BORTURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉGBEN

Átírás

1 BORTURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉGBEN 1. HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS A KISTÉRSÉGRİL ÉS A FEJLESZTÉSBEN ÉRINTETT TELEPÜLÉSEKRİL GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI INFORMÁCIÓK A KISTÉRSÉG TURISZTIKAI JELENTİSÉGE A RÉGIÓBAN, VONZERİLELTÁRA Várak és kastélyok a kistérségben Tájházak a kistérségben Apátságok, monostorok, templomok, kápolnák a kistérségben Felszíni és felszín alatti vizek a kistérségben Horgász-, vadász- és lovasturizmus a kistérségben Egyéb látnivalók, mőemlékek a kistérségben Szálláshelyek a kistérségben Vendéglátóhelyek a kistérségben Programok a kistérségben KISTÉRSÉGI TURISZTIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER A MAGYARORSZÁGI BORKULTÚRA TÖRTÉNETÉNEK BEMUTATÁSA Hazai borturizmus bemutatása, jellemzı adatai, piaci trendek, kapcsolódása más turisztikai termékekhez Földrajzi háttér Szılıtermesztés 2004-ben A borszektor privatizációja Piaci trendek Nemzetközi tendenciák a borfogyasztás alakulásában Borfogyasztói szegmensek A szılı és borágazat Európai Uniós szabályozása Bortörvény A magyarországi és a szlovákiai borvidékek, borutak bemutatása, turisztikai jelentıségük értékelése Magyarország borvidékei Szlovákiai borvidék BÜKKALJAI BORVIDÉK ÉS ENNEK HATÁRON ÁTNYÚLÓ VIZSGÁLATA Borvidék nagysága, jellemzı fajták, borászati hagyományok, a borvidék egyedisége Földrajzi elhelyezkedése, megközelíthetısége A borvidék ökológiája A borvidék története A borvidék szılészete A borvidék fajtái A borvidék borai Bükkaljai borutak Bortermelık és kapcsolódó vállalkozások száma, bemutatása isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 1

2 A borkultúrához kapcsolható turisztikai vonzerık, látnivalók, fejlesztési lehetıségek, turisztikai alapinfrastruktúra A FEJLESZTÉS STRATÉGIAI IRÁNYAINAK MEGHATÁROZÁSA TERMÉKFEJLESZTÉS A kistérségi turizmusfejlesztés (bor) SWOT-analízise Borászati vállalkozások közös fejlesztése, turisztikai profilok kialakítása Ötletek a turisztikai profil meghatározására Piacszegmentáció az edelényi boroknál Értékesítési csatornák Illeszkedés a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitőzéseihez Tematikus turisztikai termékfejlesztés a meglévı vonzerıkkel és termékekkel összhangban a régióban és a határ túloldalán Minıségbiztosítás, védjegyezés HUMÁNERİFORRÁS-FEJLESZTÉS: A HATÉKONY KÉPZÉS KOMMUNIKÁCIÓ-FEJLESZTÉS INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS Közmővek Úthálózat Turisztikai szolgáltatásinfrastruktúra TÁJVÉDELEM: A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK, INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA BORÁSZATI VÁLLALKOZÁSOK FELSZERELTSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, TURISZTIKAI HÁTTÉR KIALAKÍTÁSA Boros pincék felszereltsége Borkészítési elvek Szálláshelyekhez kapcsolódó elvárások PROGRAMCSOMAGOK KIDOLGOZÁSA, KAPCSOLÓDÁS MÁS TURISZTIKAI TERMÉKEKHEZ KÖZÖS TERMÉKFEJLESZTÉS, MARKETINGTEVÉKENYSÉG, INFORMÁCIÓS RENDSZER A borkultúra és a hagyományok megismertetése, népszerősítése Közös kommunikáció kiadványokon, internetes oldalakon és közös marketingtevékenységen keresztül MINİSÍTÉS ÉS MINİSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS MŐKÖDTETÉSE KÉPZÉSI PROGRAMOK KIDOLGOZÁSA TOVÁBBI FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK MEGHATÁROZÁSA BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGTÍPUSOK ÉS NAGYSÁGRENDEK FORRÁSOK, FORRÁSLEHETİSÉGEK PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK MEGHATÁROZÁSA AZ ÉRDEKELT SZERVEZETEK SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA TOVÁBBI FINANSZÍROZÁSI LEHETİSÉGEK ISMERTETÉSE MONITORING INDIKÁTOROK LEÍRÁSA isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 2

3 6.1. BORÚTHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS TURISZTIKAI INFRASTRUKTÚRÁBAN BEKÖVETKEZETT FEJLESZTÉSEK INFRASTRUKTÚRÁBAN BEKÖVETKEZETT FEJLESZTÉSEK PARTNERSÉG MEGHATÁROZÁSA, FELADATOK, ÜTEMEZÉS IRODALOMJEGYZÉK HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS A KISTÉRSÉGRİL ÉS A FEJLESZTÉSBEN ÉRINTETT TELEPÜLÉSEKRİL GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI INFORMÁCIÓK A KISTÉRSÉG TURISZTIKAI JELENTİSÉGE A RÉGIÓBAN, VONZERİLELTÁRA Várak és kastélyok a kistérségben Tájházak a kistérségben Apátságok, monostorok, templomok, kápolnák a kistérségben Felszíni és felszín alatti vizek a kistérségben Horgász-, vadász- és lovasturizmus a kistérségben Egyéb látnivalók, mőemlékek a kistérségben Szálláshelyek a kistérségben Vendéglátóhelyek a kistérségben Programok a kistérségben KISTÉRSÉGI TURISZTIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER A MAGYARORSZÁGI BORKULTÚRA TÖRTÉNETÉNEK BEMUTATÁSA Hazai borturizmus bemutatása, jellemzı adatai, piaci trendek, kapcsolódása más turisztikai termékekhez Földrajzi háttér Szılıtermesztés 2004-ben A borszektor privatizációja Piaci trendek Nemzetközi tendenciák a borfogyasztás alakulásában Borfogyasztói szegmensek A szılı és borágazat Európai Uniós szabályozása Bortörvény A magyarországi és a szlovákiai borvidékek, borutak bemutatása, turisztikai jelentıségük értékelése Magyarország borvidékei Szlovákiai borvidék BÜKKALJAI BORVIDÉK ÉS ENNEK HATÁRON ÁTNYÚLÓ VIZSGÁLATA Borvidék nagysága, jellemzı fajták, borászati hagyományok, a borvidék egyedisége Földrajzi elhelyezkedése, megközelíthetısége A borvidék ökológiája A borvidék története A borvidék szılészete A borvidék fajtái A borvidék borai isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 3

4 Bükkaljai borutak Bortermelık és kapcsolódó vállalkozások száma, bemutatása A borkultúrához kapcsolható turisztikai vonzerık, látnivalók, fejlesztési lehetıségek, turisztikai alapinfrastruktúra A FEJLESZTÉS STRATÉGIAI IRÁNYAINAK MEGHATÁROZÁSA TERMÉKFEJLESZTÉS A kistérségi turizmusfejlesztés (bor) SWOT-analízise Borászati vállalkozások közös fejlesztése, turisztikai profilok kialakítása Ötletek a turisztikai profil meghatározására Piacszegmentáció az edelényi boroknál Értékesítési csatornák Illeszkedés a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitőzéseihez Tematikus turisztikai termékfejlesztés a meglévı vonzerıkkel és termékekkel összhangban a régióban és a határ túloldalán Minıségbiztosítás, védjegyezés HUMÁNERİFORRÁS-FEJLESZTÉS: A HATÉKONY KÉPZÉS KOMMUNIKÁCIÓ-FEJLESZTÉS INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS Közmővek Úthálózat Turisztikai szolgáltatásinfrastruktúra TÁJVÉDELEM: A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK, INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA BORÁSZATI VÁLLALKOZÁSOK FELSZERELTSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, TURISZTIKAI HÁTTÉR KIALAKÍTÁSA Boros pincék felszereltsége Borkészítési elvek Szálláshelyekhez kapcsolódó elvárások PROGRAMCSOMAGOK KIDOLGOZÁSA, KAPCSOLÓDÁS MÁS TURISZTIKAI TERMÉKEKHEZ KÖZÖS TERMÉKFEJLESZTÉS, MARKETINGTEVÉKENYSÉG, INFORMÁCIÓS RENDSZER A borkultúra és a hagyományok megismertetése, népszerősítése Közös kommunikáció kiadványokon, internetes oldalakon és közös marketingtevékenységen keresztül MINİSÍTÉS ÉS MINİSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS MŐKÖDTETÉSE KÉPZÉSI PROGRAMOK KIDOLGOZÁSA TOVÁBBI FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK MEGHATÁROZÁSA BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGTÍPUSOK ÉS NAGYSÁGRENDEK FORRÁSOK, FORRÁSLEHETİSÉGEK PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK MEGHATÁROZÁSA AZ ÉRDEKELT SZERVEZETEK SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 4

5 5.3. TOVÁBBI FINANSZÍROZÁSI LEHETİSÉGEK ISMERTETÉSE MONITORING INDIKÁTOROK LEÍRÁSA BORÚTHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS TURISZTIKAI INFRASTRUKTÚRÁBAN BEKÖVETKEZETT FEJLESZTÉSEK INFRASTRUKTÚRÁBAN BEKÖVETKEZETT FEJLESZTÉSEK PARTNERSÉG MEGHATÁROZÁSA, FELADATOK, ÜTEMEZÉS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Felsı-magyarországi Borút Szövetség Kartája 2. számú melléklet: Történelmi borút bemutatása 3. számú melléklet: a környezeti hatásvizsgálatokról szóló 20/2001. Kormányrendelet 4. számú melléklet: 193/2001 Kormányrendelet az egységes környezeti használati engedélyhez kötött tevékenységek körérıl 5. számú melléklet: a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége által kidolgozott minısítési rendszer 6. számú melléklet: a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról és a falusi szálláshelyek minısítésérıl szóló 45/1998. számú IKIM Rendelet 7. számú melléklet: Bükkaljai Borút Egyesület egységes táblarendszerének tervezete 8. számú melléklet: OKJ-ban regisztrált szakképzések, szakmák listája isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 5

6 1. HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. Általános bemutatás a kistérségrıl és a fejlesztésben érintett településekrıl Borsod-Abaúj-Zemplénben egyaránt megtalálhatók az érintetlen természeti tájak és a nehézipar központjai. Itt találkozik az Alföld és a hegyvidék, s ez évszázadokon át meghatározta a megye gazdaságát. A második világháború után erıszakos iparosítás vette kezdetét. A megyébe nagy nehézipari üzemek, kombinátok települtek, melyek túlsúlya máig jellemzi a térség gazdasági arculatát. Az elmúlt évtizedekben a borsodi iparvidék a gazdaságpolitika kiemelt támogatását élvezte. Ebbıl az elınybıl mára hátrány lett: ma a régió az ország egyik válsággal küzdı területe, mely fejlıdését és felzárkózását a gazdaság felélénkülésétıl reméli. A megyeszékhelytıl, Miskolctól 25 km-es távolságra lévı, 46 települést magába foglaló Edelényi kistérség lakosságának is a bányászat és a mezıgazdaság biztosította korábban a megélhetési lehetıséget. A kıkori és bronzkori leletek arról tanúskodnak, hogy a kistérség lankás dombjai, vízfolyásai már az ıskorban élı emberek számára is megfelelı életteret jelentettek. A kistérség legrégibb idıbıl származó régészeti leletei Szendrı és Edelény határából származnak, melyek kora ezer év körül valószínősíthetı. Meszes község határában ellipszis alakú, sánccal körülvett ıskori földvár maradványait találták meg a régészek. Tomor határában neolit korra utaló temetkezési halmok és bronzkori eszközök bizonyítják a település ıskorban is lakott voltát. Az újkıkor alföldi vonaldíszes kultúrájának legismertebb csoportja a bükki kultúra, melynek egyik legismertebb településhelye Edelényben található, a Borsodi Földvártól északkeletre fekvı derékegyházi dombon. A Színpetri fölött emelkedı hegyoldal egyik barlangjában a régészek késı bronzkori emberi település nyomaira, cserépedény darabokra és csonteszköz leletekre bukkantak. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 6

7 Szakácsi település szintén bronzkori tárgyak lelıhelye. Boorrt tuurri izzmuuss feej f jleesszzt A boldvai református templom feltárása során bronzkori cölöplyukakat találtak, a hely tehát a neolitikum óta lakott volt, eredetileg bizonyára halásztelepülés. Tornaszentandrás szintén ıskortól lakott település, ahol római-kori vas és egyéb fémeszközöket tártak fel. A honfoglalás kori magyarok kezdetben a kistérség síkvidéki területein, folyóvölgyein telepedtek le, majd északabbra haladva a dombos hegyes területeket is megszállták. A honfoglalás korából származó legfontosabb kultúrtörténeti emlék az edelény-borsodi földvár, amely országos viszonylatban is kiemelkedı régészeti emlékhely. Nagyobb csaták, ütközetek helyszíneként nem jelent meg a térség, kivételt képez azonban a Bocskai szabadságharc november án Edelény mellett megvívott ütközete és a Tomor melletti Barna-szögben vívott csata, a Világháború idején. A birtokviszonyok és a jellemzı birtokosok hosszú idıre meghatározták a települések társadalmi tagozódását, közösségi és vállalkozó szellemét. A települések kisebb része királyi vagy püspöki, egy jelentıs része nemesi nagybirtok és szintén jelentıs része kisnemesi település volt. A nagybirtokok központjai a várak voltak. Uradalmuk tíz-húsz, vagy még ennél is több falut számlált. A legfontosabb nagybirtokos családok voltak: a Bebek család, a Tornai nemzetség, a Pércsi család, a Szapolyaiak, a Magóchyak, a Lorántffyak, a törık uralom után az Esterházyak, a Gedeon család, a Rákóczi család, a Nádasdy és Gyulay grófok és a Ragály család. Nagybirtoki uradalom része volt Galvács, Szendrı, Edelény, több birtokos tulajdona volt Hangács és Boldva. A nagybirtokokhoz kapcsolódó jobbágyok és cselédek mentalitása alapvetıen eltért a kisnemesi vagy kisparaszti falvakétól. Kisnemesek által lakott falu volt pl. Hídvégardó, Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó, Égerszög, Tornabarakony, Lak ban pl. ezen falvak egy részében kizárólag nemesi származású lakosok éltek. Természetföldrajzi értelemben az Edelényi kistérség az Észak-Magyarországi nagytájhoz tartozik. A térség területe: 739 km 2, Borsod-Abaúj-Zemplén megye összterületének kb. 10,2 %-át öleli fel. A népessége közel fıt tesz ki, ami a megye lakosságának az 5 %-a. A népsőrőség 50 fı/km 2. Az eltérı természetföldrajzi sajátosságokkal, de hasonló történelmi örökséggel rendelkezı térség közigazgatásilag mindig egy egységet alkotott. A ma edelényi KSH-körzetként jegyzett kistérség települései az edelényi, korábban a szendrıi és edelényi isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 7

8 járáshoz tartoztak. Az edelényi járás azonban még további településeket is magába foglalt a borsodi bányavidék területérıl. A térség kifejezetten aprófalvas szerkezető, bár jelentısebb népességő települések is (Edelény, Szendrı, Bódvaszilas, Szögliget, Perkupa) találhatók a területen. A térségben 46 település található, amelyekbıl kettı városi címmel rendelkezik. Edelény 1986-tól, Szendrı 1996-tól büszkélkedik városi ranggal. Ezek szerint elég ellentmondásos kép tárul elénk, hiszen a lakosság 41 %-a városban él, a települések 62 %-a viszont 500 fı alatti népességet számlál. Azonban Edelény alig több mint , Szendrı pedig alig fı fölötti lakosságával csak nehezen tölti be a sok kis település számára oly fontos vonzásközpont szerepét. Elsısorban a gazdasági fejlettség hiányzik. Edelény és Szendrı nem számít modernizációs központnak, sıt mind gazdasági, mind társadalmi értelemben hiányzik belılük az az erı, amely vonzó, irányító, segítı hatást jelentene a térség számára. Ebben az értelemben a városhiányosság még súlyosabbnak tekinthetı. Az északi részen (a határon belül) nem alakult ki jelentısebb vonzáscentrum, miután Torna és Szepsi megszőnt a térség számára, mint vonzáskörzet, a Felvidék elcsatolásakor. Edelényi kistérség (Bódva-völgye) települései Abod Irota Balajt Jósvafı Becskeháza Komjáti Bódvalenke Ládbesenyı Bódvarákó Lak Bódvaszilas Martonyi Boldva Meszes Borsodszirák Nyomár Damak Perkupa Debréte Rakaca Edelény Rakacaszend Égerszög Szakácsi Galvács Szalonna Hangács Szendrı Hegymeg Szendrılád Hídvégardó Szín Színpetri Szögliget Szılısardó Szuhogy Teresztenye Tomor Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Varbóc Viszló Ziliz isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 8

9 A kistérség területének 37 %-át borítja erdı. Az erdıterület eloszlása viszont nem homogén, legnagyobb része az Aggteleki-, Rudabányai-, Szalonnai-hegység és Alsó-hegy, tehát a kistérség területének nyugati részére koncentrálódik. Legnagyobb, ha körüli erdıterülettel a Nemzeti Park területén, illetve annak határában vagy a kialakítandó új tájvédelmi körzetben fekvı települések rendelkeznek. Következésképpen igen magas a véderdık aránya és alacsony a gazdasági hasznosításúaké. Jelentıs erdıterülete van még Szendrı, Edelény, Abod településeknek. Az erdısültség aránya is a Galyaságban a legmagasabb, ezen kívül Irota, Debréte, Becskeháza, Tornaszentandrás és Bódvaszilas települések erdısültsége haladja meg az 50 %-ot. A térség legkiemelkedıbb természeti erıforrása gazdag és változatos élıvilága. A borsodsziráki, az edelényi és a hegymegi kisebb horgásztavak mellett az igazán jelentıs halállomány a Rakacai víztározóban található. A tó és annak halállománya a Horgász Szövetség kezelésében van. A vadásztársaságok újraszervezıdését követıen a térségben 8 vadásztársaság mőködik. A vadkilövés fıleg exportra irányul. Jellemzı vadászható vadak a vaddisznó, az ız, a szarvas. A vadásztársaságok vadászházakat tartanak fenn Tornaszentjakabon, Bódvarákón, Szendrıládon, Damakon. A jelenlegi tanulmány tárgyát képzı, borturisztikai lehetıségeket taglaló fejlesztés központi települése Edelény lesz, mely településnek régmúltra visszanyúló borkultúrája megadja az alapot a borturizmusban történı újrapozícionálásra. Mellette azonban mindenképpen meg kell említeni még Jósvafıt is, mely település turisztikai kínálata nagyon jól egészítené ki a tervezett borturisztikai vonzerıket, teljessé és hosszabb szabadidı-eltöltésre alkalmassá téve a kistérséget. Edelény Az 1986-ban ismét városi rangot kapott település a Bódva völgyében terül el. Három község egyesítése révén jött létre Borsod községet 1950-ben, Finkét pedig 1936-ban csatolták Edelényhez. Borsod ısi települési hely, a középkorban megyeszékhely volt, és névadója Borsod megyének. A határában levı dombon talán már a honfoglalás elıtt is földvár állott. A Bódvavölgy legszőkebb szakasza felett uralkodó Vártetın állt a borsodi földvár. Borsod egy idıben isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 9

10 a Szapolyai, majd a Bebek család birtoka volt. A törökdúlás után egy darabig pusztán állott, a XVII. században népesült be újból. Finke nevét egy 1300-as oklevél említette elıször. A Boldogságos Szőzrıl elnevezett egyházának papja 1309-ben borsodi alesperes volt ban a községnek már református eklézsiája volt. A török portyák feldúlták, és Eger eleste után a földesúr és a király mellett a töröknek is adóznia kellett. A XVIII. század végén a gróf Esterházyak birtokába került. Edelény neve valószínőleg az Edelin személynévbıl ered. Elıször 1299-ben említette oklevél, amikor Roland nádor itt tartotta Borsod vármegye közgyőlését. A község középkori jelentıségét bizonyítja, hogy 1340-ben és 1341-ben is itt tartotta közgyőlését Torna és Borsod vármegye. A XV. században már városnak írták az oklevelek, és mint mezıvárosnak rendszeres vására és jó hírő malma is volt. A XVI. században Szapolyai János, majd a Bebek család birtoka volt. Amikor a török Egert ostromolta, Edelényt is felégette ban a király Rákóczi Zsigmondnak zálogosította el. A mai kastély helyén akkor földsáncokkal, sövénnyel erısített kis palánkvár állhatott, amelynek árkaiba a Bódva vizét eresztették. Mellette ütköztek meg 1604-ben Bocskai hajdúi Básta császári vezér seregével, amely szétverte a hajdúkat és Bocskai török segélycsapatait ban tőzvész pusztította el a községet ben L'Huillier Ferenc, Eger várának francia származású parancsnoka királyi engedéllyel megvette Edelényt, sıt, pallosjogot is nyert a község és birtoka területére. A XIX. század elején a birtok a Coburg családé lett, akik Magyarországon az elsık között 1838-ban cukorgyárat létesítettek Edelényben. A város története szempontjából meghatározó volt a szénbányászat, ami ben szőnt meg. Az Aggteleki-karsztvidékhez való közelsége, természeti, történelmi, kulturális értékei turisztikai szempontból is vonzóvá teszik Edelényt, ahol minden év május utolsó hetében rendezik meg Edelényi hetek elnevezéssel a város nagyszabású kulturális rendezvénysorozatát. Jósvafı Jósvafı a Jósva-, Kecsı-, Kajta-, és Tohonya-patakok összefolyásánál, erdıborította sziklás hegyoldalak által körülzárt völgyben található. A falu földrajzi fekvésével, kiváló természeti isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 10

11 adottságaival, barlangjaival, az e vidékre jellemzı hagyományos paraszti életformát szinte változatlan formában elénk táró tájházával, a századelın épült népi lakóházaival és gazdasági épületeivel, valamint ipar- és kultúrtörténeti emlékeivel jellegzetes hangulatot áraszt. Az egykori Gömör-Tornai-karszton, a Jósva-patak forrásvidékén kialakult település helyét egyértelmően a karsztforrások vízbısége és azok hasznosítható energiája határozta meg. Az Aggteleki-karszt mintegy hektárnyi területét, jellegzetes felszíni és felszín alatti formáinak, forrásainak, vízfolyásainak, vegetációjának védelme érdekében 1978-ban tájvédelmi körzetté, majd ben nemzeti parkká nyilvánították. A térség különféle kialakulású, változatos formájú, ásványkiválásokban gazdag, élıvilágáról, régészeti és ıslénytani leleteirıl nevezetes mintegy 270 barlangja (együtt a szlovák oldal karszt barlangjaival) 1995 óta természeti értékeink közül elsıként az UNESCO Világörökség listáján képviseli Magyarországot. Az Aggteleki Nemzeti Park legféltettebb kincsei a Világörökség részét képezı barlangok, melyek egyben kikapcsolódást és esztétikai élményt nyújtó látványukkal a térség legnagyobb turisztikai vonzerıi is. Közülük is kiemelkedik a Baradla-Domicabarlangrendszer, mely nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedıbb barlangtani értéke, hiszen aktivitásával, hosszával és cseppkıdíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentısebb barlangjának tekinthetı. A Nemzeti Park turisztikai kínálata a Baradla-barlang aggteleki, illetve jósvafıi szakaszán bejárható 1, 2, 5 és 7 órás túrák mellett, utóbbi idıben a Jósvafı közelében található Vass Imre-, ill. Béke-barlangok bemutatásával bıvült. A Baradla-barlang jósvafıi középtúra szakasza idén felújításra került, a beruházás során a 2,3 km hosszúságú, ún. Vörös-tó jósvafıi szakasz teljes mőszaki felújítására került sor jelentıs PHARE és hazai támogatással. Ezt a barlangszakaszt, valamint az újonnan kialakításra kerülı vörös-tói fogadóépületet június elején vehették birtokba a látogatók, a próbaüzemet követıen. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 11

12 1.2. Gazdasági és társadalmi információk Boorrt tuurri izzmuuss feej f jleesszzt Egy terület fejlettségének az élet szinte minden területére kiható fokmérıje a közlekedés minısége, az utak állapota, kiépítettsége. A rossz úthálózat a nehezen megközelíthetı térségekben tıkebefektetıket is elriaszthat, ez további lemaradáshoz vezet. A térséget a külvilággal a Bódva folyó völgyében kiépített, észak-déli irányú fıközlekedési útvonal és vasútvonal köti össze. Ezek Miskolc és Szlovákia felé jelentenek közvetlen összeköttetést. A térség belsı részeibıl és peremvidékeibıl is ezeken keresztül érhetık el az említett centrumok. A közlekedési feltáratlanságot mutatja, hogy a térségben 13 zsáktelepülés található. A térség úthálózatának 40 %-a keskeny vonalú, az utak minısége rossz, néhol szinte járhatatlan. A személygépkocsi közlekedést a térség általános gazdasági-társadalmi helyzete következtében alacsony motorizációs szint és ezzel szoros összefüggésben, csak a belsı piacot figyelembe vevı az üzemanyagtöltı állomások hálózatának kiépületlensége akadályozza. A jelenleg a térségben található személygépkocsi, az egyre gyarapodó számú tehergépkocsi és munkagép valamint az átmenı forgalom igényeinek kielégítésére alig néhány üzemanyagtöltı állomás települt. A térség egyetlen, a trianoni határmódosítás után már csak zsákvonalú vasúti vonala a 94. számú, Miskolc-Tornanádaska vonal. A Bódva-völgy 11 települése rendelkezik vasúti megállóval. Az ingázások csökkenésével a személyforgalom, a bányászat és a mezıgazdasági termelés visszaesésével a teherforgalom is drasztikusan visszaesett. Ennek ellenére a vasút fontos szerepet tölt be a térség életében és jelentısége a határmenti kapcsolatok fejlesztése és a környezetvédelmi követelmények erısödése esetén tovább növekszik. A vasút a turizmusban is szerepet játszik. Egyrészt mint panoráma-útvonal turisztikai programként, másrészt mint a kerékpárfuvarozás eszköze, szolgáltatóként jelenik meg. A kistérség településeinek mindössze negyedére lehet vonattal eljutni Miskolcról, ami egyben a körzetközpont Edelénnyel való vasúti összeköttetést is jelenti. A Miskolc-Tornanádaska vasútvonalon naponta 6 vonatpár közlekedik. A napi buszjárat-párok száma sokkal több, mint a vonatoké. A települések 40 %-át (18 db) azonban nem lehet közvetlenül Edelénybıl elérni, csak átszállással. Kevésbé intenzív illetve intenzív a tömeg-közlekedés a települések isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 12

13 %-ánál (7-7), közepesen intenzív a települések 30 %-ánál (13). A buszjáratok napi eloszlására jellemzı, hogy 6-8, és óra között járnak gyakrabban a buszok, míg a településrıl vissza 4-7, és óra között gyakoribbak a buszjáratok. Az Edelényi kistérség lakásállományának száma , a 100 lakásra jutó lakosok száma pedig 287. Az és között épült lakások aránya a évi lakásállományhoz viszonyítva 8,4 %, ami szerint a térség lakásállománya mára elöregedett. A év végi adatok szerint a lakásállomány 67,9 %-a rendelkezik közüzemi vízellátással, szemben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 85, valamint az Észak-Magyarországi 87,3 %-kal. Számottevı az elmaradás a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve: míg regionálisan a lakások 44,6, megyei szinten 46,7 %-a, addig a kistérségben csak 23,3 %-a kapcsolódik a közüzemi szennyvízcsatornához. A régióban a háztartások mintegy 66 %-a vezetékesgáz-fogyasztó. Hasonlóan a víz és szennyvízellátáshoz az Edelényi kistérség itt is az elmaradottabb kistérségek között található, az ellátottság mutatója jóval 45 % alatt marad. Az egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia-fogyasztás kwh, ami a regionális értéknek a 103,8 %-a év végén a megyében ezer lakosra 56 mőködı vállalkozás jutott. A megyén belül a Miskolci kistérség vállalkozás-sőrősége kiemelkedı, de a Tiszaújvárosi és a Mezıkövesdi is meghaladja a megyei átlagot. A Sárospataki, a Sátoraljaújhelyi és a Tokaji átlag körüli, viszont igen alacsony az érték a Bodrogközi, az Encsi, az Edelényi és az Abaúj-Hegyközi kistérségben ben az Edelényi kistérségben 35 mőködı vállalkozás jutott lakosra, a munkanélküliek arány pedig 16,9 % volt. A kistérségben lakosra 12 kiskereskedelmi üzlet, 4 vendéglátó egység és 6 kereskedelmi szállásférıhely jut. Edelény legjelentısebb foglalkoztatója az Önkormányzat, s legjelentısebb termelıüzeme a Konfekcióipari Kft., mely több mint 200 fıt foglalkoztat, az Eclipse nyomda valamint a csokoládégyár, illetve itt palackozzák az országosan ismert Borsodi Ásványvizet is. A térségben foglalkoztatottak átlagjövedelme elmarad az országos átlagtól. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 13

14 A kistérség mezıgazdasága az elmúlt években átalakult, a kisszövetkezetek mellett jelentıs magángazdaságok jöttek létre. A gyümölcstermesztés több száz éves hagyományokra tekint vissza. A 80-as évek végén több mint ezer hektár intenzív gyümölcsös telepítése történt meg. A már termıre fordult ültetvények jellemzı termékei: bogyósok, kajszi, alma, szilva. A tüske nélküli szeder több európai díjat is nyert. Emellett évente 150 tonna jó minıségő akác és vegyes virágmézet állítanak elı a térségben. A mezıgazdálkodást azonban differenciáltan kell kezelni, a folyók völgyében lévı területeknek és a dombvidéki tájnak megfelelıen. A földminıség a folyóvölgyekben jobb, a dombvidéken viszont gyengébb. A térség növénytermelési szerkezetében meghatározó gabonafelék, ezen belül is a búza, tavaszi árpa területi aránya a legmagasabb. Számottevı az ipari növények területe is, ahol a napraforgó az uralkodó. Jelentıs, területeken termesztenek borsót, burgonyát és repcét is, s szintén jelentıs a zöldség- és gyümölcstermesztés. A megye szinte legnagyobb gyümölcstermesztı vidéke (kajszi, alma bogyósok). A térségre jellemzı, hogy szinte minden számottevı állatfajjal foglalkoznak. A szarvasmarhaállomány csökkenése mérsékletesebb volt, mint ahogy az országosan jelentkezett. A jövıben komolyabb jövedelemforrás lehet az erdı- és vadgazdálkodás. Színvonalas a térség egészségügyi ellátása, Edelényben 190 ágyas kórház, a Koch Róbert Kórház áll a gyógyulás szolgálatában. A kórház a város szélén, 10 hektáros parkkal körülvett területen helyezkedik el ben eredetileg is kórháznak épült intézmény. 190 ágyból 40 ágyas az aktív belgyógyászati osztály, 2x40 ágyas az aktív tüdıosztály és 70 ágyas a krónikus belgyógyászati osztály. Feladata a Bódva-völgyéhez tartozó aktív belgyógyászati betegek ellátása, Kazincbarcika, Ózd, Edelény aktív tüdıgyógyászati illetve ezen területek krónikus betegeinek ellátása, valamint vállalkozik minden olyan feladat ellátására, amely az aktív belgyógyászat illetve pulmonológia hatáskörébe tartozik. A kistérségben 2002-ben 100 óvodai férıhelyre jutó beírt gyerekek száma 100 volt, tehát 100 %-os kihasználtsággal üzemeltek az óvodák. A kistérségben ekkor 26 általános iskola, 1 isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 14

15 gimnázium és 1 szakközépiskola mőködött, s 12 középiskolai tanuló jutott lakosra, ami a megyei 41-tıl, és a regionális 40-tıl jelentıs lemaradás A kistérség turisztikai jelentısége a régióban, vonzerıleltára Magyarországon idegenforgalmi szempontból kevés vonzóbb vidék található, Észak- Magyarország földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb régiója. Területén találkozik az Északi-középhegység és az Alföld. Ásvány- és nyersanyag vagyona közül az építıanyagban való gazdagsága, valamint jelentıs lignittelepei emelhetı ki. A régió jelentıs ökológiai potenciállal rendelkezik, természeti kincseinek tárházát a gyógyvíz, hévíz- és ásványvízforrások bıvítik. Területének 13 %-a országos és helyi jelentıségő védett természeti terület, az ország védett területeinek 22 %-át adja. A régiót sajátos biogeográfiai, történeti és kulturális szálak főzik a határ túloldalához. A térség idegenforgalmi vonzerejét a változatos természeti adottságok, kulturális értékek, néprajzi hagyományok, a gyógyvizek, a híres szılı- és borkultúra adják. Az idegenforgalomban kiemelkedı az üdülıkörzetek szerepe: a régióban található a Mátra-Bükk, Zemplén, Aggtelek és környéke üdülıkörzet egésze. A régió településeinek több mint fele valamelyik üdülıkörzethez tartozik. Az Edelényi kistérség jelenleg nem játszik jelentıs szerepet a régió turisztikai életében, ennek ellenére rendelkezik néhány természeti értékkel és épített mőemlékkel, melyek azonban érdemesek arra, hogy minél több látogató csodálhassa meg ıket. Ennek egyik feltétele a turisztikai háttér-infrastruktúra kiépítése, mely jelen pillanatban igen csak elmaradott Várak és kastélyok a kistérségben Borsodi Földvár Edelény városának legészakibb részén, a Bódva partján, természetes szikladombon épült földbıl, fából. Magát a dombot a X. században már magyar népcsoport lakta, a vár a XI. században épült, 1241-ig, a tatárjárásig Borsod vármegye központja volt. Anonymus 1200 körül írt mővében említi elıször, szerinte a honfoglaló Bunger fia Bors vezér építtette, majd Árpád ıt tette meg a vár ispánjává. Gyırffy György isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 15

16 szerint azonban ettıl eltérıen Bors ispán idejét Géza fejedelem, vagy Szent István korára teszi, amikor a vár megyeszékhellyé lett. A vár kezdetben a borsodi esperesség központja is lehetett és között gyakran szerepel az oklevelekben, többek között 1219-ben a börtönıröket, 1219-ben, 1230-ban, majd 1263-ban a várnagyot említik. Pusztulásának idejét nem ismerjük, de a tatárjárás után elveszthette jelentıségét. Utoljára 1334-ben, mint Feldwar nevő sáncot említik. Gazdag régészeti ásatási anyaga a Tájház udvarában lévı kiállítóteremben látható. A vár rendezett területe történelmi emlékpark, illetve kulturális rendezvények színhelye. Szendrıi vár Az elsı vár a XIV. században épült, azon a helyen, ahol jelenleg a katolikus templom áll. Az alsó-várat a XV. században építette a Bebek család, és a törökkel dúló csatározás ideje alatt fontos végvár volt. A XVI. században épül fel a felsı-vár, amelyet a kor legkorszerőbb elvei alapján építettek ún olaszbástyás szerkezetben. Az alsó-várat a kurucokkal vívott küzdelem során a felsı-vár német parancsnoka felégette. A felsı-várat a Rákóczi felkelés során a várat Ocskay László brigadéros elfoglalta, majd 1707-ben II. Rákóczi Ferenc parancsára felrobbantották. Az egykori várakból jelenleg néhány rom fedezhetı fel, melyek feltárása 1997-tıl elindult. Szád vár romjai Szögliget határában magasodó (460 m) sziklás hegycsúcson állott a XIII. században épített Szád vára. A vár a Miskolcról Kassára vezetı utat ırizte és egyik fontos láncszeme volt a Szendrı, Krasznahorka és Torna váraival alkotott erıdítés láncolatnak. A mőemléki védettséget élvezı romok helyén a mai Magyarország legmagasabban fekvı vára állott. Szendrıládi vár A község felett délre emelkedı 235 m tengerszintfeletti magas Bükk-hegy északi oldalából nyúlik ki egy nyúlvány, ahol a vár maradványai találhatók, sőrő erdıvel fedve. A belsı területen épületnyomok vannak, turisztikai szempontból azonban nem jelentıs. Csorbakı vára Szuhogy határában építtette a XIV. században a Csorba család, majd a Perényiek, késıbb a Bebekek birtokába került. A régészeti leletek tanúsága szerint Bebek Imre idejében hamis pénzt vertek a várban. A várat a XVI. század végén felégették, azóta nem épült fel. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 16

17 L'Huillier-Coburg-kastély Boorrt tuurri izzmuuss feej f jleesszzt Az Edelényben található L'Huillier-Coburg-kastély az ország egyik legnagyobb és legjelentısebb barokk kastélya. A 106 szobás, 365 ablakos épületet Carlone mester emelte között a kora barokk és a rokokó stílusában. L'Huillier Ferenc János tábornok és felesége között építtette a kastélyt, ami a XIX. század elején került a Coburg család birtokába. A kastélyépület nem vált a szász Coburg-Gothai hercegi család uradalmi központjává. Az épületet csak részben használták, ezért egy részét 1861-ben járásbíróság céljaira engedték át. A Coburgok 1910-ben jelentısen átalakították az épületet. Ma is láthatók azonban az elsı emelet reprezentatív termeinek rokokó freskói, melyek Wereniczky János valamint Lieb Antal munkái. A négyzetméter alapterülető épületkomplexum a hozzá tartozó szárnyrészekkel, a hatalmas védett kerttel hazánk egyik legnagyobb kultúrtörténeti értéke. A nagyszerő kovácsmunkával készült kapu és kerítés már a belépés elıtt megállítja a látogatót. Az eredeti, XVIII. századi tetıt között állították vissza. Az épület kutatására, állagmegóvására és a falképek feltárására, rögzítésére 1986-ban került sor. A sokáig elhanyagolt épület felújítása megkezdıdött, de ez idı alatt is látogatható. A Nemzeti Kastélyprogram része, de hasznosításáról csak késıbb döntenek. A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál keretében a mőemlék lovagtermében idén júniusban koncertet rendeztek, azonban ezen kívül is számtalan program került, illetve kerül megrendezésre idén a kastélyban. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 17

18 Hadik kastély Boorrt tuurri izzmuuss feej f jleesszzt Tornanádaska községben találhatjuk a középkori eredető kastélyt, mely a XVIII-XIX. században érte el neobarokk stílusú mai formáját. Külön figyelemre méltó a kastély héthektáros parkja természetvédelmi terület, mely része az Aggteleki Nemzeti Parknak. A nagy kertmővészeti értéket képviselı parkot az ENSZ mőemléki szervezete (ICOMS) is nyilvántartja. A karsztos területen található parkot Hadik János alakította ki. Évekig tartó fuvaroztatással tudták csak termıfölddel feltölteni a kastélyt övezı területet. Az egykori tulajdonos a növények beszerzéséhez távoli világrészeken keresett kapcsolatokat, a park építéséhez pedig a kertmővészet kiválóságait, svájci és német szakembereket kért fel. Távoli vidékek ritka örökzöld és lombhullató fáit, cserjéit úgy telepítették, hogy helyenként csoportosan meghagyták az ıshonos növényeket is tıl napjainkig több mint 200, felbecsülhetetlen értékő külföldi faj akklimatizálódott. Az ıshonos fajok hatalmas példányain kívül említésre méltó a piramis alakú mamutfenyı, a hemlock fenyı és a kaukázusi jegenyefenyı, valamint a szürke, kék, zöld magtermı duglászfenyı csoport. A park területének nagyobb része az angol kertészet stílusjegyeit hordozza. A kastély elıtere és belsı díszudvara a szabályos mértani formákat megvalósító francia kertészeti irányzatokat tükrözi. Csáky kastély A szendrıi késı barokk kastélyt gróf Csáky István országbíró kezdte el építtetni 1694-ben. Idıközben jelentıs átalakítások történtek az épületben. Az épület pincéjének falai 1-3 méter vastagak, valószínőleg ezek voltak az eredeti Bebek vár falmaradványai. Az épületben jelenleg oktatástörténeti múzeum mőködik. Bónis-Gedeon kastély Az 1800-as években Szalonnán épült klasszicista stílusban az épület, amelyet jelenleg teleházként használnak. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 18

19 Gedeon-kúria Boorrt tuurri izzmuuss feej f jleesszzt A hídvégardói kúria késıbarokk copf stílusban épült 1770 körül. Megmaradt az eredeti díszes barokk ajtaja és egy rokokó stílusú cserépkályha. Felújítása után közösségi házként mőködik. Szín településen is találhatunk egy Gedeon-kúriát, mely épület barokk stílusban épült. Papp-kúria Az 1830-as években épült, szintén hídvégardói a kúria népies klasszicista stílusban, oromzatán stukkó címerpajzsok láthatók. Önkormányzati étterem. Törley-kúria A Galvács településen lévı kastélyszerő kúriához fénykorában jelentıs kiterjedéső angolkert is tartozott. Lenkey kúria A népies barokk épület az 1800-as évek elsı évtizedében épült Bodvalenkén, ma mőemlék. Szendrıi Kékfestıház Az épületet a korabeli emlékek szerint a XVII. században alakították ki a vár tornyából. Vaskos falai közé a XIX. században kékfestı költözött. A népies barokk stílusú épület mőemlékként védett Tájházak a kistérségben Borsodi Tájház A Borsodi Tájház Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Győjtıkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, a mővelıdéstörténet, a helyismeret tartozik júniusától helyet ad a Borsodi Földvár ásatása során elıkerült leletanyag egy részének is. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 19

20 Három porta lakóház- és gazdasági épület-együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. Az épületek: A kisnemes Szathmáry-Horkay család portája: a Szathmáry-Horkay-ház az 1860-as évekbıl származó épület ben történt felújításával nyerte el mai formáját. A hagyományos háromosztatú ház falait megemelték, utcai frontjára új, nagymérető ablakok, stukkódíszek kerültek, új bejárati ajtóval látták el, és udvari frontján oszlopsor (gang) épült mellvéddel. A gangról nyílik a nagykamra is. Végében két bejáratos istálló épült ben a rossz állapotban lévı istállót lebontották, helyére 1999-ben egy ugyanolyan tömegő nyitott fedélszékes épületrész készült a földvári ásatás bemutatására, elıtérrel, vizesblokkal. Az udvar másik oldalán, az utcai fronton 1913-ban szép, egyiptomi oszlopfıs nyári konyha épült szabadkéménnyel, alatta téglaboltozatos pincével. A szabadkéményt 1960-ban elbontották, kemencéjét a gangon alakították ki. Végében van a pincelejáró és az egykori kocsiszín és sertésólak helyén kialakított féleresz, mely vendégfogadásra szolgál. Az udvar végén, a szomszéd portára is átnyúlva három fakkos, elöl-hátul kapus csőr épült kıbıl, udvar felöli oldalán pelyvás szín készült, ahol kasos méhes is elhelyezést nyert. A csőr közösségi célokat szolgál. A csőr mögött az egykori szilváskert néhány fája még fellelhetı. Az udvaron füstölı és beton silógödör, elöl nagy kıkút látható. A Szőcs-Kiss-Szarka középparaszti amerikás család háza: a Szőcs-Kiss-Szarka-ház tıcikes, háromosztatú, 1903-ban épült szerény megjelenéső épület, hozzáépített istállóval, szénarakodóval, félereszes kocsiszínnel. Az udvar másik oldalán szintén háromosztatú kis épület áll, mely nyári konyha és éléskamra. A nyári konyha és kamra alatt téglaboltozatos pince van. Udvarán fából készült sertés- és tyúkól áll. A kisnemes Vadászy-család portája: a Vadászy-ház 1905-ben épült, hasonló a Szathmáry-Horkay-házhoz. Udvari oszlopsora kiemeli a porta egykori gazdagságát. A stukkódíszes homlokzat tőzfalát lebontották, a két kis ablak helyett egy háromosztatú ablakot helyeztek el, és a falat kıporozták, így a homlokzat rekonstrukcióra szorul. Udvarán a két fakkos csőr és a fa sertés- és tyúkól rossz állapota miatt lebontásra került. Pincéje a gangról nyílik, a kamra alá nyúlik, kıboltozatos. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 20