Tájékoztató Dorog Város évi környezetvédelmi állapotváltozásáról

Átírás

1 Tájékoztató Dorog Város évi környezetvédelmi állapotváltozásáról A környezeti elemek (föld, víz, levegő) jelenlegi állapota LEVEGŐ: Emissziós helyzetkép: A városban előforduló légszennyező források a következők: Ipari pontforrások: (mérhető a koncentráció, kémény, kürtő, szellőző) SARPI Magyarország Kft. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. Baumit Kft. Sanyo Hungary Kft. Dorog-Esztergom Erőmű Kft. ACSI Logisztikai Zrt. Vértes Volán Zrt. Dorogi Üzeme MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Dorogi Töltőállomása OMV Hungária Kft. Dorogi Töltőállomása Felületi jellegű, diffúz szennyező források kőbányászat, rendezetlen, felhagyott telephelyek, hulladéklerakások avarégetések közlekedés tározók kiporzása parlagföldek Lakossági kibocsátások Ide taroznak a lakossági tüzelésből, az intézmények fűtéséből és a szolgáltatásból származó emissziók. (olaj-, szén-, gáz-, fatüzelések) Kommunális emissziók Egészségügyi intézmények, iskolák, óvodák és egyéb közhasznú épületek (idősek otthona, művelődési ház, a Hivatal épülete, stb.). Dorogon ezek az intézmények jelentős részben távfűtéssel ellátottak. Szolgáltatók kibocsátásai Ebbe a csoportba a lakossági szolgáltatást végző gazdasági egységek (pékség, pizzéria, szerviz, vegytisztító, stb.) tartoznak, melyek tevékenységük folytán légszennyező-anyagokat bocsátanak ki. Ezek általában kismértékűek, de a lakóterületeken helyezkednek el, a kibocsátás magassága nem jelentős, de közvetlen környezetüket zavarhatják (szag, zajhatások, hulladék, stb.). Közlekedés emissziói A közúti és a vasúti közlekedés hatásával kell számolni. A kipufogó gázokkal kikerülő légszennyező anyagok a következőképpen csoportosíthatók: - szilárd légszennyezők (korom, toxikus fémek) - szén-monoxid - nitrogén-oxidok - szénhidrogének - kén-dioxid 1

2 Immissziós helyzetkép Dorog levegőhigiénés helyzete a városban található levegőtisztaság-védelmi mérőműszerek által mért adatok alapján jellemezhető. Ezek a műszerek a következők: RIV hálózat mérőpontjai és a PHARE konténer adatai, melyek által közösen mért komponensek a kén-dioxid, nitrogén-dioxid és az ülepedő por. Természetesen más jellemzők is mérésre kerülnek, s ezek kiértékelése is folyamatosan történik. A Zsigmondy lakótelepen található PHARE-konténer üzemeltetéséről és karbantartásáról az Észak Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség gondoskodik. Kén-dioxid: A város kén-dioxid szennyezettsége mind a téli, mind a nyári nem fűtéses időszakokban alacsonyabb a határértéknél (Éves határérték: 50 g/m 3 ). A téli fűtéses félévekben g/m 3 között, a nyári-nem fűtéses félévekben 28,9-1,83 g/m 3 között mozog a féléves átlag. Az utóbbi években a fűtéses és nem fűtéses félévekben is a város kén-dioxid szennyezettsége határérték alatti volt. Forrásai: SO2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO 2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból - geotermikus folyamatok hatására is keletkezhet. 2

3 Nitrogén-dioxid: A féléves átlagok 25,6-53 g/m 3 között váltakoznak a téli, s 11,4-41 g/m 3 között a nyári időszakban. A nem fűtéses félévek terheltsége alacsonyabb a télinél. (A nitrogén-dioxid éves határértéke: 40 g/m 3 ). A évben a nitrogén-dioxid imissziós szintje kis mértékben emelkedett, de mindkét félévben határérték alatti volt. Forrásai: A NO 2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NOx) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talaj-baktériumok révén kerül a légkörbe. A NO 2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO 2 80%-át adják a gépkocsik. A földgáz tüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO 2 származik. Ipari források: a salétromsav gyártás, hegesztés, kőolaj finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. Határérték Ülepedő por: A város porszennyezettsége a másik két komponenssel ellentétben a nyári időszakban a magasabb. A nyári időszak koncentrációja 6,5-29,7 g/m 2 *30 nap közötti, míg a télié 4,5-15,8 g/m 2 *30 nap között mozgott az elmúlt évek során évben a nem fűtéses félév porterhelése határértékre csökkent, a fűtéses félév porterhelése pedig határérték alatti volt. (Az ülepedő por éves határértéke: 16 g/m 2 x30 nap.) Forrásai: Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A Környezetvédelmi Minisztérium honlapján ( ) megtekinthetők a Dorogon mért CO, NO, NO 2, SO 2, O3, PM10 mérésekre vonatkozó tájékoztatási adatok, valamint az adott időpontra vonatkozó levegő minősítése is. 3

4 Határérték Dorog Város üzemi légszennyező-anyag kibocsátása között A telephelyi emissziók alakulása a következő: a mellékelt diagramon látható, hogy között az üzemi emissziók közül a kén-dioxidé mérsékelten csökkent, a nitrogén-oxidé stagnált, a szén-monoxid és a porkibocsátás koncentrációja kis mértékben csökkent, míg 2001-től minden komponens kibocsátása jelentősen lecsökkent az előző évekhez képest. A levegő minőségének javítására szükség van. Ebben szerepet játszik az erőmű gázüzemre történő átállása, a Dorog városát elkerülő út kiépítése, február 1-től kötelezővé vált az elkerülő út használata a 12,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépjárművek számára, valamint az, hogy a település egésze el van látva földgázhálózattal, melyre a rákötések folyamatosan történnek. Ugyanakkor továbbra is nagy szükség van a nyári időszakban az utak locsolására és a cégek egyéni környezetvédelmi beruházásaira. 4

5 Határon átívelő, regionális imissziómérő hálózat A Dorog Esztergom Lábatlan Nyergesújfalu Párkány (Sturovo) immissziómérő hálózat kialakításának gondolata 1999-ben merült fel egy a térség önkormányzati vezetői és a térség gazdasági társaságainak vezetői részvételével szervezett nemzetközi konferencia alkalmából. A kitűzött cél az volt, hogy az inter-regionális térségben olyan imissziós mérőhálózat működjön, amely méri és rögzíti a régióban működő iparvállalatok jellemző légszennyező komponenseit, a térségbe érkező háttérszennyezés, közlekedés és fűtés hatásait. (Cél a térség levegőtisztasági helyzetének komplex vizsgálata és követése.) A program előkészítését a magyar oldalon a Richter Gedeon Nyrt. képviselői, míg a szlovák oldalon a KAPPA papírgyár szakemberei vállalták fel. A térség polgármesterei (beleértve a szlovák oldalt is) év nyarán írták alá a mérőrendszer létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozatot. Az egyeztetéseket, tárgyalásokat követően decemberében elkészült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) megbízásából a hálózat létesítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, melyet az Országos Meteorológiai Szolgálat készített el. Az egyeztetések alapján augusztusában üzembe helyeztek egy köztéri kijelző berendezést, mely a Duna Takarékszövetkezet Dorogi Fióktelepének épületén kapott helyet. A kijelző a forgalmas, központi városrészen történő elhelyezésével biztosítja az adatok nyilvánosságát, valamint a többi monitorállomás adatai is megjeleníthetővé válnak rajta. A KAPPA papírgyár megszűnése miatt a Richter Gedeon Nyrt. magára vállalta a rendszer működtetését, jelenleg a műszaki berendezések áttelepítése és a szükséges szoftverek frissítése van folyamatban. A hálózat működésével kapcsolatos adatszolgáltatást az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el. Zaj és rezgésvédelem Az utóbbi években a csökkenő ipari zajterheléssel szemben a közlekedés, azon belül is a növekvő közúti forgalom lett a legfőbb zaj- és rezgésforrás, melyet a meglévő erdősávok, zajvédő fal igyekeznek tompítani többkevesebb sikerrel. Súlyosan terhelt a Bécsi út, az Esztergomi út, de a Baumit út is nagy tehergépjárműforgalmat bonyolít február 1-től kötelezővé vált a 117 sz. elkerülő út használata a 12,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépjárművek számára, mely csökkenti a Bécsi út és az esztergomi út terheltségét. A zajt és rezgést a forgalom sűrűsége, a kevés zöldfelület mind kedvezőtlenül befolyásolja, mely hiányosságokból adódóan és az évenkénti forgalomnövekedés eredményeként növekedett a zajterhelés szintje. A szabályozási tervben szereplő megengedett zajkibocsátási szintek a táblázatokban láthatók. A kőbánya környezetében élőknek a kőbányában zajló robbantások okoznak gondot, a kőzetjövesztéses technológia által keltett rezgést viselik nehezen, annak ellenére, hogy a bánya semmi szabálytalanságot nem követett el, határérték alatt dolgoznak. A Baumit Kft. tájékoztatása szerint májusától a robbantások iránya Tokod és Csolnok irányába tevődött át, s egyre nagyobb távolságra került a robbantási terület a lakott területtől. Üzemi és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjei zóna Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint LAeq, db 1. sz. táblázat nappal 6-22 éjjel "A" "B"

6 Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintje Megengedett A-hangnyomásszint LAeq, db 2. sz. táblázat zóna Ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb nappal 6-22 éjjel 22-6 ha az építési munka időtartama 1 hónap felett 1 évig Nappal 6-22 éjjel 22-6 ha az építési munka időtartama 1 évnél több nappal "A" "B" éjjel 22-6 A zaj elleni védelem zónái a következők: a) 6.1 jelű érzékeny zóna (temetők, közparkok, közjóléti erdők, óvodák és az egészségügyi intézmények csendes övezetei), b) 6.2 A jelű átlagos érzékenységű zóna (laza beépítésű lakó- és intézményi területek, pihenési igényeket is kielégítő kertterület), c) 6.3 B jelű átlagos érzékenységű zóna (tömör, városias beépítésű, intézményekkel vegyes lakó-, illetve intézményi terület), d) 6.4 nem érzékeny zóna (gazdasági terület, intézményi funkcióval vegyes iparterület, mezőgazdasági terület), e) 6.5 egyéb zóna (ebbe a zónába Dorog területén csak a kőbánya és a hozzá kapcsolódó építőanyagipari feldolgozó üzem (BAUMIT) tartozik. A közlekedéstől származó zaj új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjei Zóna üdülő-, lakóépületek és közintézmé nyek közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre szolgáló közkertekben Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint, L Aeq, db lakóutakon; gyűjtő és forgalmi átmenő for- utakon; galom nélküli vasúti melutakon lékvonalak mentén; és heliportok környezetében 3.sz.táblázat főforgalmi utak vasúti fővonalak mentén, nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra A B A közegészségügyi hatóság a környezetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével 5 db, kivételesen 10 db túllépést engedélyezhet. Gazdasági ill. zajjal járó intézményi (pl. szórakoztató, vendéglátó) funkció elhelyezése esetén az építési/funkcióváltási engedélyhez előzetes akusztikai számítások benyújtása kötelező annak bizonyítására, hogy a létesítmény az előírt határértékek betartására alkalmas. 6

7 A fenti zónákba sorolt telkek területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyekből eredő zaj nem okozza az 1., 2. és 3. sz. táblázatokban foglalt zajterhelési határértékek túllépését. ZÖLDTERÜLET-GAZDÁLKODÁS, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Folyamatosan zajlik a városban a beteg, kiöregedett fák kivágása és azok pótlása, az illegális hulladék-lerakások felszámolása. A város zöldfelületének arányát a szabályozási tervnek megfelelően előirányzott ütemezésben célszerű követni: A zöldfelületi ellátottsága mind mennyiségi mind minőségi szempontból nem tekinthető megfelelőnek. Kevés a zöldfelület, a fásítás aránya, mind az iparterületeken, mind a lakótelepeken, óvodák, iskolák, temető, patak területén. A szabályozási terv kötelezően előírja a telken belüli védőfásításokat, beültetési kötelezettségeket, új fasorok, utcafásítások telepítését, a zöldfelületek növelését. Mind az önkormányzati, mind a civil szervezetek, gazdasági társaságok és alapítványok munkájának köszönhetően évről-évre növekszik ez az arány, de sajnos még mindig nem éri el a kívánt szintet. Fásítások jelenleg is folynak a város területén, melyet a Dorogi Városüzemeltetési Nonprofit Kft. végez. Tájrehabilitációs programok következtében évente sikerül kisebb-nagyobb tájsebeket helyreállítani, szennyezéseket megszüntetni, illegális hulladéklerakásokat felszámolni. VÍZVÉDELEM-TALAJVÉDELEM Ezeknek az elemeknek az elszennyeződését gyakran a csatornázatlanság, a hulladékok illegális lerakása vagy a különböző termelőtevékenységek szabályozatlan környezeti hatásainak következménye okozza. A települések működése a felszíni és a felszín alatti vizeket olyan mértékben terheli, hogy az már a vízhasználatokat veszélyezteti. Ma már a felszíni vizeket és talajvizeket egységesen elszennyezettnek tekinthetjük. Jelentős előrelépést jelentett az Esztergom-kertváros - Dorog szennyvíztisztító rekonstrukciója, mely 2001-ben került átadásra. A létesítmény teljesíti a követelményeket, tisztítástechnológiai gondot egyedül a csapadékvízből származó hozamcsúcsok okoznak, mely indokolja a csatornahálózat rendbetételét (csapadékvíz szennyvízcsatorna szétválasztása) szeptemberében befejeződött az Ady Endre utca csatornahálózatának kiépítése, 2009-ben pedig a Pataksor csatornázása is teljes egészében megvalósult. Sor került a Kenyérmezői-patak mederrendezésére a kesztölci úttól - a volt lőtéri hídig terjedő szakaszán. A vízfolyás partjának kaszálása folyamatos volt az év során. Sajnos még mindig érkezik Hivatalunkhoz lakossági bejelentés, hogy szemetet, folyékony települési hulladékot engednek bele a vízbe. A patakot terhelik a leányvári, a pilisjászfalui és a piliscsabai szennyvíztisztító telepek, valamint három üzem szennyvíz-kibocsátása. A leányvári és pilisjászfalui telepek a közelmúltban lettek felújítva, terhelésük nem számottevő. A piliscsabai tisztítómű kis kapacitása és elavultsága miatt jelentősen terheli-szennyezi a patak vizét. A vízfolyást nem terheli Dorog város tisztított települési szennyvize valamint a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. Dorogi Fióktelepének tisztított szennyvize, mivel azokat óta a Kenyérmezei-patak helyett közvetlenül a Dunába vezetik el. A Kenyérmezei patak esetében a makrogerinctelenek minősítése alapján a víztest állapota csak gyenge ökológiai állapotúnak mondható. Ennek okai a mederben található szennyezett üledékek (nagy mennyiségben a XX. század elején-közepén rakódtak le, kioldódásuk pedig hosszú ideig eltarthat), valamint a mederbe vezetett nem megfelelően tisztított szennyvizek. Fenti problémákon kívül a nem megfelelő ökológiai állapotokhoz helyenként hozzájárul a mezőgazdasági területekről származó diffúz terhelés is. Kenyérmezői-patak Vizsgált komponensek: Szerves mikroszennyezők Ásványolajok Fenol Anionaktív detergensek Nehézfémek Al, Zn, Cr, Cu, Ni, Pb, Cd, Hg Egyéb szennyezők Fe, Mn Oxigénháztartás jellemzésére szolgáló O 2 telítettség 7

8 Vízminősítés: A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet alapján történik. (A korábbiakban az MSZ 12749:1993 szerint öt osztályos határérték táblázat alapján történt a besorolás: I.- kiváló, II.- jó, III.- tűrhető, IV.- szennyezett, V.- erősen szennyezett.) Oxigéntelítettség: A ténylegesen mért adott vízhőmérsékleten és nyomáson lehetséges oldott oxigén koncentrációk %-ban kifejezett aránya. Jelenleg az oxigéntelítettség vízminősítése nem éri el a jó kategóriát. Befolyásoló tényezők lehetnek: hőmérséklet, oldott só koncentrációja, vízfelszín áramlása, vízben lejátszódó kémiai-biológiai folyamatok. Nehézfémek: A semleges (7-8) ph értéknél a nehézfémek oldhatósága csekély, természetes körülmények között csak kis koncentrációban vannak jelen. Mennyiségét növelheti: ipari szennyvíz, ipari vidéken levegőszennyezés. A nehézfémek közül a vizek oldott vas és mangán tartalma az egyéb vízminőségi jellemzők csoportjába tartozik, míg a többi vizsgált nehézfém: alumínium, cink, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom és réz a szerves és szervetlen mikroszennyezők csoportjába. A patak vas- és mangán szennyezettsége csökkent, a mértékadó értékek alapján a vasat és a mangánt tekintve jó a vízfolyás minősítése. A patak vizének nehézfém szennyezettsége változó. Legnagyobb mennyiségben a cink fordul elő, ezt követően a réz, majd a legkisebb koncentrációban a króm, nikkel, ólom, kadmium és a higany. Összességében azt lehet megállapítani, hogy a Kenyérmezei patak nehézfém szennyezettsége az 1990-es években nagyobb volt, mint az elmúlt években. Kedvezőnek ítélhető, hogy 1996-tól a vízben oldott króm, a nikkel és ólom mennyisége jelentősen csökkent, ami a minőségi osztályozásban is kimutatható javulást eredményezett. Szerves mikro szennyezők: Csak emberi tevékenység által kerülhetnek a vízbe! A 90-es években mért koncentrációhoz képest mennyiségük jelentősen lecsökkent az utóbbi években. Anionaktív detergensek: Mennyiségük 93%-al csökkent az elmúlt évek folyamán a 90-es évekhez képest. Ipari felhasználásból származó mosószerekből kerülhetett a vízfolyásokba. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Dorog Város Képviselő-testülete a 157/2004. (VI. 25.) sz. képviselő-testületi határozatával fogadta el Dorog Város helyi települési hulladékgazdálkodási tervét. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény előírása szerint a hulladékgazdálkodási terveket rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. (A felülvizsgálat és módosítás jövő évben lesz esedékes.) A tervezés során kiemelt figyelmet kellett fordítani a települési hulladékok körére, a szelektív hulladékgyűjtésre és az önkormányzat egyéb, hulladékkeletkezéssel járó tevékenységeire. Civil szervezeteinknek köszönhetően a kommunális veszélyes hulladék gyűjtése évente két alkalommal, így idén is megvalósult. A Dorogi Városüzemeltetési Nonprofit Kft. szervezésében az évi lomtalanítási akció is megszervezésre került. 8

9 LAKOSSÁGI FELADATOK A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A lakosság mindennapi tevékenységét alapvetően nem a környezetvédelem határozza meg, annak ellenére, hogy a környezettel való kapcsolata létének alapja. A lakosság környezetvédelemmel való kapcsolatát jelenleg leginkább közvetlen érintettsége határozza meg. Azok a környezeti hatások, melyek láthatóak, és közvetlenül érintik, aktivizálják a lakosságot, de gyakran az ilyen hatások sem elegendőek a környezeti magatartás megváltoztatásához. Épen ezért szükség van: 1. A lakosság környezeti tudatának javítására, mely egyben alapfeltétele a fenntartható fejlődésnek. 2. Igényeink, céljaink megfogalmazásában tekintettel kell lenni a környezeti hatásokra. Azokat a termékeket, szolgáltatásokat kell választani, melyek a környezetet kevésbé károsítják. 3. A fogyasztásban a mérsékletességre, az ésszerű önkorlátozásra kell törekedni. (takarékos víz-és energiafelhasználás) 4. Keletkező hulladékaink mennyiségét igyekezzünk csökkenteni. 5. A környezet károsításának veszélyére már gyerekkorban hívjuk fel a figyelmet, mely Dorogon már évek óta sikeresen működik. Dorog Város Önkormányzatának évi környezetvédelemmel kapcsolatos beruházásai: Munka megnevezése forrás 1. Petőfi iskola műfüves pálya kialakítása 20,000 MFt 2. Az Intézmények háza előtti útszakasz és parkoló építés 20,000 MFt ÖSSZESEN: 40,000 MFt Dorog, november 5. 9