BAROMFI HÍRmondó 23. szám/2015./4. negyedév

Átírás

1 BAROMFI HÍRmondó 23. szám/2015./4. negyedév AZ AGROFEED KFT. BAROMFI HÍRLEVELE Az Agrofeed Kft. új premix üzemet épít Oroszországban (2-3.) Agrofeed baromfi üzletág akvakultúra belső képzés (4-5.) Bemutatjuk partnereinket MAJOR Kft. RÁCKEVE (6.) Etessük a mikrobiótát! (7-9.) A fehérje takarmányozás néhány aktualitása (9-11.) A minimumszellőztetés legfontosabb tudnivalói (12-17.) Madártetű atka (18-20.) Acariflash (19.) RÉSZ VETTÜNK AZ EURÓPAI BAROMFI TAKARMÁNYOZÁSI SZIMPÓZIUMON (21-23.) BAROMFI KONYHA, most másképpen Harcsapaprikás kapros túróscsuszával (24.)

2 Baromfi HÍREK Az Agrofeed Kft. új premix üzemet épít Oroszországban Az Agrofeed Kft. dinamikus növekedése, termékeinek és szolgáltatásainak elismertsége, és piacaink kiszélesedése is szükségessé tette, hogy a teljes kapacitással működő szalkszentmártoni üzemünk mellett más országban is gyártó kapacitást létesítsünk, ezzel is közelebb kerülve meghatározó exportpiacainkhoz. Stefán György, Baromfi Szaktanácsadó Alapkő letételi ünnepség Az Agrofeed Kft. saját cégén, az Agropremix Kft.-én keresztül 14 éve van jelen az orosz piacon, ahol mind a baromfi, mind a sertés premixek értékesítésében jelentős eredményeket ért el. Mára a legnagyobb premix importőr vállalatává vált Oroszországban, ahol a 25 millió tonnás keveréktakarmány piac 10%-át látja el premixekkel. A dinamikus oroszországi és térségi piaci növekedés, a sertés- és baromfiipar meghatározó integrációival kialakított sokéves üzleti kapcsolat és cégünk hosszú távú növekedési érdeke, biztonsága is indokolta, hogy ez évben megkezdtük egy új premix üzem felépítését Moszkvától délre, Yasnogorsk városa mellett. A beruházás befejezésével módunk lesz a szarvasmarha üzletági lehetőségek jobb kihasználására, a koncentrált premixek mellett koncentrátumok és alapanyagok, takarmány kiegészítők nagyobb arányú forgalmazására is. Az új létesítmény a jövő év nyarán kezdi meg működését, amely logisztikai szempontból is kiváló helyen található. Moszkvától délre, mintegy százötven kilométerre, két országos főútvonal által határolt területen fekszik, közel az orosz sertés- és baromfiipar meghatározó cégeihez, termelő létesítményeihez. A beruházás alapozó munkái ez év április végén indult, amit július elején követett a hivatalos alapkőletétel. Az építkezés a tervek szerint folyik, egy komoly referenciákkal rendelkező orosz építőipari cégnek a kivitelezésben. A munkafolyamatokat az Agrofeed magyarországi szakemberei, és az építőiparban nagy tapasztalattal rendelkező helyi mérnökcsapat is felügyeli. A mai legmodernebb technológiával felszerelt 8 t/óra kapacitású üzem átadása a 2016 nyarán várható, amely időponttól a gyártás legnagyobb hányada ide települ át, ezzel is biztosítva partnereink még szélesebb körű termékekkel történő gyors és rugalmas kiszolgálását. A piac megfelelő ellátást, a partnerek szervizelését garantálja, hogy a gyár indulása előtt is már 35 kollégánk biztosítja cégünk export árbevételének jelentős hányadát képviselő piacunk kiszolgálását. 2

3 Baromfi HÍREK Az építés első fázisai Az oroszországi baromfi üzletág piaci értékesítése már az elmúlt években is dinamikusan nőtt. Tavaly igen jelentős, 50%-ot meghaladó növekedést értünk el, ami a meghatározó integrációkkal kialakított sokéves együttműködésnek, igényeik kiszolgálásának és az alapos szervizmunkának is köszönhető. Az orosz baromfi üzletágban, az Agrofeed struktúrához hasonlóan a területi üzletkötők mellett szaktanácsadó kollégák is biztosítják az alapvető partnerszerviz szolgáltatást, de az Agrofeed Kft. szülőpár, brojler és árutojó technológiai szaktanácsadást nyújtó és állategészségügyi specialistái is gyakran utaznak Oroszországba, hogy együtt dolgozzanak partnereinkkel, kollégáinkkal. Hiszünk abban, hogy a jó minőségű termékekre és a komoly szakmai tudásra, támogatásra továbbra is nagy igény van az orosz és a térségi piacokon, aminek kiszolgálása garantálhatja a baromfi üzletág további növekedést is. Az Agrofeed alapvető üzleti filozófiájának megfelelően nem csak eladni akarjuk termékeinket, hanem szakembereink munkáján keresztül, annak felhasználásban is támogatni partnereinket, a hosszú távú, kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat érdekében. 3

4 SZAKMAI KÉPZÉS Rétimajor Agrofeed baromfi üzletág akvakultúra belső képzés Sáregres Október Aranyponty Zrt. - Sáregres Rétimajor Ismerkedés mind az akvakultúra témakörrel, mind a vendéglátó Aranyponty Zrt. vezetőjével, Lévai Ferenc úrral és tevékenységükkel. Dr. Zoltán Péter, baromfi üzletág vezető A nagy tó Halászati múzeum Figyelmes hallgatóság Pihenés Mint azt a Baromfi Hírmondó olvasói már megszokhatták a baromfi üzletág belső szakmai képzését minden tavasszal és ősszel megszervezzük, mindig a témához kapcsolódó partnerünknél. Most ismerkedni mentünk mind az akvakultúra témakörrel, mind a vendéglátó Aranyponty Zrt. vezetőjével, Lévai Ferenc úrral és tevékenységükkel. Az Agrofeed baromfi üzletág szakemberei már régebb óta tervezték az akvakultúra közelebbi megismerését, a továbblépés lehetőségének a megalapozását, amelyhez szükségünk volt a hozzáértő szakemberek összefoglaló előadásaira, haltakarmányozási ismereteink bővítésére. Eddig nem sok szakmai tapasztalattal rendelkeztünk a halászat, akvakultúra, haltakarmányozás területén, de az Agrofeed termelésének és piacainak bővülése, az orosz premix üzem jövő évi indulása szükségessé teszi ezen ismereteink megalapozását, bővítését. Bár Magyarországon az ágazat termelési volumene elmarad számos akvakultúra nagyhatalom mögött, mégis fontosnak tartjuk a magyar piaci lehetőségeket is. Kiemelten az export piacainkon lehetséges növekedést, ezen üzletági tevékenységünk erősítését tartottuk szem előtt, amikor ezen önálló témakör kőré szerveztük szakmai képzésünket. A jelenlegi exportpiacaink közül Oroszország, Ukrajna, Irán, Algéria haltermelése kiemelt fontosságú, és megcélzott piacainkon is jelentős tevékenység (Marokkó, Törökország, Egyiptom). A baromfi üzletágág a baromfi premixek, takarmány kiegészítők forgalmazása mellett ezzel a termékkörrel is sikeresen bővítheti tevékenységét. Az akvakultúra és a haltakarmányozás alapvető ismereteinek megszerzése érdekében az ország legnagyobb haltermelő gazdaságában, az Aranyponty Halászati Zrt. Sáregres Rétimajori központjában tartottuk meg a képzésünket, amelyen a házigazda mellett elismert szakemberek is tartottak előadásokat. A helyszín és a létesítmények alkalmasak voltak arra, hogy a halászat, haltermelés gyakorlati lehetőségeit, eredményeit, problémáit üzemlátogatás keretében is megismerjük, természetesen kiemelten a haltakarmányozás szakmai kérdéseit. Az akvakultúra témakörnek megfelelően igyekeztünk a lehető legszélesebb ismereteket, információkat megszerezni, ezért több, a szakterületen elismert szakembert kértünk fel előadástartására. A magyar halászat és haltermelés helyzetét, lehetőségeit, problémáit és lehetséges fejlesztési irányait Lévai Ferenc úr, az Aranyponty Zrt. tulajdonosa, vezérigazgatója ismertette velünk, ragyogó áttekintést adva az ágazat magyarországi múltjáról, fejlődéséről és jelenlegi hely- 4

5 SZAKMAI KÉPZÉS zetéről. Ugyancsak bemutatta cégük szerteágazó tevékenységét, amelyben többirányú ökológiai természethasznosítást valósítanak meg vizes élőhelyeken. A meghatározó teljes vertikumú halszaporítás és halászat mellett tevékenységük kiterjed az állattenyésztés egyéb ágazatira is (magyar szürke és bivaly), a kertészetre (zöldséges kert, fóliasátor, virágkertészet), a gyümölcstermesztésre (meggy, alma, barack) a szőlészetre és az és az idegenforgalmi tevékenységre is (gasztro turizmus), és persze külön horgászcentrumot is fenntartanak. A délután folyamán a cég létesítményeit is megtekinthettük. Ezt követően Dr. Gál Dénes a Szarvasi Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI) igazgatója adott áttekintést a világ halászati és akvakultúra tevékenységéről, amely utóbbi lassan megközelíti (74,5 millió tonna haltermelés) a folyamatosan csökkenő halászat (91 millió tonna) teljesítményét. Az együttes halzsákmány és termelés 165,2 millió tonnájából 16,6 millió tonna a halliszt előállítás takarmányozási célokra. A halászatból eredő halfogyasztás 9,7 kg/fő világszerte, az akvakultúra 10,3 kg halat biztosít egy főre. Ázsia adja a halászat 53,7%-át és az akvakultúra termelés 74,6%-át, így meghatározó ebben az ágazatban. A különböző gazdaságilag fontos halfajok ismertetése, azok termelésének bemutatása után a HAKI létesítményeit, tevékenységét ismertette meg velünk, kitérve az esetleges együttműködési lehetőségekre. Lévai Ferenc Dr. Gál Dénes Dr. Havasi Máté Dr. Dublecz Károly A haltakarmányozás nemzetközi eredményeit, szempontjait és trendjeit Dr. Dublecz Károly ismertette meg velünk, külön kitérve a haltakarmányozás és a halak emésztési sajátosságaira, tápanyag igényükre és ezek fajonként eltérő biztosításának lehetőségeire. A haltakarmányozás még a melegvérű állatok takarmányozásának nem túl könnyű feladatait is meghaladja a fajok rendkívül eltérő termelési és tápanyag, a tápok formulázási és fizikai forma igénye miatt. A táplálóanyagok kölcsönhatása, a takarmány kiegészítők használatának ismerete még sokkal korlátozottabb, mint a melegvérű állatok takarmányozása esetében. A haltakarmányozás gyakorlati tudnivalóit a legfontosabb halfajok esetében, a haltakarmányozás kihívásait Dr. Havasi Máté a HAKI kutatója ismertette meg velünk. A legnagyobb gyártási hozzáértést, a legtöbb féle granulálási, extrudálási technikát a haltakarmányok előállítása igényli. A halak anyagcsere sajátosságai is meghatározzák a takarmány összetételét, ennek részleteit is megismerhettük. A ragadozó halak által megkövetelt állati fehérje kiváltása, már csak az egyre csökkenő halliszttermelési lehetőségek miatt is szükséges. Az előadások részletes ismertetésétől most, a korábbi hagyományainktól eltérően eltekintünk, hiszen az akvakultúra témakör nem érinti partnereinket szélesebb körét, ezért inkább más aktuális baromfitartási és takarmányozási témáknak biztosítunk helyet ebben a lapszámban. A szakmai előadásokat követő üzemlátogatás után kötetlen kerekasztal beszélgetés következett a résztvevő előadókkal és természetesen a halgazdaság tevékenységéhez a helyben készített speciális halételek elfogyasztása is közelebb hozott bennünket. A Sáregres Rétimajori tavak és létesítmények meglátogatását mindenkinek jó szívvel ajánlom, akár családi programnak is, nem beszélve a horgászat kedvelőiről, akiknek ez paradicsomi hely. A csapat 5

6 PARTNERÜNK - PARTNERTALÁLKOZÓ Bemutatjuk partnerünket MAJOR Kft. RÁCKEVE A ráckevei Major Kft. régóta fontos partnere cégünknek. A családi tulajdonú Kft.-t 1990-ben alapították meg, amely immár negyed százada tevékenykedik és a magyar árutojás termelés egyik sikeres, az élmezőnyhöz tartozó vállalkozása. Dr. Gécs Péter, baromfi üzletkötő, szaktanácsadó Ráckeve A jelenlegi telephely 1994-ben került a cég tulajdonába, amely eredetileg hízómarha telep volt. A telep megvásárlását követően húslúd neveléssel foglalkoztak, majd ezt követően álltak át az árutojás termelésre. A profilváltást követően 100 ezer árutojó tyúk férőhellyel rendelkeztek, amely folyamatos termeléssel biztosította a cég működését, a későbbiekben fejlesztését is. Ez a fejlesztés folyamatos volt, 2008-tól minden évben egy istállót átalakítottak az EU új előírásainak megfelelően. A régi tartástechnológiát új, hatszintes Mellerbattériás rendszerre cserélték, amelyet kiegészítettek az istállók teljes automatizálásával (szellőzés, világítás, etetés, stb.), ezzel is biztosítva az állatok jólétét, a pontos üzemeltetés lehetőégét. Az állandó beruházások eredményeként a cég ráckevei telephelyén ma már 290 ezer tojótyúk tartására alkalmas, korszerű kapacitás áll rendelkezésükre. A Hy-Line árutojó jércék nevelése még bérelt telepen, ketreces technológiával történik, de tervezik, hogy a jövő évben egy új nevelőtelep is felépítésre kerül, egy különálló telephelyen. A tojások osztályozását, kereskedelmi forgalomra történő előkészítését a felújított tojásválogató épület biztosítja, amelybe már 2003-ban korszerű MOBA Omnia 85 tojásválogató és csomagoló gépsort építettek be, amelynek a kapacitása 30 ezer tojás óránként. Az idei év beruházásaként a régi takarmánykeverő üzemük kiváltására egy 5 t/óra kapacitású új keverőüzemet építettek fel (hengerszékes darálóval szerelt, Kal-System technológia), valamint egy Salmet technológiával készült trágyafermentáló üzemet is létesítettek a telephely mellett. A takarmánykeverő üzemhez tartozó 2 db 1000 m²-es síktároló felújítását szintén a jövő évben tervezik. A cég központi telepén 20 fő dolgozó a tojástermeléssel, takarmánykeveréssel és tojások osztályozásával, kereskedelmi előkészítésével foglalkozik, és a telephelyen ez évben felújított, bővített iroda épület ad helyet a cég adminisztratív tevékenységének is. Az étkezési tojás értékesítése 10 nagy partner és a környékbeli kisebb boltok felé történik, de tervezik az áruházláncok megnyerését, a feléjük történő értékesítést is, amelynek érdekében keményen dolgoznak. A cég fő tevékenységét, az árutojás termelést és értékesítést jól egészíti ki a gyümölcstermelési üzletág, amely 76 hektáron almát és 120 hektáron meggyet termesztenek. A megtermelt gyümölcs tárolását egy tonna kapacitású hűtőház segíti. Kívánunk a Major Kft. tulajdonosainak és dolgozóinak sok sikert és erőt, egészséget a további munkához. 6

7 Baromfi EGÉSZSÉGÜGY Etessük a mikrobiótát! A baromfi emésztőtraktus egészségének fenntartása Szijjártó Pál, takarmánykiegészítő üzletág vezető A bélflóra tízszer több sejtet tartalmaz, mint amenynyiből a csirke teste felépül, az emésztőcsatorna felszíne kétszer nagyobb, mint a baromfi testfelszíne, és az immunsejtek 70%-a is a bélben található. Ez éppen elég ahhoz, hogy komolyan foglalkozzunk vele. A 90 -es évek végétől szignifikánsan emelkedett a mikroflórával kapcsolatos tudományos publikációk száma, napjainkban több ezer vizsgálat, kísérlet eredményeit közlik évente. A mikroflórát, amit a szakirodalom egyre gyakrabban mikrobiótának nevez, ma már önálló szervként kezeljük, ami megváltoztatja a gazdaszervezet fiziológiáját és anatómiáját. Egy csíramentes, tehát mikroflóra nélküli állatokon végzett kísérletben a bélbaktériumok hiánya következtében a bélbolyhok hosszabbak lettek, az enterociták (bélsejtek) száma kevesebb lett, mint a hagyományos módon tartott csirkéknél, ahol a bélben nagyszámú mikroorganizmus található. Mikroorganizmusok hiányában a bélsejtek nem tudtak megfelelően kifejlődni, és nem tudták elérni a teljes felszívó kapacitásukat. A hosszabb bélbolyhok vagy, ahogy gondolnánk a nagyobb felszívó felület ellenére a tápanyagok felszívódása szignifikánsan rosszabb lett, mint a kontrollé. Egy másik nagyon érdekes kísérletben rágcsálókat tartottak steril környezetben, így szintén nem volt bélflórájuk. A kutatók azt állapították meg, hogy a csíramentes egyedeknek 30%-kal több kalóriára volt szükségük ahhoz, hogy a súlyukat tartani tudják, mint a normál bélflórával rendelkező társaiknak. Éhes bélbaktériumok A baromfik nagyon jól alkalmazkodtak a koncentrált takarmányozáshoz: bélcsatornájuk rövid, és a takarmányok áthaladása gyors. A rostoknak csak egy részét képesek lebontani, még akkor is, ha a páros vakbelük van, mivel ide csak a takarmányok egy része jut be. A vastagbélben a bakteriális fermentációból származó illó zsírsavak viszont mind a bél sejtjei, mind pedig az állat számára fontos energiaforrást jelentenek. A takarmányban lévő energia közel ötöde a bélben található ökoszisztéma fenntartására fordul. Mielőtt azt hinnénk, ez pocséklás : a növekedéshez szükséges energia kb %-át ennek a rendszernek a megfelelő működése biztosítja! A takarmányozás során először az emésztőrendszert tápláljuk, és csak ezután jutnak el a tápanyagok a baromfihoz. Arra kell törekedni, hogy a takarmányokkal bevitt energia, fehérje, aminosavak, vitaminok stb. hatékonyan emésztődjenek és szívódjanak fel. A takarmányozás közvetlen hatással van: az emésztőrendszer fejlődésére és állapotára, az emésztőképesség kifejlődésére, a lokális immunitás kialakulására és fenntartására, a mikrobiális flóra, mikrobióta kialakulására, fenntartására. Miért fontos az egészséges bélmikroflóra? A bélérés folyamatát stimulálja Hatással van a bél felépítésére: a bélbolyhok hosszúságára, a Lieberkühn-kripták mélységére, az őssejtek szaporodására és a beleket behálózó érrendszer sűrűségére. A bél mikrobióta támogatja a bélsejtek közötti szoros kapcsolatok fenntartását, valamint az hámsejtek gyors regenerációját sérülések vagy gyulladásos folyamatok után. A kórokozó baktériumok gátlása és az immunrendszer serkentése A mikrobiótában lévő baktériumok olyan anyagokat (pl. bakteriocinek)termelnek, amelyek gátolják más jellemzően kórokozók fejlődését. A szervessav-termeléssel, a ph-érzékeny Gram-negatív fajokat pusztítják el, pl. Szalmonella, Kóliformok stb. Továbbá kiszorítják a patogéneket azokról a kötődési helyekről, ahol a bélsejtekkel közvetlenül kapcsolatba tudnának kerülni. A bélben lévő ökoszisztéma egyensúlyi állapota az alapja a jó termelési teljesítménynek. Tápanyag-feltárás A bél mikrobióta részt vesz bizonyos enzimek működésének szabályozásában, vagy enzimeket termel. A szénhidrátok bakteriális fermentációjából olyan rövidszénláncú zsírsavak (SCFA) termelődnek, mint az acetát, propionát, 7

8 Baromfi EGÉSZSÉGÜGY butirát, amelyeknek jelentős szerepük van a bélhám táplálásában,ezeknek a rövidszénláncú zsírsavaknak a jelentősebb része felszívódik a bélből, és a test különböző szöveteinek anyagcsere-folyamataiban használódik fel. Vitaminokat (főleg a B csoport) is termelnek, amelyek a szervezet számára könnyen elérhető forrást jelentenek. Az opportunista kóli Ha a vastagbélben található mikroflóra egészséges, a mindig jelenlévő E. coli vagy az élelmiszer eredetű kórokozók (Szalmonella) nem tudnak jelentősen elszaporodni. A bélbaktériumok bizonyos tápanyagokért folyamatosan versengenek a kórokozókkal, és ha egyéb befolyásoló tényező nem szól bele a viadalba, általában az előnyös, domináns flóra győz. De kórokozók is tagjai a mikroflórának, folyamatosan jelen vannak, és várnak a megfelelő alkalomra, amikor az immunrendszer végre sebezhetővé válik, és akkor elszaporodnak. A jelenlétükkel folyamatosan készenléti állapotban tartják az immunrendszert így gyorsan tud reagálni a kórokozók támadásaival szemben, ami jó. A madár viszont sok energiát használ fel az immunanyagok termelésére, az immunrendszer túlműködése energiát von el a súlygyarapodástól. Így változik a bélflóra A brojlercsirke rövid, hathetes élete alatta bélmikroflóra nagyon sokat változik. Különösen élete első 3 hetében, de a 6. hét végére már egy nagyon komplex élőközösséget találunk a csirkék belében. A kelés előtti fázis: a tojáshéj természetes akadályként útját állja a baktériumoknak. Ha viszont külső kutikularéteg sérül leggyakrabban a szülőpártelepeken, a tojófészkekben, akkor néhány baktériumtörzs megjelenhet a tojásban. Alacsony mennyiségben ugyan, de a bél mikrobiótára jellemző laktobacillusokat, klosztrídiumokat és sajnos néhány patogént (pl. szalmonella vagy mikoplazba) is ki lehet mutatni az embrióból. A kelés után: a keltetői higiénia, a vakcinázások, a szállítás körülményei mind befolyásolják a mikroflóra kialakulását. Az istállóba való kitelepítéskor: a csirkék azonnal kapcsolatba az őket körülvevő mikrobákkal. A takarmánnyal és a vízzel mikroorganizmusok tömege kerül a bélcsatornába, és kialakul egy strukturált mikroflóra, ami a vakbélben és a vékonybélben is nagyjából egyforma. Azok a baktériumfajok, amelyek ebben az időszakban jelen vannak a bélflórában, nagyon nagy valószínűséggel megtalálhatóak a nevelési időszak végén is a bélben. Ez a tény kiemelten fontos, főleg amikor élelmiszer-eredetű kórokozók korai elszaporodásáról beszélünk (pl. szalmonella, campylobacter). Az első élethéten minden gyorsan változik, ezért a mikroflóra nagyon instabil. Háromnapos korban főleg a mélyalmon tartott madaraknál csak a környezetben található baktériumok alkotják, viszont pár nappal később már a laktobacillusok lesznek benne többségben. A második hét végére a különböző bélszakaszokban lévő, markánsan eltérő környezeti tényezők miatt más baktériumkultúra fejlődik a vakbélben és a vékonybélben. A vékonybélben a tejsavbaktériumok lesznek a dominánsak amelyek a vágásig egyre több fajjal képviselik magukat, de a mikroflóra fajgazdagsága is folyamatosan növekszik a bélcsatorna első szakaszától a hátulsó szakasz felé haladva Egy kifejlett állat teljes mikrobiótájában egyszerre kb. 500 különböző faj található. Mit tehetünk érte? Takarmányozással a saját javunkra tudjuk alakítani a bélmikroflórát. El kell kerülnünk, hogy az egyensúly felboruljon a baktériumok között. A nagy váltások a takarmány összetételében, a stressz tényezők (helyszűke, gázkoncentráció stb.), negatív hatással vannak, azaz a menedzsmentnek óriási a felelőssége. A bélben lévő egyensúlyt felborító tényezők: tápanyaghiány és a belőle adódó viselkedési zavarok, pl. alomevés A takarmányból esetlegesen hiányzó, vagy az életkornak, nem megfelelő tápanyag ellátottság takarmányhibák (penészgombák toxinjai, antinutritív anyagok) betegségek (kokcidiózis, vírusok) vízminőség hibái gyulladásos folyamatok a bélben antibiotikum használata Melléktermékek, alternatív alapanyagok használata, melléktermékek minősége, emészthetősége pl. DDGS nagyon eltérő! Olcsó megoldások a takarmányozásban, de élettanilag nem tökéletes. A takarmány minősége alapvetően meghatározza a bélmikroflóra összetételét. Az életkorhoz igazodó (pl. brojlereknél 4-5 fázisú takarmányozás), a nyersfehérje folyamatos csökkentése kulcsfontosságú. Az egyes alapanyagok szója, búza stb. fehérje tartalma, enzimatikusan nem emészthető, a vastagbélbe jutó nem emésztett 8

9 Baromfi EGÉSZSÉGÜGY - Baromfi takarmányozás állapotban lévő 2-5% fehérje serkenti a fehérje bontó baktériumok felszaporodását, és a fajlagos takarmány felhasználás romlását eredményezi. A legújabb trendek szerinti alacsony fehérje és aminosav alapú takarmányreceptúrák, még közelebb visznek bennünket a bélflóra központú takarmányozáshoz, de fontos lenne az egyes alapanyagok emészthetőségi paramétereinek pontos ismerete. Az emészthetetlen rostok, prebiotikus hatásúak, a vastagbélben lévő illózsírsav termelő, szénhidrátbontó baktériumok tudják felhasználni. Mivel a takarmányban lévő rostok bélflórára gyakorolt hatása, sok tényezőtől függ, érdemes rövid szénláncú rostokkal, prebiotikumokkal kiegészíteni a takarmányokat. Az illózsírsavak használata előnyös lehet, de a receptúra készítés, a pontos emészhetőségi ismeretek, az enzim mátrixok, és a prebiotikumok vagy a takarmányban lévő prebiotikus rostok tudják az igazi megoldást hozni. Önmagában pl. a tejsav etetése mivel gyorsan felszívódó energiaforrásról beszélünk, nem tud érdemleges változást okozni a vastagbél mikroflóra összetételében. Ha a környezet egyéb tényezői nincsenek rendben nagy az ammóniakoncentráció, nagy a zsúfoltság, rossz állapotban van az itatórendszer és nem megfelelő az ivóvíz minősége stb. a takarmányozással nem lehet önmagában megoldást nyújtani. A takarmány, ivóvíz és menedzsment (tartási körülmények) minden elemében törekednünk kell az állatok igényinek az optimális kielégítésére. A fehérjetakarmányozás néhány aktualitása A fehérjetakarmányozás színvonala alapvető hatással van a termékelőállítás hatékonyságára. Dr. Dublecz Károly, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Georgikon Kar A fehérjeforrások a táp legdrágább összetevői, ráadásul a hazai tápok legfőbb komponensét az extrahált szójadarát döntően Dél-Amerikából importáljuk. A takarmányköltségek optimalizálása szempontjából alapvető fontosságú, hogy minél pontosabban elégítsük ki a különböző baromfi fajok, korcsoportok és hasznosítási típusok fehérje és aminosav igényét. A pontosítás terén számos lehetőség kínálkozik, amelyekkel a gyakorlatban is élni lehet. Emészthető aminosav alapú takarmányozás A takarmányértékelés terén az utóbbi időszakban általánossá vált az emészthető aminosav alapú receptúrázás, ami feltételezi a takarmányok és a szükségletek ilyen dimenzióban történő megadását. A takarmányok emészthető aminosav tartalmáról számos takarmányozási ajánlás, tudományos publikáció látott napvilágot. A rendelkezésre álló adatok azonban igen nagy szórást mutatnak. Ez egyrészt az állatkísérleti metodikák különbözőségével (életkor, mintavétel helye, korrekció az endogén veszteségekkel, csirke tyúk stb.) magyarázható, másrészt ugyanannak a takarmánynak a különböző tételei is nagy eltéréseket mutathatnak. Az alapanyagon belüli szórás értékek az ipari melléktermékek esetében a legnagyobbak, ahol a gyártási technológia, a hőkezelési eljárások nagymértékben befolyásolhatják a fehérje és azon belül az egyes aminosavak emészthetőségét. Az 1. táblázat brojlercsirkékkel, kifejlett kakasokkal és vakbélirtott tojótyúkokkal végzett kísérletek eredményeit tartalmazzák. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy az emésztési együtthatók egyáltalán nem tekinthetők kőbe vésett értékeknek és még a kevésbé változékony búza esetében is lényegesek a különbségek. n Átlag (%) Intervallum (%) Forrás Búza Kluth és mtsai., 2009 Búza Bryden és mtsai., 2009 Repcedara Bryden és mtsai., 2009 Repcedara Razvani és mtsai., 2012 Búza DDGS Bangedan és mtsai., táblázat A lizin emészthetőségének alakulás különböző publikációkban 9

10 Baromfi takarmányozás Tényleges ileális emészthetőség A metodikai pontosítás érdekében számos előremutató kezdeményezés történt az elmúlt évtizedekben és bár egységesen elfogadott módszer jelenleg sincs, a méréseket Európában döntően a csípőbélből vett minták alapján végzik. A SID rövidítéssel ellátott emészthető aminosav tartalmak tényleges ileális emészthetőséget (standardized ileal digestibility) jelentenek. A sertéshez hasonlóan a madár fajoknál is azért használjuk egyre szélesebb körben a csípőbél tartalom alapú mérést, mert a vakbél mikroflórája a madaraknál is módosítja az emésztési együtthatókat. A vakbélbe jutó emésztetlen takarmány eredetű és endogén veszteséget a vakbél mikroflórája részben átalakítja és megváltoztatja a vastagbélbe jutó fehérje mennyiségét és aminosav-öszszetételét egyaránt (1. ábra). 1. ábra A vakbél szerepe madarak fehérje anyagcseréjében A takarmány alapanyagok aminosav emésztési együtthatóinak meghatározása általában fiatal 3-4 hetes brojlerekkel történik. A vizsgálandó takarmányt nitrogénmentes tápokhoz keverik, majd 5 napos etetést követően kerül sor a csirkék levágására és a csípőbél második szakaszából a mintavételre. A kísérletekben valamilyen jelzőanyagot (Cr 2 O 3, TiO 2 ) használunk és korrekciót végzünk az endogén aminosav veszteségekkel. Az emészthetőség számítása az alábbi képlet segítségével történhet: A tak. - ((A il. x I tak./i il.) - EA) = A tak. A tak. = a takarmány aminosavtartalma A il. = az ileális minta aminosavtartalma I tak. = a takarmány indikátortartalma I il. = az ileális minta indikátortartalma EA = endogén aminosav veszteség Természetesen minden alapanyagra vonatkozóan nem lehetséges a költséges és időigényes állatkísérletek elvégzése, ezért a takarmányok táplálóanyagtartalmának ismeretében nem csupán azok aminosav összetétele, hanem az aminosavak emészthetősége is becsülhető. A becslési módszer a közeli infravörös spektroszkópián (NIR) alapul. Jelenleg hazánkban az EVONIK cég rendelkezik a legrészletesebb adatbázissal és ilyen irányú gyors szolgáltatással. A gyakorló szakemberek részéről joggal vetődik fel a kérdés, hogy persze ezek az újítások szépek és jók, de lesz-e ebből nagyobb súlygyarapodás, több tojás és kedvezőbb fajlagos mutató. Nos, a takarmányok aminosav értékelésének pontosítása, az emészthető aminosav alapú receptúrázás elsősorban azoknál a tápoknál eredményezhet javulást a termelési eredményekben, amelyek nagyobb arányban tartalmaznak ipari melléktermékeket. Ezeknek a takarmányoknak az aminosavai gyengébben emésztődnek, mint a jól ismert kukoricáé, búzáé, szójadaráé. Ezt bizonyítják az 2. és 3. ábrán látható eredmények, amelyek egy olyan kísérletből származnak, amelyben egy hagyományos brojler táphoz 6 és 12%-ban extrahált gyapotmagdarát kevertek. A gyapotmagdarát tartalmazó tápot teljes és emészthető aminosav alapon is összeállították. Látható, hogy az emészthető aminosav alapú receptúrázás pozitívan befolyásolta mind a csirkék súlygyarapodását, mind a fajlagos takarmány felhasználást. súlygyarapodás (g) kontrol 6% GYM 12% GYM teljes emészthető 2. ábra Emészthető aminosav alapú receptúra készítés hatása Ross 308-as kakasok testtömeggyarapodására (15-35 nap)(hoehler és mtsai., 2006) fajlagos tak.felhasználás (g/g) 1,76 1,75 1,74 1,73 1,72 1,71 1,7 1,69 1,68 1,67 1,713 1,723 1,754 1,704 1,703 kontrol 6% GYM 12% GYM teljes emészthető 3. ábra Emészthető aminosav alapú receptúra készítés hatása Ross 308-as kakasok fajlagos takarmány-takarmányértékesítésére (15-35 nap) (Hoehler és mtsai., 2006) A takarmányok fehérjeértékelése terén továbbra is bizonytalansági tényezőt jelent, hogy ugyanazon takarmány különböző fajtái, az eltérő antinutritív anyag tartalmú magvak vagy a melléktermékek nagy variabilitást mutatnak. Ezt nyilván a NIR készüléken alapuló becslésekkel nem lehet teljes mértékben figyelembe venni. A 4. ábra adataiból jól látható, hogy például a fullfat szója túlhevítése lecsökkenti a mag lizin szintjét és annak emészthetőségét egyaránt. LY S-tartalom % 3,5 3,3 3,1 2,9 2,7 2,5 2,3 2,1 1,9 1,7 1,5 Em. együttható Teljes Emészthető 3,27 2,98 2,95 2, Hőkezelési idő min 2,76 1,90 4. ábra Szója túlhevítésének hatása az emészthető lizintartalomra Az optimálisnak tekinthető hőkezelés azonban takarmányonként eltérő. A csillagfürtnél például az antinutritív anyagok lebontása miatt egy szintig kifejezetten kedvező a hőkezelés lizin emészthetőségre gyakorolt hatása. Az ezt meghaladó hőmérséklet azonban a szójához hasonlóan már depresszív hatású (5. ábra). 95% 90% 85% 80% 86% 89% 90% 87% natúr 114 C 117 C 120 C 5. ábra Hidrotermikus hőkezelés hatása az édes csillagfürtöt tartalmazó (30%) táp lizin emészthetőségére (Dublecz és mtsai, 2003) együttható % 10

11 Baromfi takarmányozás Ezen túl, továbbra sem tekinthető megoldottnak az enzim-kiegészítők aminosav emészthetőséget javító hatásainak korrekt figyelembevétele. Erről részletesen már beszámoltunk a Baromfi Hírmondó korábbi számaiban. A tápok fehérjetartalmának csökkentése A baromfitakarmányok fehérjeszintjének és aminosav-összetételének optimalizálása szempontjából úgyszintén kurrens terület a tápok fehérjetartalmának csökkentése az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló kristályos aminosavak segítségével. A kisebb fehérjetartalmú tápok etetése több szempontból is előnyös. A táp árak csökkenése mellett kisebb lesz a madarak N-ürítése, az ammónia emisszió, javul az alomminőség és a talpfekély kialakulásának kockázata. A fenti tényezők közül a környezet N-terhelésének az ad aktualitást, hogy az Európai Unió tagországainak az elkövetkező évtizedekben jelentősen kell csökkenteniük az ammónia kibocsátásukat, amelynek meghatározó hányada a gazdasági állattartással kapcsolatban jelentkezik. Hazánkra vonatkozóan 2030-ra 43%-os kibocsátás csökkentést irányoztak elő, ami érzékenyen érintheti a sertés- és a baromfitenyésztést. Ez az oka annak, hogy a közeljövőben várhatóan felértékelődik minden olyan technológiai fejlesztés, ami csökkenteni képes az ember és a gazdasági állatok egészségét egyaránt veszélyeztető ammónia környezetbe kerülését. A tápok fehérjetartalmának csökkentése úgy lehetséges, hogy azokat a rendelkezésre álló kristályos aminosavakkal komplettáljuk. A baromfira vonatkozó limitáló aminosav sorrendet és az aminosav kiegészítések táp fehérjetartalmat csökkentő potenciális hatását az 6. ábra szemlélteti. 6. ábra Kukorica, búza és szójadara alapú brojler tápok limitáló aminosavai A fehérje szintek csökkentésekor alkalmazhatunk konstans aminosav szinteket, de az ide vágó kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a fehérjetartalomhoz igazított aminosav koncentrációk kedvezőbb hatásúak (Morris és mtsai., 1999). Ez azt jelenti például, hogy amennyiben egy 24%-os fehérje- és 13,7 g/kg-os lizintartalmú táp helyett 22%-os fehérjetartalmú tápot etetünk, akkor annak lizin szintjét 12,5 g/kg-ra lehet csökkenteni. A lizin példája alapján kell eljárni a többi esszenciális aminosav beállításával is. A fehérjeszintek csökkentése azonban gyakran az esszenciális aminosavakkal történő komplettálás ellenére is depresszív hatású. Ennek oka, hogy egy szint után a fehérjében már a nem esszenciális aminosavak is limitálhatják a fehérjeszintézist és az egyéb anyagcsere-folyamatokat. A nyersfehérjetartalmon belül az esszenciális és a nem esszenciális aminosavak optimális szintje nem teljesen ismert. Lippens és mtsai. (1997) eredményei alapján az esszenciális és nem esszenciális aminosavak közötti ideális arány 55:45%. Gabonák Olajipari melléktermékek Hüvelyesek Ipari melléktermékek Állati eredetű takarmányok Takarmány alapanyag Őszi búza Kukorica Tritikále Repcedara Szójadara Napraforgó pogácsa Takarmányborsó Csillagfürt Búzakorpa Szárított sörélesztő Halliszt Húsliszt Hús-és csontliszt A nem esszenciális aminosavak között elsősorban a glicin limitálhatja a baromfi fajok termelését. A glicin több szempontból is kulcs szerepet játszik a madarak anyagcsere folyamataiban. Tud ugyan képződni szerinből, treoninból, kolinból vagy betainból, az endogén szintézis mértéke nem minden körülmények között fedezi a szükségletet. Glicinre van szükség a szöveti fehérjeszintézisen túl a cisztein és a húgysav szintéziséhez, továbbá a kreatin és az epesavak képződéséhez. A glicin takarmányozási jelentőségének felismerésében Dean és mtsai. (2006) tanulmánya jelentett áttörést. Ekkor sikerült bizonyítani, hogy a brojler indító és nevelő tápok fehérjetartalmát glicin és szerin kiegészítéssel akár 16-17%-ra lehet csökkenteni a termelési eredmények romlása nélkül. Miután a szerin fontos glicin prekurzor, a két aminosav együttes mennyiségét érdemes figyelembe venni a szükségletek megállapításakor. Ospina-Rojas és mtsai. (2012) eredményei alapján a GLY+SER lizinhez viszonyított ideális aránya %. A glicin aránya a növényi eredetű takarmányok fehérjéjében sajnos alacsony (2. táblázat). Nagyobb arányban az állati eredetű takarmányok tartalmazzák, amelyek etetése azonban jelenleg a baromfifajok takarmányozásában nem engedélyezett. Az Európai Unióban nincs regisztrálva a glicin kristályos formája sem. Csökkentett fehérjetartalmú tápok receptúrázásakor ezért célszerű a glicin prekurzorok és a cisztein megfelelő szintjéről gondoskodni. GLY egyenérték. (g/kg sz.a) GLY egyenérték (g/100g ny.feh.) (2. táblázat) Különböző takarmányok glicin egyenértéke* (EVONIK, 2010) *glicin egyenérték = GLY + 0,7143 SER 11

12 Baromfi SZAKTANÁCSADÁS A minimumszellőztetés legfontosabb tudnivalói A hideg időjárás megköveteli a baromfiistálló minimum szellőzésének megfelelő beállítását. Hideg az idő, ha a külső hőmérséklet jelentősen alacsonyabb, mint az istállóban megkövetelt belső hőmérséklet, azaz nagy hőkülönbséget kell a fűtés és szellőztetés egyensúlyával fenntartanunk. Dr. Zoltán Péter, baromfi üzletág vezető Az elvben technikailag könnyen megoldható téli szellőztetés a gyakorlatban sokszor okoz nehézséget, amit alátámaszt, hogy a brojler hizlalók, szerviz szakemberek és menedzserek leggyakrabban a téli időszakban kérnek tanácsot, a nedves alom, a túl magas ammónia szint, a magas fűtési költségek és a gyengébb hizlalási eredmények miatt. A minimumszellőztetés alapja az istállók megfelelő hőszigetelése és teljes zártsága. Megfelelő hőszigetelés nélkül az istálló hő-vesztesége a téli időszakban igen magas lehet, ami a fűtési költségeket indokolatlanul növeli meg. A kiváló hőszigetelés a többi évszakban is fontos feltétele az istállók takarékos fűtésének és szellőztetésének, nyári melegben az istálló sugárzó felmelegedésének elkerüléséhez. Az istálló falán, mennyezetén előforduló rések nem csak hőveszteséget (túlmelegedés) okoznak, de egyúttal a téli időjárás alatt a madarak meghűlését is okozhatják (lecsapódó hideg levegő). Az istálló résein beáramló levegő nem melegszik fel és nem veszít páratartalmából, így rontja a klímát és az alom minőségét. Ugyancsak ügyelni kell arra, hogyha az istállót a napos állomány fogadásához kettéosztjuk fűtött és fűtetlen oldalra, úgy az elválasztás légmentes legyen. Az istállónak légtechnikai szempontból teljesen zártnak kell lennie, hiszen ennek hiányában a parciális nyomáson alapuló szellőztetési rendszerek nem tudnak hatékonyan működni. A minimumszellőzés lényege A minimumszellőztetés az első lépcsője a baromfiistálló negatív nyomású szellőztetésének, amely során a ventilátorok légcseréjét óraszerkezet vagy időzítő irányítja az elektronikus ellenőrző rendszerbe beépítve, azaz nem az istálló aktuális hőmérséklete szabályozza a légcserét. A minimumszellőztetés akkor kezdődik, amikor az istálló hőmérséklet a kívánt beállítási ponttól eltér, jellemzően az első életnapon hideg időjárás időszakában, amikor a fűtés működik. A vezérlőegység résre nyitja az istálló külső falán lévő légbeejtőket, bekapcsolja a ventilátorokat egy beállí- tott időtartamra, ötperces ciklusokban ismételve. A tipikus induló minimumszellőzési program az előnevelés során 30 másodperc szellőztetés, majd 270 másodperc szünet. A szellőzési időtartam fokozatosan nő, ahogy az állomány idősebb és az istállóklíma változik, ami nagyobb arányú szellőztetést igényel. A minimumszellőzés üzemmódban gyakran együtt működik a szellőzési- és a fűtési rendszer. Amikor az istállóhőmérséklet a megkívánt és beállított hőmérsékletnél magasabb, a minimumszellőzés ventilátorait a hőmérséklet-szabályozás folyamatosan kezdi működtetni, azaz az istálló a továbbiakban már nem a minimumszellőzés szabályozásának megfelelően működik. Baromfi istálló minimum szellőztetése A baromfiistálló belső környezeti kontrolljához teljesen zárt és megfelelően szigetelt istálló szükséges, ez határozza meg a hőveszteséget, így a fűtési költségeket. Baromfi istálló minimum szellőztetése 12

13 Baromfi SZAKTANÁCSADÁS A minimumszellőztetés célja A minimumszellőztetés alapvető célja az istállóban felgyülemlő pára megfelelő ütemben történő eltávolítása, amely a szellőztetési idő 95%-át veszi igénybe. Az istállóban felgyülemlő pára a trágya/alom elnedvesedéséhez, láb- és talpproblémák kialakulásához vezet, kicsapódik a pára és megnő az ammónia szint az istállóban. A minimumszellőztetéssel biztosítjuk a jó levegőminőséget, anélkül, hogy felesleges fűtőanyagot használnánk fel vagy az állományt stressz érné. Ahhoz, hogy a minimumszellőzés sikeres legyen, a négy alapvető követelménynek teljesülnie kell: helyes statikus nyomás beállítás a megfelelő légbeejtéshez, a légbeejtő nyílások megfelelő beállítása, hogy a magas légsebesség biztosítsa a levegő beáramlását a mennyezetre és megfelelő cirkulációját, a légcsere megfelelő beállítása, annak érdekében, hogy a nevelőtér teljes egészében cserélődjön, és a megfelelő ventilációs ciklus és időtartam beállítás, hogy az istálló levegőjének nedvessége eltávolításra kerüljön és jó legyen a levegő minősége. A nagy állománylétszám nagy mennyiségű hő és vízpára termeléssel jár A hőmérséklet emelkedésével a levegő vízmegtartó képessége nő Ugyanakkor az istálló elégtelen páratartalma az istálló levegő porosodását eredményezi, ami a betegségekkel szembeni érzékenységet növeli, irritálja a légutakat, ami a betegségek terjedésében is szerepet játszik. Mind a túl sok, mind a túl kevés pára gondot okoz, ezért megfelelő kontroll szükséges. Az istálló nedvességtartalmának a csökkentése szükségessé teszi a belső istállólevegő cseréjét a külső levegővel. Ennek hatékony működéséhez a beeső levegő megfelelő kondicionálása szükséges, a madarak megfázásának és az alom nedvesedésének elkerüléséhez. A kondicionáláshoz az istállóba beengedett külső levegőt fűteni kell, hogy megfelelő legyen a madarak növekedése, egészségügyi állapota és a takarmányértékesítés optimális maradjon. A levegő nedvességmegtartó képessége függ annak hőmérsékletétől, ami szükséges az alomnedvesedés elkerüléséhez. Az istálló levegő páratartalom megtartó képessége a belső és külső hőmérséklet függvényében Hőmér-séklet o C Relatív páratartalom (liter víz 100 m³ levegőben) 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% -10 0,04 0,06 0,08 0,09 0,11 0,13 0,15 0,17 0,19-5 0,06 0,09 0,12 0,15 0,18 0,21 0,24 0,27 0,29 0 0,09 0,13 0,18 0,22 0,27 0,31 0,36 0,40 0,45 5 0,13 0,19 0,26 0,32 0,38 0,45 0,51 0,58 0, ,18 0,27 0,36 0,45 0,54 0,63 0,72 0,82 0, ,25 0,37 0,50 0,63 0,75 0,88 1,01 1,14 1, ,34 0,52 0,69 0,86 1,04 1,22 1,39 1,57 1, ,46 0,70 0,94 1,17 1,41 1,66 1,90 2,14 2, ,63 0,94 1,26 1,58 1,91 2,24 2,57 2,90 3, ,83 1,25 1,68 2,11 2,55 2,99 3,44 3,89 4,35 Istálló belső: 25 C, 50% RP - 1,17 liter/ 100 m³ levegő, Külső levegő: 5 C, 100% RP - 0,64 liter/ 100 m³ levegő 100 m³ levegőcserével eltávolítunk 0,53 liter vizet (1,17-0,64 = 0,563 liter/100 m³) 1 liter víz eltávolításához 190 m³ levegőcsere szükséges Egy 60 cm-es ventillátornak kb. 1,3 percet kell működnie 1 liter víz eltávolításához. Az állatok légzése és a fűtés nagy mennyiségű vízpára termelésével jár, amelyet folyamatosan el kell távolítani. Az istállóba belépő hideg és páradús levegő csak korlátozottan képes a vízpára megtartására (az 5 C-os, m³ levegő 6 liter vizet képes megtartani). A vízpárával telített levegő nem tud az istálló légterében lévő vízpárából megkötni, azaz a levegő és az alom nedvességét eltávolítani. Szerencsére a belépő levegő hőmérsékletének emelésével, fűtéssel a páramegkötő képesség növelhető. Ha a belépő hideg és páratelített levegő hőmérsékletét 10 C-kal emeljük, úgy vízpára tartalma felére csökken. A levegő hőmérsékletének további növelésével páratartalma tovább csökken, az eredeti negyedére, nyolcadára (10-10 C növelésével, 25 és 35 C-ra). Az istálló levegőjének szárításához szükséges meleg levegő a mennyezet alatt található, a különböző hőmérsékletű levegő függőlegesen rétegeződik az istállóban, amint a páratartalom is. Ennek megfelelően az istálló mennyezet mentén mozgó (megfelelő légbeejtés és szellőztetés mellett) levegőt a lehető leghoszszabb ideig kell itt tartani a maximális fűtés, párahordozó képesség és a minimális porképződés érdekében. 13

14 Baromfi SZAKTANÁCSADÁS Baromfi istálló minimum szellőztetése A jó minimumszellőzés esetén a légáramlás, a levegő hőmérséklete és páratartalma megfelelően alakul. Jegyezzük meg, hogy a külső levegő 11 C-kal történő felfűtése a relatív páratartalmat közel felére (50%) csökkenti. Az istállóban felfűtött külső hideg levegő (0 C hőmérséklet, 100% relatív páratartalom) nedvességbefogadó képessége a nulláról, a szinte teljesen száraz állapotig (32 C hőmérséklet, 13% relatív páratartalom) emelkedik. A száraz levegő távolítja el az alomból és az istálló levegőjéből a nedvességet a minimumszellőzés ciklusai alatt. Példa a minimumszellőzés beállítására A téli időjárási viszonyok mellett a minimumszellőztetés légcsere igényét kisebb ventilátorok is tudják biztosítani, de az átmeneti időjárási viszonyok mellett már nagyobb ventilátor kapacitásra is szükség van, amelyhez a nagyobb teljesítményű alagútventilátorok használata is szükséges lehet. A modern istállókban alkalmazott ventilátorok jellemzően nagyméretű, alagút ventilátorok (48 átmérő, m³/óra tényleges légcsere kapacitás), amelyekkel a minimumszellőztetés is megoldható, így sok istállóba nem is építenek be a minimumszellőztetéshez jobban kedvelt 36 átmérőjű, m³/óra tényleges légcsere kapacitású kisventilátorokat. Az istálló tényleges légcsere szükségletét a ventilátorok teljesítménye és az igényelt légcsere alapján könnyen ki lehet számolni. Zárt baromfiistálló minimum szellőztetést igény kalkulációja Az előnevelő terület minden légbeejtője nyitva van a minimumszellőzés ideje alatt, míg az üres istállóterületen ezek zárva vannak és a kisventillátorokat (91,5 cm átmérőjű) működtetjük. Ha az üres istállóterület végén kondenzvíz képződést észlelünk, néhány légbeejtőt ezen a végen is nyissunk ki. Ez egy jellemző beállítás sok minimumszellőzési programban. A minimumszellőztetés alternatív beállítása is elérhet hasonlóan sikeres eredményt. Az eltérő istálló méretek, az istálló közepén történő előnevelés, eltérő légbeejtő rendszer, ventilátor, és minimumszellőzési rendszer szerinti alternatív megoldás is lehet sikeres, de ennek alkalmazása során is követni kell, az ebben a cikkben is összefoglalt minimumszellőzési irányelveket. A légbeejtők és a ventilátor kapacitás összhangja a kritikus a minimumszellőzés sikeres működéséhez. Természetesen felmerülő kérdés, hogy korábban megfelelő volt-e az istálló szellőztetése, amit az alom állapota jól mutat. Az alom, mint egy szivacs felveszi az istálló levegőben lévő párát, és ennek megfelelően limitált a nedvességtartó képessége. A madarak folyamatosan párát termelnek, ami szintén nedvesíti az almot, és ha nem megfelelő a minimumszellőztetés, úgy idővel megtelik nedvességgel és letapad. Az alomletapadás hosszabb időszak eredménye, így észlelhető a nem elégséges szellőztetés hosszabb idejű behatása. Ne várjuk meg, amíg az alomszivacs megtelik nedvességgel, mert ezt követően bonyolult és költséges a megoldás. A megfelelő nedvességtartalom ellenőrzéséhez az istálló relatív páratartalmát kell mérni, és annak értékét figyelembe véve kell szellőztetni; ezzel megelőzhetők a kialakuló problémák. A megfelelő páratartalom a hidegebb időjárás idején 50-70% között mozog. Ennek fenntartásához az istálló relatív páratartalmának folyamatos ellenőrzése mellett a beejtett levegő megfelelő kondicionálásra is szükség van. A természetes szellőzés erre nem alkalmas, mivel sem a légcsere, sem a levegő eloszlása nem tartható fenn. Baromfi istálló szellőztetése Az elvárt hőmérsékletet meghaladó hőmérséklet esetén alkalmazható szellőztetési megoldások A fenti táblák a minimális szellőztetés kalkulációját, illetve a minimum, átmeneti és alagút szellőztetés módját mutatják be. A gyakorlatban a minimumszellőztetést időkapcsoló és termosztát közös vezérléssel oldják meg. A minimum szellőztetési időciklusok megfelelő beállításával lehet az egyenletes légcserét megoldani. Minél nagyobb a szellőztetési ciklusok hossza, annál nagyobb az istálló belső hőmérséklet-ingadozása. Amennyiben 10 percenkénti minimumszellőztetést alkalmazunk, úgy az istálló belső hőingadozása a 2,5-3,0 C-ot is elérheti, míg 5 perces szellőztetési ciklusidővel ez 1,0-1,2 C között tartható; ennek megfelelően az 5 perces ciklusidő fenntartását javasoljuk, kezdetben másodper szellőztetéssel, amelyet, a külső hőmérsékletet és a csibék korát figyelembe véve folyamatosan növelhetünk. 14

15 Baromfi SZAKTANÁCSADÁS Természetesen a megfelelő minimumszellőzéshez nem csak megfelelő ventilátor kapacitás, de ehhez igazodó légbeejtő felület is szükséges. A ventilátor kapacitáshoz igazodó légbeejtő felület a következő: m³/óra = 1 m² légbeejtő felület. Ez a korábbi minimumszellőzési kalkulációhoz igazítva (4 minimumventilátor, m³/ óra) 7,5 m² légbeejtő felületet igényel. A tipikus oldalfali légbeejtő 0,2 m² (1,2 méter hosszú, 15 cm magas) így ezekből legkevesebb 40 darabra van szükség. A jó légbeejtő oldalát nyitásakor a kerete takarja, így nem esik le a levegő. Minél több légbeejtők van elosztva az istálló hosszanti falán, kétoldalt, annál egyenletesebb a légbeejtés és a levegő eloszlása az istállón belül. Az oldalfali légbeejtőknek a mennyezethez közel kell lennie, hogy a hideg levegő leesése elkerülhető legyen. Minél alacsonyabban van az oldalfali légbeejtő, annál több probléma jelentkezik a minimumszellőzés során. A légbeejtéssel a bejövő levegő sebességét kell növelni, hogy az elérjen az istálló mennyezet középvonaláig (hőmérséklet emelkedése, páratartalom csökkenése), és azt megelőzően ne csapódjon le a csibékre. Az oldalfali légbeejtők ajtórés beállítása alapvetően befolyásolja a levegő beáramlási szögét és sebességét. Túl szűk nyílás a levegő idő előtti leesését, míg túl nagy a beáramlási sebesség csökkenését idézi elő. Szükség esetén az alacsonyabb légbeejtő ablak fölé szerelt ívelt lemez segítségével tudjuk a belépő levegő sebességét növelni és a mennyezet felé terelni. A légbeejtők feletti mennyezet lehetőleg legyen sima felületű, hogy a nagyobb sebességgel beáramló levegő ne ütközzön a mennyezeten akadályba (tartószerkezet, keresztirányú felfüggesztő gerendák, stb.), ami a középvonalba történő egyenletes áramlást akadályozná. A megfelelő kialakítású légbeejtők és statikus nyomás együttesen biztosítja az istálló levegőminőségének és hőmérsékletének a kontrollját, ami egyszerűen hangzik, de nagyon sok baromfitelepen fordul elő probléma a minimumszellőztetés alkalmazása során. Sokszor ezeket a problémákat az okozza, hogy a minimum szellőztetés alapvető négy követelményének nem felel meg az istálló működtetése. Nyomás megfelelő statikus nyomás, amely általában 0,25 cm vagy nagyobb, ami szükséges ahhoz, hogy a bejövő hideg levegőt jól bedobja az istálló közepére, így a hideg levegő keveredni tud a madarak felett a meleg belső levegővel, nem esik le a padozatra, hűlést vagy páralecsapódást okozva, ami az alom nedvességéhez vezet. Légbeejtő annak érdekében, hogy a statikus nyomás a levegőt bedobja az istálló közepe irányába, megfelelő számú szellőző légbeejtőre van szükség, amelyeket megfelelően kell kinyitni, nem túl keskenyre vagy tágra hagyva a légbeejtő nyílását. Beállítás a megfelelő ventiláció beállítás (ventilátorok és légbeejtők), hogy a bejövő levegő a nevelőtér egészében szétterüljön. Idő a minimum ventiláció ki-be ciklusidejének igazodnia kell a csibe méretéhez/korához, hogy a levegő minősége mindenkor fenntartható legyen. Nyomás, a statikus nyomás értékei A megfelelő minimumszellőztetéshez szükséges statikus nyomás beállítása, a hideg időjárás idején függ az istálló szélességétől. Gyakorlati szabály, hogy minden 0,025 cm vízoszlop működési nyomáshoz egy megfelelően nyitott légbeejtőnek kell a bejövő levegőt a szükséges 0,6 méter távolságra bejuttatni. A bejövő levegőnek a minimumszellőzés során el kell érnie a mennyezet legmagasabb pontját, mielőtt a csibékkel érintkezésbe kerülne. A 12 méter széles istállóban a jó induló cél a0,25 cm vízoszlop-nyomás, annak érdekében, hogy a beáramló hideg levegő elérje a mennyezet legmagasabb pontját. A szélesebb istállókban gondot jelent a beáramló hideg levegő eljuttatása a mennyezet legmagasabb pontjára. Miután az istállóban 0,36 cm vízoszlop-nyomásnál nagyobb nem ajánlott, ezért a széles istálló légterén belül keringető ventilátorokat kell használni, a minimumszellőzés támogatására, a szükséges légkeverés eléréséhez. Légbeejtés, légbeejtők száma, nyitásuk mértéke Döntést kell hozni arról, hogy az istálló külső falának mely légbeejtőit használjuk a minimumszellőzés során, amelyeket a használt ventilátorok száma alapján kalkulálunk ki. A minimumszellőzés kezdetekor 2 kisventilátort (91,5 cm átmérőjű) használunk, a légbeejtőknek ennek megfelelőnek kell lennie. Nagyon sok istálló nem zár kellően ahhoz, hogy két ekkora méretű ventilátort használjunk a minimumszellőzéshez. Ezekben az istállókban lehet, hogy 3 kisventilátort, vagy 1 kisventilátort és 1 nagy, alagútventilátort kell használni. Az istállókon jellemzően 50 légbeejtő található, amelyek a maximális légcseréhez, 4 alagútventilátor egyidejű használatával biztosítanak megfelelő légbeejtést. Mivel a minimumszellőzést csak 2 kisventilátor használatával indítjuk, ezért a légbeejtők 75%-ának zárva kell lennie. Ez biztosítja, hogy a légbeejtők megfelelő számú használata és a minimumszellőzés légcsere mennyisége (m3/óra) illeszkedjen egymáshoz. Az összes külső légbeejtő használata, 2 vagy 3 kisventilátor működtetése mellett súlyos hiba és a légbeejtők nem megfelelő nyitását eredményezi a jó légáramlat eléréséhez. Szinte minden esetben a légbeejtők nagyobb hányadának zárása szükséges az előnevelés első 7-10 napján. A jó kiindulás, ha csak légbeejtő (ez 50%-a az előnevelésre használt területen rendelkezésre álló légbeejtőknek) nyitását 15

16 Baromfi SZAKTANÁCSADÁS engedjük meg, és az összes légbeejtőt zárjuk az előnevelésre nem használt területen. A cél az, hogy mennyezeti légbeejtőket 3,8-5,0 cm-re nyissuk (ha az istállóban ezek kerültek beépítésre), míg az oldalfali légbeejtőket 5,0-6,3 cm-re nyissuk ki, minden minimumszellőzési ciklusban. Ezek a nyitási méretek alapvető javaslatok fém légbeejtő ablakok használatához. Ha a légbeejtők nem elégé nyitnak ki a szellőztetés indításkor, úgy néhány légbeejtőt zárjunk be, hogy a fennmaradók megfelelő nyílásra nyissanak ki. Egyszerű, könnyen kezelhető záró kilincseket lehet felszerelni a légbeejtőkre. Az istálló megfelelő légzárása biztosította vákuum a legjobb megoldás a légbeejtők megfelelő nyitásához, de ennek részleges hiánya esetén plusz ventilátor működtetésével kell a nyitáshoz szükséges negatív nyomást biztosítani. Ha a légbeejtők túlzottan kinyílnak, úgy további légbeejtők nyitásával kell biztosítani a megfelelő levegő beáramlást. Nagyon ajánlott füstgyertyák vagy narancsszínű szalagok használata, annak ellenőrzésére, hogy a beeső levegő valóban a mennyezet mentén, annak legmagasabb pontjáig utazik. A minimumszellőzés beállításának kritikus pontja a megfelelő légbeejtő nyitás és a belépő levegő sebessége. A levegő forrása és a ventilátorok száma Ne felejtsük el, hogy az előnevelés során a belépő levegőnek az előnevelésre használt területen keresztül kell áramlania és a ventilátoroknak kell azt eltávolítania. A légbeejtők számának, nyitásának szinkronban kell lennie a minimumszellőztetéshez használt ventilátorok összes teljesítményével (m3/óra). Az a levegő, amely a minimumszellőzés során elkerüli az előnevelésre használt területet, nem hasznos a csibéknek. Amikor a csibéket már az egész istálló területére engedjük, ne felejtsük el az előnevelésre használt területen néhány légbeejtő bezárást és a korábban előnevelésre nem használt területen néhány légbeejtő kinyitását, az egyenletes légeloszlás érdekében. A példának használt istállóban az előnevelésre használt területen egy kisventilátor, míg az istálló túlsó végén is egy kisventilátor található. Jellemzően ezeket a kisventilátorokat használjuk a minimumszellőzéshez. Ezek a ventilátorok egyenként m³/óra teljesítményűek, így a kettő működése óránként m³ levegő cseréjét biztosítja a minimumszellőzéshez. Néhány istállóban (telepen) egy kisventilátor és egy alagútventilátor kombinációjáét használják az épület mérete vagy/és légzárási problémák miatt. Minél kevésbé légzáró az istálló, annál több ventilátor erő szükséges a megfelelő légbeejtő nyitáshoz a szellőztetési ciklusok alatt. Idő, a szellőztetési ciklusok hossza Végül a minimumszellőzés ideje alatt szükséges szellőzési ciklusok időhosszát is ki kell számolnunk. Ez a számolás feltételezi, hogy az összes szellőztetett levegő az előnevelő területen keresztül mozog. Ezt a számot kell beprogramozni a vezérlés ötperces időszakaszába, biztosítva, hogy az istálló szellőztetése a hőmérséklettől és a fűtés beállításától függetlenül működjön, annak érdekében, hogy az istállóból a nedvességet eltávolítsuk és biztosítsuk a csibéknek a jó levegőminőséget. Ez a működési idő az indulási pont, de nem javasolt, hogy ennek hossza kevesebb legyen, mint 30 másodperc, az ötperces minimumszellőzési ciklusban. Amint a csibék kora és vízfogyasztása növekszik, a minimumszellőzés ciklusidejét szintén növelni kell, különben az istálló körülmények és a levegőminőség romlik. A ventilá ciós idő hozzáadása korrelációban lehet a vízfelhasználás növekedésével. A minimumszellőzés légteljesítményét, a madarak számát az istállóban, a madarak életkorát hétben, a szellőztetés idejének százalékát a teljes szellőzési ciklusban lehet kalkulálni tipikus körülmények mellett. A minimumszellőzés minta kalkulációja a következők szerint alakul Első lépésben a teljes légköbméter/óra/madár kalkuláció szükséges, amit a madarak számával szorzunk meg. Példánkban: az első héten, 0,17 m³/óra/madár légcsere szükséges, csibével az istállóban, 0,17* = m³/óra teljes légcsere szükséges. A szellőztetési idő hossza százalékban (ötperces ciklus hosszából) = teljes légcsere igény (m3/óra) elosztva a minimumszellőzéshez használt ventilátorok összteljesítményével (a ventilátorok teljesítménye eltérő lehet, soha ne becsüljük túl ezek teljesítményét). Példánkban: m³/óra teljes légcsere elosztva a két kisventilátor együttes teljesítményével, ami m³/óra = 0,12 = 12% *300 másodperc (ötperces ciklushossz) = 36 másodperc ventilátor bekapcsolási idő. Ennek megfelelően egy ciklusban (ötperces) 36 másodpercet működik a két kisventilátor, majd 264 másodpercet állnak, ami az indulási minimumszellőzés napos kortól. Tipikus minimumszellőzés ajánlás Hét Nap m 3 /h/madár , , , , , , , ,529 16

17 Baromfi SZAKTANÁCSADÁS A táblázatban látható minimális szellőzési értékeket 0-15 C környezeti hőmérséklet és az istállóban tiszta, száraz alom esetén lehet számolni. A letapadt alom esetén ezeket az értékeket növelni kell. A szellőzési időszakot növelni kell a cikluson belül szükség szerint, általában háromnaponta. Ezek az értékek kiindulási adatok a megfelelő minimumszellőzés beállításához. A levegő minősége és az istálló körülményei fogják meghatározni, hogy szükséges-e a szellőzési időszak növelése vagy csökkentése. A telepünk, istállónk szellőztetési specifikációit beszéljük meg a technológiát beszerelő cég szakembereivel, hogy azt precízen tudjuk alkalmazni. Ha az istállóban a relatív páratartalom 65% fölé emelkedne vagy az ammónia szintje meghaladná a 25 ppm értéket, úgy a kalkulált ventilátor ciklusidőhöz 15 másodpercet adjunk hozzá. Ha a páratartalom 50% alá csökken vagy por jelenik meg a levegőben, a ventilátor ciklusidő csökkenthető 15 másodperccel. Az istálló belső klímakörülményeit egyenként, kora reggel vizsgáljuk meg, hogy a minimumszellőzés esetleges változtatása szükséges-e. Egy egyszerű minimumszellőzés kalkulátor elérhető a következő honlapon is ( ahol az adatok megadásával azonnal kiszámolható vagy letölthető. Itt a telefonos verziók (iphone és Android) is elérhetők, amelyeket a telepen belül is tudunk használni, így az istállóban mindjárt korrigálható a minimumszellőzés beállítása. Ehhez a web applikációhoz a hozzáférés: A letöltéshez megfelelő telefonszolgáltatás és Internet hozzáférés szükséges az okos telefonon. A speciális útbaigazítás a mobil web kalkulátor installáláshoz és használatához a YouTube szekcióban vagy az egyetem honlapján is hozzáférhető. Ne felejtsük el, ha a megfelelő negatív nyomás, a korrekt légbeejtő nyitás, a megfelelő levegőforrás beállítás és a kielégítő szellőzési időhossz jól van beállítva a minimumszellőzési programban, úgy a termelőnek biztosítva van a hideg időjárás esetén is a napos állomány jó indítása. Az állomány korával és növekedésével a páratartalom emelkedik az istállóban, ennek megfelelően kell növelni a minimumszellőzés ciklusában a szellőztetett időszak mértékét, az alom és az istállóklíma elfogadható szintjének fenntartásához. A leggyakoribb hiba a baromfitelepeken a légbeejtők számának nem megfelelő megválasztása, azok lezárásnak hiánya. A ventilátorok, a negatív nyomás és a ventilátorok futásidejének helyes beállítása mellett is lehet hiba, ha a légbeejtők nyílása igen keskeny (0,6 cm-re nyitott) és a beeső levegő közvetlenül az etető- és itatóvonalakra csapódik, ami nem kívánatos eredményt hoz. Nedves alom, fázó madarak gyakran láthatók az istállókban, ahol az összes légbeejtő nyitva van a minimumszellőztetés ideje alatt. Miután a modern baromfiistállók kontroll rendszerek beállítása igen könnyű a számítógépen keresztül, a legjellemzőbb hiba, hogy a légbeejtők nyitását nem állítják be megfelelő módon, azaz ezt elfelejtik. A példaistállóban a telepítés után az előnevelő területen található légbeejtők 25%-át nyitották ki. Amint a csirkéket az egész istállóban szétengedik további 25% légbeejtőt kell kinyitni, de az egész istállóban egyenletesen elosztva. A légbeejtőket az istálló előnevelésre nem használt felében kell kinyitni, míg az előnevelésre használt területen be kell zárni belőlük, hogy a levegő eloszlása egyenletes legyen. Amint az állomány idősebb és további ventilátorok is működnek, a légbeejtőket ennek arányában kell kinyitni, hogy azok megfelelő légréssel bocsássák be a levegőt, aminek a mennyezet legmagasabb pontjáig kell eljutnia. *Auburn Egyetem Mezőgazdasági Akadémiájának oktatói, JessCampbell, Jim Donald, Dennis Brothers és Gene Simpson cikke alapján,the University of Georgia, Michael Czarik előadásai alapján. 17

18 Baromfi EGÉSZSÉGÜGY Madártetű atka A baromfiállományok egészségét veszélyeztető tényezők között ritkábban esik szó a paraziták okozta kártételekről. Dr. Bajcsy Előd, baromfi-egészségügyi szakállatorvos Szijjártó Pál, takarmánykiegészítő üzletág vezető A test felületet kívülről támadó, ektoparaziták körébe tartozó madártetű atka (Dermanyssus gallinae, red mite) vérszívásával árutojó és tenyésztojó állományok nyugtalanításában, fertőzés közvetítésével és jelentős gazdasági hátrány okozásában játszik szerepet. petéjét. Ebből 2-3 nap múlva fejlődik ki a 6 lábú lárva, ami 1-2 nap alatt vedlés után protonymphává alakul. A protonympha vérszívás céljából felkeresi a madarat, majd néhány nap múlva vedlést követően deutonymphává alakul. A deutonymphából szintén vérszívást követően 1-2 napon belül, vedlés után alakul ki a 8 lábú kifejlett atka. A nőstény atka vérszívást követően 12 órán belül képes nőstény lárva kifejlődése céljából petéket rakni. Érdekes, hogy a vért még nem szívott atka petéiből csak hím egyedek kelnek. A lárva, és az atka vérszívás nélkül is hetekig, hónapokig életképes maradhat, akár extrém körülmények között is. Ez akár 7-8 hónap, sőt ennél még lényegesen hosszabb idő is lehet. A peték túlélőképessége még nagyobb. Az atkák -20 C-on 1 hétig is túlélnek. Az atkának nincs szeme, csak fotoreceptorai vannak. Szaglása alapján tájékozódik. A baromfi által kilélegzett szén-dioxidot érzékeli a célállat felkeresése során. Rendkívül gyorsan elszaporodik. Az atka populáció egy hónap alatt 1500-szorosára növekszik. A populáció 99%-ának sikeres kiirtását követően a megmaradó 1% néhány hónap alatt ismét elfertőzi az istállót. Szaporodásukhoz C az optimális hőmérséklet Súlyos fertőzöttség esetén a parazita nappal is csoportosan láthatóvá válik az állaton, a tojáson vagy az istálló berendezési tárgyain. Az istállóban dolgozók a kezükön, karjukon érzik az paraziták mozgását, amelyek emberen viszketést, kellemetlen érzést okoznak. Érzékenyebb személyeken pontszerű bőrgyulladások, súlyosabb esetben allergiás tünetek jelentkezhetnek. A madártetű atka a madarak apró, pókszerű külső élősködője. A megtámadott állat vérével táplálkozik. Nem tartózkodik folyamatosan az állaton, azt éjszaka, vérszívás céljából keresi fel. Kerüli a fényt, az istálló és a berendezési tárgyainak réseiben, repedéseiben tartózkodik. A búvóhelyén szaporodik, a nőstények petéiket is itt rakják le. Életciklusa 7-10 nap, rejtett életmódot folytat. A nőstény a vérszívást követően órán belül rakja le a 3-7 db A paraziták által megtámadott állatokon nyugtalanság, idegesség jelentkezik, majd a fejfüggelékek sápadtságával is feltűnő vérszegénység jelentkezik. Ezen állatok ellenállóképessége csökken, egyéb fertőzések iránt fokozottan fogékonnyá válnak, az immunizálások rosszul működnek. Az ilyen legyengült madarakat a paraziták még intenzívebben keresik fel, ami végső esetben a nagy vérveszteség miatt elhulláshoz is vezet. A madártetű atka vírusos és baktériumos fertőző betegségeket, mint például a szalmonellózist, borreliózist, E. coli fertőzést és a baromfi kolerát is terjesztheti. Állomány szinten testtömeg gyarapodás visszaesésével és a tojástermelési szint csökkenésével kell számolni. A kiguruló tojások héja a vért szívott atkáktól jelentősen szennyeződhet. A szennyezett tojások mértéke 1-20% is lehet. Használt tojástálcával, göngyöleggel, állatszállító ketreccel könnyen behurcolható. Tojatás céljára nevelt jércével, második ciklusú, ún. letojt állománnyal szintén bekerülhet a még mentes telepre. Jelentősen hozzájárult a nyugati országokból leszerelt használt tojóbattériák felépítése a magyarországi baromfitelepek fertőződéséhez. Az ellenőrizetlen személy és járműforgalom 18

19 Baromfi EGÉSZSÉGÜGY szintén veszélyforrás, itt gondolni kell a besegítő vagy tömegmunkák során alkalmazott munkaerőre. Vad madarak (verebek, fecskék) és rágcsálók (egerek, patkányok) is közvetíthetik a fertőzést. A madártetű atka még hoszszabb ideje üresen álló istállóban is az új állomány betelepítését követően gyorsan elszaporodik, ha már nappal is láthatóvá válik, akkor a fertőzöttség súlyosnak értékelendő. Üres istállóban hónapokig is életképes marad, ezért elsődleges jelentőségű az istálló alapos takarítása, tisztítása, különös tekintettel az élősködők búvóhelyeire. A detergenst tartalmazó forró vizes mosás hatékonyabb. A falak, padozatok repedései, rácspadló, tojófészek vagy tojóbattéria rései, nehezen hozzáférhető részei kitűnő búvóhelyei lehetnek a parazitáknak. Fontos az épületek és a berendezések könnyen tisztítható állapotban tartása (repedések javítása a falakon, padozaton). Az all-in all-out üzemelési rendszer segíti az atkafertőzés átvitelének megakadályozását. A védekezést az általános fertőtlenítésre használt szerek mellett atkák elleni készítmények alkalmazásával kell kiegészíteni. Hatóanyagok széles köre áll rendelkezésre: szerves-klór vegyületek szerves-foszforsav észterek (Sebacil, ByeMite) piretrin és piretroidok (Neostomosan, Intermitox) karbamátok (CBM8 MV) amitráz (Apivar) fenolszármazékok (DEET, Predisan) endektocidok spinosin (Elector) Még néhány szer: Ticktox Bt, Phen-Phos, Butoflin. A nehézséget az okozza, hogy a szert a résekbe, zugokba, repedésekbe is kellő koncentrációban és mennyiségben kell eljuttatni ahhoz, hogy a hatását ki tudja fejteni. A szennyeződések jelenléte a hatékonyságot rontja. Az atka gyors életciklusa miatt az ellene használt készítményekre gyorsan kialakulhat a rezisztencia. Ezt a szerek cseréjével, rotációs vagy kombinált alkalmazásával lehet csökkenteni. Bizonyos irtószerek bennálló állomány kezelésére is alkalmasak, ezek azt a lehetőséget használják ki, amikor a búvóhelyről az állatra vándorló atkák a felületekre permetezett hatóanyagoktól kontakt módon mérgeződnek. Atka csapdákkal a fertőzöttség mértékéről is lehet tájékozódni, illetve a gyérítésben is jelentős szerepük lehet. A fizikai módszerek közül a fagyasztás, vagy a hőkezelés nagyon korlátozottan, kis hatékonysággal használhatóak. Vannak próbálkozások a riboflavin B2 vitamin vagy a fokhagyma és a citrusfélék kivonataival is. Baromfiállományra permetezett szer a Dergall, amely eltömíti az atkák levegőző (trachea) nyílásait, így azok fulladását okozza. Diatómaföld (diatomite) finomra őrölt formában az istálló berendezésekre juttatva kiszárítja az atkák bőrét, felületi mikrosérüléseket okoz, így az atkák pusztulásához vezet a használata. Alkalmazásához képzett személyzet és védőfelszerelés szükséges. Hasonló elven hat a mesterséges amorf kovaföld (Acaritec), amely nátrium-karbonátot tartalmaz, ozmotikus hatás révén irtja az atkákat. A diatómaföldhöz hasonló módon működik a szuperfinom szilikátokat tartalmazó Desintec M-Ex Profi 80 készítmény, amely stabilan kötődik a berendezési tárgyakhoz, az atkák vele érintkezve kutikula sérüléseket szenvednek és elpusztulnak. Új megközelítés a védekezésben a baromfiállománnyal etethető, növényi eredetű készítmények alkalmazása, amely a bőrön kiválasztódó anyagai révén riasztó hatású az atkákra, ezzel megakadályozható a paraziták vérszívása. Az Agrofeed Kft. a madártetű atkák távol tartására az ACARIFLASH készítményt takarmányon keresztül ajánlja az első héten 2 kg/tonna, a másodiktól pedig folyamatosan 1 kg/ tonna adagban. A védekezés komplex Acariflash Az ACARIFLASH alkalmazási lehetőségei Folyadék: ivóvízbe adagolva Por: takarmányba keverve Megelőzésre és kritikus időszakokban is sikerrel használható tojótyúkok és tenyészállományok kezelésére: Tojó istállóba való telepítéskor Csúcstermelésnél A fertőzöttség észlelésekor Alkalmazás Folyadék: 0,75 ml/l víz 4 napig, hetente, 4 héten keresztül utána 1 ml/l víz, 1 napig, hetente Por forma takarmányba keverve: Jelentős fertőzöttség esetén: 2 kg/tonna minden hónapban 1 héten keresztül Fenntartó kezelés: 1 kg/tonna Természetes, növényi alapú termék, három esszenciális olaj keveréke, amelyek hatásai egymást kiegészítik, továbbá támogatja a hámsejtek gyógyulását is. Hatása A baromfi bőrén kiválasztódó anyagoknak nagyon erőteljes taszító hatása van az atkák szaglószervére. Ennek következtében az atkák nem táplálkoznak, kiszáradnak, a nőstények nem szívnak vért és így nem szaporodnak. Működés Az ACARIFLASH távol tartja az atkákat, de közvetlenül nem öli meg őket, ezért a teljes atka mentesítéshez atkairtó szerek használata is ajánlott. Az ACARIFLASH előnyei A kémiai molekulákkal szemben az atkák rezisztensekké válnak, és néhány használat után már nem fognak hatni. Az ACARIFLASH több természetes és aktív molekulát tartalmaz, így rezisztencia nem alakulhat ki Az ACARIFLASH nem mérgező sem emberre sem állatra A kémiai anyagok a tojásban megjelenhetnek, de az ACARIFLASH nem Az atkák csoportba tömörülnek és kiszáradnak A tyúkok elhullása visszaesik A toll csipkedés és a nyugtalan viselkedés megszűnik A tojásminőség javul (pigmentáció) A tojástermelés javul: +1.5% átlagban 19

20 Baromfi EGÉSZSÉGÜGY jellegéből adódóan a higiéniára, a takarításokra, az atka elleni szerek alkalmazására még hosszabb időn keresztül szükség lesz. Mivel az ACARIFLASH hatására a paraziták fejlődési alakjai a vérszívás elmaradása miatt nem tudnak a következő fejlődési stádiumba lépni, ezért az életciklusuk gátolt, a fertőzöttségi fok kontroll alatt tartható. A rejtekhelyről előbújó atkák ellen alkalmazott szerek így hatékonyabban működhetnek. Az erőfeszítések eredménye hosszabb távon lesz látható. Tojás szag kontroll % Leminősített tojások Acariflash 7.63 Kontroll 0.5 ml/l 1 ml/l 2 ml/l Semmilyen negatív hatást nem okoz az Acariflash a tojások szagára. Acariflash: kísérlet n Tojótyúk (39 hetes kor) Erős atka fertőzöttség Kezelés 0.75ml/l víz 12 napig, utána 1ml/l 1 víz, 1 napig hetente Acariflash: kísérlet n tojótyúk (55 hetes kor) Erős atka fertőzöttség Kezelés: 1ml/l víz, 6 napig majd 1ml/l víz, 1 napig hetente július 15-július 21-július Start+8 hét Start+10 hét tojótyúk (55 hetes kor) Erős atka fertőzöttség elhullás: 7-8 tyúk/nap Acariflash Első 6 nap Kevesebb atka, de az elhullás még maradt Acariflash: kísérlet n 3 Acariflash 1ml/l liter 1 nap hetente tojótyúk Erős atka fertőzöttség Kezelés 1ml/l víz 6 napig, majd 1ml/l víz 1 napig hetente Az Acariflash használatának vége A tyúkok élénkebbek, és nem stresszesek Az elhullás megállt Az atkák kiszáradtak Acariflash: kísérlet n tojótyúk, Alacsony atka fertőzöttség 1 Kezelés 1ml/l víz 6 napig, majd 1ml/l víz, 1 napig hetente Tojástermelés% Az Acariflash használata előtt 89,42% Acariflash használata közben 91,33% 8-12 napok 91,9% A tenyésztő kommentjei a kezelés után: Kevesebb tollcsipkedés és nyugodtabb madarak Jelentősen csökkent az atkák száma a kezelés alatt Eltűntek az atkák a fészekből Csökkent az elhullás mélyalmon A tollazat és a taraj szín javult Jobb minőségű tojások Jobb tojástermelés Tojástermelés % a kezelés első 4 hetében 37 hét 92.5% 38 hét 93.47% 39 hét 93.76% 40 hét 93.40% A tojástermelés javult +1.2% Jobb tojáshéj szín Kevesebb és jobb állapotban vannak a toll csipkedett madarak +1,2% tojás termelés Acariflash 20 Összefoglalva ACARIFLASH megoldás a madártetű atkák káros hatásainak csökkentésére Költséghatékony termék, háromszoros megtérülési rátával Nagyon biztonságos Folyamatosan alkalmazható, kontrollált megoldás