A büntetıeljárásban a másodfokú tárgyalás és a nyilvános ülés, valamint a harmadfokú nyilvános ülés lefolytatása és jegyzıkönyvezése 2

Átírás

1 Dr. Háger Tamás 1 A büntetıeljárásban a másodfokú tárgyalás és a nyilvános ülés, valamint a harmadfokú nyilvános ülés lefolytatása és jegyzıkönyvezése 2 I. Bevezetés A büntetıeljárási cselekményekrıl a hatóságnak jegyzıkönyvet kell készíteni. A bíróság eljárásával kapcsolatban az évi XIX. törvény (továbbiakban Be.) 250. (1) bekezdése 3 elıírja, hogy az eljárásról - rendszerint azzal egyidejőleg - a jegyzıkönyvvezetı jegyzıkönyvet készít. Ha a vádlott hallássérült, és jelnyelvi tolmács nem alkalmazható, a jegyzıkönyvet mindig egyidejőleg kell készíteni. A jegyzıkönyv készítése kötelezı olyan eljárási cselekményekrıl, mint a bírósági tárgyalás, nyilvános ülés vagy ülés. A tanácsülésrıl akkor kell jegyzıkönyvet felvenni, ha a bíróság határozata nem egyhangú. 4 A törvény nem zárja ki, tehát lehetıség van arra, hogy a tanácsülésrıl nem kötelezı esetekben is jegyzıkönyvet készítsenek, de a gyakorlatban ez nem tipikus. Az évi I. törvényt (régi Be.) felváltó új perjogi kódex - mely július 1-jén lépett hatályba 5 - szakítva a korábbi szabályozással, már nem teszi lehetıvé, hogy 1 A Debreceni Ítélıtábla Bírája, a Büntetı Kollégium jegyzıkönyvvezetıje 2 A március 1-jétıl hatályos Be. alapulvételével 3 A évi CXXV. törvény 31. (5) bek.b). pontja által megállapított törvényszöveg 4 Be a, hatályos július 1-jétıl évi XIX. törvény 605. (1) bekezdés

2 2 jegyzıkönyvvezetı nélkül, pusztán hangfelvétel, vagy más technikai eszköz által történjék az eljárási cselekmény dokumentálása. Arra továbbra is van mód, hogy az eljárást hang-vagy képfelvételre vegyék, de a jegyzıkönyvvezetı jelenlétét ekkor is megköveteli a törvény. A jegyzıkönyvvezetı tehát olyan személy, akinek jelenléte végig kötelezı a tárgyaláson. Távolléte, vagy részbeni távolléte, feltétlen eljárási szabálysértést jelent. A bírósági eljárási cselekmény jegyzıkönyvezését a Be. a Harmadik részében, a XI. fejezetben, a bírósági eljárás általános szabályaiban taglalja. A jegyzıkönyvezés általános szabályait a 345. és a 385. alapján a másodfokú, illetve a harmadfokú eljárásban is alkalmazni kell. A jegyzıkönyv tartalmi elemeire, formájára, kijavítására, megtekintésére vonatkozó szabályokat a törvény ai tartalmazzák részletesen. A jegyzıkönyv rendkívül fontos közokirat a büntetıeljárásban. A közvetlenség elve legmarkánsabban az elsıfokú perben érvényesül. A bíróság az általános szabályok szerint döntését a bizonyítékok közvetlen megvizsgálása és értékelése után hozza meg. Alapvetı követelmény, hogy a tárgyaláson történt eljárási cselekmények, a bizonyítás és minden más lényeges körülmény a megfelelı módon jegyzıkönyvezve legyen, mert csak így ellenırizhetı a tárgyalás törvényszerő lefolytatása. A fellebbezési eljárásokban a perbeli cselekmények jegyzıkönyvezése egyszerőbb, mint az elsıfokú tárgyalás eljárási cselekményeinek jegyzıkönyvbe foglalása. Ez értelemszerően az eljárások eltérı jellegébıl adódik, hiszen az esetek többségében a másodfokú eljárásban bizonyítás felvételére nem kerül sor, a harmadfokú eljárásban pedig azt a törvény ki is zárja. 6 Jelen jegyzıkönyvezési segédlet a másodfokú bíróság fellebbezési tárgyalásának, nyilvános ülésének és a harmadfokú bíróság nyilvános ülésének lefolytatását és jegyzıkönyvezését mutatja be, elsısorban a pervitelre, valamint a fontos eljárások jegyzıkönyvbe foglalásának módjára, formájára helyezve a hangsúlyt. Külön tér ki a másodfokú fellebbezési tárgyalásra, ahol bizonyítást vesznek fel, külön olyan másodfokú tárgyalásra, ahol bizonyítás lefolytatására nem kerül sor, valamint a másodfokú és a harmadfokú nyilvános ülés menetére, jegyzıkönyvezésére, figyelembe véve a évi CLXXXIII. törvény március 1-jétıl hatályos módosító rendelkezéseit is. 6 Be (2) bek.

3 3 II. Jegyzıkönyvi minta olyan érdemi fellebbezési tárgyalásról, ahol bizonyítást vesz fel a másodfokú bíróság Megyei Bíróság/ Ítélıtábla Bf sz. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült a.. Megyei Bíróságon/ Ítélıtáblán a bőntette miatt ellen indított büntetıügyben a -ben, 20 évi.hó napján a. sz. tárgyalóteremben megtartott nyilvános / nem nyilvános fellebbezési tárgyalásról. Jelen vannak: a tanács elnöke vádlott védı elıadó bíró szavazó bíró jegyzıkönyvvezetı sértett/ sértetti képv. szakértı tanú ügyész A másodfokú tanács elnöke a fellebbezési tárgyalást az ügy megjelölésével megnyitja, ezután a hallgatóságot, illetıleg a jelenlévıket a csend és a rend megtartására és a rendzavarás következményeire figyelmezteti / a Be alapján alkalmazandó 281. (1) bek./ 7 Ha a tárgyalás kitőzött és tényleges megkezdésének idıpontja - lényegesen - eltér, ennek okát rögzíti. /Be (2) bek. c) pont / 7 A Be. törvényhelyeit nem kötelezı feltüntetni a jegyzıkönyvben, az csak a kardinális figyelmeztetéseknél lehet indokolt, mint a 117. (2) bekezdés, a , a 85. (3) bekezdés vagy a 110. (a segédlet szerk.)

4 4 Közli a bíróság tagjai, a jegyzıkönyvvezetı, az ügyész és a védı nevét. /Be (1) bek./ A tárgyalás megkezdése elıtt az ügyész, a vádlott, a védı és a sértett -- az ügy áttételét, egyesítését, elkülönítését, -- a bíróság tagjainak és a jegyzıkönyvvezetınek a kizárását indítványozhatja; -- más olyan körülményt jelölhet meg, amely a tárgyalás megtartását akadályozhatja, illetıleg amelyet a tárgyalás megkezdése elıtt figyelembe kell venni. Szintén még a megkezdés elıtt a vádlott, a védı és a sértett -- az ügyész kizárását indítványozhatja. / Be / Fel kell tüntetni, hogy a tárgyalási jegyzıkönyv a tárgyalással egyidejőleg készül; vagy nem. (Ha nem: azt közli a tanács elnöke, hogy a jegyzıkönyv a tárgyalástól számított 8 napon belül készül el, és ezt követıen a bíróság büntetı kezelıirodáján tekinthetı meg.) / Be (2) bek. h.) pont; Be (1) bek. / A tanács elnöke számba veszi a megjelenteket és megvizsgálja, hogy a tárgyalás megtartható-e. [ Be (1) bek. második mondat] /A Be (1) bekezdése szerint a vádlott távollétében a tárgyalás megtartható, ha a vádlott elızetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetıleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést. A törvényhely (2) bekezdése értelmében a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A tárgyalás megtarthatóságának megállapításakor kell vizsgálni, hogy a Be (1) és (2) bekezdése szerinti ötnapos tárgyalási idıköz eltelt-e./ A tanács elnöke megállapítja, hogy az idézettek megjelentek, illetve a sértett értesítése szabályszerően megtörtént, ezért a tárgyalás megtartásának nincs akadálya. /A megjelentek számbavételekor a tanács elnöke megállapítja a vádlott személyazonosságát, melyre a személyazonosító igazolvány, vagy más, a személyazonosság igazolására alkalmas közokirat / vezetıi engedély, útlevél, születési anyakönyvi kivonat stb./ alapján kerül sor. A Be (1) bekezdésében írt adatokat - a vádlott kihallgatásának hiányában is - célszerő jegyzıkönyvbe foglalni./ Ha a megidézett védı nem jelent meg, helyette a vádlott más védıt hatalmazhat meg. Ha a védı tárgyalási részvétele kötelezı, és a meghatalmazott védı nem jelenik meg és helyettesítésérıl sem gondoskodik, a bíróság helyettes védıt jelöl ki, illetve a meg nem jelent kirendelt védı helyett más védıt rendel ki. A helyettes vagy a kirendelt új védınek idıt kell biztosítani arra, hogy a védelemhez felkészüljön. A tárgyalás megtartható, de a vádlott vagy a tárgyaláson jelenlévı védı kérelmére a

5 5 bizonyítási eljárást nem lehet ilyen esetben befejezni, a tárgyalást ekkor a meg nem jelent védı költségére el kell napolni. /Be (3) bekezdés/ 8 / A Be a folytán a Be (3) bekezdésének új szabályát alkalmazni kell a másodfokú eljárásban is, értelemszerően a másodfokú eljárás jellegéhez főzıdı eltérésekkel. A másodfokú tárgyalás a helyettes védı részvétel megtartható, a bizonyítás felvehetı, de a vádlott vagy e védı kérelmére a tárgyalást el kell napolni, azaz ilyen irányú védelmi kérelem esetén a perbeszédek megtartására már nem kerülhet sor./ Zárt tárgyalás 9 Ha a bíróság hivatalból vagy indítványra a nyilvánosságot a tárgyalásról kizárja, azaz zárt tárgyalást rendel el, úgy errıl a Be (3) bekezdése alapján indokolt végzést hoz, mely ellen külön fellebbezésnek nincs helye, de a döntés az ügydöntı határozat elleni fellebbezésben sérelmezhetı. Ha a másodfokú ügydöntı határozat ellen fellebbezésnek már nincs helye, akkor a nyilvánosság kizárása rendkívüli jogorvoslattal támadható. /Be (1) bek./ /A évi LI. törvény által megállapított Be (1) bekezdés II/f. pontja szerint abszolút hatályon kívül helyezési ok, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül zárták ki. 10 / Nyilvánosság kizárása esetén - a sértett, ha nincs képviselıje; - illetve a vádlott, ha nincs védıje indítványozhatja, hogy a tárgyalás helyszínén tartózkodó, általa megnevezett személy ( un. bizalmi személy ) legyen jelen a tárgyaláson, k i v é v e ha az illetı a tárgyaláson kihallgatandó személy. Nem terjeszthetı elı ilyen indítvány akkor, ha a Be (3) bek. d.) pontja alapján a zárt tárgyalást minısített adat védelme 11 végett rendelték el. /Be.238. (3) bek./ A bíróság zárt tárgyalás esetén figyelmezteti a résztvevıket, hogy a tárgyaláson elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak, szükség esetén figyelmezteti ıket a minısített adattal visszaélés 12 következményeire. A figyelmeztetést jegyzıkönyvben kell rögzíteni. / Be.238..(4) bek./ 8 A évi CLXXXIII. törvény ával megállapított szöveg, hatályos március 1-jétıl 9 Dr. Lakatos Zoltán- Dr. Háger Tamás (2011): A büntetı elsıfokú tárgyalás forgatókönyve és jegyzıkönyvi mintája 4.o. 10 A 2006.évi LI. törvény (Be Novella) 162. (3) bek. szerinti módosítás 11 A 2009.évi CLV. törvény 42. -a által megállapított szöveg 12 A 2009.évi CLV. törvény 42. -a által megállapított szöveg

6 6 Zárt tárgyalásról, illetve a tárgyalásnak azon részérıl, amelyrıl a bíróság a nyilvánosságot kizárta, a sajtó nem adhat tájékoztatást, és a sajtó részére felvilágosítás nem adható; k i v é v e ha a nyilvánosság kizárására azért került sor, mert a hallgatóság a tárgyalás rendjét vagy szabályszerő menetét ismételten megzavarta. /Be.74/B. (2) bek., Be.245. (5) bek./ A sajtó jelenléte a nyilvános tárgyaláson 13 A bíróság nyilvános tárgyalásáról a sajtó jogosult tájékoztatást adni /Be. 74./A. (2) bek./ ; ennek érdekében a sajtó képviselıi jelen lehetnek a tárgyaláson. -- Ajánlott feltüntetni a tárgyalási jegyzıkönyvben, hogy mely médiumok képviselıi jelentek meg, és hogy kívánnak-e hang- vagy képfelvételt készíteni. Ilyen felvételeket a tanács elnökének engedélyével a közszereplınek minısülı bírósági tagokról, jegyzıkönyvvezetırıl, ügyészrıl és a védırıl lehet készíteni; a bírósági tárgyaláson jelenlévı más személyekrıl csak az érintett hozzájárulásával. / Be. 74/B. (1) bek. / -- Ennek tisztázása érdekében indokolt megnyilatkoztatni a vádlottakat, tanúkat, bv. ıröket stb., és a hozzájárulás tárgyában tett nyilatkozatokat célszerő jegyzıkönyvileg rögzíteni. A tanács elnöke a tárgyalás folyamatossága és zavartalansága érdekében az engedélyt megtagadhatja, illetıleg azt a bírósági eljárás bármely szakaszában visszavonhatja. /Be. 74/B. (1)bek./ A másodfokú bíróság a tárgyalást ezt követıen megkezdi. Tanács elnöke felkéri az elıadó bírót az ügy elıadására. Az elıadó bíró ezután az ügyet elıadja. Ismerteti az elsıfokú bíróság ítéletét, a fellebbezést és az arra tett észrevételeket továbbá sz. alatt csatolt okiratokat. / Be (1) bek./ A tanács elnöke tájékoztatást ad, hogy a bíróság tagjai, az ügyész, a vádlott, a védı és a sértett az ügy elıadásának kiegészítését kérhetik. / Be (2) bek./ A tanács elnöke megállapítja, hogy az ügy ismertetésével kapcsolatban kérdés, észrevétel nem merült fel, az ügy elıadásának kiegészítését a jogosultak nem kérik. 13 Dr. Lakatos Zoltán Dr. Háger Tamás (2011): im.5.o.

7 7 /Ha bármely jogosult az ügy elıadásának kiegészítését kéri, ezt, valamint az indítvány alapján történt ismertetést jegyzıkönyvbe kell foglalni, pontosan, beazonosíthatóan megjelölve az ismertetett okiratokat./ A tanács elnöke ezután felvilágosítja a fellebbezésre jogosultakat, hogy elıterjesztéseket, indítványokat tehetnek./ Be (3) bekezdés/ /A másodfokú bíróságnak a tárgyalás e szakaszában kell tisztázni, hogy nincs-e olyan elıterjesztés, bizonyítási, vagy más indítvány, amelyrıl még a bizonyítás lefolytatása, illetve a perbeszédek elıtt szükséges dönteni./ A másodfokú bíróságnak a bizonyítást az ügy elıadása, illetve az elıbb részletezett indítványok elıterjesztése és szükség szerint az azokról szóló döntés után kell felvennie. A másodfokú bíróság ezután bizonyítást folytat le [Be (4) bekezdés]. A bizonyítás során a Be elıírása szerint az elsıfokú bírósági eljárás szabályait is alkalmazni kell. A fellebbezési eljárásban folytatott bizonyítási eljárás, un. részbizonyítás irányulhat a vádlott és a tanú kihallgatására, szakértıi meghallgatásra, bírói szemle tartására, helyszíni szemlére vagy okiratok ismertetésére. Tanúbizonyítás esetén a vádlott és más tanúk kihallgatása elıtt a tanút rendszerint a tárgyalóterem elhagyására kell felhívni. A szakértı végig jelen lehet a fellebbezési tárgyaláson. A részbizonyítás, jellegénél fogva eltér az elsıfokú eljárásban végzett bizonyítástól, így érinthet csak tanúvallomást, vagy szakértıi véleményt, okiratokat. Ha a vádlott részletes kihallgatása nem is indokolt, a terhelti jogok érvényre jutásának biztosítása érdekében szükséges a személyazonosságának megállapítása után a terheltet kioktatni a Be ban, és a ban szabályozott jogokra. Ezen túl értelemszerően alkalmazandók a vádlott, a tanú kihallgatására, valamint a szakértı meghallgatására vonatkozó általános szabályok. A bizonyítás lefolytatása után a tanács elnöke a bizonyítási eljárást /a részbizonyítást/ befejezettnek nyilvánítja. A tanács elnöke ezután felhívja a jogosultakat a perbeszédek, illetve felszólalások megtartására. /Perbeszédet elıször a fellebbezı tart. Ha az ügyész is fellebbezett, elıször ı mondja el a perbeszédet, ezután felszólalhat a sértett, illetve sértetti képviselı is, majd a védıbeszédeket tartják meg, végül a vádlott szólalhat fel./ A perbeszédek, felszólalások /ha az ügyész is fellebbezett / Ügyész:. Sértett/sértetti képviselı:

8 8 Védı:. Vádlott: Ezt követıen a másodfokú bíróság határozathozatal céljából tanácsülést tart. A másodfokú bíróság ezután meghozta, majd tanács elnöke nyilvánosan kihirdette és megindokolta a külön íven szövegezett ítéletet/végzést. /Ha a Be (1) bekezdés (1) bekezdés a) - c) pontjaiban foglaltak szerint a másodfokú ítélet ellen a jogosultak fellebbezéssel élhetnek, úgy errıl ıket a másodfokú tanács elnöke részletesen kioktatja. Ha joghatályos fellebbezést jelentenek be, akkor intézkedik az iratoknak a harmadfokú bíróság felé történı felterjesztésérıl/. Érdemi döntésnél fellebbezési lehetıség hiányában, vagy ha nem jelentenek be fellebbezést: a tanács elnöke megállapítja, hogy a másodfokú határozat folytán az elsı fokú ítélet jogerıre emelkedett és végrehajtható. /A tanács elnöke ilyen esetben megmagyarázza a döntés lényegét, az esetleges eltérést az elsı fokú ítélettıl és tájékoztatást ad a jogerı kapcsán, hogy további fellebbezésnek már nincs helye, az ítélet végrehajtható. Ha a másodfokú bíróság az elsıfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és új eljárást rendel el, értelemszerően a jogerı megállapítására nem kerül sor, a tanács elnöke ekkor az új eljárás lefolytatásáról ad tájékoztatást. Hatályon kívül helyezésnél szükség szerint dönt a másodfokú bíróság a Be alapján a kényszerintézkedésrıl, mely határozat ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz./ Ezt követıen a tanács elnöke a fellebbezési tárgyalást órakor berekeszti azzal, hogy.ft bőnügyi költség merült fel, mely a költségjegyzékbe a tételszámon került bevezetésre. Kmft. a tanács elnöke. jegyzıkönyvvezetı

9 9 III. Jegyzıkönyvi minta olyan érdemi fellebbezési tárgyalásról, ahol nem kerül sor bizonyítás felvételére Megyei Bíróság/ Ítélıtábla Bf sz. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült a.. Megyei Bíróságon/ Ítélıtáblán a bőntette miatt ellen indított büntetıügyben a -ben, 20 évi.hó napján a. sz. tárgyalóteremben megtartott nyilvános / nem nyilvános fellebbezési tárgyalásról. Jelen vannak: a tanács elnöke vádlott védı elıadó bíró sértett/ sértetti képv. szavazó bíró jegyzıkönyvvezetı ügyész A másodfokú tanács elnöke a fellebbezési tárgyalást az ügy megjelölésével megnyitja, ezután a hallgatóságot, illetıleg a jelenlévıket a csend és a rend megtartására és a rendzavarás következményeire figyelmezteti / a Be alapján alkalmazandó 281. (1) bek./ Ha a tárgyalás kitőzött és tényleges megkezdésének idıpontja - lényegesen - eltér, ennek okát rögzíti. /Be (2) bek. c) pont /

10 10 Közli a bíróság tagjai, a jegyzıkönyvvezetı, az ügyész és a védı nevét. /Be (1) bek./ A kizárási és egyéb indítványok elıterjesztése kapcsán irányadók a II. pont vonatozó részében foglaltak. Fel kell tüntetni, hogy a tárgyalási jegyzıkönyv a tárgyalással egyidejőleg készül; vagy nem. (Ha nem: azt közli a tanács elnöke, hogy a jegyzıkönyv a tárgyalástól számított 8 napon belül készül el, és ezt követıen a bíróság büntetı kezelıirodáján tekinthetı meg.) / Be (2) bek. h.) pont; Be (1) bek. / A tanács elnöke számba veszi a megjelenteket és megvizsgálja, hogy a tárgyalás megtartható-e. / A Be (1) bekezdése szerint a vádlott távollétében a tárgyalás megtartható, ha a vádlott elızetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetıleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést. A törvényhely (2) bekezdése értelmében a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A tárgyalás megtarthatóságának megállapításakor kell vizsgálni, hogy a Be (1) és (2) bekezdése szerinti ötnapos tárgyalási idıköz eltelt-e./ A tanács elnöke megállapítja, hogy az idézettek megjelentek, illetve a sértett értesítése szabályszerően megtörtént, ezért a tárgyalás megtartásának nincs akadálya. /A megjelentek számbavétele során a tanács elnöke megállapítja a vádlott személyazonosságát, melyre a személyazonosító igazolvány, vagy más, a személyazonosság igazolására alkalmas közokirat / vezetıi engedély, útlevél, születési anyakönyvi kivonat stb./ alapján kerül sor. A Be (1) bekezdésében írt adatokat - ha nem szükséges külön a vádlott meghallgatása - itt célszerő jegyzıkönyvbe foglalni. Ha külön meghallgatja a bíróság a vádlottat, akkor a meghallgatás elıtt./ Ha a megidézett védı nem jelent meg, helyette a vádlott más védıt hatalmazhat meg. Ha a védı tárgyalási részvétele kötelezı, és a meghatalmazott védı nem jelenik meg és helyettesítésérıl sem gondoskodik, a bíróság helyettes védıt jelöl ki, illetve a meg nem jelent kirendelt védı helyett más védıt rendel ki. A helyettes vagy a kirendelt új védınek idıt kell biztosítani arra, hogy a védelemhez felkészüljön. A tárgyalás megtartható, de a vádlott vagy a tárgyaláson jelenlévı védı kérelmére a az eljárást nem lehet ilyen esetben befejezni, a tárgyalást ekkor a meg nem jelent védı költségére el kell napolni. /Be (3) bekezdés/ 14 / A Be a folytán a Be (3) bekezdésének új szabályát alkalmazni kell a másodfokú eljárásban is, értelemszerően a másodfokú eljárás jellegéhez főzıdı eltérésekkel. A másodfokú tárgyalás a helyettes védı részvétel megtartható, de a vádlott vagy e védı kérelmére a tárgyalást el kell napolni, függetlenül attól, hogy bizonyítást vesznek fel vagy sem. Amikor bizonyítás nem folyik, az ügy elıadása, valamint az indítványok megtétele után kerül sor a tárgyalás elnapolására, perbeszédeket tehát ilyen irányú védelmi kérelemnél a határnapon nem tartanak./ 14 A évi CLXXXIII. törvény ával megállapított szöveg, hatályos március 1-jétıl

11 11 A nyilvánosság kizárása és a sajtónyilvánosság kapcsán a II. pontban írtak irányadók. A másodfokú bíróság a tárgyalást ezt követıen megkezdi. Tanács elnöke felkéri az elıadó bírót az ügy elıadására. Az elıadó bíró ezután az ügyet elıadja. Ismerteti az elsıfokú bíróság ítéletét, a fellebbezést és az arra tett észrevételeket továbbá sz. alatt csatolt okiratokat. / Be (1) bek./. A tanács elnöke tájékoztatást ad, hogy a bíróság tagjai, az ügyész, a vádlott, a védı és a sértett az ügy elıadásának kiegészítését kérhetik. / Be (2) bek./ A tanács elnöke megállapítja, hogy az ügy ismertetésével kapcsolatban kérdés, észrevétel nem merült fel, az ügy elıadásának kiegészítését a jogosultak nem kérik. / Ha bármely jogosult az ügy elıadásának kiegészítését kéri, ezt, valamint az indítvány alapján történt ismertetést jegyzıkönyvbe kell foglalni, pontosan, beazonosíthatóan megjelölve az ismertetett okiratokat./ A tanács elnöke ezután felvilágosítja a fellebbezésre jogosultakat, hogy elıterjesztéseket, indítványokat tehetnek. / Be (3) bekezdés/. / A másodfokú bíróságnak a tárgyalás e szakaszában kell tisztázni, hogy nincs-e olyan elıterjesztés, bizonyítási, vagy más indítvány, amelyrıl még a perbeszédek elıtt szükséges dönteni./ Ha nincs ilyen indítvány, a tanács elnöke megállapítja, hogy elıterjesztéssel, indítvánnyal a fellebbezésre jogosultak nem éltek. / Ha döntést igénylı elıterjesztés, indítvány érkezik, akkor azt a másodfokú bíróság pervezetı végzéssel elbírálja, helyt adva, vagy elutasítva az elıterjesztett kérelmet./ A tanács elnöke felhívja a jogosultakat a perbeszédek, illetve felszólalások megtartására. /A Be.366. (5) bekezdése értelmében a tárgyaláson, ahol nem folytatnak bizonyítást, az ügy elıadása után, illetıleg az elıterjesztések, indítványok, valamint azok elbírálását követıen kerül sor a perbeszédek megtartására. Perbeszédet elıször a fellebbezı tart. Ha az ügyészi is fellebbezett, elıször ı mondja el a perbeszédet, ezután felszólalhat a sértett, illetve sértetti képviselı is, majd a védıbeszédeket tartják meg, végül a vádlott szólalhat fel. /

12 12 A perbeszédek, felszólalások /ha az ügyész is fellebbezett / Ügyész:. Sértett/sértetti képviselı: Védı:. Vádlott: Ezt követıen a másodfokú bíróság határozathozatal céljából tanácsülést tart. A másodfokú bíróság ezután meghozta, majd tanács elnöke nyilvánosan kihirdette és megindokolta a külön íven szövegezett ítéletet/végzést. / Ha a Be (1) bekezdés (1) bekezdés a-c) pontjaiban foglaltak szerint a másodfokú ítélet ellen a jogosultak fellebbezéssel élhetnek, úgy errıl ıket a másodfokú tanács elnöke részletesen kioktatja, ha joghatályos fellebbezést jelentenek be, akkor intézkedik az iratoknak a harmadfokú bíróság felé történı felterjesztésérıl/. Fellebbezési lehetıség hiányában, vagy ha nem jelentenek be fellebbezést: a tanács elnöke megállapítja, hogy a másodfokú határozat folytán az elsı fokú ítélet jogerıre emelkedett. Ezt követıen a tárgyalást órakor berekeszti azzal, hogy.ft bőnügyi költség merült fel, mely a költségjegyzékbe a tételszámon került bevezetésre. Kmft. a tanács elnöke. jegyzıkönyvvezetı

13 13 IV. A másodfokú eljárásban tartott nyilvános ülés jegyzıkönyvezése Megyei Bíróság/ Ítélıtábla Bf sz. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült a.. Megyei Bíróságon/ Ítélıtáblán a bőntette miatt ellen indított büntetıügyben a -ben, 20 évi.hó napján a. sz. tárgyalóteremben megtartott nyilvános / zárt ülésrıl. Jelen vannak: a tanács elnöke vádlott védı elıadó bíró sértett/ sértetti képv. szavazó bíró jegyzıkönyvvezetı ügyész A másodfokú tanács elnöke a nyilvános ülést az ügy megjelölésével megnyitja, ezután a hallgatóságot, illetıleg a jelenlévıket a csend és a rend megtartására és a rendzavarás következményeire figyelmezteti / a Be alapján alkalmazandó 281. (1) bek./ Ha a nyilvános ülés kitőzött és tényleges megkezdésének idıpontja - lényegesen - eltér, ennek okát rögzíti. /Be (2) bek. c) pont /

14 14 Közli a bíróság tagjai, a jegyzıkönyvvezetı, az ügyész és a védı nevét. /Be (1) bek./ A kizárási és egyéb indítványok kapcsán a II. pontban foglaltak az irányadók. Feltüntetendı, hogy a jegyzıkönyv az eljárási cselekménnyel egyidejőleg készül; vagy nem. (Ha nem: azt közli a tanács elnöke, hogy a jegyzıkönyv a tárgyalástól számított 8 napon belül készül el, és ezt követıen a bíróság büntetı kezelıirodáján tekinthetı meg.) / Be (2) bek. h.) pont; Be (1) bek. / A tanács elnöke számba veszi a megjelenteket és megvizsgálja, hogy a tárgyalás megtartható-e. / A Be (3) bekezdésének szabályai szerint a nyilvános ülést a szabályszerően megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható. A törvényhely (4) bekezdése értelmében a nyilvános ülés elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Vizsgálandó, hogy a Be (1) bekezdése alapján alkalmazandó 364. (1) bekezdésében megfogalmazott ötnapos határidı eltelt-e./ Ha a megidézett védı nem jelent meg, helyette a vádlott más védıt hatalmazhat meg. Ha a védı részvétele kötelezı, és a meghatalmazott védı nem jelenik meg és helyettesítésérıl sem gondoskodik, a bíróság helyettes védıt jelöl ki, illetve a meg nem jelent kirendelt védı helyett más védıt rendel ki. A helyettes vagy a kirendelt új védınek idıt kell biztosítani arra, hogy a védelemhez felkészüljön. A nyilvános ülés megtartható, de a vádlott vagy a jelenlévı védı kérelmére az eljárást nem lehet ilyen esetben befejezni, a nyilvános ülést ekkor a meg nem jelent védı költségére el kell napolni. /Be (3) bekezdés/ 15 / A Be a folytán a Be (3) bekezdésének új szabályát alkalmazni kell a másodfokú eljárás nyilvános ülésén is, értelemszerően ezen eljárás jellegéhez főzıdı eltérésekkel. A másodfokú nyilvános ülés a helyettes védı részvétel megtartható az ügy elıadására, a vádlott meghallgatására sor kerülhet - de a vádlott vagy e védı kérelmére a nyilvános ülést el kell napolni. Ilyen irányú védelmi indítványnál a perbeszédeket már csak az elnapolt nyilvános ülésen tartanak./ A tanács elnöke megállapítja, hogy az idézettek megjelentek, illetve a sértett értesítése szabályszerően megtörtént, ezért a nyilvános ülés megtartásának nincs akadálya. / Vagy a vádlott nem jelent meg, de idézése szabályszerően megtörtént, így a nyilvános ülés megtartható. / A nyilvános ülésen az ügyész részvétele nem kötelezı (Be (2) bek.). A nyilvánosság kizárása és a sajtónyilvánosság kapcsán ld. a II. pontban írtakat. 15 A évi CLXXXIII. törvény ával megállapított szöveg, hatályos március 1-jétıl

15 15 A másodfokú bíróság a nyilvános ülést ezt követıen megkezdi. Tanács elnöke felkéri az elıadó bírót az ügy elıadására. / A Be (1) bekezdése szerint a nyilvános ülésen az ügy elıadása ha azt a jelenlévık nem kérik mellızhetı. Ha a bíróság nem tartja indokoltnak az ügy elıadását, akkor nyilatkozatja a jogosultakat, hogy kérik-e az elıadást, ha igen, az ügyet elı kell adni, ellenkezı esetben az elıadás mellızhetı./ Az elıadó bíró ezután az ügyet elıadja. Ismerteti az elsıfokú bíróság ítéletét, a fellebbezést és az arra tett észrevételeket továbbá sz. alatt csatolt okiratokat. / Be (1) bek./. A tanács elnöke tájékoztatást ad, hogy a bíróság tagjai, az ügyész, a vádlott, a védı és a sértett az ügy elıadásának kiegészítését kérhetik. / Be (1) bek. és Be (2) bek./ A tanács elnöke megállapítja, hogy az ügy ismertetésével kapcsolatban kérdés, észrevétel nem merült fel, az ügy elıadásának kiegészítését a jogosultak nem kérik. / Ha bármely jogosult az ügy elıadásának kiegészítését kéri, ezt, valamint az indítvány alapján történt ismertetést jegyzıkönyvbe kell foglalni, pontosan, beazonosíthatóan megjelölve az ismertetett okiratokat./ A tanács elnöke ezután felvilágosítja a fellebbezésre jogosultakat, hogy elıterjesztéseket, indítványokat tehetnek. / Be (3) bekezdés/ / A másodfokú bíróságnak a nyilvános ülés ezen szakaszában kell tisztázni, hogy nincs-e olyan elıterjesztés, bizonyítási, vagy más indítvány, amelyrıl még a perbeszédek elıtt szükséges dönteni./ Ha nincs ilyen indítvány, a tanács elnöke megállapítja, hogy elıterjesztéssel, indítvánnyal a fellebbezésre jogosultak nem éltek. Ha szükséges, a bíróság a Be (1) bekezdés b) pontja alapján ekkor hallgatja meg a vádlottat a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében. A másodfokú bíróság ezt követıen a vádlottat hallgatja meg. / A büntetéskiszabási körülményekre tett elıadás is vallomás, ezért a vádlottat érdemi nyilatkozata elıtt figyelmeztetni kell a hallgatás jogára./ / Ha döntést igénylı elıterjesztés, indítvány érkezik, akkor azt a másodfokú bíróság pervezetı végzéssel elbírálja, helyt adva, vagy elutasítva az elıterjesztett kérelmet./ vádlott születési helye, ideje, anyja neve, lakóhely és tartózkodási hely címe, állampolgársága, személyazonosító igazolványának száma / Be.117. (1) bek./

16 16 A másodfokú tanács elnöke ezt követıen kioktatja a vádlottat a Be.117. (2) bekezdése szerint a hallgatás jogára, valamint a Be (2) bekezdésben írt eljárási jogaira. Vádlott: A figyelmeztetést megértettem... Egyéb kérdés, észrevétel a vádlott meghallgatásával kapcsolatban nincs, tanács elnöke a vádlotti meghallgatást befejezettnek nyilvánítja. A tanács elnöke ezután felhívja a jogosultakat a perbeszédek, illetve felszólalások megtartására. /A Be (5) bekezdése értelmében perbeszédet elıször a fellebbezı tart. Ha az ügyészi is fellebbezett, elıször ı mondja el a perbeszédet, ezután felszólalhat a sértett, illetve sértetti képviselı is, majd a védıbeszédeket tartják meg, végül a vádlott szólalhat fel./ A perbeszédek, felszólalások /ha az ügyész is fellebbezett / Ügyész:. Sértett/sértetti képviselı: Védı:. Vádlott: Ezt követıen a másodfokú bíróság határozathozatal céljából tanácsülést tart. A másodfokú bíróság ezután meghozta, majd tanács elnöke nyilvánosan kihirdette és megindokolta a külön íven szövegezett ítéletet/végzést. / Ha a Be (1) bekezdés (1) bekezdés a) - c) pontjaiban foglaltak szerint a másodfokú ítélet ellen a jogosultak fellebbezéssel élhetnek, úgy errıl ıket a másodfokú tanács elnöke részletesen kioktatja, ha joghatályos fellebbezést jelentenek be, akkor intézkedik az iratoknak a harmadfokú bíróság felé történı felterjesztésérıl/. Fellebbezési lehetıség hiányában, vagy ha nem jelentenek be fellebbezést: a tanács elnöke megállapítja, hogy a másodfokú határozat folytán az elsı fokú ítélet jogerıre emelkedett. Ezt követıen a nyilvános ülést órakor berekeszti azzal, hogy.ft bőnügyi költség merült fel, mely a költségjegyzékbe a tételszámon került bevezetésre. Kmft. a tanács elnöke jegyzıkönyvvezetı

17 17 V. A harmadfokú nyilvános ülés jegyzıkönyvezése Ítélıtábla Bhar sz. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült a..ítélıtáblán a bőntette miatt ellen indított büntetıügyben a - ben, 20 évi.hó napján a. sz. tárgyalóteremben megtartott harmadfokú nyilvános ülésrıl / zárt ülésrıl. Jelen vannak: a tanács elnöke vádlott védı elıadó bíró sértett/ sértetti képv. szavazó bíró jegyzıkönyvvezetı ügyész A harmadfokú tanács elnöke a nyilvános ülést az ügy megjelölésével megnyitja, ezután a hallgatóságot, illetıleg a jelenlévıket a csend és a rend megtartására és a rendzavarás következményeire figyelmezteti / a Be alapján alkalmazandó 281. (1) bek./ Ha a nyilvános ülés kitőzött és tényleges megkezdésének idıpontja - lényegesen - eltér, ennek okát rögzíti. /Be (2) bek. c) pont /

18 18 Közli a bíróság tagjai, a jegyzıkönyvvezetı, az ügyész és a védı nevét. /Be (1) bek./ A kizárási és egyéb indítványok tekintetében ld. a II. pontot. Fel kell tüntetni, hogy a jegyzıkönyv az eljárási cselekménnyel egyidejőleg készül; vagy nem. (Ha nem: azt közli a tanács elnöke, hogy a jegyzıkönyv a tárgyalástól számított 8 napon belül készül el, és ezt követıen a bíróság büntetı kezelıirodáján tekinthetı meg.) / Be (2) bek. h.) pont; Be (1) bek. / A tanács elnöke számba veszi a megjelenteket és megvizsgálja, hogy a nyilvános ülés megtartható-e. / A harmadfokú nyilvános ülésen az ügyész részvétele kötelezı (Be (1) bek.). A törvényhely (2) bekezdése szerint a vádlott távollétében a nyilvános ülés megtartható, ha a vádlott elızetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetıleg a vádlott terhére fellebbezést nem jelentettek be. A megtarthatóságnál kell vizsgálni, hogy a Be.393. (3) (4) bekezdésben írt ötnapos határidı eltelt-e./ Ha a megidézett védı nem jelent meg, helyette a vádlott más védıt hatalmazhat meg. Ha a védı részvétele kötelezı, és a meghatalmazott védı nem jelenik meg és helyettesítésérıl sem gondoskodik, a bíróság helyettes védıt jelöl ki, illetve a meg nem jelent kirendelt védı helyett más védıt rendel ki. A helyettes vagy a kirendelt új védınek idıt kell biztosítani arra, hogy a védelemhez felkészüljön. A nyilvános ülés megtartható, de a vádlott vagy a jelenlévı védı kérelmére az eljárást nem lehet ilyen esetben befejezni, a nyilvános ülést ekkor a meg nem jelent védı költségére el kell napolni. /Be (3) bekezdés/ 16 / A Be a és a folytán a Be (3) bekezdésének új szabályát alkalmazni kell a harmadfokú eljárásban is, értelemszerően ezen eljárás jellegéhez főzıdı eltérésekkel. A nyilvános ülés a helyettes védı részvétel megtartható, de a vádlott vagy e védı kérelmére azt el kell napolni a védelemhez főzıdı jogok megfelelı biztosítása érdekében. A nyilvános ülésen az ügy elıadására és indítványok tételére kerülhet sor ilyen esetben. A perbeszédeket az elnapolt nyilvános ülésen tarthatják meg a jogosultak. A tanács elnöke megállapítja, hogy az idézettek megjelentek, illetve a sértett értesítése szabályszerően megtörtént, ezért a nyilvános megtartásának nincs akadálya./ Vagy: A vádlott szabályszerő idézés ellenére nem jelent meg, de elızetesen bejelentette, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni, a nyilvános ülés megtartásának nincs akadálya. / Ha a vádlott terhére nem fellebbeztek, akkor külön bejelentı nyilatkozat nélkül is megtartható a nyilvános ülés, hasonlóan a másodfokú fellebbezési tárgyaláshoz./ /A megjelentek számbavétele során a tanács elnöke megállapítja a vádlott személyazonosságát, melyre a személyazonosító igazolvány, vagy más, a 16 A évi CLXXXIII. törvény ával megállapított szöveg, hatályos március 1-jétıl

19 19 személyazonosság igazolására alkalmas közokirat / vezetıi engedély, útlevél, születési anyakönyvi kivonat stb./ alapján kerül sor. A Be.117. (1) bekezdésében írt adatokat - ha nem szükséges külön a vádlott meghallgatása - itt célszerő jegyzıkönyvbe foglalni. Ha külön meghallgatja a bíróság a vádlottat, akkor a meghallgatás elıtt./ A nyilvánosság kizárása és a sajtónyilvánosság kapcsán ld. a II. pontban írtakat. A harmadfokú bíróság a nyilvános ülést ezt követıen megkezdi. Tanács elnöke felkéri az elıadó bírót az ügy elıadására. Az elıadó bíró ezután az ügyet elıadja. Ismerteti az elsıfokú bíróság ítéletét, a másodfokú bíróság ítéletét, a fellebbezéseket és az arra tett észrevételeket továbbá sz. alatt csatolt okiratokat. / Be. 393., Be.366. (1) bek./. A tanács elnöke tájékoztatást ad, hogy a bíróság tagjai, az ügyész, a vádlott, a védı és a sértett az ügy elıadásának kiegészítését kérhetik. / Be (2) bek./ A tanács elnöke megállapítja, hogy az ügy ismertetésével kapcsolatban kérdés, észrevétel nem merült fel, az ügy elıadásának kiegészítését a jogosultak nem kérik. / Ha bármely jogosult az ügy elıadásának kiegészítését kéri, ezt, valamint az indítvány alapján történt ismertetést jegyzıkönyvbe kell foglalni, pontosan, beazonosíthatóan megjelölve az ismertetett okiratokat./ A tanács elnöke ezután felvilágosítja a fellebbezésre jogosultakat, hogy elıterjesztéseket, indítványokat tehetnek. / Be (3) bekezdés/ / A harmadfokú bíróságnak a nyilvános ülés ezen szakaszában kell tisztázni, hogy nincs-e olyan elıterjesztés, indítvány, amelyrıl még a perbeszédek elıtt szükséges dönteni./ Ha nincs ilyen indítvány, a tanács elnöke megállapítja, hogy elıterjesztéssel, indítvánnyal a fellebbezésre jogosultak nem éltek. / Ha döntést igénylı elıterjesztés, indítvány érkezik, akkor azt a másodfokú bíróság pervezetı végzéssel elbírálja, helyt adva, vagy elutasítva az elıterjesztett kérelmet./ A tanács elnöke felhívja a jogosultakat a perbeszédek, illetve felszólalások megtartására. /A Be (5) bekezdése értelmében az elıterjesztések, indítványok, valamint azok elbírálását követıen kerül sor a perbeszédek megtartására. Perbeszédet elıször a fellebbezı tart. Ha az ügyészi is fellebbezett, elıször ı mondja el a perbeszédet, ezután felszólalhat a sértett, illetve sértetti képviselı is, majd a védıbeszédeket tartják meg, végül a vádlott szólalhat fel. /

20 20 A perbeszédek, felszólalások /ha az ügyész is fellebbezett / Ügyész:. Sértett/sértetti képviselı: Védı:. Vádlott: Ezt követıen a harmadfokú bíróság határozathozatal céljából tanácsülést tart. A harmadfokú bíróság ezután meghozta, majd tanács elnöke nyilvánosan kihirdette és megindokolta a külön íven szövegezett ítéletet/végzést. A tanács elnöke megállapítja, hogy a harmadfokú határozat folytán a másodfokú bíróság ítélete jogerıre emelkedett. Ezt követıen a nyilvános ülést órakor berekeszti azzal, hogy.ft bőnügyi költség merült fel, mely a költségjegyzékbe a tételszámon került bevezetésre. Kmft. a tanács elnöke. jegyzıkönyvvezetı