ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK A JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK A DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐ
|
|
- Csenge Gréta Székely
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK A JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK A DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN CÍMŰ DOKUMENTUMHOZ Általános javaslatok 1. A VGT felülvizsgálata során 2014-ben nyilvánosságra hozott anyagokban azt a javaslatot olvashattuk, hogy a közzétett dokumentum Jelentős Vízgazdálkodási Problémák (JVP) és nem Kérdések címet fogja kapni. Ezzel a kezdeményezéssel egyetértettünk, mert ebben a dokumentumban valóban problémák és nem kérdések szerepelnek. Emiatt javasoljuk, hogy a teljes dokumentum címét és a 3. fejezet címét is javítsák ki, és itt probléma szerepeljen a kérdés helyett. 2. Javasoljuk, hogy ez a dokumentum egy fejezetben utaljon vissza arra, hogy az előző részvízgyűjtő VGT (a 2010-ben véglegesített anyag 5.5, 5.6 fejezetei) milyen problémákat azonosított, és ezek közül sikerült-e valamelyik problémát kezelni, vagy megoldani. Ebben a fejezetben javasoljuk megmagyarázni, hogy minek köszönhető a probléma megoldása, vagy mi az oka annak, ha nem volt előrelépés és a probléma továbbra is fennáll. Erre a fejezetre azért van feltétlenül szükség, hogy látni lehessen a hat éves tervezési ciklusok közti összefüggést, és a problémák megoldását segítő, vagy hátráltató tényezőket. 3. Jelen vitaanyagban felsorolt vízgazdálkodási problémák között vannak olyanok, melyek kiegészítésre szorulnak, és vannak, melyek teljes egészében hiányoznak. Ezek a részletes javaslataink között szerepelnek és kérjük, hogy a dokumentum véglegesítése során ezeket építsék be a végső anyagba. 4. A 2.3 fejezet megközelítésével nem értünk egyet. Véleményünk szerint itt az eddigi beavatkozásokat és ezek jelen állapotra gyakorolt hatásait kell bemutatni, de nem szabad utalni arra, hogy a jövőre vonatkozóan ebből milyen következtetések vonhatóak le. Ez a vízgyűjtő-gazdálkodási terv feladata. A fejezetben ezért nem fogadjuk el azt a megállapítást, hogy: A jelentős kölcsönhatás miatt lehetetlen a jó állapot elérése, ha az előzőekben felsorolt, összesítve hidromorfológiai viszonyoknak nevezett állapotjellemzőkben számottevő változás következik be. Az emberi igények kielégítése gyakran vezet ilyen mértékű elváltozásokhoz, és sok esetben ez nem is oldható meg másképpen. Ebből a két mondatból azzal egyetértünk, hogy a vízfolyásokat érő beavatkozások és vizeink ökológiai valamint kémiai állapota között jelentős a kölcsönhatás, és az is tény, hogy a beavatkozások mértéke miatt vizeink állapota rosszabb, mint korábban volt. Azzal viszont nem értünk egyet, hogy emiatt lehetetlen a jó állapot elérése. Azzal sem értünk egyet, hogy az emberi igények kielégítése nem oldható meg másképpen, csak a környezeti állapot és vizeink állapotának jelentős lerontásával. Bizonyára vannak társadalmi igények, melyek érdekében tettek olyan beavatkozásokat korábban, melyek a vizek állapotában jelentős változást idéztek elő, de ezek az igények folyamatosan változnak és a vizek állapotromlásának folyamata közel sem visszafordíthatatlan. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés lényege éppen az, hogy az állapot javítása érdekében szükséges valamennyi alternatívát megvizsgálja és intézkedéseket javasoljon. 5. A jelentős vízgazdálkodási problémák között fontossági sorrend felállítása könnyebbé tenné az eligazodást abban, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során mely problémák megoldása fog előtérbe kerülni, és melyeket tartja leginkább jelentősnek a vízügyi igazgatóság. A JVP átláthatóságát javítaná, ha az egyes problémák közti összefüggéseket jobban kiemelné a harmadik fejezet. Ha egymástól elkülönülve, felsorolásszerűen szerepelnek a problémák, akkor az a kép alakulhat ki bennünk, hogy ezeknek a problémáknak a megoldása egymástól függet-len intézkedésekkel lehetséges. Valójában viszont a problémák megoldására sok esetben összehangolt és közös intézkedésekre van szükség.
2 - 2 - A most véget érő ciklus vízgyűjtő-gazdálkodási terve szerint (országos terv): "A VKI valamennyi célkitűzése, a vizeink jó állapotba helyezése, az ehhez szükséges intézkedések megalapozása mind a monitoring hálózat működésén alapuló állapotértékelésen nyugszik. Egy jól kialakított monitoring rendszer működtetési költségeinek sokszorosát lehet megtakarítani az intézkedések szintjén, mivel az segítséget nyújt az intézkedések megalapozásában és végrehajtásában, valamint hatékonyságuk nyomon-követésében. Egy víztest állapotának téves meghatározása azt eredményezheti, hogy az állapot javítására irányuló intézkedések hatástalanok, vagy céltalanok lesznek. A javító intézkedések költségei nagyságrendekkel magasabbak, mint a megbízható monitoring költségei. A kellően részletes monitoringra úgy kell tekinteni, mint befektetésre, mely a nagy költségű javító intézkedésekről hozandó döntéseket alapozza meg. A tervezés tapasztalatai szerint mind a monitoring, mind a minősítési rendszer jelentős fejlesztésre szorul a következő tervezési ciklusban." A fenti idézetek alátámasztják azt a tényt, hogy a jelentős kérdések egyik legjelentősebbike a monitoring témaköre. Az általunk áttanulmányozott JVK anyagokban ez nem szerepel. Kérjük, egészítsék ki a monitoring témakörével legalább a részvízgyűjtők jelentős kérdéseit a hiányzó monitoring-mérések katalógusával, a második ciklusban még szükséges monitoringfejlesztések megalapozásához. 6. Javasoljuk, hogy a dokumentum elején tartalomjegyzék segítse a fejezetek áttekintését. Részletes észrevételek és javaslatok Az fejezetben lévő térkép pontatlan. A Bajától keletre lévő területeken az Igalifőcsatorna, valamint a Ferenc-tápcsatorna a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik a Ferenc-csatornán keresztül. Ha ez a térkép marad az anyagban, akkor javasoljuk pontosítani, hogy a térkép a Duna részvízgyűjtő tervezési egységét ábrázolja, ami nem tökéletesen esik egybe a vízgyűjtő területtel. Ennek indoklását is javasoljuk leírni az anyagban. A fejezetben az áll, hogy 700 település áll az ártéren. Ez az állítás szerintünk nem igaz. Települések csak a mentesített ártéren találhatók. Javasoljuk, hogy a dokumentumban tegyenek különbséget az alacsony, a magas és a mentesített ártér között. az Mezőgazdaság fejezetben az öntözési vízfelhasználás jelentőségének megítélése könnyebb lenne, ha az öntözött területek nagyságát nem az ország öntözött területének hányadában adnák meg, hanem a Duna-közvetlen részvízgyűjtő területének arányában. A mostani változatban az alfejezet két mondata ellentétben van egymással, mert az első azt állítja, hogy jelentős az öntözés, a második pedig azt, hogy kevésbé jelentős; az Ipar fejezetben javasoljuk, hogy sokkal kevesebbet írjanak a vízerő hasznosításról, hiszen ez nem jelentős, és inkább az országos felhasználás 90%-át elérő többi vízhasználatot javasoljuk itt bemutatni; az fejezet vízközműves részében azt olvashatjuk, hogy a közműolló csökken. Ez helytelen megfogalmazás, mert ez nem csökken, hanem záródik. az egyéb vízhasználatok fejezetében javasoljuk pontosítani a hajózás korlátjairól szóló mondatot. A Duna egész magyarországi szakaszán hajózható, bár vízállástól függően mély-ségi korlátozással kell számolni azoknak a hajóknak, melyek teljes terheléssel (2,5 m merüléssel) szeretnének rajta közlekedni. A kétirányú forgalmat hajóútszűkületek korlátozzák, ami összesen kb. 50 helyen nehezíti a közlekedést szintén az egyéb vízhasználatok fejezetében javasoljuk helyesbíteni a víziturizmusról leírtakat, mert a gyógyfüdők látogatása nem része a víziturizmusnak, a gyógyturizmus külön kategória. Ellenben a horgászat víziturizmusnak minősül, de erről nem esik szó a fejezetben.
3 - 3 - az 1.4 fejezetben a víztestek jellemzése olvasható. Itt pontos számokat találunk arról, hogy melyik típusba hány víztest tartozik. Ezek szerint a dokumentum összeállítói már tudják, hogy hol vannak a víztestek határai. Feltételezzük, hogy ez megegyezik az előző VGT kijelölésével. Javasoljuk, hogy a víztestek lehatárolását legalább a vízgyűjtő nagy folyóinak esetében csatolják az anyaghoz (pl. Duna, Rába, Marcal, Ipoly, Sió), mert a víztestek határai jelentősen befolyásolják azt is, hogy milyen állapotúra minősítik őket. Javasoljuk bemutatni a víztestek kijelölésének elveit is, mert véleményünk szerint a víztestek lehatárolását több esetben újra lehetne gondolni, ehhez viszont ismerni kell a vízestek lehatárolásának elveit. az fejezetben bemutatott példát elfogultnak és egyoldalúnak tartjuk. Javasoljuk ellenpéldaként megemlíteni, hogy sok olyan eset is előfordul, amikor jó állapotú víztest néhány mesterséges elem miatt erősen módosított minősítést kap, és emiatt gyengébb feltételeket szabnak a jobb állapot eléréséhez. Ezekben az esetekben a VKI célok elérésének lehetősége csorbul. Ebben a fejezetben inkább azt javasoljuk, hogy a VGT 1-ben természetes, erősen módosított, mesterséges minősítést kapott víztestek számát mutassák be. Véleményünk szerint az a jelentős vízgazdálkodási probléma, ha ezek között nagyon kevés a természetes állapotú víztest. A 2.2-es fejezetből hiányzik a kommunális szennyeződés, az ártereken található illegális szeméttelepek, sittlerakók szennyező hatása. A 2.3 fejezet kapcsán az észrevételeinket az általános javaslatok között soroltuk fel. Ezt kiegészítve tesszük hozzá, hogy nem értünk egyet a 2.3 fejezet második bekezdésében a beavatkozási típusok felsorolásával. Ezek csak általánosan mutatnak be emberi beavat-kozásokat, de közülük nem mindegyik jellemző a Dunára, mellékfolyóira, vagy azok hazai szakaszára. A 2.4, 2.5, 2.6 fejezetekben bemutatott emberi igények és társadalmi igények véleményünk szerint változtak az első VGT elkészítése, de még inkább a folyószabályozások befejezése óta. Azt, hogy a társadalmi igények közül melyeknek érdemes megfelelni, jelentősen kell hogy befolyásolja a beavatkozások és fenntartások költség-haszon aránya. A társadalmi /legtöbbször mezőgazdasági/ igényeket sokszor befolyásolja az, hogy a gazdálkodók mire kapnak támogatást az EU forrásokból, ezért az ilyen társadalmi igényeket jogos lenne felülvizsgálni. A társadalmi igényeket fontos, hogy szakértői elemzések értékeljék, illetve fontos, hogy szakértői elemzések mutassanak be alternatívákat a vízgazdálkodás és területhasználat lehetőségeiről. Ha a társadalom ismeri azokat az alternatívákat, melyek a környezeti állapot javulását is szolgálják, akkor kölcsönös előnyöket kihasználására több lehetőség adódik. A 2.5 fejezetben a belvízelvezetés kapcsán javasoljuk megemlíteni a következő problémákat: a belvízelvezető árkok karbantartásának a hiánya, a települési árkok eltömése lombbal és egyéb szeméttel. A fejezet utolsó, vastag betűs mondata félreérthető. Az alapeset csapadékos időszak beavatkozás nélkül, viszont nem világos, hogy mit kell érteni ellenkező eset alatt. Csapadékhiányos időszak szintén beavatkozás nélkül, vagy csapadékmentes időszak, de valamilyen beavatkozással? Az sem világos, hogy ez miért fogja fokozni a problémákat és nehezíteni a megoldásokat. a fejezetben olvasható, hogy a biodiverzitás változását befolyásolja többek között az egyes térségek ilyen jellegű változásokhoz (éghajlat-változáshoz) való alkalmazkodási képességének mértéke. Ezt a mondatot javasoljuk úgy kiegészíteni, hogy az egyes térségek alkalmazkodó képességét jelentősen befolyásolja, hogy milyen területhasználat van jelenleg gyakorlatban és ennek érdekében hogyan változtatta meg a vízhálózatot és más földrajzi adottságokat.
4 - 4 - A 3.1 fejezetben a 24. oldal elején a belvíz-kezelés témájánál fontos lenne idézni azt a korábbi helyes megállapítást a 2.5 fejezetből, hogy a belvíz-elvezetés a területek vízháztartásának sem tesz jót és a vízkészletek csökkenését okozza; A 3.1 fejezetben javasoljuk vázlatszerűen bemutatni a jelentős vízgazdálkodási problémákat és utánuk megemlíteni a példákat illetve az okokat a jó áttekinthetőség érdekében. A mostani változatban nem lehet áttekinteni, hogy mik is a jelentős problémák és ezek okai. Javasoljuk, hogy néhány jellemző víztest példáján táblázatosan mutassák be ezeket. Ekkor egyértelmű lesz, hogy mi a jelentős vízgazdálkodási probléma a különböző méretű, vagy a különböző földrajzi adottságú vízfolyások és víztestek esetében. Ezeket a problémákat azért is érdemes itt tagolni és részletesen bemutatni, mert a következő alfejezetek ezekről szólnak o az első pontban a víziszervezetek kifejezés helyett javasoljuk a jobban érthető halak és más élőlények kifejezést használni. Szintén az első pontban a kék betűvel írt mondatban az alsó-felső átjárás kifejezést javasoljuk pontosítani. A hosszanti átjárhatóság biztosítása jobban érthető megnevezés. o a negyedik pontban javasoljuk kiegészíteni, hogy a vízhiány előidézője lehet még az, hogy a vízfolyások és a hozzájuk kapcsolódó vizesélőhelyek (holtágak, mellékágak) között a kapcsolat a folyószabályozások miatt megszűnt, vagy jelentősen korlátozott. Sok mellékágat mesterségesen elválasztottak a folyóktól, és ezért sokkal kevesebb víz jut ide akkor is, amikor árhullámok idején elegendően magas a vízállás. o az ötödik pontban a feliszapolódás okát véleményünk szerint pontatlanul azonosították. A túlzott hordalékhozam helyett a folyók hordalékhiánya okoz problémát, ami miatt jelentős a medermélyülés. A feliszapolódás inkább a holtágakban és a mellékágakban jellemző, legtöbbször azért, mert ezek többségét mesterségesen elzárták a folyóktól, és ezért csak akkor folyik keresztül rajtuk a víz, amikor a folyókon jelentős árhullámok folynak le. Ilyenkor a legtöbb a folyók által szállított hordalék, és a mellékágba kilépő lelassuló vízsebesség miatt nagyon gyors szokott lenni a feliszapolódás. A mezőgazdasági területekről zajló talajbemosódás inkább kisvízfolyásoknál okozhat feliszapolódást, o a hatodik pontot nem értjük, hogy miért emelték ki. Az egész alfejezetnek az a hidromorfológiai állapot a címe, ezért ezt külön pontban megemlíteni nem tartjuk szükségesnek. o a hetedik pontban megfogalmazott problémákat pontosítani szükséges. A mi véleményünk szerint a zavart parti sávot a folyószabályozási művek jelenlétének köszönhetjük. Ezek a kőszórások, sarkantyúk a természetes környezet jelentős átalakulását okozzák. A zonáció hiányának oka szintén a mesterséges beavatkozások miatt átalakult növényzet miatt van. A benőtt medrek oka, hogy az egykori mellékágakon nincs megfelelő vízmozgás, jelentős a feliszapolódás, és ezért a növényzet nagyon gyorsan növekedésnek indul. A fejezetben a felszín alatti vizek vízhiánya esetében sokszor hivatkoznak a túlzott talajvíz kitermelésre. Ismereteink szerint nagyon kevés olyan víztest van, ahol ezt mérésekkel is igazolták, ezért a többi lehetséges ok felsorolását is javasoljuk. Ezek a lehetséges okok: csapadékhiány, klímaváltozás, belvízelvezetés miatt csökkenő felületi beszivárgás, talajszerkezet. A fejezetben az állóvizeknél nehezen értelmezhető a vízjárás, sebességviszonyok, mederforma, mederállapot felsorolása. Állóvíznél ezek a fogalmak kevésbé jellemzőek. A zavart parti sáv, zonáció hiánya pontoknál javasoljuk megemlíteni, hogy sok állóvíz esetében üzemi vízszintet tartanak fenn, aminek ingadozása általában fél méter és egy méter közötti.
5 - 5 - Ez nem használ a változatos parti zonáció kialakulásának. Ezen kívül az állóvizek partjának túlzott beépítése az egyik előidéző tényező. a 3.2 fejezet címét javasoljuk kiemelt vizek helyett kiemelt víztestre módosítani. A szigetközi Duna-szakasz egyetlen víztestként lett nevesítve, holott hidromorfológiai szempontból négy, jelentősen eltérő tulajdonságú szakaszra osztható: o az országhatár - dunakiliti fenékküszöb közötti duzzasztott szakasz (10 km); o Dunakiliti - Dunaremete között egy átlagosan húsz százaléknyi dunai hozammal rendelkező szabad folyású szakasz (18 km); o Dunaremete - Szap között ismét egy duzzasztott szakasz (14 km); o végül a Szap alatti rész, melyben már a teljes dunai hozam folyik. A jelentős kérdések vitaanyaga is tükrözi a különbségeket a már megvalósított beruházások és a problémák ismertetésénél egyaránt. Már az első VGT társadalmasítási folyamatában javasoltuk a szigetközi szakasz részekre osztását. Arra vonatkozó ígéret is elhangzott, hogy a második VGT-ben tekintettel lesznek erre. Ezért a mostani JVK vitaanyagába kérjük belevenni, hogy az alapvető különbségeket mutató szigetközi Duna-szakaszok egy víztestként történő meghatározása jelentős problémák forrása, mind a szakaszok monitoringja és minősítése, mind a szükséges intézkedések meghatározása szempontjából. A fejezet hidromorfológiai problémák fejezetének utolsó bekezdéséhez a következő megjegyzést fűzzük. Ennek keretében a nagyvízi mederre vonatkozóan a kockázatok csökkentését és a védképesség fenntartását szolgáló intézkedési terv születik. a mondatot javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy a mentett oldali kockázatok csökkentését és védképesség fenntartását szolgáló intézkedési terv születik. A bekezdés úgy fogalmaz, hogy A nagyvízi mederkezelési tervek és a VGT2 párhuzamosan kerülnek kidolgozásra és uniós követelmény a két terv összehangolása. Véleményünk szerint a nagyvízi mederkezelési terv az árvíz irányelv bevezetése során készülő árvízi kockázatkezelési terveknek csak egyik lehetséges intézkedési típusa. Számos más intézkedésre van lehetőség, melyeket a természeti környezet állapota, a társadalmi igények, az ökológiai vízigény, a költség-haszon elemzés, a kockázatok értékelése alapján kell kiválasztani. Az uniós követelmény nem a nagyvízi mederkezelési terv és a VGT2 tervezésének és végrehajtásának összehangolását követeli meg, hanem a két irányelv bevezetésének összehangolását, amiben a nagyvízi mederkezelés csak az egyik lehetséges alternatíva. A fejezetben a hajózóút biztosítása és természetvédelem alfejezet jól bemutatja a lehetséges konfliktus-forrásokat. Ezt javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy a hajózás fejlesztéséhez a folyó hajózhatóságának fejlesztése és a hajóút állapota csak az egyik feltétel, és más intézkedések alkalmazásával (vízállás-előrejelzés fejlesztése, navigációs rendszerek fejlesztése, kikötők állapotának javítása) minimalizálni lehet ezeket a konfliktusokat. Helytelen az Istenheg helységnév, az említett Duna szakaszon Istenhegyi-gázló van. A fejezetben a Mosoni-Duna esetében az ökológiai állapot romlásában a mederszabályozási, kotrási és főképpen mederszélesítési tevékenységek, illetve az általuk okozott egyes meder-szelvényeknél a medererodálódás, míg másutt a jelentős iszapkiülepedés problémája tapasztalható. Jelentős gond a Dunacsúnyi tározóból bekerülő lebegtetett hordalék, ami a Lajta, Rábca, de elsősorban a Rába feletti szakaszokon ülepedik ki intenzíven. Itt kell megemlíteni a Nagy-Dunán érkező árhullámok visszaduzzasztó hatásából fakadó kiülepedéseket is. Egyébként a vitaanyagban leírtak a további problémákat (Duna leszívó hatása, időszakos szennyvízterhelés) pontosan ismerteti.
6 - 6 - A Rába problémái között meg kell említeni a Nick alatti szakaszokon (Rába 1.3 alegység és Kis-Rába 1.2 alegység) vízkészlet-gazdálkodását, vízhozam-megosztását. A vitaanyag a nicki duzzasztó és erőmű hosszirányú átjárhatóságát a kiépült hallépcsővel megoldottnak ítéli, de az üzemeltetési szabályzat kötelező érvényű betartása nélkül véleményünk szerint ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni. Problémaként illett volna bemutatni a hallépcsőkkel rendelkező duzzasztóknál tapasztalható helytelen üzemeltetést, valamint a hallépcsők nagyon gyenge hatásfokát. Az anyaggal ellentétben a Magyarlak-Csörötnek és a Körmendi duzzasztók átépítése ökológiai szempontból kimondottan károsnak ítélhető. Átjárhatóságuk nem biztosított, feliszapolódást okozó hatásuk jelentős. A Rába JVP anyaga az Alsószölnöki duzzasztónál keletkező, az előzőekhez hasonló problémákat nem is említi. A folyó alsó, túlszabályozott, túlkotort medre is hangsúlyozott problémák okozója. A fejezet számozása rossz helyen van. A Sió-csatorna elé kell tenni az alfejezet számát. A Duna-Tisza-közi vízhiány problémáit jól bemutatja az alfejezet. Nem emeli ki egyik okot sem, ami azért helyes, mert erre nem voltak megfelelő felmérések. Jól szerepel az is, hogy a megoldásra már tettek próbálkozásokat, és N2000 kezelési tervek készítése folyamatban van. a 3-as fejezetből kimaradt a bányatavak számának elképesztő mértékű növekedése, amely potenciális párolgási felület, és emiatt jelentős talajvízcsökkentő hatása van. Ez leginkább a Pesti-síkságon jellemző (Délegyháza és környéke), de máshol is előfordul a tervezési egységen. Ezt mindenképpen javasoljuk kiegészíteni az anyagban. Szintén hiányzik a 3-as fejezetből a dunai hajóforgalom hatásainak bemutatása. A nagy merülésű, és viszonylag nagy sebességű hajók által okozott hullámzás és környezetükben a folyók sebességviszonyainak változása jelentős problémákat okoz, és rontja az ökológiai állapotot és az ökológiai potenciált. A hajóforgalom növekedésével, ami a közlekedési szakpolitikák célja, ez a probléma várhatóan egyre nagyobb lesz. A 3-as fejezetben javasoljuk megemlíteni, hogy a folyóvízi környezet állapotának megőrzésében és fenntartásában jelentős szerepe van annak, hogy különböző terepi beavatkozásokat mikor végeznek. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a terepi beavatkozásokra a fészkelési időszak befejezése után van lehetőség, ezért minden terepi beavatkozással járó projekt előkészítése és ütemtervének készítése során figyelembe kell ezt venni. A jó állapot megőrzése, fenntartása vagy kialakítása szempontjából ez az adminisztratív felkészülés fontos kritérium. A magyar civil vgt. munkacsoport közreműködésével összeállította: Gruber Tamás, WWF Magyarország Hajósy Adrienne, Nők a Balatonért Lajtmann József, Reflex Környezetvédő Egyesület Szávoszt-Vass Dániel, Dunaiszigetek blogspot Tóth Balázs, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Győr, március 19.
NŐK A BALATONÉRT EGYESÜLET
NŐK A BALATONÉRT EGYESÜLET tel: +3687-446607, +3630-4744233 8299 Csopak, Kőkorsó u. 2. email: nabeelnok@nabe.hu honlap: www.nabe.hu A Nők a Balatonért Egyesület kiegészítő javaslatai a Balaton Részvízgyűjtő
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenA WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ-
A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL 2015.08.31-ei határidővel közzétett vitaanyag Tisztelt kollégák! Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok
Részletesebbenzkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
Részletesebben"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.
"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)
RészletesebbenA Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007
A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK
RészletesebbenA HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb. 320.000 350.000 ember
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenA HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE
RészletesebbenAz Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
RészletesebbenCélok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások
Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,
RészletesebbenTíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás
Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
RészletesebbenA Duna stratégia természetvédelmi aspektusai
A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,
RészletesebbenÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv
RészletesebbenVíz az élet gondozzuk közösen
Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenHamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított
RészletesebbenTahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye
RészletesebbenVizeink állapota 2015
Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenVÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
Részletesebben8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenEmlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról.
Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról. Az előadók a meghirdetett előadásaikat megtartották, ezt követően volt lehetőség hozzászólásra, kérdésekre.
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Közös - csatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP728 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Közös - csatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás:
Részletesebbenjellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenEmlékeztető Készült VGT2 keretében június 17 én az MGTV ben a VGT2 és az ÁKK összehangolása című fórumról
Emlékeztető Készült VGT2 keretében június 17 én az MGTV ben a VGT2 és az ÁKK összehangolása című fórumról Láng István OVF főigazgató helyettes úr köszöntője után a program szerint az előadások elhangzottak,
RészletesebbenJegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot
Jegyzőkönyv A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot a Kvassay Jenő Terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007
RészletesebbenFelszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes
Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)
RészletesebbenEmlékeztető. Börcsök Áron
VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai
A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai Kovács Péter főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Szervezeti változás (2014. január 01-től Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Országos
RészletesebbenFelszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok
Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.
RészletesebbenKatona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenJegyzőkönyv. A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA című fórumról
Jegyzőkönyv A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA című fórumról Időpont: 2015. augusztus 11. 13.00 óra Helyszín: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Díszterme (Budapest XIV., Stefánia út 14.)
RészletesebbenAz Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása
Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenAz aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben
Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,
RészletesebbenOrszágos Vízgazdálkodási Tanács i ülése. Tahy Ágnes
A részvízgyűjtő szintű jelentős vízgazdálkodási kérdésekről (JVK) szóló dokumentumokra érkezett vélemények és válaszok ismertetése és azok figyelembe vétele a VGT2 tervezési folyamatában Országos Vízgazdálkodási
RészletesebbenA szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató
A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Vízlépcsőépítés és az üzembehelyezést követő súlyos környezeti károk irányították
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély
RészletesebbenVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, AZ ÉRINTETT EMBEREK LEHETŐSÉGEI
VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, AZ ÉRINTETT EMBEREK LEHETŐSÉGEI Dr. Hajósy Adrienne, Nők a Balatonért Egyesület Gyenesdiás, 2015. szeptember 29. Tartalom Mi a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, és milyen cselekvési lehetőséget
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodás
Vízgyűjtő-gazdálkodás Hajósy Adrienne Nők a Balatonért Egyesület Lajtmann József Reflex Környezetvédő Egyesület Őriszentpéter, 2016. április 29. Környezet- és természetvédő szervezetek 26. Országos Találkozója
RészletesebbenEmlékezető. Börcsök Áron. Készítő:
VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-3 Rába alegységen Dátum: 2009.07.13. 10:00 Helyszín: Sárvár Nádasdy-vár, díszterem Sárvár, Várkerület
RészletesebbenA kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései
A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra
RészletesebbenAz öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
RészletesebbenAz európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése
Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes
RészletesebbenEmlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben MONITORING témakörben tartott fórumon elhangzottakról
Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben MONITORING témakörben tartott fórumon elhangzottakról 2015.06.17. A programban meghirdetett előadások után volt lehetőség észrevételek, hozzászólások
RészletesebbenMezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben
Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: György-éri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH080 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 10 meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos
RészletesebbenAz árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban
Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése
Részletesebbenai véleményezési határidővel közzétett vitaanyag
A ZÖLD CIVIL SZERVEZETEK VGT MUNKACSOPORTJÁNAK ÉRTÉKELÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, 2-ES VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL 2015.12.16-ai véleményezési határidővel közzétett vitaanyag Tisztelt
RészletesebbenA WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL
A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Jászkiséri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG972 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
Részletesebben2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása
2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása 1 Budapest IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn
RészletesebbenElõzetes kockázatbecslés
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 78. szám 16999 A Kormány 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek,
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenVíz Keretirányelv és Árvíz Irányelv
ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken
Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai
RészletesebbenA térség hidrológiai feltételei
A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető
Részletesebben"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Somogyi Péter NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Bartal György területi tervező Vidra Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF
A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A VKI KONFORM VÍZMINŐSÉGI MONITORING A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát
RészletesebbenKármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben
Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben ami a sorok között olvasva található Tahy Ágnes & all Kármentesítés aktuális kérdései 2011. március 17-18. A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenKözép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Az 1838. évi árvíz előtti szabályozások-árvízvédelmi töltések építése ( az 1775. évi árvizet követően; Váci gát, Soroksári gát, stb.) Az 1838. évi árvizet követően
RészletesebbenNYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba
NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT
Részletesebbenkm 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.
13 000 km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. rendű árvédelmi töltés (Duna, Sió, Nádor) 120 km folyó (Sió) 6 dombvidéki
RészletesebbenJegyzőkönyv. DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA című fórumot
Jegyzőkönyv DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA című fórumot a Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007 projekt keretében
RészletesebbenAKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek készítése
Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenA METEOROLÓGIA SZEREPE AZ ÁRVÍZ OKOZTA PROBLÉMÁK ELKERÜLÉSÉBEN
A METEOROLÓGIA SZEREPE AZ ÁRVÍZ OKOZTA PROBLÉMÁK ELKERÜLÉSÉBEN Csík András Varga György Országos Vízügyi Főigazgatóság AZ ÁRVÍZ ÉS A METEOROLÓGIA KAPCSOLATA 1. Védekezés (Időjárásjelentés) 2. Megelőzés
RészletesebbenAZ RSD VÍZGAZDÁLKODÁSA, VALAMINT AZ ÚJ MŰTÁRGY LÉTJOGOSULTSÁGA
AZ RSD VÍZGAZDÁLKODÁSA, VALAMINT AZ ÚJ MŰTÁRGY LÉTJOGOSULTSÁGA PAPANEK LÁSZLÓ C. EGYETEMI DOCENS OSZTÁLYVEZETŐ KDVVIZIG Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság A BUDAPESTI DUNA-SZAKASZ SZABÁLYOZÁSA Az 1838.
RészletesebbenNEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI
NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és
RészletesebbenA víz stratégiai jelentőségű erőforrás
soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki
RészletesebbenVÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
RészletesebbenA Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás
A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás Összefoglalás, 2015 március 2016 április Hajósy Adrienne Nők a Balatonért Egyesület Fonyód, 2016. április 19. A Víz keretirányelv és a társadalom A Víz-keretirányelv
RészletesebbenAntropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor
Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér
RészletesebbenA nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén
A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.
Részletesebben