervezet vívóterme újuljon meg, akár több ütemben is. A sportág további fejlődését biztosítja, hogy a Sportágfejlesztési program részeként folytatódott/ folytatódik az egyesületek létesítményfejlesztési programja. Ennek keretében az MVSZ elnöksége 15 egyesület vívótermének fejlesztését hagyta jóvá 2017-ben, amire 900 millió forint állt rendelkezésre. A létesítményfejlesztési szerződések megkötése a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a BMSK Zrt. valamint a Nemzetközi Sportközpontok közreműködésével valósult meg. A létesítmény felújítási programban érintett egyesületek listáját az 5. sz. melléklet tartalmazza. 6. Sportágfejlesztés A Kiemelt Sportágfejlesztési Program (KSF) keretében 2017-ben rendelkezésre álló összeg 600 millió forint volt, melyet 13 projekt keretében használt fel az MVSZ. A támogatási összeget az MVSZ a program kezdete óta fennálló gyakorlat szerint továbbra is két részre osztva kezeli, azaz egy részét (Egyesületek, akadémiák, műhelyek támogatása, Iskolai vívás, Fogyatékkal élők versenyeztetése projekt egy része) továbbadja a tagszervezeteknek, a többi projekt összegének felhasználásáról pedig maga gondoskodik. A tagszervezetek részére továbbadott támogatás mértéke az éves KSF támogatás 44,8 %- a, 269 millió Ft. Ez az összeg 29 millió forinttal haladja meg a 2016-os év hasonló összegét, biztosítva, hogy a szakmai munka feltételei adottak legyenek. 28

30 Szakmai szempontból a 2017-es év fókuszában az új olimpiai ciklus elindítása volt, amikor több fegyvernemben is fiatalítás, illetve új csapat építése kezdődött meg. A fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célokat az MVSZ teljesíteni tudta. Sportolóink versenyeztetése a KSF forrásnak köszönhetően korosztálytól függetlenül zökkenőmentesen működik, vívóink sikeresen szerepelnek a nemzetközi sorozatokban és a világversenyeken egyaránt. Ezt bizonyítja, hogy minden versenysorozatot figyelembe véve 114 alkalommal állhatott magyar a dobogón a 2017-es naptári évben. A hazai versenyrendszer a sportág sajátosságaiból adódóan széles, mindkét nem, valamint mindhárom fegyvernem számára szervezünk versenysorozatot és országos bajnokságot 10 korosztályban. A versenyeztetéshez kapcsolódó Sportegészségügy projekt elérte célját, a sportolók ellátása, kezelése magas színvonalon történik, ami hozzájárul a sikeres versenyeztetéshez. A Sportágnépszerűsítés és az Iskolai vívás programnak köszönhetően a sportág tömegbázisa szélesedik, 131 oktatási intézményben vagyunk jelen egyesületeink közreműködésével, ahol közel 4000 gyermek ismerkedik a sportággal szakkör, vagy tanóra keretében. A tagszervezetek száma évről-évre emelkedik, ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a versenyrendszerben résztvevők száma is, a KSF 2013-as kezdete óta %-kal emelkedett a kiváltott versenyzési engedélyek száma. A szabadidős vívók számára 2016-ban indított versenysorozat továbbra is nagy érdeklődésre tart számot. Ennek a 11 állomásos sorozatnak köszönhetően a szabadidős vívók aktív részei lettek az MVSZ versenyrendszerének. A sportág nemzetközi vérkeringésében Magyarország kiemelt helyen szerepel, ennek is köszönhetően több rangos világverseny házigazdája vagyunk. Sportdiplomáciai szempontból jelentős eredmény, hogy a kadet, a junior és a felnőtt korosztályban is rendezünk világkupát, illetve Grand Prix versenyt, emellett a Nemzetközi Vívó Szövetség 2016.évi kongresszusán hazánk nyerte el a 2019-es, olimpiai kvalifikációs világbajnokság rendezési jogát, aminek előkészületei már javában zajlanak. Folytatódott a szakemberek képzése is. Mindhárom fegyvernem több alkalommal szerveztünk szakmai fórumot és edzőképzést a legjobb hazai és külföldi szakemberek bevonásával. Hatalmas előrelépés ebben a tekintetben, hogy 2017 őszén újra elindult a vívó szakedzői képzés a Testnevelési Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen is. A KSF támogatásoknak köszönhetően az MVSZ teljes szervezete folyamatos fejlődésen megy keresztül, ami a sportág minden területén érezteti kedvező hatását. 29

31 Az MVSZ által kialakított, az EMMI és a Magyar Olimpia Bizottság által elfogadott koncepció alapján, a támogatási szerződésben foglalt összeg a következő részfeladatok ellátására fordítható: a) Fogyatékkal élő vívók versenyeztetése. edzőtáboroztatása Projekt Ft, b) Élsportolók versenyeztetése Projekt Ft; c) Hazai versenyrendszer működtetése Projekt Ft; d) Hazai rendezésű világversenyek Projekt Ft, e) Junior és kadet korosztályú sportolók versenyeztetése Projekt Ft; f) Szervezetfejlesztés és szövetségi működési Projekt: Ft; g) Sportág népszerűsítés és marketing Projekt Ft, h) Sportszakmai fejlesztési Projekt Ft, i) Szabadidősport fejlesztés, versenyeztetés Ft j) Szakedzői képzés, tanulmányi ösztöndíj Projekt Ft, k) Sportegészségügy Projekt Ft, l) Iskolai vívóprogram Projekt Ft; m) Egyesületek, akadémiák, műhelyek támogatása Projekt Ft, A támogatás január 1. és március 31. között volt felhasználható, míg az elszámolás határideje május 31-el zárul. A korábbiaktól támogatási időszakoktól eltérően tizenhárom feladat megvalósítása a cél. Az elmúlt évhez hasonlóan már egész naptári évre szólt a sportágfejlesztési szerződés, aminek támogatási összege tekintettel a vívósport kiemelkedő olimpiai szereplésére emelkedett a 2016-os évi költségvetési támogatáshoz képest. Kiemelt Sportágfejlesztési támogatások

32 A sportágfejlesztési összegek úgy lettek kialakítva, hogy az egyesületi műhelymunkát, valamint a minél szélesebb körű versenyeztetést szolgálják, hiszen a cél egy eredményes kvalifikációs időszak és sikeres olimpiai szereplés volt. Ennek egyik új elemeként jelent meg a Sportegészségügy projekt is, aminek célja a válogatott sportolók sportegészségügyi ellátásának zavartalan biztosítása. Tulajdonképpen a teljes fejlesztési összeg 92,5 %-ka továbbadott egyesületi támogatásra és a versenyeztetéssel, szakmai feltételek javításával összefüggő feladatok ellátására került felhasználásra. A sportágfejlesztési támogatás összegének megoszlását a következő ábra szemlélteti évi Kiemelt Sportágfejlesztési projektek Hazai rendezésű világversenyek projekt Élsportolók versenyeztetése projekt Junior és kadet korosztály versenyeztetése projekt Iskolai vívás projekt Műhelytámogatás projekt Hazai versenyrendszer működtetése projekt Szervezetfejlesztés projekt Fogyatékkal élő vívók versenyeztetése, eszközbeszerzése projekt Sportágnépszerűsítés és marketing tevékenység projekt Sportegészségügy projekt Szabadidősport fejlesztés, versenyrendezés projekt Fejlesztési projekt TF tanulmányi ösztöndíj projekt 1. diagram: évi sportágfejlesztési projektek 31

33 Figyelembe véve, hogy az MVSZ által kötött főszerződés felölelte a teljes naptári évet, ezért a tagszervezetekkel is hasonló időtartamra szerződött az MVSZ a továbbadott támogatások tekintetében. Az MVSZ továbbra is kiemelten fontosnak tartotta/tartja az egyesületek, műhelyek támogatását, emellett továbbra is kiemelt feladatként szerepelt a sportágfejlesztési programban az Iskolai vívás tól kezdődően a fogyatékkal élő vívók versenyeztetése, edzőtáboroztatása, eszközbeszerzése projekt is az MVSZ feladatai közé tartozik. Az erre elkülönített Ft-ból Ft-ot továbbadott az MVSZ a kerekesszékes vívással foglalkozó tagszervezetek részére. Továbbadott támogatások Iskolai vívás Műhelytámogatás Fogyatékkal élő vívók versenyeztetése, eszközbeszerzése A teljes évi fejlesztési támogatás 44,8 %-a közvetlenül továbbadásra kerül a tagszervezetek részére. Iskolai vívás A Sportágfejlesztési támogatásoknak köszönhetően sok sportágban régen látott fejlődés és fejlesztés indulhatott meg. Ennek érzi pozitív hozadékait a vívás is. A KSF keretében elindított programok között kiemelt helyet foglal el az iskolai vívás, ami a sportág tömegbázisának szélesítését, annak népszerűsítést és minél több a víváshoz valamilyen formában kötődő fiatal toborzását szolgálja. Az elmúlt, közel négy évben komoly eredményeket sikerült elérni. Folyamatosan emelkedik a programban résztvevő intézmények száma, ezzel párhuzamosan a gyermekek létszáma is nő. Létszám adatok I. félév II. félév Iskolák száma Létszám kb

34 Iskola- Egyesület Szövetség együttműködése Az egyik az állami fenntartású intézményekkel való együttműködés, ami az MVSZ tagszervezeteinek közreműködésével valósul meg. Az egyesületek megállapodást kötnek olyan iskolákkal, melyek földrajzi elhelyezkedésük, tanulói létszámuk és részvételi szándékuk alapján alkalmasak az iskolai vívóprogramban való részvételre. Másik részről az iskolai vívás hagyományai az egyházi iskolákra épülnek. A felekezeti oktatási intézmények által átadott alapvető értékrend és megbízhatóság olyan támpontot adnak, amire az MVSZ bátran építheti fel az iskolai vívásoktatás alapjait. Így tevődik össze tehát az a rendszer, ami szándékaink szerint a későbbiekben olyan országos hálózattá alakul majd, ami méltó folytatása lehet a világháborúk közötti Magyarországon működő iskolai vívásnak. A vívás oktatását bevezetni szándékozó intézmények, egyesületek támogatása a továbbiakban is prioritást élvez. A támogatási struktúra változtatására is sor kerülhet, ami az intézmény közvetlen támogatását jelentené. Ebben az esetben az intézmény fenntartójával kell megállapodást kötnie az MVSZ-nek. Ez abban az esetben valósulhat meg, ha van olyan pedagógus az iskolában, aki vállalja, hogy részt vesz az MVSZ képzési és továbbképzési rendszerében, valamint kötelezettséget vállalnak arra vonatkozóan, hogy a Sulivívás programot bizonyos időszakon keresztül működtetik. 7. Egyesületek Klubjaink és szakosztályaink gazdasági, pénzügyi helyzete és ennek következményeként a szakmai munka az elmúlt években jelentős mértékben stabilizálódott, köszönhetően a sportágfejlesztési műhelytámogatásnak. Azonban továbbra is él az a szemlélet, hogy egyesületeink a szövetségtől várják működési problémáik teljes mértékű megoldását. A szövetség tényleges feladatainak összevetése a tagszervezetek elvárásaival több esetben nincs közös platformon. Ezt az sem minden esetben oldja, hogy az MVSZ a évi KSF támogatások jelentős részét, forintot közvetlenül továbbadott az egyesületek részére. Ha ehhez hozzávesszük a különböző versenyrendezési hozzájárulásokat, Sport XXI Programot, az olimpiai felkészülés támogatását, akkor az egyesületek éves juttatásai a 300 millió forintot közelítik. A 2017-os évben 48 egyesület, a taglétszám majdnem fele szerzett pontot az egyesületi pontversenyben. Érdemes megemlíteni, hogy 6 egyesülettel meghaladja a 2016-os adatot. Ez jelentős részben köszönhető az egyesületi pontverseny megváltoztatásának. 33

35 Egyesületi pontok megoszlása megyénként Veszprém Vas Tolna Szabolcs-Statmár- Bereg Somogy Pest megye Nógrád 0 Komárom-Esztergom Jász-Nagykun- Szolnok Heves Hajdú- Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Budapest BAZ Békés Baranya Bács-Kiskun Egyesületi pontversenyben eredményes egyesületek száma megyénként

36 Látható, hogy bár a sportág országos lefedettsége egy megyét leszámítva megoldott, addig az egyesületi pontversenyben már csak 14 megye klubjai szereztek pontot. Tovább árnyalja a képet a tény, hogy Pest megyén kívül csupán négy megye van, ahol legalább két egyesület neve mellett is áll pont. Budapest és Pest megye központi szerepét támasztja alá, hogy az összes pont 84,19 %-át az ide tartozó klubok versenyzői gyűjtik. Ez a későbbiekben hatást gyakorol az egyesületi támogatások mértékére, így tulajdonképpen elősegítve az amúgy is meglévő versenyelőny megtartását. A Kelet- magyarországi régióban Békés és Csongrád kivételével megyénként csak- egy tagszervezet ér el jelentősebb eredményeket (ha elér), ezek pedig egy híján minden esetben a megyeszékhelyek egyesületei. Megye Egyesületi pont % versenyzési engedély % Egy engedélyre jutó pont Bács-Kiskun ,30% 66 2,43% 35,27 Baranya ,85% 76 2,80% 88,13 Békés ,54% 111 4,09% 251,84 BAZ ,82% 43 1,59% 150,79 Budapest ,73% ,02% 491,42 Csongrád ,50% 89 3,28% 132,85 Fejér 54 0,01% 57 2,10% 0,95 Győr-Moson-Sopron 420 0,05% 54 1,99% 7,78 Hajdú- Bihar ,36% 117 4,31% 91,43 Heves 0 0,00% 6 0,22% 0,00 Jász-Nagykun ,53% 66 2,43% 63,41 Szolnok Komárom-Esztergom ,87% 155 5,72% 146,28 Nógrád 0 0,00% 2 0,07% 0,00 Pest megye ,47% ,98% 157,04 Somogy 0,00% 0 0,00% 0,00 Szabolcs-Szatmár ,39% 55 2,03% 55,55 Bereg Tolna 0 0,00% 11 0,41% 0,00 Vas ,14% 72 2,65% 14,81 Veszprém ,18% 113 4,17% 151,93 Zala ,28% 46 1,70% 219,91 Összesen ,00% ,00% 2 059,38 35

37 A megyénkét kiváltott versenyengedélyek és megszerzett egyesületi pontok alapján látható, hogy Budapest messze a legsikeresebb, míg a sorban Zala és Békés megye következik. Az egyesületi pontversen átalakításának következtében több, válogató, kiválasztó verseny is pontot ad, így a jövőben számítani lehet arra, hogy mind több tagszervezet kerül fel a listára. Három olyan megye is van, melynek klubja egyáltalán nem szereztek pontot, továbbá érdekes, hogy a fejlett közigazgatási egységek közé tartozó Fejér, Győr- Moson Sopron és Vas megye eredményben mennyire alulmúlja az engedélyszámok alapján várható eredményességet. Ilyen szempontból a másik oldalon a zalai kardozók és miskolci párbajtőrözök állnak, hiszen ezekben az esetekben kevesebb vívó is lényegesen nagyobb sikereket ért el. 8. Sportszakember képzés és továbbképzés Vívó sportszakemberek képzése Magyarországon felnőtt képzés rendszerében működik, ám 2017 szeptemberében ismét elindul a vívó szakedzői képzés a Testnevelési Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen is. Budapesten 19, míg Pécsett 5 fő kezdte meg tanulmányait, és szerez minden bizonnyal diplomát a következő években évben megkezdődött a szakember továbbképzés rendszerének kidolgozása, ami alapján 2017-ben több alkalommal is sor került edzőtovábbképzésre. Képzés neve Helyszín Kezdete Vége Résztvevők Tőr edzőképzés Lipcse Tőr edzőképzés Pannonhalma Zsűri képzés Budapest Versenybírói képzés Szombathely UEP edzők Kard képzés Budapest táblázat: edző- és zsűri továbbképzések 2017-ben A tőr edzők 8 fővel részt vettek a lipcsei világbajnokságon, ahol testközelből figyelhették a világ elitet. A résztvevők videofelvételeket készítettek, és tapasztalataikat a már szokásosnak mondható pannonhalmi, Sport XXI. tőr edzőtáborral egybekötött képzésen osztottak meg a kollegákkal. Az Utánpótlás Edzői Programban szereplő sportszakemberek részére az oktatott fegyvernemtől függetlenül Pézsa Tibor tartott kard képzést november közepén, melyen a vívás oktatásának alapjait, az iskolavívás fortélyait tanulhatták el az edzők Pézsa Tibortól. 36

38 A Gerevich- Kovács- Kárpáti Férfi Kard Világkupát megelőzően az aktuális nemzetközi zsűritrendekről tartott előadást a hazai versenybíróknak a bolgár, Vaszil Milencsev, Szombathelyen pedig tőr versenybírói képzésre és vizsgára került sor a szokásos nyári szombathelyi edzőtáborral egybekötve. A fenti táblázatból látható, hogy ismét a tőr szakág volt a leginkább aktív a képzések területén, míg a kardozók csupán egy esetben tartottak továbbképzést. Az utóbbi évek legeredményesebb szakága, a párbajtőr egy továbbképzést tartott. Kiemelt Edzői Program A Kiemelt Edzői Program (a továbbiakban: KEP) célja, hogy a legkiválóbb magyar edzők ne külföldön vállaljanak munkát, hanem hazánkban kamatoztassák tudásukat, és itthon legyenek adottak azok a feltételek, melyek a sportszakemberek kiszámítható munkavégzéséhez szükségesek. Ezek ugyanis elengedhetetlenek ahhoz, hogy a legnépszerűbb és legeredményesebb sportágakban továbbra is a világ élvonalához tartozzon a magyar sport ban 32 fő vívóedző vesz részt a KEP-ben. Névsorukat a 6. sz. melléklet tartalmazza. Utánpótlás Edzői Program A sportágfejlesztési program keretén belül az elmúlt években elindult a Kiemelt Edzői Program (a továbbiakban: KEP), amelynek célja, hogy a legkiválóbb magyar edzők ne külföldön vállaljanak munkát, hanem hazánkban kamatoztassák tudásukat, és itthon legyenek adottak azok a feltételek, melyek a sportszakemberek kiszámítható munkavégzéséhez szükségesek. Ezek ugyanis elengedhetetlenek ahhoz, hogy a legnépszerűbb és legeredményesebb sportágakban továbbra is a világ élvonalához tartozzon a magyar sport. Fontos azonban, hogy ne csupán az élsportban legyenek adottak minőségi feltételek a sportszakemberek számára, ezért a 2017-es évben elindult az Edzői Életút Program bővítéseként az Utánpótlás Edző Program. A fentiek alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az MVSZ között /2017. iktatószámmal létrejött szerződés alapján a 20/23/6/7 Utánpótlás-nevelési feladatok előirányzat terhére az MVSZ Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült a 2017-es évre. A program célja, hogy olyan edzőket kerüljenek annak fókuszába, akik legfiatalabb utánpótlással foglalkoznak, és versenyzőiket viszonylag hamar továbbadják. Cél emellett, hogy a program hozzájáruljon az utánpótlásban dolgozó edzők javadalmazásában mutatkozó aránytalanságok enyhítéséhez, emelje a szakmai munka színvonalát. 37

39 Távolabbi cél, hogy az edzői szakma, az edzői hivatás ismét vonzó alternatíva legyen, valamint az, hogy folyamatos fejlődési igény mutatkozzon a sportszakemberek részéről. A támogatási összegből az MVSZ lehetőséget kapott arra, hogy Magyarország tervezésistatisztikai régiói alapján díjazza az arra érdemes, utánpótlással foglalkozó vívó sportszakembereket. A MVSZ kiválasztási folyamata A Sportért Felelős Államtitkárság lehetőséget biztosított arra, hogy az MVSZ tervezésistatisztikai régiónként két-két főt, azaz 14 fő, valamint további egy főt régiótól függetlenül jelöljön a programba. Magyarország tervezési-statisztikai régiói Ettől függetlenül a sportszakemberek tervezési-statisztikai régiók szerinti megnevezése a Dél- Dunántúli, valamint az Észak- Magyarországi régiók esetében, a régióban működő egyesületek száma, valamint azok sportszakmai színvonala miatt nem volt megoldható. Emellett figyelembe vettük azt is, hogy olyan egyesületek szakemberei kapjanak helyet a Programban, ahol inkább tőr illetve kard fegyvernemmel foglalkoznak, hiszen jelenleg ez a két fegyvernem közel annyi versenyzőt ad, mint a párbajtőr szakág egymaga. Az edzőkkel az MVSZ határozott idejű megbízási szerződést kötött áprilistól december 31-ig. Az edzők a megbízási szerződésben foglalt kötelezettségüknek eleget téve a beszámolóikat negyedévente eljuttatják az MVSZ-hez. A résztvevők névsorát a 7. sz. melléklet ismerteti. 38

40 9. Sportágnépszerűsítés 2017-ben az MVSZ több alkalommal is részt vett a Nemzeti Tehetség Program keretében bonyolított országos road show jellegű rendezvénysorozatban. Ezeken a rövid, néhány órás programokon, melyek helyszíne többnyire oktatási intézmény volt a gyerekek kipróbálhatták a vívást, megismerkedhettek az alapvető felszerelésekkel, stabályokkal. A tavalyi évhez hasonlóan az MVSZ és több egyesületünk is csatlakozott a nemzetközi FencingMob kezdeményezéshez, ami 2017-ben szeptember 9-re esett. Számos vidéki helyszín mellett Budapesten a Nemzeti Múzeum kertjében rendeztük a flashmobot, mellyel párhuzamosan zajlott a nemzetközi veterán Múzeum-Kupa is. A közel tízperces, látványos vívóbemutató után az olimpia vívóversenyeinek főszereplői dedikáltak vívófelszereléseket, fotókat, fényképeket, és számtalan szelfi készült a jövő és a jelen vívóbajnokaival. 10. Sportdiplomácia 1. kép: Vívó Flashmob a Nemzeti Múzeum lépcsőjén A FIE 2016 őszén megtartott rendes tisztújító kongresszusa jelentős sportdiplomáciai sikert hozott. A gondos és alapos előkészítés és felkészülés eredményeképpen a FIE közgyűlése a következő ciklusra három magyar tisztségviselőt is megválasztott. A tisztségviselők szempontjából a legjelentősebb, hogy Szabó Bence révén ismét van magyar tagja a nemzetközi szövetség Végrehajtó Bizottságának. 39

41 Név Tisztség a FIE-ben Tisztség EFC Kamuti Jenő Tiszteletbeli alelnök, Orvosi Bizottsági tag dr. Czeglédy Edina Jogi Bizottsági tag Héder Barna Televíziós gyártásvezető Szilágyi Áron Sportolói Bizottsági tag Dr. Szepesi László Edzői Tanács tag Szabó Bence Végrehajtó Bizottsági tag Boczkó Gábor Végrehajtó Bizottsági tag Szetey András Verseny Bizottsági tag Boros Péter Veterán Tanács tag Dr. Téglásy György Orvosi Bizottsági tag 3. táblázat: nemzetközi tisztségviselők 2017-ben A FIE és EFC bizottsági tagok aktívan közreműködtek a szervezetek munkájában. Komoly diplomáciai sikernek tekinthető, hogy a kvalifikációs időszakban nem csökkent a hazai rendezésű rangos nemzetközi versenyeink száma. Az átalakított versenynaptárban, melyben a korábbinál kevesebb európai versenyt rendeznek, szerepünk csak megerősödött! Tartjuk helyünket azon három kiemelt európai ország között, amely Grand Prix - versenyt rendezhet, emellett megtartottuk junior Világkupa-versenyeink számát is. Sőt! Magyarország elnyerte a 2019-es olimpiai kvalifikációs világbajnokság rendezési jogát. A pályázati anyagot Szilágyi Áron mutatta be. 2. kép: A FIE kongresszus magyar delegációja A FIE moszkvai ülésén ismét megválasztották ellenjelölt nélkül elnökké az orosz milliárdos üzletembert, Alliser Uszmanovot. A kongresszus további, magyar vonatkozású híre, hogy ismét bekerült az orvosi, illetve a jogi bizottságba Kamuti Jenő és Czeglédy Edina. 40