TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA (módosítások dőlt betűvel szedve)

Átírás

1 TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA (módosítások dőlt betűvel szedve) A BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Korlátolt Felelősségű Társaság (1203 Budapest, Csepeli átjáró 1-3.; Cg: ) társasági szerződése a Társaság taggyűlésének április _-i döntése alapján alábbiak szerint módosul: 1. A Társaság társasági szerződésének preambuluma az alábbiak szerint módosul: Az 111. pontban megjelölt alapító tagok korlátolt felelősségű társaság ( Társaság") létrehozását határozták el, amely Társaság a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk) alapján működik az alábbiak szerint:" 2. A Társaság társasági szerződése IV. fejezetének 1-2. pontjai az alábbiak szerint módosulnak: 1. A törzstőke felemelésére a Ptk 3:198-3:201. -ában foglaltak az irányadóak, azzal, hogy a tőke emeléshez a tagok által egyhangúan meghozott döntés szükséges. 2.A törzstőke leszállítására a Ptk 3:202-3: ában foglaltak az irányadóak." 3. A Társaság társasági szerződése VII. fejezetének 1-3. pontjai az alábbiak szerint módosulnak, és a 4. pont törlésre kerül: 1. Az üzletrész a Társaság tagjaira szabadon átruházható. Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétjét teljes mértékben befizette, kivéve a Ptk.-ban meghatározott eseteket. A pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére a többi Tag, a Társaság vagy a Társaság által kijelölt személy - ebben a sorrendben - az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával másokat megelőzően jogosult. E jog átruházása semmis. Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog a tagokat üzletrészeik egymáshoz viszonyított mértéke szerint, arányosan illeti meg. Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jognak a Társaság általi gyakorlásáról és e jog gyakorlására harmadik személy kijelöléséről a Társaság Taggyűlése dönt. Az üzletrész átruházása a Társasági Szerződés módosítását nem igényli. A jogosultak személyének megváltozását és annak időpontját tagjegyzékbe való bejegyzése végett az üzletrész megszerzője - a szerzéstől számított nyolc napon belül - köteles bejelenteni a Társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és mellékelni kell hozzá az üzletrész átruházási szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a Társasági Szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. 2. Az üzletrész átruházás, a jogi személy tag szétválása folytán az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlás, öröklés, a házastársi közös vagyon megosztása, új jogosult hiányában a tag jogutód nélküli megszűnése esetén osztható fel. Az üzletrész felosztásához a Taggyűlés hozzájárulása szükséges. 3. Az üzletrész bevonása a legfőbb szerv (Taggyűlés) döntése, amelynek következtében az üzletrészben foglalt tagsági jogok és kötelezettségek összessége, és az üzletrész jogosultjának tagsági viszonya megszűnik. Üzletrész bevonása esetén az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani. " 4. A Társaság társasági szerződése VIII. fejezetének 2. pontja első bekezdésében a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek felsorolása az alábbiak szerint módosul: [A Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:]

2 a) a számviteli tőrvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség/elosztásáról szóló döntés; b) osztalékelőleg fizetésének e/határozása az ügyvezető - felügyelőbizottság által j óváhagyott - javaslatára; e) pótbefizetés elrendelése; d) döntés üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jognak a társaság általi gyakorlására; e) döntés üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog gyakorlására harmadik személy kijelőléséről; j) az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása; g) sikertelen árverés esetén döntés az üzletrészről; h) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; i) a tag kizárása iránti per megindításáról valóhatározat, amennyiben a társaság tagjainak száma a kettőt meghaladja; j) az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; k) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; /) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; m) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági kőnyvvizsgálójáva/ vagy azok közeli hozzátartozójával, élettársával köt; n) döntés a taggal, az ügyvezetővel, a felügyelőbizottsági taggal, illetve a társasági könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítéséről, o) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése; p) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítése körében az uralmi szerződés tervezetének e/készítésére felhatalmazásról való döntés, az uralmi szerződés jóváhagyása; q) döntés a társaság átalakulásának kezdeményezéséről és átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint és a társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról; r) a társasági szerződés módosítása; s) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása; t) törzstőkeeme/és esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása; u) tőrzstőkeemelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosult személyek kijelölése; v) törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; w) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; x) a Társaság éves üzleti tervének (üzleti előtervének) jóváhagyása; y.) a Társaság középtávú/hosszútávú tervének jóváhagyása; z) a közvilágítás korszerűsítési programjának jóváhagyása; za) a Társaság tevékenységi körébe tartozó üzleti szerződések előzetes jóváhagyása, illetve a Társaság vagyonára, egyes vagyontárgyakra, és a Társaság vagyoni értékű jogára vonatkozó szerződések előzetes jóváhagyása, ha ezen szerződések értéke egyenként vagy együttesen 100 millió Ft szerződéses értéket azonos üzleti évben meghaladja, és az ügylet a Társaság éves üzleti tervében (üzleti e/őtervében) nem nyert jóváhagyást; zh) annak előzetes jóváhagyása, hogy a Társaság tulajdonát képező vagyontárgyakat zálogjoggal vagy más módon történő megterhelje, a Társaság vagyonát vagy egyes vagyontárgyait biztosítékul adja, illetve kötelezettséget vállaljon bármely módon harmadik személy teljesítéséért; zc) döntés a társaságnak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény (Gst.) hatálya alá tartozó, illetve az alábbi, a Fővárosi Közgyűlés által október 28-án elfogadott, Budapest Főváros Önkormányzata és az EIB között létrejött, a budapesti városi közlekedés és budapesti városfejlesztés hitelszerződések szerint adósságként" definiált körbe tartozó adósságot keletkeztető ügylete megkötéséről, kötelezettségvállalásáró/: az éven belül lejáró folyószámla-hite/ kivételéve/ a kölcsönvett pénzeszközök; bármely váltóhitel vagy annak dematerializált megfelelőjének elfogadásával szerzett összeg; bármely váltó, vásárlási keret vagy kötvények, váltók, kötelezvények, hite/kötvények vagy egyéb ehhez hasonló pénzügyi eszköz kibocsátása révén szerzett összegek; 2

3 azoknak a kötelezettségeknek az összege, amelyek haszonbérlet (lízing) vagy részletvásárlási megállapodás során keletkeztek és a magyar számviteli szabályok szerint pénzügyi vagy tőkelízingnek minősülnek. zd) alapítványrendelés, közérdekű kötelezettségvállalás vagy alapítványi támogatás előzetes jóváhagyása; ze) a Társaság beruházásokra, illetve beszerzésekre vonatkozó szabályzatának jóváhagyása; zf) a Társaság és a tagok kapcsolt vállalkozásai közötti szerződések jóváhagyása, ha ezen szerződések értéke egyenként vagy együttesen az 5 millió Ft szerződéses értéket azonos üzleti évben meghaladja; zg) a Társaság számviteli politikájának jóváhagyása; zh) az ügyvezetés ügyrendjének j óváhagyása; zi) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a Társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetve az ügyvezető a taggyűlés elé terjeszt vagy amelyet a taggyűlés hatáskörébe von. " 5. A Társaság társasági szerződése VIII. fejezetének 3-5. pontjai az alábbiak szerint módosulnak: 3. A tagok taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal útján is határozhatnak a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok reszere történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során Ptk.-nak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a Taggyűlés ülését az ügyvezejésnek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja. ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. 4. A Társaság minden naptári évben legalább egy Taggyűlést tart, amelynek napirendi pontjai legalább a következők: a mindenkori üzleti év zárszámadásának jóváhagyása (a mérleg megállapítása és az eredmény felosztása); b.) az üzleti terv elfogadása; 5. A Taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a Taggyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie. Ha a tag a napirend kiegészítésére a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak m egfelelő javaslatot tesz, az általa megjelölt kérdést napirendre tűzöttn ek kell tekinteni, ha javaslatát a Taggyűlés előtt legalább három nappal közli a tagokkal és az ügyvezetővel. A nem szabályosan összehívott vagy megtartott Taggyűlési ülésen elfogadott és ebbol az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot az ülés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. A Társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a társaság Taggyűlése ülésének összehívását vagy a Taggyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatalát. Ha az ügyvezetés a kérelem 3

4 kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a Taggyűlés ülésének a lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, az ülést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására. " 6. A Társaság társasági szerződése VIII. fejezetének 7-8. pontjai az alábbiak szerint módosulnak: 7. Taggyűlés határozatképes, ha a törzstőke 100% képviselve van. Ennek hiányában újabb Taggyűlést kell összehívni az eredeti taggyűlés meghívójában közölt feltételekkel. A határozatképtelenség miatt megismételt Taggyűlés csak akkor határozatképes, ha azon mindkét tag jelen van. Az eredeti taggyűlésről távol maradt tagokat is értesíteni kell a megismételt taggyűlés időpontjáról. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a megismételt taggyűlés az eredeti időpontot legalább három, legfeljebb pedig tizenöt nappal követő időpontra hívható össze. Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteségfolytán a törzstőke felére csökkent; b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a társaságot.fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) ha vagyona tartozásait nem fedezi. A Taggyűlést a Társaság székhelyén tartja, de az ülést az ügyvezető a tagok egyetértésével a tagok székhelyére vagy más általuk kért helyre is összehívhatja. 8. A tulajdonosok a Taggyűlésen képviseltethetik magukat, a képviseleti felhatalmazást legkésőbb a Taggyűlés kezdete előtt közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás formájában kell bizonyítani." 7. A Társaság társasági szerződésének VIII. fejezetének 10. pontja törlésre kerül, és a jelenlegi 11. pont számozása 10. pontra módosul az alábbiak szerint: 10. Az ügyvezető köteles a tagok által hozott határozatokat a határozatok könyvében (a továbbiakban: Határozatok Könyve) nyilvántartani. A tagok e társasági szerződésbe foglalt megállapodása alapján a Határozatok Könyvét a Társaság székhelyén kell tartani. A határozatokat meghozataluk után be kell vezetni a Határozatok Könyvébe. A Határozatok Könyvében a felügyelőbizottság határozatait is nyilván kell tartani. " 8. A Társaság társasági szerződése IX. fejezetének 1. pontjának első bekezdése az alábbiak szerint módosul: l. A Társaságnak egy ügyvezetője van. A Társaság ügyvezetőjét a Taggyűlés választja. A Társaság ügyvezetője 2015.június l-től május 31.-ig:... ". 9. A Társaság társasági szerződése IX. fejezetének 2. pontja az alábbiak szerint módosul: 2. Az ügyvezető megbízatásának időtartama a taggyűlés döntése szerinti. Az ügyvezető a Társaság ügyvezetését - a Társasággal kötőtt megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. " 10. A Társaság társasági szerződése X. fejezetének 2. pontja az alábbiak szerint módosul: 2. Az ügyvezető az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a Társaság munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal képviseleti joggal ruházhatja fel. A Társaság képviseletére ilyen módon jogosult 4

5 képviselők cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség." 11. A Társaság társasági szerződése XI. fejezetének címe,,.4z állandó könyvvizsgáló"-ra változik, és 2-6. pontjai helyébe az alábbi 2-4. pontok lépnek: 2. A könyvvizsgálót Budapest Főváros Önkormányzata tag jelöli a Taggyűlés számára. A könyvvizsgálót a Társaság legfőbb szerve (a Taggyűlés) választja. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést - a Taggyűlés által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett - az ügyvezetés a választást követő kilencven napon belül köti meg. Ha a szerződés megkötésére e határidőn belül nem kerül sor, a Taggyűlés köteles új könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgálót határozott időre, legfeljebb öt évre lehet megválasztani. A könyvvizsgáló megbízásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a Taggyűlés által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó ülésig terjedő időszak. 3. A könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a Társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. A könyvvizsgáló nem nyújthat a Társaság részére olyan szolgáltatást és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti. 4. A könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekéhen betekinthet a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja. Ha a könyvvizsgáló a Társaság vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a Társasággal szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a Társaság törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó (cég)biróságot értesíteni. " 12. A Társaság társasági szerződése XII. fejezetének 1. pontja az alábbiak szerint módosul: 1. A Társaság ügyvezetésének ellenőrzését hat tagból álló felügyelő bizottság látja el. A felügyelőbizottság a tagjai közül elnököt választ és saját ügyrendet alkot, amelyet jóváhagyásra a Taggyűlés elé terjeszt. A felügyelőbizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van; határoz.a.tát egyszerű szótöbbséggel hozza." 13. A Társaság társasági szerződése XII. fejezetének 4. pontja az alábbiak szerint módosul: 4. A felügyelőbizottság feladatai és működése a) A Tagok a felügyelőbizottság létrehozását azzal a feladattal rendelik el, hogy az ügyvezetést a Társaság érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. b) A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy a Taggyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Taggyűlés ülésén ismertetni. c) A beszámolóról a Taggyűlés afelügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet. 5

6 d) A felügyelőbizottság a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. e) Ha a felügyelőbizottság ellenőrző tevékenységéhez szakértőket kíván igénybe venni, a felügyelőbizottság erre irányuló kérelmét az ügyvezetés köteles teljesíteni. j) Ha a felügyelőbizottság szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a társaság legfőbb szerve határozataival vagy egyébként sérti a gazdasági társaság érdekeit, a felügyelőbizottság jogosult összehívni a Taggyűlés ülését e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében. g) A Taggyűlés ülésén a felügyelőbizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek. h) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utas ithatóak. i) A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. )J A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Társaságn.ak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben. k) A könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket. " 14. A Társaság társasági szerződése XIII. fejezetének 3. pontja az alábbiak szerint módosul: A tagokat a Társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a Ptk. 3:185. (1) bekezdésétől eltérően a jelen pontban megállapított a törzsbetétek (üzletrészek) arányától más arányban meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Tagok erre vonatkozó megállapodása alapján a Társaság közszolgáltatási tevékenysége kapcsán keletkező, a szindikátusi megállapodásban foglaltak szerint számítandó osztalék a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. tagot illeti meg. A Társaság nem közszolgáltatási tevékenységéből (másodlagos tevékenységéből) eredő nyereségről, illetve felhalmozott eredményről, annak törzsbetét arányos osztalékként való felosztásáról és kifizetéséről a tagok együttesen döntenek. A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg.fizetéséről határozhat, ha a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék.fizetéséhez szükséges fedezettel; b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és e) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá. Osztalékelőleg.fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot a felügyelőbizottság jóváhagyásával. 6

7 Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. " 14. A Társaság társasági szerződése XV. fejezete az alábbiak szerint módosul: Ez a Társasági Szerződés magyar nyelven készült." 15. A társasági szerződés egyéb rendelkezései változatlanok. Budapest, április _. Budapesti Elektromos Művek Nyrt. nevében tagi meghatalmazott Budapest Főváros Önkormányzata nevében tagi meghatalmazott Ellenjegyezte (ügyvéd): og1 megtelejoségét Afle., nonztem: 7