Munkaerő biztosítása az agráriumban

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaerő biztosítása az agráriumban"

Boglárka Borbély
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Munkaerő biztosítása az agráriumban június 8. Gulyás Andrea közigazgatási államtitkár

Agrárszakképzés Putnok Abaújszántó Tiszabercel Sopron Vép Szombathely Csorna Pápa Győr Somogyzsitfa Kaposvár Bábolna Szentlőrinc Sellye Tata Velence Székesfehérvár Seregélyes Lengyel Villány

2 Agrárszakképzés Putnok Abaújszántó Tiszabercel Sopron Vép Szombathely Csorna Pápa Győr Somogyzsitfa Kaposvár Bábolna Szentlőrinc Sellye Tata Velence Székesfehérvár Seregélyes Lengyel Villány Piliscsaba Szekszárd Budapest Baja Vác Jánoshalma Szécsény Pécel Örkény Nagykáta Kecskemét Kiskunfélegyháza Mátrafüred Cegléd Nagykörös Ásotthalom Csongrád Szeged Pétervására Karcag Kenderes Törökszentmiklós Szentes Hódmezővásárhely Makó Miskolc Gyomaendrőd Kétegyháza 48 agrár-szakképző iskola működik, 63 feladatellátási helyen, több mint 22 ezer diákkal és 3000 pedagógussal, oktatóval. Tokaj Nyíregyháza Hajdúböszörmény Berettyóújfalu VI. XXII. Baktalórántháza Mátészalka XIV. X.

3 Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepció 1248/2015. (IV. 23.) Korm. határozat A Koncepció legfontosabb célkitűzései: az agrárszakképzés rendszerének a megújítása az agrár- és élelmiszergazdasági ágazat sajátosságainak a figyelembevételével; az ágazat területén a duális képzés erősítése és a szakképzési rendszer fejlesztése; kiemelt feladat az agrár felsőoktatás és középfokú szakoktatás, valamint a köznevelés együttműködésének a megerősítése; a pályaorientáció megújításában is kiemelt szerepet szán az agrárszakképző iskolák mellett működő termelő tangazdaságoknak.

4 Legfontosabb célok I. az agrárgazdaság fejlesztését támogató agrárszakképzési rendszer létrehozása; a képzés minőségének a javítása; az ágazati felelősségvállalás érvényesítése; a képzett mezőgazdasági termelők számának a növelése; a hiány-szakképesítések között az agrárágazat megfelelő súllyal történő megjelenése; korszerű termelési ismeretek megjelenése; az agrár-szakképző intézmények bekapcsolása a tanárképzés rendszerébe;

5 Legfontosabb célok II. az intézmények becsatlakoztatása az országos pályaorientációs rendszerbe; a jövő szakembereinek a szemléletében erősödjön a környezettudatosság; a Kárpát-medence agrár-szakképző iskoláival való együttműködések kiszélesítése; az agrárképzések vonzóvá tétele.

6 A legfontosabb eredmények az agrárszakképzés területén I. Intézményhálózat átvétele, működtetésének stabilizálása, profiltisztítás 2016-ban 48 intézmény 63 feladatellátási hely a beiratkozott diákok száma újra növekedésnek indult megtörtént az agrárszakképzések területi összehangolása az intézményrendszer szakmai és pénzügyi átvilágítása költségvetési konszolidáció Az intézmények energetikai korszerűsítései, fejlesztések infrastrukturális fejlesztések zajlottak és zajlanak minisztériumi saját forrásból 2 milliárd Ft értékben; 6 intézményben zajlott KEOP pályázatból felújítás 900 millió Ft értékben; a évben KEHOP energetikai pályázatot nyújtott be 45 intézmény

7 A legfontosabb eredmények az agrárszakképzés területén II. az agrár-ágazati felelősségvállalás kiterjesztése érdekében tett jogszabályváltoztatási intézkedések Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepció Szakképzési törvény Országos Képzési Jegyzék; központi beiskolázási kampány; együttműködések a szakmai szervezetekkel; a Szakképzés éve és a Határtalanul programok keretében külhoni diákok fogadása

8 AGRÁR-MUNKAERŐPIACI BAROMÉTER FELMÉRÉS 2016

9 A felmérésről 2016 őszén az agrár- és élelmiszeripari vállalkozásokra kiterjedő felmérést végzett, amelynek célja az agrár-munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának átfogó vizsgálata volt. A felmért gazdaságok foglalkoztatotti létszámkategóriák szerinti jellemzői Foglalkoztatotti Átlagos foglalkoztatotti Elemszám (fő) Megoszlás (%) létszámkategória létszám (fő) 10 főnél kevesebb , fő 62 6, fő 57 6, fő 43 4, fő és fölötte 8 0,9 527 Adathiány ,1 Összesen ,0 18 Forrás: AMB-felmérés, 2016

10 Átlagbérek alakulása az élelmiszer-gazdasági munkakörökben ezer Ft Forrás: AMB-felmérés, 2016; NFSZ, 2015

11 Átlagbérek alakulása az élelmiszer-gazdasági munkakörökben ezer Ft Forrás: AMB-felmérés, 2016; NFSZ, 2015

12 A pályakezdők szakmai felkészültségére adott értékek átlagai (1=nem megfelelő, 4=kiváló) Felsőszintű (pl. termelésirányító) 2,4 Középszintű (pl. brigádvezető) 2,2 Alsószintű (pl. betanított 2,0 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 Értékelés átlaga Forrás: AMB-felmérés, 2016

13 A pályakezdők szakmai kompetenciáira és készségeire adott értékek átlagai (1=nem megfelelő, 4=kiváló) Korszerű informatikai ismeretek 2,7 Szakmai elméleti ismeretek 2,4 Korszerű műszaki ismeretek 2,2 Irodai, adminisztrációs képességek 2,1 Idegennyelv-tudás 2,0 Problémamegoldó képesség 2,0 Gazdasági ismeretek 1,9 Rendszerben való gondolkodás 1,8 Szakmai gyakorlati jártasság 1,8 0,0 0,5 1,0 Értékelés 1,5 átlaga 2,0 2,5 3,0 Forrás: AMB-felmérés, 2016

14 Duális képzés Cél: magasan képzett szakember-utánpótlás Közvetlen kapcsolat a tanuló és a munkaerő-piac között Szakmai utánpótlás közvetlen biztosítása

15 A tanulószerződéses tanulók megoszlása megyénként, százalék Forrás: A NAK januári adatai alapján készült az AKI Vidékfejlesztési Kutatási Osztályán

16 Tanulószerződéses tanulók szakma szerinti megoszlása általános mezőgazdaság, gazdaképzés 131 fő lovászat 92 fő állattenyésztés 32 fő mezőgazdasági gépészet 224 fő pék-cukrász 454 fő húsipar 281 fő erdészet és vadgazdálkodás 396 fő Forrás: AMB-felmérés, 2016

17 Szakmai tájékozódás, információszerzés forrásai, db Forrás: AMB-felmérés, 2016

18 A vállalkozásoknál alkalmazott munkaerő képzésének formái, db Forrás: AMB-felmérés, 2016

19 Összegzés A hazai élelmiszer-gazdasági vállalkozások vezetőiben tudatosodott a humán tőke fejlesztésének versenyképességnövelő szerepe. A tudásszerzésben jelentős az igény a termelési folyamatban közvetlenül hasznosítható, gyakorlatközpontú ismeretek iránt. A felmért élelmiszer-gazdasági vállalkozások körében jelentős kereslet mutatkozik húsfeldolgozó, állatgondozó és állattenyésztő, valamint mezőgazdasági gépkezelő és -szerelő szakképzettségű munkavállalók iránt. Az ágazatban jelentős az egyszerű betanított munkaerő iránti igény is. A szaktudáshiány nemcsak az alkalmazottak, hanem a vállalatvezetők jelentős részénél is gondot okoz.

Összegzés A pályakezdő alkalmazottak kompetenciái közül a szakmai gyakorlati ismereteket, a rendszerben való gondolkodás képességét, valamint a gazdasági ismereteket érezték a leggyengébbnek.

20 Összegzés A pályakezdő alkalmazottak kompetenciái közül a szakmai gyakorlati ismereteket, a rendszerben való gondolkodás képességét, valamint a gazdasági ismereteket érezték a leggyengébbnek. A hazai élelmiszer-gazdasági vállalkozások elsősorban munkaerőszükségletük kielégítése, a potenciális munkaerő betanítása, pályára állítása miatt kapcsolódnak be a duális képzésbe. A duális képzésben már részt vevő élelmiszer-gazdasági vállalkozások főként a jogszabályi környezettel kapcsolatban fogalmaznak meg kritikát. Főbb fejlesztendő területek az oktatott tananyag aktualizálása, a tanműhelyek felszerelése magasabb színvonalú, korszerű technológiai eszközökkel, a szakmai követelményrendszer megerősítése, valamint a szakképzésben részt vevő oktatók tudásszintjének emelése.

A képzések további koncentrációja, korszerű tanüzemi rendszer kiépítése.

21 A képzés korszerűsítése a munkaerőhiány csökkentésében A szakmai képzési programok korszerűsítése, igazítása a piaci szereplők igényeihez. A képzések további koncentrációja, korszerű tanüzemi rendszer kiépítése. Együttműködések kialakítása az agrárszakképző iskolák és a gazdasági-társadalmi környezet között. OKJ átalakítása: 15 új szakképesítés

Hiány-szakképesítések A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság gazdasági igényekre alapozva tesz javaslatot a Kormány számára a hiányszakmákat illetően (20 db/megye+főváros).

22 Hiány-szakképesítések A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság gazdasági igényekre alapozva tesz javaslatot a Kormány számára a hiányszakmákat illetően (20 db/megye+főváros). Munkaerőpiacot érintő Információkat nyújt a szülők és a leendő diákok számára, a könnyebb elhelyezkedés érdekében. A szakképző intézmények munkaerőpiac igényeihez tudják igazítani képzéseiket. Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj célja: a gazdaság által igényelt szakképesítést tanulók támogatása a tanulmányi eredményeket szem előtt tartva.

23 Köszönöm a figyelmet! Gulyás Andrea közigazgatási államtitkár

Hasonló dokumentumok

FIT-jelentés :: Földművelésügyi Minisztérium Agrárszakképzési Főosztály 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Fenntartói azonosító:

FIT-jelentés :: Földművelésügyi Minisztérium Agrárszakképzési Főosztály 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Fenntartói azonosító: FIT-jelentés :: 2015 Földművelésügyi Minisztérium Agrárszakképzési Főosztály 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Fenntartói azonosító: 10674110 Létszámadatok Létszámadatok Országos kompetenciamérés 1