2017. évi törvény. egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról

Átírás

1 évi törvény egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosítása 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény a) 31. b) pontjában a házastársánál szövegrész helyébe a házastársánál, élettársánál szöveg, b) 58/A. (1) bekezdésében a házastársa szövegrész helyébe a házastársa, élettársa szöveg lép. 2. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása 2. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: Jövedelemszerzés helye:) e) kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, bírói, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján megszerzett jövedelem esetében a d) alpontban foglaltaktól függetlenül a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam; Az Szjatv. 72. (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 3. [A jövedelem megállapításánál az (1) (3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:] h) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz, szerződés-hosszabbítási díj, visszailleszkedési támogatás, a honvédek jogállásáról szóló évi CCV. törvény 74/A. -a szerinti juttatás és családalapítási támogatás; 4.

2 Az Szjatv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 2. A honvédek jogállásáról szóló évi CCV. törvény módosítása 5. A Hjt. 8. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A jognyilatkozatot a címzettel, továbbá a jogi képviselővel eljáró címzett esetén a jogi képviselővel is közölni kell. Ha a jognyilatkozatot a címzettel és a jogi képviselővel is közölték, a közlés időpontjának a későbbi közlést kell tekinteni. 6. A Hjt. 31. (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) Szolgálati viszony a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és a katonai szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas vagy vélelmezhetően alkalmas magyar állampolgárral létesíthető, akivel szemben a (2) és a (3) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn. (1a) A katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság, valamint a vélelmezhető alkalmasság feltételeit és az alkalmasság vizsgálatának rendjét miniszteri rendelet határozza meg. 7. A Hjt. 32. (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Hivatásos szolgálati viszony létesíthető) d) a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szerződéses szolgálati viszonnyal, önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal, honvédségi szervezettel fennálló kormányzati szolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyal vagy munkaviszonnyal rendelkező személlyel, 8. A Hjt a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2) A (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti vezényléskor, valamint annak időtartama alatt a kinevezés, az áthelyezés és megbízás szabályait megfelelően alkalmazni kell. 9. A Hjt. 55. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A megbízás időtartama alatt az állomány tagja részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár. Ha a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek együttes összege kevesebb, mint az eredeti beosztás szerinti illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek együttes összege, akkor az illetmény távolléti díjba tartozó elemeit az eredeti beosztás szerint kell megállapítani. 10.

3 3 A Hjt. 77. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. A szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot jogszabály állapítja meg. A kezdő beosztásokat valamint az általános előmeneteli rendbe tartozó, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztásokat kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásként kell rendszeresíteni. Ahol e törvény rendszeresített rendfokozatot említ, azon a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén a magasabb rendfokozatot kell érteni. A kettős rendfokozattal rendszeresített beosztások és a speciális előmeneteli rendű beosztások esetén, valamint az általános előmeneteli rendű beosztásokba a 83. (5) bekezdésének alkalmazásával történő kinevezés esetén az állomány tagja által viselt és a rendszeresített rendfokozat eltérhet egymástól. A szolgálati beosztásokat, a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó alapvető követelményeket munkaköri jegyzékben, állománytáblában rögzíteni kell. 11. A Hjt. 83. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Kötelező várakozási idő letelte előtt az állomány tagja a (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén miniszteri rendeletben meghatározottak szerint nevezhető ki magasabb beosztásba. 12. (1) A Hjt. 84. (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) A kötelező várakozási idő leteltét követően a magasabb beosztásba kinevezéskor az állomány előírt feltételekkel rendelkező tagját elő kell léptetni vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezni. Ettől eltérően a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezéskor a munkáltatói jogkört gyakorló dönt az előléptetésről vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésről. (2) Az állomány általános előmeneteli rendű beosztást betöltő tagját ha a beosztásba a 83. (5) bekezdése alkalmazásával került kinevezésre a kötelező várakozási idő leteltekor elő kell léptetni a következő rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel. Ha az előléptetésre nem kerül sor, az állomány tagját viselt rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásban kell továbbfoglalkoztatni, vagy 46. (1) bekezdése szerinti feltételeknek való megfelelés esetén rendelkezési állományba kell helyezni. (3) A (2) bekezdéstől eltérően az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített, nem kezdő beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához előírt kötelező várakozási idő leteltét követően léptethető elő vagy nevezhető ki első tábornoki rendfokozatba, ha rendelkezik a (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel. (2) A Hjt a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: (3a) Ha az állomány kezdő beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához előírt kötelező várakozási

4 idő leteltét követően elő kell léptetni, ha rendelkezik a 83. (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel. Ellenkező esetben szolgálati viszonyát a 62. (2) bekezdés e) pontja szerint meg kell szüntetni. (3) A Hjt a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Ha az állomány tagja előléptetésének e törvény szerinti feltételei fennállnak, azonban előléptetésére az (5) bekezdés c) pontja miatt nem került sor, és az eljárás nem végződött a büntetőjogi, a fegyelmi felelősség vagy a méltatlanság megállapításával, az állomány tagját az eljárás jogerős befejezésekor elő kell léptetni, a feltételek teljesítésének idejére visszamenőleges hatállyal. 13. A Hjt. 51/A. alcíme helyébe a következő alcím lép: 51/A. A fokozati vizsga 85/A. (1) Az állomány miniszteri rendeletben meghatározott nem vezetői beosztást betöltő tagja a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a motiváció fenntartása és a szervezeti tudás fejlesztése érdekében fokozati vizsgát tehet. Állománycsoport-váltás esetén, valamint a tiszti és az altiszti állomány tagjának előmenetele esetén a fokozati vizsga alapjául szolgáló időtartam ha a fokozati vizsga letételére lehetőség van a magasabb rendfokozathoz kapcsolódóan indul, illetve kezdődik újra. (2) A tiszti és az altiszti állomány esetében a fokozati vizsga négyszintű, legénységi állomány esetében háromszintű. (3) A tiszti és az altiszti állomány esetében az első fokozati vizsgát legkorábban a kötelező várakozási idő leteltének évében lehet letenni, a következő fokozati vizsgák pedig négyévente tehetőek. Az állomány speciális előmeneteli rendű beosztást betöltő törzszászlós rendfokozatú tagja az első fokozati vizsgát legkorábban a rendfokozatba lépés évétől számított hatodik évben teheti le. A negyedik fokozati vizsga letételét követően további négyévente a negyedik fokozatnak megfelelő vizsga megújítható. (4) A legénységi állomány tagja az első fokozati vizsgát legkorábban az állományba vételtől számított harmadik évben, a következő fokozati vizsgákat pedig háromévente teheti le. A harmadik fokozati vizsga letételét követően további háromévente a harmadik fokozatnak megfelelő vizsga megújítható. (5) A fokozati vizsga halasztására vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg. (6) A (3) és a (4) bekezdés szerinti vizsga alapjául szolgáló időbe be nem számítható időtartamokat miniszteri rendelet határozza meg. 14. A Hjt a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az 57. (1) bekezdés alkalmazása esetén a határozott időre szóló előléptetés, kinevezés, alacsonyabb rendfokozat megállapításának időtartamát a vezénylést megelőzően viselt rendfokozathoz meghatározott várakozási időbe kell beleszámítani. 15.

5 5 A Hjt. 87. (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) Az állomány tagját a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelési jogkörében eljárva, írásban, miniszteri rendeletben meghatározott időközönként, illetve esetekben értékeli. A teljesítményértékelés célja az előmenetel objektivitásának biztosítása, az egyéni kezdeményezésen és a vezetői elgondoláson alapuló hatékony kiválasztási rendszer működtetése. (2) A Tábori Lelkészi Szolgálat tagját nem kell értékelni. 16. (1) A Hjt. 99. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére legfeljebb a gyermeke hároméves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig, az állomány három vagy több gyermeket nevelő tagja esetén a gyermek ötéves, fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves koráig rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható. (2) A Htj. 99. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló rész-szolgálatteljesítést engedélyez, az legkorábban a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik, és az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a gyermek hároméves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig három vagy több gyermeket nevelő állomány tag esetén a gyermek öt-, illetve tizennyolc éves koráig tart. A rész-szolgálatteljesítés tényét a munkaköri leírásban rögzíteni kell. 17. A Hjt (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből legalább két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. 18. A Hjt (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Az állomány tagja nem jogosult a (4) bekezdés szerinti illetményre) e) a szolgálati viszony 58. (1) bekezdése és 58/A. (1) bekezdése szerinti szünetelése időtartamára. 19. (1) A Hjt (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

6 [Az (1) (4) bekezdéstől eltérően az állomány 46. (1) bekezdés f) s) és v) pontja, valamint ha az állomány tagjának illetményére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok irányadóak b) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagjának alapilletményét] b) ha az a) pont aa) alpontja alapján nem állapítható meg a besorolás, vagy a rendelkezési állományba helyezést megelőzően betöltött beosztás január 1-je előtt az e törvény december 31-én hatályos rendelkezései szerinti VII. besorolási osztályba tartozott, és nem részesült az a) pont ab) alpontja szerinti magasabb alapilletményben sem, akkor az I. besorolási osztály és a viselt rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória alapján (kell megállapítani.) (2) A Hjt a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Az (1)-(4) bekezdést az állomány 46. (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó, vagy a nem Magyarországon települő honvédségi szervezet vagy a Magyarországon települő honvédségi szervezet külföldön működő szervezeti elemének szolgálati beosztásában tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a tartós külföldi szolgálatot megelőző napon alapilletményre a) magasabb besorolási osztály szerinti volt jogosult, mint a külföldi szolgálat során betöltött beosztáshoz tartozó besorolási osztály, vagy b) a (4) bekezdés d) vagy e) pontja alapján volt jogosult, akkor a külföldi szolgálat alatt részére járó alapilletményt a külföldi szolgálatot megelőző napon érvényes besorolási osztály vagy vezénylő zászlósi vagy felsővezetői beosztási szint szerint kell részére megállapítani. 20. A Hjt a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) A (3) bekezdéstől eltérően, ha az állomány tagja a 85/A. (3) vagy (4) bekezdése szerinti időpontban a fokozati vizsgát nem teszi le, akkor a következő év első napjától kezdve az (1) bekezdés szerint jogosult a honvédelmi szolgálati díjra mindaddig, amíg a soron következő fokozati vizsgát nem teszi le. 21. A Hjt a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki: (4) A jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött időt újból meg kell állapítani a 92. és 93. -ban foglaltak figyelembevételével a) a szolgálaton kívüli állományból hivatásos állományba történő visszavételkor, b) az 51. (7) és (8) bekezdése szerinti esetekben, és c) a szolgálati viszony szünetelésének az 58/A. (1) bekezdése szerinti szakmai vezetői megbízatás megszűnése miatti megszűnése esetén [a (4) és (5) bekezdés alkalmazásában az a)-c) pont a továbbiakban együtt: újbóli állományba vétel]. (5) Ha a szolgálati viszonyban töltött idő (4) bekezdés szerinti felülvizsgálata során megállapítást nyer, hogy az állomány tagja olyan szolgálati idővel rendelkezik, amelynek figyelembevételével a szolgálati viszonya folyamatos fennállása esetén a (4) bekezdés szerinti esetben történő újbóli állományba vétel előtt már jogosult lett volna az (1) bekezdés szerinti

7 7 jubileumi jutalomra, és arra más jogviszonya alapján nem szerzett jogosultságot, az újbóli állományba vétel napján arra jogosulttá válik. (6) Az (5) bekezdés szerinti jubileumi jutalmat az állomány tagjának újbóli állományba vétele napján érvényes illetménye figyelembevételével számított távolléti díj alapján kell megállapítani, és legkésőbb az újbóli állományba vételt követő második hónap 5. napjáig kell folyósítani. 22 A Hjt a helyébe a következő rendelkezés lép: 142. (1) Az állomány tagja a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerinti baleseti ellátásra szolgálati kötelmekkel összefüggő baleseti sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult. (2) Az állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni. A balesetnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter, a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a Kormány által rendeletben kijelölt szerv a kijelölő rendelet szerinti eljárásban, minősítő határozatban dönt. (3) Az állomány tagja betegsége vagy emiatt bekövetkezett halála szolgálati kötelmekkel való összefüggésének a) vizsgálatára és minősítésére irányuló eljárásra a (6) (9) és a (11) bekezdést is alkalmazni kell, és b) elbírálására irányuló eljárásban az eljárási határidő 60 nap. (4) A minősítő határozatot az állomány tagjának halála esetén közeli hozzátartozójával vagy élettársával is közölni kell. (5) A baleseti járadékra való jogosultság tárgyában első fokon a Kormány által rendeletben kijelölt szerv dönt. (6) A baleseti járadékra való jogosultsággal kapcsolatos eljárás során az eljáró szerv írásban tart kapcsolatot az ügyféllel. (7) A baleseti járadékra való jogosultsággal kapcsolatos ügyben hozott határozatba harmadik személy nem tekinthet be. (8) A baleseti járadék megállapítása iránti kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. (9) A baleseti járadék megállapítására irányuló eljárás során hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye. (10) A baleseti járadék megállapításával, továbbfolyósításával kapcsolatos eljárásban az eljáró szerv az eljárást felfüggesztheti az orvosszakértői szervnek az egészségkárosodás mértéke megállapítására irányuló eljárása időtartamára. (11) A baleseti járadékra való jogosultság tárgyában hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el. (12) A baleseti járadékra való jogosultság vizsgálatának és megállapításának szabályait kormányrendelet határozza meg. 23. A Hjt. 92. alcíme a következő 161/A. -sal egészül ki:

8 161/A. Ha a bíróság rendfokozatban visszavetés büntetést szabott ki, akkor a katona a büntetés tartama alatt eggyel alacsonyabb rendfokozatban, de az eredeti beosztásában teljesíti szolgálatát, alapilletményét a rendfokozatban való visszavetés figyelmen kívül hagyásával kell meghatározni. Ha a büntetés tartama alatt a katonát áthelyezik, új beosztásában is e rendelkezést kell alkalmazni. 24. A Hjt a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) Nincs halasztó hatálya a jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat ellen benyújtott szolgálati panasznak. 25. A Hjt (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az állomány tagja a közléstől, illetve a b) pont szerinti határidő elteltétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel közvetlenül bírósághoz fordulhat, ha 26. (1) A Hjt (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A miniszter rendeletben külföldi napidíj-kiegészítést, kiegészítő juttatást, a külföldi szolgálat jellegétől függően költségtérítéseket és átalány-költségtérítéseket állapíthat meg. (2) A Hjt a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A miniszter rendeletben határozza meg a külföldi szolgálatra tekintettel adható juttatások azon körét, amelynek mértéke vagy megállapításának, illetve folyósításának rendje tekintetében a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben határozhatja meg a KNBSZ tartós külföldi szolgálatot teljesítő állományára vonatkozó szabályokat. 27. A Hjt a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) A 14. szerinti tájékoztatási kötelezettség az önkéntes tartalékos katonát a rendelkezésre állás időszakában is terheli. 28. (1) A Hjt (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítése időtartamára) a) illetményként aa) a szolgálati helye szerinti állománytáblában vagy munkaköri jegyzékben rendszeresített szolgálati beosztásához tartozó besorolási osztálynak és besorolási kategóriának megfelelő alapilletményre,

9 9 ab) a honvédelmi illetményalap 100%-ának megfelelő összegű honvédelmi szolgálati díjra, és ac) a miniszter által rendeletben meghatározott esetekben egyes, e törvény szerinti illetménypótlékokra és kiegészítő illetményre, (jogosult.) (2) A Hjt a következő (1b) bekezdéssel egészül ki: (1b) A 127. az önkéntes tartalékos katonákra miniszteri rendeletben meghatározottak szerint alkalmazható. 29. A Hjt (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2a) A 42. (2) bekezdés g) pontja a honvéd tisztjelöltre miniszteri rendeletben meghatározott esetekben alkalmazható. A Hjt a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki: (2b) A 140. (2) bekezdés h) pontja a honvéd tisztjelöltre utolsó tanéve megkezdése évének július 1-jétől alkalmazható. 30. A Hjt (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A munkáltatói jogkört gyakorló a tisztjelölti szolgálati viszonyt egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti, ha a honvéd tisztjelölt határidőn belül önhibájából nem tesz eleget az ösztöndíjszerződésben előírt kötelezettségeinek, vagy ha egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatt, vagy nemzetbiztonsági szempontból a szolgálatra alkalmatlanná vált. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tisztjelölti szolgálati viszony a jognyilatkozat közlésétől számított 30. nap elteltével megszűnik. A tisztjelölt és a munkáltatói jogkört gyakorló közös megegyezéssel korábbi időpontban is megállapodhatnak. 31. (1) A Hjt (2) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa) 8. az állomány tagja teljesítménye értékelésének esetköreit, az állomány tagjára vonatkozó teljesítményértékelés ajánlott elemeit, és az ajánlott elemekhez kapcsolódó eljárási rendet, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt teljesítményértékelésének elemeit, és a kapcsolódó eljárási rendet, (2) A Hjt (2) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa) 21. a szerződés-hosszabbítási díj, a visszailleszkedési támogatás és a 74/A. szerinti juttatás visszafizetésével kapcsolatos szabályokat, továbbá az illetménygazdálkodás rendjét,

10 (3) A Hjt (2) bekezdés 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa) 30. a különféle típusú külföldi szolgálatot teljesítők külszolgálati ellátmányát és egyéb költségtérítését, átalány-költségtérítését, az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítők részére nyújtható külföldi napidíj mértékét, a külföldi napidíj-kiegészítés és a kiegészítő juttatás folyósításának eseteit és mértékét, mindezek megállapításának, kifizetésének, és elszámolásának rendjét, továbbá a külföldi szolgálatra tekintettel adható juttatások azon körét, amelynek mértéke vagy megállapításának, illetve folyósításának rendje tekintetében a KNBSZ főigazgatója a KNBSZ tartós külföldi szolgálatot teljesítő állományára vonatkozóan sajátos szabályokat határozhat meg, 32. A Hjt alcíme a következő 247/R. és 247/S. -sal egészül ki: 247/R. (1) E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló évi törvény (a továbbiakban: Módtv4.) -ával megállapított 123. (7) bekezdése alkalmazásakor, ha az állomány tagjának alapilletménye július 1- jétől december 31-ig folyamatosan az e törvény december 31-én hatályos rendelkezései szerinti VII. besorolási osztály alapján került megállapításra, akkor a tartós külföldi szolgálatot megelőző napon érvényes besorolási osztályként, a VII. besorolási osztály helyett, ha a 46. (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba kerülést vagy a külföldi szolgálati beosztásba való kinevezést, áthelyezést megelőző napon a) tiszt esetén aa) 50%-os illetménykiegészítésre jogosító vezetői beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a VI. besorolási osztályt, nem vezetői beosztás esetén a III. besorolási osztály, ab) 35%-os illetménykiegészítésre jogosító vezetői beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor az V. besorolási osztályt, nem vezetői beosztás esetén a II. besorolási osztály, ac) 20%-os illetménykiegészítésre jogosító vezetői beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a IV. besorolási osztályt, nem vezetői beosztás esetén az I. besorolási osztály, b) altiszt esetén ba) 15%-os illetménykiegészítésre jogosító beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a III. besorolási osztályt, bb) 10%-os illetménykiegészítésre jogosító beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a II. besorolási osztályt, kell figyelembe venni. 247/S. Az állomány Módtv4. hatálybalépését megelőzően magasabb beosztásba kinevezett, de egyidejűleg elő nem léptetett tagjai előléptetésére ha ezen előléptetésük a Módtv4. hatályba lépéséig nem történt meg a kinevezésük időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni. 33. A Hjt. 4. melléklete helyébe a 2. melléklet lép. A Hjt. 34.

11 pontjában az az ügyvédi tevékenység szövegrész helyébe az a nem szolgálati viszonyban folytatott ügyvédi tevékenység szöveg, (1) bekezdés r) pontjában a százados és a hivatásos altiszti állomány legalább főtörzsőrmesteri szövegrész helyébe a főhadnagy és a hivatásos altiszti állomány legalább törzsőrmester szöveg, (1) bekezdés e) pontjában a házastárs szövegrész helyébe a házastárs, élettárs szöveg, (2) bekezdésében az az utolsó munkában töltött napon szövegrész helyébe az a jogviszony megszűnése, megszüntetése napján szöveg, (1) bekezdésében az előmenetelének tervezését és rangsorolásának módját szövegrész helyébe az előmenetele tervezésének módját szöveg, (3) bekezdésében a léptethető elő, ha szövegrész helyébe a léptethető elő, vagy nevezhető ki első tábornoki rendfokozatba, ha szöveg, (3) bekezdés nyitó szövegrészében a Honvéd Vezérkar főnöke szövegrész helyébe munkáltatói jogkört gyakorló szöveg, (3) és (4) bekezdésben a szabadság mértékének szövegrész helyébe a szabadságra való jogosultság és a szabadság mértékének szöveg, (7) bekezdés d) pontjában az időtartamára. szövegrész helyébe az időtartamára, vagy szöveg (1) bekezdésében a hét szövegrész helyébe a hat szöveg, ában és 128. (6) bekezdésében a betöltő tagja szövegrész helyébe a betöltő tagja, valamint a 123. (7) bekezdése alkalmazásában érintett,a 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztásból a 46. (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezett tagja szöveg, (2) bekezdésében a 49. (3) bekezdése,, szövegrész helyébe a 49. (3) bekezdése, 61. (4) bekezdése szöveg, (2) bekezdésében a szövegrész helyébe a , szöveg, (2) bekezdésében a 140. (2) bekezdés a) e) és g) i) pontja szövegrész helyébe a 140. (2) bekezdés a) e) és g) h) pontja szöveg, (2) bekezdés a) pontjában az illetményre szövegrész helyébe a távolléti díjba tartozó illetményelemekre szöveg, (2) bekezdés b) pontjában a számított illetményként szövegrész helyébe a nem rendszeres illetménypótlékok nélkül számított illetményként szöveg, valamint az illetményének szövegrész helyébe a távolléti díjba tartozó illetményelemek összegének szöveg, (3) bekezdésében a juttatásairól írásban szövegrész helyébe a juttatásairól részben vagy egészben írásban szöveg, (2) bekezdésében és 233. (2) bekezdésében a 42 58/A. szövegrész helyébe a 42. (1) bekezdése, (2) bekezdés b)-f) pontja, (3) bekezdése, 43-58/A. -a szöveg, pontjában az előmeneteli rangsorolás szövegrész helyébe az előmenetel tervezése szöveg /H. (1) bekezdésében, 247/I. (1), (3) és (4) bekezdésében a december 31-ig szövegrész helyébe a december 31-ig szöveg, /H. (9) bekezdésében január 1-jét megelőző időpontban kezdődött és január 1-jén még szövegrész helyébe a január 1-jét megelőző időpontban kezdődött és január 1-jén még szöveg lép.

12 35. Hatályát veszti a Hjt. a) 83. (2) bekezdés e) pontja, b) 83. (5) bekezdése, c) 122. (7) bekezdés c) pontjában a vagy szövegrész, d) 132. (3) bekezdése, e) 221. (2) bekezdése, f) 238. (2) bekezdés 19. pontjában a, valamint a fokozati vizsga alóli mentesülésre szövegrész, g) 5. mellékletének I oszlopa. 3. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló évi XCVII. törvény módosítása 36. (1) A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) 25. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A hadkötelezettség bevezetésének biztosítása, valamint az önkéntes tartalékos állomány toborzásának céljából a kiképzett tartalékosokról és potenciális hadkötelesekről már békeidőszakban, valamint a hadkötelezettség bevezetését követően a hadkötelesekről a katonai szolgálatra történő behívás előkészítése és végrehajtása céljából hadköteles nyilvántartást kell vezetni. (2) A Haktv. 27. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) (1) Azon kiképzett tartalékosok adatait, akiknek a Honvédséggel fennálló hivatásos, szerződéses, vagy önkéntes tartalékos szolgálati viszonya január 1-jét követően, legalább 6 hónap tényleges katonai szolgálat teljesítését követően szűnt meg, valamint életkoruk nem érte el a katonai szolgálat felső korhatárát és a szolgálati viszony megszűnésekor katonai szolgálatra alkalmas minősítéssel rendelkeztek, a Honvédség katonai szervezetei hadi beosztásába történő előzetes tervezése, valamint az önkéntes tartalékos állomány toborzása céljából a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve alárendeltségébe tartozó, az érintettek lakóhelye szerint illetékes katonai igazgatási központ már békeidőszakban is kezeli. 4. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló évi XXX. törvény módosítása 37. (1) A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló évi XXX. törvény (a továbbiakban Vbt.) 45. (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmasságának igazolásában az, aki)

13 13 6. három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, vagy végleges közigazgatási (vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági határozat) megállapította, hogy valamely korábbi beszerzési eljárás, vagy az eljárás eredményeképp megkötött szerződés teljesítése során megszegte az információk biztonságával vagy az ellátás biztonságával kapcsolatos kötelezettségeit, (2) A Vbt. 45. (1) bekezdés 8 és 9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmasságának igazolásában az, aki) 8. beszerzési, közbeszerzési eljárásokban való részvételtől a jogorvoslati szerv által véglegesen vagy jogerősen eltiltásra került, a véglegessé vált, illetve jogerőre emelkedett határozatban megállapított időtartam végéig, 9. korábbi beszerzési vagy közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor, az érintett eljárás lezárulásától számított három évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett a Közbeszerzési Döntőbizottság, a Közbeszerzési Döntőbizottság közigazgatási perben történő megtámadása esetén a bíróság három évnél nem régebben meghozott határozata jogerősen jogszerűnek mondta ki, 38. A Vbt. 47. alcíme helyébe a következő alcím lép: 47. Alkalmazandó eljárási szabályok és kivételek 87. (1) A II. Rész rendelkezéseit az e rész szerinti eltérésekkel kell az ajánlatkérőnek alkalmaznia az uniós értékhatárt el nem érő értékű védelmi beszerzések megvalósításakor, továbbá a 17. (4) bekezdésében foglalt esetben. (2) E törvényt nem kell alkalmazni a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait el nem érő értékű a) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 3. 5., 7., és 9. pontja, valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre, b) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére, c) a közfoglalkoztató által közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk, teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére, valamint d) a NATO Ellátási és Beszerzési Ügynökségen keresztül történő beszerzésekre. (3) A (2) bekezdés szerinti kivételek nem alkalmazhatóak a 17. (4) bekezdése szerinti esetben. 39. A Vbt (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

14 (4) Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek így különösen a késedelmes teljesítésből, az új beszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna. 40. A Vbt a helyébe a következő rendelkezés lép: 110. Az ajánlatkérő a 104. (2) bekezdése szerinti szerződéskötési szándékáról a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait elérő értékű szerződések vonatkozásában a 1986/2015/EU végrehajtási rendelet XII. mellékletében foglaltak szerinti, a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait elérő nem értékű szerződések vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerinti önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt tehet közzé. 41. (1) A Vbt (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására e törvény eltérő rendelkezése hiányában az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A Vbt a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a) ha e törvény másként nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelező, b) a nincs helye sommás eljárásnak, c) a Közbeszerzési Döntőbizottság több ízben is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt, és d) a hiányzó védelmi vagy biztonsági beszerzési dokumentumok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak. (3) A Vbt a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (3a) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a 104. (1) bekezdése szerinti jogsértés alapján a szerződés semmisségének megállapítása, valamint a 104. (4) bekezdésben foglalt körülmények alapján annak megállapítása, ha a 104. (1) bekezdése szerinti jogsértéssel érintett szerződés nem semmis. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik továbbá annak megállapítása is, hogy a 104. (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e. 42.

15 15 A Vbt (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre indul. Az eljárás megindítására irányuló kérelem kizárólag írásban a 139. (1a) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint, a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt terjeszthető elő. 43. A Vbt (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kérelemben meg kell jelölni) d) a megsértett jogszabályi rendelkezést valamennyi kérelmi elemre vonatkozóan, valamint a jogsértő eseményt és annak bizonyítékait; 44. A Vbt (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) Ha a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a 158. (2) bekezdés b)-e) pontja szerinti döntést hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj háromszázezer forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő nyolc napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből háromszázezer forint ezekben az esetekben is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ákr. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét. 46. (1) A Vbt (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hiánypótlási felhívást bocsát ki, ha a) a kérelem a 143. (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, b) nem csatolták a 144. szerinti díj befizetéséről szóló igazolást, c) nem csatolták a meghatalmazott képviselő meghatalmazását, vagy d) a kérelmet és annak kötelező mellékleteit nem az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton nyújtották be. (2) A Vbt a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet elutasítja, kivéve, ha a (3) bekezdés alkalmazásának van helye. (3) A Vbt (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet az Ákr.-ben foglaltakon túl öt napon belül visszautasítja, ha megállapítja, hogy az ajánlatkérő a beszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta.

16 (3) A Vbt (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet visszautasítja vagy a jogorvoslati eljárást megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem vagy egyes kérelmi elemek visszavonása esetén a kérelmező a fenntartott kérelmi elemekre figyelemmel és a 144. (3) bekezdése szerint tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére. 47. (1) A Vbt (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról a kérelmezőt, a beszerzési ügy ajánlatkérőjét és a közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti. A Közbeszerzési Döntőbizottság a beszerzési ügy ajánlatkérőjét és az (1a) bekezdés szerint részvételi szándékukat jelző, a beszerzési ügyben érdekelteket felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság a felhíváshoz csatolja a kérelmet. Ha az ajánlatkérővel az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás nem lehetséges, az ajánlatkérő részére a Közbeszerzési Döntőbizottság elektronikus levél, illetve telefax útján küldi meg az eljárás megindításáról szóló értesítést. A telefax útján történő értesítés kézbesítettnek minősül a sikeres visszaigazolás napján. Ha az értesítés megküldésére kizárólag elektronikus levél útján volt lehetőség, és az ajánlatkérő egy munkanapon belül az elektronikus levél fogadását nem igazolta vissza a Közbeszerzési Döntőbizottság számára, az eljárás megindításáról szóló értesítés az ajánlatkérő részére postai úton kerül kézbesítésre. (2) A Vbt a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki: (1a) A Döntőbizottság az ajánlatkérőn, valamint a kérelmezőn kívüli a beszerzési ügyben érdekelteket az eljárás megindításáról postai úton értesíti azzal, hogy az eljárás megindításáról szóló végzés átvételét követő három munkanapon belül az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus kapcsolattartás útján jelezhetik a jogorvoslati eljárásban történő részvételi szándékukat, a Vbt (6) bekezdése szerinti képviselő meghatalmazásának csatolásával. A részvételi szándék e bekezdés szerinti jelzését követően a részvételi szándékukat jelző érdekeltek részére a Közbeszerzési Döntőbizottság elektronikus úton küldi meg a kérelmet, illetve kezdeményező iratot, és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokat ezt követően kizárólag a részvételi szándékukat jelző érdekeltek részére továbbítja. A fenti határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (1b) Az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat követően a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában ügyfélnek az ajánlatkérőn, valamint a kérelmezőn kívül a beszerzési ügyben érdekeltek közül a részvételi szándékát az (1a) bekezdés szerint jelző és az eljárásba bevont érdekeltet ide értve az eljárásba az (1c) bekezdés alapján bevont érdekeltet is kell tekinteni. (1c) Ha az (1a) bekezdés szerint a beszerzési ügyben érdekelt az (1a) bekezdés szerint nem jelzi a jogorvoslati eljárásban való részvételi szándékát, az nem akadálya annak, hogy a jogorvoslati eljárás során a Közbeszerzési Döntőbizottság által utóbb ügyfélként bevonásra kerüljön, vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság az egyéb érdekelttől utóbb ha ez a tényállás tisztázása érdekében szükséges iratokat kérjen be vagy nyilatkozattételre hívja fel. (3) A Vbt (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

17 17 (2) Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a beszerzési eljárás ajánlatkérőjét vagy a beszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat vagy ha ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok öt napon belüli megküldésére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni. A papír alapon rendelkezésre bocsátott iratokkal együtt azoknak az iratoknak az informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát is meg kell küldeni, amelyek ilyen formátumban rendelkezésre állnak. Az iratok szerkeszthető formátumú változatban történő megküldését - elektronikus levél útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Döntőbizottság egy munkanapon belül visszaigazolja. 48. A Vbt (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek értesítésével meghatározhatja azt az időpontot, ameddig az ügyfelek kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek a tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére. (4) Az ügyfelek a (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve a tárgyalást követően csak a Közbeszerzési Döntőbizottság erre irányuló felhívása esetén terjeszthetnek elő további észrevételt vagy nyilatkozatot. A (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve az ügyben tartott tárgyalást követően a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a Közbeszerzési Döntőbizottság nem veszi figyelembe döntése meghozatalakor. 49. A Vbt (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A Közbeszerzési Döntőbizottság zárt tárgyalást tart. 50. A Vbt (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az ügyfél az eljárás megindításától számított tizedik napig, a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítésével kapcsolatos jogorvoslati eljárásban az eljárás megindításától számított harmincadik napig betekinthet a beszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. 51. A Vbt (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép? (2) Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen benyújtott kereseti kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.

18 52. A Vbt a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: (5a) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárását felfüggesztheti, ha az előkérdés eldöntése más szerv hatáskörébe tartozik. 53. (1) A Vbt (2) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki: (A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában) g) hivatalból megállapítja a 104. (1) bekezdésében meghatározott jogsértés esetén a szerződés semmisségét vagy a 104. (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén azt, hogy az érintett szerződés nem semmis, h) megállapítja, hogy a 104. (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e. (2) A Vbt a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki: (7a) A 104. (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy a szerződés a 104. (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, a (6) és (7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. (7b) A 104. (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, a (6) és (7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. 54. A Vbt a helyébe a következő rendelkezés lép: 160. (1) Ha az Ákr. alapján a végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye, a kereseti kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság önálló jogorvoslattal megtámadható végzése ellen indított közigazgatási perben hozott bírósági ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. 55. (1) A Vbt (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A közigazgatási per megindításának indoka nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértése lehet, hanem az a körülmény is, ha a felperes szerint a Közbeszerzési

19 19 Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, döntését e törvény szabályaira tekintettel. (2) A Vbt (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet annak beérkezését követő tíz napon belül továbbítja a bírósághoz. 56. A Vbt (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) A bíróság a védiratot legkésőbb nyolc napon belül küldi meg a felperes részére. (2) Ha a keresetlevél a keresetlevél benyújtása halasztó hatályának elrendelésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság a kérelemről a keresetlevél bírósághoz érkezését követő öt napon belül dönt. (3) A perben a hiánypótlásra legfeljebb nyolcnapos határidő adható, amely indokolt esetben egyszer, legfeljebb nyolc nappal meghosszabbítható. 57. A Vbt a helyébe a következő rendelkezés lép: 163. (1) Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja - ideértve a bírság összegét is - alkalmazhatja a 158. (3), (5), (7)-(10) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket. (2) Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megváltoztatása körében megállapítja a 104. (1) bekezdése szerinti jogsértés megvalósulását, hivatalból vizsgálja a 104. (4) bekezdésének alkalmazhatóságát, és ítéletében megállapítja a jogsértésre tekintettel a szerződés semmisségét vagy azt, hogy a 104. (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis. (3) Ha a bíróság a (2) bekezdésnek megfelelően megállapítja, hogy a szerződés a 104. (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, bírságot szab ki, amelynek összege az eset összes körülményét figyelembe véve legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. (4) Ha a bíróság a 104. (1) bekezdésében meghatározott jogsértés megállapítása esetén megállapítja a szerződés érvénytelenségét, egyúttal megvizsgálja, hogy a teljesített szolgáltatások jellegére tekintettel a szerződéskötés előtt fennállott helyzet természetben visszaállítható-e. Ha megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, bírságot szab ki, amelynek összege az eset összes körülményét figyelembe véve legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. (5) Ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, a bíróság hatvan napon belül dönt. (6) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja. (7) A bíróság határozatát, annak meghozatalától számított tizenöt napon belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti. 58.

20 (1) A Vbt (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A (3) bekezdés szerinti esetek kivételével a beszerzésre, illetve a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegesen, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság jogerősen a megállapítsa a jogsértést. (2) A Vbt a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki: (4) A szerződés beszerzési jogsértés miatti érvénytelensége megállapítása vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a szerződést el nem nyert, az érintett beszerzési eljárásban részt vett ajánlattevő akkor indíthat pert, ha a szerződés érvénytelenségére vonatkozóan közvetlen jogi érdekét igazolja. A közvetlen jogi érdeket nem alapozza meg önmagában az a tény, hogy az ajánlattevő a beszerzési eljárásban érvényes ajánlatot tett. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésén alapuló, a Vbt. szerinti szerződéskötési kötelezettség hiányában a bíróság nem írhat elő ajánlatkérő részére szerződéskötési kötelezettséget. (5) A 104. (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 158. (2) bekezdés g) pontjában és (7a)-(7b) bekezdésében foglaltak megállapításán kívül minden egyéb, a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény polgári perben érvényesíthető. A Közbeszerzési Döntőbizottság végleges határozatának, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben hozott ítéletnek a szerződés semmisségének megállapítása tárgyában hozott döntése a polgári perben eljáró bíróságot köti. (6) Ha a polgári perben eljáró bíróság a 104. (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatától, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben hozott ítéletétől eltérően megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása nem lesz lehetséges, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. (7) Ha a polgári perben eljáró bíróság a 104. (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben hozott ítéletében foglaltaktól eltérően megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása lehetséges, úgy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság döntése alapján a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bíróságnál keresetet indíthat a 158. (7b) bekezdése, illetve a 163. (4) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránt. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs. 59. A Vbt a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (8) E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló évi törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított rendelkezéseit a 2018.