Vadkereskedelem és vadászati turizmus #03 BÉRVADÁSZAT ÉS VADÁSZATI IRODÁK KÖZÖTT

Átírás

1 Vadkereskedelem és vadászati turizmus #03 BÉRVADÁSZAT ÉS VADÁSZATI IRODÁK KÖZÖTT

2 Bérvadásztatás A politikai helyzet stabilizálódásával a hatvanas évek közepétől dinamikus fejlődésnek indul a külföldiek bérvadásztatása. A német nyelvterületekről elsősorban a nagyvad iránt érdeklődők jöttek. Ebben az időszakban több világrekord agancsot viselő vad kerül terítékre (gím, dám, őz). Apróvadra és vízivadra olaszok érkeznek nagy számban vadászni (közülük sokan haza is viszik a lőttvadat).

3 Bérvadásztatás A magyarországi vadászati lehetőségek jó híre széles körben elterjed Nyugat-Európában. Az 1971-es nagy sikerű Vadászati Világkiállítás jelentős mértékben hozzájárul a Magyarország vadászparadicsom hírnév kialakulásához. Felmerült a politikai biztonság kérdése. A külföldi vadász nem mehet vissza ugyan arra a területre többször, ahol eredményesen vadászott, jól érezte magát, saját nyelvén tudott kommunikálni. A vadásztársasági tagok közül csak kevesen rendelkeztek golyós lőfegyverrel ez lendített a bérvadásztatáson illetve szerepe lehetett a nagyvad állomány növekedésében.

4 Külföldiek bérvadászata között Évek Kiadott vadászati engedélyek száma (db)

5 Bérvadásztatás A vadgazdálkodáshoz szükséges források egyik legfontosabb elemévé kezdett válni a bérvadásztatás. A vadásztársaságok bérvadásztatásból származó árbevétele 10 év alatt ( ) a hétszeresére nőtt! Ilyen dinamikus növekedést a mezőgazdaság kevés területén lehetett elérni. A vadászvendégek száma megduplázódott.

6 Vadásztársaságok bérvadászati bevételei között Év Bérkilövés árbevétele (1000 Ft)

7 Bérvadásztatás jelentősége A vadászati politikában túlsúlyos szerephez jut az export, a dollárbevételek növelése. A gazdaság eladósodása energiaárak begyűrűzése" 1976-tól a MAVAD közreműködésével jönnek létre a vadgazdálkodás területén is a termelési rendszerek, gazdasági társulások (szárnyasvad-tenyésztő telepek, vadaskertek, stb.) Cél volt az is, hogy a MAVAD-nál képződő fejlesztési alapok visszajussanak a termelőkhöz, a vadgazdálkodási szférába (Vadgazdálkodási alap). Növekszenek a felvásárlási árak, a bérvadászati tarifák.

8 Vadásztársaságok vadértékesítésből származó bevételei között (1000 Ft-ban)

9 A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása Politikai döntés eredményeként 1983-ban megszüntetik a MAVAD monopol helyzetét. Az erdő-, és vadgazdaságok (a kormány protokoll területei) a Mezőföldi Erdő - és Vadgazdaság keretében létrehozzák a VADEXet. Megtört a jég : több vadászatszervező vállalat alakul (VADCOOP, PEGAZUS, HUNOR, HUNTOURS, CIKLÁMEN stb.) A piac felosztása viszonylag zökkenőmentesen ment. A rendszerváltoztatás évében az összes bevétel: 70,0% - MAVAD, 23,5% - VADEX, 4,5% - HUNOR.

10 A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása A bérvadászat árbevételének megoszlása színesebb: MAVAD 65,8% VADEX 14,7% HUNOR 6,6% CIKLÁMEN 3,8% PEGAZUS 3,6% VADCOOP 3,0% HUNTOURS 2,5%

11 A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása Lőttvad felvásárlás, feldolgozás a MAVAD és a VADEX javára rendeződött, a meghatározó szerep a MAVAD-é maradt. Ennek meghatározó oka a már kialakított felvásárló-, hűtő- és feldolgozó kapacitás volt. Az élővad piac legfontosabb tárgya az élőnyúl volt. Kemény egyeztetések (harc) eredményeként a MAVAD részesedése 75% maradt, a VADEX megkapta a 25%-át.

12 A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása Ebben az időszakban erősen növekszik a vadkereskedelemből származó bevétel, de a párhuzamos exportjog nem vezetett az export tömegének növekedéséhez gyakorlatilag a meglévő árualap felosztása történt meg. Az árbevétel alapvetően a forint leértékelődése következtében növekedett. Az export és a belföldi árak eltérése a versenyhelyzet miatt csak olyan szintű külkereskedelmi nyereség elérésére korlátozódik, amely feltétlenük szükséges az export lebonyolításához és a fejlesztési alap képzéséhez.

13 A vadkereskedelmi monopólium fölszámolása Árak és árrendszer: 1968 után (új gazdasági mechanizmus) lép életbe a kettős árrendszer az export területén. Oka a nyereségelvonás az állami területek nyereségét megadóztatja az állam a vadászterületeket nem, lévén sportszervezetek Módszere: a vadásztársaság az általa exportált termék egy dollárjáért kevesebb forintot kapott, mint az állami vadászterület (erdőgazdaság vagy állami gazdaság). Az 1984-től érvényes jogszabályi háttér alapján a MAVOSZ jogosultságot kap fejlesztési alap átvételére a vadászati export üzletkörében. Ez és hasonló eredmények igazolják, hogy a MAVOSZ vezetése milyen jól kihasználta a politikai kapcsolatait a vadgazdálkodás érdekében!

14 Vadgazdálkodási Alap között mintegy 400 millió Ft áramlott vissza a vadgazdálkodókhoz. a MAVOSZ a vadásztársasági területekről származó export bevétele után 1 Ft-ot kapott vissza dolláronként. Ez szolgált a vadásztársasági területeken a szárnyasvadtenyésztés fejlesztésének forrásává. Ennek segítségével telepítették be több vadászterületre a dámot és a muflont is.

15 Lőttvad felvásárlás és feldolgozás A vadfeldolgozók egyre jelentősebb mennyiségű lőtt vadat vásárolnak fel. ezzel nem csökken a felvásárlási ár, a terjeszkedő vállalkozások a helyük és piacuk biztosítását tartják a legfontosabbnak, így az árverseny nyertesei a vadászterületek voltak. Közben kedvezőtlen események, amelyek visszavetik a felvásárlást, feldolgozást. Csernobil, állat-egészségügyi problémák (pl. tularémia).

16 Lőttvad felvásárlás és feldolgozás Vadfeldolgozó kapacitás növelése: MAVAD Vecsési feldolgozója mellett, VADEX Soponya (erdő- és vadgazdaságok) és Öreglak (erdőgazdaságok). Nyugati állat-egészségügyi követelményeket teljesítő üzemek, nagy kapacitással hamarosan nyersanyag ellátási gondok jelentkeznek. Megjelennek a külföldi érdekeltségű vállalatok a szőrben-bőrben exportra koncentrálva as évektől a hazai piacon is megjelennek a termékek (üzletek, vendéglátó létesítmények) Az 1970-es évek közepétől csökken a lőtt apróvad és nő a nagyvad értékesítése.

17 Bérvadászat árrendszere Nagyvad egyéni vadászat árstruktúrája: A trófea mérete: agancs tömege grammban, kg-ban, a szarvhossz cm-ben (inkább exponenciálisan növekvő árakkal) + érmes felár (bronz: 10%; ezüst 15%; arany 20%) Tarvad egységáron Sebzés: a becsült súly/hossz 50%-a (viták forrása) Hibázás egységáron (ha mégis lőtt vadat a vendég, nem számítják föl) Szolgáltatás (szállás, ellátás, járműhasználat, fegyver, lőszer, stb.)

18 Bérvadászat árrendszere Nagyvad társas vadászata: Napidíj (Standgeld) személyenként (létszámtól függően csökkenő/ degresszív) Elejtett vad ára (disznó, tarvad) alacsonyabb áron, mint az egyéni vadászatban. Napi minimum teríték (3 vad alatt a napidíj minimális része fizetendő, 5 vad esetén már a teljes összeg). Kerti vadászatok ára kb. 20%-kal magasabb. Szolgáltatás hasonlóan, mint az egyéni vadászatnál.

19 Bérvadászat árrendszere Apróvad egyéni és társas vadászata: Vadfajonként változó darabár (legdrágább a mezei nyúl, a fogoly és a liba) Nagyterítékű vadászatok (fácánhajtás) ára progresszíven nő a teríték függvényében. Gyakran elviszik a lőtt apróvadat (magasabb húsáron, mintha külön vette volna meg). Szolgáltatások ára hasonló, mint az előző variációknál.

20 Bérvadászat árrendszere Lőttvad árak alakulása: Fajonként változó ár működött. Legmagasabb volt az őz, azt követte a szarvas (nincs különbség a gím és a dám húsának árai között), a vaddisznó és a muflon volt a legolcsóbb (ez utóbbi nem volt jelentős). Csernobil (1986) katasztrofális hatással volt a lőttvad árakra szarvas 40%-al, az őz 25%-al, lett olcsóbb, a vaddisznó ára harmadára csökkent. A vadhúst importáló országok állat-egészségügyi követelményei igen magasak voltak, folyamatos fejtörést okozva a vadfeldolgozóknak.

21 Bérvadászat árrendszere Élővad árának alakulása: A mezei nyúl piaca/ára kedvező volt. Az élőfogoly is jó áron értékesült (de nem volt mit befogni). A fácán ára akkor esett vissza, amikor a tenyésztés általánossá válásával folyamatos minőségi problémák merültek föl (tollazat, röpkészség). A 80-as években gyakorivá váltak az élővad szállítmányoknál az állategészségügyi problémák és viták (tularémia, baromfipestis, stb.)

22 Vadkereskedelem a rendszerváltoztatás után (1989-től napjainkig) Az apróvad állomány további csökkenése és a nagyvadállomány növekedése jellemző. Két szakaszra tagolható: a 1996-os vadászati törvény megjelenéséig tartó időszak erdészet-vadászat konfliktus kiéleződése - nagyvadirtás törvényre várva állapot - bizonytalanság új szereplők megjelenése - földtulajdonosok, arrogáns természetvédelem az 1997-től a törvény hatályba lépésétől napjainkig terjedő időszak

23 Külföldiek bérvadászata A rendszerváltoztatást követően erőteljes nagyvadállományapasztás következett be az erdész-lobby nyomására. Az állomány csökkenése maga után vonta a külföldi vadászok számának fogyását is (inkább hullámzás). Az apróvad vadásztatása jelentőségében elmaradt a nagyvadtól. A kilencvenes évek elején a vadgazdálkodás árbevételének több, mint fele a külföldiek bérvadásztatásból származott.

24 Bérvadászat árbevételének alakulása (1000 Ft) Év Külföldi Belföldi lelövés szolgáltatás lelövés szolgáltatás

25 A vendégek német nyelvterület Meghatározó a német nyelvterületről érkezők száma, aránya (német, osztrák, svájci). Az ide látogató német vadászok száma a kilencvenes évek közepére csökken, majd ismét emelkedett. Hasonló lefutást mutat az osztrák vadászok számának alakulása is. A növekedést elsősorban a határ menti területek közelsége és a kedvezőbb árak teszik lehetővé. Jórészt csak a Dunántúlon vadásznak. Az utóbbi időben ezek a vendégek bérlőkké váltak (pauschale szerződések)

26 A vendégek német nyelvterület Aggasztó jelek figyelhetők meg ezekben az országokban: növekvő vadászat ellenesség, szigorodó szabályozások kiöregedő vadászok Európa egészében óriásit nőtt a nagyvad létszáma, nem kell külföldre menni! Változó vadászati szokások: régen évente 3-4 alkalommal (őz, gím, vaddisznó, fácán), ma évente egyszer, helyette Afrika, Amerika, orosz utódállamok. ezeken a helyeken kisebb lehet a vadászat biztonsága, de jávor, medve, argali, vastagszarvú kos vadászható.

27 A vendégek mediterrán régió Meghatározó az olasz vadászok száma, aránya, harmadikok a nemzetek rangsorában Meg kell állapítani, hogy 2000-től számuk csökken ( 20%-kal). Ez a kedvezőtlen jelenség minden bizonnyal összefüggésben van a védett madarak elejtésével kapcsolatos eseményekkel, valamint a Romániából hazánkon keresztül szállítani akart madárfajokkal (hazánkban védett énekes madarak, fürj, egyes récefajok). Az olasz vadászok száma mintegy felével csökkent az utóbbi 3 évtizedben. Változóban van az érdeklődési körük.

28 A vendégek mediterrán régió Régen kizárólag apróvadra (+őzsuta és tarvad). Ma egyre jelentősebb a nagyvad vadászata. Ennek oka a madárvédelem erősödése és a zöldek módszeres és hatékony ellen propagandája. Hiába utaznak olyan országokba, ahol jogszerűen lőhetnek sokféle apróvadat, de azokat nem tudják bevinni országukba. A csempészet pedig egyre kockázatosabb. Érzékelhetően növekszik a spanyol (és portugál) vadászok magyarországi érdeklődése től 45%-al nőtt a számuk (a növekedés imponáló, de abszolút számokban mégsem túl sok). Szerepük mégis fontos, mert a tavaszi őzbak és a kerti disznóhajtás iránt érdeklődnek leginkább. Nagy értékű vadászatokat vesznek után a gazdasági válság miatt visszaesett a számuk.

29 A vendégek skandináv régió Emelkedik a svéd, dán vadászok száma is, hasonló arányban, mint a mediterrán régióból érkezőké. Érdeklődésük elsősorban a vaddisznó és a fácán vadászata felé irányul. Nehezen fogadják el a trófea árának nálunk számított módját. Drágának tartják a bikák, bakok vadászatát. Nem értik miért kell többszörös árat fizetni egy g-os bakért, mint egy 300 g-osért. Skandináv vadászok disznóhajtásban nem lövik a nagyobb testű disznót, mert nem lehet tudni, hogy mennyivel kell többet fizetni, ha kan és hosszabb az agyara.

30 A vendégek különbségek A vadászati kultúra meghatározza az érdeklődést Amíg egy német vagy osztrák vadászt lázba hoz egy érdekes torz agancs, addig egy spanyol vadász puskát sem emel rá, vagy nem akarja kifizetni. Szerintük az ilyen bakokat a hivatásos vadásznak kell elejteni. Számukra értéket csak a szabályos agancsú bak/bika trófeája képvisel. A tömeges vadászatot sokkal jobban kedvelik (ld. monteria)

31 A vendégek más nemzetek Ha kisebb arányban is, de növekvő számban érkeznek hazánkba más vadászok ( fő/év): angol, belgák, hollandok, finnek, amerikaiak, oroszok. Mint ahogy a környező, volt szocialista országokból is egyre többen jönnek Magyarországra vadászni: szlovének, horvátok, szlovákok. Az utódállamokból sok újgazdag érkezik, sajátos vadász és más etikai normákkal.

32 Változnak a külföldiek vadászati szokásai A német, osztrák vadászoknak már nem csak Magyarország az úti cél, hanem a volt szocialista országok Lengyelország, Bulgária, Románia, FÁK Államok és Távol-Kelet Afrika, Alaszka, Kanada. Az olaszok érdeklődése nő a nagyvad vadászatok iránt. A mediterrán és a skandináv vadászkultúra nehezen fogadja el a hazai trófeás vad árakat és árrendszert. egyszerű, előre tudható árazást keresnek, zömében fix összeget akarnak vadászatra költeni Lemond a vadászatról, ha a tervezés során nem tudja jó közelítéssel meghatározni a költségeket. Oda utazik, ahol tudja a költségek végét. A csomagprogramok bizonyos feltételekkel megfelelnek ezeknek az igényeknek.

33 A földrajzi hely hatása a bérlelövési bevétel nagyságára Vadászati bevételek Megye Külföldi Belföldi bérlelövés szolgáltatás bérlelövés szolgáltatás Somogy Vas Veszprém Győr-Moson-Sopron Tolna Baranya Zala Pest Hajdú-Bihar Fejér Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád Bács-Kiskun Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Komárom-Esztergom Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Országos összesen

34 A vadászterület földrajzi helyzetének szerepe a bérvadásztatásban A Dunántúl elsősorban a nagyvad otthona, osztrákok, németek jószerint csak itt vadásznak. A Dunát ritkán lépik át. A Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon főként apróvad és őz él. Ide inkább olasz vadászok érkeznek csökkenő számban, illetőleg őzbakra főként spanyol csoportok jönnek. Az Északi Középhegység sincs kedvező helyzetben, mert a szarvas minősége közepes (gyenge), a muflont vissza kellett szorítani, a disznó jó (Zemplén), de a nagy távolság komoly hátrány.

35 A vadászterület földrajzi helyzetének szerepe a bérvadásztatásban A földrajzi és vadállományban lévő különbség azt eredményezte, hogy amíg Somogy és Vas megyékben évente közel 3 ezer, vagy azt meghaladó számú vadászati engedélyt adnak ki, addig Borsodban és Szabolcsban annak tizedét. Néhány dunántúli megyében nőtt (Baranya, Győr, Komárom), a többiben nem, vagy alig csökkent a kiadott engedélyek száma. Az apróvadas megyék szinte mindegyikében, (legerőteljesebben Szolnok és Bács megyékben 30-40%-kal) csökkent a kiadott engedélyek száma.

36 A belföldiek bérvadászata A hazai bérvadászatnak sokáig nem volt igazi létalapja: Kötelező volt a vadásztársasági tagság Nem volt belföldi árjegyzék, majd később olyan alacsonyak voltak az árak, amelyen a vadászatra jogosult nem adta el a vadászatot. A hazai bérvadászat az elmúlt 2 évtizedben óriásit növekedett A változást : a bérkilövő vadásztársaságok létrehozása, majd a kötelező vadásztársasági tagság eltörlése, a fizetőképes kereslet, és a versenyképes árak megjelenése hozta meg. Amíg 1994-ben a belföldi bérvadászoktól származó bevétel 153 millió Ft volt, addig ez 2012-ben meghaladta a 3 milliárd forintot.

37 A belföldiek bérvadászata A belföldi fizető vadászati piac további növekedése prognosztizálható: A közel 56 ezres vadásztársadalom több, mint 10%-a nem társasági tag. A külföldiek érdeklődése nem nő (telítődött a piac). A vadászati lehetőségek nőnek (nagyvad-állomány további növekedése, az apróvad-állomány csökkenése várható). A vadásztársasági tag egyre kevesebb vadászati lehetőséget kap térítésmentesen. A vadászatra jogosultak felismerték a hazai piac növekvő jelentőségét.

38 Belföldi lődíj A lődíj alku tárgya. Működőképesnek a külföldi díj 75%-a látszik. Eleinte túl alacsony árlisták, amelyeken a jogosultak nem voltak hajlandóak eladni a vadat. Általában a maradékelv működik. Amit a külföldiek nem vesznek meg. Vannak kivételek, de azok a vadászok teljes árat fizetnek (magyarországon is van egy gazdag és fizetőképes réteg!)

39 A bérvadászat árbevétele, árak A bérvadászat a legjelentősebb bevételi forrás, az éves vadászati árbevételnek átlagosan fele. Az árbevétel évente dinamikusan nő, de a növekedésnek nem a piac bővülése, hanem az infláció (a forint romlása) az oka. Az árak (lődíjak) magasak, a vadászatok nem adhatók el könnyen. Az elmúlt 10 év alatt a külföldi vendégek esetében bérvadásztatásból származó bevétel több, mint 3x, a szolgáltatásból származó bevétel duplájára nőtt.

40 A bérvadászat árbevétele, árak Az árstruktúránk a német vadászati rendszerhez van igazítva. A nem trófea-centrikus szemléletű vadász nem nagyon tudja elfogadni. Árjegyzéki árak, csomagárak. Engedmények (szarvasnál, őznél főszezon után, a selejtezési időszakban, vaddisznónál nyáron) Kedvezmények (törzsvendégeknek, csoportoknak). Áralkuk (több iroda ajánlatát kéri a vendég)

41 Vadászatszervező irodák

42 Vadkereskedelem a rendszerváltoztatás után (1989-től napjainkig) Bérvadászat - az exportjog liberalizálása Az 1988-ban elfogadott Gazdasági törvény lehetőséget adott gazdasági társaságok alakítására (Bt., Kft., Rt. stb.) ben számos (mintegy 200) vadászatszervező iroda alakult. Káosz és csődök jellemzik ezt az időszakot. Több külföldi (szélhámos is) vegyes vállalatot alapít (ez a vadkapitalizmus időszaka a vadgazdálkodásban). A forint erős inflációja.

43 Vadászatszervező irodák helyzete Hasonló folyamatok zajlottak le a turizmus területén is (a vadászatszervező irodák erre a szakterületre kerültek besorolásra). A szakminisztérium (IKM) rendeletekkel szabályozza az utazási irodák alapításának feltételeit: évi I. törv. a belkereskedelemről 2/1992 (I.13.) IKM rendelet 16/1992 (V.26.) IKM rendelet 7/1994 (III.10) IKM rendelet 213/1996 (XII.23) sz. Kormányrendelet az utazásszervező és közvetítő tevékenységről. 62/2001 sz, Kormányrendelet a 213/1996 sz. rendelet módosításáról. 20/2007 (II. 20.) sz. Kormányrendelet a 213/1996 sz. rendelet módosításáról.

44 Vadászatszervező irodák helyzete Iroda alapításának és működésének feltételei: Az iroda nevének és tevékenységének pontos meghatározása Címe, telefon, telefax számai Társasági szerződés, ill. egyéni vállalkozói igazolvány Statisztikai jelzőszám Adószám Az irodahelység bérleti szerződése, vagy tulajdoni lapja Nyilatkozat az árbevétel nagyságáról Záradékolt igazolás a vagyoni biztosíték elhelyezéséről (az árbevétel min. 12%-a) A tevékenységért felelős személy megnevezése Utazásszervezői minősítő vizsga (vagy ennek megfelelő, jogszabályban előírt végzettség, ill. gyakorlat.) Szakképesítés igazolása Nyelvvizsga igazolása Munkaszerződés

45 Vadászatszervező irodák helyzete Csak a feltételek teljesítő irodákat jegyzik be. Ez a feltétele annak, hogy az iroda vadászati engedélyt válthasson az kormányhivatalnál és azt forgalmazhassa biztosítást köthessen a beutazó vadászvendég számára. Javult a helyzet, de az ellenőrzés hiányzik A vadászati turizmus szélesedik volt szocialista országok konkurenciája erősödik, változnak a vadászok szokásai egzotikus vadfajok vadászata (Afrika, Amerika).

46 Vadászatszervező irodák helyzete Az iroda minősítése lehet: Nemzetközi utazásszervező, közvetítő Belföldi utazásszervező, közvetítő A tevékenységi köre feljogosíthatja: Kiutaztatás: Saját szervezésben Külföldi utazásszervező közvetítőjeként Belföldi utazásszervező közvetítőjeként Külföldről külföldre történő utazásszervezésre Külföldi szálláshely belföldi értékesítésére

47 Vadászatszervező irodák helyzete A tevékenységi köre feljogosíthatja: Beutaztatás: Közvetlenül (saját szervezésben) Külföldi utazásszervező megbízása alapján Közvetítés Belföldi utazásszervezés: Saját szervezésben Belföldi utazásszervező közvetítőjeként 2010 körül mintegy utazásszervező irodából kb. 120 vállalkozás megnevezésében volt utalás a vadászatszervezői tevékenységre. Becslés alapján mondhatni, hogy kb. húsz vadászatszervező iroda produkálja az éves bérvadászati árbevétel mintegy 70-80%-át.

48 Vadászatszervező irodák helyzete A vadászatszervezői tevékenység sokban eltér a klasszikus utazásszervezéstől: Szinte csak beutaztatásról van szó. Kevés iroda szervez magyaroknak külföldre vadászatot, még kevesebb külföldieknek külföldre. A vendégek döntően egyéni programra jönnek, kevés a csoportosnak tekinthető út. Az utak engedélyhez kötöttek (meghívólevél, vadászati engedély + biztosítás, fegyverbehozatali engedély). A külföldi vadászok az európai uniós fegyverútlevéllel hozhatják be vadászfegyverüket, de a fegyver használatához illetve az EU-n kívüli vadászok számára a behozatalhoz is szükséges a meghívó levél, amit rendszerint a vadászatszervező küld ki a vadásznak még indulása előtt.

49 Vadászatszervező irodák helyzete A programok rendszerint nagy értékűek, több naposak. Minden egyes program külön előkészítést, szervezést igényel (az iroda a tour-operator) A vendég szolgáltatást és terméket (trófea) vásárol, ezért exportra is sor kerülhet (EU-n kívüli országok állampolgárai esetében), emiatt fontos dokumentumokkal kell ellátni a vendégeket (számlák, vámokmányok, állat-eü. igazolások, stb.). A vadászat többnyire az iroda árjegyzéke alapján kerül elszámolásra.

50 Az irodák és a vadászterületek kapcsolata A tartós, korrekt kapcsolat kölcsönös előnyökkel jár a terület megbízható vadászatot ad, az iroda hoz vendéget, kifizeti a vadászat árát. Szerződések vendég vadász iroda vadászterület saját számlásak (kockázat az irodánál) - az iroda fizet a területnek akkor is, ha vadász csúszik a fizetéssel vagy nem fizet. jutalékosak (kockázat a területé) csak akkor fizetik ki a területnek a vadászat értékét, ha vadász fizet az irodának.

51 Vadászatszervező irodák helyzete Sok vadászatra jogosultnak van saját árjegyzéke (pl. erdőgazdaságok), akkor többnyire az az elszámolás alapja. Az ár gyakran alku tárgya (eltérés az árjegyzéki ártól). A program ára előre nem szedhető be a vendég(ek)től, mert a vadászat sikerességétől függ a vadászat teljes költsége, amely csak a program végén derül ki (gyakori a szerződéstől eltérő teljesítés). A belföldi bérvadászat szervezéséhez ritkán veszik igénybe az iroda közvetítő tevékenységét.

52 Az irodák és a vadászterületek kapcsolata Jutalék mértéke: Iroda kér? Terület ad? Ki van erősebb pozícióban? Erdőgazdaságoknál alacsonyabb (8-12%), társasági területeken magasabb jutalék (15-20%) Fizetési tételek: vadászat és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások.

53 Az irodák és a vadászterületek kapcsolata Szervezési jutalék: EUR/fő (vendég fizeti az irodának) Vadászati engedély: Ft/30 nap Felelősség biztosítás: Ft/hó Ezeken felül van a jutalék a területtől, ami a vászat értékének (20)%-a.

54 Az irodák és a vadászterületek kapcsolata Szolgáltatások: Szállás (vadászházban, panzióban, szállodában) nációnként változó igény Ellátás, étkezés Jármű használat Trófeabírálat Fegyver, lőszer Kiránduló programok szervezése

55 Iroda és a vendég kapcsolata Bizalmi kapcsolat A vendég igénye a meghatározó Egy vendég gyakran két-három irodával tart kapcsolatot (1.iroda őzbak, 2.iroda fácán, 3. iroda vaddisznó hajtás). Vendégkör megőrzése Kié a vendég? (a területé?, az irodáé?) Fizetési morál (nincs előre fizetés!) Viták rendezése