BORTURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉGBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BORTURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉGBEN"

Átírás

1 BORTURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉGBEN 1. HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS A KISTÉRSÉGRİL ÉS A FEJLESZTÉSBEN ÉRINTETT TELEPÜLÉSEKRİL GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI INFORMÁCIÓK A KISTÉRSÉG TURISZTIKAI JELENTİSÉGE A RÉGIÓBAN, VONZERİLELTÁRA Várak és kastélyok a kistérségben Tájházak a kistérségben Apátságok, monostorok, templomok, kápolnák a kistérségben Felszíni és felszín alatti vizek a kistérségben Horgász-, vadász- és lovasturizmus a kistérségben Egyéb látnivalók, mőemlékek a kistérségben Szálláshelyek a kistérségben Vendéglátóhelyek a kistérségben Programok a kistérségben KISTÉRSÉGI TURISZTIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER A MAGYARORSZÁGI BORKULTÚRA TÖRTÉNETÉNEK BEMUTATÁSA Hazai borturizmus bemutatása, jellemzı adatai, piaci trendek, kapcsolódása más turisztikai termékekhez Földrajzi háttér Szılıtermesztés 2004-ben A borszektor privatizációja Piaci trendek Nemzetközi tendenciák a borfogyasztás alakulásában Borfogyasztói szegmensek A szılı és borágazat Európai Uniós szabályozása Bortörvény A magyarországi és a szlovákiai borvidékek, borutak bemutatása, turisztikai jelentıségük értékelése Magyarország borvidékei Szlovákiai borvidék BÜKKALJAI BORVIDÉK ÉS ENNEK HATÁRON ÁTNYÚLÓ VIZSGÁLATA Borvidék nagysága, jellemzı fajták, borászati hagyományok, a borvidék egyedisége Földrajzi elhelyezkedése, megközelíthetısége A borvidék ökológiája A borvidék története A borvidék szılészete A borvidék fajtái A borvidék borai Bükkaljai borutak Bortermelık és kapcsolódó vállalkozások száma, bemutatása isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 1

2 A borkultúrához kapcsolható turisztikai vonzerık, látnivalók, fejlesztési lehetıségek, turisztikai alapinfrastruktúra A FEJLESZTÉS STRATÉGIAI IRÁNYAINAK MEGHATÁROZÁSA TERMÉKFEJLESZTÉS A kistérségi turizmusfejlesztés (bor) SWOT-analízise Borászati vállalkozások közös fejlesztése, turisztikai profilok kialakítása Ötletek a turisztikai profil meghatározására Piacszegmentáció az edelényi boroknál Értékesítési csatornák Illeszkedés a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitőzéseihez Tematikus turisztikai termékfejlesztés a meglévı vonzerıkkel és termékekkel összhangban a régióban és a határ túloldalán Minıségbiztosítás, védjegyezés HUMÁNERİFORRÁS-FEJLESZTÉS: A HATÉKONY KÉPZÉS KOMMUNIKÁCIÓ-FEJLESZTÉS INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS Közmővek Úthálózat Turisztikai szolgáltatásinfrastruktúra TÁJVÉDELEM: A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK, INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA BORÁSZATI VÁLLALKOZÁSOK FELSZERELTSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, TURISZTIKAI HÁTTÉR KIALAKÍTÁSA Boros pincék felszereltsége Borkészítési elvek Szálláshelyekhez kapcsolódó elvárások PROGRAMCSOMAGOK KIDOLGOZÁSA, KAPCSOLÓDÁS MÁS TURISZTIKAI TERMÉKEKHEZ KÖZÖS TERMÉKFEJLESZTÉS, MARKETINGTEVÉKENYSÉG, INFORMÁCIÓS RENDSZER A borkultúra és a hagyományok megismertetése, népszerősítése Közös kommunikáció kiadványokon, internetes oldalakon és közös marketingtevékenységen keresztül MINİSÍTÉS ÉS MINİSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS MŐKÖDTETÉSE KÉPZÉSI PROGRAMOK KIDOLGOZÁSA TOVÁBBI FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK MEGHATÁROZÁSA BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGTÍPUSOK ÉS NAGYSÁGRENDEK FORRÁSOK, FORRÁSLEHETİSÉGEK PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK MEGHATÁROZÁSA AZ ÉRDEKELT SZERVEZETEK SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA TOVÁBBI FINANSZÍROZÁSI LEHETİSÉGEK ISMERTETÉSE MONITORING INDIKÁTOROK LEÍRÁSA isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 2

3 6.1. BORÚTHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS TURISZTIKAI INFRASTRUKTÚRÁBAN BEKÖVETKEZETT FEJLESZTÉSEK INFRASTRUKTÚRÁBAN BEKÖVETKEZETT FEJLESZTÉSEK PARTNERSÉG MEGHATÁROZÁSA, FELADATOK, ÜTEMEZÉS IRODALOMJEGYZÉK HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS A KISTÉRSÉGRİL ÉS A FEJLESZTÉSBEN ÉRINTETT TELEPÜLÉSEKRİL GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI INFORMÁCIÓK A KISTÉRSÉG TURISZTIKAI JELENTİSÉGE A RÉGIÓBAN, VONZERİLELTÁRA Várak és kastélyok a kistérségben Tájházak a kistérségben Apátságok, monostorok, templomok, kápolnák a kistérségben Felszíni és felszín alatti vizek a kistérségben Horgász-, vadász- és lovasturizmus a kistérségben Egyéb látnivalók, mőemlékek a kistérségben Szálláshelyek a kistérségben Vendéglátóhelyek a kistérségben Programok a kistérségben KISTÉRSÉGI TURISZTIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER A MAGYARORSZÁGI BORKULTÚRA TÖRTÉNETÉNEK BEMUTATÁSA Hazai borturizmus bemutatása, jellemzı adatai, piaci trendek, kapcsolódása más turisztikai termékekhez Földrajzi háttér Szılıtermesztés 2004-ben A borszektor privatizációja Piaci trendek Nemzetközi tendenciák a borfogyasztás alakulásában Borfogyasztói szegmensek A szılı és borágazat Európai Uniós szabályozása Bortörvény A magyarországi és a szlovákiai borvidékek, borutak bemutatása, turisztikai jelentıségük értékelése Magyarország borvidékei Szlovákiai borvidék BÜKKALJAI BORVIDÉK ÉS ENNEK HATÁRON ÁTNYÚLÓ VIZSGÁLATA Borvidék nagysága, jellemzı fajták, borászati hagyományok, a borvidék egyedisége Földrajzi elhelyezkedése, megközelíthetısége A borvidék ökológiája A borvidék története A borvidék szılészete A borvidék fajtái A borvidék borai isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 3

4 Bükkaljai borutak Bortermelık és kapcsolódó vállalkozások száma, bemutatása A borkultúrához kapcsolható turisztikai vonzerık, látnivalók, fejlesztési lehetıségek, turisztikai alapinfrastruktúra A FEJLESZTÉS STRATÉGIAI IRÁNYAINAK MEGHATÁROZÁSA TERMÉKFEJLESZTÉS A kistérségi turizmusfejlesztés (bor) SWOT-analízise Borászati vállalkozások közös fejlesztése, turisztikai profilok kialakítása Ötletek a turisztikai profil meghatározására Piacszegmentáció az edelényi boroknál Értékesítési csatornák Illeszkedés a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitőzéseihez Tematikus turisztikai termékfejlesztés a meglévı vonzerıkkel és termékekkel összhangban a régióban és a határ túloldalán Minıségbiztosítás, védjegyezés HUMÁNERİFORRÁS-FEJLESZTÉS: A HATÉKONY KÉPZÉS KOMMUNIKÁCIÓ-FEJLESZTÉS INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS Közmővek Úthálózat Turisztikai szolgáltatásinfrastruktúra TÁJVÉDELEM: A FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK, INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA BORÁSZATI VÁLLALKOZÁSOK FELSZERELTSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, TURISZTIKAI HÁTTÉR KIALAKÍTÁSA Boros pincék felszereltsége Borkészítési elvek Szálláshelyekhez kapcsolódó elvárások PROGRAMCSOMAGOK KIDOLGOZÁSA, KAPCSOLÓDÁS MÁS TURISZTIKAI TERMÉKEKHEZ KÖZÖS TERMÉKFEJLESZTÉS, MARKETINGTEVÉKENYSÉG, INFORMÁCIÓS RENDSZER A borkultúra és a hagyományok megismertetése, népszerősítése Közös kommunikáció kiadványokon, internetes oldalakon és közös marketingtevékenységen keresztül MINİSÍTÉS ÉS MINİSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS MŐKÖDTETÉSE KÉPZÉSI PROGRAMOK KIDOLGOZÁSA TOVÁBBI FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK MEGHATÁROZÁSA BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGTÍPUSOK ÉS NAGYSÁGRENDEK FORRÁSOK, FORRÁSLEHETİSÉGEK PÁLYÁZATI LEHETİSÉGEK MEGHATÁROZÁSA AZ ÉRDEKELT SZERVEZETEK SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 4

5 5.3. TOVÁBBI FINANSZÍROZÁSI LEHETİSÉGEK ISMERTETÉSE MONITORING INDIKÁTOROK LEÍRÁSA BORÚTHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS TURISZTIKAI INFRASTRUKTÚRÁBAN BEKÖVETKEZETT FEJLESZTÉSEK INFRASTRUKTÚRÁBAN BEKÖVETKEZETT FEJLESZTÉSEK PARTNERSÉG MEGHATÁROZÁSA, FELADATOK, ÜTEMEZÉS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Felsı-magyarországi Borút Szövetség Kartája 2. számú melléklet: Történelmi borút bemutatása 3. számú melléklet: a környezeti hatásvizsgálatokról szóló 20/2001. Kormányrendelet 4. számú melléklet: 193/2001 Kormányrendelet az egységes környezeti használati engedélyhez kötött tevékenységek körérıl 5. számú melléklet: a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége által kidolgozott minısítési rendszer 6. számú melléklet: a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról és a falusi szálláshelyek minısítésérıl szóló 45/1998. számú IKIM Rendelet 7. számú melléklet: Bükkaljai Borút Egyesület egységes táblarendszerének tervezete 8. számú melléklet: OKJ-ban regisztrált szakképzések, szakmák listája isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 5

6 1. HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. Általános bemutatás a kistérségrıl és a fejlesztésben érintett településekrıl Borsod-Abaúj-Zemplénben egyaránt megtalálhatók az érintetlen természeti tájak és a nehézipar központjai. Itt találkozik az Alföld és a hegyvidék, s ez évszázadokon át meghatározta a megye gazdaságát. A második világháború után erıszakos iparosítás vette kezdetét. A megyébe nagy nehézipari üzemek, kombinátok települtek, melyek túlsúlya máig jellemzi a térség gazdasági arculatát. Az elmúlt évtizedekben a borsodi iparvidék a gazdaságpolitika kiemelt támogatását élvezte. Ebbıl az elınybıl mára hátrány lett: ma a régió az ország egyik válsággal küzdı területe, mely fejlıdését és felzárkózását a gazdaság felélénkülésétıl reméli. A megyeszékhelytıl, Miskolctól 25 km-es távolságra lévı, 46 települést magába foglaló Edelényi kistérség lakosságának is a bányászat és a mezıgazdaság biztosította korábban a megélhetési lehetıséget. A kıkori és bronzkori leletek arról tanúskodnak, hogy a kistérség lankás dombjai, vízfolyásai már az ıskorban élı emberek számára is megfelelı életteret jelentettek. A kistérség legrégibb idıbıl származó régészeti leletei Szendrı és Edelény határából származnak, melyek kora ezer év körül valószínősíthetı. Meszes község határában ellipszis alakú, sánccal körülvett ıskori földvár maradványait találták meg a régészek. Tomor határában neolit korra utaló temetkezési halmok és bronzkori eszközök bizonyítják a település ıskorban is lakott voltát. Az újkıkor alföldi vonaldíszes kultúrájának legismertebb csoportja a bükki kultúra, melynek egyik legismertebb településhelye Edelényben található, a Borsodi Földvártól északkeletre fekvı derékegyházi dombon. A Színpetri fölött emelkedı hegyoldal egyik barlangjában a régészek késı bronzkori emberi település nyomaira, cserépedény darabokra és csonteszköz leletekre bukkantak. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 6

7 Szakácsi település szintén bronzkori tárgyak lelıhelye. Boorrt tuurri izzmuuss feej f jleesszzt A boldvai református templom feltárása során bronzkori cölöplyukakat találtak, a hely tehát a neolitikum óta lakott volt, eredetileg bizonyára halásztelepülés. Tornaszentandrás szintén ıskortól lakott település, ahol római-kori vas és egyéb fémeszközöket tártak fel. A honfoglalás kori magyarok kezdetben a kistérség síkvidéki területein, folyóvölgyein telepedtek le, majd északabbra haladva a dombos hegyes területeket is megszállták. A honfoglalás korából származó legfontosabb kultúrtörténeti emlék az edelény-borsodi földvár, amely országos viszonylatban is kiemelkedı régészeti emlékhely. Nagyobb csaták, ütközetek helyszíneként nem jelent meg a térség, kivételt képez azonban a Bocskai szabadságharc november án Edelény mellett megvívott ütközete és a Tomor melletti Barna-szögben vívott csata, a Világháború idején. A birtokviszonyok és a jellemzı birtokosok hosszú idıre meghatározták a települések társadalmi tagozódását, közösségi és vállalkozó szellemét. A települések kisebb része királyi vagy püspöki, egy jelentıs része nemesi nagybirtok és szintén jelentıs része kisnemesi település volt. A nagybirtokok központjai a várak voltak. Uradalmuk tíz-húsz, vagy még ennél is több falut számlált. A legfontosabb nagybirtokos családok voltak: a Bebek család, a Tornai nemzetség, a Pércsi család, a Szapolyaiak, a Magóchyak, a Lorántffyak, a törık uralom után az Esterházyak, a Gedeon család, a Rákóczi család, a Nádasdy és Gyulay grófok és a Ragály család. Nagybirtoki uradalom része volt Galvács, Szendrı, Edelény, több birtokos tulajdona volt Hangács és Boldva. A nagybirtokokhoz kapcsolódó jobbágyok és cselédek mentalitása alapvetıen eltért a kisnemesi vagy kisparaszti falvakétól. Kisnemesek által lakott falu volt pl. Hídvégardó, Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó, Égerszög, Tornabarakony, Lak ban pl. ezen falvak egy részében kizárólag nemesi származású lakosok éltek. Természetföldrajzi értelemben az Edelényi kistérség az Észak-Magyarországi nagytájhoz tartozik. A térség területe: 739 km 2, Borsod-Abaúj-Zemplén megye összterületének kb. 10,2 %-át öleli fel. A népessége közel fıt tesz ki, ami a megye lakosságának az 5 %-a. A népsőrőség 50 fı/km 2. Az eltérı természetföldrajzi sajátosságokkal, de hasonló történelmi örökséggel rendelkezı térség közigazgatásilag mindig egy egységet alkotott. A ma edelényi KSH-körzetként jegyzett kistérség települései az edelényi, korábban a szendrıi és edelényi isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 7

8 járáshoz tartoztak. Az edelényi járás azonban még további településeket is magába foglalt a borsodi bányavidék területérıl. A térség kifejezetten aprófalvas szerkezető, bár jelentısebb népességő települések is (Edelény, Szendrı, Bódvaszilas, Szögliget, Perkupa) találhatók a területen. A térségben 46 település található, amelyekbıl kettı városi címmel rendelkezik. Edelény 1986-tól, Szendrı 1996-tól büszkélkedik városi ranggal. Ezek szerint elég ellentmondásos kép tárul elénk, hiszen a lakosság 41 %-a városban él, a települések 62 %-a viszont 500 fı alatti népességet számlál. Azonban Edelény alig több mint , Szendrı pedig alig fı fölötti lakosságával csak nehezen tölti be a sok kis település számára oly fontos vonzásközpont szerepét. Elsısorban a gazdasági fejlettség hiányzik. Edelény és Szendrı nem számít modernizációs központnak, sıt mind gazdasági, mind társadalmi értelemben hiányzik belılük az az erı, amely vonzó, irányító, segítı hatást jelentene a térség számára. Ebben az értelemben a városhiányosság még súlyosabbnak tekinthetı. Az északi részen (a határon belül) nem alakult ki jelentısebb vonzáscentrum, miután Torna és Szepsi megszőnt a térség számára, mint vonzáskörzet, a Felvidék elcsatolásakor. Edelényi kistérség (Bódva-völgye) települései Abod Irota Balajt Jósvafı Becskeháza Komjáti Bódvalenke Ládbesenyı Bódvarákó Lak Bódvaszilas Martonyi Boldva Meszes Borsodszirák Nyomár Damak Perkupa Debréte Rakaca Edelény Rakacaszend Égerszög Szakácsi Galvács Szalonna Hangács Szendrı Hegymeg Szendrılád Hídvégardó Szín Színpetri Szögliget Szılısardó Szuhogy Teresztenye Tomor Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Varbóc Viszló Ziliz isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 8

9 A kistérség területének 37 %-át borítja erdı. Az erdıterület eloszlása viszont nem homogén, legnagyobb része az Aggteleki-, Rudabányai-, Szalonnai-hegység és Alsó-hegy, tehát a kistérség területének nyugati részére koncentrálódik. Legnagyobb, ha körüli erdıterülettel a Nemzeti Park területén, illetve annak határában vagy a kialakítandó új tájvédelmi körzetben fekvı települések rendelkeznek. Következésképpen igen magas a véderdık aránya és alacsony a gazdasági hasznosításúaké. Jelentıs erdıterülete van még Szendrı, Edelény, Abod településeknek. Az erdısültség aránya is a Galyaságban a legmagasabb, ezen kívül Irota, Debréte, Becskeháza, Tornaszentandrás és Bódvaszilas települések erdısültsége haladja meg az 50 %-ot. A térség legkiemelkedıbb természeti erıforrása gazdag és változatos élıvilága. A borsodsziráki, az edelényi és a hegymegi kisebb horgásztavak mellett az igazán jelentıs halállomány a Rakacai víztározóban található. A tó és annak halállománya a Horgász Szövetség kezelésében van. A vadásztársaságok újraszervezıdését követıen a térségben 8 vadásztársaság mőködik. A vadkilövés fıleg exportra irányul. Jellemzı vadászható vadak a vaddisznó, az ız, a szarvas. A vadásztársaságok vadászházakat tartanak fenn Tornaszentjakabon, Bódvarákón, Szendrıládon, Damakon. A jelenlegi tanulmány tárgyát képzı, borturisztikai lehetıségeket taglaló fejlesztés központi települése Edelény lesz, mely településnek régmúltra visszanyúló borkultúrája megadja az alapot a borturizmusban történı újrapozícionálásra. Mellette azonban mindenképpen meg kell említeni még Jósvafıt is, mely település turisztikai kínálata nagyon jól egészítené ki a tervezett borturisztikai vonzerıket, teljessé és hosszabb szabadidı-eltöltésre alkalmassá téve a kistérséget. Edelény Az 1986-ban ismét városi rangot kapott település a Bódva völgyében terül el. Három község egyesítése révén jött létre Borsod községet 1950-ben, Finkét pedig 1936-ban csatolták Edelényhez. Borsod ısi települési hely, a középkorban megyeszékhely volt, és névadója Borsod megyének. A határában levı dombon talán már a honfoglalás elıtt is földvár állott. A Bódvavölgy legszőkebb szakasza felett uralkodó Vártetın állt a borsodi földvár. Borsod egy idıben isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 9

10 a Szapolyai, majd a Bebek család birtoka volt. A törökdúlás után egy darabig pusztán állott, a XVII. században népesült be újból. Finke nevét egy 1300-as oklevél említette elıször. A Boldogságos Szőzrıl elnevezett egyházának papja 1309-ben borsodi alesperes volt ban a községnek már református eklézsiája volt. A török portyák feldúlták, és Eger eleste után a földesúr és a király mellett a töröknek is adóznia kellett. A XVIII. század végén a gróf Esterházyak birtokába került. Edelény neve valószínőleg az Edelin személynévbıl ered. Elıször 1299-ben említette oklevél, amikor Roland nádor itt tartotta Borsod vármegye közgyőlését. A község középkori jelentıségét bizonyítja, hogy 1340-ben és 1341-ben is itt tartotta közgyőlését Torna és Borsod vármegye. A XV. században már városnak írták az oklevelek, és mint mezıvárosnak rendszeres vására és jó hírő malma is volt. A XVI. században Szapolyai János, majd a Bebek család birtoka volt. Amikor a török Egert ostromolta, Edelényt is felégette ban a király Rákóczi Zsigmondnak zálogosította el. A mai kastély helyén akkor földsáncokkal, sövénnyel erısített kis palánkvár állhatott, amelynek árkaiba a Bódva vizét eresztették. Mellette ütköztek meg 1604-ben Bocskai hajdúi Básta császári vezér seregével, amely szétverte a hajdúkat és Bocskai török segélycsapatait ban tőzvész pusztította el a községet ben L'Huillier Ferenc, Eger várának francia származású parancsnoka királyi engedéllyel megvette Edelényt, sıt, pallosjogot is nyert a község és birtoka területére. A XIX. század elején a birtok a Coburg családé lett, akik Magyarországon az elsık között 1838-ban cukorgyárat létesítettek Edelényben. A város története szempontjából meghatározó volt a szénbányászat, ami ben szőnt meg. Az Aggteleki-karsztvidékhez való közelsége, természeti, történelmi, kulturális értékei turisztikai szempontból is vonzóvá teszik Edelényt, ahol minden év május utolsó hetében rendezik meg Edelényi hetek elnevezéssel a város nagyszabású kulturális rendezvénysorozatát. Jósvafı Jósvafı a Jósva-, Kecsı-, Kajta-, és Tohonya-patakok összefolyásánál, erdıborította sziklás hegyoldalak által körülzárt völgyben található. A falu földrajzi fekvésével, kiváló természeti isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 10

11 adottságaival, barlangjaival, az e vidékre jellemzı hagyományos paraszti életformát szinte változatlan formában elénk táró tájházával, a századelın épült népi lakóházaival és gazdasági épületeivel, valamint ipar- és kultúrtörténeti emlékeivel jellegzetes hangulatot áraszt. Az egykori Gömör-Tornai-karszton, a Jósva-patak forrásvidékén kialakult település helyét egyértelmően a karsztforrások vízbısége és azok hasznosítható energiája határozta meg. Az Aggteleki-karszt mintegy hektárnyi területét, jellegzetes felszíni és felszín alatti formáinak, forrásainak, vízfolyásainak, vegetációjának védelme érdekében 1978-ban tájvédelmi körzetté, majd ben nemzeti parkká nyilvánították. A térség különféle kialakulású, változatos formájú, ásványkiválásokban gazdag, élıvilágáról, régészeti és ıslénytani leleteirıl nevezetes mintegy 270 barlangja (együtt a szlovák oldal karszt barlangjaival) 1995 óta természeti értékeink közül elsıként az UNESCO Világörökség listáján képviseli Magyarországot. Az Aggteleki Nemzeti Park legféltettebb kincsei a Világörökség részét képezı barlangok, melyek egyben kikapcsolódást és esztétikai élményt nyújtó látványukkal a térség legnagyobb turisztikai vonzerıi is. Közülük is kiemelkedik a Baradla-Domicabarlangrendszer, mely nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedıbb barlangtani értéke, hiszen aktivitásával, hosszával és cseppkıdíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentısebb barlangjának tekinthetı. A Nemzeti Park turisztikai kínálata a Baradla-barlang aggteleki, illetve jósvafıi szakaszán bejárható 1, 2, 5 és 7 órás túrák mellett, utóbbi idıben a Jósvafı közelében található Vass Imre-, ill. Béke-barlangok bemutatásával bıvült. A Baradla-barlang jósvafıi középtúra szakasza idén felújításra került, a beruházás során a 2,3 km hosszúságú, ún. Vörös-tó jósvafıi szakasz teljes mőszaki felújítására került sor jelentıs PHARE és hazai támogatással. Ezt a barlangszakaszt, valamint az újonnan kialakításra kerülı vörös-tói fogadóépületet június elején vehették birtokba a látogatók, a próbaüzemet követıen. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 11

12 1.2. Gazdasági és társadalmi információk Boorrt tuurri izzmuuss feej f jleesszzt Egy terület fejlettségének az élet szinte minden területére kiható fokmérıje a közlekedés minısége, az utak állapota, kiépítettsége. A rossz úthálózat a nehezen megközelíthetı térségekben tıkebefektetıket is elriaszthat, ez további lemaradáshoz vezet. A térséget a külvilággal a Bódva folyó völgyében kiépített, észak-déli irányú fıközlekedési útvonal és vasútvonal köti össze. Ezek Miskolc és Szlovákia felé jelentenek közvetlen összeköttetést. A térség belsı részeibıl és peremvidékeibıl is ezeken keresztül érhetık el az említett centrumok. A közlekedési feltáratlanságot mutatja, hogy a térségben 13 zsáktelepülés található. A térség úthálózatának 40 %-a keskeny vonalú, az utak minısége rossz, néhol szinte járhatatlan. A személygépkocsi közlekedést a térség általános gazdasági-társadalmi helyzete következtében alacsony motorizációs szint és ezzel szoros összefüggésben, csak a belsı piacot figyelembe vevı az üzemanyagtöltı állomások hálózatának kiépületlensége akadályozza. A jelenleg a térségben található személygépkocsi, az egyre gyarapodó számú tehergépkocsi és munkagép valamint az átmenı forgalom igényeinek kielégítésére alig néhány üzemanyagtöltı állomás települt. A térség egyetlen, a trianoni határmódosítás után már csak zsákvonalú vasúti vonala a 94. számú, Miskolc-Tornanádaska vonal. A Bódva-völgy 11 települése rendelkezik vasúti megállóval. Az ingázások csökkenésével a személyforgalom, a bányászat és a mezıgazdasági termelés visszaesésével a teherforgalom is drasztikusan visszaesett. Ennek ellenére a vasút fontos szerepet tölt be a térség életében és jelentısége a határmenti kapcsolatok fejlesztése és a környezetvédelmi követelmények erısödése esetén tovább növekszik. A vasút a turizmusban is szerepet játszik. Egyrészt mint panoráma-útvonal turisztikai programként, másrészt mint a kerékpárfuvarozás eszköze, szolgáltatóként jelenik meg. A kistérség településeinek mindössze negyedére lehet vonattal eljutni Miskolcról, ami egyben a körzetközpont Edelénnyel való vasúti összeköttetést is jelenti. A Miskolc-Tornanádaska vasútvonalon naponta 6 vonatpár közlekedik. A napi buszjárat-párok száma sokkal több, mint a vonatoké. A települések 40 %-át (18 db) azonban nem lehet közvetlenül Edelénybıl elérni, csak átszállással. Kevésbé intenzív illetve intenzív a tömeg-közlekedés a települések isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 12

13 %-ánál (7-7), közepesen intenzív a települések 30 %-ánál (13). A buszjáratok napi eloszlására jellemzı, hogy 6-8, és óra között járnak gyakrabban a buszok, míg a településrıl vissza 4-7, és óra között gyakoribbak a buszjáratok. Az Edelényi kistérség lakásállományának száma , a 100 lakásra jutó lakosok száma pedig 287. Az és között épült lakások aránya a évi lakásállományhoz viszonyítva 8,4 %, ami szerint a térség lakásállománya mára elöregedett. A év végi adatok szerint a lakásállomány 67,9 %-a rendelkezik közüzemi vízellátással, szemben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 85, valamint az Észak-Magyarországi 87,3 %-kal. Számottevı az elmaradás a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve: míg regionálisan a lakások 44,6, megyei szinten 46,7 %-a, addig a kistérségben csak 23,3 %-a kapcsolódik a közüzemi szennyvízcsatornához. A régióban a háztartások mintegy 66 %-a vezetékesgáz-fogyasztó. Hasonlóan a víz és szennyvízellátáshoz az Edelényi kistérség itt is az elmaradottabb kistérségek között található, az ellátottság mutatója jóval 45 % alatt marad. Az egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia-fogyasztás kwh, ami a regionális értéknek a 103,8 %-a év végén a megyében ezer lakosra 56 mőködı vállalkozás jutott. A megyén belül a Miskolci kistérség vállalkozás-sőrősége kiemelkedı, de a Tiszaújvárosi és a Mezıkövesdi is meghaladja a megyei átlagot. A Sárospataki, a Sátoraljaújhelyi és a Tokaji átlag körüli, viszont igen alacsony az érték a Bodrogközi, az Encsi, az Edelényi és az Abaúj-Hegyközi kistérségben ben az Edelényi kistérségben 35 mőködı vállalkozás jutott lakosra, a munkanélküliek arány pedig 16,9 % volt. A kistérségben lakosra 12 kiskereskedelmi üzlet, 4 vendéglátó egység és 6 kereskedelmi szállásférıhely jut. Edelény legjelentısebb foglalkoztatója az Önkormányzat, s legjelentısebb termelıüzeme a Konfekcióipari Kft., mely több mint 200 fıt foglalkoztat, az Eclipse nyomda valamint a csokoládégyár, illetve itt palackozzák az országosan ismert Borsodi Ásványvizet is. A térségben foglalkoztatottak átlagjövedelme elmarad az országos átlagtól. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 13

14 A kistérség mezıgazdasága az elmúlt években átalakult, a kisszövetkezetek mellett jelentıs magángazdaságok jöttek létre. A gyümölcstermesztés több száz éves hagyományokra tekint vissza. A 80-as évek végén több mint ezer hektár intenzív gyümölcsös telepítése történt meg. A már termıre fordult ültetvények jellemzı termékei: bogyósok, kajszi, alma, szilva. A tüske nélküli szeder több európai díjat is nyert. Emellett évente 150 tonna jó minıségő akác és vegyes virágmézet állítanak elı a térségben. A mezıgazdálkodást azonban differenciáltan kell kezelni, a folyók völgyében lévı területeknek és a dombvidéki tájnak megfelelıen. A földminıség a folyóvölgyekben jobb, a dombvidéken viszont gyengébb. A térség növénytermelési szerkezetében meghatározó gabonafelék, ezen belül is a búza, tavaszi árpa területi aránya a legmagasabb. Számottevı az ipari növények területe is, ahol a napraforgó az uralkodó. Jelentıs, területeken termesztenek borsót, burgonyát és repcét is, s szintén jelentıs a zöldség- és gyümölcstermesztés. A megye szinte legnagyobb gyümölcstermesztı vidéke (kajszi, alma bogyósok). A térségre jellemzı, hogy szinte minden számottevı állatfajjal foglalkoznak. A szarvasmarhaállomány csökkenése mérsékletesebb volt, mint ahogy az országosan jelentkezett. A jövıben komolyabb jövedelemforrás lehet az erdı- és vadgazdálkodás. Színvonalas a térség egészségügyi ellátása, Edelényben 190 ágyas kórház, a Koch Róbert Kórház áll a gyógyulás szolgálatában. A kórház a város szélén, 10 hektáros parkkal körülvett területen helyezkedik el ben eredetileg is kórháznak épült intézmény. 190 ágyból 40 ágyas az aktív belgyógyászati osztály, 2x40 ágyas az aktív tüdıosztály és 70 ágyas a krónikus belgyógyászati osztály. Feladata a Bódva-völgyéhez tartozó aktív belgyógyászati betegek ellátása, Kazincbarcika, Ózd, Edelény aktív tüdıgyógyászati illetve ezen területek krónikus betegeinek ellátása, valamint vállalkozik minden olyan feladat ellátására, amely az aktív belgyógyászat illetve pulmonológia hatáskörébe tartozik. A kistérségben 2002-ben 100 óvodai férıhelyre jutó beírt gyerekek száma 100 volt, tehát 100 %-os kihasználtsággal üzemeltek az óvodák. A kistérségben ekkor 26 általános iskola, 1 isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 14

15 gimnázium és 1 szakközépiskola mőködött, s 12 középiskolai tanuló jutott lakosra, ami a megyei 41-tıl, és a regionális 40-tıl jelentıs lemaradás A kistérség turisztikai jelentısége a régióban, vonzerıleltára Magyarországon idegenforgalmi szempontból kevés vonzóbb vidék található, Észak- Magyarország földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb régiója. Területén találkozik az Északi-középhegység és az Alföld. Ásvány- és nyersanyag vagyona közül az építıanyagban való gazdagsága, valamint jelentıs lignittelepei emelhetı ki. A régió jelentıs ökológiai potenciállal rendelkezik, természeti kincseinek tárházát a gyógyvíz, hévíz- és ásványvízforrások bıvítik. Területének 13 %-a országos és helyi jelentıségő védett természeti terület, az ország védett területeinek 22 %-át adja. A régiót sajátos biogeográfiai, történeti és kulturális szálak főzik a határ túloldalához. A térség idegenforgalmi vonzerejét a változatos természeti adottságok, kulturális értékek, néprajzi hagyományok, a gyógyvizek, a híres szılı- és borkultúra adják. Az idegenforgalomban kiemelkedı az üdülıkörzetek szerepe: a régióban található a Mátra-Bükk, Zemplén, Aggtelek és környéke üdülıkörzet egésze. A régió településeinek több mint fele valamelyik üdülıkörzethez tartozik. Az Edelényi kistérség jelenleg nem játszik jelentıs szerepet a régió turisztikai életében, ennek ellenére rendelkezik néhány természeti értékkel és épített mőemlékkel, melyek azonban érdemesek arra, hogy minél több látogató csodálhassa meg ıket. Ennek egyik feltétele a turisztikai háttér-infrastruktúra kiépítése, mely jelen pillanatban igen csak elmaradott Várak és kastélyok a kistérségben Borsodi Földvár Edelény városának legészakibb részén, a Bódva partján, természetes szikladombon épült földbıl, fából. Magát a dombot a X. században már magyar népcsoport lakta, a vár a XI. században épült, 1241-ig, a tatárjárásig Borsod vármegye központja volt. Anonymus 1200 körül írt mővében említi elıször, szerinte a honfoglaló Bunger fia Bors vezér építtette, majd Árpád ıt tette meg a vár ispánjává. Gyırffy György isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 15

16 szerint azonban ettıl eltérıen Bors ispán idejét Géza fejedelem, vagy Szent István korára teszi, amikor a vár megyeszékhellyé lett. A vár kezdetben a borsodi esperesség központja is lehetett és között gyakran szerepel az oklevelekben, többek között 1219-ben a börtönıröket, 1219-ben, 1230-ban, majd 1263-ban a várnagyot említik. Pusztulásának idejét nem ismerjük, de a tatárjárás után elveszthette jelentıségét. Utoljára 1334-ben, mint Feldwar nevő sáncot említik. Gazdag régészeti ásatási anyaga a Tájház udvarában lévı kiállítóteremben látható. A vár rendezett területe történelmi emlékpark, illetve kulturális rendezvények színhelye. Szendrıi vár Az elsı vár a XIV. században épült, azon a helyen, ahol jelenleg a katolikus templom áll. Az alsó-várat a XV. században építette a Bebek család, és a törökkel dúló csatározás ideje alatt fontos végvár volt. A XVI. században épül fel a felsı-vár, amelyet a kor legkorszerőbb elvei alapján építettek ún olaszbástyás szerkezetben. Az alsó-várat a kurucokkal vívott küzdelem során a felsı-vár német parancsnoka felégette. A felsı-várat a Rákóczi felkelés során a várat Ocskay László brigadéros elfoglalta, majd 1707-ben II. Rákóczi Ferenc parancsára felrobbantották. Az egykori várakból jelenleg néhány rom fedezhetı fel, melyek feltárása 1997-tıl elindult. Szád vár romjai Szögliget határában magasodó (460 m) sziklás hegycsúcson állott a XIII. században épített Szád vára. A vár a Miskolcról Kassára vezetı utat ırizte és egyik fontos láncszeme volt a Szendrı, Krasznahorka és Torna váraival alkotott erıdítés láncolatnak. A mőemléki védettséget élvezı romok helyén a mai Magyarország legmagasabban fekvı vára állott. Szendrıládi vár A község felett délre emelkedı 235 m tengerszintfeletti magas Bükk-hegy északi oldalából nyúlik ki egy nyúlvány, ahol a vár maradványai találhatók, sőrő erdıvel fedve. A belsı területen épületnyomok vannak, turisztikai szempontból azonban nem jelentıs. Csorbakı vára Szuhogy határában építtette a XIV. században a Csorba család, majd a Perényiek, késıbb a Bebekek birtokába került. A régészeti leletek tanúsága szerint Bebek Imre idejében hamis pénzt vertek a várban. A várat a XVI. század végén felégették, azóta nem épült fel. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 16

17 L'Huillier-Coburg-kastély Boorrt tuurri izzmuuss feej f jleesszzt Az Edelényben található L'Huillier-Coburg-kastély az ország egyik legnagyobb és legjelentısebb barokk kastélya. A 106 szobás, 365 ablakos épületet Carlone mester emelte között a kora barokk és a rokokó stílusában. L'Huillier Ferenc János tábornok és felesége között építtette a kastélyt, ami a XIX. század elején került a Coburg család birtokába. A kastélyépület nem vált a szász Coburg-Gothai hercegi család uradalmi központjává. Az épületet csak részben használták, ezért egy részét 1861-ben járásbíróság céljaira engedték át. A Coburgok 1910-ben jelentısen átalakították az épületet. Ma is láthatók azonban az elsı emelet reprezentatív termeinek rokokó freskói, melyek Wereniczky János valamint Lieb Antal munkái. A négyzetméter alapterülető épületkomplexum a hozzá tartozó szárnyrészekkel, a hatalmas védett kerttel hazánk egyik legnagyobb kultúrtörténeti értéke. A nagyszerő kovácsmunkával készült kapu és kerítés már a belépés elıtt megállítja a látogatót. Az eredeti, XVIII. századi tetıt között állították vissza. Az épület kutatására, állagmegóvására és a falképek feltárására, rögzítésére 1986-ban került sor. A sokáig elhanyagolt épület felújítása megkezdıdött, de ez idı alatt is látogatható. A Nemzeti Kastélyprogram része, de hasznosításáról csak késıbb döntenek. A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál keretében a mőemlék lovagtermében idén júniusban koncertet rendeztek, azonban ezen kívül is számtalan program került, illetve kerül megrendezésre idén a kastélyban. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 17

18 Hadik kastély Boorrt tuurri izzmuuss feej f jleesszzt Tornanádaska községben találhatjuk a középkori eredető kastélyt, mely a XVIII-XIX. században érte el neobarokk stílusú mai formáját. Külön figyelemre méltó a kastély héthektáros parkja természetvédelmi terület, mely része az Aggteleki Nemzeti Parknak. A nagy kertmővészeti értéket képviselı parkot az ENSZ mőemléki szervezete (ICOMS) is nyilvántartja. A karsztos területen található parkot Hadik János alakította ki. Évekig tartó fuvaroztatással tudták csak termıfölddel feltölteni a kastélyt övezı területet. Az egykori tulajdonos a növények beszerzéséhez távoli világrészeken keresett kapcsolatokat, a park építéséhez pedig a kertmővészet kiválóságait, svájci és német szakembereket kért fel. Távoli vidékek ritka örökzöld és lombhullató fáit, cserjéit úgy telepítették, hogy helyenként csoportosan meghagyták az ıshonos növényeket is tıl napjainkig több mint 200, felbecsülhetetlen értékő külföldi faj akklimatizálódott. Az ıshonos fajok hatalmas példányain kívül említésre méltó a piramis alakú mamutfenyı, a hemlock fenyı és a kaukázusi jegenyefenyı, valamint a szürke, kék, zöld magtermı duglászfenyı csoport. A park területének nagyobb része az angol kertészet stílusjegyeit hordozza. A kastély elıtere és belsı díszudvara a szabályos mértani formákat megvalósító francia kertészeti irányzatokat tükrözi. Csáky kastély A szendrıi késı barokk kastélyt gróf Csáky István országbíró kezdte el építtetni 1694-ben. Idıközben jelentıs átalakítások történtek az épületben. Az épület pincéjének falai 1-3 méter vastagak, valószínőleg ezek voltak az eredeti Bebek vár falmaradványai. Az épületben jelenleg oktatástörténeti múzeum mőködik. Bónis-Gedeon kastély Az 1800-as években Szalonnán épült klasszicista stílusban az épület, amelyet jelenleg teleházként használnak. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 18

19 Gedeon-kúria Boorrt tuurri izzmuuss feej f jleesszzt A hídvégardói kúria késıbarokk copf stílusban épült 1770 körül. Megmaradt az eredeti díszes barokk ajtaja és egy rokokó stílusú cserépkályha. Felújítása után közösségi házként mőködik. Szín településen is találhatunk egy Gedeon-kúriát, mely épület barokk stílusban épült. Papp-kúria Az 1830-as években épült, szintén hídvégardói a kúria népies klasszicista stílusban, oromzatán stukkó címerpajzsok láthatók. Önkormányzati étterem. Törley-kúria A Galvács településen lévı kastélyszerő kúriához fénykorában jelentıs kiterjedéső angolkert is tartozott. Lenkey kúria A népies barokk épület az 1800-as évek elsı évtizedében épült Bodvalenkén, ma mőemlék. Szendrıi Kékfestıház Az épületet a korabeli emlékek szerint a XVII. században alakították ki a vár tornyából. Vaskos falai közé a XIX. században kékfestı költözött. A népies barokk stílusú épület mőemlékként védett Tájházak a kistérségben Borsodi Tájház A Borsodi Tájház Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Győjtıkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, a mővelıdéstörténet, a helyismeret tartozik júniusától helyet ad a Borsodi Földvár ásatása során elıkerült leletanyag egy részének is. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 19

20 Három porta lakóház- és gazdasági épület-együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. Az épületek: A kisnemes Szathmáry-Horkay család portája: a Szathmáry-Horkay-ház az 1860-as évekbıl származó épület ben történt felújításával nyerte el mai formáját. A hagyományos háromosztatú ház falait megemelték, utcai frontjára új, nagymérető ablakok, stukkódíszek kerültek, új bejárati ajtóval látták el, és udvari frontján oszlopsor (gang) épült mellvéddel. A gangról nyílik a nagykamra is. Végében két bejáratos istálló épült ben a rossz állapotban lévı istállót lebontották, helyére 1999-ben egy ugyanolyan tömegő nyitott fedélszékes épületrész készült a földvári ásatás bemutatására, elıtérrel, vizesblokkal. Az udvar másik oldalán, az utcai fronton 1913-ban szép, egyiptomi oszlopfıs nyári konyha épült szabadkéménnyel, alatta téglaboltozatos pincével. A szabadkéményt 1960-ban elbontották, kemencéjét a gangon alakították ki. Végében van a pincelejáró és az egykori kocsiszín és sertésólak helyén kialakított féleresz, mely vendégfogadásra szolgál. Az udvar végén, a szomszéd portára is átnyúlva három fakkos, elöl-hátul kapus csőr épült kıbıl, udvar felöli oldalán pelyvás szín készült, ahol kasos méhes is elhelyezést nyert. A csőr közösségi célokat szolgál. A csőr mögött az egykori szilváskert néhány fája még fellelhetı. Az udvaron füstölı és beton silógödör, elöl nagy kıkút látható. A Szőcs-Kiss-Szarka középparaszti amerikás család háza: a Szőcs-Kiss-Szarka-ház tıcikes, háromosztatú, 1903-ban épült szerény megjelenéső épület, hozzáépített istállóval, szénarakodóval, félereszes kocsiszínnel. Az udvar másik oldalán szintén háromosztatú kis épület áll, mely nyári konyha és éléskamra. A nyári konyha és kamra alatt téglaboltozatos pince van. Udvarán fából készült sertés- és tyúkól áll. A kisnemes Vadászy-család portája: a Vadászy-ház 1905-ben épült, hasonló a Szathmáry-Horkay-házhoz. Udvari oszlopsora kiemeli a porta egykori gazdagságát. A stukkódíszes homlokzat tőzfalát lebontották, a két kis ablak helyett egy háromosztatú ablakot helyeztek el, és a falat kıporozták, így a homlokzat rekonstrukcióra szorul. Udvarán a két fakkos csőr és a fa sertés- és tyúkól rossz állapota miatt lebontásra került. Pincéje a gangról nyílik, a kamra alá nyúlik, kıboltozatos. isseenn Coonnssuul ltinngg EuurrooSSppaa kkkoonnzzoorrcci iuum júúnni j iuuss 20

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek Aggteleki-karszt és peremterületei (HUAN20001) Aggtelek 02, 03, 04, 05,

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy Bódva: A Bódváról röviden A Bódva a Gömör-Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, majd a rövid szlovákiai szakasz után Hidvégardónál lépi át a magyar határt. Ezután a Tornai-dombsághoz tartozó Szalonnaihegység

Részletesebben

Kastélysziget Kulturális-Turisztikai Központ Edelény

Kastélysziget Kulturális-Turisztikai Központ Edelény Kastélysziget Kulturális-Turisztikai Központ Edelény A fenti elnevezéssel készített pályázatot a Mőemlékek Nemzeti Gondnoksága, amely 2009-ben 2,2 milliárd forintot nyert a kastély épületének és parkjának

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Edelényi kistérség EDELÉNYI KISTÉRSÉG. Edelényi Kistérség Többcélú Társulása 3780 Edelény, István király útja 52. kisterseg@edeleny.

Edelényi kistérség EDELÉNYI KISTÉRSÉG. Edelényi Kistérség Többcélú Társulása 3780 Edelény, István király útja 52. kisterseg@edeleny. Edelényi kistérség Edelényi Kistérség Többcélú Társulása 3780 Edelény, István király útja 52. kisterseg@edeleny.hu A kistérség hazánk egyik legelmaradottabb, de egyben egyik legszebb, számos páratlan természeti

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó T Á J É K O Z T A T Ó 2013. január 1-jétől megkezdte működését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Edelényi Járási Hivatala Székhelye: 3870 Edelény, Borsodi út 26. Szervezeti felépítése és címe:

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006.

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006. TÁJÉKOZTATÓ a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tata, Diófa utca 18. szám alatt található ingatlanáról Készült: 2006. márciusában A terület elhelyezkedése, határai A jelenleg meglévı kerítések az ingatlan

Részletesebben

1. sz. melléklet AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JELLEMZİ VÁLTOZÁSI IRÁNYAI, AZ ELMÚLT 2-3 ÉV FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSAI

1. sz. melléklet AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JELLEMZİ VÁLTOZÁSI IRÁNYAI, AZ ELMÚLT 2-3 ÉV FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSAI 1. sz. melléklet AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JELLEMZİ VÁLTOZÁSI IRÁNYAI, AZ ELMÚLT 2-3 ÉV FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSAI Bevezetı Az Edelényi Kistérség Fejlesztési Tanácsa 2008. novemberében

Részletesebben

ANP osztálykirándulásos ajánlatai Barlang túrák Hucul programok Kúria Oktatóközpont Tanösvények Faluséták és kultúrtörténeti helyszínek

ANP osztálykirándulásos ajánlatai Barlang túrák Hucul programok Kúria Oktatóközpont Tanösvények Faluséták és kultúrtörténeti helyszínek ANP osztálykirándulásos ajánlatai Barlang túrák Hucul programok Kúria Oktatóközpont Tanösvények Faluséták és kultúrtörténeti helyszínek Baradla-barlang, aggteleki rövidtúra 700Ft/fő A túra hossza: 1 km

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG Bácsalmási kistérség Régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun A kistérség a Bácskai löszsíkságon, Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el, a Baját Szegeddel összekötı 55-ös fıút és az országhatár közötti

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Az edelényi Tájház bővítése a Borsodi Földvár interaktív bemutatóhely és gasztropince látogatóközpont kialakításával

Az edelényi Tájház bővítése a Borsodi Földvár interaktív bemutatóhely és gasztropince látogatóközpont kialakításával Az edelényi Tájház bővítése a Borsodi Földvár interaktív bemutatóhely és gasztropince látogatóközpont kialakításával Edelény Város Önkormányzata 2010 novemberében támogatói szerződést kötött a NORDA Észak-Magyarországi

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY KŐBÁNYA KADA UTCA SÖRGYÁR UTCA KERESZTEZŐDÉSÉBEN TALÁLHATÓ SZŐLŐFÜRTÖS FESZÜLET ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY Készítette: Mednyánszky Miklós kulturális örökségvédelmi szakértı Eng.sz.:

Részletesebben

OKT 50 napi túratervek B.-A.-Z. megyei szakasz VIII. 2011. 08. 01. hétfő. Putnok, 08:00. Zádorfalva, 17:00. 18,4 km. 375 m

OKT 50 napi túratervek B.-A.-Z. megyei szakasz VIII. 2011. 08. 01. hétfő. Putnok, 08:00. Zádorfalva, 17:00. 18,4 km. 375 m OKT 50 napi túratervek B.-A.-Z. megyei szakasz 1. 2011. 08. 01. hétfő Putnok, 08:00 Zádorfalva, 17:00 18,4 km 375 m Putnok (reggel vásárlás a helyi boltokban) Mohos-tavak Kelemér Gömörszőlős Zádorfalva

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Borturisztikai szolgáltat

Borturisztikai szolgáltat Borturisztikai szolgáltat ltatások minısítési si rendszere Mi a borút? Összetett turisztikai termék: Sajátos, egyedi kínálattal rendelkezik Szervezett egységben (hálózatban) mőködik Piacra jutását közösségi

Részletesebben

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV A közoktatási esélyegyenlıségi program az Oktatási

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

Műhely 117. A Cserehát déli részének közlekedése

Műhely 117. A Cserehát déli részének közlekedése Műhely 117 Jéger Gábor Bevezetés A Cserehát déli részének közlekedése A vizsgált terület a Hernád és a Bódva folyók között elterülő Cserehát déli dombvonulatait fedi le. Ez a terület egybe esik a szikszói

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl

Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl A Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány és kuratóriuma elsısorban pályázati támogatások

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Kerékpártúra útvonalak

Kerékpártúra útvonalak Kerékpártúra útvonalak Szelce-Szádvár kerékpár körtúra Az Aggtelek-Domica határátkelőtőla Baradla-barlang aggteleki bejáratáig tartó 51 km hosszúságú, kb. 200 m-es szintkülönbségű kerékpáros körtúra 32

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Ph.D. értekezés tézisei A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése Máté Andrea PÉCS, 2007 A doktori program

Részletesebben

A Magyar Mezıgazdasági Múzeum kiadványai

A Magyar Mezıgazdasági Múzeum kiadványai A Magyar Mezıgazdasági Múzeum kiadványai A Múzeum kiadványaihoz a Múzeum nyitvatartási idejében a Kiadványárudában vagy postai utánvéttel (amelyre a postaköltséget felszámítjuk) lehet hozzájutni. A 100

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

Erdésznık Országos Találkozóját

Erdésznık Országos Találkozóját Meghívó 2010. szeptember 23-24-én, (csütörtök-péntek) rendezi a HM Budapesti Erdıgazdaság Zrt. és egyben az Országos Erdészeti Egyesület Budapesti HM csoportja a már több, mint 20 éve, évenként más-más

Részletesebben

Kuslics Katalin 99/311-327 kuslics.katalin@gymsmuzeum.hu Kuslics Katalin 99/311-327. nyitva tartás idıszaka

Kuslics Katalin 99/311-327 kuslics.katalin@gymsmuzeum.hu Kuslics Katalin 99/311-327. nyitva tartás idıszaka MÚZEUM ADATAI Múzeum neve Megye Település Pontos cím Honlapcím Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ Megrendelés Név Telefon E-mail Név Telefon E-mail Gyır-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

ROHOD, PETNEHÁZA, ÓFEHÉRTÓ, NYÍRKARÁSZ NÉPRAJZA

ROHOD, PETNEHÁZA, ÓFEHÉRTÓ, NYÍRKARÁSZ NÉPRAJZA ROHOD, PETNEHÁZA, ÓFEHÉRTÓ, NYÍRKARÁSZ NÉPRAJZA A címben említett négy település a nyírségben található. A Nyírség hazánk második legnagyobb futóhomok területe és Szabolcs legnagyobb, legismertebb tájegysége.

Részletesebben

Lehet, hogy közösen többre jutunk?! Hogyan építsünk sikeres borturizmust a Strázsahegyen

Lehet, hogy közösen többre jutunk?! Hogyan építsünk sikeres borturizmust a Strázsahegyen Lehet, hogy közösen többre jutunk?! Hogyan építsünk sikeres borturizmust a Strázsahegyen Borturizmus itthon és határon túl Borászati konferencia Monor, 2009. október 03. I. rész Stratégiai tervezés jelentısége

Részletesebben

Szállodákról általában

Szállodákról általában Szállodákról általában A szálloda vagy másképpen hotel az otthonuktól átmeneti idıre távol levıknek ellenszolgáltatásért szállást adó intézmény, amely többnyire ellátást, kiszolgálást nyújt. Korábbi akadémiai

Részletesebben

3 Identitás, változáshoz való pozitív viszonyulás és társadalmi részvétel erősítése. Ssz. Specifikus célok Eredménymutatók megnevezése Célértékek

3 Identitás, változáshoz való pozitív viszonyulás és társadalmi részvétel erősítése. Ssz. Specifikus célok Eredménymutatók megnevezése Célértékek 8. Cselekvési terv Ssz. Átfogó célok 1 Regionális integráció: centrumokkal való szorosabb kapcsolatok 2 Térségi önellátás erősítése 3 Identitás, változáshoz való pozitív viszonyulás és társadalmi részvétel

Részletesebben

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre 551 Sárospataki Erdészeti Igazgatóság 3950 Sárospatak Kazinczy u. 1. 1502 Bodrogolaszi 32,06 37,70 1504 Dámóc 17,55 1529 Háromhuta 102,52 1530 Hercegkút 54,07 30,43 1532 Komlóska 195,75 52,73 1511 Lácacséke

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Név Telefon E-mail. Lengyelné Kurucz Katalin 1/250-1650, 1/430-1081. MEGTEKINTHETİ KIÁLLÍTÁSOK Idıszaki kiállítás

Név Telefon E-mail. Lengyelné Kurucz Katalin 1/250-1650, 1/430-1081. MEGTEKINTHETİ KIÁLLÍTÁSOK Idıszaki kiállítás MÚZEUM ADATAI Múzeum neve Megye Település Pontos cím Honlapcím Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ Név Telefon E-mail Név Megrendelés Telefon E-mail Aquincumi Múzeum Budapest Budapest

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Kizárólagos üzemeltetésü vonalak

Kizárólagos üzemeltetésü vonalak BORSOD 3700 Miskolc, aut.áll. - Szirmabesenyő,templom BORSOD 3701 Miskolc,DIGÉP főkapu - Szirmabesenyő,templom BORSOD 3702 Miskolc,Drótmű - Sajókeresztúr,Széchenyi u. BORSOD 3703 Miskolc,aut.áll. - Bódvaszilas,

Részletesebben

GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK

GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK Kollégiumi szálláslehetőség Cím: 5400 Mezőtúr, Petőfi tér 1. (volt főiskola kollégiuma) tel: 06-56-551-000 Szobák és árak: Földszint: 2 db 4 fős szoba (külön

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

B Ü K N A G Y K Ö Z S É G V Á R O S S Á N Y I L V Á N Í T Á S I K E Z D E M É N Y E Z É S É N E K D O K U M E N T Á C I Ó J A

B Ü K N A G Y K Ö Z S É G V Á R O S S Á N Y I L V Á N Í T Á S I K E Z D E M É N Y E Z É S É N E K D O K U M E N T Á C I Ó J A B Ü K N A G Y K Ö Z S É G V Á R O S S Á N Y I L V Á N Í T Á S I K E Z D E M É N Y E Z É S É N E K D O K U M E N T Á C I Ó J A 2 007. J A N U Á R TARTALOMJEGYZÉK 1. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA... 7 1.1. BÜK

Részletesebben

20 éve nyitotta meg kapuit a Borsodi Tájház

20 éve nyitotta meg kapuit a Borsodi Tájház 20 éve nyitotta meg kapuit a Borsodi Tájház A Borsodi Tájház elsı épületegyüttesét, a Szathmáry-Horkay házat 1987-ben vásárolta meg az akkori Városi Tanács, hogy a város és a Bódva-völgy népi lakáskultúrájának

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

16/2005. (IV. 7.) Sopron Város Önkormányzati rendelet. Sopron - Balf városrész Szabályozási Tervérıl és Helyi Építési Szabályzatáról I.

16/2005. (IV. 7.) Sopron Város Önkormányzati rendelet. Sopron - Balf városrész Szabályozási Tervérıl és Helyi Építési Szabályzatáról I. 16/2005. (IV. 7.) Sopron Város Önkormányzati rendelet Sopron - Balf városrész Szabályozási Tervérıl és Helyi Építési Szabályzatáról Sopron Megyei Jogú Város Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot. Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Varga Attiláné. www.kalyhamuzeum.hu Tanai Péter 20/4824771. Varga Attiláné

Varga Attiláné. www.kalyhamuzeum.hu Tanai Péter 20/4824771. Varga Attiláné MÚZEUM ADATAI Múzeum neve Megye Település Pontos cím Honlapcím Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ Megrendelés Név Telefon E-mail Név Telefon E-mail Múzeum - 9022, Széchenyi tér 5. www.gymsmuzeum.hu

Részletesebben

Vendéglátói és turisztikai minısítési hálózatok: példák a Pays de la Loire Régióból

Vendéglátói és turisztikai minısítési hálózatok: példák a Pays de la Loire Régióból Vendéglátói és turisztikai minısítési hálózatok: példák a Pays de la Loire Régióból Böröcz Éva Balaton / Loire-vidék együttmőködés koordinációs irodája Magánszálláshelyek Családbarát szolgáltatások Borászat

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Sellyei-szigetvári kistérség

Sellyei-szigetvári kistérség Sellyei-szigetvári kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya Sellyei Turisztikai és Szolgáltató Iroda 7960 Sellye, Dózsa Gy. u. 1. e-mail: turisztika@sellye.hu sellyetourinfor@freemail.hu telefon: 73/580-900

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Eltűnő kultúrák nyomában

Eltűnő kultúrák nyomában Eltűnő kultúrák nyomában VI. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2009. október 5-12. Torockó-Verespatak--Gura Humorului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi

Részletesebben

Városi Könyvtár. 8460 Devecser, Petıfi tér 5.

Városi Könyvtár. 8460 Devecser, Petıfi tér 5. Devecser Devecser a Dunántúl egyik legısibb kultúrterületén létrejött település, a Somló hegy tıszomszédságában, meghatározó jelentıségő közutak találkozásánál, valamint a Budapest-Szombathely vasútvonal

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2002.(VI.24.) SZÁMÚ R E N D E L E T E

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2002.(VI.24.) SZÁMÚ R E N D E L E T E EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2002.(VI.24.) SZÁMÚ R E N D E L E T E Edelény város területén működő egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok körzethatárairól (Módosításokkal egységes szerkezetben.)

Részletesebben

Új Atlantisz Térségi Fejlesztési Társulás

Új Atlantisz Térségi Fejlesztési Társulás 1.Az operatív program szöveges összefoglalása Az Ajkai Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programjának készítése során arra törekedtünk, hogy megismerjük az itt élı emberek gondjait, jövıre vonatkozó

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

Várak a Bódva völgyében

Várak a Bódva völgyében Várak a Bódva völgyében 2007-ben jelent meg a Castrum Bene Egyesület és a miskolci Herman Ottó Múzeum kiadásában a Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az ıskortól a kuruc korig címő könyv, melyet Nováki Gyula,

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Városközpontok funkcióbıvítı megújítása a nem megyei jogú városokban NYDOP-2009-3.1.1./A Integrált Városfejlesztési Stratégia Csorna, 2009. október 29. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA készítette: Dr.G.Fekete Éva REG-LEX Bt. Edelény, 2002. 2 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOM I. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. A térség turisztikai

Részletesebben

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község helyi építési szabályzatáról. Mátranovák Község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005.(V.5.) rendelete

Részletesebben

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl Sárospatak Város Alpolgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu T á j é k o z t a t ó - a Képviselı-testületnek - A Tokaj-Hegyalja

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben