Állatkísérletek Elmélete és Gyakorlata- B szint

Átírás

1 Szegedi Tudományegyetem ÁOK Állatkísérletek Elmélete és Gyakorlata- B szint Sebészeti Műtéttani Intézet december 06-december 15. Referencia szám: AA1.0/2015; AB1.0/2015 Core modul 5/1 A fájdalom, szenvedés, stressz faj specifikus felismerése és megítélése; A kísérleti állatok leggyakoribb faj specifikus betegségei. Dr. Gaál Balázs SZTE Sebészeti Műtéttani Intézet I. szemeszter

2 A FÁJDALOM ÉS SZENVEDÉS FAJ SPECIFIKUS FELISMERÉSE ÉS MEGÍTÉLÉSE

3 Az általános állapotfelmérés, megítélés alapelvei gazdasági-, és társállatok - laboratóriumi kisemlősök A tudományos kutatás során, a fájdalom és szenvedés felismerésében és a mértékének a megítélésében, a fő probléma a felhasznált állatok többségének kis mérete. Ahhoz, hogy a fájdalom és a szenvedés felismerése alapos legyen az ilyen állatokon, minden egyes állatot külön-külön meg kell figyelnünk, noha általában csoportban tartjuk őket. Fontos, hogy az állatoknak ne csak a fájdalom és szenvedés során tapasztalható válaszait, tüneteit határozzuk meg ( kategóriák ), hanem azok mértékét, fokozatát (alkategóriák) is. Egyedi ( individuális ) jellemzők kizárása ( változékonyság ).

4 Fájdalom : egy kellemetlen érzékelés és emocionális élmény, lehetséges vagy tényleges szövetkárosodáshoz kapcsolódva Szenvedés (distressz) : elzárkózó állapot, melyben az állat képtelen teljesen alkalmazkodni a káros ingerekhez és az általuk okozott stresszhez. A fájdalomnak, szenvedésnek többféle negatív következménye van (stressz válasz), mert számos élettani funkció is zavart szenved - torzulnak a kísérleti adatok. Az állatjóléti szabályozásoknak is kulcskérdése, hogy az állatok fájdalma minimális legyen. Tehát a fájdalmat, szenvedést mind erkölcsi, mind tudományos okokból minimálisra kell csökkenteni!

5 A fájdalom felismerése A legfőbb különbség az állatok és az ember között, hogy az emberek verbálisan be tudnak számolni a kellemetlen érzékelési és érzelmi élményeikről. Ellenkező bizonyítékok hiányában valószínűsíthető, hogy ami fájdalmas az embernek, az fájdalmas lesz az állatnak is.

6 Az akut fájdalom első fázisa általában együtt jár egy adott ártalmas ingerrel, vagy nagyon gyorsan követi azt. pupillatágulat, pulzus- és légzésszám emelkedés, vizeletbélsár ürítés egyszerű, gyors reflex válasz - elhúzódás, elrántás hangadás a fájdalmas terület nyalogatása, megrázása, kaparása. Az akut fájdalom második szintjéről akkor beszélünk, amikor az ártalmas ingert ismételjük, vagy egy korábban keletkezett seb gyógyul a viselkedésmintázatban is változások : hangadással kísért vonakodó mozgás ingerlékenység, rendellenes testtartás rövidebb étvágytalanság

7 Szenvedés, gyötrelem ( distressz, distress ) : Elhúzódó, krónikus fájdalom (betegség; sérülések, sebészeti beavatkozások utáni állapot), vagy diszkomfort aggodalom és depresszió (passzivitás, apátia) Tünetei, főleg annak kezdeti szakaszában nehezebben megítélhetőek, ezért gondos megfigyelés szükséges. Az állatok megjelenésében és viselkedésében ( magatartásminták ) következnek be változások: - pszichomotoros nyugtalanság, agresszivitás, védekezés, - visszahúzódás, nyugodt hely keresése, - a mozgás jellegének megváltozása (púposított hát, lassú járás), - elnyomott testhelyzet felvétele, - étvágytalanság, fogyás - apátia, a testápolás hiánya - hanghatások.

8 Szükségtelen az olyan jelekkel, tünetekkel foglalkozni, melyeket nehézkes észlelni és mennyiségileg meghatározni emlősökön, mint pl. a vérnyomás Az első lépés egy állat jólétének a megítélésében, hogy tisztában legyünk az adott faj normál viselkedésével, megjelenésével, élettani és anatómiai jellemzőivel. A megfigyeléseket megfelelő számú állaton kell elvégezni, hogy az megbízható legyen. A törzsek szerinti, az életkorból, ivarból és egyéb egyedi jellemzőkből, éjszakainappali életmódból eredő különbségeket figyelembe vétele. A kisrágcsálókat és nyulakat a részletes fizikális vizsgálathoz manuálisan rögzíteni szükséges. Célszerű az állatok vizsgálatának egy standard (szabvány) módszerét alkalmazni és hasznos az eredményeket egy megfelelő adatlapon rögzíteni ( dokumentálás ). Az általános vizsgálaton kívül tapasztalt egyéb tünetek, válaszreakciók, megfigyelések + speciális tesztek eredményének rögzítése

9 Az egészséges laboratóriumi rágcsálók jellemzői éber, aktív és kíváncsi viselkedést mutat, Óvatosság és türelem kell az éjszakai aktivitást mutató fajokkal - a patkány, az egér és a hörcsög - a nappali órákban általában alszanak (nem várt reakciók! ) Az ilyen fajoknál a meg-megszakadó, vagy megnyúlt idejű alvásminták gyakran utalnak fájdalomra vagy szenvedésre. megfelelő hőmérsékletű, meleg tapintatú, egyértelmű izomtónussal, a szőrzet tiszta és jól gondozott, kopasz foltoktól mentes, fénylő felülettel. Kivételt képez a nyulak szőrzete vedlés idején. Borzalt szőrzet, csökkent gondozás, vakaródzás, szennyezettség = egészségromlás

10 testfelületén jó izmoltság, duzzanatoktól és gyulladásos reakcióktól mentes, megfelelően feszes bőr, Kitüntetett terület nyalogatása, rágása, vagy kaparása = irritáció vagy fájdalom orrból és szemekből váladék nem ürül a mozgás vontatottságtól mentes, minden végtag azonos mértékű használatával Az imbolygó, rogyadozó, vagy körmozgás egészségkárosodásra utal. rendszeres evés, ivás, vizelet- és széklet ürítés 24 órán keresztül ezeknek a hiánya = megromlott jólétét, egészségi állapot Rágás vagy nyelés zavarai - fogrendellenességek.

11 a légzés szabályos, egyenletes, a fajra jellemző ütemű A légzéshez kapcsolódó szokatlan hangok, zörejek kórosak. A légzésszámot növelhetik a rögzítés, szorongás, vagy a magas környezeti hőmérséklet viselkedés Alapvetően társas lények - izolált tartása természetellenes, káros. Nem agresszívek az emberrel szemben, de a megfogást kerülik. Megfogáskor nem várt agresszív viselkedés = fennálló fájdalmas állapot. Megfogáskor teljesen közömbös, engedékeny viselkedés = moribund állapot. Megfékezéskor, rögzítéskor heveny fájdalomra utaló tünetek (agresszivitás, küzdés, hangadás, vizelet- és székletürítés = természetes válasz a félelemre.

12 Lehetséges eltérések / vizsgálati szempontok / Az alább felsorolt jellemző kategóriákon ( mit vizsgálunk? = vizsgálati szempont rendszer ) belül olvashatók a lehetséges elváltozások / tünetek és fokozatok ( mit tapasztalhatunk? ). Fizikális jellemzők A szemek A légzés A megjelenés csukott / beesett / váladékos szapora / nehezített / ziháló / felületes / prüszkölő szennyezett szőr / ritkább szőr, kopasz foltok / borzolt szőr / dehidratáció / fekélyes bőr

13 Vizelet/székletürítés fokozott / elmaradó / hasmenés / székrekedés Viselkedés félénk, tartózkodó / közömbös / levert / aggódó / zavarodott, zavart tudatú / izgatott / ingerlékeny / agresszív Reflexek tág pupillák / szűk pupillák / elhúzás, elrántás / izomrángás / nem reagál Aktivitás alvás - ébrenlét mintázat / felfedező viselkedés / elkerülő,elhárító viselkedés / evési - ivási szokások / ápoló - törődő viselkedés hiánya / túlzott törődés - ápolás / vakaródzás / nyalakodás / öncsonkítás

14 Testtartás púposítás / nyak feszítése / felhúzott has / a test feszítése, nyújtása / abnormális testtömeg eloszlás Helyváltoztatás vonakodó mozgás / sántaság / bizonytalan mozgás / ataxia / körkörös mozgás /a végtagok abnormális pozicionálása vagy súlyviselése Hangképzés ( Hangadás ) aggodalmas / rekedt Általános alacsony testhőmérséklet / színváltozás (szőr, bőr) / remegés / izomrángás / görcsök / korrigáló reflexek

15 Ezeket a kritériumokat felhasználva, megfelelően kialakított táblázatos formátumban, lehetővé válik, hogy értékeljük a 6 leggyakoribb laborállat faj ( egér, patkány, tengerimalac, hörcsög, gerbil, nyúl ) egyedeinek jólétét, egészségét. Az állatok abnormális állapotának, fájdalmámak, szenvedésének felismerése elsősorban az egyes fajok megfigyelhető, normál állapotának ismeretén alapul. Máshogyan fogalmazva, a felismerés a korábbi tapasztalatokon, a tudatosságon és a megfigyelésre való hajlandóságon múlik.

16 Az egér A laboratóriumi egeret több száz generáció óta szelektíven tenyésztik a legkülönfélébb jellemzők, tulajdonságok irányában. Ennek eredményeképpen szignifikáns különbségek láthatók az egyes törzsek viselkedésében, valamint a különböző vegyületekre és ingerekre adott válaszaik esetében. Fájdalmat okozó beavatkozást követően megnövekedett alvási időt láthatunk, továbbá egy testtömeg vesztéses periódust, amely hamar normalizálódik, ha az állat a felépülés fázisába kerül. A borzalt szőrzet, csapzott megjelenés egyértelműen a fájdalom és szenvedés jelének tekinthető. A beteg egerek gyakran az együtt tartott társaktól elkülönülten tartózkodnak.

17 Szem: szemhéjak csukva, beesett szemek, szemváladék. Légzés: nehezítet légzés, ha a légzőszervek érintettek, szörtyögés ( csattogás ). Megjelenés: borzalt, csapzott szőrzet, súlyvesztés, kiszáradás, az izomtömeg csökkenése a háton. A beesett has = üres bélrendszer. Hideg test ( testhő csökkenés ) Viselkedés: mindinkább agresszívvá válnak fájdalom vagy stressz esetén, harapnak. Később tartózkodó, elhúzódó, apatikus. Aktivitás: visszahúzási reflex, küzdés, harapás, a fájdalom helyének vagy az érintett területnek a harapása, általános aktivitás növekedés, alvászavar. Testtartás: púposított hát, alvó póz Helyváltoztatás: fájdalmas mozgás, bizonytalan mozgás, körmozgás, felborulás. Hang: a fájdalom korai fázisában agresszív hangképzés, később csökkenő Általános: testhőmérséklet csökkenése, ha az állapot romlása fokozódik.

18 Az egér Kulcs tünetek : visszahúzó reflexek, harapás, borzalt szőr, púposított hát, beesett szemek és has, dehidratáció, testtömeg vesztés.

19 A patkány A patkányok általában kíváncsiak, tanulékonyak, és kevésbé agresszívak akár a fajtársakkal, akár az emberrel szemben, mint az egerek. Az akut fájdalom és a distressz általában folytonos hangadással és küzdéssel jár. Gyakran nyalogatják és védelmezik a fájdalmas területet. A krónikus fájdalmat a terület fokozott vakarása jelzi. Fájdalom és distressz esetén jellemző az alvási pozíció ( has felé befordított fej ) felvétele, de az alvási periódusok zavartak illetve megnyúltak lesznek. A szőrtakaró állapotának romlása és testtömeg vesztés is kapcsolódik az állapothoz. Ismételt, fájdalommal és szenvedéssel járó beavatkozások során az állatok agresszívabbá válnak és nem hagyják magukat megfogni.

20 Szem: beesett szemek, félig csukott szemhéjak, szemváladék, vörös szem, pápaszem. Légzés: szaporább légzés, prüszkölés, orrváladék Megjelenés: borzalt, csapzott, gondozatlan, szőrzet, esetleg szőrkihullás. Általános testtömeg vesztés, kiszáradás = csökken a bőr feszessége, rugalmassága. Széklet-vizelet: azonnali válasz a félelemre, kevésbé egyértelmű fájdalom és stressz esetén.. Viselkedés: kezdetben fokozott óvatosság, vagy agresszivitás + harapás veszély, idővel nyomott és tartózkodó. Aktivitás: krónikus esetben - zavart alvásminták, evés, ivás beszüntetése, érdeklődés csökkenése, elkerülő magatartás. Helyváltoztatás: mozgásszervi vagy hasi fájdalom - óvatos járás, vagy sántítás, magas lépések, kacsázó járás, egyensúlyzavar - körmozgás Hang: akut fájdalom korai fázisában agresszív hangképzés, különösen megfogáskor, elhúzódó fájdalom vagy a stressz - fokozatos csökkenés Általános: testhőmérséklet csökkenése = állapot jelentős romlása. Sápadt megjelenés = anaemia

21 A patkány Kulcs tünetek: Élénk hangképzés, küzdő magatartás, nyalogatás/elrejtés, testtömeg vesztés, borzalt szőrzet, púposított hát, testhőmérséklet csökkenés.

22 A tengerimalac A tengerimalacok éber és félénk állatok, próbálják elkerülni a megfogást és a rögzítést. Mindennemű kezes viselkedés arra utal, hogy nincsenek jól. Élénk hangadás jelentkezik kevésbé jelentős, vagy átmeneti fájdalomnál is. Tartós fájdalom esetén sokat alszanak.

23 Szem: szenvedés esetén fakó, beesett szemek. Légzés: folyamatos fájdalmas, stresszes inger esetén szapora légzés, betegség nehezített légzés Megjelenés: sokszor testtömeg vesztés, gyakran szőrhullás, hámló, korpázó bőr, kiszáradás Széklet-vizelet: hasmenés gyakori Viselkedés: agresszivitás ritka. Fájdalom vagy stressz: félénkség fokozódik a reagálás teljes hiányáig. Aktivitás: csoportban agresszív lehet. A fogak rendellenessége táplálkozási zavarhoz vezethet + bőséges nyálzás. Testtartás: ívelt, púposított hát = hasüregi fájdalom. Helyváltoztatás: fájdalmas állapotra utaló mozgászavar, óvatos járás - talpfekély. Hang: egészséges tengerimalacoknál is gyakori, különösen a megfogásukkor. A hangadás csökkenése = tartós fájdalom, vagy distressz. Általános: testhőmérséklet csökkenés, könnyűnek a test és nincsen izomtónus

24 A tengerimalac Kulcs tünetek: Küzdő magatartás, elhúzás, elhúzódás, hangképzés, elfogadó magatartás a megfogáskor és rögzítéskor, borzas szőr, reagálás hiánya.

25 A nyúl Nagyon nehéz a fájdalom, vagy a diszkomfort felismerése, mert rendkívül elfogadó, beletörődő magatartást mutat nyilvánvalóan fájdalmas és szenvedést okozó beavatkozások esetén. Ez a magatartás a vadonban tanúsított, túléléshez nélkülözhetetlen viselkedésben gyökerezik. Még az egészséges nyulak sem tanúsítanak kíváncsi, felfedező magatartást, nincs igényük túl sok mozgásra, ezért az egészséges állapotnak ez az egyébként megbízható indikátora itt korlátozottan használható. Az étel és ital visszautasításából és a növekvő fényérzékenységből következtethetünk általában a fájdalom fennállására.

26 Szem: pislogóhártya előesés, fényérzékenység Légzés: szapora légzés - félelem, vagy a tüdő betegsége, orrfolyás Megjelenés: kondícióromlás nehezen látható, kiszáradás gyakori, bálsár szennyezés Széklet-vizelet: székrekedés, hasmenés, vizeletürítési zavar gyakori Viselkedés: betegség, tartós fájdalom vagy stressz - növekvő depresszív viselkedés, súlyosbodó tompultság, fénykerülés. Aktivitás: takarmányt és a víz visszautasítás, túlzott szőrnyalogatás. Testtartás: súlypont áthelyezés, test nyújtása fekve, ferde fejtartás Helyváltoztatás: fájdalmas mozgás - leginkább talpfekély Hang: ritka. Rövid hangadás hirtelen fájdalom esetén Általános: nincsenek.

27 A nyúl Kulcs tünetek: Nehezen reagáló, étel, ital visszautasítása, befele fordulás a ketrecben /fényérzékenység, hangadás megfogáskor

28 Az aranyhörcsög Az egészséges állatok szinte egész nap alszanak, nagyon ritkán lehet őket megfigyelni. Általában agresszívak a fajtársaikkal szemben. Megfogásukkor aránytalanul hangos csikorgó hangokat hallatnak és agresszív mozdulatokat tesznek.

29 Szem: szemváladék megjelenése gyakran Megjelenés: betegség, tartós stressz esetén testtömeg vesztés. A bőr normálisan is laza. Széklet-vizelet: ha hasmenés jelentkezik, az bőséges és vízszerű, húgyúti probléma gyakrabban Viselkedés: fokozott agresszív viselkedés lehetséges megfogáskor, vagy unalom esetén fokozott depresszió Aktivitás: tartós stressz - nappali alvási periódusok megnyúlhatnak, növekvő bágyadtság Testtartás: púpos testtartás, vonakodó mozgás hasűri fájdalom, oldalfekvés - moribund Helyváltoztatás: normál járás megváltozása - mozgásszervi fájdalomnál. Hang: szenvedésnél és megfogáskor is magas, panaszos, csikorgó hang. Általános: hipotermia, súlyvesztés, farok nedvesség.

30 Az aranyhörcsög Kulcs tünetek: testtömeg vesztés, fokozódó agresszió vagy depresszió, megnövekedett alvási periódus

31 A KISÉRLETI ÁLLATOK LEGGYAKORIBB FAJ SPECIFIKUS BETEGSÉGEI

32 Mikrobiológiai környezet egészség, fertőzöttség, betegség A létesítményért felelős személynek biztosítania kell az állatok rendszeres ellenőrzését,az elhelyezés felügyeletét és állatorvos vagy más illetékes személy részéről történő gondoskodást! Mikrobiológiai és járványtani alapfogalmak Kórokok : - ( öröklődő rendellenességek ) - élettelen ( fizikai - kémiai ) - élő ( egy- vagy többsejtű élőlények ) A potenciális kórokozók lehetnek : - élősködők - gombák - baktériumok - mycoplasmák - rickettsiák - vírusok

33 Fertőzés : melynek során egy mikroorganizmus vagy parazita társult viszonyba kerül az állati szervezettel, függetlenül attól, hogy okoz-e betegséget vagy nem. fertőzöttség betegség A megbetegedést okozni képes mikroorganizmusok lehetnek - feltétlen ( obligát ) kórokozók, vagy - esetleges ( fakultatív ) kórokozók A fertőzés, betegség kialakulása függ még : - a kórokozók faj- és fajtaspecifikusságától, - fogékony szervezet jelenlététől Tünetmentes ( latens ) fertőzöttség - szubklinikai betegségek

34 A kórokozó behatolása lappangási idő (elszaporodás ) tünetek A tünetekben megnyilvánuló betegség kimenetele sok tényezőtől függ, ezek alapján lehet : - nem végzetes - elhullást okozó A kísérleti állatok fertőződésének forrásai : - nem laboratóriumi célra tenyésztett, vagy más tenyészetből behozott állatok, otthoni kedvenc állatok ; - biológiai anyagok, egyéb anyagok és berendezések ( pl. alom! ) - személyzet, kutató, és a látogatók a legnagyobb mikrobiológiai veszély maga az ember!!

35 A fertőzöttség hatása a kisérleti eredményekre Az állatok egészségéért tett erőfeszítéseink valójában az állatkísérletek megbízhatósága ( hitelessége ) érdekében történnek. A fertőzések többsége ugyanis módosíthatja a kísérleti eredményeket, meghamisítva ezzel a kísérleti állat válaszát a kutató által feltett kérdésre!! ( Pl. az immunrendszer működésének módosulása, élettani-, gyógyszer-, vagy toxikológiai torzítások ). Ez a döntő oka annak,hogy egyre inkább előtérbe kerülnek az SPF (VAF) állatok. A rejtett (latens) kórokozók,illetve a szubklinikai betegségek is befolyásolják az élettani mutatókat!

36 Tünetek,diagnózis, a beteg állat sorsa A betegségeket kezdetben csak általános tünetek jelzik. Értékelhető tünetek jelentkezésekor sokszor már késő ( az állomány megóvása ). A klinikai vizsgálat több fajnál ( pl.rágcsálók ) nehézkes. Általános tennivalók : - a betegnek tűnő állat azonnali elkülönítése ( SPF állományban az állományból is el kell távolítani ; itt a deklaráltan elő nem forduló kórokozó kimutatása is már betegség!) ; - a környezet fertőtlenítése ; - a betegnek tűnő ( beteg) állat és néhány társa azonnali vizsgálatra küldése (SPF ) ; - konvencionális állatházban az elkülönített betegek gyógykezelése, megsemmisítése, esetleg állomány szintű kezelés ( vizsgálatra küldés itt is hasznos lehet)

37 " NINCS DRÁGÁBB EGÉR, MINT A DÖGLÖTT EGÉR! " ( Prof. Dr. Kállai László )

38 STREPTOCOCCOSIS Kórokozó: Streptococcus paeumoniae Gazda: ember, tengerimalac, patkány (egér) Betegség: a felső és alsó légutak akut-krónikus, hurutos-fibrines megbetegedése A leggyakrabban fiatal állatokba jeletkezik. Környezeti feltételek!!! Gyakran kombinálódik Mycoplasmosissal. Tünetek: elesettség, nehezített légzés, zihálás, tüsszögés, orrfolyás, köhögés, ferde fejtartás ( ld. kép ). Esetenként hirtelen elhullás.

39

40 BORDETELLOSIS Kórokozó: Bordetella bronchiseptica Gazda: tengerimalac, ( nyúl ) Nyulak tünetmentesen hordozhatják a légutaikban Tengerimalacra erősen pathogén Betegség: conjunctivitis, pneumonia ( ld.kép B ), otitis media, abortus, halva születés Tünetek: étvágytalanság, lesoványodás, szem-és orrváladékozás ( ld. kép A ) nehezített légzés, gyakran hirtelen elhullás ( Str. pneumoniae is! ) Terjedés: gyakran a tengerimalacokkal együtt tartott nyulaktól, ezért a külön tartásuk szükséges

41

42 RÁGCSÁLÓK PASTEURELLOSISA Kórokozó: Pasteurella pneumotropica Gazda: patkány, egér (tengerimalac, hörcsög, mongol futóegér) Betegség: általában tünetmentes, szubklinikai légzőszervi megbetegedés, de Patkányban: 1. rhinitis, sinusitis, ophtalmitis, conjunctivitis ( ld.kép ), otitis media 2. bronchopneumonia 3. más organizmusokkal együtt; tályogképződés: bőr, emlő, a nemi szervek is (gennyes endometritis mirigy hiperpláziával) Patogenitás: általában fakultatív patogén obligát patogének pl: Sendai, Mycoplasma hatását potencirozzák ( szekunder patogének ) Sendai v. Mycoplasma mentes állományban nem patogén!

43

44 SALMONELLOSIS Kórokozó: SalmonelIa typhimurium és SalmonelIa enteritidis ( századfordulón rodenticidként használták: Anglia, Franciao., USA ) Gazda: patkány, egér, rágcsálók, tengerimalac, ember Patogenitás: potenciális patogén, akut, de látens megbetegedést is okozhat Terjedés: bélsár Kórlefolyás, tünetek: patkány, egér: az akut betegségnél is kevés, jellegtelen tünet; borzolt szőr, csökkent aktivitás, súlycsökkenés, véres széklet A szeptikémia alatt methaemoglobinaemia: barnás szemek, livid fül, talp, farok. Tengerimalac: láz, anorexia, letargia, borzalt szőrzet, tapintható lépduzzanat, nyaki lymphadenitis, vetélés (vemhesben). Az akut fázis (átvészelés) után az állatok tünetmentes Salmonella hordozóvá válnak, az állományban mérsékellten emelkedik az elhullások és a megbetegedettek száma.

45 MYCOPLASMOSIS MURINE RESPIRATORY MYCOPLASMOSIS ( MRM ) Kórokozó: Mycoplasma pulmonis Néhány napig életben marad a bélsárban, ivóvízben, alomban. Gazda: patkány, egér, rágcsálók Patogenitás: obligát patogén, az idősebb állatok érzékenyebbek!! hajlamosító tényezők: NH ppm, S02, C02, Streptococcus pneumoniae, Sendai vírus, Pasteurella pneumotropica patkány: maximális immunkompetencia 9 hetes korban, majd csökken Terjedés: aeroszol; vertikális!! és horizontális tarnszmisszió

46 MYCOPLASMOSIS, MRM Pathogenesis: légzőhám: ciliostasis, nagy mennyiségű exudatum BALT (bronchial associated lymphoid tissue) hyperplasia Klinikum: alacsony morbiditás, mortalitás kumulatív, több hónap után progresszív megbetegedés Tünetek: Jellegzetesen látens inkább hallani mint látni a beteg egyedek tünetei nem egységesek orr és szem körül váladék, "vörös könnyezés" ( ld. kép ) felső légúti ( légcső, bronchus, tüdő / ld. kép / ) és középfül gyulladás

47

48

49 MYCOPLASMA PULMONIS OKOZTA KRÓNIKUS IVARSZERVI MEGBETEGEDÉS Betegség: csak nőstényekben okoz krónikus betegséget. a fertőzöttek kb. 20%-a meddő lesz, a többieknél alomszám csökkenés Fertőződés: nemi úton, septicaemia

50 DERMATOMYCOSIS ( BŐRGOMBÁSODÁS ) Kórokozó: Microsporum spp., Trichophyton spp. Gazda: egér, tengerimalac, nyúl (1965-óta nem jelentkezett patkányban ) Betegség, tünetek: orrhát, szemek környéke, farok, hát, nyak, lábak: discoid allopecia kiemelkedő szegéllyel,v. szabálytalan, kipirult, szőrhiányos gennyes, pörkös bőrelváltozások ( ld. képek ) Viszketés minimális, v. hiányzik. Terjedés: kontaktus, általában rossz tartási-táplálási, vagy környezeti viszonyok esetén manifesztálódik.

51

52 SENDAI VÍRUS Kórokozó: Sendai vírus ( Parainfluenza 1 csoport ) Paramyxovíridae Gazda: patkány, egér,, hörcsög (tengerimalac) Patogenitás: patogén, erősen fertőző, PVM fertőzés potencírozza Terjedés aerosollal, heterolog transzmisszió lehetséges Betegség: Immunszupresszív hatású (a T és B lymphocyta szám csökken) többnyire tünetmentes; fejlődésben való visszamaradás, magzati resorptio alomszám csökkenés esetleg nehéz légzés, borzolt szőrzet, elhullás rutin altatásnál

53 SIALODACRYOADENITIS VÍRUS, SDAV Kórokozó: Sialodacryoadenitis vírus, SDAV ( Coronavíridae ) Gazda: patkány Elterjedtség: a fertőzés elterjedtsége alacsony Patogenitás: patogén, erősen fertőző Terjedés: aerosol, direkt kontaktus, ragályfogó tárgyak Betegség: általában szubklinikai, immundeficiens patkányokban klinikai tünetek Tünetek: Porphyrin tartalmú szemváladék ( könny ) A submandibularis nyálmirigy és a parotis duzzanata, gyulladása ( sialoadenitis ) / ld. kép / A könnymirigy duzzanata, gyulladása ( dacryioadenitis ) exophtalmus -- keratitis cornea fekély

54

55

56 MYXOMATOSIS Kórokozó: Myxoma vírus ( Poxviridae / Leporipox ), különböző törzsek Gazda : házinyúl ( összes fajta ) Előfordulás: laboratóriumi állományokban ritkább Terjedés: ízeltlábú vektorok ( szúnyog, bolha, szúrólégy ), direkt kontaktus a fertőzött nyúl váladékaival Patogenitás: potenciális patogén. Lefolyás, tünetek: Perakut forma: elhullás 1 héten belül szemhéjak kipirulása, étvágytalanság

57 MYXOMATOSIS Akut forma: 1 hét után magas láz, szemhéj ödéma és hurutos szemváladék, gubbasztás, borzaltság nap genitáliák és orr ödémája, duzzanata 10. nap után gennyes szem és orrváladék, duzzadt fülkagylók, nehezített légzés, majd kóma és elhullás a 12. napig Idült forma: esetenként több hetes túlélés fibrózus csomók a fülön, orron, elülső lábakon / ld. képek / Védekezés, megelőzés: élő, attenuált vakcina, nyulak megvédése a vektoroktól

58

59

60 FONÁLFÉRGEK ( NEMATODÁK ) SYPHACIA MURIS SYPHACIA OBVELATA Lakhelyük a vakbél és a vastagbél / végbél Gazda: patkány, egér

61 NEMATODÁK: ORSÓ ÉS FONALFÉRGEK Patogenitás: nem patogének, nem okoznak tüneteket, konvencionális állományokban széleskörűen elterjedtek, de nem kívánatosak C B

62 EGÉR SZŐRATKÁSSÁG A ) Myocoptes musculinus az egész háton nagyobb számban, faron, horpaszon kis számban B ) Myobia musculi a lapockák között és a dorsalis nyaki régióban C ) Radfordia affinis - a lapockák között és a dorsalis nyaki régióban A szőrszálak töveinél és a bőrfelületen élnek. A felületi hámtörmelékkel táplálkoznak, nem furakodnak be a bőrbe.

63 EGÉR SZŐRATKÁSSÁG Gazda: egér A szőratkák általában gazda-specifikusak. Terjedés: direkt kontaktussal Tünetek: általában nem figyelhet k meg. Tünetek: általában nem figyelhetők meg. Kivételesen, erős fertőződéshez kapcsolódik viszketés és roszz kinézetű szőrtakaró. Genetikailag manipulált egerekben: viszketés, szőrhullás hám kimaródás és fekélyes dermatitis

64

65

66

67

68 A NYÚL FÜLRÜHÖSSÉGE Kórokozó: Psoroptes cuniculi Gazda: nyúl, alkalmi gazda: ló, kecske Előfordulás: szubklinikailag szinte minden konvenecionális nyúl állományban. Megbetegedés a szisztémás, ill. lokális szöveti immunitás felborulásakor populáció expanzió (Pl: immunizálás) Az atkák a külső hallójárat mélyén a bőrön és a szőrök alsó részén élnek.

69 A NYÚL FÜLRÜHÖSSÉGE Betegség: exudativ dermatitis, savókilépés, másodlagos bakteriális fertőződés, pruritus, hyper és parakeratosis, varasodás rétestészta jellegű pörkök (eltávolításuk után a hámalap vérzik).

70

71 A TENGERIMALAC RÜHÖSSÉGE Kórokozó: Trixacarus caviae Terjedés: direkt kontaktus az állatok között, anya és szopós között fertőzött ketrec anyagokkal, főként alommal. A szubklinikai ferőzöttség aktiválódhat stresszorok hatására ( szállítás, vemhesség ), immunszupresszióra, fennálló betegségek hatására. Tünetek: drámaian intenzív vakarózás, kiterjedt szőrtelenség, hyperkeratosis Az erőteljes bőrviszketés akár rángógörcs rohamot válthat ki!

72

73 A TENGERIMALAC C-VITAMIN HIÁNYA ( HYPOVITAMINOSISA ) Minden életkorban a táplálékból kell felvenniük a vitamint mert szintetizálni nem tudják. A táplálék C-vitamin tartalma az összetételtől, környezeti körülményektől függően változik ( lebomlás ). Nyitott edényzetben az ivóvízben nyújtott C-vitamin tartalom 50%-a 24 óra alatt lebomlik! Fémes, kemény vízben gyorsabban károsodik, lúgosabb vízben stabilabb. Tünetek: 2 hét C-vitamin megvonás után már tünetek jelentkeznek: hasmenés, szőrhullás, mozgászavar, sántaság ( izületi fájdalom ), letargia, étvágytalanság, lesoványodás, borzaltság bőr alatti vérzések, ínyvérzés Szérum: koleszterin és triglicerid szint emelkedés Szükséglet: fenntartásra 10 mg / ttkg / nap vemhesség alatt 30 mg / ttkg / nap

74