Kaposvári Járási Hivatal

Átírás

1 Kaposvári Járási Hivatal Ügyiratszám: Ügyintéző: SO-04Z/KO/ /2018. Szente Eszter Tárgy: dr. Márki Mirella Telefonszám: 82/ KÜJ: KTJ: A Balatoni Bringakör kerékpáros útvonal Balatonboglár - Balatonszentgyörgy közötti szakaszának előzetes vizsgálati eljárása HATÁROZAT A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45., a továbbiakban Környezethasználó) meghatalmazása alapján az UNITEF 83 Zrt. (1119 Budapest, Bornemissza tér 12., a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció alapján lefolytatott előzetes vizsgálat lezárásaként megállapítom, hogy a Balatoni Bringakör kerékpáros útvonal Balatonboglár - Balatonszentgyörgy közötti szakaszának fejlesztésével kapcsolatban környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok nem merült fel, a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység megkezdéséhez építési engedély, termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedély, erdő igénybevételi engedély, természetvédelmi engedély megszerzése és zajvédelmi terv elkészítése, valamint zajterhelési határértékek betartása alóli felmentés szükséges. I. A közreműködő szakhatóság állásfoglalása A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/2781-1/2018. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: A tárgyi témában elkészített előzetes vizsgálat dokumentációja alapján a tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, a létesítésből és működésből jelentős hatások nem várhatók. A hatáskörünkbe tartozó szakkérdések vonatkozásában környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartom szükségesnek. Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Osztály 7400 Kaposvár, Damjanich u Telefon: 82/ Fax: - kornyezetvedelem@kaposvar.gov.hu Honlap:

2 II. Egyéb rendelkezések Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Osztálya (a továbbiakban: Járási Hivatal) nem rendelkezett. Jelen döntés ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel véglegessé válik azonban a döntés ellen a közléstől számított 30 napon belül a Járási Hivatalnál benyújtandó, de a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett keresetlevelet lehet előterjeszteni. INDOKOLÁS A Környezethasználó meghatalmazása alapján a Tervező május 14. napján a tárgyi ügyben előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Járási Hivatalhoz. Kérelméhez mellékelte az általa elkészített előzetes vizsgálati dokumentációt. A Tervező az előzetes vizsgálati dokumentációt elkészítő szakértők a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti szakértői jogosultságát igazolta. A Járási Hivatal a kérelem alapján és a dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú melléklet 87. c) pontja [Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe), az előző pontokba nem tartozó országos közút, helyi közút, a közforgalom elől el nem zárt magánút és kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül] alapján előzetes vizsgálat, és a Járási Hivatal döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A R. 3. (7) bekezdése alapján a környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a környezetvédelmi hatósághoz, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely megfelel a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységnek, azonban az abban meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy az ott szereplő kritériumot nem teljesíti, feltéve, hogy a tevékenység nem tartozik a 2. számú mellékletbe. Ha a környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat során az 5. (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint dönt, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges. A Járási Hivatal megállapította, hogy a tárgyi létesítmény szerepel az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében Balatoni Bringakör komplex fejlesztése néven, mint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás. A Környezethasználó a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: FM rendelet) 1. sz. 2

3 mellékletének 35. pontja szerinti ,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat a Járási Hivatal felhívására - megfizette. A Járási Hivatal megállapította, hogy a Környezethasználó az eljárás során szakhatóságként közreműködő vízügyi hatóság eljárásáért fizetendő illeték megfizetése alól az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 5. (1) bekezdésének a) pontja szerinti teljes személyes illetékmentessége alapján mentesült. A Járási Hivatal a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a R. 3. (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közhírré tette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a R. 3. (4) bekezdése alapján a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a tervezett tevékenység helye szerint illetékes jegyzőknek. A Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a I/1115-7/2018., II/466-5/2018. és III/575-22/2018. ügyiratszámú levelében arról tájékoztatta a Járási Hivatalt, hogy az eljárás megindulásáról szóló közleményt május 28. napján a Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, a Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Balatonberényi Kirendeltségének hirdetőtábláján és Balatonmáriafürdő Község Önkormányzatának hirdetőtábláján kifüggesztette, továbbá a a a és a honlapokon közhírré tette. Az iratbetekintés lehetőségét Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdő községekre vonatkozóan a Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal 5. számú irodájában ügyfélfogadási időben biztosította, míg az iratbetekintésre - Balatonberény községre vonatkozóan - a Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Balatonberényi Kirendeltségének 1. számú irodájában volt lehetőség ügyfélfogadási időben. Balatonfenyves Község Önkormányzatának Jegyzője a 1872/2018. ügyiratszámú levelében arról tájékoztatta a Járási Hivatalt, hogy az eljárás megindulásáról szóló közleményt május 29. napján a Balatonfenyvesi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a község közterületi hirdetőtábláin kifüggesztette. A kérelembe és mellékleteibe a Balatonfenyvesi Polgármesteri Hivatal 7-es irodájában volt lehetőség betekinteni. A Balatonboglári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a B/2471-2/2018. ügyiratszámú levelében arról tájékoztatta a Járási Hivatalt, hogy az eljárás megindulásáról szóló közleményt június 01. napján az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján és Balatonboglár közterületén kifüggesztette. A kérelembe és mellékleteibe betekinteni előre egyeztetett időpontban volt lehetőség. Fonyód Város Jegyzője a 01/450-2/2018. ügyiratszámú levelében arról tájékoztatta a Járási Hivatalt, hogy az eljárás megindulásáról szóló közleményt május 28. napján a helyben szokásos módon kifüggesztette. Az iratbetekintési lehetőséget a Fonyódi Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben biztosította. A Járási Hivatal a SO-04Z/KO/1715-8/2018. ügyiratszámú végzésében megkereste a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságát (a továbbiakban: BfNPI). Az Igazgatóság a /2018. ügyiratszámú levelében az alábbi adatszolgáltatást nyújtotta: 3

4 1. A tervezett beruházás Balatonberény térségében közvetlenül érinti a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét. A tervező az EVD dokumentációba beépítette a korábbi egyeztetéseken és területbejárásokon természetvédelmi oldalról felmerült kéréseket és elvárásokat. Ez alapján a tervezett beruházás védett természeti értéket nem érint és nem veszélyeztet, a védett természeti területre csak csekély hatással lehet. A beruházással érintett terület helyenként megközelíti, helyenként pedig közvetlenül határos a Balaton (HUBF30002) Natura 2000 területtel. A Natura 2000 hatásbecslés jól kidolgozott, megállapításai természetvédelmi szempontból helytállóak. A megvalósult beruházás a Natura 2000 területre csupán csekély hatással lehet. 2. A hatásbecslésben szerepeltetett, a kedvezőtlen hatások mérséklésére tett alábbi javaslatok betartása mellett, a tervezet tevékenység nem veszélyezteti a Natura 2000 terület természeti állapotát: A munkálatok megkezdése előtt ellenőrizni kell a meglévő csapadékelvezető árkokat, és kétéltű előfordulás esetén a kimentésükről gondoskodni kell. A kivitelezés megkezdésekor a munkaterület átadásra be kell vonni a BfNPI-ot - mint természetvédelmi kezelőt -, így ennek a munkafolyamatnak a szakszerű végrehajtása biztosítottá válik. A kivitelezés során fokozott figyelemmel kell lenni az úton átkelő lassú állatokra. A leginkább veszélyeztetett faj a mocsári teknős, amelynek egyedei főképp május-júniusban, a tojásrakás idején jelenhetnek meg elsősorban a Balatonberényhez tartozó szakasz utolsó negyedében, a nyomvonalat keresztező homokhát térségében. Az idős, odvas fákban denevérkolóniák telepedhetnek meg. Mivel a denevérek minden faja védett, vagy fokozottan védett, és számos faja közösségi jelentőségű faj is, védelmükben akkor is érdemes lépéseket tenni, ha a terület Natura2000 adatlapján nem szerepelnek. A munkálatok előtt meg kell vizsgálni az idősebb és kiodvasodott faegyedeket. Ahol denevérek szálláshelyére bukkan a felmérő, ott a fa kivágást el kell halasztani legalább a laktációs időszak végéig (augusztustus). Az építés idején az értékes élővilágú területeket el kell keríteni, a Natura területeken az építéshez, a műszaki kötöttségek figyelembevételével, a minimálisan szükséges területet szabad csak igénybe venni. A Natura 2000 területen depóniát, felvonulási területet kialakítani tilos. A zavarások minimalizálása érdekében a kivitelezés megkezdése előtt a felvonulási, illetve anyagdeponálásra alkalmas területet a természetvédelmi kezelővel, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal (BfNPI) egyeztetni kell. Továbbá a kivitelezés megkezdésekor a munkaterület átadásra vonják be a BfNPI-ot, mint természetvédelmi kezelőt, és a természetvédelmi szempont-ból szükséges intézkedéseket pontosítsák. A Járási Hivatal figyelemmel az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr.) 55. (1) bekezdésében foglaltakra az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. (1) bekezdése és az 1. melléklet 9. táblázat 2. és 3. pontja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként megkereste. 4

5 A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/2781-1/2018. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész szerint megadta, és az alábbiak szerint indokolta: A Hivatal tárgyi ügyben SO-04Z/KO/ /2018. számú május 29. napján érkeztetett ügyiratával az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése és az 1. melléklet 9. táblázat 2. és 3. pontja alapján az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési hatósági eljárásban vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége, mennyisége védelmére és állapotromlására vonatkozó jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. Vízgazdálkodási szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A szakhatósági megkeresésben a Hivatal megadta az engedélyezési dokumentáció (készítette: Tervező, dátum: május) elektronikus elérési útvonalát. A dokumentációt áttanulmányoztam, és az alapján az előzőekben hivatkozott szakkérdések tekintetében a következőket állapítottam meg. A Balatoni Bringakör érintett szakasza Balatonboglár és Balatonszentgyörgy között valósul meg. Épített szélessége többnyire 3,40 m beleértve a határoló kerti szegélyek szélességét, hasznos szélessége 3,0 m. Egyes szakaszokon a meglevő adottságok miatt a hasznos szélesség kevesebb - 2,6-3,0 m is lehet. A tervezett nyomvonal hat település közigazgatási területét - Balatonboglár, Fonyód és Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr, Balatonberény érinti. A kerékpárút nagyrészt közlekedési területet vesz igénybe. A tervezett kerékpárút szakasz javarész a meglévő létesítmény korszerűsítését, szélesítését foglalja magában. A Balatoni Bringakör építése az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján kiemelt beruházásnak minősül. A tevékenységhez vízellátás, szennyvízelvezetés nem kapcsolódik. A burkolatra hulló csapadékvizek általában lepelszerűen a rézsűn gravitálva terepre vannak kivezetve. A csekély burkolt felület a terület lefolyási viszonyain érdemi változást nem idéz elő. A burkolt utak mentén vezetett kerékpárút szakaszok esetén a kerékpárút burkolt felületére hulló vizek az útpálya felőli oldalon az út menti talpárokba gravitálnak. A tervezett létesítmények vízbázis védőterületének jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeit nem sértik. 5

6 A tervezési szakaszon mederkorrekcióra nem kerül sor. A kialakítás, üzemelés emellett az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást, illetve ilyen hatások nem értelmezhetők. A létesítmények a vizekre kimutatható terhelést nem gyakorolnak, összességében a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők. A rendelkezésemre álló kérelem és a mellékleteként benyújtott előzetes vizsgálat dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fent jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. -a (1), (2), (3) és (5) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét az Ákr. 55. (4) bekezdése zárja ki. Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont b) alpontja állapítja meg. A Járási Hivatal a R. 1. (6b) bekezdése alapján figyelemmel az Ákr. 25. (1) bekezdés b) pontjára a SO-04Z/KO/1715-9/2018. ügyiratszámú végzésében megkereste a tevékenység telepítési helye szerint illetékes települések jegyzőjét, hogy adják meg az arra vonatkozó rendelkezésére álló adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel. A Járási Hivatal a R. 1. (6c) bekezdése alapján felhívta a jegyzők figyelmét arra is, hogy a megkeresésre adott válaszukhoz mellékelhetik a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményüket is. Fonyód Város Jegyzője a megkeresésre - a 02/1586-2/2018. ügyiratszámon azt a választ adta, hogy: a tervezett tevékenység Fonyód város területén összhangban van Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályozásáról szóló 16/2010. (VI. 25.) Ö. Rendeletével, a helyi környezet-és természetvédelmi szabályozással. A Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Címzetes Főjegyzője (a továbbiakban: Címzetes Főjegyző) a I/ /2018. és II/466-8/2018. ügyiratszámú leveleiben azt nyilatkozta, hogy a tervezett létesítmény Balatonmáriafürdő továbbá Balatonkeresztúr vonatkozásában a helyi önkormányzati rendeletekben meghatározott helyi környezet-és természetvédelmi követelményekkel összhangban van, továbbá a települések Helyi Építési Szabályzatával nem ellentétes. A Címzetes Főjegyző a III/575-25/2018. ügyiratszámú levelében Balatonberény vonatkozásában azt nyilatkozta, hogy a tervezett létesítmény, ill. tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott helyi környezet- és természetvédelmi követelményeknek megfelel, továbbá Balatonberény Helyi Építési Szabályzatával nem ellentétes. A létesítmény nyomvonala a település ÉNY-i részén a Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó magterület övezeten, továbbá a Kis-Balaton Ramsari területét érintve halad. 6

7 Balatonfenyves Község Önkormányzatának Jegyzője az /2018. ügyiratszámú levelében azt nyilatkozta, hogy a Balatonfenyves közigazgatási területén tervezett FE-F-1 FE-F-4 szakaszokat érintően létesülő kerékpárút Balatonfenyves Községi Önkormányzat képviselőtestületének 21/2006. (IX. 15.) számú rendeletével jóváhagyott településrendezési tervben foglaltakkal, valamint helyi természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással nem ellentétes, nem helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon valósul meg. A Balatonboglári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a megkeresésre - a B/1460-7/2018. ügyiratszámon azt a választ adta, hogy a tervezett tevékenység nem ellentétes Balatonboglár Városi Önkormányzat képviselő-testülete többször módosított 9/2004. (III. 05.) Kt. számú rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzattal és az abban meghatározott természetvédelmi követelményeknek is megfelel. A Járási Hivatal a Balatoni Bringakör kerékpáros útvonal Balatonboglár - Balatonszentgyörgy között kerékpárforgalmi létesítmények című benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt megvizsgálva megállapította, hogy a tervezett kerékpárút feltételezhetően részét képezi a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 2/5. számú melléklete és az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban OTrT.) 1/6. számú melléklete által kijelölt országos és térségi jelentőségű kerékpáros útvonalnak, ezért a SO-04Z/KO/ /2018. ügyiratszámú végzésében nyilatkozattételre hívta fel a Környezethasználót. A Környezethasználó meghatalmazása alapján a Tervező június 19. napján érkezett levelében azt nyilatkozta, hogy a tárgyi eljárásban vizsgált Balatoni Bringakör Balatonszentgyörgy-Balatonboglár közötti szakasza részét képezi az OTrT. mellékletében kijelölt országos kerékpárút-törzshálózatnak. A Tárgyi szakasz az OTrT. 1/6. melléklet 30. pontjában szerepel. A Járási Hivatal a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva a következőket állapította meg. A tervezett tevékenység célja egy, az országos kerékpárút törzshálózat részét képző kerékpárút szakasz, valamint a kapcsolódó kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése, mely tevékenység a térség turisztikai vonzerejét pozitívan befolyásolja. A tervezett beavatkozás kapcsolódik a Balatoni Bringakör egyéb szakaszainak korszerűsítéséhez. A tervezett nyomvonal hat település közigazgatási területét - Balatonboglár, Fonyód és Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr, Balatonberény érinti. A kerékpárút nagyrészt közlekedési területet vesz igénybe, kis szakaszon erdőterületet, gyepterületet, illetve nádast érint. A tervezett nyomvonal - a szelvényezés irányában haladva a következő szakaszokat és beavatkozásokat tartalmazza: Balatonberény: BE-É-1 szakasz ( ) A meglévő nyomvonalon az eredeti burkolat elbontását követően önálló, kétirányú kerékpárút épül. A tervezett kerékpárút épített szélessége 3,40 m beleértve a határoló kerti szegélyek szélességét. A tervezett kerékpárút hasznos szélessége 3,0 m. 7

8 BE-É-2 szakasz ( ) A meglévő nyomvonalon, az eredeti burkolat szélesítésével önálló, kétirányú kerékpárút épül. A tervezett kerékpárút épített szélessége 3,40 m beleértve a határoló kerti szegélyek szélességét. A tervezett kerékpárút hasznos szélessége 3,0 m. A szelvények között a meglévő közös gyalog és kerékpárút 3,85 m szélességgel épül. BE-É-3 szakasz ( ) A meglévő nyomvonalon, új burkolatú közös gyalog- és kerékpárút épül, melynek hasznos szélessége a szelvények között 3,50 m, szelvények közötti szakasz kivételével, ahol 44 m hosszan a meglévő buszmegálló melletti lokális szűkület miatt a tervezett burkolat szélessége 2,66 m lesz. A kerékpáros létesítményekre vonatkozó szelvények között, az országos közút kerékpárút felöli szélén 39 db 6,0 m hosszú, 2,50 m széles párhuzamos várakozóhely épül. A szelvénynél a kerékpárúton egy kijelölt gyalogátkelőhely is épül 3,0 m szélességben. BE-É-4 szakasz ( ) A meglévő nyomvonalon, az eredeti burkolat szélesítésével önálló, kétirányú kerékpárút épül. BE-É-5 szakasz ( ) A meglévő nyomvonalon, az eredeti burkolat szélesítésével önálló, kétirányú kerékpárút épül. Az szelvények közé eső szakaszon a meglévő hídon áthaladva, a kerékpárút 2,5 m épített szélességgel, 0,45 m padka kiképzésével épül. Balatonkeresztúr: KU-É szakasz ( ) A meglévő kerékpárút Balatonkeresztúr belterületén a Berényi utcában található, a 7119 jelű Balatonkeresztúr Balatonszentgyörgy összekötő út bal oldalán halad. A jelenlegi közös gyalog- és kerékpárút 1,75-2,75 m-es változó szélességű, ez a szélesség nem teszi lehetővé a biztonságos közlekedést. A közös gyalog- és kerékpárút egyik oldalát kerítés, a másik oldalát közvilágítási oszlopok és árok határolja, ezért szélesíteni itt nem lehetséges. Az új kerékpárút nyomvonalát az út túloldalán vezetik, a meglévő kerékpárút gyalogosok számára lesz fenntartva. Az új kerékpárút nyomvonalát a Magyar Közút szelvényezés szerinti jobb oldalán vezetik. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kikötése az új kerékpárútra, hogy a 7119 jelű út szélesíthető legyen északi irányba (Balaton irányába). Balatonmáriafürdő: A szakasz nagy részén Balatonmáriafürdő Önkormányzata saját beruházásként végez burkolat felújítást és egyéb szükséges munkálatokat. Érintett utcák: Vilma utca, Rákóczi Ferenc utca, Bernáth Aurél Stny., Dózsa György utca, Hullám utca MA-F-1 szakasz ( ,70) Vilma utca A Vilma utca ezen szakaszát kiszélesítik 4,50 m-re és új kopóréteg kerül rá teljes szélességben. MA-F-2 szakasz (0+782, ) Vilma utca Balatonmáriafürdő Önkormányzata felújítja. MA-F-3 szakasz (0+1021, ,6) Rákóczi Ferenc utca Balatonmáriafürdő Önkormányzata felújítja. 8

9 MA-F-4 szakasz (1+833, ,2) Bernáth Aurél Stny. A burkolat állapota megfelelő, beavatkozás nem szükséges. MA-F-5 szakasz (1+941, ,4) Dózsa György utca A meglévő burkolatot elbontják és teljes pályaszerkezet-csere lesz ezen a szakaszon. Az új burkolat szélessége 4,50 m, egyoldali esésű. A burkolat tengelye a meglévő beton padkafolyókához igazodva lett tervezve. MA-F-6 szakasz (2+660, ) Dózsa György utca Balatonmáriafürdő Önkormányzata felújítja. MA-F-7 szakasz ( ) Hullám utca Az utcát a meglévő 4,50 m-ről 5,50 m szélesítik ki. A szélesítés a szelvényezés szerinti baloldalon történik. A megsüllyedt bal oldalt több helyen, összefüggően kötőréteggel javítják. A burkolat teljes szélességben új kopóréteget kap. MA-F-8 szakasz ( ,6) Hullám utca Balatonmáriafürdő Önkormányzata felújítja. Az 1180 hrsz.-ú közterületre új kerékpáros pihenőhelyet terveznek. A pihenőhely hossza 20,00 m, szélessége 8,00 m. 60 db kerékpár részére biztosít férőhelyet. Balatonfenyves: Balatonfenyves teljes közigazgatási területén olyan beavatkozásokat terveznek, melyek nem engedélykötelesek. FE-F-1 szakasz ( ) A meglévő kb. 3,0 m szélességű burkolat megmarad, mert nincs lehetőség szélesítésre. A lokális javítások után a meglévő burkolatra a kiegyenlítő réteg után egy új kopóréteg kerül terítésre. FE-F-2 szakasz ( ) A Kálmán Imre-Mária utca csomópontjától a meglévő burkolat kopórétegének lemarását követően 4 cm vastagságban új kopóréteg kerül terítésre. FE-F-3 szakasz ( ) A szakasz elejétől (3+382) az Eötvös utcáig (3+889) közelmúltban felújításra került a térburkolat, így itt csak forgalomtechnikai beavatkozások szükségesek. FE-F-4 szakasz ( ) A teljesen szakaszon a meglévő 4,5-5,5 m széles burkolat felújításra szorul. A meglévő burkolat új kopóréteget kap az egy réteg marást követően. Lokális javítások, melyek a teljes rétegrendet érintik, ezen a szakaszon is előfordulnak. Fonyód: FO-F-1 szakasz Az első szakasz Fonyód közigazgatási határától a Béla király utcán halad a Vasvári Pál utcáig. A kerékpárút vegyes forgalmú útként, lakó-pihenő övezetben kerül kialakításra. A meglevő közút teljes hosszán aszfalt szőnyegezés történik. A szakaszon kerékpárnyom burkolati jel kerül felfestésre. A tervezési szakasz 187 m hosszú, a Béla király utcáról a Báthori utca irányába halad tovább. 9

10 FO-É-1 szakasz A tervezési szakasz a Bátori utca Vasvári Pál utca - Zoltán utca közötti szakaszán, jelenleg szilárd burkolattal nem rendelkező, kis forgalmú úton található. A meglevő közutat átépítik, a burkolaton kerékpáros nyom kerül felfestésre. Az utca egyirányúsításra kerül a Zoltán utca felől a Vasvári Pál utca irányába. A tervezési szakasz 246 m hosszú, a Báthori utcán halad tovább. FO-F-2 szakasz A Báthori utcán haladó nyomvonal vegyes forgalmú úton, lakó-pihenő övezetben halad. A szakaszon kerékpárnyom burkolati jel kerül felfestésre. A meglevő közút teljes hosszán aszfaltszőnyegezést terveztek. A tervezési szakasz 870 m hosszú, a Báthori utcáról a vasúti átjárón keresztül a Wekerle Sándor utca mentén halad tovább. FO-F-3 szakasz A nyomvonal a Wekerle Sándor utca (7 számú főút) északi oldalán, majd a Vitorlás utca mentén halad tovább. A meglevő gyalog- és kerékpárutat kiszélesítik. A tervezési szakasz 1040 m hosszú. FO-É-2 szakasz 1040 m után továbbra is meglevő gyalog- és kerékpárút kiszélesítése történik. A gyalog- és kerékpárút a 7 számú főút vonalvezetését követi m után a burkolat szélessége beszűkítésre kerül a meglevő támfal miatt. A tervezési szakasz 210 m hosszú. FO-F-4 szakasz A burkolat innentől a meglevő gyalog-és kerékpárút meglevő szélességén halad, burkolata felújításra kerül, a nyomvonal a Vitorlás utca mentén halad. FO-É-3 szakasz A Vitorlás utca (7 számú főút) mentén haladva a meglevő gyalog- és kerékpárút kiszélesítése történik, idegen terült igénybevételével. A tervezési szakasz 1180 m hosszú, a Vitorlás utca mentén halad tovább. FO-F-5 szakasz A burkolat a meglevő gyalog-és kerékpárút meglevő szélességén halad, burkolata felújításra kerül. A Szent István utca meglevő burkolatán kerékpáros nyom kerül felfestésre. A vasúti átjárón átvezetésre kerül a kerékpáros forgalom, majd a Fürdő utcán halad tovább a nyomvonal. A tervezési szakasz 250 m hosszú. FO-F-6 szakasz A Fürdő utcán haladó nyomvonalon a kerékpárút vegyes forgalmú útként, lakó-pihenő övezetben kerül kialakításra. A meglevő út lokális, felületi burkolatjavítása vagy teljes szőnyegezése történik. FO-É-4 szakasz A 10233/1 helyrajzi számú út Fonyód irányából zsákutca, csak kerékpárosan lehet továbbhaladni Balatonboglár irányába. A kerékpárút kétirányú lesz, amely alatt áteresz építése szükséges. Fonyód és Balatonboglár határában új kerékpáros híd kerül megépítésre. A híd külön szakági tervek szerint kerül megépítésre. A tervezési szakasz 165 m hosszú, a kerékpárút Balatonbogláron, a Szabadság liget közúton halad tovább. 10

11 Balatonboglár: BB-F-1 szakasz Az első szakasz Balatonboglár közigazgatási határától a Szabadság liget közúton halad. A kerékpárút vegyes forgalmú útként, lakó-pihenő övezetben kerül kialakításra. A meglevő út lokális, felületi burkolatjavítása vagy teljes szőnyegezése történik. A szakaszon kerékpárnyom burkolati jel kerül felfestésre. A tervezési szakasz 2380 m hosszú, a Vasas utcáról a Strand sétányon keresztül halad tovább. BB-É-1 szakasz A tervezési szakasz a Strand sétány Vasas utca - Kikötő sétány közötti szakaszán, jelenleg szilárd burkolattal nem rendelkező, gépjárműforgalomtól elzárt. A szakaszon tervezett kerékpárút építése történik. A tervezett burkolat 3,30 m széles, két oldalán 0,35-0,35 m széles padkával ellátva. BB-F-2 szakasz A nyomvonal a Kikötő sétány rövid szakasza után a Kikötő utcán halad tovább. A meglevő közút teljes hosszán aszfaltszőnyegezést terveznek. A nyomvonal a Kikötő utcáról a Széchenyi István utcán át a Parti sétányon halad tovább. A meglevő közút teljes hosszán aszfalt szőnyegezést terveztek. A kerékpárút vegyes forgalmú útként, lakó-pihenő övezetben kerül kialakításra. A Parti sétány után a Platán téren át a Szentmihályi utcán halad tovább a nyomvonal. A meglevő út lokális, felületi burkolatjavítása vagy teljes szőnyegezése történik a helyszínrajzon jelölt helyeken. Szentmihályi utcáról a Matróz közön át a Kodály Zoltán utcán keresztül halad tovább a nyomvonal. A meglevő út lokális, felületi burkolatjavítása vagy teljes szőnyegezése történik a helyszínrajzon jelölt helyeken. A Kodály Zoltán utcáról a Határ közön át lehet tovább haladni Balatonlelle irányába. A tervezési szakasz 2106 m hosszú, a kerékpárút Balatonlellén, a Vasúti sétány közúton halad tovább. A megvalósítás tervezett időszaka: Az építés megkezdésének várható időpontja 2018., a forgalomba helyezés várható időpontja Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: A tervezett kerékpárút fejlesztés során alapvetően a már meglévő kerékpárúthálózat felújítására kerül sor, amely során egyes szakaszokon szilárd burkolat fektetése, illetve nyomvonal szélesítés történne. A tárgyi előzetes vizsgálati eljárással érintett kerékpárút a Balatonberény- Balatonszentgyörgy települések közötti szakaszon a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről szóló 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelettel létesített Balaton-felvidéki Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területen halad keresztül. Ezen a szakaszon a felújítási munkálatok során a kerékpárút nyomvonala mellett fakivágásokat végeznének, amelyeket telepítéssel pótolnak majd. A kerékpárút csak két ponton határos közvetlenül az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által lehatárolt Balaton (HUBF30002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési-, valamint különleges madárvédelmi területtel. A közvetlenül határos 11

12 területeken közösségi jelentőségű élőhelyek nem találhatóak. A kerékpárút nyomvonalának szélesítése során a Natura 2000 területből területfoglalás nem történik. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1 3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 5. (1) bekezdése értelmében minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A fejlesztés ugyan védett- vagy Natura 2000 jelölő faj élőhelyét nem veszélyezteti, de a beruházás során ezen fajok számára esetlegesen jelentkező kedvezőtlen hatások enyhítése érdekében szükséges az előzetes vizsgálattal érintett összes szakaszra vonatkozóan a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban megfogalmazott intézkedések betartása, amelyeket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park /2018. ügyiratszámú szakmai nyilatkozatában is kiemelt. A Járási Hivatal felhívja a figyelmet, hogy a Tvt. 43. (1) bekezdése alapján tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A fentiek figyelembevételével és az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak alapján megállapítható, hogy a tervezett kerékpárút fejlesztésnek természetvédelmi szempontból várhatóan jelentős hatása nincs, valamint a megvalósítást kizáró ok nem merült fel. A Járási Hivatal megállapította, hogy a Balatonberény-Balatonszentgyörgy községek közötti kerékpárszakasz vonatkozásában a tervezett beruházás a Tvt. 38. (1) bekezdés alapján természetvédelmi engedélyköteles tevékenységnek minősül. Az engedélykérelmet a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztályához kell benyújtani. Zajvédelmi szempontból megállapítható: A számítások alapján bontási tevékenységnél figyelembe vett 108,8 db értékű hangteljesítményszint esetén, az LTHnappal = 60 db határérték 110 m-re teljesül, míg az LTHnappal = 65 db határérték 62 m-re teljesül. A tervezett beruházás során több szakaszon a védendő létesítmények ennél közelebb helyezkednek el, ezért az előzetes számítások alapján - az építésből származó - zajterhelési határérték túllépése várható üdülőterületeken, lakóterületeken és különleges területeken egyaránt. 12

13 A Járási Hivatal felhívja a figyelmet, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban zajr) 12. -ban előírt követelmények érvényesítésével kell végezni. A tervezett létesítmény kivitelezése során folyamatosan gondoskodni kell a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: KvVM-EüM Rendelet) 2. számú melléklet szerint meghatározott munka időtartamára vonatkozó határértékek teljesüléséről. A további engedélyezési eljárás során az építkezésre az organizációs terv ismeretében zajvédelmi tervet kell készíteni, melynek tartalmazni kell azokat a műszaki és munkaszervezési intézkedéseket, melyekkel biztosítható a megengedett zajterhelési határértékek teljesülése. Az organizációs tervet, valamint a zajvédelmi munkarészt az építési tevékenység megkezdése előtt legalább 60 nappal meg kell küldeni a Járási Hivatalnak. Amennyiben a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető a zajr. 13. (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása szükséges, amit a kivitelező az építési engedély véglegessé válását követően a zajr. 13. (2) bekezdése szerinti tartalommal elkészített kérelem benyújtásával, az építési tevékenység megkezdése előtt legalább 60 nappal, az organizációs terv és a zajvédelmi munkarész megküldésével egyidejűleg köteles a Járási Hivatalnál kezdeményezni. A határérték túllépéssel érintett ingatlanok esetében a munkavégzés csak a végleges határozatban megállapított zajterhelési határértékek betartása alóli felmentés birtokában kezdhető meg. Az építéshez kapcsolódó szállítási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy a hatásterületük a lehető legkisebb legyen. A tervezés jelen fázisában a szállítási útvonalak sem ismertek. Ezen adatokat a kiviteli terv alapján készített organizációs tervhez készített zajvédelmi munkarésznek kell tartalmaznia. A kerékpárút üzemeléséhez nem kapcsolódnak zajforrások, így a védendő létesítményeknél a kerékpárforgalmi létesítményektől a jelenlegi zajterhelés növekedése sem feltételezhető. A Járási Hivatal a zajr. 4. (3) bekezdés b) pont szerinti jogkörében eljárva, a zajr. 3. (1) bekezdése, a zajr. 9. (1) bekezdése, a zajr. 10. (1) bekezdése zajr. a 12. és a zajr a alapján alakította ki a zajvédelmi szakági véleményét, figyelemmel a KvVM-EüM Rendelet rendelkezéseire. Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: A tervezett tevékenység hatásai nem okoznak jelentős többletterhelést az érintett területek levegőminőségében. A dokumentációban szerepeltetett műszaki tartalommal tervezett kerékpárút felújítása, valamint az üzemelés során jelentős levegőterhelés nem várható, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettség nem alakul ki. 13

14 A Járási Hivatal az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat levegőtisztaság-védelmi szempontból a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet és a VM rendelet figyelembevételével vizsgálta. Az éghajlatváltozással összefüggésben megállapítható: A kerékpárúton közlekedők közvetlen kapcsolatban állnak a környezettel, ezért az időjárási jelenségek, az éghajlatváltozással összefüggő tendenciák, illetve az infrastruktúra minősége, a szolgáltatás színvonala erőteljes hatással van rájuk, illetve közlekedési eszközeikre. A járművekre, a közlekedőkre, a forgalomra és a közlekedési infrastruktúrára közvetlenül is negatívan hat a várható éghajlatváltozás. Az egyéni közlekedési módok esetében közlekedésbiztonsági problémákat okozhat a magas hőmérséklet, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a közlekedők megfelelő tájékoztatására. A projekt megvalósítási helyszíne a hőhullámos napok növekedése, a szélsebesség növekedése és a viharok tekintetében magas kitettségű. A sérülékenység elemzése alapján a projektre a következő éghajlati paraméterek vannak fizikai hatással: csapadékintenzitás növekedése, hőhatás, hőhullámos napok növekedése, szélsebesség növekedése, viharok. A kivitelezés során az esetlegesen megjelenő szélsőséges időjárási körülmények ellen a helyszínen dolgozó munkások számára védett pihenőhely biztosítása szükséges. Szeles, viharos időjárást követően a kerékpárút szükség szerinti (faágak, levelek stb.), megtisztítása szükséges a kerékpáros közlekedés biztonságos feltételeinek helyreállítása érdekében. Üzemelés alatt a tervezett beruházás üvegház hatású gázok kibocsátásával a kerékpáros forgalom jellegéből adódóan nem jár. Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: A kivitelezés során keletkezhet nagyobb mennyiségű bontási hulladék. A bontásból származó inert hulladék nagyrészét előkezelik és a helyszínen az építésnél hasznosítják. Az üzemelés és a felhagyás során keletkező hulladékok (nem veszélyes és veszélyes hulladék, karbantartásból - havária jellegű eseményekből származó hulladék, kommunális hulladék) várható mennyisége nem jelentős, a dokumentációban ismertetett tervezett kezelésük megfelel a vonatkozó hulladékgazdálkodási előírásoknak. A Járási Hivatal felhívja a Környezethasználó figyelmét, hogy a keletkező hulladék hasznosítását (cserjeirtásból származó hulladék ledarálása, humuszos fedőrétegbe keverése, építési-bontási törmelék felhasználása) csak engedéllyel rendelkező gazdálkodó végezheti, illetve a keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat egymástól elkülönítetten, környezetszennyezést kizáró módon kell átmenetileg tárolni, majd kezelésre arra engedéllyel rendelkező gazdálkodónak átadni. Az építés során kitermelt föld azon része nem tekintendő hulladéknak, amit az építés területén belül felhasználnak. A fel nem használt mennyiséget hulladékként kell nyilvántartani és a vonatkozó előírások szerint kell a kezeléséről gondoskodni. 14

15 A kivitelezés, az üzemelés és a felhagyás során keletkező hulladékok megfelelő és szakszerű kezelés esetén - a hatályos jogszabályokban foglaltak betartásával - nem okozhatnak jelentős környezeti problémát. A Járási Hivatal a szakági vélemény kialakítása során a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény bekezdés e) pontja és a 4., illetve a 31. (1) és (5) bekezdéseit, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VII.7.) Korm. rendeletet vette figyelembe. Közegészségügyi szempontból megállapítható: A tervezett beruházás megvalósításával kapcsolatban népegészségügyi szempontból kifogás nem merült fel. A Járási Hivatal a közegészségügyi szakkérdéseket a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázatának 3. pontjában foglaltak alapján vizsgálta. Talajvédelmi szempontból megállapítható: A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy az érintett, valamint a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások (gépek mozgatása, hulladék elhelyezése) a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak. A beruházás megvalósítása során a beruházó/kivitelező köteles gondoskodni a felső humuszos termőréteg mentéséről és hasznosításáról. Amennyiben a beruházás által érintett mezőgazdasági terület nagysága meghaladja a 400 m 2 -t, a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 50. (2) bekezdése szerinti talajvédelmi tervet kell készíteni. A Járási Hivatal a talajvédelmi szakkérdéseket a Tfvt. és a Kr. 28. (1) bekezdése, valamint az 5. melléklet I. táblázatának 5. pontjában foglaltak alapján vizsgálta. Termőföldvédelmi szempontból megállapítható: Balatonboglár, Fonyód és Balatonfenyves vonatkozásában A mellékelt dokumentációból nem derülnek ki egyértelműen az érintett helyrajzi számok, ezért, ha a beruházással kapcsolatos változások a Tfvt pontja szerinti termőföldet érintenek, akkor az érintett termőföld más célú hasznosításának feltételei az alábbiak: A beruházás megkezdése előtt a termőföldet érintő földrészletre más célú engedélyezési kérelmet kell benyújtani a Fonyódi Járási Hivatal Földhivatali Osztályához a tervezett beruházás engedélyezéséhez. A kérelemhez mellékelni kell a vázrajzot, területkimutatást, időleges igénybevétel esetén a beruházás megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint a földvédelmi eljárási díj megfizetésének igazolását. Időleges más célú hasznosítás esetén mellékelni kell a rekultivációs tervet, végleges más célú hasznosítás esetén a talajvédelmi tervet. 15

16 Felhívom a figyelmet, hogy az engedély kibocsátása esetén az engedélyes a más célú hasznosítás megkezdéséig az engedélyezett területen köteles a földhasználó részére a művelési ág szerinti hasznosítás folytatását biztosítani, továbbá köteles a földvédelmi előírásokat betartani és a termőréteg megóvásáról gondoskodni. A tervezett tevékenység a szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását nem akadályozhatja. A beruházás a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével járjon. Amennyiben a termőfölddel érintett földrészletek más célú hasznosítását már engedélyezték, akkor az engedélyes köteles az engedélyező határozatban előírtak szerint eljárni. Balatonberény, Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdő vonatkozásában A becsatolt tervdokumentáció és mellékletei szerint a tervezett beruházás termőföld igénybevételével fog járni, a Marcali Járási Hivataltól más célú hasznosítási engedélyt kell kérni a tervezett munka, kivitelezés megkezdése előtt. Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. E határozat hiánya esetén a más hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie. A termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását az esetlegesen tervezett tevékenység, létesítmény nem akadályozhatja. Átlagosnál jobb minőségű termőföldeket nem érinthet. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését. A szakkérdésre a vélemény a Kr. 28. (1) bekezdése és az 5. melléklet I. táblázatának 7. pontja alapján került kiadásra. Örökségvédelmi szempontból megállapítható: A mellékelt kérelem alapján, figyelembe véve az Előzetes Régészeti Dokumentációban (ERD) leírtakat, a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyen található. (KÖH azonosító: 19817, Balatonberény- Útkaparó háza,1937-ben terepbejárással azonosított, jelenlegi ismereteink szerint 1100 x 280 m kiterjedésű lelőhely, jellege alapján őskori, kelta, római-kori telep). 16

17 A talajbolygatással érintett területen régészeti megfigyelést kell biztosítani. Amennyiben régészeti jelenség kerül elő, a régészeti megfigyelés keretében végzett bontómunka során, legalább a beruházás földmunkával érintett mélységéig, azt fel kell tárni. A régészeti megfigyelésre szerződést kell kötni a régészeti feladatok ellátására jogosult intézménnyel, a Rippl-Rónai Múzeummal (7400 Kaposvár, Fő u. 101.). A munka megkezdéséről, azt 5 nappal megelőzően írásban értesíteni kell a Kaposvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát (továbbiakban: Osztály). Ha a régészeti megfigyelés során régészeti lelet, valamint régészeti korú megtartásra érdemes objektum, fal, épület stb. kerül elő, azt a feltárást végző intézménynek az Osztály felé írásban haladéktalanul, 3 napon belül be kell jelentenie. Az előkerült objektum megtartásáról az Osztály dönt az egyeztetéseket követően. Régészeti vonatkozású kikötéseit a pontos régészeti érintettség mértékének meghatározása, valamint a régészeti lelőhelyek védelme érdekében tette a Járási Hivatal. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint az előírt feltételek megtartása mellett - megfelel. A Járási Hivatal az örökségvédelmi szakkérdést a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 24. (2) bekezdése és a Kr. 28. (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázatának 4. pontjában foglaltak alapján vizsgálta. Erdővédelmi szempontból megállapítható: A tervezett beruházás Balatonberény községhatáron belül érinti az Országos Erdőállomány Adattár részét képező erdőterületeket. A beruházás megkezdésének feltétele végleges erdő igénybevételt engedélyező határozat az érintett erdő- és egyéb részletek vonatkozásában. A Balatonberény 014/6 és 016 helyrajzi számok vonatkozásában a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Erdészeti Osztályán (a továbbiakban: Erdészeti Osztály) folyamatban van az erdőterület más célú hasznosításának elvi engedélyezési eljárása. A beruházással érintett valamennyi, az Országos Erdőállomány Adattár részét képező erdő- és egyéb részlet vonatkozásában rendelkeznie kell az engedélyesnek végleges erdő igénybevételt engedélyező határozattal a kerékpárút fejlesztésének megkezdése előtt. Az erdő igénybevételi kérelmet a 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. -ában előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani az Erdészeti Osztályhoz. A Járási Hivatal az erdővédelmi szakkérdéseket a Kr. 28. (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázatának 6. pontjában foglaltak alapján vizsgálta. 17

18 Bányafelügyeleti szempontból megállapítható: A tervezési területen a Bányafelügyelet nyilvántartása szerint megkutatott, és nyilvántartott ásványi nyersanyag, bányatelek nem található. A tervezett tevékenység a földtani közegre káros hatást nem gyakorol. A tárgyi létesítés közvetlenül nem érint földtani veszélyforrásos területeket. A Járási Hivatal a bányafelügyeleti szakkérdéseket a Kr. 28. (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázatának 8. pontjában foglaltak alapján a Baranya Megyei Kormányhivatal közreműködésével vizsgálta. A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében megállapítható: - A Balatonboglár Balatonszentgyörgy közötti kerékpárút nyomvonala nincs összhangban a területrendezési tervekben ábrázolt országos jelentőségű kerékpárút nyomvonalával. A területre a Btv. előírásai is vonatkoznak, melyet a dokumentáció nem tartalmaz. A Btv. 4/C. (1) bekezdés rendelkezése alapján az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét a térségi szerkezeti terv tartalmazza, amelynek léptéke M=1: , lényegesen pontosabb, mint az OTrT. M=1: méretarányú tervlapja. A Btv. térségi szerkezeti terve az országos jelentőségű kerékpárút nyomvonalát is tartalmazza. A vizsgált kerékpárút nyomvonalának összhangban kell lenni a területrendezési tervekben kijelölt nyomvonallal, továbbá meg kell felelni a településrendezési eszközök vonatkozó előírásainak is. A településrendezési eszközökben kijelölt nyomvonal akkor van összhangban az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalával, ha megfelel az OTrT. 9. (6) bekezdés előírásainak, amely szerint a kerékpárút nyomvonala figyelembe veszi a területrendezési tervben meghatározott térbeli rendet, továbbá a nyomvonalnak az érintett település közigazgatási területére vetített hossza ± 5 %-ban térhet el a Btv. térségi szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területrendezési hatósági eljárás arra engedélyt ad. A Járási Hivatal a területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata tekintetében a Kr. 28. (1) bekezdés, valamint az 5. melléklet I. táblázat 9. pontja alapján járt el. Összességében megállapítható, hogy a Járási Hivatal, valamint az eljárásba bevont szakhatóság az előzetes vizsgálat megállapításai alapján környezetvédelmi engedélyezést kizáró okot nem talált a tervezett tevékenységgel kapcsolatban, annak várható környezeti hatásait nem ítélte jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta szükségesnek. A Járási Hivatal a tervezett tevékenységhez kapcsolódó konkrét előírásait a további engedélyezési eljárások során adja meg. Jelen határozat véglegessé válását követően ezen egyéb eljárások lefolytathatók, és a végleges hatósági határozatok birtokában a tevékenység megkezdhető. Az üggyel kapcsolatban a Járási Hivatalhoz, továbbá az eljárásban részt vett jegyzőkhöz az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. 18