ÉVES IDŐKÖZI MONITORING JELENTÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉVES IDŐKÖZI MONITORING JELENTÉS"

Átírás

1 A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA ÉVES IDŐKÖZI MONITORING JELENTÉS ÉVI JELENTÉS DECEMBER

2 2

3 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A STRATÉGIAI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA A kis- és középvállalkozói szektor átfogó bemutatása A kis- és középvállalkozói szektor általános jellemzése A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA Célok teljesülése Stratégiai cél Átfogó célok Támogató szabályozási környezet kialakítása Finanszírozási források bővülése Vállalkozói tudás fejlődése Vállalkozói infrastruktúra fejlődése Horizontális célok Javuló termelékenység Bővülő foglalkoztatás Integrálódás a globális gazdaságba Hatékonyabb vállalatok közötti együttműködés Célok teljesülésének összefoglalása a mutatószámok alakulásán keresztül Tervezés és végrehajtás tapasztalatai Pénzügyi terv teljesítése A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSA Támogató szabályozási környezet megteremtését szolgáló eszközök Finanszírozási források bővülését szolgáló eszközök Európai Uniós társfinanszírozású pályázatok Az Európai Unió Kohéziós Alapja és Strukturális Alapjai Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Költségvetési forrásból támogatott pályázatok Kis-és középvállalkozói Célelőirányzat (KKC) Államilag támogatott kedvezményes hitel-, garancia- és tőkekonstrukciók Hitelprogramok Garancia konstrukciók Tőkeprogramok A mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetét javító intézkedések 2008 végén Vállalkozói tudás fejlődését szolgáló eszközök Vállalkozói infrastruktúra fejlődését szolgáló eszközök Üzleti infrastruktúra IKT infrastruktúra Innovatív tevékenység folytatásának ösztönzése Horizontális célok megvalósulását szolgáló vállalkozásfejlesztési eszközök Közvetlen munkahelyteremtés Külpiaci megjelenés ösztönzése KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK MELLÉKLETEK / FÜGGELÉK

4 4

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Kormány október 10-én fogadta el a kis- és középvállalkozások fejlesztésének időszak közötti stratégiáját. A stratégiához nem készült átfogó intézkedési terv, illetve akcióterv, mivel a stratégia egyes részterületeinek külön-külön vannak eltérő jellegű, az adott részterületet átfogó, elfogadott intézkedési/cselekvési tervei. A stratégiába foglalt beavatkozásokat ezeknek megfelelően több program (Üzletre hangolva program, a tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia, a külgazdasági stratégia és a hozzájuk kapcsolódó cselekvési tervek, az Új Magyarország Fejlesztési Terv kkv-stratégia szempontjából releváns operatív programjai, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) valósítja meg, amelyek külön-külön rendelkeznek programszintű, részletesen kidolgozott és működtetett monitoringgal, beszámolókkal. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiában meghatározottaknak megfelelően a stratégia megvalósulásáról évente monitoring jelentés kerül összeállításra, amely egységes struktúrában röviden összefoglalva tartalmazza a kkv-szektor helyzetét és szolgálja a stratégia megvalósulásának nyomon követését. A jelentések alapját a stratégiában meghatározott mutatószámok aktuális értékének megállapítása, valamint a bázis és a célértéktől való eltérés vizsgálata jelenti, amelyek mellett a négy fő beavatkozási területen a szabályozási környezet, a finanszírozás, a vállalkozói tudás és a vállalkozói infrastruktúra bekövetkezett változások, a szektor fejlesztésére irányuló kezdeményezések, a kis- és középvállalkozásokat érintő főbb programok és eredmények is röviden bemutatásra kerülnek. Jelen dokumentum az első előírt jelentés. A stratégia elfogadása óta eltelt rövid, nem teljes naptári évet lefedő időszak, ennek megfelelően a rendelkezésre álló alapadatok nem adnak lehetőséget érdemi hatáselemzésekre. Erre a stratégia által lefedett (nagy részben EU-s) programokkal összhangban 2010 első negyedévében kerül sor. A stratégiában meghatározott célok megvalósulásában történt előrehaladást mérő indikátorok bázisértékei az adatok forrásától elsősorban adóbevallási adatok és kérdőíves felméréseink függően 2005, 2006, illetve a reprezentatív felmérés esetén évre vonatkoznak. E jelentésben az adóbevallási adatokból évre állnak rendelkezésünkre a legfrissebb adatok, a reprezentatív kérdőíves felmérésünkből 2008-ra, így a stratégiában meghatározott célok és ezek elérését szolgáló beavatkozások hatásairól még nem vonhatók le részletes következtetések. Ennek megfelelően e stratégiai monitoring az értékelésnek csak egy lépcsőjét jelenti, a jövőbeli beavatkozási döntések előkészítéséhez csak részlegesen járulhat hozzá. A szektor helyzetének részletes, átfogó bemutatására tárcánk több kiadványa szolgál, így a szektor helyzetéről szóló 1996 óta készülő kis- és középvállalkozások helyzetéről szóló éves jelentések, az Országgyűlés számára a szektor helyzetéről szóló kétévente készített beszámolók, a KKV-knak nyújtott támogatások, programok eredményeit bemutató monitoring jelentések, vagy a kérdőíves felméréseink eredményeit bemutató elemzéseink. Ezek megtalálhatók honlapunkon ban a következő jelentések, elemzések, háttértanulmányok készültek, amelyeket a tárcáktól bekért beszámolókkal együtt felhasználtunk e jelentés készítéséhez. A 2008-ban tízedik alkalommal magyar és angol nyelven megjelent kiadvány a kis- és középvállalkozások helyzetéről szóló éves jelentések fő célkitűzése, hogy objektív képet nyújtson a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdasági, fejlődési folyamatairól, beszámoljon a főbb tendenciákról, változásokról, amelyek a gazdasági környezetben, a szektor helyzetében, teljesítményében és a vállalkozásfejlesztési intézményrendszerben, programokban bekövetkeztek ban hetedszer, a gazdasági tárca szervezeti keretei között harmadszor végeztünk kétezer kis- és közepes vállalkozásra kiterjedő, reprezentatív mintán alapuló kérdőíves vizsgálatot. A felmérések rendszeressé válásával lehetőség nyílik a kis- és közepes vállalkozások helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, a magyar gazdaság állapotának pontosabb jellemzésére; a kis- és közepes vállalkozások teljesítményének, rövid távú várakozásainak megismerésére; a nagy késéssel rendelkezésre álló adóbevallási adatok kiegészítésére naprakész információkkal. A felmérés 2000 vállalkozást tartalmazó mintán személyes kikérdezés módszerrel történt. A felvétel négy megyére és 5

6 Budapestre terjedt ki, a megyék kiválasztásának szempontja az ország különböző helyzetű régióinak jó reprezentálása volt. A kis- és középvállalkozások helyzetének nyomon követét szolgálják a finanszírozási és vállalkozói tudás témakörben 2008-ban készíttetett kutatási tanulmányok. Ajánlattételre a lehető legszélesebb kutatói kör kört kértünk fel, 21 vállalkozásfejlesztési témakörrel foglalkozó kutatóintézetet. A finanszírozás területén a Nemzetközi Bankárképző Zrt. készített tanulmányt A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásainak alakulása, a forrásbevonást befolyásoló tényezők címmel, a vállalkozói tudás területén a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány Helyzetkép a vállalkozói ismeretek oktatásáról, a vállalkozói tudás (vállalkozási ismeretek és készségek) fejlesztése területén bekövetkezett változások, a továbbfejlesztés lehetőségei és befolyásoló tényezői címmel írt tanulmányt. A jelentést az NFGM által 2008 őszén készült KSaK-alapú Monitoring Kézikönyvben előírt struktúrában készítettük el. *** A makrogazdasági körülmények változásai mellett is igaz, hogy a kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői számarányuk, részesedésük a jövedelemtermelésből, stb. az utóbbi években nem, vagy csak kismértékben változtak ben egyértelműen ez a kismértékű elmozdulás pozitív irányba mutat, az adóbevallási adatok mind az alkalmazottak számában, mind az árbevételből, exportból, hozzáadott érték termeléséből és saját tőkéből a kkv-szektor növekvő részesedését (0,5%- től 2%-ig) mutatja. A vállalkozások gazdálkodási környezetében számos változás következett be az elmúlt időszakban ben számos, pozitív elemet is tartalmazó jogszabály született, elsősorban a társasági jog területén. A cégjogi változtatásokkal jelentős dereguláció ment végbe, amelynek révén csökkent a vállalkozások adminisztratív terhe és költsége. Az adó- és járulékrendszerben a versenyképességünk növelése egyik gátjának tartott élőmunkaterhek csökkentése és egy átfogó adóreform kidolgozása terén a 2008-ban a gazdasági válság kevés mozgásteret hagyott a kormánynak. Ezek elmaradása befolyásolta a támogató szabályozási környezet terén kitűzött célok elérését mérni szolgáló indikátorok alakulását is. A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők vállalkozói megítélésének sorrendjében 2008-ban továbbra is a magas közterhek teljesítését és a szabályozás kiszámíthatatlanságát tekintik a hazai kis- és középvállalkozók a vállalkozásuk növekedését leginkább akadályozó tényezőnek. Az 1999-ben a második helyre előlépett erős verseny 2007-ben és 2008-ban ismét a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága mögé szorult. Hitelfinanszírozás pontszáma emelkedett 2007-hez képest, vagyis ezen a területen romlást érzékelnek a vállalkozások ban a vizsgált tényezőket kiegészítettük a korrupcióval, az adminisztrációs terhekkel és a nem érvényesíthető jogos követelésekkel. Az adminisztrációs kötelezettségek nagysága a negyedik helyre került a tényezők sorrendjében, a korrupció és a nem érvényesíthető jogos követelések a középmezőnyben foglalnak helyet. Létszámnagyságkategóriánként a vállalkozások értékeléseink eltérése csak kismértékű. A Kormány célul tűzte ki a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25%-os csökkentését. A feladat végrehajtása érdekében hozott Korm. határozat (1058/2008 (IX. 9.)) rövidtávon (jellemzően 2009 közepéig végrehajtható) 17 intézkedést jelöl ki az adatszolgáltatási kötelezettségek gyors egyszerűsítése érdekében, az egyes fókuszterületekkel kapcsolatos hosszabb távú (2010) intézkedési terv előkészítését a NFGM feladatául jelöli ki. A 17 feladat közül 10 teljesítése már részben megtörtént, részben a befejezés szakaszában van. Öt további közép- és hosszú távú feladat végrehajtása már megkezdődött és ütemesen folyik. A Korm. határozat célja az eddigi kormányzati kezdeményezések (Deregulációs Program, Üzletre Hangolva, az egyes tárcáknál folyó ilyen irányú tevékenységek) összefoglalása, valamint azok alapelveinek és kereteinek egységes kijelölése. Ezeken kívül számos egyéb vállalkozói környezetet javító intézkedés is végrehajtásra került, mint pl. a fogyasztóvédelem, az engedélyezési eljárások, a közraktározás terén. 6

7 A kkv-szektor finanszírozási forrásokkal való ellátottsága a évi időszakban alapvetően javuló tendenciát mutatott, 2008-ban már negatív tendenciák is megjelentek. Kérdőíves felmérésünk is még a vállalkozói hitelt felvett vállalkozások arányának növekedéséről ad számot 2008-ban a évi 18,7%-ról 21,4%-ra. Lízinggel és faktoringgal együtt a mutató 21%-ról 23,7%-ra való növekedést mutat. A KKV-k finanszírozási forráshoz jutását európai uniós társfinanszírozású pályázatok, költségvetési forrásból támogatott pályázatok, illetve államilag támogatott kedvezményes hitel-, garancia- és tőkekonstrukciók olyan területeken segítik, ahol a piac a saját eszközeivel nem tudja kielégítően megoldani a szektor finanszírozását. Pénzügyi programok forráskoordinációja érdekében felállításra került a Pénzügyi Forráskoordinációs Irányító Testület, tevékenysége a pénzügyi programok áttekintésére, összehangolására, új programok kidolgozására vonatkozóan az NFGM minisztere felé történő javaslattételre terjed ki májusától az új kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért, valamint a tudománypolitika koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter feladata a K+F+I finanszírozási források koordinációja, amely kiterjed a támogatási programok összehangolására, átfedésmentességének biztosítására, valamint szabályozásuk, nyilvántartásuk és monitoringjuk egységesítésére. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) keretében a magyar gazdaság hosszútávon fenntartható növekedésének elősegítését, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását a Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) pályázataival elérhető vissza nem térítendő támogatások, és kedvezményes pénzügyi konstrukciók biztosítják. A GOP a vállalkozásfejlesztés eszközei között kiemelt szerepet tölt be, keretében valósul meg legnagyobb részt a KKV-k vissza nem térítendő támogatása. A évben meghirdetett GOP pályázati konstrukciók száma 18, melyből két pályázati konstrukció évben kétszer is meghirdetésre került. Ezen beavatkozásokat egészítik ki a humán területek Operatív Programjai, illetve az egyes régiók (köztük a Közép-magyarországi Régió) OP-jainak vállalkozásfejlesztést érintő területei. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjai keretében meghirdetett pályázatokra 2007-ben és 2008 első tíz hónapjában összességében több mint mikro-, kis- és középvállalkozás adott be projekttervet, 311 Mrd Ft-ot meghaladó támogatási igénnyel. A támogatottak száma közel volt, 113,9 Mrd Ft megítélt támogatással. A támogatott fejlesztések összköltsége több mint 316 Mrd Ft. A KKV-knak történt összes kifizetés 7 Mrd Ft-ot meghaladó volt. A hazai forrásból, a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból 2007-ben meghirdetett 4 pályázati felhívás esetében együttesen 144 pályázó 1 087,3 millió forintos támogatására nyílt lehetőség ban a roma vállalkozások és a versenyképes tudás támogatása pályázatok kerültek meghirdetésre. A pályázatokon 133 nyertes 706,7 millió Ft támogatást kapott. Aktív fejlesztéspolitikai eszközök felhasználásával, az NFGM közreműködésével kidolgozásra került több, a hazai kkv-szektor megerősítését célzó új pénzügyi program. Új Magyarország Mikrohitel Program keretében a közvetítőként kiválasztásra kerülő pénzügyi szervezetek kedvező kondíciójú mikrohitel refinanszírozási forráshoz juthatnak annak érdekében, hogy a kereskedelmi banki módszerekkel nem a kívánt mértékben finanszírozott magyarországi mikrovállalkozások fejlesztési hitelt nyújtsanak. Új Magyarország Portfoliógarancia Program célja a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával. Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram olcsó refinanszírozási forrást kíván biztosítani a közreműködő kereskedelemi bankok számára, akik azt a kis- és középvállalkozások 10-től 100 millió forintig terjedő beruházási hitelezésére fordíthatják. Annak érdekében, hogy a kereskedelmi bankok a kis- és középvállalkozásokat továbbra is megfelelő mértékben hitelezzék, az Országgyűlés módosította a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománykeretének felső határát, a 2009-re eredetileg javasolt 450 milliárd Ft-ról 900 milliárd Ft-ra. A vállalkozói tudás fejlődése területén a képzésben részt vevő vállalkozások aránya 27,4%-os értékkel nem változott. A közoktatásban a gazdasági ismeretek kiemelt fejlesztési területként való 7

8 megfogalmazódása a felülvizsgált Nemzeti alaptantervben fontos oktatáspolitikai szándéknyilatkozat, de önmagában nem garantálja, hogy az iskolákban ténylegesen és rövid időn belül teret nyer a korszerű szemléletformáló oktatás. Ehhez jelentős és összehangolt erőfeszítések szükségesek a tananyagfejlesztés, tankönyvfejlesztés, a tanárképzés és tanártovábbképzés területén egyaránt. A gazdasági és vállalkozási ismeretek oktatásában az elmúlt évtized aktív szereplői (pénzügyi szervezetek, civilek) együttműködésének eredményeként a közoktatásban a pénzügyi ismeretek oktatását erősítő kezdeményezésekről lehet számot adni. A felnőttképzés területét kiemelve megállapítható, hogy a környezet egyik meghatározó jellemzője az iskolázást követő szervezett képzésben való alacsony szintű részvétel ban a vállalkozói tudás fejlesztését szolgáló vállalati tanácsadási, képzési programok területén az európai uniós társfinanszírozású források célja a munkavállalók, vállalkozások és más szervezetek gazdasági, technológiai, társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességének javítása a tudatos emberi erőforrás gazdálkodás alapjait jelentő képzések megvalósításával. Ezek a források a Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP), a GOP-ban és a ROP-okban állnak rendelkezésre. A TÁMOP-ból kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalatok alkalmazottainak képzését szolgáló külön programok is kerültek meghirdetésre 2007-ban, illetve 2008-ban. Az üzleti infrastruktúra fejlesztése terén az ipari parkok közvetlen támogatása 2007 és 2013 között a hét regionális operatív programból történik. A támogatások alapvető célja az ipari parkok alkalmassá tétele újabb betelepült vállalkozások fogadására, így alapvetően a betelepíthető (infrastruktúrával teljesen ellátott) területek bővítése, mely előfeltétele az ipari parkok összesített betelepítettségi mutatójának növekedéséhez. Másik fontos tényezője a pályázatnak a parkban elérhető szolgáltatások számának és minőségének növelése, amely a betelepült vállalkozások további fejlődését segítheti végén 198 ipari park működött Magyarországon, a vállalkozások száma re bővült. Az IKT infrastruktúra területén a magyar KKV-k korlátozottan használják a korszerű infokommunikációs technológiákat és megoldásokat. A vállalatoknál a folyamatintegráció szintje alacsony, az IKT-ban rejlő versenyképesség-növelő lehetőségeket nem használják ki. Az online kereskedelmi forgalom szintje a kkv-szektorban még mindig elég alacsony. A 2007 nyarán megnyílt e- gazdaság fejlődését elősegíteni hivatott pályázatok (GOP és KMOP) célja a kis- és középvállalkozások informatizáltsági szintjének növelése. A évi pályázatok segítségével 526 vállalkozás 4,3 milliárd Ft körüli támogatást kapott célzott informatikai fejlesztésekre. A pályázatok 2008 májusában újra megnyíltak, melyek révén november elejéig 173 vállalkozás 1,5 milliárd Ft támogatásban részesült. Ezeken kívül számos előrelépés történt az e-gazdaság területén, mint a csomagküldő és az internetes kereskedelem körében a kkv-piacra lépésének elősegítése, adminisztratív terheinek csökkentése, az elektronikus számlázásra vonatkozó jogszabályi környezet egyszerűsítése vagy a Fair Business e- kereskedelmi minősítő és alternatív vitarendező fórum beindítása PPP alapon től az SZMM a foglalkoztatás bővítése, a foglalkoztatóság javítása és a munkaerő-kereslet élénkítésére fektet különös hangsúlyt. E célok megvalósításában különösen segíthet a kis- és középvállalkozások pozíciójának erősítése. Foglalkoztatáspolitikai intézkedéseit elsősorban a rugalmas foglakoztatási formák ösztönzése, a leghátrányosabb térségekben élők felzárkóztatása, a keresletvezérelt szak- és felnőttképzés, valamint komplex rehabilitációs intézkedések jelentik. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyes operatív programjai hozzájárulnak az új munkahelyek teremtéséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez is. A foglalkoztatáspolitikáért felelős tárca a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének (MAT) jóváhagyásával a Munkaerőpiaci Alap terhére, amely a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezetét jelenti vissza nem térítendő pályázati támogatás útján segíti az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházásokat. A kis- és középvállalkozások külpiaci megjelenésének ösztönzése érdekében kiemelt feladat a magyar exportőr KKV-k jelenlegi exportpiacainak megtartása, új piaci lehetőségek felderítése, és a jelenleg még nem exportáló, de versenyképes árualappal rendelkező cégek külpiacra juttatása. Ezen cél megvalósítása érdekében az ITD Hungary Zrt. amelynek üzletfejlesztési tevékenységében jelentős szemléletbeli és módszertani változások történtek 2008-ban megkezdte az Exportösztönzési Akcióterv kidolgozását, kialakításra került az ágazati ügyfélmenedzsment rendszer, amelynek 8

9 eredményeként az ágazati menedzserek mintegy 600, jelentős export-potenciállal rendelkező kis- és közepes vállalkozással építettek ki személyes kapcsolatot. A kereskedelemfejlesztés további fontos eleme a pályázati rendszer korszerűsítése. A kereskedelemfejlesztési (exportőr) pályázati anyag évben kidolgozásra került. Ennek lényege, hogy a magyar KKV-k külpiaci megjelenését komplexen támogassa, vagyis egy pályázat keretén belül legyen lehetőségük a műszaki-infrastrukturális fejlesztések és a piaci megjelenéshez kapcsolódó közvetlen költségek tekintetében támogatást igényelniük. Az adóbevallási adatok szerint az exportértékesítés megoszlását 2002 óta az jellemzi, hogy a nagyvállalatok részesedése változatlan (64-65 százalék), a közepeseké százalék, míg a mikro- és kisvállalkozásoké százalék ben a kisebb vállalkozások részesedése emelkedett, a mikro és kisvállalkozások részesedése 22,3%-ra, a közepeseké 14,8%-ra nőtt, a nagyvállalatok részesedése azonban változatlanul túlnyomó. A jelentés készítése idején a magyar pénz- és tőkepiacon jelentős változások és események zajlanak le. Ezen változások és fejlemények a statisztikai adatok is kezdenek megjelenni, a külkereskedelem októberi alakulása már az első figyelmeztető jele volt a recesszió beköszöntének, további számszaki jelei a év végi adatokban lesznek érzékelhetők. A válság kedvezőtlen hatásait a Kormány 2008 végén és 2009 elején bevezetendő intézkedésekkel, költségvetésen belüli átcsoportosításokkal, illetve költségvetésen kívüli eszközökkel próbálja enyhíteni. 9

10 1. A STRATÉGIAI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA 1.1. A kis- és középvállalkozói szektor átfogó bemutatása A kis- és középvállalkozói szektor általános jellemzése Mivel a kis- és középvállalkozási szektor átfogó, részletes elemzése megtalálható az NFGM, szektor helyzetét bemutató éves jelentéseiben, ezért jelen fejezet csak rövid összefoglalót, általános helyzetelemzést kíván adni. A mikro, kis- és középvállalkozások fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, hiszen a működő összes vállalkozásból 99,9%-ot a mikro, kis- és középvállalkozások képviselnek végén e vállalkozások az üzleti szférában foglalkoztatottak mintegy 69,6%-ának biztosítottak munkahelyet, a bruttó hozzáadott értéknek pedig több mint a felét, 55,8%-át állította elő, a nettó árbevételnek mintegy 62,8%-át tették ki, exportból való részesedésük 37,1%. A makrogazdasági körülmények változásai mellett is igaz, hogy a kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői számarányuk, részesedésük a jövedelemtermelésből, stb. az utóbbi években nem, vagy csak kismértékben változtak. Gazdálkodásukat magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint ben (%) Megnevezés 0-1 fő 2-9 fő fő fő KKV 250 főnél összesen nagyobb Összesen Vállalkozások száma* 75,9 19,6 3,7 0,7 99,9 0,1 100,0 Alkalmazottak* 6,7 21,4 21,8 19,7 69,6 30,4 100,0 Árbevétel 8,7 14,6 18,9 20,5 62,8 37,2 100,0 Export 6,2 6,0 10,1 14,8 37,1 62,9 100,0 Hozzáadott érték 9,5 11,3 16,0 19,1 55,8 44,2 100,0 Saját tőke 10,8 9,0 16,2 19,2 55,2 44,9 100,0 Forrás: az adóbevallások adataiból NFGM számítás * pénzügyi szektorral. Az árbevétel, export, saját tőket, bruttó hozzáadott érték mutatói pénzügyi szektor nélkül. Az Európai Unióban is a KKV-k darabszámát tekintve, függetlenül attól, hogy régi tagokról vagy új csatlakozókról van szó, a kis-, és középvállalkozások adják az összes vállalkozás 99,8%-át. Az alábbi összehasonlító táblázatba a 2006-os magyar adatokat foglaltuk. Jól látható, hogy a mikro- és kisvállalkozások aránya közel azonos az EU-27 átlagával, a közepes és nagyvállalatok aránya azonban kisebb. Nálunk a mikrovállalkozásokban foglalkoztatottak aránya lényegesen (12%-kal) nagyobb, a nagyvállalatoknál foglalkoztatottaké pedig 8,5 százalékkal kisebb. Az EU-27 országaiban a kis- és közepes vállalkozások részesedése a hozzáadott érték létrehozásából 4 százalékkal nagyobb, a nagyvállalatoké ugyanennyivel kisebb. A legnagyobb különbség a termelékenységben mutatkozik. Az EU-27 országainak átlagos termelékenysége közel háromszor nagyobb, mint a hazai adat. A termelékenységi rés a mikrovállalkozásoknál a legnagyobb, a nagyvállalatoknál a legkisebb. 10

11 Az Európai Unió (EU-27) és Magyarország nem pénzügyi szektorba tartozó vállalkozásainak fő jellemzői EU-2005 mikro kis közepes KKV nagy összes Mo együtt A vállalkozások EU-27 91,8 6,9 1,1 99,8 0,2 100,0 számának megoszlása Mo. 95,6 3,6 0,6 99,9 0,1 100,0 Foglalkoztatottak EU-27 29,6 20,6 16,8 67,1 32,9 100,0 számának megoszlása Mo. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 100,0 Hozzáadott érték EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4 100,0 megoszlás Mo. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6 100,0 Mért termelékenység az EU-27 70,7 91,5 105,9 86,1 128,6 100,0 átlag %-ában Mo. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 100,0 Az EU adatai a vállalkozások számára, a foglalkoztatottakra és a hozzáadott értékre vonatkozóan nyilvános adatokon alapuló becsléseket is tartalmaz. Forrás: Enterprises by size class overview of SMEs in the EU, Eurostat, Statistics in focus 31/2008 és az APEH adatai alapján számolva I. félévének végén Magyarországon a regisztrált vállalkozásokon belül 2,9%-kal több társas vállalkozást tartott nyilván a KSH, mint 2007 végén. Legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok száma emelkedett, a hat hónap alatt 6,8%-kal, a betéti társaságok száma 1,4%-kal csökkent. Ez a két gazdálkodási forma teszi ki az összes társas vállalkozás 90%-át. Az egyéni vállalkozások számának drasztikus emelkedését a január 1-jével hatályba lépő új áfatörvény eredményezte, amely előírja, hogy adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany folytathat, így az adószámmal eddig nem rendelkező őstermelőknek is adószámot kellett kiváltani. A regisztrált egyéni vállalkozók 41,6%-ának volt vállalkozói igazolványa, számuk 16 ezerrel, 3,8%-kal csökkent. A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként ( I. félév) Év Egyéni Kkt Bt Kft Rt Szövetkezet Összesen* ** ** ** I. félév ** *A rovat egyéb vállalkozási formákat is tartalmaz, ezért a táblázat sorainak összege nem egyezik az összesen oszlop adataival. ** 2005-ben , 2006-ban , 2007-ben , 2008-ban vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozást tartottak nyilván. A különbségek az adószámmal rendelkező magánszemélyeket fedik január 1-től pedig az őstermelőket is tartalmazza a kötelező adószám kiváltás miatt. Forrás: Gyorstájékoztató a regisztrált gazdasági szervezetek számáról (KSH július 31.) A regisztrált vállalkozások tekintélyes hányada valójában nem működik. Létszám szerint a működő vállalkozások melyről a legfrissebb végleges adatok 2006-ról állnak rendelkezésre túlnyomó többsége is, 95%-a mikrovállalkozás, a kisvállalkozásokkal együtt arányuk már meghaladja a 99%-ot. A 0-1 fős mikrovállalkozások száma csökken, a kisvállalkozások száma növekszik, a nagyvállalatoké csökken. 11

12 A működő vállalkozások száma létszám-kategóriánként ben Létszám-kategória fő fő fő fő fő és felette Vállalkozás összesen Forrás: KSH Gazdasági aktivitás évesek körében 1998 és 2007 között 58%-ról 62%-ra emelkedett. A foglalkoztatottak száma ezidőalatt fővel emelkedett. A foglalkoztatásban a kis- és középvállalkozások kiemelkedően fontos szerepet játszanak. A vállalati szektoron belül a foglalkoztatás több mint kétharmadát a kis- és középvállalkozások adják. A kis- és középvállalkozási szektor az egyetlen olyan fontos része a magyar gazdaságnak, amelyik az elmúlt tizenöt éves időszakban nettó foglalkoztatásbővülést tudott produkálni. Az adóbevallási adatok alapján megállapítható, hogy az egyéni, a társas, valamint az evás vállalkozásokat együttesen tekintve a foglalkoztatottság 2007-ben növekedett a nagyvállalatok kivételével minden létszám-kategóriában. A kkv-szektor közvetlen exportból való részesedése Magyarországon elmarad az uniós aránytól, ami elsősorban a vállalkozói struktúrában legnagyobb súllyal szereplő mikrovállalkozások igen alacsony exportképességének köszönhető. Ugyanakkor a hazai kisvállalkozások több mint fele és a közepes cégek közel fele részt vesz a nagyok számára fontos ipari háttér megteremtésében, így beszállítási kapcsolataik révén hozzájárulnak a nagyvállalatok által exportált termékek egy, de statisztikailag nem mérhető részének előállításához. A KKV-k tőkeexportja a földrajzi közelség, családi-etnikai kapcsolatok, korábbi üzleti tapasztalatok miatt szinte kizárólag a szomszédos országokba irányul, amelyre a határ közeli térségben megvalósuló, kisebb zöld mezős, illetve bővítő beruházások jellemzőek. Ezek között viszont elenyésző a szerepe az exportorientált telephelyépítésnek, vagy olyan tevékenységnek, amelynek eredményeként a termelés egy része visszaáramlik Magyarországra. A KKV-k külföldi tőkebefektetési motivációja egybeesik a tőkekivitel általános mozgatórugóival (piacszerzés, export erősítése a külföldi jelenléttel, stratégiai pozíciók szerzése a térségben), ugyanakkor versenyhátrányban vannak a nagyvállalatokkal szemben, hiszen azonos fogadó feltételekkel, s a tőkekivitelt akadályozó tényezőkkel kell szembesülniük. Regionális metszetben vizsgálva a vállalkozásokat megállapítható, hogy a vállalkozásoknak nem csak abszolút száma, de sűrűsége is a Központi Régióban a legnagyobb. Az összes működő vállalkozás közel negyven százaléka működik Budapesten és Pest megyében, ahol 1000 lakosonként 96 vállalkozás működik. Megfigyelhető, hogy a vállalkozássűrűség a fejlettebb régiókban nagyobb. A dunántúli régiókban a vállalkozássűrűség nagyobb, az alföldiekben kisebb. 12

13 A vállalkozások néhány mutatója statisztikai régiók szerint 2007-ben Vállalkozás sűrűség Alkalmazottak aránya Jegyzett tőke aránya* Hozzáadott érték aránya Árbevétel aránya (db,%) Export aránya* Közép- Magyarország 96 45,9 64,8 59,0 56,8 45,5 Közép-Dunántúl 67 10,5 7,7 9,2 11,5 22,6 Nyugat-Dunántúl 71 9,3 6,0 8,5 8,2 14,8 Dél-Dunántúl 63 6,7 4,4 4,6 3,8 1,6 Észak- Magyarország 50 7,4 5,5 6,5 5,5 6,0 Észak-Alföld 54 10,2 6,1 6,3 7,2 5,6 Dél-Alföld 61 9,9 5,4 5,9 6,9 3,9 Átlag/összesen ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: A vállalkozások demográfiája (KSH 2006.) és az adóbevallások adatai alapján számolva *Csak kettős könyvvitelűek. A többi oszlopban az evás és egyéni vállalkozások adatai is szerepelnek. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma régiónként 2006-ban Észak- Magyarország 50 Nyugat- Dunántúl 71 Közép- Dunántúl 67 Közép- Magyarország 96 Észak-Alföld 54 Dél-Dunántúl 63 Dél-Alföld 61 Vállalkozássűrűség 96 (1) 71 (1) (3) (2) Forrás: KSH adatok alapján A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők vállalkozói megítélésének sorrendjében 2008-ban továbbra is a magas közterhek teljesítését és a szabályozás kiszámíthatatlanságát tekintik a hazai kis- és középvállalkozók a vállalkozásuk növekedését leginkább akadályozó tényezőnek. Az 1999-ben a második helyre előlépett erős verseny 2007-ben és 2008-ban ismét a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága mögé szorult. A hitelfinanszírozás pontszáma emelkedett 2007-hez képest, vagyis ezen a területen romlást érzékelnek a vállalkozások. A likviditás helyezése nem változott, pontszáma viszont csökkent legutóbbi felmérésünkhöz képest. 13

14 A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők és fontossági mutatói Növekedést akadályozó tényezők Magas adó- és társadalombiztosítási terhek Gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága Erős verseny Nincs elég megrendelése Tisztességtelen verseny Tőkehiány A vevők fizetési késedelmei Hitelhiány Beszerzési nehézségek Egyéb akadályozó tényezők Meglevő kapacitásainak korszerűtlensége, elavultsága Munkaerőhiány A évi adatok alapján sorba rendezve Forrás: NFGM reprezentatív vállalkozói felmérés, (%) 2008-ban a vizsgált tényezőket kiegészítettük további hárommal: a korrupcióval, az adminisztrációs terhekkel és a nem érvényesíthető jogos követelésekkel. Az adminisztrációs kötelezettségek nagysága a negyedik, a korrupció a kilencedik, a nem érvényesíthető jogos követelések a tízedik helyet foglalnák el a tényezők sorrendjében. A vállalkozások finanszírozásának a saját forrásaikon kívül fontos elemei a hitelek és kölcsönök. Az adóbevallásokból számított adatok nem különböztetik meg a banki hiteleket és a nem pénzintézetek által nyújtott kölcsönöket. A tagi-, és más vállalkozások által nyújtott kölcsönök egy rovatban szerepelnek a bankhitelekkel. Rövid lejáratú hitele a vállalkozások nagyobb hányadának van, mint hosszú lejáratú. Ám rövid lejáratú hitele is csak a vállalkozások 22 százalékának van, vagyis a kettős könyvvitelű vállalkozások 78%-a hitel nélkül gazdálkodik. A kkv-szektor ben meginduló növekedését egyre nagyobb mértékben segítette a finanszírozási piac, kiegészülve a garancia intézményrendszerekkel. A PSZÁF statisztikái szerint a mikro-, kis, és közepes vállalkozások külső finanszírozása a kilencvenes évek közepén bekövetkezett romlás, majd stagnálás után 2000-től látványosan javult között közel hétszeresére növekedett a hitelállományuk. 14

15 A mikro-, kis- és középvállalkozások banki és szövetkezeti hitelállományának alakulása folyó áron (milliárd forint) Banki hitelállomány (MFB és Eximbank nélkül) Mikrovállalkozások 897,7 895, , , , ,3 Kisvállalkozások 929,7 970, , , , ,7 Középvállalkozások 970, , , , , ,0 KKV összesen 2 797, , , , , ,9 Szövetkezeti hitelintézeti hitelállomány Mikrovállalkozások 145,8 169,7 197,6 186,1 217,1 234,2 Kisvállalkozások 47,4 70,9 65,5 55,3 71,5 74,3 Középvállalkozások 11,5 15,3 15,9 13,5 19,0 20,9 KKV összesen 204,8 255,9 279,0 254,9 307,6 329,4 Banki és szövetkezeti együttesen Mikrovállalkozások 1 043, , , , , ,5 Kisvállalkozások 977, , , , , ,0 Középvállalkozások 981, , , , , ,9 KKV összesen 3 002, , , , , ,3 Forrás: A PSZÁF által felügyelt szektorok adatainak idősorai A hazai bankok által folyósított vállalati hitelek állományának változása szeptember (2005. december = 100) Nem pénzügyi vállalkozások összesen KKV összesen Forrás: PSZÁF adatai alapján Az elmúlt években monoton nőtt a vállalatok hitelállománya, illetve a pénzügyi közvetítés mélysége (amelynek hagyományos mérőszáma a hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya). A kkv-szektor hitelállományának növekedése különösen magas volt 2005 és 2006-ban, 2007-ben a bankszektor vállalati hitelezésének növekedési üteme ugyan alatta maradt a lakossági fogyasztási hitelek és a külföldre nyújtott hitelek növekedési ütemének, de még így is jóval meghaladta a nominális GDP bővülési ütemét, ami elsősorban a kis- és középvállalatoknak nyújtott, ezeken belül is a mikrovállalkozásoknak nyújtott hitelállomány gyors növekedésének köszönhető. A középvállalkozások hitelállománya alig emelkedett, a kisvállalkozások esetében is az átlag alatti alig 10%-os a növekedés. 15

16 2008-ban a növekedési ütem a bankoknál megtorpant, de a szövetkezeti hitelintézeteknél a növekedés még töretlen. A hitelintézeti szektor kkv-hiteleinek állománya szeptember végén a megelőző év hasonló időszakához képest 8%-kal emelkedett, ezen belül a bankok növekedési üteme 7,1%-os, míg a takarékszövetkezeteké 18,5%-os volt. A év végi állományhoz képest azonban a banki hitelállomány már összességében is csökkenést mutat, köszönhetően a mikrovállalkozásoknál mutatkozó állománycsökkenésnek. A kis- és a középvállalkozásoknál ez a csökkenés még nem mutatkozik, a kisvállalkozásoknál még a harmadik negyedévi állomány is növekedett. Bár a takarékszövetkezet aránya a szektor hitelezésében csak 8,3%-os, ez arány vélhetően növekedni fog ezen intézmények bankoknál kedvezőbb finanszírozási pozíciója miatt, aminek csak az intézmények tőkéje és a kereslet állíthat növekedési korlátot. Míg a bankszektor által a mikro-, kis- és középvállalatok számára a tárgyidőszakban folyósított hiteleinek átlagos nagysága folyamán mindvégig meghaladta a 10 millió Ft/db-ot, addig a szövetkezeti hitelintézetek által nyújtott hitelek adott nagysága 1,3 millió Ft/db körül stabilizálódott. A banki hitelállomány átlagos nagysága 20 millió Ft/db körül alakult, míg a szövetkezeti állományé 8,2 millió Ft-ra emelkedett. 25,0 A KKV --knak nyújtott banki és szövetkezeti hitelek állományának átlagos nagysága és átlagos folyósított összege (/Db) 25,0 20,0 20,0 15,0 /d b 10,0 15,0 10,0 5,0 5,0 0, ,0 Banki hitelállomány Szöv.i hitelállomány.- Banki folyósított hitelek Szöv.-i folyósított hitelek Forrás: PSZÁF adatai alapján Az EU országainak különböző finanszírozási piacait összehasonlítva azt láthatjuk, hogy általában igaz az, hogy a fejlettebbek országokban nagyobb a pénzügyi közvetítés mélysége, a régi tagállamokban a lízingpiac kivételével szinte minden piacon kb. kétszer akkora a pénzügyi közvetítés mértéke, mint az újonnan csatlakozott államok esetén. 16

17 Magyarország, az EU, az újonnan csatlakozott és a régi tagországok GDP arányos finanszírozási piacai 2007 (%) GDP arányos finanszírozási piacméretek Hitel Faktoring Lízing Kockázati tőke Új csatlakozók 24,9 3,1 4,0 0,3 EU15 46,9 7,4 2,4 n.a. EU27 45,4 7,1 n.a. 0,6 Magyarország 28,7 3,1 4,8 0,5 Forrás: A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásainak alakulása, a forrásbevonást befolyásoló tényezők, Nemzetközi Bankárképző, november A lízingpiac relatív fejlettségét valószínűleg az okozhatja, hogy az helyettesítő termékként szolgálhatott a felzárkózó országokban, ahol sok vállalkozás megfelelő hiteltörténet hiányában nem kapott banki finanszírozást. A magyarországi lízingpiac 2007-re milliárd forintra nőtt, az állománynak a lízingpiac majdnem egészét lefedő Lízingszövetség tagi adatszolgáltatáson alapuló közlése szerint a kihelyezések kb. 42%- a, 680 Mrd Ft irányul KKV-k felé, illetve a lízinget igénybe vevő vállalkozások több, mint 90%-a KKV. A PSZÁF nyilvános adatai szerint év végén a pénzügyi vállalkozások vállalkozásokkal szembeni pénzügyi lízing követelése 809 Mrd Ft-ot tett ki, ami 2005-hőz képest 70%-os növekedést jelent. A faktoringpiac Magyarországon és térségünkben, a visegrádi országokban és Ausztriában sem olyan jelentős, mint Nyugat-Európában, annak ellenére, hogy a hazai faktoringpiac további mennyiségi fejlődésen ment át. A végi 2,17%-ról 2007-re 3,04%-ra nőtt a GDP arányos faktorálási forgalom, ami alacsony bázis mellett ugrásszerű növekedésnek tekinthető. Ez a szint valamivel már meghaladja az új tagállamok átlagát, és a Németországból, Ausztriából és a visegrádi országokból álló közép-európai térségben is közepesnek mondható. A faktoringcégek a növekedést szinte kizárólag 2006-ban érték el, 2007-ben a Faktoringszövetség tagjainak állománya már az inflációtól elmaradó mértékben növekedett. A magyar kockázatitőke-piac erősen koncentrált a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület statisztikája szerint. A befektetések száma a legkisebb, értéke pedig a legnagyobb befektetési mérettartományban koncentrálódik. A legkisebb 1 millió alatti ügyletek előfordulásának gyakorisága az állami hátterű befektetők aktivitásától függ. A magyar kockázati tőkealap-kezelők száma az utóbbi időben többek között a JEREMIE programnak is köszönhetően megnőtt, immár 15, a PSZÁF által is engedélyezett társaság van jelen a piacon. Ezek a tőkealapok még nem kezdték el tevékenységüket, a JEREMIE program elindulására várnak. A jelentés készítése idején a magyar pénz- és tőkepiacon jelentős változások és események zajlanak le, amelynek első jelei már megmutatkoznak a statisztikai adatokban is. A vállalkozói tudás területén a vállalkozási ismeretek oktatásának hazai gyakorlatáról átfogó képet ad az NFGM megbízására a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány által készített tanulmány 1. A tanulmány részletesen bemutatja az egyes képzési formák jellemzőit, a közoktatást, a tanárképzést, a felsőoktatást, egyéb képzéseket és civil kezdeményezéseket, valamint kitér a felnőttképzést és az önálló tanulás lehetőségeire. A felnőttképzés területét kiemelve megállapítható, hogy a környezet egyik meghatározó jellemzője az iskolázást követő szervezett képzésben való alacsony szintű részvétel. Magyarország e tekintetben hosszú ideje a legrosszabb mutatókkal rendelkezik az Európai Unión belül. Míg 2000-ben a éves felnőtt népességen belül 2,9% volt a képzésben való részvétel aránya (az akkor európai átlag 7,1% volt), ez a szám 2007-re is csak 3,6%-ra emelkedett (a 9,5% európai átlaghoz 1 Horváth Anna, Laczkó Zsuzsa, Soltész Anikó, Tót Éva: Helyzetkép a vállalkozói ismeretek oktatásáról és a vállalkozói tudás fejlesztése területén bekövetkezett változásokról, a továbbfejlesztés lehetőségei és befolyásoló tényezői. SEED Alapítvány, december 17

18 viszonyítva), és igen messze áll a 2010-re kitűzött 12,5%-os szinttől. 2 Az ágazatért felelős minisztérium becslése szerint a felnőtt korúak képzésében évente résztvevők teljes száma magasabb a hivatalosan publikált adatoknál, és hozzávetőleg fő. A megállapítások között szerepel, hogy az újszerű oktatási és képzési kezdeményezések még szigetszerűek, nincs erős kisugárzásuk, támogatásfüggők, és emiatt törékenyek. A jelentős finanszírozási háttérrel működő támogatási programok (pl. Phare, NFT) működése és hatása korlátozott időtartamú, és az elért eredmények sem mindig hasznosulnak. A kkv-stratégia tudásról szóló elemző fejezete a képzés iránti kereslet alacsony szintjét emeli ki. A tanulmány kiemeli, hogy a képzési kínálat jelentős része mind tartalmát, mind az ismeretátadás módszereit illetően korszerűtlen, és nem vesz tudomást a képzésbe bevonni kívántak tényleges tudás-szükségletéről, igényeiről, tanulási stílusáról vagy éppen tanulási problémáiról. Ez önmagában is jelentősen hozzájárul a szervezett képzés iránti érdeklődés alacsony szintjéhez. A 2001 óta rendszeresen megszervezett Eurobarometer adatfelvételben 2007-ben új elemként jelent meg az iskolázás szerepének vizsgálata a vállalkozói attitűd kialakításában. Az erre vonatkozó három kérdés mindegyikében Magyarország áll a lista legvégén. Az iskolai oktatás segített vállalkozói kezdeményezőkészségem kibontakozásában A teljes mértékben és az inkább egyetértők %-os aránya NO PT IC MT CZ SI FI CY BE AT LU IE ES FR DE EL LT SK UK PL SE EE NL IT DK LV HU Forrás: Flash Eurobarometer 2007 Ugyanilyen relatíve alacsony azok aránya, akik szerint az iskolai oktatás hozzásegítette őket ahhoz, hogy megértsék a vállalkozások társadalmi szerepét. A harmadik kérdésben egy kijelentést kellett minősíteni, amely úgy szólt, hogy Az iskolai oktatás felkeltette az érdeklődésemet a vállalkozóvá válás iránt. Magyarország az idézett kijelentéssel teljes vagy nagyrészt egyetértő válaszadók 23%-os arányával a mezőny legvégén áll. Általánosságban elmondható, hogy a gazdasági és vállalkozói ismeretek oktatása, illetve a kevés készségfejlesztő program működése viszonylag szűk körű és nem is rendszerszerű. A képzési piac továbbra is kínálati piac. A felsőfokú szakképzésben a létszámnövekedés az elmúlt években jelentős volt, a szakközépiskolákban, nappali- és felnőttoktatásban együttvéve 1999/2000-ben fő, 2007/2008- ban fő tanult, a rendelkezésre álló keretszámokat azonban jelenleg sem töltik ki. A munkaerőpiacon még mindig egyszerre van jelen a túlképzés és a szakemberhiány. Ez utóbbiban jelentős szerepe van a szakmunkás-státusz alacsony presztízsének, az információhiánynak és a nem kellően ösztönző támogatási rendszernek. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény módosítása a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetésével elősegítheti a szakképzés versenyképességének növelését és előrelépést jelenthet a szakmunkáshiány csökkentésében. 2 Progress towards the Lisbon objectives in education and training Indicators and benchmarks 2008, Commission staff working document SEC (2008)

19 A témával foglalkozó civil szerveződések szerepe jelentős, és számuk nő. A szakmai érdekképviseleti szervezetek tagságuk sajátos igényeinek feltárása alapján saját képzési programokat szerveznek. A kamarák képviselői sikeresnek ítélik a szakképzést és a mesterképzés érintő eddig megtett lépéseiket. Az MKIK as évekre vonatkozó szakképzési stratégiája főbb megállapításai beépültek a kormány szakképzési stratégiájába, illetve az annak végrehajtását szolgáló kormányhatározatba. Sor került a vizsgakövetelmények felülvizsgálatára, a gyakorlati szintvizsgáztatás rendszerének kidolgozására és lebonyolítására, valamint a gyakorlati képzőhelyek országosan egységes akkreditációs rendszere kialakítására. Az MKIK évi szakképzési tevékenységének alapját az MKIK és az SZMM között 2007 februárjában aláírt megállapodás jelentette, amely tovább szélesítette a kereskedelmi és iparkamarák szakképzési feladatait. A magyar szakképzés meghatározó formájává vált a tanulószerződés intézményrendszere ben a tanulószerződések száma ről ra növekedett. A regionális fejlesztési és képzési bizottságokban a gazdasági kamarák társelnöki funkciót kaptak, amellyel ezen a területen a gazdasági érdekegyeztetés szervezőivé, illetve a megrendelői szerep meghatározó tényezőivé váltak. A program országos koordinálását az MKIK végzi, úgy, hogy a területi kamarákkal, 9 munkaadói és 6 munkavállalói szervezettel, valamint az Agrárkamarával együttműködve kidolgozza a munkaerő-piaci szereplők iskolarendszerű szakképzési koordinációjában való részvételhez szükséges országos hálózat rendszerét, amelynek alapján meghatározásra kerülnek az egyes régiókra vonatkozó képzési és beiskolázási szerkezetek. Ennek a feladatrendszernek a végrehajtása 2008-ban kezdődött meg. A közbeszerzések szabályozása a vállalkozói környezet fontos eleme, ezért érdemes röviden kitérni a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételére és lehetőségeire a közbeszerzési eljárásokból. A KKV-k által elnyert közbeszerzési eljárások száma tekintetében az állapítható meg, hogy az arányok viszonylagos állandóságot mutatva, 65-72% között mozognak. Az eljárások értéke tekintetében viszont megfigyelhető, hogy e vállalati kör részesedése a évi mintegy 60%-ról 2007-re 34%-ra csökkent. A 2008-ban a KKV-k az eljárások 70,8%-át nyerték meg hasonlóan az előző évhez, viszont a közbeszerzések összértékének csökkenése ellenére növelni tudták teljesítményüket: az általuk elnyert eljárások értéke 35 Mrd Ft-tal növekedett a korábbi évekhez képest, ezáltal részesedésük a közbeszerzési piacon az előző évi 34%-kal szemben megközelíti a 40%-ot. A statisztikák a rendszer sajátosságai miatt nem tartalmazzák az ún. egyszerű eljárások adatait, ahol feltételezhető, hogy döntően a KKV-k részesedése jellemző. Emellett nincsenek adatok az alvállalkozói részvétel tekintetében, ahol szintén a KKV-k dominanciája valószínűsíthető. Nem kedvez a KKV-k részvételi esélyeinek a közbeszerzésekben, hogy évről-évre növekvő az egy eljárásra jutó átlagos szerződéses érték, ahogy a közbeszerzési törvény lassítja az uniós fejlesztések megvalósítását is. A törvény 2008 decemberében elfogadott módosítása a KKV-k érdekeit szem előtt tartó módosításokat is tartalmaz. E célt szolgálja például az, hogy a közbeszerzéseket magyar nyelven minden esetben ki kell írni, az ajánlatokat magyar nyelven minden esetben be lehet majd nyújtani, és vita esetén is a magyar nyelv lesz az irányadó. Jelentősen növelheti a kis- és közepes vállalkozások nyerési esélyét, hogy azokat a szerződéseket, amely esetében ez műszakilag és gazdaságilag lehetséges, a kiíróknak kisebb egységekre, részekre kell majd bontani, valamint a kisebb értékű beszerzések esetében a törvény lehetővé teszi a kiíróknak, hogy úgy döntsenek, hogy a közbeszerzést csak az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő vállalkozások számára tartják fenn. Erre építési beruházások és építési koncessziók esetében egyébként csak akkor lesz a kiírónak lehetősége, ha a szerződés értéke kevesebb, mint kétszázmillió forint. A Közbeszerzések Tanácsa cselekvési tervének megfelelően a különböző információk elérhetővé tétele útján is hozzá tud járulni az érintett vállalkozások sikeres szerepléséhez. Ennek keretében és között a Tanács ajánlásokat fogadott el, korszerűsítette honlapját, melyen a Közbeszerzési Értesítő (és valamennyi egyéb adat) ingyenesen és kereshető módon hozzáférhető, illetve lefordította és elérhetővé tette az Európai Bizottság témával kapcsolatos felmérését. 19

20 A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA 1.2. Célok teljesülése Stratégiai cél A kis-és középvállalkozás-fejlesztési stratégia fő stratégiai célkitűzése a kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítményének javítása, azzal, hogy a kis- és középvállalkozások teljesítménye a versenyszféra átlagát meghaladva növekedjen, és így a versenyszféra jövedelemtermelésén belüli arányuk is emelkedjen. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám alakulása: A magyar gazdaság fenntartható növekedése mellett a kis- és középvállalkozások által megtermelt bruttó hozzáadott érték évi 52%-os bázis aránya 2013-ra érje el az 55%-ot, a versenyszféránál gyorsabb ütemben növekedjen. E bázisérték a KSH NFGM részére a 307/2004. (IX. 13.) Korm. rendelet 2..-a szerinti adatszolgáltatás adati alapján került meghatározásra ban a mutató értéke 53,4% volt, 2007-re a KSH előzetes adata 53,9%-ot mutat. A NFGM az adóbevallási adatokból az adatbázist megtisztítva (módszertan a mellékletben található kitöltött mutatószám sablonokban) maga is számít adatokat, amelyek módszertani és az adatbázisok keletkezésének eltérő időpontjai miatt kis eltérést mutatnak, a tendenciák azonban teljesen egybevágnak. Tehát a kis- és középvállalkozások bruttó hozzáadott érték termeléshez való hozzájárulása a bázisértékhez képest emelkedett től a kialakult szerkezet azonban alapjaiban nem változott. A mikro- és kisvállalkozások állítják elő a hozzáadott érték egyharmadát, a közepesek kevesebb, mint ötödét, a nagyvállalatok közel felét. A stratégia négy fő beavatkozási területének mindegyikéhez olyan átfogó cél került megfogalmazásra, amelyek megvalósulása a stratégiai cél elérését szolgálja Átfogó célok Támogató szabályozási környezet kialakítása A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében kiemelt fontosságú a vállalkozások működését jobban támogató szabályozási környezet kialakítása, amelybe beletartozik a vállalkozásokat érintő közterhek nagysága, az adminisztratív terhek nagysága, a gazdálkodási és jogbiztonság szintje, a vállalkozások információhoz jutása és a piaci verseny jellemzői Versenyképes közteherviselés A versenyképes közteherviselés, mint sarkalatos cél eléréséhez a stratégia a jövedelemcentralizáció csökkentését tűzte ki specifikus célként az adófizetők körének számottevő bővítésén, az adóelkerülés arányának csökkentésén, valamint az adózás struktúrájának átalakításán keresztül. A csökkenő mértékű közteherviselés mellett csökkenteni szükséges a KKV-k és a nagyvállalatok adóterhelése közötti különbségeket ban a gazdasági válság kevés mozgásteret hagyott a kormánynak a versenyképesség javítására. A Kormány december 17-i ülésén hagyta jóvá Magyarország közötti Aktualizált Konvergencia Programját, amely úgy értékeli: A megváltozott pénzpiaci és reálgazdasági feltételek mellett nincs lehetőség a korábban nettó hatásában a GDP 0,5%-ára tervezett adócsökkentésre, az adószabályok főként csak az egyszerűsödés, illetve a gazdaság további fehéredésének ösztönzése érdekében változnak... Magyarországon az adócentralizáció a GDP arányában 2006-ban 37,0% volt, amely 2007-re a kiigazítás hatására 39,5%-ra emelkedett, 2009-ben 40% körül alakul majd, és az 20

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mezőkovácsháza 2010. szeptember 8. Előadás tartalma Vállalkozások finanszírozási

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

Gazdaságfejlesztési Operatív Program Gazdaságfejlesztési Operatív Program Debrecen 2009. június 03. Kabai Anikó GOP IH, osztályvezető Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési OP szerkezete, előrehaladása 1. prioritás: K+F+I 2. prioritás:

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5.

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től Boros Gergely, Képviseletvezető - Pécs 2015. január 20. Állami exportösztönzés Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alatt Stratégiai

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei Első Önkormányzati Projektbörze 2010 Budapest, 2010.03.31. Szemző György projektmenedzser, GOP IH Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Vingelman József vezérigazgató A JEREMIE Programról (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) JEREMIE

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Benke Ákos vezérigazgató Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009. június 17. Pénzügyi Programok hitelintézetek részvételével MV Zrt. refinanszírozási hitelkeretet

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Unio Tender Europa Kft. Miről lesz szó? I. Általános szabályok az ÚSZT vállalkozásfejlesztési pályázataira vonatkozóan II. III. IV. Célok, tények az ÚSZT-ről Jelenleg nyitva álló

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek Bátora László Vezérigazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009.május 26. Helyzetkép Pénzügyi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom:

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Az elmúlt évben a gazdasági válság minden bizonnyal az

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre Sajtóanyag 10 új -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség július 13-án mintegy 13 milliárd forint értékben újabb tíz gazdaságfejlesztési ot jelentet meg. Ezek a ok

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2012. évben összesen 8.451 db eredményes eljárás

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozói pályázati lehetőségek Zalaszentgrót, 2015. május 21. Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1995. január 9-én

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Kamara szerepe köztestületi funkció, kamarai

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2013. év első nyolc hónapjában az ajánlatkérők összesen 7519 eredményes eljárást

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Megújult pályázatkezelési folyamat a MAG Zrt-nél 1. Pályázatkezelési folyamat Társadalmi egyeztetés a kiírást megelőzően Egyszerűsített eljárásrendek

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben