MAGYAR VÍVÓ SZÖVETSÉG MAGYAR VÍVÓ SZÖVETSÉG SPORTÁGI SPORTÁGI SZAKMAI PROGRAM SZAKMAI PROGRAM 2020

Átírás

1 MAGYAR VÍVÓ SZÖVETSÉG MAGYAR VÍVÓ SZÖVETSÉG SPORTÁGI SPORTÁGI SZAKMAI PROGRAM SZAKMAI PROGRAM Készítette: Magyar Vívó Szövetség

2 Magyar Vívó Szövetség MAGYAR VÍVÓ SZÖVETSÉG SPORTSZAKMAI PROGRAMJA 2020 Előterjesztő: Csampa Zsolt elnök 1

3 Tartalom 1. Helyzetelemzés... 3 A sportág szervezeti és irányítási rendszere... 7 Elmúlt olimpiai ciklus eredményessége Olimpiai válogatott keret névsora Olimpiai felkészülésért felelős sportszakemberek Olimpiai felkészülést szervező sportágvezető Az olimpián várható változások A Tokió-i olimpia tervezett eredményességi célkitűzései Eredményességi elvárások 2020-ig A sportág várható kvalifikációs rendszere Egyes szakmai mutatók területén kitűzött célok A felkészülés szakaszai és kiemelt feladati éves bontásban A válogatás elvei A sportág utánpótlás helyzete A válogatott keretek foglalkozásának szakmai, szervezési feladatai A sportág egészségügyi ellátása A sportág doppingellenes küzdelme Sportdiplomácia feladatok, nemzetközi tisztségviselők A sportág és az olimpiai keret létesítmény helyzete A szövetség és egyesületek kapcsolata A felkészülést befolyásoló tényezők Összegzés

4 ÁLTALÁNOS SPORTÁGI PROGRAM A részletes szakmai programot a fegyvernemi edzők elkészítették, igazodva a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) versenynaptárához, szakmai programjához. 1. Helyzetelemzés A Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) tagszövetségeinek száma: 151. Az elmúlt három évtizedben a FIE vezetése rendkívül sokat tett a vívás világméretű elterjesztése érdekében. Az európai vívás hegemón szerepe mellett ma már Ázsia, Észak- és Dél-Amerika, a Közel-Kelet és Afrika országai is jelentős erőt képviselnek a nemzetközi vívó életben. Kifejezetten szembetűnő Dél-Korea, Kína és az USA fejlődése. Az olimpiai kvalifikáció és az olimpia, a világbajnokságok eredményei is a nemzetközi élmezőny kiegyenlítődését mutatják, mégis a nemzetközi vívó életben változatlanul Oroszország, Olaszország, Franciaország vívói jelentik a csúcskategóriát. Magyarország a nemzetek rangsorában az érem és ponttáblázaton az elmúlt években a 2-6. helyek valamelyikét tudta megszerezni. Sportágunk nemzeti érték a vívás az újkori olimpiák életre keltése után 1896 óta szerepel az olimpiai játékok programján Magyarország 1900-tól képviselteti magát az olimpiai játékokon, vívás sportágban Magyarország a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) alapítója Magyarország legeredményesebb sportága az olimpiák összesített rangsorában a vívás A Magyar Vívó Szövetség 2014-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. 3

5 Legeredményesebb sportolóink: 6 olimpián: 5 olimpián: 4 olimpián: Gerevich Aladár kardvívó, 7 aranyérem: 1932-től 1960-ig minden olimpián csapat-, 1948-ban egyéni győzelem is Kovács Pál kardvívó, 6 aranyérem: 1936-tól 1960-ig minden olimpián csapat-, 1952-ben egyéni győzelem is. Kárpáti Rudolf kardvívó, 6 aranyérem: 1948-tól 1960-ig minden olimpián csapat-, 1956-ban és 1960-ban egyéni győzelem is. A nemzet sportolói: Rejtő Ildikó kétszeres olimpiai bajnok Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok Dr. Kamuthy Jenő kétszeres olimpiai ezüstérmes Az olimpiai játékok legsikeresebb magyar sportága a vívás, a magyar vívók összesen 87 olimpiai érmet szereztek, a sorrendben utánuk 80 éremmel következő kajak-kenusok és a 73 érmes úszók előtt. A három legeredményesebb magyar olimpikon kardvívó volt. A legsikeresebb fegyvernem a kardvívás, amelynek egyéni versenyében 1924 és 1964 között zsinórban kilencszer győzött magyar vívó, azóta 1992-ben Szabó Bence, illetve 2012-ben és 2016-ban Szilágyi Áron révén nyertünk aranyérmet. Jelenleg országosan 99 szervezet, egyesület, szakosztály tagja az MVSZ-nek, a sportág lefedettsége egy megye (Somogy) kivételével megvalósult. A MAGYAR VÍVÓ SZÖVETSÉG TAGSZERVEZETEI MEGYÉNKÉNT Jász-Nagykun- Szolnok Somogy Borsod- Abaúj- Zemplén Békés Heves Nógrád Tolna Baranya Bács- Kiskun Szabolcs-Szatmár Bereg Hajdú-Bihar Csongrád Fejér Győr- Moson Sopron Komárom- Esztergom Veszprém Vas Zala Pest

6 Sokszor hangoztatott tény, hogy a sportág országos lefedettsége Somogy megye kivételével megoldott. Kissé árnyalja a képet, hogy az összes egyesület közel fele Budapesten, illetve Pest megyében található, valamint az is, hogy csupán egyetlen megye van (Győr- Moson- Sopron), ahol legalább 5 egyesület működik. Ilyen értelemben a vívás elérhetősége korlátozott, hiszen több olyan megye is van, ahol csak egy-két településen működik vívóegyesület. A sportág tehát továbbra is meglehetősen centralizált. A vívósportban a versenyzési engedéllyel rendelkezők száma 2013-ban, a Kiemelt Sportágfejlesztési Program kezdetén 1628 fő volt. Ez a szám az elmúlt években folyamatosan emelkedett, és reményeink szerint a folyamat tartós marad. Felnőtt Junior Kadét Serdülő Újonc Gyermek Összesen Férfi Női Férfi Női Férfi Női Férfi Női Férfi Női Férfi Női táblázat: versenyzési engedélyek száma Az alábbi, kiváltott versenyzési engedélyeket bemutató diagram adatai december 31-i adatok. Jász-Nagykun- Szolnok Somogy Borsod- Abaúj- Zemplén Békés Heves Nógrád Tolna Baranya Bács- Kiskun Szabolcs-Szatmár Bereg Hajdú-Bihar Csongrád Fejér Győr- Moson Sopron Komárom- Esztergom Veszprém Vas Zala Pest Kiváltott versenyengedély

7 A Magyar Vívó Szövetség célja, hogy a továbbiakban éves szinten 5-10 %-al emelkedjen a versenyzői engedélyek száma. Felnőtt Junior Kadet Serdülő Újonc Gyermek Férfi Női Férfi Női Férfi Női Férfi Női Férfi Női Férfi Női kard I tőr párbajtőr kard tőr párbajtőr kard tőr párbajtőr kard tőr párbajtőr kard tőr párbajtőr kard tőr párbajtőr kard tőr párbajtőr táblázat: Versenyengedélyek száma fegyvernemenként, nemenként és korosztályonként Az egyesületekben és az iskolai vívóprogramban szereplő (versenyzési engedéllyel nem rendelkező) sportágban foglalkoztatottak száma országosan főre tehető. Pontos számot azért nehéz mondani, mert több egyesületben vannak leigazolt, de nem aktív vívók, illetve az iskolai vívók száma folyamatosan változik. A szövetség 2013-ban új sportágfejlesztési programot indított el. A program főbb célkitűzése, hogy biztosítsa a sportági eredményesség három fő alapfeltételét: - egyesületi műhelymunka kiemelt támogatása, - edzők megfelelő szintű díjazása, - a kor követelményeinek megfelelő, magas szintű infrastruktúra biztosítása. 6

8 A sportág szervezeti és irányítási rendszere A MVSZ szervei az Alapszabály szerint a következőek: - közgyűlés, - elnökség, - ellenőrző testület, - szakmai testület, - szakosztályok konzultatív testülete, - fegyvernemi szakbizottságok, - kerekes-székes vívás bizottsága, - egyéb bizottságok, - területi szakszövetségek, - iroda. Az MVSZ legfőbb döntéshozó nem álladóan működő szerve, a tagszervezetek képviselőiből álló közgyűlés, amelynek legfontosabb jogkörei: - megválasztja a MVSZ vezető tisztségviselőit (elnök, alelnökök, elnökségi tagok), - felel az Alapszabály módosítások vagy új alapszabály elfogadásáért, - elfogadja a Szövetség költségvetését és éves beszámolóit. Az Elnökség a legfőbb állandóan működő szerve a Szövetségnek, ami a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért, a szakmai munka szervezésért és a gazdálkodás felügyeletéért felel. Szakmai irányítás: A Magyar Vívó Szövetség irányítási rendszere sportszakmai szempontból részben decentralizáltan, részben centralizáltan működött. A Szövetség október 01-től szövetségi kapitányt (Udvarhelyi Gábor mesteredző) nevezett ki a szakmai munka összefogására, irányítására. Útmutatásával szakáganként megbízott vezetőedzők és edzők végzik az operatív szakmai munkát, melyet a szakmai alelnök és a szakági bizottságok felügyelnek. A Szakmai Testület, a Fegyvernemi Bizottságok segítik a szakágak felkészülését, véleményezik az elvégzett munkát. 7

9 A Magyar Vívó Szövetség vezetői testületének (Elnökség) összetétele: Csampa Zsolt elnök, Dr. Kamuti Jenő általános-alelnök, Somlai Béla szakmai alelnök, Tuschák Katalin gazdasági alelnök, Nagy Tímea társadalmi kapcsolatokért felelős alelnök, Elnökség tagjai: Dani Gyöngyi Imre Géza Dr. Nagyházi Zoltán Galli Zsolt László Dezső Török Ottó Gémesi Csaba Serra György Varga Zsolt Dr. Grósz Andor Solti Antal Ellenőrző Testület: Szabados Gábor elnök, Knapek Edina tag, Sápi Ferenc tag. Elmúlt olimpiai ciklus eredményessége EGYÉNI CSAPAT Kadet EB Kadet VB Junior EB Junior VB Felnőtt EB Felnőtt VB EGYÉNI CSAPAT Kadet EB Kadet VB Junior EB Junior VB Felnőtt EB Felnőtt VB

10 EGYÉNI CSAPAT Kadet EB Kadet VB Junior EB Junior VB Felnőtt EB Felnőtt VB EGYÉNI CSAPAT Kadet EB Kadet VB Junior EB Junior VB Felnőtt EB Felnőtt VB Olimpia EGYÉNI CSAPAT Kadet EB Kadet VB Junior EB Junior VB Felnőtt EB Felnőtt VB Ahogy a fenti táblázatokban is látható az utánpótlás korosztályok évről évre kimagaslóan szerepelnek a világversenyeken. A 2015-ös évet kivéve minden alkalommal szereztünk érmet az egyéni és a csapatversenyben egyaránt. A felnőttek mezőnyére egyértelműen igaz, hogy az erőviszonyok meglehetősen kiegyenlítetté váltak. Az elmúlt olimpiai ciklusban továbbra is a kard és párbajtőr szakágak jártak élen az eredményességben, hiszen Eb-n és Vb-n is szereztek érmet egyéniben és csapatban is. Tőr fegyvernemben Mohamed Aida 2015-ös montreaux-i Eb bronzérme csillog szépen, valamint egy világbajnoki csapat 4. hely szintén 2015-ből. Az olimpiai játékokon 2016-ban a magyar vívósport az elmúlt 44 év legjobb teljesítményét nyújtotta a megszerzett 4 éremmel, közte két egyéni arannyal. Cél, hogy a következő ötkarikás játékokon a lehető legtöbb kvalifikációval hasonlóan eredményesen szerepeljünk. 9

11 2. Olimpiai válogatott keret névsora Az olimpiai válogatott keretek névsora mellékletben található. 3. Olimpiai felkészülésért felelős sportszakemberek Az olimpiai felkészülés vezetője Udvarhelyi Gábor szövetségi kapitány, aki a válogatott vezetőedzőkkel és edzőkkel Név Munkakör Végzettség Okirat száma 1. Udvarhelyi Gábor Szövetségi kapitány vívó szakedző 1260/1978 Pézsa Tibor kard szakágvezető vívó szakedző 206/1964 Női kard 2. Gárdos Gábor Felnőtt női kard válogatott vezetőedző vívó szakedző 4047/ Gulácsi Ferenc Junior Női kard válogatott edző középfokú vívó 134/1859/ Bódy Benjamin Kadet női kard válogatott edző vívó sportedző BSU/172/14 Férfi kard 5. Decsi András Felnőtt férfi kard válogatott vezetőedző vívó sportedző /01/ Navarrete József Junior férfi kard válogatott edző vívó sportedző E-780/ Ravasz Etele Kadet férfi kard válogatott edző vívó sportedző /13/2016 Női tőr 8. Marco Goncalves Felnőtt női tőr válogatott vezetőedző vívó spotedző SE/08/ Kiss Tibor Junior női tőr válogatott edző vívó edző 14-2/ Kreiss Gábor Kadet női tőr válogatott edző vívó szakedző 2438/1987 Férfi tőr 11. Érsek Zsolt Felnőtt férfi tőr válogatott vezetőedző vívó szakedző 2612/ Szirmai Benedek Junior férfi tőr válogatott edző vívó sportedző EM4/262/ Szabados Kristóf Kadet férfi tőr válogatott edző vívó sportedző KSE/654/2013 Női párbajtőr 14. Kovács Iván Felnőtt női párbajtőr válogatott vívó szakedző 3275/ Plásztán Attila Junior női párbajtőr válogatott edző vívó edző Partali Csaba Kadet női párbajtőr válogatott edző vívó szakedző 74/2006 Férfi párbajtőr 17. Dancsházy-Nagy Felnőtt férfi párbajtőr válogatott vívó edző 367/ Borosné Eitner Kinga Junior férfi párbajtőr válogatott edző vívó szakedző 2432/ Andrásfi Tibor Kadet férfi párbajtőr válogatott edző vívó edző 17/94 A válogatott keretekkel az alábbi stáb foglalkozik: Név Munkakör 1. dr. Téglásy György orvos 2. Bodnár József gyúró 3. Németh Kálmán gyúró 4. Schöck Vilmos gyúró 5. Balassa Levente pszichológus 6. dr. Kárpáti Róbert pszichológus 7. Faludi Viktória pszichológus 8. Benyák András pszichológus 9. Zala György erőnléti edző 10. Bondor Kata erőnléti edző 11. Ajkler Zita erőnléti edző 10

12 4. Olimpiai felkészülést szervező sportágvezető A magyar vívóválogatottak olimpiai felkészülését Udvarhelyi Gábor szövetségi kapitány vezeti a fegyvernemi válogatott vezetőedzőkkel és edzőkkel szoros együttműködésben. Elérhetőségei: ugabor65@gmail.com Telefon: / Az olimpián várható változások A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése alapján vívásban az eddigi tíz versenyszám az olimpiai programban tizenkettőre nőtt. Ezzel valamennyi, felnőtt világbajnokságon is szereplő vívó versenyszámban, 6 egyéni és 6 csapatversenyben avatnak majd olimpiai bajnokot. 3-3 férfi és női, illetve további 3-3 férfi csapat-, illetve női csapatversenyben osztanak érmeket. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság leszögezte, hogy az érmek növekedésével párhuzamosan nem lesz több indulója az olimpiai vívóversenynek. A pontos lebonyolítási módot a közeljövőben dolgozza majd ki a NOB által megadott indulólétszám alapján a Nemzetközi Vívó Szövetség. 6. A Tokió-i olimpia tervezett eredményességi célkitűzései A tervezett, kvalifikált versenyzők számát az előbbi, ötödik pontban említettek miatt egyelőre nagyon nehéz meghatározni, hiszen nem ismerjük a pontos kritériumokat. Amennyiben jelentős változások nem lesznek a korábbiakhoz képest, akkor a riói tíz fős magyar vívólétszám (melyből egy csapat) megismétlése a minimális célkitűzés. A jelenlegi helyzetet nézve 1-3 csapatnak, versenyzőnek lehet reális esélye az olimpiai kvalifikációra. Az aranyérmek és az érmek számát tekintve gyakorlatilag lehetetlen reálisan tippelni. Természetesen sportágunk hagyományait figyelembe véve 2-3 érem, közte 1 arany nagyszerű szereplésnek számítana. A versenyzős válogatott olimpiai pontot szerezhet. 11

13 7. Eredményességi elvárások 2020-ig A tokiói olimpiáig még két felnőtt világbajnokságot rendeznek, a kínai Wuxiban, illetve Budapesten. Értelemszerűen az utóbbi eseményre koncentrálunk, ami kétszeresen fontos, ugyanis hazai rendezésű, olimpiai kvalifikáló világbajnokság lesz. Az érmek számát és az olimpiai pontokat nézve az elvárások hasonlóak az olimpiáéval. Azzal a minimális különbséggel, hogy teljes létszámú, 24 fős válogatott esetében valamivel több olimpiai pont remélhető. A hosszú távú tervünkben a budapesti világbajnokság kiemelt célként szerepel, a sikeres rendezés, és az eredményes szereplés különös fontosságú sportágunk számára. A legrangosabb korosztályos eseménye sportágunknak a junior világbajnokság. Ezen 2-4 érem, olimpiai pont a remélt szereplés. 8. A sportág várható kvalifikációs rendszere Miként az 5. pontban már jeleztük, a kiosztandó érmek számának növekedése okán még nem ismert az olimpiai kvalifikációs rendszer. Amennyiben az alapok nem változnak, abban az esetben a kvalifikáció a világranglistán elfoglalt egyéni és csapat helyezések alapján alakul ki. A kvalifikációs időszak vélhetően 2019 tavaszán kezdődik és egy éven keresztül tart majd. Rendkívül fontos, hogy a vívóválogatott valamennyi kvalifikációs eseményen teljes létszámmal vegyen részt, ez alapja az olimpiai kvalifikáció megszerzésének. 9. Egyes szakmai mutatók területén kitűzött célok - Technikai taktikai tudásszint növelése. - Fizikai állapot fejlesztése. - Mentális tulajdonságok fejlesztése. - Motiváció, akarati tényezők. - Központi és az egyesületi munka aránya. - Az egyesületi edzők helyzete a központi munkában. Technikai taktikai tudásszínt növelése. A technikai és taktikai tudásszínt a két legfontosabb terület, ami meghatározza a versenyző eredményességét. 12

14 Mindkét területen jelentős változások, átalakulások történtek az elmúlt évtizedben. A változás fegyvernemenként különböző. Az ezzel kapcsolatos szakmai elképzelések a fegyvernemi vezetőedzők szakmai anyagában találhatók. Fizikai állapot fejlesztése. A vívók teljesítménye nincs közvetlen kapcsolatban fizikai erejükkel. Az eredményességüket azonban befolyásolja speciális fizikai és mentális állóképességük színvonala. A technikai, taktikai felkészülés mellett a versenyzők speciális fizikai felkészítésére nagy hangsúlyt kell fektetni. Ennek megfelelően a magyar vívóválogatott mellett jelenleg 3 fizikai edző dolgozik. A fizikai felkészítés fegyvernemenként változhat. (lásd. a fegyvernemi vezetőedzők anyagában) Mentális tulajdonságok fejlesztése. A felkészülés ezen területe egyre nagyobb figyelmet kap. A válogatott mellett jelenleg 4 fő pszichológus dolgozik. A mentális felkészítésnél az alábbi területekre kell kiemelt hangsúlyt fektetni: - önbizalom növelése, - csúcsteljesítményre való felkészítés, - pszichológiai problémák megoldása, - megelőzés. Legfontosabb feladatok: - a sportoló megismerése, - motiváció megteremtése, - tesztek, mérések, - eredményességmérés, - stressz, szorongás csökkentése, - mentális felkészítés, - versenyzői hatékonyság növelése, - csúcsforma időzítés, - tapasztalatok értékelése. Központi és az egyesületi munka aránya. A nemzetközi tapasztalat, hogy csak az erős központosítás útján járó nemzetek képesek tartósan világszínvonalon eredményeket elérni. A klubokban dolgozó edzőknek kevés lehetőségük van a nemzetközi tapasztalatszerzésre. 13

15 A központi keretedzések adnak lehetőséget arra, hogy a fegyvernemi vezetőedzők közvetlen közreműködésével elősegítse a szakmai előrelépést, mind felnőtt, mind junior és kadet korosztályban. Az Európa- és Világbajnokság időpontjának közeledtével a válogatott egyesületi és központi felkészülés arányában a központi felkészülésnek kell dominálnia. A vívók felkészítésének magyarországi sajátossága a tanítvány és az egyesületi mester viszonya. Ez azonban nem zárja ki a központi edzések számának növelését. A fegyvernemi edzők számára kiemelt feladat, hogy rendszeres konzultációt tartsanak az válogatott kerettag egyesületi edzőivel. 10. A felkészülés szakaszai és kiemelt feladati éves bontásban A felkészülési program minden alkalommal a soron következő versenyszezonra készülnek el, a felnőtt világbajnoksággal bezárólag. Ilyen értelemben 2020-ig előre nem rendelkezünk részletes programmal, jelenleg a 2018-as felnőtt világbajnokságig áll készen a válogatott keretek felkészítésének és versenyeztetésének napra bontott programja. 11. A válogatás elvei A jelenleg érvényben lévő válogatási és utaztatási elvek a 2. számú mellékletben találhatók, melyeket az MVSZ elnöksége augusztus 9-én, 8/2017/10. számú határozatával fogadott el. 12. A sportág utánpótlás helyzete A sportág él-utánpótlás nevelő tevékenysége a Magyar Olimpiai Bizottság által működtetett és menedzselt programok keretei között működött az elmúlt években, ezek a programok a 2017-es évtől átkerültek az EMMI Sportért Felelős Államtitkárságához. Ezeknek a programoknak köszönhetően, illetve hatékonyságuk révén a sportág utánpótlás eredményessége igen jelentős fejlődést mutat. A Héraklész Bajnok és Csillag Program által biztosított támogatás megfelelő alapot nyújt a legtehetségesebb vívók menedzseléséhez. Mindezek mellett kiemelkedő jelentőséggel bír a fegyvernemenként két fő, összesen 12 fő utánpótlás válogatott edző foglalkoztatása. 14

16 A vívósport óta vesz részt a Sport XXI. Programban. Ennek keretében az alsó három verseny korosztályban (gyermek újonc serdülő) folyó utánpótlás nevelő munka alapfeltételei biztosíthatók. A vívás sportág utánpótlásának helyzete egyre jobb és biztatóbb képet fest a jövőt illetően. A sportág utánpótlás bázisa szélesedik, köszönhetően többek között a kiemelt sportági státusz jelentette sportágfejlesztési támogatásnak, iskolai vívásnak és az elmúlt időszak kiemelkedő eredményeinek. A magyar vívás utánpótlása mindig is híresen erős volt, a múlt ezen hagyományai mentén, ugyanakkor a jelen technikai és taktikai tudásának, illetve a kialakult helyzet figyelembe vételével kell a jövő sikerei felé haladni. Az elmúlt időszakban az utánpótlás versenyek tekintetében a párbajtőr kimagaslóan sikeres volt a másik két fegyvernemhez képest. Köszönhető ez többek között az Olimpici versenysorozat kialakításának, a jóval népesebb és képzettebb vidéki szakembergárdának, illetve a szorgalomnak. A Magyar Vívó Szövetség az elmúlt időszakban beindította az iskolai vívást. Itt is egyre szélesebb alapokon nyugszik sportágunk, és az iskolai, testnevelés órák keretein belül nyújtott vívás oktatásának gondoskodni kell a megfelelő továbbviteléről. Ennek következő lépése az egyesületi műhelymunka, meg kell találni a fiatal, kisiskolás korú gyerekek további vívástanulásának megfelelő módját, az iskolák és a klubok közötti hidakat tovább kell építeni. A már a felnőttek között is klasszisnak számító, 22 esztendős Márton Anna (női kard) mellett a teljesség igénye nélkül Siklósi Gergely (20), Bányai Zsombor (21), Berta Dániel (23) férfi párbajtőrben, Kun Anna (22), Bohus Réka (22), Nagy Kinga (19) női párbajtőrben, Záhonyi Petra (20), Pusztai Liza (16) női kardban, Kossuth Bálint (21), Péch Miklós (21) férfi kardban, Pásztor Flóra (19), Lupkovics Dóra (23) női tőrben, Dósa Dániel (21) férfi tőrben egyéni versenyprogram, kiemelt menedzselés mellett készül majd remélhetőleg a 2020-as, illetve az azt követő feladatokra. Rendkívül fontos időszaka ez pályafutásuknak, sportágunk vezetésének minden segítséget meg kell adni ahhoz a szakmai munkához, melyet mestereikkel végeznek ezek a versenyzők, akik jelenlegi, pályafutásukat folytató klasszisaink mellé felzárkózva sokat tehetnek azért, hogy a magyar vívás töretlenül fejlődhessen tovább. Emellett természetesen a kadet és junior korosztály elmúlt időszakban elért sikereit is folytatni kell, nagyszerű mestereink munkáját válogatott szinten össze kell hangolni, olyan válogatási és versenyrendszert kell kialakítani, amely alapja az eredményes szereplésnek. 15

17 13. A válogatott keretek foglalkozásának szakmai, szervezési feladatai A vívás sportágban a különböző válogatott keretek felkészülésének szakmai tervei alapvetően a nemzetközi versenynaptárhoz igazodnak. A válogatott keret felkészülése és felkészítése, edzőtáborozása ettől a versenynaptártól függ. Az edzőtáborok tekintetében elmondható, hogy a válogatott keretek az esetek túlnyomó részében a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok vívótermében, illetve az Északnyugatmagyarországi Általános Olimpiai Központban (Tatai Edzőtábor) készülnek fel a különböző versenyekre. Ezeknek az edzőtáboroknak az időpontjait a fegyvernemi vezetőedzők jelölik ki az éves felkészülési tervek és a nemzetközi versenyek időpontjai alapján. A válogató versenyeket illetően szintén különbségek figyelhetők meg a fegyvernemek és nemek között. Alapvetően 8-12 válogató versenyt jelölnek meg a fegyvernemi vezetőedzők a szezon kezdetén. Ezek állnak hazai és nemzetközi válogató versenyekből, és az Országos Bajnokságból. A válogatott kereteket irányító szakemberek a szezon végén részletes, fegyvernemenkénti szakmai tervet dolgoznak ki a következő szezonra, melyet természetesen az új elnökségnek kell majd elfogadnia. Ez tartalmazza napi lebontásban, mikro-, mezo- és makrociklusoban a pontos programot, beleértve a versenyeket, válogató versenyeket, edzőtáborokat, központi és klubedzéseket. A válogatási szisztéma valamennyi fegyvernemben azonos, a válogató versenyeket mindhárom korosztályban a következő szezonra a szövetségi kapitány jelölte ki a fegyvernemek válogatott edzőivel történő egyeztetést követően, szakmai és anyagi szempontok figyelembe vételével. 14. A sportág egészségügyi ellátása A válogatott sportegészségügyi ellátásának rendszere még nem áll azon a nemzetközi szinten, ahol vetélytársaink által igénybe vehető szolgáltatási rendszerek működnek (Kína, Dél- Korea, Oroszország, Olaszország, USA, Németország). Az elmúlt időszakban azonban jelentős előrelépés történt. A sportolókat felkészítő szakmai stábot állított fel a Magyar Vívó Szövetség. Ennek a sportszakmai stábnak tagja a vívóedző mellett, orvos, pszichológus, gyúró, fizikai, rekreációs edző is. 16

18 Dr. Téglásy György keretorvos irányítja a sportegészségügyi hátteret. Munkájára továbbra is támaszkodni kíván a sportág. A válogatott sportolókkal jelenleg három pszichológus foglalkozik:, dr. Kárpáti Róbert, Benyák András, Faludi Viktória és Balassa Levente. Németh Kálmán, Bodnár József és Schröck Vilmos gyúrók munkájára nagy szükség van. Kiváló szakemberek, akik sok esetben pszichológusi feladatokat is ellátnak. Feladat: a fegyvernemi vezetőedzők a válogatott vezető orvosával közösen fogalmazzák meg, tervezzék meg a sikeres felkészüléshez szükséges sportorvosi, rekreációs szolgáltatásokat. 15. A sportág doppingellenes küzdelme A magyar vívósportban az elmúlt évekből nem ismerünk egyetlen doppingesetet sem. A vívósport egyébként nemzetközi szinten sem tartozik a dopping-érzékeny sportágak közé. A Magyar Vívó Szövetség célja, hogy a magyar vívó sportban a doppingellenes tevékenységgel elérje, hogy a sportágban tevékenységet folytató személyek, szervezetek teljes mértékben mentesek legyenek minden olyan magatartástól, mely doppingtilalomba ütközik. A vívósport egyébként nemzetközi szinten sem tartozik a dopping-érzékeny sportágak közé. Éppen ezért, az MVSZ a zéró tolerancia elvét képviseli a dopping kérdésben. A Szövetségben külön megbízott munkatárs látja el a doppingellenes koordinátor feladatkörét - a kapcsolattartást a Magyar Antidopping Csoport Kft és a Szövetség között Sovány Péter sportszakmai munkatárs tartja, aki december 3-4 között részt vett a MACS által szervezett szakmai konferencián. A koordinátor feladatai; hazai és nemzetközi holléti nyilvántartási rendszerek kezeléséből adódó szövetségi feladatok ellátása, az éves doppingjelentés elkészítése, a HUNADO által szervezett felvilágosító és nevelő célokat szolgáló képzések igénylése, a MACS által szervezett eseményeken az MVSZ képviselete, továbbá a hazai rendezésű nemzetközi versenyeken a doppingellenőrzések teljes körű menedzselése. A Szövetség szoros és aktív kapcsolatot ápol/tart a MACS-csal, minden hazai és nemzetközi kötelezettséget betart és közreműködik azok betartatásában. Továbbá az idei évben a szövetség dopping ellenes szabályzata felfrissítésre került, és még jobban összehangolódott a hazai és nemzetközi szabályzattal. Jelentős változás, hogy január 1-től holléti információt szolgáltatni kizárólag a WADA által felügyelt ADAMS rendszeren keresztül lehet! 17

19 A HUNADO, az EMMI Sportért Felelős Államtitkársága és a MOB közös munkájának eredményeként a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) 2015-ben hivatalosan is deklarálta a hazai doppingellenes szabályozás, azaz a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet, valamint a HUNADO Doppingellenes Szabályzatának megfelelőségét a 2015-ben hatályba lépett Nemzetközi Doppingellenes Szabályzattal. A Kormányrendeletben nem szabályozott kérdésekben a Korm- rendelet 10. -a alapján a HUNADO Doppingellenes Szabályzata az irányadó február 20-tól a listán szereplő összes sportolónak kötelező a regisztráció MACS holnapján ( valamint a holléti nyilvántartás vezetése ADAMS rendszerben. Bányai Zsombor Mohamed Aida Boczkó Gábor Németh András Decsi Tamás Rédli András Dósa Dániel Révész Julianna Hopka-Varga Gabriella Somfai Péter Iliász Nikolasz Szász- Kovács Emese Imre Géza Szatmári András Knapek Edina Szilágyi Áron Márton Anna Várhelyi Anna 16. Sportdiplomácia feladatok, nemzetközi tisztségviselők Az MVSZ az elmúlt években komoly lépéseket tett a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése érdekében. Ezen az úton szeretnénk haladni a továbbiakban is. Első helyre kívánkozik, hogy a 2016-os FIE kongresszuson Budapest nyerte el a 2019-es olimpiai kvalifikáció világbajnokság rendezési jogát. További fontos momentuma volt az éves kongresszusnak, hogy Szabó Bence személyében ismét van magyar tagja a nemzetközi szövetség Végrehajtó Bizottságának. Az Európa Vívó Szövetség Végrehajtó Bizottságában helyet kapott Boczkó Gábor. Olaszországgal, Németországgal és Tunéziával is olyan együttműködési megállapodást kötött az MVSZ, amelyre korábban sosem volt precedens, és példaértékűnek tekinthető. Az élre minden bizonnyal a világ első számú vívónemzetével, az olaszokkal történő megállapodás kívánkozik, melynek már eddig is számtalan előnyét élvezhettük. Az MVSZ jó kapcsolatot ápol Allisher Uszmanov úrral, a FIE elnökével. Végezetül fontos említést tenni azokról a személyes, de közvetlenül a szövetségünkhöz kötődő sikerekről, melyek ugyancsak elősegítik sportdiplomáciánkat. 18

20 Nemzetközi tisztségviselők Dr. Kamuti Jenő - Tiszteletbeli alelnök FIE FIE testületi tagok: Szabó Bence - Végrehajtó Bizottság FIE / A Bizottság képviselője az Edzői Tanácsban Dr. Kamuti Jenő - Orvosi Bizottság FIE, Antidopping Albizottság FIE dr. Czeglédy Edina - Jogi Bizottság FIE Szilágyi Áron - Sportoló Bizottság FIE, Végrehajtó Bizottság FIE Dr. Szepesi László Edzői Tanács FIE Héder Barna Televíziós gyártásvezető FIE EFC testületi tagok: Boczkó Gábor - Végrehajtó Bizottság EFC / Edzői, Vívómesteri Bizottság elnöke 17. A sportág és az olimpiai keret létesítmény helyzete A létesítményfejlesztési programnak köszönhetően az elmúlt években jelentősen javult a sportág infrastrukturális helyzete és 2017 között 29 egyesület vívóterme újult meg, miközben négy új vívóterem épült meg, valamint további négy készül majd el a következő időszakban. Jelentős előrelépés, hogy a legeredményesebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező fővárosi egyesületek/szakosztályok közül megújult, vagy éppen újul a Vasas Sc, a BVSC- Zugló, a Törekvés SE, az UTE és a Budapesti Honvéd SE vívóterme is. Fontos kiemelni, hogy a válogatott keretek felkészüléséhez fokozottan igénybe vett Tatai Olimpiai Központ vívóterme és a keretedzések alkalmával használt Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok vívóterme is felújításra került. 19

21 1. kép: A Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok felújított vívóterme A 2013-as összegekből megújult tehát a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok vívóterme, valamint a Tatai Olimpia Központ fejlesztése is megvalósult. Ezekben a fejlesztésekben a vívótermek eszközállományának megújítása is lezajlott. Vívóink most már a sportcsarnok névadójához, a legeredményesebb magyar olimpikonhoz méltó körülmények között készülhetnek a különböző megmérettetésekre, valamint versenyek lebonyolításához is XXI. századi helyszínként szolgál. A fejlesztési program következő pillére a vidéki egyesületek létesítményhelyzetének rendezése. Az MVSZ koncepciója szerint a cél, hogy egy támogatási időszakban minél több tagszervezet vívóterme újuljon meg, akár több ütemben is. 18. A szövetség és egyesületek kapcsolata A Magyar Vívó Szövetség törekszik arra, hogy minden tagszervezetével kiváló munkakapcsolatot tartson fenn. Ez különösen igaz azokra az egyesületekre és klubokra, melyek a válogatott keret sportolóit adják. Örömmel jelenthetjük ki, hogy a válogatott keret nem összpontosul csupán néhány egyesületben, hanem az ország egész területéről érkeznek sportolók a válogatott sporteseményekre, edzőtáborokba és keretedzésekre. Összességében a Szövetség és az egyesületek kapcsolata és együttműködése kifejezetten jónak mondható, a közös szakmai célok elérése érdekében mindenki konstruktívan dolgozik és kiveszi a részét a feladatokból. 20

22 19. A felkészülést befolyásoló tényezők Biztosítani kell a nyugodt szakmai munka feltételeit, az egységet: - a fegyvernemi vezetőedzők és a válogatott versenyzőket adó edzők együttműködésében, - a központi felkészülés és az egyesületi felkészülés arányaiban, - a szükséges szakmai munka tartalmában (technikai taktikai - fizikai képzés), - az évenként kitűzött központi célokkal való azonosulásban, - a kvalifikációra esélyes csapatok, egyéni versenyzők kiemelt menedzselésének elfogadásában, - a vívósport egységét hangsúlyozó felfogásban (3 fegyvernem, 6 versenyszám, mégis egy sportág), - a szövetség szakmai szervezeti egységeinek: a szakmai alelnök, a Szakmai Testület, a Fegyvernemi Szakbizottságok, a fegyvernemi vezetőedzők feladat- és hatásköreinek szabályozásában, valamint együttműködésében. Kiszámítható, tervezhető állami támogatási rendszer. A finanszírozási és elszámolási rendszer fegyelmezett betartása mellett a szabályozás és a végrehajtás is vegye figyelembe a sportági sajátosságokat, szakmai szempontokat. A vívósport bevételteremtő képességének növelése. A szövetség állami támogatástól való függőségének enyhítése a saját bevételeinek növelése útján. A 2016-os olimpia után alapvető változások következtek be a felnőtt válogatott keretekben, szinte minden fegyvernemben jelentős fiatalítás várható, megkezdődik máris a hosszú távú építkezés a tokiói olimpiára. Ehhez természetesen elengedhetetlen a Világkupa-sorozatokon való részvétel - több szempontból is. Egyrészt, mert ezen versenyek rangsorolnak az esztendő világversenyeire, másrészt mert ezeken az erős viadalokon lehet megszerezni tehetségeinknek azt a versenyrutint, amely sportágunkban feltétlenül szükséges a világversenyeken történő jó szerepléshez. A munka a jelenlegi tervek szerint hasonló rendszerben, központi irányítással, központosított válogatott edzésekkel, fegyvernemi felelősökkel zajlik majd tovább, ugyanakkor az eddiginél is nagyobb figyelmet kell szentelni a műhelymunkára, az egyesületi bázisokra. Az egyesületekben élsport terén folyó szakmai munka támogatása. A műhelytámogatási rendszer olimpiai ciklust átfogó időtávú, eredményorientált kialakítása. 21

23 Az éves szakmai tervek, a rendelkezésre álló források időbeni összehangolása a vívósport speciális felkészülési, versenyeztetési ritmusához igazodó módon. A sikeres kvalifikáció érdekében részletes szakmai, menedzselési és pénzügyi terv kidolgozása. A felkészülés folyamatában szükséges egyéb sportszakemberek, mint pl.: pszichológus, gyógytornász, fizioterapeuta, kondicionáló edző, gyúró, fegyvermester foglalkoztatási feltételeinek összehangolása az érintett szervekkel: EMMI - MOB OSEI MVSZ. Összegzés A vívósport a 2016-os Olimpiai Játékokon való szerepléssel egy nagyon sikeres olimpiai ciklust zárt. A ciklusban, mindhárom korosztályban (kadet, junior felnőtt) sikerült Európa- és világbajnoki címet szerezni, amit egy nagyszerű olimpiai szerepléssel zártak vívóink. A 2020-ig hátralévő bő két és fél évben lépésről lépésre kell haladni. A kadet és junior korosztályok által elért nemzetközi eredményesség megőrzése mellett fontos, hogy minél több utánpótlás korosztályú tehetség szerezzen tapasztalatot a felnőtt mezőnyben is. A fiatalok menedzselésére nagy figyelmet kell és érdemes is fordítani az aktuális ciklusban. A felnőtteknél a korábban sikert sikerre halmozó férfi párbajtőr csapat esetében megkezdődött egy új csapat építése. A női kard és férfi tőr csapataink alapvetően fiatalokra építenek. Női kardban érdemes kiemelni a már klasszis vívónak számító Márton Anna mellett a mindössze 16 esztendős Pusztai Lizát, aki már felnőtt világversenyen is dobogóra állhatott. Férfi kardcsapatunk stabilan a világ élmezőnyébe tartozik, az utóbbi években szinte minden jelentős eseményen dobogóra állhatott. A csapatban elért sikerek mellett jelenleg az egyéni olimpiai bajnoki cím, az egyéni világbajnoki cím védője is magyar, nem beszélve az Universiadéről, ahol szintén magyar arany született, valamint arról, hogy Szilágyi Áron ezüstérmet nyert az Eb-n. Női tőrcsapatunk két rutinos versenyzőre alapozva néz szembe a következő időszak feladataival, kiegészülve a friss Universiade bajnok Kreiss Fannival. Kijelenthető, hogy a korábban kimaradó két csapatverseny programra kerülésével a kvalifikációs lehetőségek is javultak. A sportágnak a következő években bizonyítani kell, hazai és nemzetközi szinten egyaránt, hogy érdemes arra, hogy az eddig az olimpia programjából kimaradó csapatversenyszámok visszakerültek a programba. A Magyar Vívó Szövetség a jelenleg rendelkezésre álló lehetőségei mellett mindent elkövet annak érdekében, hogy a sportág hagyományaihoz méltó eredményekkel zárja az aktuális olimpiai időszakot is. 22

24 Mellékletek 23

25 Válogatott keretek 1. sz. melléklet Férfi kard Tokiói olimpiai keret Név Egyesület Szül. év Korosztály Edző 1. Szilágyi Áron Vasas 1990 felnőtt Decsi András 2. Decsi Tamás KVSE 1982 felnőtt Decsi István 3. Szatmári András Vasas 1993 felnőtt Gárdos Gábor 4. Gémesi Csanád GEAC 1986 felnőtt Navarrete József 5. Iliász Nikolász MTK 1991 felnőtt Gulácsi Ferenc 6. Kossuth Bálint UTE 1996 felnőtt Kossuth Ferenc 7. Valkai Ferenc USA 1993 felnőtt 8. Péch Miklós MTK 1996 felnőtt Gárdos Gábor 9. Nagy Martin BVSC 1998 junior Varga József 10. Galgóczy Tamás BVSC 1997 felnőtt Gulácsi Ferenc 11. Milassin Mór Nagykanizsa 2000 junior Piecs Adrienn 12. Baaken Mátyás KVSE 2000 junior Decsi Team 13. Kaiser Balázs UTE 2001 kadet Kovács Laura Női kard Tokiói olimpiai keret Név Egyesület Szül. év Korosztály Edző 1. Márton Anna MTK 1995 felnőtt Gárdos Gábor 2. Pusztai Liza BVSC 2001 kadet Bódy István/Bódy Benjámin 3. Záhonyi Petra Kárpáti 1997 felnőtt Szepesi László 4. Garam Nóra MTK 1990 felnőtt Gárdos Gábor 5. László Luca UTE 1994 felnőtt Gergácz László 6. Katona Renáta Vasas 1994 felnőtt Boros György 7. Bérczy Dorottya BVSC 1999 junior Fehér Gábor 8. Kern Bianka KVSE 1999 junior Decsi Team 9. Nagy Valentina BVSC 2001 kadet Varga József 1o. Koós Gréta Kárpáti 2000 junior Szepesi László 11. Marton Dóra Szigetszentmiklós 2000 junior Noseda Tibor 12. Mikulik Júlia BVSC 1990 felnőtt Bódy István 24

26 Férfi párbajtőr Tokiói olimpiai keret Név Egyesület Szül. év Korosztály Edző 1. Somfai Péter BHSE 1980 felnőtt Dancsházy-Nagy Tamás 2. Rédli András BHSE 1983 felnőtt Udvarhelyi Gábor 3. Siklósi Gergő BHSE 1997 felnőtt Dancsházy-Nagy Tamás 4. Berta Dániel PEAC 1994 felnőtt Dancsházy-Nagy Tamás 5. Bányai Zsombor VASAS 1996 felnőtt Halla Péter 6. Buta Levente VASAS 1996 felnőtt Halla Péter 7. Cho Taeun Sándor BHSE 1995 felnőtt Budai István 8. Szényi Péter MTK 1987 felnőtt Kovács Iván 9. Peterdi András PEAC 1988 felnőtt Kulcsár Győző 10. Bakos Bálint VASAS 1997 felnőtt Halla Péter 11. Esztergályos Patrik Tata 1996 felnőtt Partali Csaba 12. Andrásfi Tibor BVSC 1999 junior Andrásfi Tibor 13. Koch Máté VASAS 1999 junior Halla Péter 14. Nagy Dávid VASAS 1999 junior Halla Péter 15. Kiss Gergő BVSC 1993 felnőtt Andrásfi Tibor Női párbajtőr Tokiói olimpiai keret Név Egyesület Szül. év Korosztály Edző 1. Szász- Kovács Emese Vasas 1982 felnőtt Kulcsár Győző 2. Révész Julianna BVSC 1983 felnőtt Kovács Iván 3. Mihály Kata Békessy 1990 felnőtt Serra Bendegúz 4. Várnai Vivien BHSE 1994 felnőtt Dancsházy-Nagy Tamás 5. Kun Anna Tata 1995 felnőtt Plásztán Attila 6. Budai Dorina BHSE 1992 felnőtt Budai István 7. Bohus Réka AVA 1995 felnőtt Kovács Iván 8. Szabó Laura BVSC 1993 felnőtt Kovács Iván 9. Gnám Tamara Tatabánya 2000 junior Partali Csaba 10. Petri Renáta BHSE 2000 junior Galli Zsolt 11. Nagy Kinga Diósgyőr 1998 junior Patócs Béla 12. Muhari Eszter MTK 2002 kadet László István 25

27 Férfi tőr Tokiói olimpiai keret Név Egyesület Szül. év Korosztály Edző 1. Dósa Dániel Törekvés SE 1996 felnőtt Beliczay Sándor 2. Németh András BHSE 1995 felnőtt Marco Goncalves 3. Mátyás Bálint Törekvés SE 1994 felnőtt Szirmai Benedek 4. Mészáros Tamás UTE 1998 junior Feczer Viktor 5. Gátai Róbert Budakalász 1991 felnőtt Gátai Róbert 6. Hári Máté FTC 1992 felnőtt Kun Csaba 7. Káli András Budakalász 1993 felnőtt Szelei István 8. Mendrey Tamás UTE 1999 junior Feczer Viktor 9. Bakó Tamás Szeged 1995 felnőtt Kiss Tibor 10. Liszkay Tamás BHSE 1995 felnőtt Marco Goncalves 11. Balogh Boldizsár UTE 1996 felnőtt Feczer Viktor 12. Frűhauf Benjámin MTK 1998 junior Gátai Róbert 13. Bellovicz Gábor BHSE 1998 junior Marco Goncalves Női tőr Tokiói olimpiai keret Név Egyesület Szül. év Korosztály Edző 1. Mohamed Aida UTE 1976 felnőtt Solti Antal 2. Knapek Edina BHSE 1977 felnőtt Marco Goncalves 3. Hopka-Varga Gabriella BHSE 1982 felnőtt Szelei István 4. Kreiss Fanni UTE 1989 felnőtt Kreiss Gábor 5. Lupkovics Dóra BHSE 1993 felnőtt Marco Goncalves/Kiss Tibor 6. Pásztor Flóra Törekvés SE 1998 junior Beliczay Sándor 7. Kondricz Kata BHSE 1998 junior Marco Goncalves 8. Zámbó- Gólya Fruzsina UTE 1994 felnőtt Solti Antal 9. Jeszenszky Szilvia FTC 1982 felnőtt Solti Antal 10. Balogh Orsolya BHSE 1996 felnőtt Marco Goncalves 11. Mesteri Viktória UTE 1996 felnőtt Feczer Viktor 12. Tóth Janka Törekvés SE 1998 junior Gátai Róbert 13. Kókai Csilla MTK 1998 junior Szelei István 14. Oravetz Barbara BHSE 1995 felnőtt Kiss Tibor 26

28 2. sz. melléklet VÁLOGATÁSI ELVEK A VÍVÓSZEZONRA 1. Válogatási elvek Kadet junior U-23-as - felnőtt Európa- és világbajnokságra: - KADET: EB-VB a korosztályos ranglista 1-4. helyezett automatikus induló. EB egyéni válogató a VBre (1-8. helyezés). Kitétel: Pusztai Liza személye. Amennyiben szakmai okokból nem indítják a korosztály versenyein, ő akkor is válogatható legyen a kadet világversenyekre. Ez a kitétel egyedi és egyszeri, kizárólag az általa elért rendkívüli eredményekkel magyarázható. - JUNIOR: EB 3+1 korosztályos ranglista 1-3. helyezett automatikus induló egyéniben és csapatban. A szubjektív alapon kijelölésre kerülő 1 fő sportolót a vezetőedző javasol, ezt figyelembe véve a szövetségi kapitány terjeszti elő - részletes indoklással -, a szakmai bizottságok véleményezését figyelembe véve az MVSZ elnöksége dönt. VB 3+1 a korosztályos ranglista 1-3. helyezett automatikus induló egyéniben. VB csapat helyezett automatikus induló csapatban. A szubjektív alapon történő 1 fő versenyző kijelölése mind az egyéni, mind a csapatversenyre vonatkozik. A szubjektív alapon kijelölésre kerülő 1 fő sportolót a vezetőedző javaslata alapján a szövetségi kapitány terjeszti elő - részletes indoklással -, a szakmai bizottságok véleményezését figyelembe véve az MVSZ elnöksége dönt. - FELNŐTT: EB-VB egyéni és csapat 2+2. a felnőtt ranglista 1-2. helyezettje automatikus induló. A szubjektív alapon kijelölésre kerülő 2 sportolót a vezetőedző javasolja, ezt figyelembe véve a szövetségi kapitány terjeszti elő - részletes indoklással -, a szakmai bizottságok véleményezését figyelembe véve az MVSZ elnöksége dönt. - U23 EB: Szubjektív alapon történik. A szubjektív alapon kijelölésre kerülő sportolókat a vezetőedző javasolja, ezt figyelembe véve a szövetségi kapitány terjeszti elő - részletes indoklással -, a szakmai bizottságok véleményezését figyelembe véve az MVSZ elnöksége dönt. Az MVSZ elnöksége dönt arról is, hogy milyen létszámú küldöttségnek fedezi a szövetség a költségeit. 27

29 2. Válogató versenyek: - KADET: o 3 vagy 4 európai körverseny; Kadet, junior, felnőtt OB; minimum 4 kadet válogató (az előválogatóval együtt) o + 2 legjobb a junior válogatók közül (hazai és nemzetközi junior válogató versenyekből a kadet válogatási időszak lezárásáig) - JUNIOR: o 4 junior VK; junior és felnőtt OB; minimum 4 junior válogató (két előválogatóval együtt). o + 2 legjobb a felnőtt válogatók közül (hazai és nemzetközi felnőtt válogató versenyekből). - FELNŐTT: o Minimum 3 válogató (előválogatóval együtt); OB; 4, fegyvernemenként kijelölt nem tengerentúli (egyetlen, indokolt kivétellel női kardban, Tunisz) GP és VK, vagy nemzetközi verseny. o + 10%-a az előző szezon ranglistapontjainak. 3. Pontszámítási rendszer: Külön táblázatban mellékelve. 4. Nemzetközi versenyeken való indulási jog A kiutazó versenyzőknek minden esetben eleget kell tenniük a válogatási feltételeknek és elveknek. Az utaztatási elvek alól kivételt képez, amennyiben a vezetőedző az érintett versenyzők és edzőik beleegyezésével változtat azokon. KADET: A kadet körversenyekre a ranglista szerint utazhatnak a versenyzők. Amennyiben valaki nem vállalja az utazást, a ranglistán következő veheti át a helyét (feltolódás szabály). JUNIOR: Egyéni világkupára a ranglista szerinti automatikus, 2 főt a vezetőedző jelölhet ki a szövetségi kapitány jóváhagyásával. Feltolódás szabály érvényes. Csapatversenyekre: a ranglista 1-2. helyezettje automatikus. A 3. és 4. embert a vezetőedző javasol, szövetségi kapitány dönt. FELNŐTT: Egyéni: VK-ra és GP-re: 1-8. automatikus, 4 főt a vezetőedző jelölhet ki, a szövetségi kapitány hagyja jóvá. Feltolódás szabály érvényes. Csapatversenyekre a vezetőedző javasol, a szövetségi kapitány dönt. 5. Sportolók utaztatása válogató versenyekre MVSZ költségen (minimum létszám) Kadet körversenyek, válogatóversenyek: 1 fő csapatvezető, 4 fő versenyző (1-4. ranglista alapján), 2 fő versenybíró. Junior Világkupák, válogatóversenyek: 1 fő csapatvezető, 4 fő versenyző (1-3. ranglista alapján +1 fő), 1 fő versenybíró. Felnőtt Grand Prix és Világkupák, egyéb válogató versenyek: 1 fő csapatvezető, minimum 4 fő versenyző (VK esetében, akik a csapatversenyen indulnak, GP esetében minimum 1 fő versenyző + 1 fő kísérő 28