A MAGYARORSZÁGI SZŐLŐ-BOR ÁGAZAT STRATÉGIÁJA. Kiskőrös, február 14.

Átírás

1 A MAGYARORSZÁGI SZŐLŐ-BOR ÁGAZAT STRATÉGIÁJA Kiskőrös, február 14.

2 A MUNKA ÜTEMEZÉSE 2

3 ÜTEMEZÉS borrégiós és szakmai szervezetekkel, kereskedőkkel lefolytatott csoportos megbeszélések és interjúk a helyzetelemzés és az első változat széles körű vitára bocsátása a második változat megküldése egyeztetésre (borvidékek, szakmaközi bizottsági tagok, felsőoktatási intézmények) és ismertetése a HNT Tanácsülésével HNT Elnökség és Szakmaközi Bizottság ismertetés és tárgyalás HNT Tanácsülés elé terjesztés döntésre akciótervek elkészítése és elfogadása Ütemezés 3

4 VÍZIÓ 3 STRATÉGIAI CÉL 12 STRATÉGIAI PONT 4

5 VÍZIÓ: PIACKÉPES, FENNTARTHATÓ SZŐLŐ- ÉS BORTERMELÉS 5

6 12000 A magyarországi szőlő-bor ágazat stratégiája Termelési érték, euró/ha ( , átlag) Magyarország szőlőtermelés és borkészítés saját termelésű szőlőből mintaországok borkészítés vásárolt szőlőből A1 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés Optimális termőterület kialakítása 6

7 JÖVEDELMEZŐ SZŐLŐTERMESZTÉS ÉS BORTERMELÉS 7

8 OPTIMÁLIS TERMŐTERÜLET KIALAKÍTÁSA a hatékony termelés alapja az optimális termőterület (nagyság, szerkezet) fontos cél önmagában is/bizonyos pozitív hatások csak egy kritikus területmennyiség, illetve területi elhelyezkedés koncentrációja felett érvényesülhetnek kultúrtáj, komoly identitásképző tényező jelenleg kb. 65 ezer hektár de kereskedelmi tevékenység csak kb. 46 ezer hektáron magas a nullás jelentések aránya az ültetvényszerkezet az ideálisnál kissé lassabban változik az elmúlt években előre törő fajták között akad olyan, amelynek piaci elhelyezése nem teljes körűen biztosított A1 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés Optimális termőterület kialakítása 8

9 OPTIMÁLIS TERMŐTERÜLET KIALAKÍTÁSA Felelős telepítési politika a borpiac ismeretében A szőlőkataszter fokozott védelme A1 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés Optimális termőterület kialakítása 9

10 Indikátorok indikátor jelenlegi érték évi cél évi cél a szőlőtermő területek nagysága nem nullás szüreti jelentések aránya nem művelt területek felmérése felszámolt nem művelt területek aránya 65 ezer ha 65 ezer ha 65 ezer ha 76% 80% 90% 15-20% 100% 100% 0% 30% 85% A1 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés Optimális termőterület kialakítása 10

11 TERMELÉSSZERVEZÉS: KOORDINÁCIÓ, INTEGRÁCIÓ ÉS PIACÉPÍTÉS az ágazat hatékony működésének kulcsa: aktív koordináció a szőlőtermelés és a borászat kettéválik és töredezett a tulajdonviszonyok nem segítik a piaci koordináció javulását, az integráció elmélyülését, az érdekek érvényesítését és a kereskedelem igényeinek kielégítését 42 ezer hegyközségi tag szőlőtermesztés és borkészítés is: csak 4600 tag szőlőtermelők: szélsőségesen versenyzői környezet (0,08%) bortermelés: alacsony fokú koncentráció (3,65%) szükség van a termelés összefogására és koordinációjára fő cél: a kiszámíthatóság és a biztonság növelése A2 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés Termelésszervezés: koordináció, integráció és piacépítés 11

12 TERMELÉSSZERVEZÉS: KOORDINÁCIÓ, INTEGRÁCIÓ ÉS PIACÉPÍTÉS A szőlőtermelés biológiai alapjainak biztosítása A szaporítóanyag felhasználás koordinációja A szőlőértékesítés és -felvásárlás koordinációja A borpiac koordinációja Közösségi anyagbeszerzés A termeléshez kapcsolódó szolgáltatások közösségi megszervezése A2 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés Termelésszervezés: koordináció, integráció és piacépítés 12

13 Indikátorok indikátor jelenlegi érték évi cél évi cél a termelésszervezési programok működése a koordinált szaporítóanyag beszer-zésben résztvevő szőlőterületek aránya közös szolgáltatásbeszerzés keretében: - művelt szőlőültetvények nagysága - leszüretelt szőlőültetvények nagysága - lepalackozott borok mennyisége a közösségi beszerzés keretében megvásárolt anyagok értéke 0 db 4 db 5 db 0% 30% 80% 0 ha 0 ha 0 hl ha ha hl ha ha hl 0 Ft 100 millió Ft 8 milliárd Ft A2 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés Termelésszervezés: koordináció, integráció és piacépítés 13

14 PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁG BIZTOSÍTÁSA Ágazatspecifikus hitelkonstrukciók Termelésbiztosítási program Borászati exportbiztosítási program Kormányzati pénzügyi ösztönzők az együttműködésre Gazdabarát adópolitika A3 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés Pénzügyi fenntarthatóság biztosítása 14

15 Indikátorok indikátor jelenlegi érték évi cél évi cél az új termelésbiztosítási programban való részvétel az exportbiztosítással érintett bormennyiség az adóteher ágazat fejlesztésére visszaforgatható része 0 ha ha ha 0 hl hl hl 0% - 10% A3 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés Pénzügyi fenntarthatóság biztosítása 15

16 A SZŐLŐTERMESZTÉSHEZ ÉS A BORTERMELÉSHEZ SZÜKSÉGES MUNKAERŐ BIZTOSÍTÁSA a munkaerőhiány nagyban megnehezíti a vállalkozások hatékony és versenyképes működését a szőlő-bor ágazat a vidék népességmegtartó erejének növekedését szolgálja a szőlőművelés az állandó munka mellett kiegészítő tevékenységként is fontos szerepet játszhat a vidék életében A4 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés A szőlőtermesztéshez és a bortermeléshez szükséges munkaerő biztosítása 16

17 A SZŐLŐTERMESZTÉSHEZ ÉS A BORTERMELÉSHEZ SZÜKSÉGES MUNKAERŐ BIZTOSÍTÁSA Az ágazat munkaerőigényének pontos felmérése és nyomon követése Rugalmas foglalkoztatási feltételek Közfoglalkoztatottak bevonása az idénymunkákba a szőlő-bor ágazat a vidék népességmegtartó erejének növekedését szolgálja a szőlőművelés az állandó munka mellett kiegészítő tevékenységként is fontos szerepet játszhat a vidék életében A4 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés A szőlőtermesztéshez és a bortermeléshez szükséges munkaerő biztosítása 17

18 Indikátorok indikátor jelenlegi érték évi cél évi cél a munkaerő-szükséglet felmérése rugalmas foglalkoztatási formában alkalmazott korábbi idénymunkások száma idénymunkákba bevont közfoglalkoztatottak száma nincs folyamatos folyamatos 0 fő fő fő 0 fő fő fő A4 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés A szőlőtermesztéshez és a bortermeléshez szükséges munkaerő biztosítása 18

19 OKTATÁS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS SZÍNVONALÁNAK, HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA A5 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés Oktatás és továbbképzés színvonalának, hatékonyságának javítása 19

20 OKTATÁS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS SZÍNVONALÁNAK, HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA A gyakorlatorientált és naprakész képzés erősítése minden szinten A képzési programok koncentrációja A kötelező külföldi gyakorlat ösztönzése a felsőoktatásban Az oktatás és a termelés intézményesített együttműködésének megteremtése A5 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés Oktatás és továbbképzés színvonalának, hatékonyságának javítása 20

21 Indikátorok indikátor jelenlegi érték évi cél évi cél külföldi gyakorlaton részt vett diákok száma gyakorlaton lévő diákokat fogadó hegyközségi tagok száma felsőfokú szőlész-borász képzési helyek száma kb kb A5 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés Oktatás és továbbképzés színvonalának, hatékonyságának javítása 21

22 A KUTATÁSI TÉMÁKBAN A TERMELÉS, A PIAC ÉS A SZABÁLYOZÓ IGÉNYEINEK MEGJELENÉSE A6 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés A kutatási témákban a termelés, a piac és a szabályozó igényeinek megjelenése 22

23 A KUTATÁSI TÉMÁKBAN A TERMELÉS, A PIAC ÉS A SZABÁLYOZÓ IGÉNYEINEK MEGJELENÉSE A kutatás és a termelés intézményesített koordinációjának megteremtése A kutatás és a termelés intézményesített koordinációjának megteremtése Az innovatív kutatási eredmények átültetése a gyakorlatba Közösségi forrásteremtés az alkalmazott kutatások finanszírozására A6 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés A kutatási témákban a termelés, a piac és a szabályozó igényeinek megjelenése 23

24 Indikátorok indikátor jelenlegi érték évi cél évi cél az ágazatot érintő kutatási kérdések felmérése megállapodás a kutatóintézetekkel és egyetemekkel a kutatási területekről elindult H2020 kutatások száma szőlő-borhoz kapcsolódó területeken a kutatók által írt ismeretterjesztő cikkek éves száma nincs folyamatos folyamatos nincs folyamatos folyamatos A6 Jövedelmező szőlőtermesztés és bortermelés A kutatási témákban a termelés, a piac és a szabályozó igényeinek megjelenése 24

25 ÉRTÉKESÍTÉS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA 25

26 A KÖZÖSSÉGI BORMARKETING OPERATÍV PROGRAMJÁNAK ÉS SZERVEZETI RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA B7 Értékesítés feltételeinek javítása A közösségi bormarketing operatív programjának és szervezeti rendszerének kialakítása 26

27 A KÖZÖSSÉGI BORMARKETING OPERATÍV PROGRAMJÁNAK ÉS SZERVEZETI RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA Közösségi bormarketing a szakmaközi szervezet irányításával A magyar bor üzenetének meghatározása A magyar bor exportpiacainak mély megismerése, az állandó jelenlét megszervezése Piaci változások folyamatos követése, fogyasztói attitűd vizsgálatok A közösségi bormarketing fenntartható 27 finanszírozása Értékesítés feltételeinek A közösségi bormarketing operatív programjának és B7 javítása szervezeti rendszerének kialakítása

28 Indikátorok indikátor jelenlegi érték évi cél évi cél közösségi bormarketing szervezeti egység kiépítése nincs működik működik piackutatások elvégzése nincs folyamatos folyamatos az export értéke 85 m m m az export átlagára 1,14 /l 1,20-1,30 /l 1,50-2,00 /l B7 Értékesítés feltételeinek javítása A közösségi bormarketing operatív programjának és szervezeti rendszerének kialakítása 28

29 AZ ÁLTALÁNOS MAGYARORSZÁGI BORKULTÚRA ÉS BORTURIZMUS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE B8 Értékesítés feltételeinek javítása Az általános magyarországi borkultúra és borturizmus színvonalának emelése 29

30 AZ ÁLTALÁNOS MAGYARORSZÁGI BORKULTÚRA ÉS BORTURIZMUS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE A kulturált borfogyasztás előmozdítása különösen az egészség védelmében A kapcsolódó szakmák képzése A borturizmus fejlesztése B8 Értékesítés feltételeinek javítása Az általános magyarországi borkultúra és borturizmus színvonalának emelése 30

31 Indikátorok indikátor jelenlegi érték évi cél évi cél egy főre jutó borfogyasztás liter/fő/év liter/fő/év liter/fő/év 600 Ft (0,75 literes palack) feletti borok aránya a kiskereskedelemben 67% 70% 75% a helyi értékesítés aránya 20% tájékoztató programmal elért diákok aránya 0% 15% 100% B8 Értékesítés feltételeinek javítása Az általános magyarországi borkultúra és borturizmus színvonalának emelése 31

32 Piacilag átgondolt és hiteles eredetvédelmi rendszer kiemelt ellenőrzésekkel változatos borvidékek ezt értékként csak egy jól működő eredetvédelmi rendszer tudja hatékonyan kommunikálni a piacon sok földrajzi árujelzőnk nincs tudatosan pozícionálva: az alacsonyra pozícionált bornevek könnyen betartható, de a minőségi szintet nem csökkentő szabályozást igényelnek a magasabbra pozícionált földrajzi árujelzők átgondolt és szigorú szabályokat igényelnek, amelyek jól meghatározzák az érintett termékkört B9 Értékesítés feltételeinek javítása Piacilag átgondolt és hiteles eredetvédelmi rendszer kiemelt ellenőrzésekkel 32

33 A DHC és a minőségi bor kifejezések újraszabályozása meg kell találni az oltalom alatt álló földrajzi jelzés és az oltalom alatt álló eredetmegjelölés kifejezések magyarul is jól csengő szinonimáit meg kell határozni a minőségi bor és a Districtus Hungaricus Controllatus (DHC) kifejezések használatának feltételeit B9 Értékesítés feltételeinek javítása Piacilag átgondolt és hiteles eredetvédelmi rendszer kiemelt ellenőrzésekkel 33

34 Földrajzi árujelzőink aktív védelme hazai és nemzetközi szinten Másodlagos ellenőrzési program A szőlő terméshozamok szigorú ellenőrzése B9 Értékesítés feltételeinek javítása Piacilag átgondolt és hiteles eredetvédelmi rendszer kiemelt ellenőrzésekkel 34

35 Indikátorok indikátor jelenlegi érték évi cél évi cél termékleírás átvilágítási program a módosított termékleírások száma új keretszabályok a DHC és a minőségi bor kifejezésekre jogérvényesítési tájékoztató tevékenységgel érintett hegyközségi szervezetek száma másodlagos ellenőrzési programba vont bortételek aránya nincs kész kész % 50% B9 Értékesítés feltételeinek javítása Piacilag átgondolt és hiteles eredetvédelmi rendszer kiemelt ellenőrzésekkel 35

36 KÖRNYEZETTUDATOSSÁG B10 Értékesítés feltételeinek javítása Környezettudatosság 36

37 KÖRNYEZETTUDATOSSÁG A termesztésben a környezettudatosság növelése (AKG, ökológiai termelés) A borkészítésben a természetesség megőrzése, megújuló erőforrások használata B10 Értékesítés feltételeinek javítása Környezettudatosság 37

38 Indikátorok indikátor jelenlegi érték évi cél évi cél az AKG termelésbe vont területek aránya az ökológiai termelésbe vont területek aránya megújuló energia használatának aránya a helyben feldolgozott és hasznosított melléktermékek aránya 21% 40% 2% 10% 10% 25% 15% 30% B10 Értékesítés feltételeinek javítása Környezettudatosság 38

39 HATÉKONY SZAKMAI ÖNKORMÁNYZAT 39

40 NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE a HNT-nek rendezni és fejleszteni kell kapcsolatrendszerét a hazai hatóságokkal való aktív kapcsolat a szabályozások kialakítása, valamint azok végrehajtása (a hatósági jogalkalmazás) során C11 Hatékony szakmai önkormányzat Nemzetközi és hazai kapcsolatok fejlesztése 40

41 NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE Média kapcsolatok és megjelenések fejlesztése Folyamatos szakmaközi egyeztetés Kapcsolattartás a nemzetközi társszervezetekkel Aktív szakmai együttműködés a kormányzati szervekkel Lobbi C11 Hatékony szakmai önkormányzat Nemzetközi és hazai kapcsolatok fejlesztése 41

42 Indikátorok indikátor jelenlegi érték évi cél évi cél részvétel nemzetközi szervezetek találkozóin a HNT médiamegjelenésének éves száma C11 Hatékony szakmai önkormányzat Nemzetközi és hazai kapcsolatok fejlesztése 42

43 AZ ÖNKORMÁNYZATI SZEREP ERŐSÍTÉSE, ÖNGONDOSKODÁS ÉS ÖNSZABÁLYOZÁS szolgáltató hegyközségi rendszer a hegyközség az a fórum, ahol a tagok gondjaiknak, ötleteiknek és javaslataiknak hangot adhatnak a hegyközségi rendszer elemeinek kifejezetten támogatóan kell fellépniük tagjaik előremutató kezdeményezései mellett C12 Hatékony szakmai önkormányzat Az önkormányzati szerep erősítése, öngondoskodás és önszabályozás 43

44 AZ ÖNKORMÁNYZATI SZEREP ERŐSÍTÉSE, ÖNGONDOSKODÁS ÉS ÖNSZABÁLYOZÁS Kritikus méretet meghaladó méretű szakigazgatási és szakmai önigazgatási egységek létrehozása Piacra termelő, hosszú távon fenntartható gazdálkodói magatartás ösztönzése Jogszabályi környezet és a szabályozandó kérdések felülvizsgálata a hatékony termelés jegyében Az ágazatra vonatkozó szabályozás áttekintése és felülvizsgálata Piacszervezési intézkedések a belső szabályozást igénylő területeken C12 Hatékony szakmai önkormányzat Az önkormányzati szerep erősítése, öngondoskodás és önszabályozás 44

45 indikátor jelenlegi érték évi cél évi cél önigazgatási egységek száma és jellege a tagok hány százaléka igényelt valamilyen származási bizonyítványt az adott évben az ágazatot érintő, felülvizsgált jogszabályok száma C12 Hatékony szakmai önkormányzat 22 borvidék - 6 borrégió 65% 70% 95% 1 6 az összes HEGYIR fejlesztés állomásai egy bortétel forgalomba hozatalához szükséges átlagos adminisztrációs idő termelői oldalon a piacszervezési intézkedéssel szabályozott területek száma Indikátorok 235 perc 110 perc 90 perc Az önkormányzati szerep erősítése, öngondoskodás és önszabályozás 45