A l s ó - T i s z a - v i d é k i

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i é s T e r m é s z e t v é d e l m i F e l ü g y e l ő s é g Szám: /2014. Ea: dr. Balthazár Éva dr. Hegedűs Márta Balatonyi Zsolt Berényi Anita Kovács Tibor Tárgy: Kereki Tojás Kft. Kerekegyháza egységes környezethasználati engedélye H A T Á R O Z A T A Kereki Tojás Kft. (1042 Budapest, Virág u. 39. fszt. 1.) részére az Abdiás-Öko Mérnöki és Szolgáltató Kft. (6090 Kunszentmiklós, Ősz u. 3/a.) által július 29-én benyújtott kérelem alapján e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Kerekegyháza Kerekegyháza 0168/249 hrsz. alatti tojótelepen és Kerekegyháza 0168/257 hrsz. alatti komposztáló telepen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet - továbbiakban R sz. mellékletének 1. b) pontja szerint környezeti hatásvizsgálat köteles (Intenzív állattartó telep b) baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára), és a R. 2. sz. mellékletének 11. a) pontja alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött: (Nagy létszámú állattartás, Intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint a) férőhely baromfi számára tevékenység folytatásához. AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG Engedélyes neve: Kereki Tojás Kft. Engedélyes címe: 1042 Budapest, Virág u. 39 fszt. 1. A cég (engedélyes) KÜJ száma: Telephely KTJ: IPPC KTJ: Tevékenység megnevezése: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 1. b) pont: Intenzív állattartó telep baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára, valamint 2. sz. melléklet 11. a) pont: Nagy létszámú állattartás több mint férőhely baromfi számára tevékenység folytatásához, a létesítmény üzemeltetéséhez Tevékenység folytatásának helye: Kerekegyháza, 0168/249 és 0168/257 hrsz. NOSE-P kód: TEÁOR 2008.: 0147 Cégbejegyzés szám: Cg Statisztikai azonosító jel: Férőhelyszám: tojótyúk A telephely súlyponti EOV koordinátái: X: , Y: A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: Neve: Abdiás-Öko Mérnöki és Szolgáltató Kft. Székhelye: 6090 Kunszentmiklós, Ősz u. 3/a. Telefon: 76/ , fax:76/ címe: info@abdias.hu Jogosultsági okiratának száma: A létesítmény elhelyezkedése A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A baromfitelep Kerekegyháza közigazgatási területén található. A telephely Kecskemét irányából az sz. Kecskemét- Kerekegyháza összekötő útról közelíthető meg. A külterületi fekvésű telepet állattenyésztéssel kapcsolatos mezőgazdasági telephelyek, tanyák és mezőgazdasági területek határolják. Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 2 Technológia ismertetése: A Kft. a telephelyen állattartó telepet üzemeltet. A tojótyúkok tartása 2 db meglévő épületben történik, összesen férőhely kapacitással. A Kft. a telephely bővítését tervezi egy új, férőhelyes épületben, valamint egy tyúktrágya komposztáló létesítményt kíván megvalósítani. Ezen kívül a meglévő állattartó épületek férőhely számának növelését tervezi az épület átalakítása nélkül. Létesítmények: A baromfinevelés 3 db istállóban (I., II., és III. jelű ól) fog történni. Az I. és II. ól meglévő (körben falazott, 1008 m 2 hasznos alapterületű egyterű állattartó épület), a bővítést követően férőhelyes lesz. A III. jelű ól tervezett (1531,26 m 2 alapterületű). Az épületekhez 1-1 db, rozsdamentes acélból készült, hengeres takarmánysiló kapcsolódik. Trágyatároló (meglévő): A tojótyúk tartást mélyalmos technológiával végzik. A trágya tárolása a telep ÉNy-i részén található, monolit vasbeton támfalas, acél szerkezetű tartóoszlopokon álló, rácsos tartós tetőszerkezettel ellátott trágyatárolóban történik. A tároló alapterülete 620 m 2, a csurgalékvizek tárolására egy 10 m 3 -es betonakna szolgál. Tojástálcázó, csomagolóanyag tároló és készáru raktár: A telephely DK-i részén helyezkedik el a 606 m 2 beépített alapterületű épület. Az épületben a következő helyiségek találhatók: 67 m 2 -es előtér, 5 m 2 -es tároló, 6 m 2 -es bonckamra, 3,6 m 2 -es WC, 240 m 2 -es tojástároló és 236 m 2 -es csomagolóanyag tároló. Szükségáramforrás: A telephelyen található 1 db FG Wilson P88E1 típusú aggregátor, mely áramszünet esetén a telephely áramellátását biztosítja. Kerékfertőtlenítő: A telepre beérkező járművek fertőtlenítését a telephely bejáratánál található, háti permetezővel végzik. Technológiai szennyvíz gyűjtésére szolgáló aknák: A technológiai szennyvíz gyűjtésére korábban egy 1 m 3 -es aknát alakítottak ki, melyet azonban nem használtak, mert az állatorvos a saját, korszerűen felszerelt létesítményében végzi az esetleges boncolást. Az állattartó épületek takarítását száraz technológiával oldják meg, így a takarítás során szennyvíz nem keletkezik. A tervezett bővítést követően a száraz takarítási technológia nem változik, boncolás a későbbiekben sem fog történni, így technológiai szennyvíz továbbra sem fog keletkezni. Tűzivíz-tároló (meglévő): A telep DNy-i részén található egy 120 m 2 térfogatú szigetelt aljú medence. Hullatárolás (meglévő): Az elhullott állatok tárolására 1 db fagyasztóláda került elhelyezésre az I. sz. épületben. Az állati hullákat nylonzsákokban gyűjtik össze napi rendszerességgel. Fúrt kút (meglévő): A telephely vízellátása a K-51 kataszteri számú fúrt kútról történik. Telepi úthálózat: A telephelyi közlekedést jelenleg 250 m hosszú, 3 m széles aszfaltozott út, valamint kb. 100 m-es földút biztosítja. A tervezett bővítés részeként kb. 400 m-es földutat terveznek létesíteni. Tyúktrágya komposztáló (tervezett, Kerekegyháza, 0168/257 hrsz.): A komposztálás egy 1621,27 m 2 -es beépített és 1535,67 m 2 hasznos alapterületű épületben fog történni 9,98 t/nap kapacitással. Az épület egyhajós, rácsos főtartós acél csarnokszerkezet nyeregtetővel, acélhajas ipari padlóburkolattal. Szója extrudáló épület és 2 db siló (tervezett): A tervezett extrudáló épület egyhajós, rácsos főtartós acél csarnok, melyben mosdó és kezelő helyiségek is kialakításra kerülnek. A telephelyen 2 db MS jelű gabonatároló silót terveznek kialakítani, melyek egyenként 269 m 3 térfogatúak 205 t tárolási kapacitással. A szóját magas hőmérsékleten ( C) és nagy nyomáson (maximum 40 atm) összezúzzák, őrlik. A folyamat során a gabona megőrlődik, a nagy hő és nyomás hatására dehidratálódik, sterilizálódik, majd a berendezésből kilépve felpuffad. A puffasztott takarmány a baromfik számára könnyebben emészthető. Tojótyúk tartás: A tojótelepre előnevelt tojók kerülnek, 18 hetes korukban, átlagosan 1,5 kg-os súllyal. A tojástermelési időszak általában 64 hetes, maximum hetes korukig tart, ezt követően a tojókat vágásra értékesítik. A tojóólakban nemesacél szelepes, szopókás itatók kerültek elhelyezésre. A takarmánysilókból a takarmány feltöltése felhordó csigával történik. Az épületek légcseréjét ventilátorok végzik. A tojóházakban fűtés nem került kialakításra. A tojáscsomagoló, tojásraktár fűtését földgáz üzemű Robur típusú hőlégbefúvó biztosítja. A tojásokat Lubig típusú tojáspálya gyűjti össze, mely részben

3 3 földfelszín alatt kiépített pályán továbbítja a tojásokat a tojástálcázóba. A tojáscsomagolóban MOBA OMNIA 85 típusú 3 soros tojástálcázó végzi a tojások válogatását, tálcázását és bélyegzését. Az ólakban keletkező száraztrágya a ketrecek alatti végtelenített trágyaszalagra potyog, ahonnan a ketrecek végében lévő gyűjtőbe kerül. A trágyakihordás csigás trágyakihordóval történik az épületeken belüli gyűjtőből pótkocsira, majd a trágya a telepi trágyatárolóba kerül. Az ólak kitrágyázását 4 naponta végzik. Egy turnusban képződő trágya komposztálása alatti ideig, illetve a komposztáló üzembe helyezéséig a meglévő trágyatároló kapacitása elegendő a trágya biztonságos tárolására. Komposztáló: A SALMAT típusú komposztálóban kizárólag a saját telephelyen keletkező trágyát tervezik komposztálni. Az üzem éves kapacitása: 3.643,2 t, mely 9,98 t/nap mennyiségnek felel meg. A komposztálóban a trágya kezdeti %-os nedvességtartalma a kezelés végére %-ra fog lecsökkenni. A kezelés teljesen automatikus, emberi beavatkozást nem igényel. A komposztálás alapja a biológiai oxidáció, melyben különböző mikroorganizmusok a nyers, nem homogén trágyát homogén komposzttá alakítják át. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI A telephelyen az állomány elhullásakor keletkező állati hulla és a tojás csomagolásakor keletkező fogyasztásra nem alkalmas tojás az állategészségügyi jogszabályok szerinti melléktermékként kerül összegyűjtésre. Az állati hullát és fogyasztásra alkalmatlan tojásokat kezelőnek történő átadásig fagyasztóban tárolják. Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: A telephelyen megépülő trágya komposztálóban kizárólag a telephelyen keletkező száraz trágya 3.643,2 tonna/év mennyisége kerül komposztálásra. A komposztot, csomagolást követően értékesítik mezőgazdasági felhasználásra. A telephelyi gépek, berendezések szervizelését szakszerviz végzi, a javítás során keletkező hulladékokat a szakszerviz gyűjti és kezelteti. Az állatgyógyászati hulladékot a kezelést végző állatorvos gyűjti és kezelteti. A telephelyen felhasznált fertőtlenítőszeres göngyölegek cseregöngyölegként a beszállítónak kerülnek átadásra. A telephelyen veszélyes hulladék gyűjtőhely nincs kialakítva, mivel jelenleg az üzemeltető tevékenysége során veszélyes hulladék nem keletkezik. A trágya komposztáló megépüléséig a száraz trágyát Kerekegyháza 0168/249 hrsz. alatti ingatlanon lévő trágyatárolóban gyűjtik és mezőgazdaságban használják fel. A trágya komposztáló megépülését követően a keletkező trágya 3.643,2 tonna/év mennyiségét hulladékként komposztálják és az előállított komposztot értékesítik mezőgazdasági hasznosításra. A telephelyen keletkező és komposztálással nem hasznosított száraztrágyát a meglévő trágyatárolóban fogják elhelyezni mezőgazdasági felhasználásig. Települési szilárd hulladékok gyűjtése, kezelése: A települési szilárd hulladékot szilárd burkolaton elhelyezett zárt hulladékgyűjtőben gyűjtik, majd települési szilárd hulladék kezelőnek adják át ártalmatlanításra. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék megnevezése állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) Települési szilárd hulladék Azonosító kód További kezelés a helyszínen nincs Helyszínen történő hasznosítás telephelyen hulladékgazdálkodási engedéllyel komposztálva nincs Telephelyen kívüli kezelés módja a trágya komposzt, és a trágya mezőgazdasági területen felhasználva lerakás települési szilárd hulladéklerakóban Hulladék nyilvántartás: A telephely üzemeltetőjének a jogszabályok szerinti hulladék nyilvántartási, illetve éves adatszolgáltatási kötelezettsége van.

4 4 Trágya komposztálási hulladékgazdálkodási engedély Engedélyezett kezelési tevékenység: hulladék hasznosítás Az engedélyezett tevékenység a hulladékról szóló évi CLXXXV törvény 3 sz. melléklete szerint: R3 Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a komposztálást, más biológiai átalakítási műveleteket, továbbá a gázosítást és a pirolízist is, ha az összetevőket az utóbbiaknál vegyi anyagként használják fel); R12 Átalakítás az R1 R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (R-kód hiányában ez a művelet magában foglalhatja a hasznosítást megelőző előkészítő műveleteket, mint például az R1 R11 műveleteket megelőzően végzett válogatás, aprítás, tömörítés, pellet-készítés, szárítás, zúzás, kondicionálás vagy elkülönítés); Kezelhető hulladék megnevezése, mennyisége: Azonosító kód Név Mennyiség [tonna/év] állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) 3.643,2 Engedélyezett kezelési technológia: A telepen aerob fermentációval elvégzendő komposztálást folytatnak egy 1536 m 2 hasznos alapterületű épületben, melyben a technológia szerint három 4,4 m széles munkasáv van kialakítva. A komposztálandó trágyát a keletkezési helyről a komposztáló épületbe pótkocsival szállítják be az épületbe, ahol az első munkasáv elejére 1,50 3 m hosszúságú prizmába helyezik. Második napon a második munkasáv elején képeznek egy azonos nagyságú prizmát, majd harmadik napon a harmadik munkasávra. A harmadik napon a SALMET komposztáló egység végigmegy az első munkasávon és megkeveri, homogenizálja, folyamatosan levegőzteti és áthelyezi a trágyát a munkasáv vége felé, helyet teremtve a munkasáv elején egy újabb rakatnak. Ez a folyamat megismétlődik 4. napon a második, 5. napon a harmadik munkasávon, majd körforgás szerűen ismétlődik. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy minden nap egy újabb rakat helyezhető el valamelyik munkasáv elején, és három naponként valamennyi behelyezett trágya át legyen mozgatva. Amikor a behelyezett trágya az adott munkasávon végighalad alkalommal történő átforgatást követően (körülbelül nap tartózkodási idő után) szagmentes, %-os nedvességtartalmú komposzt keletkezik. A komposztálás teljesen automatikus, emberi beavatkozást nem igényel. Az előállított kész komposztot telephelyen kívül bértárolásban tárolják értékesítésig. A komposztálás során csurgalékvíz nem keletkezik. Az épület aljzata vízzáró burkolattal ellátott, így szennyező anyag földtani közegbe és felszín alatti vízbe való jutása nem várható. A komposztálóban feldolgozandó trágyát kizárólag a saját telepéről kívánja biztosítani. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI A meglévő és megépülő tojóházakban alagútszellőztetés történik, a gépi légcserét ventilátorok biztosítják. Ólszám Homlokzati ventilátorok (db) Légszállítási teljesítmény (m 3 /h/db) Típusa Tetőventilátorok (db) Típusa Légszállítási teljesítmény (m 3 /h/db) I. (meglévő) Pericoli 4 SKOV DA II.(meglévő) Pericoli 4 SKOV DA III. (tervezett) Pericoli 6 SKOV DA Az épületeknél vizes hűtőpanelek lesznek beépítve. E hűtőpanelek alkalmazásakor az épületbe belépő levegő útjába egy nedves szűrőpapírszerű úgy nevezett hűtőpanelt állítanak, amin állandóan víz keringtetést végeznek. Ezáltal a panel igen nagy párolgó felületén belépő levegőt a párolgási hővel 7 10 C-kal hűtik le. Az I. és II. állattartó épületnél 4-4 db hűtőpanel van, a megépülő III. állattartó épületnél 4 db hűtőpanel lesz beépítve. Az épületekben léghőmérsékletet érzékelő szonda került telepítésre. A levegő cseréjét és a hőmérséklet szabályozását számítógép által vezérelt rendszer felügyeli. A rendszer programozható, minden hőmérsékletviszony esetében az optimális megoldást választja, biztosítva az állatok számára a lehető legoptimálisabb feltételeket. A meglévő és megépülő tojóházak takarmányellátása 2 db 36 m 3 -es és 1 db 50 m 3 -es takarmány tároló silóból biztosított, melyek feltöltése csigás rendszerű.

5 5 A meglévő és megépülő állattartó épületek tartástechnológiája fűtést nem igényel, ezért hőenergiatermelő berendezés üzemeltetése nem történik. A tojáscsomagoló, tojásraktár fűtését egy földgáz üzemű Robur típusú hőlégbefúvó biztosítja, melynek teljesítménye nem haladja meg a 140 kw-ot. A szociális épület fűtését 140 kw-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű, vegyes tüzelésű kazán végzi. A telep elektromos energia ellátását áramszünet esetén egy dízel üzemű FG Wilson P88 E1 típusú aggregát hivatott biztosítani. Az üzemben tartott aggregát évi ~10 órát meg nem haladó időt (indítási próba) üzemel. Az áramfejlesztő motorjának üzemanyag fogyasztása 50 kg/h alatti, ezért az aggregát kipufogója nem bejelentésre kötelezett. A telephelyen belüli anyagmozgatást dízel üzemű munkagépekkel végzik, mely munkagépek üzemideje átlagosan 3 óra. Telephelyi bűzkibocsátás mérséklése: Az állattartó épületekben keletkező trágya bűzhatásának csökkentésére EM BIO HERBS megnevezésű készítményt adagolnak az állatok itatóvizébe. A keletkező trágyához 5 % mennyiségben zeolit kerül adagolásra. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI Kerekegyháza Város Önkormányzatának 25/2003. (XII. 11.) rendelete alapján a telep létesítéssel érintett része Gip-3 jelű gazdasági jellegű terület-felhasználási egység építési övezetbe tartozik. Az ingatlan északi és keleti szomszédságában főként mezőgazdasági terület, tanyás övezet, déli és nyugati irányba gazdasági jellegű terület, déli irányba közlekedési terület található. A 0168/268. hrsz.-ú ingatlan északi szomszédságában, a 0168/257. hrsz.-ú ingatlanon a BIOTOJÁS Kft. telepének trágyatárolója található, mely ingatlanon létesül a komposztáló csarnok. A telephely Kecskemét irányából az számú Kecskemét-Kerekegyháza összekötő útról közelíthető meg. A telephelyhez legközelebbi védendő épület a 0182/3 hrsz. alatti ingatlanon található. A telep bővítése után az alábbi zajforrások zajkibocsátásával kell számolni: I.,II.,III. ól ventilátorainak működése, I.,II.,III. ól vizes panel hűtő rendszerének működése, I.,II.,III. ól trágyakihordó szalag működése, I.,II.,III. ól takarmánytárolók silóinak feltöltése, belső telepi közlekedés, tojáscsomagoló működése, komposztáló üzem működése, extrudálási technológia működése. A trágya kihordását automatikus trágyakihordó szalag végzi. A trágya kihordása épületenként percet vesz igénybe. Egy ólat 4 naponta trágyáznak ki. A takarmánytároló silók feltöltése 2 naponta történik. Egy ólhoz tartozó siló feltöltési ideje kb. 1 óra. A megtermelt tojásokat szalag segítségével juttatják el a tojástálcázó helyiségbe. A tojáskihordó szalag napi üzemelési ideje kb. 5 óra maximális telepi kapacitás mellett. Az állattartó épületek hűtését vizes panellal segítik. Egy épületnél 4 db panel került elhelyezésre, panelonként 1-1 db keringető szivattyú biztosítja a víz áramlását. A hűtőpanelek télen, illetve éjszakai időszakban nem működnek. A hűtőpanelt üzemeltető szivattyú szakaszos működésű. A vizet keringető szivattyú 15 percenként kapcsol be, üzemelési ideje 20 másodperc. A telepített ventilátorok nem fordulatszabályozósok, ezért az átmenő légkapacitás szabályozását a beindított ventilátorok számának változtatásával oldják meg. Melegebb időben az összes ventilátor működik, míg hűvösebb időben a hőmérsékletnek megfelelően kevesebb. A ventilátorok működését teljesen automatizált számítógépes rendszer vezérli. A telephez tartozó állandó közlekedési zajforrás: az egy darab erőgép és vontatmánya, egy db tehergépjármű, valamint egy darab homlokrakodó. A telepről 2 naponta történik tojáskiszállítás. A tojótyúkok be és kitelepítése ólanként évi 1-1 alkalom, mely a kora reggeli órákban történik. Komposztáló: A tervezett komposztáló Kerekegyháza, 0168/257. hrsz. alatti ingatlanon kerül megépítésre. A tárgyi technológia alapja a természetes száradás, ezért légbefúvás, illetve kompresszor használata nem történik. A komposztálási technológia során a SALMET típusú trágyaforgató gép üzemelése folyamatosnak tekinthető. A komposztáló csarnok DNy-i és ÉK-i oldalát nyitottra tervezték. A trágyát naponta, 1 db erőgép és vontatmánya, nappali időszakban, szállítja be a komposztáló épületbe. A komposztált baromfitrágya elszállítását naponta várhatóan 5 tehergépjármű fogja végezni.

6 A telep vízellátása és a vízellátó rendszer főbb műszaki adatai: 6 A TEVÉKENYSÉG VÍZ- ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK A telep vízellátása a Kft. saját tulajdonában lévő K-51 jelű kútról biztosított. A kút /2011. számon vízjogi üzemeltetési engedélyt kapott (Vízikönyvi szám: Baja V/ 2705.), melynek érvényessége augusztus 31. EOV koordináták: EOV X: ,85 m EOV Y: ,92 m A telep vízhasználata: - szociális vízhasználat: 130 m 3 /év - állatok itatása: 7463,8 m 3 /év - az ólak turnusváltásonkénti takarítása: 1,8 m 3 /év - szociális helyiségek takarítása: 50 m 3 /év - burkolt közlekedési felületek hűtése 45 m 3 /év - zöldfelületek öntözése: 135 m 3 /év - hűtőpanelok vízigénye: 15 m 3 /év összesen: 7840,6 m 3 /év Szennyvizek: - szociális szennyvíz: 130 m 3 /év - szociális helyiségek takarítása: 50 m 3 /év összesen: 180 m 3 /év A keletkező szociális szennyvizet (a szociális helyiségek takarítása során keletkező szennyvizet is beleértve) egy 35 m 3 -es vízzáróan kialakított zárt aknában gyűjtik, majd szennyvíztisztító telepre szállíttatják ártalmatlanításra. Az állattartó épületek takarítása száraz technológiával történik, majd permetezéssel végzik a fertőtlenítést, mely technológia szennyvizet nem eredményez. Csapadékvíz kezelés, elvezetés: A telephelyen zárt, betonozott aljzatú épületekben történik az állattartás, így szennyezett csapadékvíz keletkezésével üzemszerű körülmények között nem kell számolni. Az épületek tetőfelületeiről lefolyó tiszta csapadékvíz az ingatlan be nem épített részein elszikkad. Trágyakezelés: A ketreces technológiában száraztrágya keletkezik. A db tojótyúk által termelt trágyát komposztálják, míg db tojótyúk által termelt trágyát a Kereki Tojás Kft. Kerekegyháza, 0168/249 hrsz. alatti telephelyén meglévő trágyatárolóban tervezik tárolni. A trágya várható mennyiségének meghatározásához tapasztalati adatokat vették alapul. 1 Tojótyúk által naponta termelt trágyamennyiség: 0,115 kg. Komposztálni kívánt trágyamennyiség: db 0,115 kg ürülék/nap, azaz kg tárgya/nap, azaz 330 napos tartás esetén 3393,8 t/év. Trágyatárolóban tárolni kívánt mennyiség: db 0,115 kg ürülék/nap, azaz 2720,9 kg trágya/nap, azaz 330 napos tartás esetén 897,9 t/év, azaz 945,2 m 3 /év. A Kereki Tojás Kft. trágyatárolója 1872 m 3 tárolókapacitású, ahol a saját telephelyén keletkező trágya mellett a Biotojás Kft db tojótyúkja által termelt trágya mennyiség 6 havi tárolását biztonsággal el tudja látni. A trágyatárolásról szóló szerződést mellékelték. Üzemanyag tárolás, gépjárműmosás A telephelyen üzemanyag tárolás nem történik. A telepen nem kerül üzemeltetésre önálló erő- és munkagép, így üzemanyag-ellátást a gépek nem igényelnek. Tűzivíz-tároló A telepen egy 120 m 3 hasznos térfogatú, szigetelt aljzatú tűzivíz-tároló medence került kialakításra. Üzemi kárelhárítási terv A telep üzemi kárelhárítási tervvel nem rendelkezik.

7 Felszíni vizek: A telephelyhez legközelebbi vízfolyás az 1500 m-re Ny-ra húzódó XIX. K-3 jelű csatorna. A telepről felszíni vízbe történő kibocsátás nincs, így az ott folytatott tevékenység a felszíni víz minőségére nincs hatással. 7 Felszín alatti vizek Az állattartótelep környezetének szennyeződés érzékenységi besorolása a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján érzékeny területi kategóriába tartozik. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. d) pontja szerint nitrátérzékeny terület a külön jogszabály szerint egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek. A tevékenység nem érint kijelölt hidrogeológiai védőterületet. Monitoring rendszer A telephelyen kiépített monitoring rendszert nem üzemeltetnek. A helyiségek padozatainak, a trágyatároló műszaki védelmének rendszeres ellenőrzésével a földtani közeg és felszín alatti víz elszennyezésének valószínűsége minimális. TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELEM A telep nem része védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, természetközeli élőhelynek. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A baromfitelepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A csirkenevelő telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak. BAT-nak való megfelelés: A telepen korszerű, folyás és csepegésmentes itatórendszert alkalmaznak, így az állatállomány igényeinek megfelelő mennyiségű víz kerül felhasználásra a víztakarékosság elve szerint. Az ólak takarítása állategészségügyi, higiéniai előírások figyelembevételével, fertőtlenítése állománycserék alkalmával történik. A telephely jó közlekedési elérhetőséggel rendelkezik, a szállítási célforgalom az összefüggő lakott területeken nem okoz járulékos zajterhelés-növekedést. A telephelyen a természetes és mesterséges szellőzés kombinációját alkalmazzák, az épületek tervezésekor figyelembe vették a természetes szellőzés lehetőségét, így a mesterséges ventilláció használatát csökkentették. A ventilátorokat a lehető legkisebb mértékben használják, különösen éjszakai időszakban. A zajkibocsátó berendezéseket rendszeresen szakcéggel szervizeltetik az optimális működési állapot elérése érdekében. A telep területén belül több helyen takarófásítás telepítése történik. A villanymotorok épületben kerülnek elhelyezésre, vagy burkolattal ellátott kialakításúak. A szivattyút földalatti aknában helyezik el. A zajos berendezések telepítésekor figyelembe vették az épületek zajárnyékoló hatását. A takarmánytároló silók fogadógaratja aszfaltozott úton, könnyen megközelíthető, csökkentve ezzel a szállítójárművek telepen történő felesleges tolatásából eredő zajkibocsátást. Az állatok etetése önetető rendszerrel történik. A keletkező trágya vízzel nem hígul, így mennyisége nem növekszik, gyűjtése műszaki védelemmel ellátott trágyatárolóban, illetve a kezelése a komposztálóban biztosított. A trágyát részben komposztálással hasznosítják, a trágya komposztot mezőgazdasági területre juttatják ki. A környezet kellemetlen szaghatással történő terhelése a szelőztetési rendszerrel, bűzcsökkentést eredményező adalékanyagok felhasználásával és állati eredetű melléktermékek hűtött módon történő gyűjtésével csökkentett. A tartástechnológiát és a kapcsolódó tevékenységeket hulladékszegény módon üzemeltetik, a hulladékok szelektív gyűjtése biztosítja a hasznosítható hulladékok újrahasznosítását. A takarmány silók üzemeltetése során a kiporzást szűrők alkalmazásával minimalizálják. A tojótelepen folytatott állattartási tevékenységgel kapcsolatban lakossági panaszbejelentés sem az engedélyeshez, sem az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre nem érkezett. A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások BAT-nak megfelelő állapot a fenntartását hivatottak biztosítani.

8 A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI: 8 ELŐÍRÁSOK 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. Tojótyúk: db 4. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 5. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a változtatást magába foglaló, érvényes egységes környezethasználati engedély birtokában lehetséges. 6. A férőhely szám növekedés miatti tojóbetelepítés megkezdését, írásban a felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: a betelepítés megkezdését megelőzően 2 héttel. 7. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig. Indokolás: A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. Óvintézkedések: SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN 8. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 9. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 10. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 11. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 12. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 13. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 14. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 15. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 16. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól.

9 9 Indokolás: Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés: Értesítés: 17. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. 18. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. - Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tiszapart 17., telefon: +36/62/ , mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/ , fax: +36/62/ , alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, honlap: a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. telefon: 76/ , 76/ , fax: 76/ ): tűz és katasztrófahelyzet esetén, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervezetét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. telefon: 76/ , fax: 76/ ): az emberi egészség veszélyeztetése esetén. a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, Indokolás: Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. Előírások: ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA 19. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. 20. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 21. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 22. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 23. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos.

10 10 Indokolás: Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni. Előírások: HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 24. A telephely átalakítása, állagmegőrző felújítása során keletkező építési és bontási hulladék területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. 25. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. 26. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon gyűjteni. 27. Az állati eredetű melléktermékek gyűjtése és kezelése során be kell tartani a hatályos, nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi jogszabályok előírásait. 28. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 29. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 30. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. 31. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. Indoklás: A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 4. -a alapján: Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. [Ht. 31. (1)] A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék közvetítőnek történő átadása, d) a hulladék kereskedőnek történő átadása útján gondoskodik. [Ht. 12. (1)] A hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében a hulladékbirtokos amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeire vonatkozó 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben foglaltakat az irányadók. A nyilvántartás vezetésére vonatkozó előírásaimat a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés (A hulladék termelője, birtokosa, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról nyilvántartást vezet.) alapján tettem. A hulladékgazdálkodási engedély előírásai: A komposztálási technológia beüzemelését követően 6 hónap próbaüzemet kell tartani, mely idő alatt az előállított komposzt minősítését el kell végezni. 32. A komposztálási technológia próbaüzemét csak a hulladékgazdálkodási tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezeti károk elhárítására kötött érvényes környezeti felelősségbiztosítás megléte esetén kezdhető meg. A biztosítási kötvény másolatát felügyelőségünknek meg kell küldeni a próbaüzem megkezdését megelőzően. 33. A próbaüzem kezdetét felügyelőségünknek be kell jelenteni. Határidő: próbaüzem megkezdését megelőző 10 munkanap. 34. A végtermék komposzttá történő minősíttetését felügyelőségünk felé igazolni kell. Határidő: próbaüzem befejezésének időpontja. 35. A telephelyen kizárólag száraz baromfi trágya komposztálható. 36. A komposztáló napi kapacitása a 9,98 tonnát nem haladhatja meg. 37. A komposztáló épületben 508 tonna trágya hulladék tárolható. 38. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. 39. A komposztálandó baromfitrágya mennyiségéhez 5 % zeolitot kell bekeverni.

11 A végzett tevékenységről és a tevékenység során keletkező hulladékokról a mindenkor hatályos jogszabályi előírásnak megfelelő nyilvántartást kell vezetni, valamint a jogszabály szerinti adatszolgáltatást kell teljesíteni környezetvédelmi hatóság részére. 41. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven gyűjteni. 42. A környezeti károk elhárítására szolgáló biztosítási szerződés az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység befejezéséig nem mondható fel. Az engedély területi hatálya: Kerekegyháza, 0168/257 hrsz. Indokolás A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény alapján: 4. Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 12. (4) A hulladékbirtokos a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. 15. (1) A hulladék hasznosítója azt a hasznosítási műveletet alkalmazza, amely a hasznosítandó hulladék vonatkozásában az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja. (2) Hasznosítási művelet a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető. 31. (1) A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása útján gondoskodik. 56. (1) Tilos a veszélyes hulladékot a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani. 62. (1) Hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. 70. (1) Az a kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, valamint az a közszolgáltató, amely hulladékkezelő létesítményt üzemeltet, a kezelésre kerülő hulladék mennyiségével arányosan, biztosítékot nyújtó céltartalékot képez. 71. A tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő finanszírozás biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítást köt az a kormányrendeletben meghatározott gazdasági szervezet, b) amely a hulladékbirtokostól hulladékot átvesz és elszállít, tárol, kezel. 72. (1) A céltartalék képzésére kötelezett gazdálkodó szervezet, illetve a közszolgáltató, valamint a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett személy az üzleti év végét követő év május 31-ig a környezetvédelmi hatóságnak igazolja, hogy b) a környezetvédelmi biztosítást megkötötte. A nyilvántartás vezetésére vonatkozó előírásaimat a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés (A hulladék termelője, birtokosa, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról nyilvántartást vezet.) és a 8. (3) bekezdés alapján tettem. A kezelhető hulladék köre a felügyelőség a hulladékok jegyzékéről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerint felsorolt hulladéktípusok jegyzéke alapján állapította meg. A telephelyen az egyszerre tárolható hulladékmennyiség meghatározásánál figyelembe vettem a Ht. 15. (5) bekezdését, mely szerint a hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható. Kérelmező benyújtotta a zárolt összeg meglétét igazoló dokumentumot, amely tevékenység felhagyása vagy más egyéb ok következtében szükségessé váló, telephelyen tárolt hulladékok hulladékkezelőhöz történő elszállításának költségeit fedezni tudja. Előírások: LEVEGŐVÉDELEM 43. A Kerekegyháza, 0168/268 hrsz. alatti ingatlanon megépülő állattartó épület levegővédelmi övezetét a kellemetlen szaghatást eredményező szellőztető rendszertől mért 100 m-es sugarú körben állapítom meg. Az ily módon meghatározott terület az állattartó telep területén kívül mezőgazdasági szántó, erdő területeket érint. 44. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait a következő táblázat fogalja össze:

12 12 Kereki Tojás Kft. (Kerekegyháza) Védelmi övezet (r=100 m) által érintett területek Település Sorszám Ingatlan helyrajzi száma (hrsz.) Adott hrsz.-on belül a védelmi övezet által érintett terület nagysága [ha] Művelési ág /249 1,1401 kivett: telephely /249/b 0,5432 szántó /249 0,0653 szántó /249/c 0,1508 szántó Kerekegyháza /139 0,0727 szántó /268 2,0448 erdő /268 0,3735 kivett: telephely /245 0,2931 szántó /246 0,6106 szántó 45. A Kerekegyháza, 0168/257 hrsz. alatti ingatlanon megépülő trágya komposztáló épület levegővédelmi övezetét a kellemetlen szaghatást épület szélétől mért 127 m-es sugarú körben állapítom meg. Az ily módon meghatározott terület a telep területén kívül út és mezőgazdasági szántó, erdő területeket érint. 46. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait a következő táblázat fogalja össze: Kereki Tojás Kft. (Kerekegyháza) Védelmi övezet (r=127 m) által érintett területek Település Sorszám Ingatlan helyrajzi száma (hrsz.) Adott hrsz.-on belül a védelmi övezet által érintett terület nagysága [ha] Művelési ág /258 2,7062 erdő ,2460 út /155 0,1593 erdő /147/d 0,7036 fásított terület /147/m 0,1071 szántó Kerekegyháza /154 0,0152 út /153 0,1324 erdő /249 0,0433 szántó /249/b 0,2757 szántó /249 0,3370 telephely /249 0,1262 szántó /268 0,8368 erdő

13 /246 0,2273 szántó /245 0,2026 szántó /244 0,1375 udvar /257 1,8679 erdő Indokolás A Kerekegyháza, 0168/268 hrsz. alatti ingatlanon újonnan létesülő állattartó épület, illetve a Kerekegyháza, 0168/257 hrsz. alatti ingatlanon megépülő trágya komposztáló épület esetében a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése alapján védelmi övezetet kell kialakítani a bűzkibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetében. Előírások: 47. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 48. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 49. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 50. A trágyát a szállító járműre a kihordó szalagról, diffúz kiporzást kizáró módon kell feljuttatni. 51. A trágyát a telepről zárt szállító járművön kell kiszállítani. 52. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást. 53. A baromfitelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. 54. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. 55. A tartástechnológiában olyan kellemetlen szaghatást csökkentő adalékanyagot, bioenzimet kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a keletkező trágya az állattartó telep és a trágya tároló, valamint a komposztáló környezetében lakosságot zavaró bűzterhelést nem okozzon. A felhasznált adalékanyag mennyiséget, valamint a felhasználás időpontját naplóban kell rögzíteni. Indokolás: Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer és berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Az elérhető legjobb technikának megfelelő tartási technológia biztosítja a baromfitelep bűzkibocsátásnak minimalizálását. Az alkalmazott takarmányozási technológia (az összetétel szigorú ellenőrzése) biztosítja az optimális takarmányhasznosulást. Az állattartó épületek klímájának pontos, számítógép vezérelt szabályozása csökkenti a bűzképződést. A tojóépületekből a trágya folyamatosan kiszállításra kerül. A trágya zárt szállító eszközre juttatása megakadályozza a környezeti levegő porral történő szennyezését. A takarmánytároló silók légzőnyílása szűrővel van felszerelve, ami csökkenti a diffúz porkibocsátást. A telep környezetébe telepített erdősávok csökkentik a környezet bűz- és porterhelését. A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak betartását, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezés és kibocsátás csökkentést hivatottak biztosítani. Trágyakezelés, trágyatárolás: Előírások: 56. A száraz trágyát csak olyan módon lehet a termőföldre juttatni, hogy az a lehető legkisebb területen és a lehető legrövidebb ideig érintkezzen a környezeti levegővel. 57. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. 58. A komposztálóban kezelt trágyához olyan kellemetlen szaghatást csökkentő adalékanyagot kell hozzákeverni, amely biztosítja, hogy a komposztáló környezetében lakosságot zavaró bűzterhelés nem keletkezhessen. A felhasznált adalékanyag mennyiséget, valamint a felhasználás időpontját naplóban kell rögzíteni.