Fülöp Vazul. Termékenyítése (AI) Összefoglaló. Tudás, ami táplál

Átírás

1 Fülöp Vazul A Sertések Mesterséges Termékenyítése (AI) Összefoglaló Tudás, ami táplál

2 Fülöp Vazul A Sertések Mesterséges Termékenyítése (AI) Összefoglaló

3 Tartalomjegyzék Felelős kiadó: Csitkovics Tibor Felelős szerkesztő: Alpár Botond Szerkesztette: Fülöp Vazul Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Készült 2014-ben Győrben, az Illés nyomdában, 500 példányban Borító festmény: Családi Krisztina Újjáteremtve c. alkotása Nyomdai előkészítés, tipográfia: Arttitude Design Kft. ISBN Tartalomjegyzék Mesterségesen és természetesen fedező kanok takarmányozása és elhelyezése A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere A tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere Egyedi állásban előre tervezett búgatás kialakítása Tenyészkocák termékenyítése A PIGSIS rendszer (Pig simulation model for insemination strategies) Választott kocák keresése és termékenyítése (PIGSIS) Öreg választott kocák termékenyítési rendszere Egyéb termékenyítési lehetőségek a gyakorlatban Újabb termékenyítési lehetőségek a sertéstenyésztésben A mesterséges termékenyítés segédanyaga A kanok elhelyezése A kanok kiképzése és az ondógyűjtő helyiség Az ondóvétel Az ondó hígítása Ondóminőség-vizsgálat A mesterséges termékenyítő laboratórium - az előkészítő helyiség - az ondógyűjtő készülék - az ondógyűjtő helyiség A mesterséges termékenyítés technológiája Termékenyülési eredmények Az ondógyűjtéshez használt eszközök tisztítása (üveg eszközök, pipetták, stb.) a tenyészkanok betanítási lehetőségei kan előállító telepek esetében A mesterséges termékenyítés módszerének segédanyaga Miért alkalmazzunk mesterséges termékenyítést? Az ivarzást szabályozó hormonok Hormonhatású készítmények A mesterséges termékenyítés eszközei A mesterséges termékenyítés módszere

4 Mesterségesen és természetesen fedező kanok takarmányozása és elhelyezése Mesterségesen és természetesen fedező kanok takarmányozása és elhelyezése A tenyészkanok kondíciója és egészségügyi állapota alapvetően meghatározza termelékenységüket és spermaminőségüket is. Ezért a takarmányok mind beltartalmi, mint mikrobiológiai állapotának kiválónak kell lennie. A kantápokkal szemben támasztott alapkövetelmények a következők: Bagi mesterséges termékenyítő állomás Innováció a sikeres sertéshústermelésért Takarmány beltartalmi értékek kantápok részére Táplálóanyag me. Érték ME sertés MJ/kg 13,00 Nyersfehérje % 16,00 Nyers zsír % 3,50 Nyers rost % 5,00 em.lizin % 0,80 em.metionin % 0,27 em.m+c % 0,48 em.treonin % 0,50 em.triptofán % 0,14 Takarmányadagok Élősúly kg kg/kan/nap ,4 2, ,7 3, ,0 3,1 Esszenciális vitaminok és mikroelemek Táplálóanyag me. Érték Makroelemek Ca % 0,85 P emészthető % 0,32 Mg (magnézium) % 0,20 Na (nátrium) % 0,18 Mikroelemek Fe (vas) mg/kg 100 Zn (cink) mg/kg 100 Mn (mangán) mg/kg 50 Cu (réz) mg/kg 15 I (jód) mg/kg 0,5 Se (szelén) mg/kg 0,4 Co (kobalt) mg/kg 0,2 Vitaminok A-vitamin NE/kg D-vitamin NE/kg 2000 E-vitamin mg/kg 150 C-vitamin mg/kg 200 Csakis a partnereinknek legnagyobb előnyt nyújtó fajták legjobb egyedei közül választunk. Célkitűzésünk: kiváló minőségű sertés szaporítóanyag előállítás, maximális biztonság, nyomonkövethetőség. Az Agrofeed szakmai irányításával működő, 200 férőhelyes állomáson jelenleg Topigs terminál, DANBRED duroc terminál, SEGHERS GGP, GP és terminál, PIC GP és terminál, Osztrák nagyfehér, Osztrák lapály genotípusok találhatók. VivagEn Kft Bag, Öregtanya hrsz. 0217, tel.: (+36) , (+36) , hejohuskantelep gmail.com Elérhetőségek: Csizmazia Tibor, tel.: / , csizmaziatibor gmail.com Fülöp Vazul, tel.: / , vazul.fulop gmail.com Mindemellett specifikus takarmányalkotók kiegészítése is fontos! Ilyenek például a halolaj-származékok, szerves mikroelemek, selenomethionine, telítetlen zsírsav alkotók. Kanok takarmányozásánál mindig tartsuk szem előtt a kan pillanatnyi kondícióját, ugrókedvét. A túlkondícióban lévő kan ugrási kedve rosszabb, termékenyítési eredményei sok esetben elmaradnak a genetikai potenciáljától. Ne felejtsük, a kan az állomány 50%-át reprezentálja a telepi populációban, függetlenül darabszámuktól! Ajánlatos a tenyészkanok kondícióját legalább havonta egyszer szemrevételezéssel ellenőrizni, és a kondíció valamint a tervezett ugrások száma alapján a szükséges takarmányadag korrekciókat napi dkg 5

5 Mesterségesen és természetesen fedező kanok takarmányozása és elhelyezése Mesterségesen és természetesen fedező kanok takarmányozása és elhelyezése változtatással végrehajtani. A tenyészkanokat célszerű hetente egyszer, az ugratás előtt vagy után, rézszulfátos-fertőtlenítő szivacson áthajtani a láb és csülök problémák megelőzésére. Ehhez szivacságyat vagy betonmedencét javasolunk a kanok hajtási útvonalában kialakítani, a telepen. Bizonyos fajták (Dán Durok) lábproblémáinak megelőzése céljából heti 1x MCP kis mennyiségű takarmányra történő kiadagolása javasolt. A kanok jártatása szintén hasznos lehet, de sajnos a mai mesterséges termékenyítő állomások csak ritka esetben rendelkeznek erre alkalmas kialakított hellyel. Rendkívül fontos a peszticid-, és toxin-mentes, állandó összetételű takarmány etetése, mivel a nemi szervek szövetei (különösképpen a csírahám) ezen anyagokra rendkívül érzékeny és visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a spermatermelésben. Itt fontos megjegyezni, hogy bármely stresszből eredő spermaminőséget érintő probléma esetén (hő-stressz, oltás, agyarazás, verekedés, mikroelem-hiány, vitamin-hiány, stb.), a spermiumok szintézis-zavarán keresztül okoz spermatermelési időszakos zavart, mely 4-8 hétig is mutatkozhat a sperma minőségében (ejakulátum mennyisége, eltarthatósága és morfológia!). A kanok etetéstechnológiája a napi egyszeri, vagy kétszeri etetés kialakítása. Ha kétszeri etetés van, akkor reggel ugrás előtt a takarmányadagok 30-40%-át javasolt az kanoknak kijuttatni. A maradék (nagyobb) mennyiséget a délutáni órákban kell a kanok részére kiadagolni. Bizonyítottan így célszerű a kanok etetése, mivel a zajos erjedés és a gyomor- megterhelés így megelőzhető a délelőtti spermatermelési időszakban. Praktikus dolog a sikeres ugratás után jutalomfalatként egy egy édes kekszet adni a kanoknak. Fontos még megemlíteni, hogy az ivóvíz normál mangán, Fe II-, Fe III-tartalommal rendelkezzen és ivóvíz minőségű legyen. Rengeteg ejakulátum minőségi probléma eredhet a víz magas ásványianyag-tartalmából, illetve a takarmány túl magas kálcium tartalmából is, mely elősegíti a friss ejakulátum agglutinációját. A tenyészkanok optimális istállóhőmérséklete Celsius fok évszaktól függetlenül. A hőmérséklet emelkedésére a spermiogenezis miatt érzékenyebbek, ezért is fontos főleg nyári időszakban a spermavételt délelőtt 10 óráig befejezni. 25 Celsius fok feletti kanszállás esetén a sperma minősége gyors romlásnak indul. Huzamosabb idő után (48 óra) határozottan romlik a spermaminőség. A kantartással kapcsolatban két nagyon fontos dolgot a teleptől és technológiától függetlenül be kell tartanunk: a kanok száraz férőhelyének és optimális teremhőmérsékletének évszaktól független biztosítása, bevezethető a korlátozott itatás a vízpazarlás, illetve az alomanyag-elszennyeződés megakadályozásának érdekében. Ebben az estben a kanok napi 3-4x 0,5 órán keresztül tudjanak ivóvizet fogyasztani (különös figyelemmel a nyári teremhőmérsékletre!). Célszerű 2 ugrató helyiséget is egymás mellé szerelni átlátszó oldalfalakkal. Ezzel segíthetjük a még nem ugró kanok tanulását, másrészről elővárakozóként is használhatjuk több kan ugratása esetén (az előugróba NEM kell ilyenkor fantomot elhelyezni!). A kan betanításáról és egyéb kezelési lehetőségekről a későbbiekben részletesen szót ejtünk. A Tenyészkanok elhelyezése Legcélszerűbb az egyedi bokszos elhelyezés (EU előírások szerint 10m²/kan) teljes vagy fél-rácspadlós higiénikus, egyedi bokszokban; esetleg alomanyagos(szalma, fűrészpor) megoldással. A szállás jól szellőzött 3x3,35 méteres bokszokból álljon, jelölőtáblával vagy egyedi karton elhelyezésének lehetőségével. A kanoknak külön kifutóra nincs szükségük, de ha van rá mód heti egyszeri megjártatásuk rendkívül hasznos (karusszeles jártató kialakítása). Ez egyébként a libidóhiányos kanoknál is hormonkezeléssel, vagy e nélkül, nagymértékben segít az ugrókedv újbóli kialakításában. A kanszállás a spermavevő helyiséggel egy épületben legyen. Lehet a kanokkal egy légtérben, vagy külön helyiségben (az EU-s előírásoknak a külön légtér felel meg). Optimális spermavételi higiénia és eszközhasználat 6 7

6 A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere Ebben a fejezetben foglaljuk össze a részletes tudnivalókat a tenyészkocák és a tenyészkocasüldők termékenyítésével kapcsolatban, figyelembe véve a legújabb termékenyítési rendszereket. Jellemzői: elkülöníti élettani szempontból a süldőket és a kocákat, fontos a termékenyítés lefolyása és azok körülményei, előtérbe helyezi a kocák természetes ösztöneit, öröklött hajlamait, nagyfokú adminisztrációra ad lehetőséget, csökkenti a veszteségidőt (üres nap/ koca/év), folyamatosan maximális szinten tartja a vemhesülési %-ot a genetikai potenciálnak megfelelően, modern kutatási eredményekre épül. Összefoglalva: az alapvetően felfogásbeli és munkaszervezési különbségeket tartalmazó rendszer bármely körülmények közé adaptálható és eredményessége nagy populációjú telepeken rendkívüli eredményeket hozhat. Számszerűsítve ez a követezőket jelenti: süldők esetében a termékenyítési intervallum 30 nap alá korlátozható a flushingolástól a termékenyítésig eltelt időt figyelembe véve kocák esetében a maximális üresen állási idő hossza 40 napra korlátozható selejtezésig elérhető vemhesülési % süldők esetében 85-90% felett is tartható elérhető vemhesülési % kocák esetében 85-90% körül is tartható Természetesen a rendszer használata nem adhat garanciát a fent említett eredmények törvényszerű kialakulására, hisz az emberi és környezeti tényezők mind modifikáló hatásúak, de utat mutat egy lehetséges genetikai potenciál magasabb szintű kihasználására, a koca biológiai igényeinek jobb megközelítésével és korszerűbb gondolkodásmód kialakításával a telepen! A tenyész koca süldők termékenyítési rendszere Ez a fejezet a termékenyítés időpontjával, és a kocasüldő ivarzó-keresés rendszerével foglalkozik részletesen. Alapvető, hogy a kocasüldők, melyek termékenyítésre kerülnek legalább 240 napos korral és legalább egy ismert (feljegyzett) ivarzással már rendelkezzenek! A kutatási eredmények szerint a nap közötti rakások eredményei a legjobbak (beleértve az első fialásutáni újravemhesítés eredményeit is!). Az előkészítet süldők optimális csoportmérete db/kutrica. A süldőket érdemes a keresés idejére már kor és ivarzási idő szerint összeválogatni, mivel az ivarzás és a csoport így könnyebben együtt tartható. A termékenyítést megelőzően min. 2 héttel be kell fejezni a preventív jellegű Parvo vakcinázást. Célszerű az első oltást 190 napos kor körül, a második oltást, pedig 205 napos kor körül elvégezni a süldőnél (2x alapimmunizálás). Az ivarzáskeresés helye jól szellőző, világos, (350 lux/m², 40W/15m²) higiénikus, és nyugodt fekvésű épületben legyen maximum 20 fős csoportokkal kialakítva. Az épületben elhelyezkedő középső kutricákban alakítsuk ki az úgy nevezett kereső kutricát. Kereső kutrica: Ezekben a kutricákban (darabszáma a napi keresendő süldőktől függ) helyezzük el a kereső kanjainkat egyenként. A kanokat hízó alapanyagból, herélés nélküli malacokból válogathatjuk vissza, így van idejük megtanulni a feladatukat a telepen. Kis méretű, de intenzíven kereső, - nem agresszív kanokat válogassunk ki. A kutrica oldala a süldők felől lehetőleg legyen átlátástól mentesen elválasztva, mérete 3x3 (4x4) méteres, vagy ezt megközelítő. A kanok egymást láthatják, de a süldőkkel csak a napi keresés alkalmával kerülhetnek kontaktusba. Feladatuk a süldők kontakt keresése. Kontaktkeresés előnyei süldőknél: a süldő közvetlenül érintkezik a kanokkal rögtön, etetési idő után történő keresése alkalmával a csendes ivarzók is kiszűrhetőek az úgynevezett oxitocinfázisban gyorsabb és biztosabb a termékenyítés hatásossága, kevesebb a visszafolyás (androszteron hatás) a süldők megszokják a mozgatást az ivarzás előtt napi kétszeri stresszhatás a mozgatás, ezért a csoport a kezdő nap utáni 10. napig 80%-ban ivarzik a süldők napi, heti csoportjai jól kialakíthatóak intenzív rendszer (nem maradhatnak el idős, nem búgó kocasüldők a csoportokból selejtezés nélkül) Esetleges hátrányai lehetnek: Munkaigényes Kiscsoportos kocasüldő-tartásnál eredményes igazán Több kereső kan váltása szükséges a keresendő süldők mennyiségétől függően Az inszeminátoroknak nyújtott műszakban érdemes dolgozni, délután is van süldőtermékenyítés (a 2 termékenyítés között minimum 6, optimálisan 8 órának el kell telnie): Keresés technikája: Lehetőleg a süldőket hajtsuk a kanokhoz! A süldőket napi két alkalommal, reggel közvetlen etetés után, és 7-8 óra elteltével lehetőleg maximum óra között (nyáron ez lehet később is a meleg miatt!) délután hajtjuk a kanokhoz. Egy kanhoz 3-6 süldőt hajtunk be egyszerre. A kan 2-3 perc alatt keresi a dolgozó segítségével az ivarzó süldőket. Ne feledjük, hogy hagyjuk dolgozni a kanokat, mi csak segítsük a biztos kiválasztást. Példa: ha 15 fős süldőcsoportjaink vannak 3 keresőkutrica kialakítása indokolt, hisz így egyszerre az egész kutrica kerestethető 3 keresőbokszba hajtva. 8 9

7 A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere Ha magas a napi süldők száma, legyen mindig tartalékban 1-1 keresőkan és cseréljük őket naponta, illetve a nap folyamán is, ha valamelyik kan már nem akar dolgozni. A keresés legyen gyors és hatékony. Ivarzó süldőnek csak a lovaglótesztet is tűrő süldő számít! A talált ivarzó süldők azonnal kiválaszthatóak és csoportosíthatók (azonos helyre vagy egyedi állásba hajtva), azonos ellésidejű csoportok kialakításával. Termékenyítés időpontja: Az első termékenyítések a süldők esetében közvetlenül a megtalálás időpontjában a kan jelenlétében történjen, a kereső kutricában, vagy egyedi állásba helyezve a süldőt (a kocasüldők ivarzási hossza viszonylag rövid, a sperma hűtőtáskában álljon készen a törlőkendővel, és a katéterekkel, katéter síkosítóval együtt). Amennyiben csoportban termékenyítünk, az összes aznap termékenyített süldő kerülhet azonos csoportba majd. A csoport azonnali kialakításának előnyei: kevesebb verekedés azonos időben fialó csoportok kialakíthatók heti megoszlásban a süldők egymást tovább stimulálják takarmányozás ellenőrizhetősége és beállítása csoport szinten a vemhesség alatt kiváló a délutáni termékenyítések egyszerűsödnek a süldők azonos korosztállyal tartózkodnak egy kutricában a vemhesség alatt Amennyiben a süldőket egyedi állásba állítjuk a keresés után, egy órán belül törekedjünk a termékenyítésre de ott is kan jelenlétében! A reggel termékenyített süldők második termékenyítése aznap délután következik hasonló körülmények között, minimum 7-8 óra elteltével. Egy optimális módszer a következő lehet: az előzőleg várható ivarzási időpont alapján már összecsoportosított kocasüldőket a várható ivarzás előtt 3-5 nappal már egyedi állásba állítjuk, és ott termékenyítjük őket. A legjobb eredmények ezúton érhetőek el. Ha erre nincs mód, a kocasüldők csoportosan is jó eredménnyel termékenyíthetők. Fontos hogy a két termékenyítés közötti legalább 6 óra teljen el, mert a süldők ivari traktusában az előző adag sperma feldolgozása is legalább 4-8 óráig tart, mielőtt a megtermékenyítés helyére érkezik (kapacitáció, isthmus átjárás). Ezért általában az inszeminátorok nyújtott műszakban dolgoznak. Ne feledjük az első inszeminálás ideje és minősége 80%- ban felelős a vemhességért! Ezeket a süldőket -harmadszorra- másnap reggel még hajtsuk a kanhoz, vagy egyedi állás esetén ellenőrizzük kan segítségével, ha találunk süldőt, amelyik még tűri a lovaglótesztet, azt termékenyíthetjük harmadszor is. Ha a délutáni keresés alkalmával találunk lovaglótesztet tűrő süldőt, azt éppúgy, mint a reggelit, haladéktalanul termékenyítsük a megtalálás időpontjában és az aznapi süldőkhöz, csoportosítsuk, illetve hajtsuk egyedi termékenyítő állásra. A süldők második termékenyítése másnap reggel a kereséskor történik meg, illetve a harmadik köre, amelyik még tűri a lovaglótesztet másnap délután. A süldők ivari ciklusa és ezáltal a tűrési reflexe is rövidebb, mint a kocák esetében. Ezért termékenyítésük azonnal javasolt. Amennyiben a fenti rendszer nem alkalmazható, a későbbiekben említünk majd másik rendszert is, amely szintén sikeresen alkalmazható. Összefoglalva ez a rendszer kihasználja a süldők kocáktól eltérő rövidebb ivarzási hosszát, biztosítva a megtermékenyülés optimális feltételeit, és időpontját. A következő táblázatban összefoglaljuk a tenyészkocasüldők termékenyítések és keresések időpontját. Ivarzás időpontja 1. termékenyítés 2. termékenyítés 3. termékenyítés reggel Aznap reggel Aznap délután 7-8 óra múlva Másnap reggel. Csak ha megáll. délután Aznap délután Másnap reggel Másnap délután. Csak ha megáll. Egyedi állásban előre tervezett búgatás kialakítása: A csoportba napos kor között búgó kocasüldőket kiválogatjuk.várható következő búgatási idejét kikalkuláljuk (búgási dátum + 21 nap). 2,5 kg/süldő/nap takarmányadaggal etetjük a csoportot a várható ivarzás előtt. A várható következő búgás előtti 5-7 napban 3,0 kg/süldő/nap adagra emeljük a takarmányadagot, egyedi állásba állítjuk a kocasüldőket, napi rendszerességgel kannal kerestetünk, és top dreesing (ráetetés), etetésként napi 10dkg hallisztet és 20 dkg Dextrózt etetünk a süldőkkel A kocasüldők nagy része megfelelő felkészítés esetén az egyedi állásban a várható időpontban bebúgnak, és könnyebben termékenyíthetőek mintha csoportból állítottuk volna egyedi állásba (egyedi állás okozta stressz elmarad!) termékenyítési időpontok ugyanazok mint a fentiekben! A legjobb vemhesülés ezzel a módszerrel érhető el kocasüldők esetében A vemhességvizsgálatig (első 28- nap) a kocasüldőket javasolt az egyedi állásban hagyni! Süldők ivarzását elősegítő egyéb lehetőségek: flushing maradék süldőcsoportok összecsoportosítása, stesszeltetés (töréssel jár!) halliszt-kiegészítés takarmány visszafogás és emelés (inzulinszint-változás, stresszhatás: napkihagyásos takarmányozás) padlóra és süldők hátára történő takarmánykiosztás fel nem használt spermaadagok süldők hátára, etetőterébe locsolása hormonkezelések alkalmazása (csak a ciklikusság biztosítása miatt és nem az elmaradt ivarzások kialakítása miatt alkalmazható programban!) megfelelő kannal történő stimulálás már a kocasüldő nevelés időszakában is fontos ( kg-os korban a kanok elhelyezése már az azonos légtérben szükségszerű!) 10 11

8 A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere Szükséges adminisztráció: Lehetőség szerint minden süldő kutrica fölött lógjon a kutricában lévő süldők azonosítására alkalmas egyedi lap. Ezt az állatok átcsoportosításánál, inszeminálás utáni csoport kialakításánál fontos lehet, mozgassuk együtt a süldőkkel ezen alkalmakkor. Bármikor ellenőrizhetjük a kocasüldőt így, nem csak a számítógépből irodába, de a helyszínen is, hogy mi történik a csoporttal vakcinázás, ivarzáskeresés alkalmával. Szükséges feljegyzendő adatok: azonosító száma vonal, konstrukció jelölése első kihagyott ivarzás megléte és időpontja, vagy hiánya (ajánlott) Parvo vakcinázás időpontja (ajánlott) inszeminálás időpontjai esetleges visszabúgás esetén időpont és ciklus jelölése inszeminátorok azonosítói (ki termékenyítette) inszeminálási problémák (vérzés, kifolyás, remegés) a termékenyítő anyag azonosítója A kocasüldők első termékenyítéskori testtömege, hátszalonna vastagsága P2*(mm) és a későbbi hasznos élettartamuk közötti összefüggés: Testsúly termékenyítéskor (kg) P2 (mm) Született malacok száma 1-5. paritásban* (Challinor et. al, 1996) *az utolsó bordánál a gerincvonaltól 5 cm-re mért hátszalonna vastagsága Optimálisan felkészített és elhelyezett kocasüldők függesztett termékenyítése Tenyészkocák termékenyítése A javasolt rendszer előnyei: Optimális kocasüldő-elhelyezés és csoportkialakítás telepi körülmények között intenzív kocaforgó kialakítására ösztönöz (üres napok számának csökkentése révén) nagyobb fokú szelekció is lehetséges (ivarzási tulajdonságok alapján egyedileg mérlegelve) eredményes adminisztráció vezethető a rendszerrel kapcsolatosan kocák bebúgási ideje alapján más és más termékenyítési időpontot alkalmaz (választás-búgás intervalluma alapján az optimális időpontban a várható ovulációhoz képest) süldőkeresés munkarendjébe jól illeszkedik természetes a kocák számára (nincs koca megerőszakolás!) a kocák biológiai és termelési lehetőségeit a legjobban kihasználja (ovuláció-termékenyítés időpontjának összefüggésében, öröklött hajlamok figyelembevétele) 12 13

9 A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere Esetleges hátrány : Precíz adatnyilvántartást feltételez Nyújtott műszakban dolgozó inszeminátorok szükségesek lehetnek a rendszer megfelelő kialakításához A termékenyítési rendszer a következő koca csoportokat különíti el: 1. választott koca (választás utáni 8. napig bebúgó kocák csoportjai) 2. öreg választott koca (9. nap után bebúgó kocák) 3. visszabúgó kocák ciklusban (18-22 nap) 4. visszabúgó kocák cikluson kívül (25-35) Választott kocák termékenyítési rendszere: Ne feledjük a termékenyítés és takarmányozás együttesen hozhat csak jó eredményeket. A választás legoptimálisabb időpontja munkaszervezési szempontból a csütörtök kora reggel (munkacsúcs hét elején alakul ki- a mesterséges állomásról vásárolt termékenyítő anyag minősége ehhez az időponthoz illeszkedik a legjobban). A kocákat legjobb, ha kimosott és higiénikus egyedi állásra választjuk (feltétele a jó termékenyítési rendszernek, adminisztrációnak, takarmányozásnak). Fontos megemlíteni, hogy amíg a süldők ivarzásához stresszhatásra is szükség lehet (adrenalin, kortizol), addig a jó kondícióban választott kocák nem igénylik a stresszt, sőt az egyedi, nyugodt és higiénikus állások jobb ivarzást és termékenyítési eredményeket tesznek lehetővé (adrenalin és kortizon, mint stresszhormonok béta-adrenerg hatásúak!). Ezért a legjobb, ha a választás után egyedi állásokra helyezzük a kocákat. Ha lehetséges a következőket valósítsuk meg a választás utáni napokban: (0. nap = csütörtök = választás napja) 0. nap CS Választás - 1. nap P nyugalom Kan lassú elvezetése a kocák előtt 2. nap Sz nyugalom Kan lassú elvezetése a kocák előtt 2 X (lerekesztés a kocák előtt éjszakára, kora hajnalban a kan elhajtása a kocák elől!) 3. nap V nyugalom Kan lassú elvezetése a kocák előtt délelőtt 4. nap H nyugalom Ivarzás-keresés, jelölés, 5. nap K nyugalom Ivarzás-keresés, jelölés, termékenyítés (hétfő reggeli búgók). A hétfő reggeli búgók 2. termékenyítése kedd késő délután! 6. nap SZ nyugalom Ivarzás-keresés, jelölés, termékenyítés 7. nap CS nyugalom Ivarzás-keresés, jelölés, termékenyítés 8. nap P nyugalom Ivarzás-keresés, jelölés, termékenyítés, falkásítás A 4. nap még nem termékenyítünk, mert az ivarzó kocák ciklusa hosszabb az átlagnál, de az ovuláció rendszerint csak LH csúcs időszaka után órával történik meg(4x 24 óra legalább el kell teljen a választás után az LH-csúcs kialakulásáig, korai ivarzók esetében is ), tehát a spermium nem találkozna még optimális időben levált petesejtekkel, ha hétfőn már termékenyítenénk. A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere A 4. nap reggel és délután talált (minden esetben kannal keresett, lovaglótesztet tűrő) kocák első rakása 5. nap reggel történjen meg. Ezt a termékenyítést úgy célszerű végrehajtani, hogy a másnap reggeli ivarzó keresésnél, míg a többi állatot jelöljük kan jelenlétében, a 4. napról talált kocák már termékenyítésre kerüljenek (egy menetben). Minden termékenyítést kan jelenlétében végezzünk (akkor is, ha csak 2-3 rakásunk van egy nap!) Termékenyíteni csak azt a kocát szabad, amelyik tűri a lovaglótesztet is a kan jelenlétében. A kocákat ne erőszakoljuk meg! Amelyik koca csak egy rakást tűr a lovagló teszttel és többször nem áll meg, ne is rakjuk! A mozgó, sivító koca stresszhormonokat termel, mely ovulációt-gátló hatású, további termékenyítés idő-, és pénzkidobás, valamint káros lenne. A termékenyítésnél minden részletet rögzítsünk (vérzés, kifolyás, nyugtalanság). Ne feledjük az első rakás ideje és minősége 80-90%-ban felelős az eredményes vemhességért! A PIGSIS rendszer (Pig simulation model for insemination strategies) Fontos megjegyezni, hogy a telepre történő adaptálása előzetes adategyeztetést és telepfelmérést igényel! A választás után 7 napon belül bebúgó választott kocák javasolt termékenyítési ideje: (0 nap, a választás napja, pl.: csütörtök) 4. napon ivarzó kocák (Hétfő) Korai-hosszú ciklusos kocák: Elvezetjük a kant az egyedi állásokban álló választott kocák előtt (REGGEL korán) Amennyiben találunk lovagló tesztet is tűrő (füljáték) kocát, azt megjelöljük. 1. termékenyítés ideje: 24 órával a megtalálás után: kedd reggel 2. termékenyítés ideje: 7-8órával az 1. termékenyítés után kedd késő délután 3. termékenyítés ideje: ha áll a koca szerda reggel napon ivarzó kocák (Kedd- Szerda) Normál ciklusos kocák: Reggel elvezetjük a kant az egyedi állásokban álló választott kocák előtt. Amennyiben találunk lovagló tesztet is tűrő (füljáték) kocát, azt megjelöljük. 1. termékenyítés ideje a reggel talált kocák esetében aznap késő délután. 2. termékenyítés ideje a reggel talált kocák esetében másnap reggel. 3. termékenyítés: NINCS A 7-8. napon ivarzó kocák (Csütörtök- Péntek) Késői-rövid ciklusos kocák: Reggel elvezetjük a kant az egyedi állásokban álló választott kocák előtt. Amenynyiben találunk lovagló tesztet is tűrő (füljáték) kocát, azt megjelöljük. 1. termékenyítés ideje a reggel talált kocák esetében aznap reggel

10 A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere 2. termékenyítés ideje a reggel talált kocák esetében aznap késő délután 3. termékenyítés: NINCS A 8. napon nem búgó kocákat összecsoportosítjuk. Csoportban 1 hétig tartom a kocákat és naponta kannal keresem az ivarzókat. (Stresszhatás adrenalin GnRH termelődése, FSH-LH gonád). Termékenyítés a késői-rövid ciklusos kocák mintájára történik. A választás utáni 16. napig még nem búgó kocák: Vagy megvárjuk, hogy a következő ismételt ciklus bekövetkezzék Vagy intenzív rendszerekben egyedi állásba, állítom, flushingolom és oltom a napon PG600, vagy MAPRELIN, vagy FERTIPIG hormonkészítménnyel, ha addig NEM mutatja ivarzás tünetét. Amennyiben van koca, amely a következő 10 napban sem búg: selejt! (maximális üresen állási idő: 40 nap/koca) Fontos, hogy a kocákat a termékenyítési ciklusuk alatt a lehető legkevesebb stressz érje! Ne mozgassuk őket, csak az említett időszakokban! Az inszeminálási idő utáni 4 óra a legkritikusabb (oxitocin-termelés, cervix-összehúzódás, spermafeldolgozás). Mikor falkásítsunk? A kocák utolsó termékenyítése utáni 4-40 óra között vagy naposan! Miért? Optimális esetben a megtermékenyülés utáni 4-40 órával a petevezető védett szakaszában vannak a zigóták (ampulla-isthmus fázis). Ha szükséges itt falkásítsunk! A 40. óra után már másik fázis lép életbe a petevezetőben. Ilyenkor NINCS embrió védelem. Az embriók a nap után érkeznek a méhbe (nidáció). A termékenyítés utáni nap között a legrosszabb az embriók védelme a méhben, mert ekkor alakul ki az implantáció azaz, beágyazódás (ez után magzatoknak nevezzük a megtapadt embriókat). Tipikus HIBA! A 5-25 nap közötti falkásítás, napos vemhességvizsgált egyedek falkásítása! Legjobb, ha kocamérete és ciklusszáma szerint a kondíció figyelembevételével falkásítunk, mert így a takarmányozási különbségek jól kézben tarthatóak a későbbiekben, a vemhesség alatt. Fokozottan figyeljünk a 21 napos visszabúgó-keresésre, és a napos vemhesség vizsgálat eredményeire is. Ha nagyfelbontású-képernyős ultrahangos vemhességvizsgálatot végzek a 21. napos vemhesség környékén és kevés magzattal vemhes a koca, - a falkásítok hatására ezek a kocák könnyen visszabúghatnak (a méhben az embriószignálnak megfelelő mértékűnek kell lenni, legalább 4-6 megtapadt embrió szükséges a vemhesség fenntartásához). Ezen kocák kicsoportosítása csak későbbi időpontban javasolt. Általános szabály napos megbízható vemhességvizsgálatok elvégzése, majd a végleges kocacsoportok kialakítása. Szükséges adminisztráció várható fialás pontos ideje (115 nap az Legjobb, ha választás után egyedi kártyát kap a koca, mely a legközelebbi fiaztatóba hajtásig követi a koca mozgását. (egyedileg, és csoportok felett is lógjon csipeszen az aktuális kocák egyedi lapja) Rögzítendő adatok az egyedi kocalapokon: választás időpontja termékenyítés időpontja inszeminátorok azonosítói kan, termékenyítőanyag azonosító száma várható visszabúgás, ivarzáskeresés időpontja (21. nap az első termékenyítéshez képest) első termékenyítéshez képest) heti csoport száma (heti rendszerben 1-52) vemhességvizsgálatok eredményei (ultrahang után +/-) vakcinázások várható időpontja (coli, orbánc, TO, PRRS, stb.) a születendő alom párosítási célirány (sorsa tenyész alapanyag avagy hízó lesz e) Így számítógép nélkül is könnyen és megbízhatóan hozhatunk az istállókban is tenyésztési, selejtezési döntéseket. Választott kocák keresése és termékenyítése (PIGSIS) Ivarzás formája Eltelt napok 1. ivarzás időpontja keresés alkalmával ( + tűrési reflex ) 1.term. 2.term 3.term korai-hosszú 4. hétfő reggel 24 óra múlva 8 óra múlva 12 óra múlva normális 5. kedd reggel 8-12 óra múlva 8-12 óra múlva - normális 6. szerda reggel 8-12 óra múlva 8-12 óra múlva - késő-rövid 7. csütörtök Reggel Azonnal 8-12 óra múlva - késő-rövid 8. péntek Reggel Azonnal 8-12 óra múlva - ( 0. nap- választás napja Pl:. Csütörtök kora reggel) FONTOS A fenti optimális termékenyítési idők a csütörtök kora reggeli választási időponthoz tartozik. Minden egyéb időpont esetén a termékenyítési időpontokat újra kell számolni! 16 17

11 A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere Öreg választott kocák termékenyítési rendszere Azok a választott kocák melyek a 8. napig nem mutatják az ivarzás jelét, öreg választott kocáknak nevezzük. Két lehetőség is fennáll a kocák további kezelésével kapcsolatban. Mivel kihagyták (vagy csendes ivarzás volt) az első ciklust, várhatunk velük a napig a 2. ciklus várható időpontjáig. Ebben az esetben nagyon megnő a veszteségnapok száma, illetve a kocaforgót nem tudjuk magas szinten tartani, valamint értékes férőhelyet foglal a csoportból kimaradt egyed. Alul kondícióban viszont ez a célszerű technológia! A másik intenzív módszer a következő: Az egyedi állásokból méret és kondíció szerint csoportokat alakítunk ki a 8. nap után (6-8 maximum 10 kocás falkákat). Ciklusban visszaivarzó kocák termékenyítési ideje: A várható visszabúgás idejében (18-22 nappal a termékenyítés után) naponta kan segítségével kerestessünk. A visszaivarzó kocát azonnal vegyük ki a csoportból a további visszaivarzók számának csökkentése Ebben a szakaszban a kocák nyugalma helyett a kicsoportosítással stresszhelyzetet hozunk létre átcsoportosítással, napi kan-behajtással, intenzív kereséssel, és padlós etetéssel. Naponta egyszer hajtsuk a kocákat (2-4 koca/kan) a kanokhoz (lehet fordítva is, de az előző módszer jobb). Mivel ezen kocák ivarzási ciklusának állapota és hormonális státusza kiszámíthatatlan és bizonytalan, az inszeminálásokat mindig a megtalálás pillanatában, illetve attól számított 8-12 óránként kell megismételni (maximum 3 termékenyítés / koca). Gyakorlatban, az ivarzó koca a kan kutricában, vagy egyedi állásra hajtva, kan jelenlétében termékenyíthető. Öreg választott kocák keresése és termékenyítése ( 1.nap- ivarzás napja ) Eltelt napok ivarzás időpontja keresés alkalmával ( + tűrési reflex ) délelőtt délután délelőtt délután délelőtt délután 1. term. 2. term. 3. term. délelőtt délután délelőtt délután délelőtt délután 8-12 óra múlva 8-12 óra múlva 8-12 óra múlva 8-12 óra múlva 8-12 óra múlva 8-12 óra múlva érdekében. (stressz, hormonhatás, mechanikai sérülések elkerülése) Legcélszerűbb a visszabúgó kocákat az aktuális választott kocákkal azonos helyen elhelyezni, egyedi álláson és ott termékenyíteni, így egy csoportba tudjuk majd őket mozgatni a frissen választott és ter- A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere mékenyített csoporttal. Termékenyítések a megtalálás napszakához igazítva (délelőtt, délután), a választott kocák sémája szerint történik (lásd: normál ciklusú választott kocák termékenyítése). Nem ciklusban (cikluson kívül) visszaivarzó kocák termékenyítési ideje: Az összes termékenyítési (vemhes) csoport előtt célszerű a kant minden nap / minden másnap egyszer végég vezetni (28-32 napos vemhességvizsgálat után). NEM behajtva a kocák közé! Ekkor a felszívódott embriók, illetve vetélés miatt visszabúgó kocák, valamint a termékenyítések után nem ciklusban visszabúgó kocákat is kiszűrhetjük. Ez esetben nem lehetünk biztosak az ivarzás kezdetében, és hormonális hátterében. Legcélszerűbb ezeket a kocákat a megtalálás időpontjában, és az azt követő 2x12-24 órában termékenyíteni (maximum 3 termékenyítés / koca) a megtalálás napszakától függetlenül. Ezen állatokat is célszerű az aktuális választási csoporthoz egyedi állásra állítani. Mindig vegyük figyelembe a koca egyedi lapja által jelzett adatokat (ciklusszám, estleges előző termékenyítési problémák, vérzés, kifolyás stb.) amikor a selejtezési döntést meghozzuk! Ciklus szám Ivarzás (oestrus) Vemhes koca Összes született malac száma/alom 1 nincs 260 napos korig - 1.VB = term. - akkor selejt 2.VB = selejt - 2 vál. után 30 napig nincs - 1.VB = term. - akkor selejt 2.VB = selejt - 3 vál. után 30 napig nincs - 1.VB = term. Ha 2 alkalommal kevesebb, mint 8 - akkor selejt akkor selejt 2.VB = selejt 4 vál. után 16 napig nincs - 1.VB = term. Ha két alkalommal kevesebb, mint 9 megfontol akkor selejt 2.VB = selejt Ha három alkalommal kevesebb, mint 9 megfontol vál. után 10 napig nincs - 1.VB = term. Ha két utolsó kevesebb, mint 10 - selejt 5 akkor selejt 2.VB = selejt Ha az átlagos élveszületés nem éri el a 10-et ezidáig akkor selejt 6 7 8< vál. után 10 napig nincs - 1.VB = term. Ha két utolsó kevesebb, mint 10 akkor selejt akkor selejt 2.VB = selejt Ha az átlagos élveszületés nem éri el a 10-et ezidáig -akkor selejt vál. után 10 napig nincs - 1.VB = term. Ha két utolsó kevesebb, mint 10 akkor selejt akkor selejt 2.VB = selejt Ha az átlagos élveszületés nem éri el a 10-et ezidáig akkor selejt vál. után 10 napig nincs - 1.VB = term. Ha az utolsó alom összes született malacszáma < 10 akkor selejt 2.VB = selejt - A tenyészkocák selejtezési útmutatója a termékenyítések vonatkozásában intenzív rendszerek esetén 18 19

12 A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere Egyéb termékenyítési lehetőségek a gyakorlatban Mivel minden telep mérete és munkaszervezési rendszere más és más, létezik egy Szerda: keresés kannal, 2. rakás az előző napról, az aznapi ivarzók jelölése egyszerűbben alkalmazható termékenyítési stratégia is a telepek részére. Ez a következő: Spermavétel, hígítás A kocák jó kondícióban és megfelelő Aznap találtat kocák 1. termékenyítése higiéniájú egyedi állásba kerülnek termékenyítésre. Ez munkaszervezésileg egyszerűsítené az inszeminátorok munkáját. (a termékenyítés másnap reggel jelenlegi PIGSIS rendszernél nincs jobb, de Az összes nap tematikája ugyanaz. elméletileg ezzel a rendszerrel is elérhetőek A süldők és a visszaivarzók keresése és termékenyítése a következőképpen illeszkedik a PIGSIS-hez hasonló eredmények, - azonban az inszeminátoroknak nem kell nyújtott műszakban dolgozni). a programba: Az egyik inszeminátor egy ember segítségével keresi a választott kocákat, a másik inszeminátor szintén segítséggel szimul- Ennek lényege a következő: Választás napja: 0. nap (Csütörtök) tán keresi a süldőket. Vasárnap: du. keresés -- (de nem szükséges!) csak koca jelölése, nincs termékenyítés Hétfő: reggel keresés kannal de nincs termékenyítés Spermavétel, hígítás termékenyítések a reggel talált és vasárnap talált kocák esetében termékenyítés másnap reggel Kedd: keresés kannal, 2. rakás az előző napról, az aznapi ivarzók jelölése spermavétel, hígítás Aznap találtat kocák 1. termékenyítése termékenyítés másnap reggel A süldőket fel lehet vinni a termékenyítés idejére akár egyedi állásba is és egyszerre termékenyíthetőek velük. A visszaivarzók keresése kora délután történik (ebéd után). Összegyűjtése ugyanazon délután és első rakásuk is ugyanazon a délutánon kell, hogy megtörténjen. Második rakásuk másnap délelőtt a választott kocákkal egy időben. Amennyiben lehet a spermatasakos felfüggesztést is javaslom a termékenyítési időszakra. A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere Újabb termékenyítési lehetőségek a sertéstenyésztésben (Post-cervikális, Intrauterintermékenyítés) Ez a termékenyítési mód teljesen újszerű a sertéstenyésztésben. Azokon a telepeken alkalmazható jó hatékonysággal, ahol kevés, és magas genetikai értékű tenyészkannal, kiváló anyai állománnyal és jó higiéniás feltételekkel rendelkezünk. A spermiumok ilyenkor nem a nyakcsatornába, hanem közvetlenül a méhszarvakba jutnak. Kettős steril katéter szükséges a termékenyítéshez. A termékenyítés végrehajtása: először kb. 50 ml 43 C-ra előmelegített hígítót erős nyomással az 1. számú katéteren a nyakcsatornába juttatunk (tágítás, előmelegítés). 3-4 perc után bevezetjük a 2. számú katétert, ügyelve a jelzés felső állására, a lehető legsterilebb körülmények között (90 cm hosszú, steril ezért az elejétől a legtávolabb fogjuk csak meg, csak a méh bifurkációjáig kell betolni). A 30 ml hideg spermát nagy nyomással bejuttatjuk a méhbe a katéteren keresztül. Visszafolyás esetén plusz 2-3 cm-t toljuk beljebb a katétert. A 2 katétert egyszerre távolítjuk el a flakon levétele nélkül a kocából. A termékenyítés előnye a hagyományos módszerrel szemben: 1 milliárd spermium/adag szükséges (hagyományosan 3 milliárd/adag) Nincs spermavisszafolyás Rövidebb utazási idő a spermiumok számára Több hímivarsejt jut fel a petevezetőbe Kevesebb csúcs-genetikájú kan szükséges, magasabb homogenitás mellett Csak jól ivarzó kocáknál alkalmazható, nem lehet a kocákat megerőszakolni Hátránya lehet: nagyfokú sterilitás, higiénia és hozzáértés, türelem szükséges hozzá jobb kézügyesség és gyakorlat pontosabb ivarzási management, időpont sok esetben nincs javulás a hagyományos katéterekhez képest az eredményekben 20 21

13 A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere A tenyészkocák és tenyészkocasüldők termékenyítési rendszere Optimális higiénia a termékenyítéskor, Katéter felhelyezés Optimális ivarzási fázisban lévő, jellegzetes tűrési reflexet mutató, jelölt koca a termékenyítés előtt, stimuláló kengyellel Optimális katéter fixáció a termékenyítés előtt Optimális kan rekesztők és kialakításuk a termékenyített kocák elé történő állításhoz Kontakt keresés kannal Optimális termékenyítési körülmények függesztet termékenyítési rendszerrel Optimális termékenyítő centrum kialakítás, megfelelő higiéniás egyedi állásos rendszerrel: 22 23

14 AGROFEED Tudás, ami táplál Az AGROFEED Kft. több mint egy évtizede van jelen a magyar takarmánypiacon termékeivel. Ez a tevékenység mára kiteljesedett és úgy éreztük, hogy egy bizonyos piaci részarány felett kötelességünk olyan feladatokat is felvállalni, ami a magyarországi sertéstartás színvonalát hosszútávon emeli, hozzájárulva a sertéstartók versenyhelyzetének javításához. Az Agrofeed Kft. szalkszentmártoni premix- és takarmánykeverő üzemének holland Van Aarsen gépekre alapuló modern technológiája, nyomon követhető gyártási rendszere biztosítja sertés premixeink, koncentrátumaink és takarmánykeverékeink megbízható minőségét. A sertés üzletágban dolgozó kollégáink nagy szakmai tapasztalata lehetőséget nyújt arra, hogy folyamatos termékfejlesztéssel, innovációval hozzájáruljunk az AGROFEED Kft. és a magyarországi sertéstenyésztés eredményességéhez. A polihisztorok kora lejárt. A sertéstenyésztés tudománya is rendkívüli módon szakosodott. Bátran mondhatjuk, hogy szakmai műhelyünkben a takarmányozás, a szaporodásbiológia, állategészségügy illetve telepi menedzsment elismert szakemberei dolgoznak. Lovászpatonai kísérleti telep Az AGROFEED Kft ben a lovászpatonán létrehozott egy saját kísérleti telepet. Meggyőződésünk, hogy üzemi próba nélkül korszerű termékfejlesztés nem létezik, hiszen tudjuk, hogy a legjobb laboratórium a malac. ATK pályázati teljes rekonstrukció után a 200 kocás kísérleti telepünk tökéletesen alkalmas takarmányozási, genetikai, technológiai és gyógyszer kísérletek lebonyolítására. Valamennyi korcsoportnál kontrollálható az elfogyasztott takarmány menynyisége, a beépített mérlegeknek köszönhetően pedig bármikor ellenőrizhető a kísérleti állatok súlygyarapodása. A VIVAFARM Kft. szakmai fejlesztésekben való részvételével magabiztosan tudjuk termékeinket ajánlani partnereink részére.

15 A mesterséges termékenyítés segédanyaga A mesterséges termékenyítés segédanyaga A mesterséges termékenyítés segédanyaga 1. A KANOK ELHELYEZÉSE Az EU előírások szerint minimum 10 m² / egyed a kutrica mérete. A kifutó jó hatással van a kanok ondótermelésére, de ez nem feltétlenül szükséges. Az elválasztó elemeket 1,20 m magasságig, függőleges acélrudakból alakítsuk ki, hogy a kanok közötti társas kapcsolat megmaradjon. A padozat ne legyen túlságosan sima; lehetőleg gumiaszfaltból készüljön. Leghigiénikusabb a teljes rácspadló! A beton kevésbé alkalmas padozatnak, mivel körömrepedést és lábvég-gyulladást okozhat. Mint szalma almozásos, mint félrácspadlós higiénikus egyedi állásokat is alkalmazhatunk. A kanok rekeszeiben végzett munkát a lehető legrövidebb időtartamúra kell csökkenteni, hogy az állatok számára zavartalan pihenést biztosítsunk. A jó ondótermeléshez fontos az istálló klímája is. Az ideális hőmérséklet C. A relatív páratartalom ne legyen magasabb 75%-nál (a hőérzetet jelentősen befolyásolja). 2. A KANOK KIKÉPZÉSE ÉS AZ ONDÓVÉTELI HELYISÉG A kanok kb. 220 napos korukban, válnak éretté a mesterséges termékenyítésre. A kan-betanítást legjobb, ha mobil fantomon kezdjük el. Ivarzó kocát, süldőt, mesterséges termékenyítő állomásokon amúgy sem tartunk, telepen is csak utolsó eshetőségként próbáljuk meg a tanításban! A fantom használatát gyakorlati, állatorvosi és higiénikus okok egyaránt indokolják. Az istálló hűtésére légkondicionáló, illetve evaporatív hűtőpanelek is alkalmazhatóak. Az ondógyűjtő helyiséget (ugrató) a kanok szomszédságában, ha lehet ugyanabban a helyiségben kell kialakítani. Ennek optimális mérete 3,00 x 3,00 m, hogy a kan a fantomot körbejárhassa. A fantom lényegében nem más, mint egy 100 x 60 x 1 cm-es acéllap, melynek középpontjába függőlegesen egy 60 cm hosszú és 10 cm átmérőjű acélcsövet, vízszintes irányban pedig egy 90 x 26 cm-es hajlított acéllemezt hegesztettek. A kannak külön segítséget jelent, ha a fantomot mindkét oldalon egy-egy fa-támasztórésszel látjuk el. A felső acéllemezt gumiborítással, vászonnal, vagy cserzett sertésbőrrel kell lefedni. A fantom magasságát a kan méretéhez kell beállítani. Ezért a fantomot két egymásba csúszó csőre kell szerelni. A fantom mögötti padozat ne legyen túlzottan sima. Erre a célra a bordázott gumiszőnyeg használata a legcélszerűbb (esetleg stokkolt beton). Az ondóvételre szolgáló helyiségben vízcsapot kell létesíteni, mert a helyiséget és a fantomot rendszeresen, naponta legalább egy alkalommal tisztítani kell. Tanácsos az ondóvételi helyiséget külön bejárattal és kijárattal megépíteni. Így a kanokat az ondóvétel után keresztül lehet hajtani egy 5%-os rézszulfát-oldatot tartalmazó lábfürdőn, vagy azzal átitatott habszivacs szőnyegen. Ezzel megelőzhetjük a kanok csülök és pártaszél megbetegedéseit. E kezelés mellett is rendszeresen gondoskodni kell a kanok csülökápolásáról! 3. AZ ONDÓVÉTEL Mesterséges termékenyítés céljára csak az egészséges, genetikai rendellenességektől mentes kan alkalmazható. A kannak problémamentesen kell ugrania a fantomra, és olyan ondót kell termelnie, ami hígítás után három napon keresztül használható mesterséges termékenyítésre. Ezalatt az ondónak meg kell őrizni a jó termékenyítő képességét. Ennek megítélése érdekében minden kan esetében gondosan ellenőrizni kell az első termékenyítés eredményét, különös tekintettel a fialási arányra, az alom nagyságára és az esetleges genetikai rendellenességekre (rejtett here, sérvesség,fenotípusos rendellenességek). A hím nemiszervek rendellenességeit is vizsgálni kell, így a penis megfelelő hosszúságát, és a jó merevedési készséget az ondóvétel során. A persistens frenulummal (visszamaradó vaszorafék,) rendelkező kanok mesterséges termékenyítésre alkalmatlanok. Ezt a nyálkahártyaredőt ugyan el lehet távolítani műtéti úton, de ez az elváltozás genetikai rendellenességnek számít. A hím nemiszervek, vagy a preputium gyulladása esetén sem használható a kan ondóvételre. A kannál az ondóvétel már a kanbox ajtajának a kinyitásával és a fantomhoz való hajtással megkezdődik. Az ondóvételi helyiségben a kan rövid időn belül felugrik a fantomra. Az ejaculatio kiváltásához a penist fixálni kell. A penist a merevedés után puszta kézzel rögzítik. Ezt követően enyhe nyomást kell gyakorolni a penisre, közvetlenül a makk mögött. Az ejaculatio bekövetkeztéig a kanok figyelme könnyen elterelhető, ezért a szokatlan zajokat és mozgásokat kerülni kell, mert ezek az ejaculatio megszakítását, esetenként pedig a libido teljes elmaradását eredményezhetik. Az ejaculatio megindulásakor a kan nyugodttá válik, fejét a fantomra helyezi, nyugodtan és lassan lélegzik. Az ejaculatio 4-5 percig, az egész ondógyűjtési folyamat kb percig tart. A kanoktól nyerhető ondó mennyisége ml között változik. 2 fő részre különíthető: alakos elemek: 5-10% ondóplazma: 90-95% Maximális összcsíra szám MSZ szerint maximum (gyakorlatban alatt jó a minta). Az ejaculationak három fázisa van: Az előfázisban az uretralis mirigyek vízszerű, ondósejtektől mentes, baktériumokban viszont gazdag váladéka ürül. Ennek mennyisége kb ml. Ezt a frakciót nem kell gyűjteni! A második a főfázis, amikor az ondósejtek kiürülnek a mellékherefarokból. Ennek a frakciónak a színe krémszerű, ürülésének ideje 1-3 perc, mennyisége ml. A 2 mellékhere gyakran nem egyszerre, hanem egymás után kis idővel ürül csak ki (frakcionált spermavétel) A harmadik fázisban ürül az ondóhólyag és a bulboretralis (Cowper-féle) mirigyek váladéka. Az utóbbi mirigyek váladéka ragacsos, rizsszemcsékhez hasonló. E fázis ürülésének az időtartama 1-5 perc, az ürülő ejaculatumrész mennyisége ml. Természetes fedeztetés esetén ez a harmadik frakció szolgál a méhnyak zárá

16 A mesterséges termékenyítés segédanyaga A mesterséges termékenyítés segédanyaga sára, hogy megakadályozza a méh fertőződését. Káros a sperma vétele során. A második frakciót egészében, a harmadik frakció egy részét kell C-ra előmelegített 300 ml-es főzőpohárba, vagy impregnált papírpohárba gyűjteni. Az ondóvétel alatt az ondót a gyűjtőedénybe MAXA tejszűrőn keresztül kell gyűjteni. A szűrőt gumigyűrűvel (hajgumi) kell rögzíteni a gyűjtőedény szájánál. A szűrő megelőzi az ondó szennyeződését, és egyidejűleg elkülöníti a Cowper mirigyek váladékából a rizsszemszerű anyagot. Ez az anyag ugyanis összecsapja az ondósejteket, és az ondótól vizet von el, ami megváltoztatja az ondó ozmotikus nyomását. Mindkét jelenség 5. Az ondó hígítása Az ondót azért szükséges hígítani, hogy: az ejaculatumot maximális mértékben használhassuk fel; termékenyítő hatását a lehető leghosszabb ideig megőrizze. Az oldat összetétele: rontja az ondó minőségét és tárolási tulajdonságát (agglutináció képződést elősegíti). A mesterséges termékenyítésre használt kanok minél hosszabb ideig tartó termelése érdekében a 9-10 hónapos korú kanokat legfeljebb hetenként egyszer, az idősebb kanokat kéthetenként legfeljebb 3 alkalommal szabad ugratni. Az összes eszköz, amit a sperma gyűjtése és feldolgozása során használok, vagy sterilizálóban, vagy egy hungarocellből készült 50X50X50 cm-es méretű dobozban előmelegítek egy infralámpa segítségével. (NE melegítsük fok fölé az eszközöket) Régebben tojássárgáját és fölözött tejet használtak hígítóként, később a széndioxiddal dúsított I.V.T. hígítóra tértek át, majd Beltsville, illetve hosszú időn át Kijev típusú hígítószert alkalmaztak. Napjainkban a BTS hígító a legelterjedtebben használt. Ezt eredetileg Amerikában fejlesztette ki Johnson és Pursel, mélyhűtött ondóminták felolvasztására. A BTS-típusú hígítóknak 3 és 7 napos eltarthatóságot biztosító verziója is forgalomban van. D-glukóz. 1 H 2O C 6 H 12 O 6. 1H 2O 40,69 g Nátrium citrát. 2 H 2O Na 3 C 6 H 5 O 7. 2H 2O 6,00 g Dinátrium etil-diamin tetra ecetsav C 10 H 14 N 2 Na 2 O 8.2H 2O 1,25 Nátrium bikarbonát Na HCO 3 1,25 g Káliumklorid KCl 0,75 g Nátrium penicillin-g N.E. Dihidrostreptomicin szulfát-bázis - 1,00 g Desztillált vagy deionizált vízzel kiegészíteni 1 literre A hígító oldat elkészítése előtt a vegyszereket és az antibiotikumokat lombikba mérjük, majd desztillált vizet adunk hozzá. Az edényt enyhén felrázzuk, hogy a vegyszerek feloldódjanak, majd az oldószert 32 C-os vízfürdőbe helyezzük, hogy használat előtt felmelegedjen. A hígítatlan ondó minőségi vizsgálata után (lásd az ondóminőség-vizsgálatról szóló 5. fejezetet) az ejaculatumot a vételt követő 20 percen belül minden esetben legalább 1:4, de legfeljebb 1:10 arányban hígítani kell (akkor is, ha a hígítatlan ondó elég lenne a napi termékenyítésre). Ma már a BTS hígítók elő keveréke van forgalomban melyet csak a megfelelő minőségű vízzel kell temperáltan felhígítani. Valamennyi, a hígításhoz használt üveg, vagy műanyag eszközt (pipetta, 1000 ml-es Erlenmeyer lombik, csavaros tetejű műanyag inszemináló üveg) 32 C-ra elő kell melegíteni (előzőleg sterilizálni). Az ondó hígítására BTS ondóhígítót használjunk. Ennek 1 adagja 1 liter ondóhígító elkészítésére elégséges. Az előre kiadagolt port 980 ml desztillált vízben kell feloldani. A szilárd állapotú ondóhígító a gyártás időpontjától számított 12 hónapig használható fel. A kész ondóhígítót vízfürdőben 34 C-ra kell előmelegíteni. Fontos, hogy ha lehetőség van rá, a frissen vett sperma hőmérsékletét mérjük meg (ne az üvegfal mellett, ha üvegpohárba gyűjtöttünk, mert így az üveg hidegebb hőmérsékletét mérhetem le), és az 1:1 arányú hígítás esetében törekedjünk a hígító és a sperma közel azonos hőmérsékletére. Maximum 2 C-os hőmérséklet-differencia lehet az ondó és az 1:1 arányú hígítás között! (a spermiumok rendkívül érzékenyek a hőingadozásra: HŐSTRESSZ) A hígítást 2 fázisban kell elvégezni amennyiben a spermatároló műanyagba közvetlenül hígítunk: 4. Először a kapott mennyiségű (ml) sperma adag 1:1 arányú hígítását végezzük el 34 C-os (illetve a sperma hőmérsékletére temperált) hígítóval (ha kolorimétert vagy spektrofotométert használunk, ne felejtsük el a hígítatlan sperma minta kivételét az 1:1 hígítás előtt a vizsgálathoz!). 5. A motilitás vizsgálatot már nyugodtan elvégezhetjük. Ezek után és a spermiumok egyedi elbírálása is lényegesen könnyebb lesz (csepp, fedőlemez, kenet). 6. Az adatok lejegyzése után elvégezzük a véghígítást (szobahőmérsékletű: 25 C hígítóval minimum 70 ml/adag volumennel számolva). Ezt követően az egyes termékenyítési adagokat 30 percig pihentetjük, majd 16 C-os hűtőládába kell helyezni, csak ezután szabad termékenyítésre használni (már lehűtött állapotban, szállítani is csak így javasolt). A hígított ondót tartalmazó termékenyítő-üvegeket is 16 C hőmérsékletű hűtőládában kell kivinni a vemhesítőbe, és a termékenyítés pillanatáig ebben kell tartani (esetleg szigetelt falu ételhordóban). A következő napon végzett második, vagy harmadik termékenyítésig a hígított ondót is ezen a hőmérsékleten kell tárolni. Másnap - a felhasználás előtt - a hígított ondót újból vizsgálni kell mozgékonyságra. A hígított ondó tárolására a háztartási 28 29

17 A mesterséges termékenyítés segédanyaga A mesterséges termékenyítés segédanyaga hűtőszekrény nem használható, azt külön termosztáttal kell ellátni, és 16 C hőmérsékletre beállítani. A maximális hőingadozás, ha lehetséges pár-tized fokos legyen, de semmilyen körülmények között ne haladja meg a 2 C-ot. A spermaflakonokat tároljuk FIGYELEM! 5. Az ondó minőségének vizsgálata A vételt követően az ondót minősíteni kell színre, szagra, s mikroszkópos vizsgálattal mozgékonyságra (motilitásra): a. Az ondó színe az ondósejtek koncentrációjától függően a szürkésfehér és a krémfehér szín között változik. A sárgás, a zöldes, vagy a barnásvörös elszíneződés az ondó baktériumos, gennyes, vagy vérrel való szennyezôdésére utal, ezek mesterséges termékenyítésre való használata tilos! b. Az ondó szaga leginkább közömbös fehérje szagú. Az erős szag az ondó vizelettel, vagy tasakfolyadékkal való szennyeződésére utal, ebben az esetben pedig nagyobb az esély a baktériumos fertőződésre is. c. A mozgékonysági vizsgálatot az alábbiak szerint kell elvégezni: Egy csepp ondót 38 C-ra előmelegített tárgylemezre kell cseppenteni és fedőlemezzel le kell fedni (egyedi mozgás bírálat). fektetve a spermahűtőben, hogy a hígító és a leülepedett spermaréteg minél nagyobb felületen érintkezhessen. Ajánlatos a 6 órénkénti, rázásmentes, 180 fokos elforgatás is a tárolás alatt (tápanyag kicserélődés). Az eredményes termékenyítés feltétele a helyes ondókezelés és hígítás. Az ondósejtek a tárolás alatt a 18 C feletti és a 16 C alatti hőmérsékletre érzékenyek. Hűtés alatti hőingadozásra is csökkent reaktivizációval reagálnak (16-17 C közötti ingadozás a tárolás alatt megfelelő). A készítményt 38 C hőmérsékletű melegítőlappal és fáziskontraszt berendezéssel kiegészített mikroszkóppal kell vizsgálni 10 x nagyítású szemlencse és 10 x nagyítású tárgylencse (= 100 x nagyítás) segítségével. Ezután 40x tárgylencsével is elbírálható a spermiumok egydi mozgása(40x10=400). Az ondósejtek mozgásképességét, a rendellenességeket, és az élő sejtek számát egyetlen adattal is kifejezhetjük, az ún. motilitási index-szel. A motilitási index az élő ondósejtek becsült százalékából, valamint a mozgás típusának adataiból tevődik öszsze. A becslés során 1-től 9-ig pontozzuk a normál, élő ondósejtek számát, mégpedig a következőképpen: 0 - az élő ondósejtek száma 0-10 % 1 - az élő ondósejtek száma 11-20% 9 - az élő ondósejtek száma % Az élő, normál ondósejtek mozgástípusát ugyancsak 1-től 9-ig terjedő fokozatokkal értékelhetjük a következőképpen: 0 mozdulatlanok, 1 gyakorlatilag nincs mozgás, csak rángatózás 2 nagyon gyenge mozgás, előre haladó mozgás nélkül, 3 csak az ondósejtek 20-30%-a mozog, 4 az ondósejtek 40%-a mérsékelten/jól mozog, 5 az ondósejtek 50%-a jól mozog, 6 az ondósejtek 60%-a jól mozog, 7 az ondósejtek 70%-a jól mozog, 8 az ondósejtek 80%-a jól mozog (de van rángatózó mozgás is), 9 csaknem minden ondósejt jó előre haladó mozgást mutat. Az élő normál ondósejtek százalékának és a mozgás típusának összeadásával nyerjük a motilitási indexet (lásd később a festett készítmények morfológiai vizsgálatát és az ondósejt-számlálást). Az ondó minőségére maximum 18 pontot lehet adni. Az ondósejteknek általában kétféle mozgása lehetséges: az előre haladó mozgás és az ún. rángatózó vagy kígyózó mozgás. Az előre haladó mozgást jobbnak ítéljük meg, bár köztudott, hogy vannak kanok, amelyeknél az ondósejtek kígyózó mozgása is kiváló eredményeket ad. Az ondósejtek minőségét közvetlenül az ondóvétel után kell vizsgálni az 1:1 arányú hígítás elkészítése után. Az ondónak 16-os vagy ennél magasabb pontszámot kell elérnie. Az ondósejt-számlálást és a morfológiai vizsgálatot egyidőben kell elvégezni. A kapott eredmények birtokában kell eldönteni, hogy az ondót használjuk-e mesterséges termékenyítésre. A hígított ondót a vétel utáni első, második és harmadik napon újból meg kell vizsgálni. Ennek menete a következő: A termékenyítő üvegben tárolt, hígított ondót óvatosan fel kell rázni (forgatni) Belőle 0,5-1,0 ml mennyiséget pipettával üvegcsőbe kell mérni, és 3 percig 38 C hőmérsékletű vízfürdőben, lassú rázogatás mellett fel kell melegíteni, vagy 38 C-ra előmelegített tárgylapra cseppenteni közvetlenül, valamint fedőlemezes cseppet is készíteni. Ezután vizsgálni kell mikroszkóp segítségével, mint az 1:1 arányú hígított ondó esetében. Az ondóvételt követő napon csak azt a hígított ondót szabad termékenyítésre felhasználni, amelyikben a jól mozgó ondósejtek százalékos aránya legalább 70 %, ill. a motilitási indexe legalább 14. Mesterséges termékenyítésre használt, jó termékenyítő-képességű tenyészkanok ondójának motilitási indexe: hígítás után (első nap): > vagy = 16 hígítás után (második nap): > vagy = 14 hígítás után (harmadik nap): > vagy =

18 A mesterséges termékenyítés segédanyaga A mesterséges termékenyítés segédanyaga d. A spermasejtek számlálása az ondóban Ha az ondót maximális mértékben kívánjuk hígítani, az ejaculatumban lévő ondósejtek számát ismerni kell. Az ondósejtek száma kanonként 0,1-1,0 millió/ mm3 között változhat. Ez a mesterséges termékenyítésre használt kanok esetében > 0,2 millió ondósejt/mm3 kell hogy legyen. A mesterséges termékenyítésre használt egyszeri termékenyítési adagnak legalább 2,0 x 109ondósejtet kell tartalmaznia (2 milliárd). Gyakorlatban az alkalmazott termékenyítési metódus szabja meg a sejtsűrüséget a termékenyítő anyagban: Normál katéter (telepi kanok esetén): 3,0 milliárd/adag Normál katéter (kantelepi kanok esetén) 2,0-3,0 milliárd/adag között Post cervikális vagy deep uterine katéterek esetén 1,0-2,0 milliárd/adag között Az ondósejtek számát az alábbi három módszer egyikével határozhatjuk meg: 1. Az ondósejtek számának becslés útján történő meghatározása: Ezt a módszert csak akkor használjuk, ha mindössze néhány adagnyi (15 adagnál kevesebb) ejaculatumra van szükségünk. A módszer nagy gyakorlatot igényel. 2. Az ondósejtek számának meghatározása Bürker-Türk vérsejtszámláló-kamra segítségével: Ehhez a következőkre van szükség: Bürker-Türk vérsejtszámláló kamra, üveg fedőlemezekkel (hemocitométer); eritrocita pipetta, jelű; 10%-os formalin-oldat; 6 cm átmérőjű óraüvegek. A számlálás előtt a Bürker kamrát úgy készítjük elő, hogy a fedőlemezt a két fém szorító segítségével rászorítjuk, amíg meg nem jelennek a Newton-gyűrűk. (Mind a Bürker kamrának, mind pedig a fedőlemeznek száraznak, és zsírmentesnek kell lennie.) Óvatos összerázás után a frissen gyűjtött ondóból néhány cseppet két óraüvegre cseppentünk. A két eritrocita pipetta segítségével - a kapilláris elv alapján - felszívjuk az ondót a két óraüvegről, a 0.5 -ös kalibrációs jelig. Mindkét pipetta végét gondosan megtisztítjuk, majd 10%- os formalin-oldatot szívunk fel a gumicső segítségével a 101 -es kalibrációs jelig. Ezzel az ondót 200-szorosára hígítottuk. A vörös üveggyöngy segítségével alaposan keverjük össze az ondót és a formalin-oldatot a pipettában. Az első 5 cseppet távolítsuk el a pipettából, mivel ezek nem tartalmaznak sejteket. Az egyik pipetta hegyét a Bürker kamra fedőlemezzel fedett felső négyzethálós részére helyezzük, és a fedőlemez alatti teret teljesen kitöltjük (ügyeljünk arra, hogy a fedőlemez alatt ne maradjanak légbuborékok). A második pipettával a Bürker kamra fedőlemezzel fedett alsó négyzethálós részét töltjük fel hasonló módon a párhuzamos vizsgálat érdekében. Az ondósejteket mikroszkóp alatt számláljuk meg, 10x10-es nagyítás segítségével, kis négyzetben a Bürker kamra felső és alsó felében (16, 16, ). A két számlálás átlagát ki kell számolni, és ezt kell használni az ondósejtek számának a meghatározásához. Ha a kapott számot megszorozzuk val (=10 6 ), megkapjuk a cm3-enkénti ondósejt-számot. Normál ondó esetében ez a szám 100x10 6 és 400x10 6 között változik. Az alábbi képlet segítségével megkapjuk, hogy hány milliliter ejaculatumra van szükség egy 3x109 mennyiségû ondósejtet tartalmazó dózis előállításához: 3x x 1 ml =... ml sejtszám/ml Normál kanok esetén ez a mennyiség 4-12 ml. FIGYELEM! Ezek az adatok csak központi mesterséges termékenyítő állomások laboratóriumaiban nyert és hígított ondóra vonatkoznak. Telepi laboratóriumokban az ondó legfeljebb 1:10 arányban hígítható! 3. Az ondósejtek számának meghatározása fotométer segítségével Napjainkban ez a legelterjedtebben használt módszer, különösen a nagyobb mesterséges termékenyítő állomásokon. A módszer azon az elven alapul, hogy lineáris korreláció áll fenn a Bürker kamrában végzett ondósejt számlálás és a hígított ondó koloriméterrel mért optikai sűrűsége között. A Bürker kamrában végzett ondósejt-számlálással összehasonlítva, a fotometriás sejtszám meghatározás kevésbé munkaigényes, és lényegében ugyanazt az eredményt adja. Az eljárás a következő: Bürker kamrában meghatározzuk mintegy 25 ejaculatumban az ondósejtek számát (különböző kanoktól vett mintákban). Az ondósejtek morfológiája: Ugyanezeknek az ejaculatumoknak a sűrűségét meghatározzuk 540 nm hullámhosszon koloriméterrel is (pl. Corning 252 koloriméter segítségével). A mérőeszközt először nullára kalibráljuk 10 ml 3%-os nátriumcitrát-oldat segítségével. Ezután az oldathoz hozzáadunk 0,3 ml ondót egy 0,3 ml-es vércukor pipetta segítségével. Összekeverés után megmérjük az oldat optikai sűrűségét. A mérést ismételten elvégezzük, és kiszámítjuk a két mérés átlagát. Ezután a párhuzamosan végzett 25 számítást és mérést grafikusan ábrázoljuk. A kapott pontokon keresztül meghúzzuk az egyenest, ahogy a példa is mutatja. Ha a pontok közötti vonal nem tökéletes egyenes, akkor további mintákat kell hasonló módon párhuzamosan vizsgálni. A grafikonról közvetlenül leolvashatjuk a fotométerrel kapott eredmény alapján a ml-enkénti ondósejt-számot. Ennél egyszerűbb, ha táblázatot készítünk a fotometriás módszerrel kapott mérések adataival 0,1-től 0,4-ig, és ezekhez az értékekhez viszonyítjuk azokat a milliliterenkénti mennyiségeket, amelyek szükségesek egy 2,2-3x109 mennyiségű termékenyítési adaghoz. Kéthavonként egyszer szükséges Bürker kamrában való ondósejt-számlálással is ellenőrizni a táblázat, vagy grafikon adatait, hogy lássuk, a vonal még mindig egyenes-e. Ezt az ellenőrzést különösen akkor kell elvégezni, ha a fotométert javították, vagy benne lámpát cseréltek. A minden egyes ejaculatum esetében kötelező módon elvégzendő vizsgálatokon kívül minden kan esetében havonta egyszer vizsgálni kell az ondósejtek morfológiai tulajdonságait is. Ehhez a következőkre van szükség: 32 33

19 A mesterséges termékenyítés segédanyaga A mesterséges termékenyítés segédanyaga melegítőlap; 76x25 mm-es tárgylemez; 100%-os metanol; desztillált víz az öblítéshez; 0,5%-os metilénkék-oldat (szűrt); 10x100-as immerziós lencsével rendelkező mikroszkóp; immerziós olaj (cédrusolaj); stopperóra. Az eljárás menete: A hígított ondó egy cseppjéből kenetet készítünk egy előmelegített (30-35 Cos) tárgylemezre, a vér kenetek készítésénél szokásos eljárás szerint. A kenetet néhány percen át levegőn megszárítjuk, majd kétszeri metanolba merítéssel fixáljuk. Közvetlenül ezután a készítményt 30 másodpercig 0,5%-os metilibolya oldattal festjük. A felesleges metilibolya oldatot desztillált vízzel leöblítjük. Ezután függőleges helyzetben, szobahőmérsékleten, egy órán keresztül szárítjuk a kenetet. Szárítás után az ondósejtek morfológiáját - immerziós nagyítással - mikroszkóp alatt vizsgáljuk. 200 ondósejtből megszámláljuk a normál és a morfológiai elváltozásokat mutató sejteket. A mesterséges termékenyítésre használt kanok ondója nem tartalmazhat 30%-nál több rendellenes morfológiájú ondósejtet. A jó ejaculatumban a morfológiai elváltozásokat mutató ondósejtek száma nem haladhatja meg a 15%-ot. Néhány szerző nem tekinti rendellenesnek a citoplazma cseppes elváltozást az ondósejt középső részén, mivel az ondósejt ezek egy részét mozgásuk közben elhagyja! Összességében a mesterséges termékenyítésre alkalmas termékenyítő anyagnak a következő paramétereknek KELL megfelelmie: Friss motilitása legalább 80% 24 órás motilitása legalább 60% 48 órás motilitása legalább 60% Morfológiai abnormalitása maximum 25% (farok, fej, plazmacsepp anomáliák összesége) Bakterszáma: /ml alatti, coli és pseudonomas nem mutatható ki benne e. A kanokról vezetett napló Hasznos, ha a mesterséges termékenyítésre használt kanoktól vett ondóról naplót vezetünk. A 19. ábra a kanokról vezetett napló mintáját mutatja be. 6. A MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTő laboratórium - az előkészítő helyiség az ondógyűjtő RészéRE - az ondógyűjtő helyiség Ideális, ha az ondóvevő számára az ondóvételi helyiség mellett egy külön helyiség áll rendelkezésre, és ebben a helyiségben egy mosogatóegység is van. Egy külön helyiség is célszerű a műanyagtasakok, törlőkendők, szappanok, fertőtlenítők stb. tárolására. A laboratóriumnak (min. 3,00 x 3,00 m) a következőket kell tartalmaznia: munkaasztal, tároló fiókokkal; mosogatóegység, két mosogatóval, hideg-, ill. meleg vízellátással; fáziskontrasztos mikroszkóp, 10x10,10x40, ill. 10x100-as nagyítású lencsével; 37 C-os melegítőlap mikroszkóphoz, tárgylemez és fedőlemez előmelegítéséhez sterilizátor (nedves); szárítószekrény (60-tól 120 C-ig); hűtőszekrény az ondó C-on történő tárolásához (adaptált hűtőszekrény); deionizáló vagy desztilláló készülék lehetőleg UV lámpával, esetleg reverz ozmózison alapuló víztisztító készülék vízfürdő; üvegárú: pipetták, lombikok, hőmérők, tárolóedények stb.; inkubátor (30-32 C); koloriméter (fotométer), esetleg CASA rendszer Az ondógyűjtő számára létesített előkészítő helyiség az alábbiakból álljon: mosogatóegység, hideg-meleg vízellátással; tárolási lehetőség a szappanok, törülközők stb. számára. Ugratás dátuma Optikai sűrűség Adagok száma 1. nap tömény Ondó 1. nap hígított Minősége 2. nap hígított 3. nap hígított Ondó mennyisége Morfológiai elváltozások Megjegyzés 19. ábra 7. A mesterséges termékenyítés technológiája Az ondóvételi eljárás mellett ismerni kell a koca termékenyítésének a legmegfelelőbb időpontját is, melyről az előző fejezetben részletesen említést tettünk. A jó eredményhez elengedhetetlen a rendszeres ivarzás idejének pontos felismerése. Az ivarzást napjában legalább egyszer (a reggeli órákban) ellenőrizni kell, de ennél kedvezőbb a naponta kétszeri ellenőrzés. Az ivarzás három fázisát különböztetjük meg: 1. Az előivarzás. A koca vagy a süldő nyugtalanná válik. Az étvágya csökken. A péra megduzzad és elszíneződik. Az állat ráugrik más kocákra, de nem engedi meg, hogy ráugorjanak. Ez a fázis kocáknál 1-2 napig, süldőknél 1-5 napig tart

20 A mesterséges termékenyítés segédanyaga A mesterséges termékenyítés segédanyaga 2. Az ivarzás. A tűrési reflex a jellemző. Az állva maradást először csak a kan, majd a termékenyítő is, végül ismét csak a kan tudja kiváltani. A péra kevésbé duzzadt, a nyálkahártya duzzadt és nedves. Ennek a fázisnak az időtartama kocáknál 2 nap, süldőknél 1-2 nap. 3. Az utóivarzás. A tűrési reflex megszűnik. Az ivarzásra jellemző tünetek (a péra elszíneződése és duzzadása) csaknem teljesen megszűnnek. A fázis 1-3 napig tart. Kocák esetében könnyebb meghatározni a megfelelő termékenyítési időpontot, mint süldők esetében, főként azért, mert a kocák a választást követő kb napon újraivarzanak. Ez alatt az idő alatt különös figyelemmel kell kísérni a kocákat. Ez lényegesen nehezebb a süldők esetében. A süldők, a fajtától függően, kb. 5-6 hónapos korban, válnak ivaréretté. Ekkor azonban még túl fiatalok a termékenyítésre. A termékenyülési arány, és különösen az alomlétszám ebben az életkorban termékenyített kocasüldők esetében nagyon alacsony. Gazdaságossági szempontból a kocasüldőket legkorábban a 3. ivarzás alkalmával tanácsos csak termékenyíteni. Ez általában a 7-8. hónapban következik be. ( napos életkor, minimum 140 kg-os testtömeg mm hátszalonna-vastagság a P2 ponton mérve- genetika a sztenderd szerint!) Ebben az időpontban sokkal kedvezőbb a várható termékenyülési arány és az alomlétszám. A kocasüldő megfelelő zsírdepóval (energia tartalékkal, testzsír%-kal) rendelkezik a fialás idejére, hogy a szoptatás alatti energiahiányt a petefészekben 3 mm-t elért tüszők atrófiája nélkül vészelje át, még 28 napos szoptatás alatt is! A tűrési reflexet az ágyék-keresztcsonti tájékra gyakorolt nyomással lehet kiváltani. Ez a próba mozdulatlanságot vált ki az ivarzó kocákból, és a koca az előre mozgatási kísérleteknek ellenszegül. Egyszerűen kiváltható a reflex, ha a kísérletező a kereszttájékon lovagló ülésben helyezkedik a kocára. Amíg az állva maradást a kan minden ivarzó kocán kiváltja, addig az ember által végzett próbákra az ivarzóknak csak mintegy a fele reagál. Választott kocáknál ezt a legcélszerűbben úgy oldhatjuk meg, hogy etetés közben a kant a kocák előtt sétáltatjuk. Süldők esetében tanácsos a kant a szomszédos rekeszben tartani, illetve keresőkutricát alkalmazni a Termékenyítés c. fejezetben leírtak szerint. Ha nincs jelen kan, akkor a kocákat mesterséges (a kan szagát utánzó) sex-spray segítségével stimulálhatjuk (messze nem egyenértékű a kannal!). Az ivarzók keresésére a legjobb idő a reggeli etetés utáni időszak. A termékenyítéshez szükséges ondóadagot mindig termoszban, vagy 16 C-os hűtőládában szállítsuk a termékenyítő istállóba, hogy megvédjük az ondót a káros hőmérséklet-változásoktól és fényhatástól. A termékenyítésekhez lehetőleg egyszer használatos kesztyűt és katétert használjunk, a koca péra tájékát megtisztítva atermékenyítés előtt. Ne feledjük, hogy a termékenyítő anyag mindennemű felesleges mozgatása (istállóba ki-be szállítása) a spermiumok mintegy 2%-át károsítja minden alkalommal! A kocát vagy a kocasüldőt elő kell készíteni a termékenyítésre. A hátra vagy az ágyék tájékára nyomást kell gyakorolni, illetve az ágyék tájékán az állatot kissé meg kell emelni. Szükség esetén sex-spray-t permetezhetünk a koca orra alá. A pérát törlőkendővel gondosan meg kell tisztítani. A katéter végét speciálisanerre a célra gyártott non-spermicid síkosítóval csúszóssá kell tenni, hogy megkönnyítsük a katéternek a méhnyakba való hatolást. Ezután széthúzzuk a péraajkakat, és gondosan bevezetjük a katétert. A katétert előre és felfelé kell nyomni a hüvelybe. Lefelé nem szabad nyomni, mert az megsértheti a húgyhólyagot. A megfelelően bevezetett spirális katétert vagy szivacsos katétert az óramutató járásával ellentétes irányban kell forgatni, amíg szilárdan megáll a méhnyakban. Az ondó beáramlásának megkönnyítésére, a katétert gyengéden előre-hátra mozgathatjuk, de ügyelni kell arra, hogy az ne csússzon ki a méhnyakból. Az ondótartály kiürülését ujjaink gyengéd nyomásával segíthetjük. Ne alkalmazzunk erős nyomást az ondótartályra, mert akkor az ondó kifolyik a hüvelyből, és veszendőbe megy. Az inszeminálás 5-8 percig tart. A termékenyítés után a katétert 1-2 percig még a hüvelyben tartjuk további stimulálásra, majd óvatosan kicsavarjuk az óra járásával egyező irányban.(dugós végű katéter esetében 4-5 percre is a kocában hagyható a katéter megfelelően ledugózva). 8. TErMÉKENYÍTÉSI eredmények A kocát a termékenyítés után 1-2 percig még stimulálni kell annak érdekében, hogy a méhben optimális ondóvándorlást érjünk el. A termékenyítési eredményeket javítja, ha a termékenyítő nyomást gyakorol a koca hátára. A legjobb, ha ráülünk az állat hátára. A keresést és termékenyítést is mindig kan jelenlétében orrkontaktus kialakításával végezzük. Néha szükséges, hogy a termékenyítés során az ondótartályt lehúzzuk a katéterről, és - ezzel megfelelő mennyiségü levegőt beengedve a tartályba - az ondót teljes egészében a méhbe juttassuk (régi típusú spermaflakonok estén inkább tűvel javasolt a flakon aljának kiszúrása a termékenyítés alatt a kialakult vákum megszüntetésére!). A petesejt jó megtapadása, és később az embrió megfelelő fejlődése érdekében a kocát vagy a süldőt kb. 30 napig tanácsos a fedeztető egységben tartani egyedi állásban. Ebben az esetben könnyebb a vemhesülést is ellenőrizni. Az állatokat különösen a vemhesség 21. napján kell gondosan ellenőrízni az ivarzás tünteire. A fedeztetést vagy termékenyítést követő 70. naptól kezdve már szemmel látható az állat vemhessége. Ultrahangos vizsgálattal a vemhesség ma már a naptól kezdve nagy biztonsággal megállapítható. A termékenyítésekről pontos nyílvántartást kell vezetni! A termékenyítésekről és azok eredményéről naplót kell vezetni. Ebben fel kell tüntetni a termékenyítés időpontját, a kocák és kanok azonosítási számát, az előforduló visszaivarzás időpontját és a termékenyítés utáni 28. napon végzett vemhességi vizsgálat eredményét. A mesterséges termékenyítésre használt tenyészkanokat az első 50 termékenyítés eredménye alapján értékelni kell. A kiértékelés az alábbi paraméterek alapján történik: 36 37

21 A mesterséges termékenyítés segédanyaga Az első termékenyítésre vissza nem ivarzó (süldő)kocák aránya a termékenyítés utáni 28. napon (NR=non-return): Ez a százalék azoknak a termékenyített kocáknak és kocasüldőknek az arányát mutatja, amelyek 28 nap után vemhesek maradtak. Fialási %: Ez a szám azoknak a kocáknak és kocasüldőknek az arányát mutatja (az összes termékenyített állat vonatkozásában), amelyek megellettek. Alomlétszám: Az összes megszületett (élveszületett + halvaszületett + mummifikálódott) malac számát jelzi (reális szaporaság amely közel van a potenciálishoz). 24 órás alomlétszám: A fialás után 24 órával még életben lévő malacok száma. A termékenyülési eredményeket gyakran megbontják az első termékenyítés (az első alkalommal termékenyített kocasüldők és a fialás után először termékenyített kocák), ill. a második termékenyítés (az első alkalommal nem vemhesült kocák és kocasüldők) eredményeire. 9. AZ ONDÓVÉTELHEZ HASZNÁLT ESZKÖZÖK, ÜVEGÁRÚK, PIPETTÁK, KATÉTEREK STB. TISZTÍTÁSA A fedeztető helyiséget és a fantomot FIGYELEM! naponta meg kell tisztítani, és hetente egyszer fertőtleníteni kell. Az üvegedényeket A katétereket NEM mosogatjuk, tiszta,forró vízzel, esetleg speciálisan erre a csak 1x használatos katétereket használunk! célra gyártott fertőtlenítő hatású anyagokkal kell elmosni, és utána desztillált vízzel alaposan el kell öblíteni, és sterilizáni! a tenyészkanok betanítási lehetőségei kan előállító telepek esetében A szülőpár kansüldőket csoportos tartásban (maximum 8 kansüldő/csoport) kell tartani és ellenőrzött takarmányozási séma szerint kell takarmányozni. Az elhelyezésükhöz szükséges terület 1,5 m²/ kansüldő, lehetőség szerint félig rácsos padozaton. A kansüldők a 100 kg-os testtömeget 160 napos korukra érik el átlagosan. A 160 napos korban végzett szelekció alkalmával kiselejtezett állatokat a csoportokból el kell távolítani, és vágóhídon értékesíteni kell. Ezután az egyedi kutricás tartás javasolt! Takarmányadagjuk testtömegtől és a kondíciótól függően - naponta mintegy 2,5 kg. Amennyiben a kanok elkezdik ugrálni egymást a további károsodások elkerülése végett (láb, felhám, izom) célszerű egyedi kan bokszokban elhelyezni és a betanítást elkezdeni. Ettől az időponttól kezdve kedvezően hat a kanok libidójára, ha azonos teremben - lehetőség szerint vizuális és szaglási kontaktusban - kocasüldőket is tartanak. Amikor a kanok elérik a 220 napos életkort, egyedi bokszokba kell helyezni őket. Ez a betanításuk szempontjából rendkívül fontos. Az egymással való szoros kontaktus miatt a kanokat ajánlatos szilárd burkolatú válaszfal helyett csak vasráccsal elválasztani. Fontos, hogy a betanítás ideje alatt a betanításra használt kanszálláson bizonyos mozgás legyen. Ezért tanácsos legalább egy jó libidóval rendelkező kant a kanszálláson tartani, és a betanítást ezzel a kannal kezdeni. a tenyészkanok betanítási lehetőségei kan előállító telepek esetében A kanok betanítását 2-3 nappal az egyedi bokszokba való áthelyezést követően kell elkezdeni. A kanok betanításához kistermetű, az ivarzás tetőpontján lévő süldőkocákat vagy kocákat kell alkalmazni. Kis almot ellő előhasi koca is - különösen P.G. 600 kezelés után - alkalmas a kanok betanítására. A tréning reggelén a kanok csak a szokásos takarmányadag felét kapják meg. Másfél órával később kezdődhet a betanítás. Sok esetben jobb, ha a kanok a takarmányadagot csak a tréning után kapják meg. Ha fantomon tréningeztetjük a kant, lényeges, hogy a kan befejezze a fedezést. Minden esetben a fantomos betanítással kell kezdeni a tréninget, csak ha nem vezet eredményre akkor lehet kocát vagy kocasüldőt használni a betanításhoz! A süldőt 3-4 kan tréningje után tanácsos rövid ideig pihentetni.az ugratási műveletet 3-4 nap, de legkésőbb egy hét múlva meg kell ismételni. Az első 2-4 ugratást arra kell használni, hogy ondót gyűjtsünk, és értékeljük az ondó minőségét. Az ondógyűjtés során a nemi szerveket is meg kell vizsgálni fejlődési rendellenességekre: a penis elég hosszú-e, és nincs-e rajta rendellenesség; jó és tartós-e a merevedés; a herék állapota rendes-e? Az ondót még természetes fedeztetés esetén is minősíteni kell: 38 39

22 a tenyészkanok betanítási lehetőségei kan előállító telepek esetében A mesterséges termékenyítés módszerének segédanyaga a mennyiségét (ez ml között változik); a mozgékonyságát és a rendesen mozgó spermasejtek számát. A kanokat étvágyuk, termelésük és kondíciójuk szerint kell takarmányozni (naponta 2,5-3,5 kg takarmány), hogy teljesítményük optimális legyen. Ivóvizet ad libitum kell biztosítani. (bizonyos esetekben szakaszos itatás is történhet napi 3-4 x 0,5 órás intervallumra korlátozva az itatást) Ugratási gyakoriság (természetes fedeztetés esetén): fiatal kanok esetében hetenként kétszer; idősebb kanok esetében hetenként 2-5 alkalommal, de ez esetben is rendszeres pihenőt kell biztosítani. Ugratási gyakoriság (mesterséges termékenyítés esetén): fiatal kanok esetében legfeljebb kéthetenként 3 alkalommal (javasolt a hetenként egyszeri ugratás); idősebb kanok esetében 5 nap pihenő, 1 nap ugratás Az ondó minőségét tanácsos rendszeresen ellenőrizni, de legalább pontos kimutatást kell vezetni a termékenyüléstől, hogy az esetleg jelentkező gondot időben észrevegyük. MEGJEGYZÉS A fentiek betartása rendszerint elégséges a kanok betanítására (a kanok 6-7%- ánál a libidó hiánya még elfogadható). Ha a libidó hiánya gyakoribb, az alábbiakat kell figyelembe venni: Ha a kanok betanítása 210 napos kor előtt, vagy 245 napos kor után kezdődik, gyakoribb a libidó probléma. Fiatal kanok esetében a túl vékony hátszalonna-vastagság gyakran libidócsökkenést okoz. Ezért figyelemmel kell lenni a takarmányozásra (a javasolt hátszalonna-vastagság mm, az ennél vastagabb is libidócsökkenést okozhat). Esetenként 25 mg PG-F2α (prosztaglandin) izomba fecskendezése 15 perccel a tréning megkezdése előtt növeli a libidót, de erre a fentiek betartása mellett általában nincs szükség. Magyarországon a Dinolytic nevű készítmény jó eredménnyel használható. A mesterséges termékenyítés módszerének segédanyaga 1. miért alkalmazzunk mesterséges termékenyítést? A mesterséges termékenyítésnek mind a módszere, mind pedig a gyakorlata gyökeresen megváltozott azóta, hogy 1948-ban japán kutatók ismertették a módszer előnyeit és az addig elért eredményeket. A mesterséges termékenyítés bevezetésében elévülhetetlen érdemeket szerzett az angol Polge is a gyakorlati módszertan részletes kidolgozásával és közzétételével (1956). Különösen az elmúlt 30 esztendő alatt nyert teret a mesterséges termékenyítés a sertéstenyésztés gyakorlatában, ma Európában a kocaállomány 75-95%-át mesterségesen termékenyítik. Miért előnyös a mesterséges termékenyítés alkalmazása? 1. Az újabb genetikai eredmények átadása gyorsabb, mint természetes fedeztetés esetén. Természetes fedeztetés esetén egy kan évenként koca termékenyítését képes elvégezni. Mesterséges termékenyítés esetén egy kan spermája évenként 400 koca termékenyítésére elegendő! Ez azt is jelenti, hogy mesterséges termékenyítés esetén azonos létszámú kocacsoport termékenyítésére mindössze 5-10% csúcsminőségű kanra van szükség. 1. Lehetőség nyílik a csoportos választásra. A csoportos választás jobb lehetőséget nyújt az épületekben, termekben az egyszerre be - egyszerre ki telepítési elv alkalmazására, és a hét közepén történő választásra. Természetes fedeztetés esetén a fedeztetések összehangolása lényegesen nehezebb. 2. Az állomány állategészségügyi státuszának a megőrzése. A fedetetés útján terjedő fertőzések mesterséges termékenyítéssel megelőzhetők. Kevesebb az igény új kanok beállítására is, ezáltal is csökken a fertőződési lehetőségek száma. 3. A termékenyítési költségek mérséklése. Kevesebb kan alkalmazása esetén a vásárlási, tartási költség is kevesebb. Ondóvásárlás esetén a mesterséges termékenyítő laborokból kiadott adagok költsége éves szinten kevesebb, mint a telepen tartott kanok tartási költsége. 4. Az új genetikai érték átadása mesterséges termékenyítés esetén sokkal könnyebb, még nemzetközi szinten is. Ez a kistermelők számára kevésbé, de a nagyobb sertéstartó telepek számára annál inkább lényeges. Régebben tojássárgáját és fölözött tejet használtak hígítóként. Napjainkban a BTS hígító a legelterjedtebben használt. A hígító az ondósejtek életben tartásához nélkülözhetetlen tápanyagokon kívül még antibiotikumokat is tartalmaz. Ezeknek az a szerepe, hogy az ondóban rendesen előforduló baktériumokat elpusztítsa, szaporodásukat gá

23 A mesterséges termékenyítés módszerének segédanyaga A mesterséges termékenyítés módszerének segédanyaga tolja (még a helyesen gyűjtött ondó is több, mint baktériumot tartalmaz mlként!). Speciális magasabb bakterszámú telepek előhígítójaként a DICOL készítmény kiváló edménnyel használható melyben 4 antibiotikum keveréke található. FIGYELEM! Az eredményes termékenyítés feltétele a helyes ondókezelés és hígítás. A 16 C alatti 2. AZ IVARZÁST SZABÁLYOZÓ HORMONOK Az ivarzást számos hormon szabályozza. Közülük egyesek az hipofízis elülső lebenyébe, mások a petefészekben. ill. a méhben kepződnek, és a véráram útján jutnak el a különféle szervekbe. Az FSH (Follikulus Stimuláló Hormon) és az LH (Luteinizáló Hormon) a hipofízisben termelődik. Az FSH a petefészekben a tüszőképződést szabályozza, az LH pedig a tüszőrepedést és -leválást. Az LH még a sárgatest-képződést és a progeszteron termelést is szabályozza. A petefészek tüszőkben termelődik az ivarzási tüneteket kiváltó ivarzási hormon (ösztrogén), a sárgatestben pedig a vemhességi hormon (progeszteron). A progeszteron felelős azért, hogy a méh állapota mindenkor megfeleljen a magzatok számára. Emellett a progeszteron szabályozza az FSH és LH hormonok termelését is olymódon, hogy megakadályozza az új petefészek tüszők és sárgatestek kialakulását. 3. HORMON hatású KÉSZÍTMÉNYEK Az ivarzási ciklust szabályozó hormonokat üvegcsében is meg lehet vásárolni. A Regumate Pig (Virbagest, Altresyn)vemhességi hormont (progeszteront) tartalmaz és vagy feletti hőmérsékleten való tárolás nagymértékben rontja az ondó termékenyítő-képességét. Ügyelni kell arra is, hogy a hígított ondót ne érje napfény. Az ondót tartalmazó termékenyítô tartályokat mindig a zárókupakkal lezárva kell tárolni, mert a levegő is károsítja a termékenyítő-képességét. El kell kerülni az ondó felesleges felrázását is. Termékenyítés előtt az ondósejteket a tartályok óvatos átforgatásával kell homogenizálni. Amikor a termékenyítés utáni mintegy 12 nappal nincs, vagy nem elegendő számú (kevesebb mint 5) embrió van a méhben, a méh megkezdi a prosztaglandin hormon termelését. E hormon hatására a sárgatest eltűnik, ezért a vemhességi hormon termelése is leáll. Ezt követően megindul az FSH, ill. LH termelődése. Ez új petesejt érését eredményezi a petefészek tüszőkben, és beindul az új ivarzási ciklus. Az oxitocin és a prolaktin hormon szintén szerepet játszik ebben a folyamatban. Ez a két hormon az agyvelőben a hipofízisben termelődik annak a hatására, hogy a malacok szopják az anyjukat (szopási inger), illetve termékenyítéskor megfelelő stimulásás esetén. Az oxitocin a méh és a tőgy izmainak az összehúzódását serkenti, a prolaktin pedig a tejleadás mechanizmusát váltja ki. Emellett a prolaktin az FSH és LH termelődést is gátolja, hogy ne induljon be az ivarzási ciklus (szoptatás alatt). kocacsoportok szinkronizálására alkalmas. Amint azt már említettük, a progeszteron gátolja az ivari ciklus kiváltásáért felelős LH és az FSH termelődését. Ha progeszteront alkalmazunk a kocák egy csoportjában, a kezelés gátolja az ivari ciklus beindulását. Ezért a kezelés abbahagyását követő néhány napon belül valamennyi egyed ivarzani fog. Gyakran alkalmazzák az FSH és LH hormonok illeve analógjaik keverékét. Ezek a hormonok okozzák a tüszőrepedést, ill. a peteleválást, és ez az amire szükség van! Ilyen készítmény a PG600, Fertipig, PMSG, HCG. Hasonló készítmény még a MAP- RELIN (speciális GnRH analóg). Rendes esetben a kocák elégséges mennyiségben termelik az FSH-t és az LH-t. Esetenként azonban a kocákat kezelni kell ezekkel a hormonokkal, hogy ivarzást váltsunk ki. Ezt azonban csak végszükségben alkalmazzuk. Az olyan készítmények, mint a PG600 csak olyan esetben fejtik ki a hatásukat, ha a petefészekben nincs sárgatest! Ez annyit jelent, hogy a készítményt csak az alábbi esetekben szabad alkalmazni: 1. nem vemhes kocák kezelésére, amikor a prosztaglandinok hatására a sárgatest már eltűnt (= a 21 napos ivari ciklus végén); 2. választott kocák esetében. Fialás után a szopási inger hatására a (legtöbbször) a petefészkek inaktívak. A szopási inger megszűnése, a választás után a sárgatest már nincs jelen, és az FSH/LH ismét stimulálja az ivarzást; 3. lusta, vagy nem túl aktív petefészek működéssel rendelkezô kocák esetében, ha a sárgatest nincs már jelen! Mikor kezeljünk (PG600, MAPRELIN, Fertipig) készítményekkel? A választás napján 6-12 órával a biológiai választás után A választás utáni 10. napon, ha a kocák ezideig nem ivarzottak; (NEM AJÁNLOTT de lehetséges intenzív telepeken ez amódszer, csak JÓ kondíciójú egyedek esetén alaklmaható!) A választás utáni napon, ha a koca addig nem ivarzott;(rásegít a következő term. ciklusra 5+21) Süldők esetében, ha már elég idősek és még nem ivarzottak (210 napos kor felett) Csendesen ivarzó kocák esetében a kezelés felboríthatja a kocák teljes hormonháztartását. Ez a petefészekben ciszták kialakulásához vezethet. Ezek vagy nagyon nagy sárgatest nélküli tüszők vagy csak sárgatestek egy folyadékkal körülvett üregben. Ezek az állatok selejtezésre kerülnek, alkalmatlanok a tenyésztésre. Hormonok alkalmazása esetén a mottó: Minél kevesebb szükséges, annál jobb. A saját PG600 alkalmazása mindig a legtermészetesebb és a legolcsóbb. Ez az alábbi: A kocákat egyedi állásba kell választani, és sohasem korábban, mint 21 napos szoptatási ciklus után (involúció). Ügyelni kell arra, hogy a választott kocák kondíciója megfelelő legyen (15-20 mm P2). A választott kocákkal érintkező kanokat váltogassuk a keresés és stimulálás alatt Gondoskodjunk a termékenyítésre használt helyiség megfelelő tisztaságáról, légcseréjéről, megvilágításáról és hőmérsékletéről

24 A mesterséges termékenyítés módszerének segédanyaga A mesterséges termékenyítés módszerének segédanyaga Az oxitocin a méhizom összehúzódását és a tejleadási reakció kiváltását segíti elő. Túlzott alkalmazása a fialás alatt, kihathat a választás utáni ivarzás intenzitására is! A fialás meggyorsítására használatos készítmény. Ha a készítményt túladagolják (több, mint 2-4 ml-es adagban alkalmazzák/fialás), fennáll a túlzott méhösszehúzódás veszélye: a magzat nem halad, hanem préselődik a méhben. Ez az oka annak, hogy fiatal előhasi kocák esetében csak 1 ml-es, kocák esetében pedig 1-2 ml-es adagban szabad alkalmazni a fialás alatt. Az újabb kutatások szerint kisebb mennyiségben és nagyobb hatással alkalmazhatóak, ha a péra belső hámjába fecskendezünk, mivel ott nagy számban találhatóak receptorok. Ennél a módszernél fontos az is, hogy a kocákat nem terheljük felesleges stresszel. Az USA-ban és Hollandiában 70%-ban ezt a módszert alkalmazzák. Azt is ellenőrízni kell, hogy a szülőútban nincs-e beékelődött magzat. Hormon Szerv Szerepe Készítmény Follikulus stimuláló hormon: FSH Luteinizáló hormon: LH Ivarzási hormon = ösztrogén Vemhességi hormon = progeszteron Prosztaglandin Oxitocin Prolaktin GnRH Gonadotrophin-Releasing Hipofízis Hipofízis petefé-szek, tüszők petefé-szek, sárgatest méh Hipofízis Hipofízis Hipofízis 4. A mesterséges termékenyítés eszközei A telepek nagyságától függően az alábbi eszközök beszerzését: a. Termékenyítő katéterek (1 x használatos csavaros vagy szivacsos kivitelben) b C-os hűtőtáska (elektromos) c. Minimum-maximum hőmérők d. Síkosító, kanspray e. Papírtörölköző, pératörlő kendő tüszőrepedés peteleválás + sárgatest-képzés ivarzási tünetek kiváltása vemhesség, FSH/LH hormon termelésének a gátlása sárgatest regresszió méh- és csecsizom összehúzódás tejtermelés, FSH/LH hormon termelésének a gátlása FSH hormon termelésének szellektív elősegítése PG600, Fertipig PG600, Fertipig Prolan S Regumate, Virbagest, Altresyn Dynolytic, Estrumate, Gonavet Veyx, Oxytocin, Depotocin, Oxitocin L.A. Prolaktin MAPRELIN a. Termékenyítő katéterek Csak egyszer használatos katétereket vásároljunk! Az egyszer használatos katéterek használata esetén nincs szükség katéter sterilizáló készülékre. A másnap megismételt termékenyítéshez új katétert kell használni. A katéter lehet csavaros, illetve szivacsos végű is. Mindkettő használata jó lehet a telepen. Fontos hogy minimális legyen a kifolyásos illetve véres katéter esetek száma a termékenyítéskor. Külön katéter, annak mérete miatt a kocasüldőkhöz kapható a piacon! b. 16 C-os hűtőtáska (elektromos) A BTS hígítóban hígított ondó optimális tárolási hőmérséklete C. A termékenyítő laboratóriumokból kiadott hígított ondó csak akkor tartja meg a termékenyítő képességét a kiadástól számított 3 napig, ha a szállítás és a tárolás mindvégig ezen a hőfokon történt. A hűtőszekrénybe egy külön, 16 C-ot állandóan biztosító termosztátot kell beépíteni. Ilyen hűtőszekrény használata esetén azonban a helyiség hőmérsékletét állandóan 16 C felett kell tartani, mert - a speciális hűtőtáskával ellentétben - ez csak hűteni tud, fűteni nem! Minden esetben ellenőrizzük, hogy hűt és fűt-e a készülék, amit beszerzünk! A hosszú élettartam biztosítása érdekében mind a hűtőszekrényt, mind pedig a hűtőtáskát száraz, pormentes helyen kell elhelyezni. c. Maximum-minimum hőmérő Az ondó tárolására használatos hűtőtáska, hűtőszekrény belső hőmérsékletét folyamatosan ellenőrizni kell (ezt a naplóban javasoltak szerint nyilván is kell tartani!) Optimális labor higiénia, és felszerelés d. Kanspray, síkosító A termékenyítéshez használt katéterek nedvesítésére csak speciálisan erre a célra gyártott non-spermicid síkosítót szabad használni különös tekintettel a süldőkre! Ez teszi lehetővé a katéter könnyű bevezetését és a előzi meg a koca genitális sérülését. A gyakorlatban sokhelyütt ondóval nedvesítik meg bevezetés előtt a katétereket. Ez mind higiénés, mind pedig módszertani szempontból helytelen! A gépek kenésére sem lehet vizet használni! Kansprayt részben az ivarzók keresésénél, részben pedig a termékenyítésnél lehet alkalmazni. Alkalmazásakor a kocák jobban megállnak és stimulálja az oxitocin termelését. Néhány másodpercig permetezzük a sprayt a koca orra elé. e. Papír törülköző A háztartásban használatos papírtörülközőt (toalettpapírt) termékenyítés előtt a vulva megtisztítására, termékenyítés után pedig a kéz és a katéter megtörlésére használjuk. Soha ne használjunk rongyot erre a célra (fertőzésveszély)! Esetlegesen erre a célra gyártott péra fertőtlenítő, vagy popsi törlő kendő is jól alkalmazható a gyakorlatban

25 A mesterséges termékenyítés módszerének segédanyaga A mesterséges termékenyítés módszerének segédanyaga 5. A TERMÉKENYÍTÉS MÓDSZERE A kocák termékenyítésekor az alábbi anyagokat, eszközöket kell a termékenyítő istállóba vinni: Ondó: a termékenyítéshez szükséges ondóadagot mindig C-s hűtőládában szállítsuk a termékenyítő istállóba, hogy megvédjük az ondót a káros hőmérséklet-változásoktól és fényhatástól. Termékenyítő katéterek: lehetőleg egyedileg csomagolt, csak 1x használatos katéterek legyenek! Síkosító Papírtörülköző, vagy speciális pératörlő kendő. Íróeszköz és papír a termékenyítés feljegyzésére! Termékenyítő nyereg. Ez egy erős vászonból vagy műanyagból készült nyeregtáska, amit homokkal lehet megtölteni. Termékenyítő nyereg használatakor a kocák tűrési reflexe erőteljesebb, ez pedig kedvezően befolyásolja a termékenyítési eredményeket. A termékenyítő nyerget rendszeresen kell tisztítani, ellenkező esetben a baktériumok melegágya lesz. Optimálisan elkészített telepi ugrató helyiség fantommal, gumiszőnyeggel, teljes rácspadlóval: Regumate, Altresyn, 18 napos kiadagolása csoportos tartás esetén drench -pisztolyos megoldással. A betanítást cukros vízzel érdemes elkezdeni. Biztos ivarzás keresés és elbírálás a hátra gyakorolt nyomással Kanszállások hűtéséhez kiválóan használható evaporatív hűtőpanelek használata az épület oldalában Kantelepek részére hasznos CASA automata spermaértékelő hardware és software együttese Hűtőtáskában tárolt termékenyítő anyag az istállóban közvetlenül felhasználás előtt 46 47

26 AGROFEED Tudás, ami táplál