Átírás

1 Dorog Város Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának Elnöke E L Ő T E R J E S Z T É S Dorog Város Képviselő-testületének november 28.-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Dorog Város évi környezetvédelmi állapotváltozásáról Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 46. -a (1) bekezdésének e) pontja alapján az önkormányzat környezetvédelmi feladatai közé tartozik a lakosság tájékoztatása településének környezeti állapotáról. Ezen előírásnak eleget téve tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy Dorog város környezetvédelmi állapota a levegőtisztaság, zaj és rezgésvédelem, talajvíz, felszíni víz, zöldfelület-gazdálkodás és a hulladékgazdálkodás helyzetének ismertetésével jellemezhető, melyet a mellékelt állapot elemzés tartalmaz. A tájékoztatóból megállapítható, hogy Dorog város környezeti állapota 2007-ben az előző évek tendenciájával megegyező. Az előterjesztést a Gazdasági, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság november 18-i ülésén tárgyalta, és elfogadásra javasolja a Tisztelt Képviselő-testület számára. A fent leírtak alapján az alábbi határozati javaslat megtárgyalását és elfogadását terjesztem a Tisztelt Képviselőtestület elé: HATÁROZATI JAVASLAT Dorog Város Képviselő-testülete a mellékelt Dorog Város évi környezetvédelmi állapotváltozásáról szóló tájékoztatóját elfogadja. HATÁRIDŐ: november 28. FELELŐS: Dr. Tittmann János polgármester Dorog, november 20. Molnár Albert sk.

2 Tájékoztató Dorog Város évi környezetvédelmi állapotváltozásáról A környezeti elemek (föld, víz, levegő) jelenlegi állapota LEVEGŐ: Emissziós helyzetkép: A városban előforduló légszennyező források a következők: Ipari pontforrások: (mérhető a koncentráció, kémény, kürtő, szellőző) SARPI Magyarország Kft. Richter Gedeon Vegyészeti gyár Rt. Baumit Kft. Sanyo Hungary Kft. Dorog-Esztergom Erőmű Kft. ACSI logisztikai Gyár Rt. Vértes Volán Dorogi Üzeme MOL Rt. Dorogi Töltőállomása OMV Rt. Dorogi Töltőállomása Felületi jellegű, diffúz szennyező források kőbányászat, rendezetlen, felhagyott telephelyek, hulladéklerakások avarégetések közlekedés tározók kiporzása parlagföldek Lakossági kibocsátások Ide taroznak a lakossági tüzelésből, az intézmények fűtéséből és a szolgáltatásból származó emissziók. (olaj-, szén-, gáz-, fatüzelések) Kommunális emissziók Egészségügyi intézmények, iskolák, óvodák és egyéb közhasznú épületek (idősek otthona, művelődési ház, a Hivatal épülete). Dorogon ezek az intézmények jelentős részben távfűtéssel ellátottak. Szolgáltatók kibocsátásai Ebbe a csoportba a lakossági szolgáltatást végző gazdasági egységek (pékség, pizzéria, szerviz, vegytisztító, stb.) tartoznak, melyek tevékenységük folytán légszennyező-anyagokat bocsátanak ki. Ezek általában kismértékűek, de a lakóterületeken helyezkednek el, a kibocsátás magassága nem jelentős, de közvetlen környezetüket zavarhatják (szag, zajhatások, hulladék, stb.). Közlekedés emissziói A közúti és a vasúti közlekedés hatásával kell számolni. A kipufogó gázokkal kikerülő légszennyező anyagok a következőképpen csoportosíthatók: - szilárd légszennyezők (korom, toxikus fémek) - szén-monoxid - nitrogén-oxidok - szénhidrogének - kén-dioxid 1

3 Immissziós helyzetkép Dorog levegőhigiénés helyzete a városban található levegőtisztaság-védelmi mérőműszerek által mért adatok alapján jellemezhető. Ezek a műszerek a következők: RIV hálózat mérőpontjai, PHARE konténer adatai, OPSIS mérőműszer adatai, melyek által közösen mért komponensek a kén-dioxid, nitrogén-dioxid és az ülepedő por. Természetesen más jellemzők is mérésre kerülnek, s ezek kiértékelése is folyamatosan történik. A Zsigmondy lakótelepen található PHARE-konténer üzemeltetéséről és karbantartásáról az Észak Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség gondoskodik. Kén-dioxid: A város kén-dioxid szennyezettsége mind a téli, mind a nyári nem fűtéses időszakokban alacsonyabb a határértéknél (Éves határérték: 50 µg/m 3 ). A téli fűtéses félévekben µg/m 3 között, a nyári-nem fűtéses félévekben 28,9-1,83 µg/m 3 között mozog a féléves átlag. Az utóbbi években a fűtéses és nem fűtéses félévekben is a város kén-dioxid szennyezettsége határérték alatti volt. Forrásai: SO2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO 2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból - geotermikus folyamatok hatására is keletkezhet. Határérték 2

4 Nitrogén-dioxid: A féléves átlagok µg/m 3 között váltakoznak a téli, s 11,4-41 µg/m 3 között a nyári időszakban. A nem fűtéses félévek terheltsége alacsonyabb a télinél. (A nitrogén-dioxid éves határértéke: 40 µg/m 3 ). A évben a nitrogén-dioxid imissziós szintje mindkét félévben határérték alatti volt. Forrásai: A NO 2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NOx) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talaj-baktériumok révén kerül a légkörbe. A NO 2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO 2 80%-át adják a gépkocsik. A földgáz tüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO 2 származik. Ipari források: a salétromsav gyártás, hegesztés, kőolaj finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. Határérték Ülepedő por: A város porszennyezettsége a másik két komponenssel ellentétben a nyári időszakban a magasabb. A nyári időszak koncentrációja 6,5-29,7 g/m 2 *30 nap közötti, míg a télié 4,5-15,8 g/m 2 *30 nap között mozgott az elmúlt évek során. A évben mind a fűtéses, mind a nem fűtéses félévek porterhelése is határérték alatti volt. (Az ülepedő por éves határértéke: 16 g/m 2 x30 nap.) Forrásai: Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A Környezetvédelmi Minisztérium honlapján ( ) megtekinthetők a Dorogon mért CO, NO, NO 2, SO 2, O3, PM10 mérésekre vonatkozó tájékoztatási adatok, valamint az adott időpontra vonatkozó levegő minősítése is. 3

5 Határérték Dorog Város üzemi légszennyező-anyag kibocsátása között A telephelyi emissziók alakulása a következő: a mellékelt diagramon látható, hogy között az üzemi emissziók közül a kén-dioxidé mérsékelten csökkent, a nitrogén-oxidé stagnált, a szén-monoxid és a porkibocsátás koncentrációja kis mértékben csökkent, míg 2001-től minden komponens kibocsátása jelentősen lecsökkent az előző évekhez képest. A levegő minőségének javítására szükség van. Ebben szerepet játszik az erőmű gázüzemre történő átállása, a Dorog városát elkerülő út kiépítése, február 1-től kötelezővé vált az elkerülő út használata a 12,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépjárművek számára, valamint az, hogy a település egésze el van látva földgázhálózattal, melyre a rákötések folyamatosan történnek. Ugyanakkor továbbra is nagy szükség van a nyári időszakban az utak locsolására és a cégek egyéni környezetvédelmi beruházásaira. 4

6 Határon átívelő, regionális imissziómérő hálózat A Dorog Esztergom Lábatlan Nyergesújfalu Párkány (Sturovo) immissziómérő hálózat kialakításának gondolata 1999-ben merült fel egy a térség önkormányzati vezetői és a térség gazdasági társaságainak vezetői részvételével szervezett nemzetközi konferencia alkalmából. A kitűzött cél az volt, hogy az inter-regionális térségben olyan imissziós mérőhálózat működjön, amely méri és rögzíti a régióban működő iparvállalatok jellemző légszennyező komponenseit, a térségbe érkező háttérszennyezés, közlekedés és fűtés hatásait. (Cél a térség levegőtisztasági helyzetének komplex vizsgálata és követése.) A program előkészítését a magyar oldalon a Richter Gedeon Rt. képviselői, míg a szlovák oldalon a KAPPA papírgyár szakemberei vállalták fel. A térség polgármesterei (beleértve a szlovák oldalt is) év nyarán írták alá a mérőrendszer létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozatot. Az egyeztetéseket, tárgyalásokat követően decemberében elkészült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) megbízásából a hálózat létesítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, melyet az Országos Meteorológiai Szolgálat készített el. Az egyeztetések alapján augusztusában üzembe helyeztek egy a Párkányival megegyező köztéri kijelző berendezést, mely az Esztergomi Takarékszövetkezet Dorogi Fióktelepének épületén kapott helyet. A kijelző a forgalmas, központi városrészen történő elhelyezésével biztosítja az adatok nyilvánosságát, valamint a többi monitorállomás adatai is megjeleníthetővé válnak rajta. A hálózat működtetésével kapcsolatos feladatokat az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el. Zaj és rezgésvédelem Az utóbbi években a csökkenő ipari zajterheléssel szemben a közlekedés, azon belül is a növekvő közúti forgalom lett a legfőbb zaj- és rezgésforrás, melyet a meglévő erdősávok, zajvédő fal igyekeznek tompítani többkevesebb sikerrel. Súlyosan terhelt a Bécsi út, az Esztergomi út, de a Baumit út is nagy tehergépjárműforgalmat bonyolít február 1-től kötelezővé vált az elkerülő út használata a 12,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépjárművek számára, mely csökkenti a Bécsi út és az esztergomi út terheltségét. A zajt és rezgést a forgalom sűrűsége, a kevés zöldfelület mind kedvezőtlenül befolyásolja, mely hiányosságokból adódóan és az évenkénti forgalomnövekedés eredményeként növekedett a zajterhelés szintje. A szabályozási tervben szereplő megengedett zajkibocsátási szintek a táblázatokban láthatók. A kőbánya környezetében élőknek a kőbányában zajló robbantások okoznak gondot, a kőzetjövesztéses technológia által keltett rezgést viselik nehezen, annak ellenére, hogy a bánya semmi szabálytalanságot nem követett el, határérték alatt dolgoznak. A Baumit Kft. tájékoztatása szerint májusától a robbantások iránya Tokod és Csolnok irányába tevődött át, s egyre nagyobb távolságra került a robbantási terület a lakott területtől. Üzemi és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjei zóna 1. sz. táblázat Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint LAeq, db nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig "A" "B"

7 Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintje Megengedett A-hangnyomásszint LAeq, db 2. sz. táblázat zóna Ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig ha az építési munka időtartama 1 hónap felett 1 évig Nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig ha az építési munka időtartama 1 évnél több nappal 6-22 óráig "A" "B" éjjel 22-6 óráig A zaj elleni védelem zónái a következők: a) 6.1 jelű érzékeny zóna (temetők, közparkok, közjóléti erdők, óvodák és az egészségügyi intézmények csendes övezetei), b) 6.2 A jelű átlagos érzékenységű zóna (laza beépítésű lakó- és intézményi területek, pihenési igényeket is kielégítő kertterület), c) 6.3 B jelű átlagos érzékenységű zóna (tömör, városias beépítésű, intézményekkel vegyes lakó-, illetve intézményi terület), d) 6.4 nem érzékeny zóna (gazdasági terület, intézményi funkcióval vegyes iparterület, mezőgazdasági terület), e) 6.5 egyéb zóna (ebbe a zónába Dorog területén csak a kőbánya és a hozzá kapcsolódó építőanyagipari feldolgozó üzem (BAUMIT) tartozik. A közlekedéstől származó zaj új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjei Zóna üdülő-, lakóépületek és közintézmé nyek közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre szolgáló közkertekben Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint, L Aeq, db lakóutakon; gyűjtő és forgalmi átmenő for- utakon; galom nélküli vasúti melutakon lékvonalak mentén; és heliportok környezetében 3.sz.táblázat főforgalmi utak vasúti fővonalak mentén, nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra A B A közegészségügyi hatóság a környezetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével 5 db, kivételesen 10 db túllépést engedélyezhet. Gazdasági ill. zajjal járó intézményi (pl. szórakoztató, vendéglátó) funkció elhelyezése esetén az építési/funkcióváltási engedélyhez előzetes akusztikai számítások benyújtása kötelező annak bizonyítására, hogy a létesítmény az előírt határértékek betartására alkalmas. A fenti zónákba sorolt telkek területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyekből eredő zaj nem okozza az 1., 2. és 3. sz. táblázatokban foglalt zajterhelési határértékek túllépését. 6

8 ZÖLDTERÜLET-GAZDÁLKODÁS, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Folyamatosan zajlik a városban a beteg, kiöregedett fák kivágása és azok pótlása, az illegális hulladék-lerakások felszámolása. A város zöldfelületének arányát a szabályozási tervnek megfelelően előirányzott ütemezésben célszerű követni: A zöldfelületi ellátottsága mind mennyiségi mind minőségi szempontból nem tekinthető megfelelőnek. Kevés a zöldfelület, a fásítás aránya, mind az iparterületeken, mind a lakótelepeken, óvodák, iskolák, temető, patak területén. A szabályozási terv kötelezően előírja a telken belüli védőfásításokat, beültetési kötelezettségeket, új fasorok, utcafásítások telepítését, a zöldfelületek növelését. Mind az önkormányzati, mind a civil szervezetek, gazdasági társaságok és alapítványok munkájának köszönhetően évről-évre növekszik ez az arány, de sajnos még mindig nem éri el a kívánt szintet. Fásítások jelenleg is folynak a város területén, melyet a Dorogi Városüzemeltetési Nonprofit Kft. végez. Tájrehabilitációs programok következtében évente sikerül kisebb-nagyobb tájsebeket helyreállítani, szennyezéseket megszüntetni, illegális hulladéklerakásokat felszámolni. VÍZVÉDELEM-TALAJVÉDELEM Ezeknek az elemeknek az elszennyeződését gyakran a csatornázatlanság, a hulladékok illegális lerakása vagy a különböző termelőtevékenységek szabályozatlan környezeti hatásainak következménye okozza. A települések működése a felszíni és a felszín alatti vizeket olyan mértékben terheli, hogy az már a vízhasználatokat veszélyezteti. Ma már a felszíni vizeket és talajvizeket egységesen elszennyezettnek tekinthetjük. Jelentős előrelépést jelentett az Esztergom-kertváros - Dorog szennyvíztisztító rekonstrukciója, mely 2001-ben került átadásra. A létesítmény teljesíti a követelményeket, tisztítástechnológiai gondot egyedül a csapadékvízből származó hozamcsúcsok okoznak, mely indokolja a csatornahálózat rendbetételét (csapadékvíz szennyvízcsatorna szétválasztása) szeptemberében befejeződött az Ady Endre utca csatornahálózatának kiépítése, így csak a Pataksor egy része maradt csatornázatlan. Várhatóan 2009-ben fog a Pataksor csatornázása megvalósulni. Sor került a Kenyérmezői-patak mederrendezésére a kesztölci úttól - a volt lőtéri hídig terjedő szakaszán. A vízfolyás partjának kaszálása folyamatos volt az év során. Sajnos még mindig érkezik Hivatalunkhoz lakossági bejelentés, hogy szemetet, folyékony települési hulladékot engednek bele a vízbe. A patakot terhelik a leányvári, a pilisjászfalui és a piliscsabai szennyvíztisztító telepek, valamint három üzem szennyvíz-kibocsátása. A leányvári és pilisjászfalui telepek a közelmúltban lettek felújítva, terhelésük nem számottevő. A piliscsabai tisztítómű kis kapacitása és elavultsága miatt jelentősen terheli-szennyezi a patak vizét. A vízfolyást nem terheli Dorog város tisztított települési szennyvize valamint a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. Dorogi Fióktelepének tisztított szennyvize, mivel azokat óta a Kenyérmezei-patak helyett közvetlenül a Dunába vezetik el. Kenyérmezői-patak Vizsgált komponensek: Szerves mikroszennyezők Ásványolajok Fenol Anionaktív detergensek Nehézfémek Al, Zn,> Cr, Cu, Ni, Pb > Cd, Hg Egyéb szennyezők Fe, Mn Oxigénháztartás jellemzésére szolgáló O 2 telítettség Vízminősítés: MSZ szerint öt osztályos határérték táblázat alapján történik: I. kiváló II. jó III. tűrhető IV. szennyezett V. erősen szennyezett 7

9 Oxigéntelítettség: A ténylegesen mért adott vízhőmérsékleten és nyomáson lehetséges oldott oxigén koncentrációk %-ban kifejezett aránya. Jelenleg az oxigéntelítettség vízminősítése kiváló kategóriába tartozik. Befolyásoló tényezők lehetnek: hőmérséklet, oldott só koncentrációja, vízfelszín áramlása, vízben lejátszódó kémiai-biológiai folyamatok. Nehézfémek: A semleges (7-8) ph értéknél a nehézfémek oldhatósága csekély, természetes körülmények között csak kis koncentrációban vannak jelen. Mennyiségét növelheti: ipari szennyvíz, ipari vidéken levegőszennyezés. A nehézfémek közül a vizek oldott vas és mangán tartalma az egyéb vízminőségi jellemzők csoportjába tartozik, míg a többi vizsgált nehézfém: alumínium, cink, higany, kadmium, króm, nikkel, ólom és réz a szerves és szervetlen mikroszennyezők csoportjába. A patak vas- és mangán szennyezettsége jelentős, a mértékadó értékek alapján a vas szempontjából tűrhető, míg a mangánt tekintve szennyezett a vízfolyás. A patak vizének nehézfém szennyezettsége változó. Legnagyobb mennyiségben a réz fordul elő, ezt követően az ólom majd a legkisebb koncentrációban a cink, króm, nikkel, kadmium és a higany. Összességében azt lehet megállapítani, hogy a Kenyérmezei patak nehézfém szennyezettsége az 1990-es években nagyobb volt, mint az elmúlt években. Kedvezőnek ítélhető, hogy 1996-tól a vízben oldott króm, a nikkel és ólom mennyisége jelentősen csökkent, ami a minőségi osztályozásban is kimutatható javulást eredményezett. A réz koncentrációi tűrhető minősítésűre javultak az utóbbi években. Szerves mikro szennyezők: Csak emberi tevékenység által kerülhetnek a vízbe! A 90-es években mért koncentrációhoz képest mennyiségük jelentősen lecsökkent az utóbbi években. Anionaktív detergensek: Tartalmuk 93%-al csökkent az elmúlt évek folyamán, a 90-es évekhez képest től I. minőségi osztályúra változott. Mosószerekből származhat. 8

10 9

11 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Dorog Város Képviselő-testülete a 157/2004. (VI. 25.) sz. képviselő-testületi határozatával fogadta el Dorog Város helyi települési hulladékgazdálkodási tervét. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény előírása szerint a hulladékgazdálkodási terveket rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. A felülvizsgált és részben módosított helyi hulladékgazdálkodási tervet a Képviselő-testület a 77/2007. (VI.29.) számú határozattal fogadta el. A tervezés során kiemelt figyelmet kellett fordítani a települési hulladékok körére, a szelektív hulladékgyűjtésre és az önkormányzat egyéb, hulladékkeletkezéssel járó tevékenységeire. Civil szervezeteinknek köszönhetően a kommunális veszélyes hulladék gyűjtése évente két alkalommal, így idén is megvalósult. A Dorogi Városüzemeltetési Nonprofit Kft. szervezésében az évi lomtalanítási akció is megszervezésre került. LAKOSSÁGI FELADATOK A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A lakosság mindennapi tevékenységét alapvetően nem a környezetvédelem határozza meg, annak ellenére, hogy a környezettel való kapcsolata létének alapja. A lakosság környezetvédelemmel való kapcsolatát jelenleg leginkább közvetlen érintettsége határozza meg. Azok a környezeti hatások, melyek láthatóak, és közvetlenül érintik, aktivizálják a lakosságot, de gyakran az ilyen hatások sem elegendőek a környezeti magatartás megváltoztatásához. Épen ezért szükség van: 1. A lakosság környezeti tudatának javítására, mely egyben alapfeltétele a fenntartható fejlődésnek. 2. Igényeink, céljaink megfogalmazásában tekintettel kell lenni a környezeti hatásokra. Azokat a termékeket, szolgáltatásokat kell választani, melyek a környezetet kevésbé károsítják. 3. A fogyasztásban a mérsékletességre, az ésszerű önkorlátozásra kell törekedni. (takarékos víz-és energiafelhasználás) 4. Keletkező hulladékaink mennyiségét igyekezzünk csökkenteni. 5. A környezet károsításának veszélyére már gyerekkorban hívjuk fel a figyelmet, mely Dorogon már évek óta sikeresen működik. 10

12 Dorog Város Önkormányzatának évi környezetvédelemmel kapcsolatos beruházásai: Munka megnevezése forrás 1. Rákóczi úti csapadékcsatorna építése 47,950 MFt évi útfelújítások 71,255 MFt 3. Ady E. utca szennyvízcsatorna ép. 58,938 MFt 4. Művelődési ház részleges szennyvízcsatorna építése 5,284 MFt 5. Puskin úti vízelvezetés 3,081 MFt 6. Dózsa iskola -csatorna javítás 1,972 MFt 7. Környezetvédelmi program felülvizsgálata 0,720 MFt ÖSSZESEN: 189,200 MFt Dorog, november 12. Összeállította: Szeiler Viktor környezetvédelmi előadó 11