MOTESZ. A MOTESZ véleménye a Semmelweis Tervről. A végrehajtás során is számítunk a szakma aktivitására

Átírás

1 MOTESZ M A G A Z I N T U D O M Á N Y O S, S Z A K M A P O L I T I K A I É S I N F O R M Á C I Ó S F O L Y Ó I R A T XVIII. évfolyam 4. szám december A MOTESZ véleménye a Semmelweis Tervről A végrehajtás során is számítunk a szakma aktivitására A Tudatos Törődés Programja a hypertoniabetegség kezelésében Átvette az elnökségi feladatokat a magyar UEMO Elnökség Kongresszusi beszámolók, Egészségügyi Világnapok A MOTESZ tudományos pályázati felhívása

2 Meghitt, békés karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új évet kívánunk minden kedves olvasónak!

3 TARTALOM Szakma, szakmapolitika, finanszírozás rovat (Dr. Belső László) A MOTESZ véleménye a Semmelweis Tervről... 2 A végrehajtás során is számítunk a szakma aktivitására Interjú Dr. Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárral (MOTESZ Elnökség)... 7 A MOTESZ tudományos pályázati felhívása Sikeres nyilvántartás vezetés Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Interjú Dr. Paphalmi Rita EEKH elnökkel (Krasznai Éva) Klinikum és tudomány Bevezető (Prof. Dr. Balla György) Új irányvonalak a betegségek kezelésében a XXI-ik században: redox fehérjék lehetséges génterápiás alkalmazása (Dr. Lekli István Prof. Dr. Tósaki Árpád) A Tudatos Törődés Programja a hypertoniabetegség kezelésében (Prof. Dr. Kiss István Prof. Dr. Kékes Ede) Érrendszeri Központ szervezésével és működtetésével szerzett tapasztalatok Szabolcs Szatmár Bereg megyében (Dr. Szegedi János) Hasznos tudnivaló, kis érdekesség magyar és erdélyi orvosok a reformáció korában (Prof. Dr. Nemes Attila) Összefüggés az orvoscsoportok szakmai tréning programon való részvétele és a sebészi mortalitás között JAMA (Dr. Járányi Zsuzsanna) Eltérő transzfúziós szokások a coronaria műtétek kapcsán JAMA (Dr. Szabolcs Zoltán) A kórházon kívüli szívmegállás miatt csak mellkaskompresszióval kezeltek eredményei és túlélése JAMA (Dr. Zima Endre) Az Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társaságának felhívása Fiatalok Fóruma Recenzió Komoly Sámuel és Palkovits Miklós: Gyakorlati neurológia és neuroanatómia (Prof. Dr. Katona Ferenc) Innováció és biomedicina Nobel-díj orvosbiológiai innovációért: az in vitro fertilizáció (Dr. Oberfrank Ferenc) Nemzetközi tevékenységünk Beszámoló az UEMS (Szakorvosok Európai Uniója) október 7 9. között tartott prágai üléséről (Dr. Magyari Zoltán) Átvette az elnökségi feladatokat a magyar UEMO Elnökség Beszámoló az UEMO (Általános Orvosok Európai Uniójának) november közötti portói közgyűléséről (Dr. Balogh Sándor) MOTESZ tájékoztatók, hírek, felhívások (Dr. Koplányi Mária) Új év, új kihívások a novemberi Szövetségi Tanácsülésről (Mészáros Magdolna) Tájékoztatás a felsőzsolcai árvízkárok enyhítésére nyújtott támogatásról Kongresszusi beszámolók A Magyar Atherosclerosis Társaság XVIII. Kongresszusa október 7 9. (Dr. Márk László) A Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesülete 41. Kongresszusa október (Prof. Dr. Sziklai István) A Magyar Nephrologiai Társaság XXVII. Nagygyűlése október (Dr. Fekete Andrea) Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának hírei Dr. Miklós György-díj A Magyar Belgyógyász Társaság Északkelet-Magyarországi Szakcsoportjának Kongresszusa november 5 6. (Dr. Szomják Edit) Egészségügyi Világnapok Az AIDS Elleni Világnap December 1. (Dr. Várkonyi Viktória) A Fogyatékos Emberek Nemzetközi Napja December 3. (Dr. Harsányi Zsolt) Alapító főszerkesztő: PROF. DR. SZABÓ ZOLTÁN Főszerkesztő: PROF. DR. MAGYAR KÁLMÁN Felelős szerkesztő: Prof. DR. KISS ISTVÁN Szerkesztők: DR. SZEGEDI JÁNOS KRASZNAI ÉVA Szerkesztőségi titkár: MÉSZÁROS MAGDOLNA Rovatok: Szakmai, szakmapolitikai és finanszírozási rovat Rovatvezető: DR. BELSŐ LÁSZLÓ Tudományos rovat Rovatvezető: PROF. DR. BALLA GYÖRGY Klinikai rovat: Rovatvezető: PROF. DR. NEMES ATTILA Etikai és jogi rovat Rovatvezető: PROF. DR. SÓTONYI PÉTER Innováció és biomedicina Rovatvezető: DR. OBERFRANK FERENC Nemzetközi rovat Rovatvezető: DR. MAGYARI ZOLTÁN Szövetségi rovat Rovatvezető: DR. KOPLÁNYI MÁRIA Szerkesztő Bizottság: DR. BALOGH SÁNDOR PROF. DR. ERTL TIBOR PROF. DR. HORVÁTH ATTILA DR. MUCSI ISTVÁN PROF. DR. SOMOGYI ANIKÓ DR. TEMESI ALFREDA DR. VÁLYI PÉTER PROF. DR. VÉCSEI LÁSZLÓ Tanácsadó Testület: Prof. Dr. Romics László, Prof. Dr. Paragh György, Prof. Dr. Nékám Kristóf, Prof. Dr. Császár Albert, Prof. Dr. Paulin Ferenc, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Simon Zsolt, Dr. Janecskó Mária, Prof. Dr. Bánóczy Jolán, Dr. Csaba Károly, Dr. Kincses Gyula, Dr. Chen Zhen, Prof. Dr. Yu Funian, Prof. Dr. Pál Tamás, Prof. Dr. Schmidt Péter, Prof. Dr. Németh János, Prof. Dr. Schaff Zsuzsanna, Prof. Dr. Poór Gyula, Prof. Dr. Farsang Csaba, Prof. Dr. Berta András, Prof. Dr. Bánhidy Ferenc, Prof. Dr. Z. Szabó László, Prof. Dr. Katona Ferenc, Prof. Dr. Dobozy Attila, Dr. Varga Imre, Dr. Ari Lajos, Dr.Rácz Jenő, Dr. Balogh Zoltán, Prof. Dr. Préda István, Dr. Takács Zoltán, Dr. Gőbl Gábor, Dr. Tamás László International Advisory Board: Prof. Dr. Jörg-Dietrich Hoppe (German Medical Chamber) Dr. Otmar Kloiber (World Medical Association) Dr. Daniel Mart (Association of doctors and dentists of the Grand Duchy Luxembourg) Dr. Jörg Pruckner (EANA European Working Group of Physicians in Private Practice) Dr. Terje Vigen (Norwegian Medical Association) Prof. Dr. Robin Williamson (The Royal Society of Medicine) Prof. Dr. Zhong Nanshan (Chinese Medical Association) Felelős Kiadó: Dr. Szalma Béla főigazgató Kiadja és terjeszti: Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) Szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor u. 36. Tel.: (1) Fax: (1) szerkesztoseg@motesz.hu Web: Előfizetés és hirdetésfelvétel a Kiadó címén Szedés, tördelés, tipográfiai terv, nyomás: Tordas és Társa Kft. Felelős vezető: Tordas György 1039 Budapest, Völgy u. 11. Tel./fax: (1) , MOTESZ MAGAZIN MOTESZ Magazin 2010 ISSN Minden jog fenntartva!

4 SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA ÉS FINANSZÍROZÁS Dr. Belső László a MOTESZ alelnöke, a Szakma, szakmapolitika és finanszírozás rovat vezetője A MOTESZ véleménye a Semmelweis Tervről Érdeklődéssel olvastuk a NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának alkotóközössége által összeállított szakmai konzultációra szánt vitairatot, amely 3 különböző címet visel. Az alkotóközösség és vezetői bizonyára hatalmas anyag feldolgozására/elemzésére vállalkoztak, melyből a megismerhető 64 oldalas és 200 számozott alpontot tartalmazó vitairat készült. Tovább csökkenne az olvasó és az alkotóközösség közötti információs aszimmetria, ha megismerhető lenne a forrásul megjelölt 30 munkabizottság által készített munkaanyag (címe, szerzője és elektronikus elérhetősége) is. Ezáltal a vitairat jelen verzióját érdemben tanulmányozó kiegészítő információkhoz, az alkotóközösség hasznosíthatóbb észrevételekhez jutna. Fél évvel ezelőtt, május 31-i dátummal a már elfogadott kormányprogram ismeretében, Javaslat az egészségügyi fejlesztésekre és a változtatásokra II. címmel közreadtuk álláspontunkat, javaslatunkat (MOTESZ Magazin 2010, XVIII(2): 2 5.), ezért a vitairat jelen verziójának áttanulmányozását is ennek a javaslatnak a figyelembevételével tettük meg. A vitairat áttanulmányozása után örömmel jelenthetjük ki, hogy a vitairatban foglalt teendők döntő többsége a javaslatunkban leírtakkal tartalmilag megegyezik. A feltárt problémák politikai minősítése, az átalakítás/fejlesztés megvalósításának tervezett ütemezése és a szükséges források biztosítása a hatáskörünket messze meghaladja, ezért ezekkel nem foglalkozunk. Fontosnak tartjuk viszont kiemelni a Széchenyi Terv első számú prioritását, amely a Gyógyító Magyarország egészségipar elnevezést viseli. Ezt alapvető sikernek tartjuk az ágazat számára, de rögtön megjegyezzük, hogy a Széchenyi Terv vonatkozó fejezete nem kezeli az egészségügyet és az egészségipart a jövő tudományágát megillető attitűddel: nem aknázza ki eléggé az orvosi szolgáltatásokra alapozott egészségügyi turizmus lehetőségeit, a biotechnológiák és az info-kommunikációs technológiák egészségügyi implementációiban levő hatalmas lehetőségeket. Ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy a vitairat jelen verziója sem szakít érdemben az elődök kizárólagosan a közszolgáltatásokra koncentráló hozzáállásával, és úgy tűnik, hogy nem tervezi kihasználni megfelelően az egészségügyi turizmus fejlesztésében rejlő ágazati lehetőségeket. Az alábbiakban tájékoztatásul felsoroljuk azokat a társaságainktól beérkezett véleményeket, amelyek nem tükrözik mindenben a MOTESZ Elnökségének az álláspontját, és a kérdéseinkben sem szerepelnek. A társaságok véleménye 63 pontban A magyar egészségügy nincs a klinikai halál állapotában, ezért újraéleszteni nem kell. A magyar egészségügy súlyos, életveszélyes állapotban van. Életveszélyes állapotának oka: nagyfokú vérvesztés. Ebben a helyzetben a vérzés forrásának megkeresése és ellátása mellett, a vérzés okának megszűntetéséig is vérpótlásra, transzfúzióra, és a keringés fenntartásához szívre van szükség. Ez utóbbit az egészségügyben dolgozó munkatársak erkölcsi és anyagi megbecsülése jelentheti. Egyes egészségügyi intézmények adósságának rendezése, a TVK lazítása egyes területeken, az egészségügyi megtakarítások egészségügyben tartása rendkívül fontos intézkedések, de csak plazmapótszerek a kompatibilis vér megérkezéséig. 1. A vitairat rendkívül terjengős, mindenről akar írni, emlékeztet a Molnár-féle Zöld Könyvre (a kevesebb több lett volna). 2. Nem fejt ki semmilyen paradigmaváltási szándékot. A jelenlegi problémák egy részét járja körül, de csak 2 MOTESZ MAGAZIN 2010;XVIII(4):2 6.

5 SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA ÉS FINANSZÍROZÁS a most működő keretekben maradva terjeszt elő változtatási szándékokat. 3. A terveket világos és közérthető módon kellene a szakmai és laikus közvélemény elé tárni. 4. Meg kell szüntetni a jelenlegi (ál)teljesítmények kikényszerítésére alapozó rendszert. Koncepcionális hiba az a munkaverseny szemlélet, mely a betegellátás javítása és hatékonysága helyett a termelési feladatok teljesítését helyezi előtérbe és jelöli ki a betegellátók számára. Az ilyen munkaversenynek tudható be, hogy számos helyen drámaian csökkent a betegellátás színvonala, a betegségeket nem ismerik fel és nem gyógyítják meg. 5. Joggal hiányolhatók a vitairatból az alábbiak: az ÁNTSZ jövőjével kapcsolatos egészségpolitikai elgondolások, a közegészségügyet, járványügyet és az egészségügyi igazgatási feladatokat illető jövőkép, a szakmai felügyelet, amit sem az akkreditáció, sem bármilyen protokollok nem tesznek feleslegessé, a szolgáltatók közötti verseny a betegekért cont ra a betegút-megkerülés büntetésének magyarázata, az egészségügyi dolgozók egészsége karbantartásának fontossága, a foglalkozás-egészségüggyel való kiemelt foglalkozás, az alapellátás fejezet csak a háziorvosokkal foglalkozik, az EU-ban 2011-ben szabaddá válik a biztosítási piac pénzeinek áramlása, az erre való felkészülés. 6. Fontos a jelen finanszírozási helyzetben minden magyar biztosítottat (állampolgárt?) alapellátási szinten megillető szolgáltatások meghatározása. Értelemszerűen az ezen kívül eső egészségügyi szolgáltatások térítéskötelesek. Szélesíteni kell a fizetés ellenében elvégezhető beavatkozások körét. 7. A biztosítói szemléletet helyre kell állítani. Lehet kiegészítő biztosítás, különös tekintettel a térítés ellenében igénybe vehető ellátásokra, valamint az orvosválasztás esetleges biztosítói finanszírozására. Megengedhetőnek, sőt támogatandónak találjuk a privát kiegészítő egészségbiztosítók létesítését, de az csak a járó-, fekvő szakellátásra vonatkozzék, az alapellátásra ne. A kiegészítő egészségbiztosítás intézményrendszere legyen teljesen független a kvázi állami (OEP) biztosítási rendszertől, s ne legyen átjárás a szolgáltatók között. 8. A népszavazás eltörölte a vizitdíjat, a dobozdíj viszont valami miatt megmaradt! 9. Helyes törekvés az alapellátást minden eszközzel segíteni, de cserébe el kell várni, hogy a betegségek/ betegek el is legyenek látva. Azért emelkedett a kórházi ellátások száma, mert az alapellátás nem végezte a dolgát! Tegyük érdekeltté az alapellátást abban, hogy a kapuőr funkció mellett gyógyítson is. 10. Jelentős spórolásra lenne lehetőség a laborvizsgálatok rendelése, kivitelezése és annak informatikai segítése területén. 11. Újra és újra kerüljenek átvizsgálásra az indikáció szerinti gyógyszertámogatások. Epidemiológiai adatok birtokában price-volumen szerződéseket kell kötni! 12. Olyan adórendszerre lenne szükség, ami segítené a kistérségi patikákat. 13. Elkerülhetetlen az amortizáció költségeinek beépítése a rendszerbe. 14. A gyógyító fellegvárak elsősorban a tapasztalataikat oktassák minden társszakmának! 15. Probléma a korábbi időszakokban kibulizott igen magas generikus árszínvonal. Nincs még egy ország Európában, ahol a gyáraknak érdemes sales force-t fenntartani generikumokra, csak nálunk! 16. A nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerfelírást be kell vezetni. 17. A minőségfejlesztés az egyik legnehezebb feladat, amit egy csökkenő erkölcsű, behatárolt ismeretű és mégis működő rendszerrel kell végrehajtani úgy, hogy a szereplők személyesen is elkötelezettek legyenek! 18. A progresszív ellátás csúcsán lévő intézetek (klinika, osztály) mentesüljenek a TVK korlátozás alól. 19. Az egészségügyi fejlesztéseket (szakmai profilok, eszközbeszerzés) központilag működő szakmai elosztási rendszerbe kell áttenni. A jelenlegi önkormányzati tulajdonosi szemlélet nélkülözi az alapvető szakmai szempontokat. 20. A szabad orvosválasztás fogalmát rendezni kell. Orvosi jogállásról szóló új törvény (vagy átmeneti jogszabály) az orvos-beteg közötti közvetlen kapcsolatban szabályozott, számla ellenében adható orvosi honoráriumhoz kösse az orvos választhatóságát. Az általános, kötelező biztosítás terhére végzett intézményi betegellátó tevékenység rendszerébe illesztett, honoráriumhoz kötött orvosválasztás az EU-ban általánosan elterjedt. (Ausztria, Franciaország, Németország, Skandináv államok, Nagy-Britannia stb.) 21. Az orvos- és szakdolgozói elvándorlást komolyabban kell venni, mert az alulfinanszírozottság mellett ez veszélyezteti a magyar egészségügyet. Fontos a nővérképzés, asszisztensképzés kiemelt kezelése. 22. A gyógyító szférában minden leépítést megtiltani. 23. A rezidensi képzési rendszer az ez évi tapasztalatok alapján lényegében összeomlott. Egy évfolyamnyi orvos rezidens eltűnt a rendszerből. A hiányszakmák rezidenseinek kiegészítő bérezése indokolt ugyan, de bérfeszültségeket kelt, ha az egyéb orvosi munkakörökben nem jelentkezik bérnövekedés. 2010;XVIII(4):2 6. MOTESZ MAGAZIN 3

6 SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA ÉS FINANSZÍROZÁS 24. A hiányszakmák fogalmát újra kell értékelni. 25. A kártérítési perek további szaporodása drága defenzív medicinához vezet. Azonnali intézkedés javasolt a joggyakorlat rendezésére, az intézményi, orvosi kiszolgáltatottság megszüntetésére, ez kiadásokat csökkent. Maximálni kell a kártérítés összegét az egy főre jutó GDP/Eü. kiadás függvényében. 26. Zárjunk ki az egészségügyi ellátásból minden hatástalan, illetve kárt okozó ellátási formát, de a privát ellátásból is. 27. A hálapénzt nem visszaszorítani kell, hanem megszüntetni. 28. A szabad orvosválasztást nem szabad fizetőssé tenni. Második vélemény kérésére minden betegnek maradjon joga. 29. A várólistákba prioritásokat kell beépíteni. 30. Államilag finanszírozott egészségügyi rendszerben a pénzzel kiváltható előny éppúgy erkölcstelen, mint a hálapénz. Semmiképp nem szabadna megengedni, hogy állami intézményben a várakozó betegek előtt kerüljön sor a fizetős beteg ellátására. 31. Gyakran az okozza az alapvető pazarlást, ha a beteget a lehető legalacsonyabb szinten kezelik. A fölöslegesen igénybevett diagnosztikai konzultáció, kezelés sokszor éppen ebből adódik. 32. Hazánkban a képalkotó diagnosztikát végző orvosok nem szakosodnak. Nem várható el, hogy egy radiológus minden részterülethez értsen, s ez hatalmas hibák forrása is lehet. 33. Alapvető, hogy az egészségügy finanszírozásának egészét felülvizsgáljuk és átalakítsuk. A finanszírozás rendezése nélkül a struktúra átalakítása nem kecsegtet sikerrel. 34. Reális kiadásokon (ráfordítás-elemzéseken) alapuló HBCS-re van szükség, addig kár a járóbeteg-ellátás HBCS-jét kidolgozni. 35. Az orvosi rehabilitációról kevés szó esik, a szanatóriumi ellátást egy mondatban említi, nem tud ezzel a kategóriával mit kezdeni. 36. Az orvosok és más szakdolgozók menedzsmentbe való bevonása támogatandó, tulajdonszerzésük nem. 37. A magánpraxis rendellenességei szektorsemleges finanszírozással szűntethetők meg. 38. A Semmelweis Egyetem pl. széttagoltsága miatt sem alkalmas régióvezető intézménynek, központi rendelőintézete sincs. Az egyetemeknek nem a területi betegek ellátása a működési prioritásuk, hanem az oktatás, a kutatás és az ehhez szükséges tancélos és klinikai kutatásra alkalmas betegellátás. 39. A gyógyszerellátás területén először a kórházi gyógyszerellátást kell szabályozni. A beteg krónikus kezelésének gyógyszereit a kórház OEP támogatással vásárolhassa meg, illetve a kórházban fekvő biztosított betegnek legyen felírható OEP támogatással a gyógyszer. 40. Nem minden generikum felel meg az eredeti készítménynek. 41. Csökkenteni kell a hatalmas egészségügyi bürokráciát, a tiltásokat, az ellenőrzést kell megfelelővé tenni. 42. A primer prevenció érvényesítésére a kormánynak kell mobilizálnia az oktatást, a médiát és a közvéleményt. 43. A tervezet nem beszél érzékelhető többletforrásról. 44. Nincsenek megbízható morbiditási adataink. 45. A HBCS koncepcióval, amit ma alkalmazunk, nem az a baj, hogy téves, hanem a nyugati országoktól eltérően a rendszer működtetéséhez szükséges pénz hiányzik, ezért mindenki hamar rátért a teljesítményfokozó elszámolásokra. Amíg a rendszert újra lehet kalkulálni, átmenetileg át kellene térni a bázisfinanszírozásra. 46. Az ún. területen kívüli beteg ellátását engedélyezzük, mivel minden beteg Magyarországon van, és a költségvetés, ill. a saját pénzét fogyasztja. 47. Az orvosokat de lehet más, magasan kvalifikált egészségügyi dolgozó is (pl. diplomás ápolók) olyan helyzetbe kell hozni, hogy szabadon vállalhassanak munkát (szabad szellemi vállalkozókká kell őket tenni). 48. Meg kellene vizsgálni azokat a kórházakkal, egészségügyi intézményekkel kapcsolatos gazdasági tevékenységeket, ahol az összefonódás és korrupciógyanú fennáll, és felül kell vizsgálni a kórházmenedzsmentek felelősségét és alkalmasságát. 49. Nagy szükség van a pszichiátriai intézmények hálózatának rekonstrukciójára. Ebben az ellátási formában is lehetne ingyenes önkénteseket alkalmazni, és főként a drogprevencióban, illetve a káros szenvedélyek gondozásában szociális munkásokat. Nagyon hiányoznak a mentálisan károsodott emberek számára kialakított szociális otthonok. 50. Az esélyegyenlőségen sokat javítana a szolgáltatás szállítása a beteghez. Jó lenne, ha gyógytornász, logopédus, házi szakápoló eljutna a kis falvakba is. 51. Az indikátorokon alapuló minőségellenőrzéshez és az ennek megfelelő pozitív diszkriminációhoz konszenzuson alapuló, szakmailag kifogástalan, alapos és folyamatosan karbantartott szakmai protokollok, indikátorok kellenek az ellátás minden szintjén. 52. Az egészségügyi ellátás minden szintjén úgy kell kialakítani a teljesítmény-jelentéseket, hogy azok a valós ellátásokat tükrözzék, legyen egységes, duplikációmentes online jelentési rendszer. Fontos lenne, hogy mind a jelentések tartalma, mind a rekordképek konszenzus alapján alakuljanak ki (pl. a Semmelweis Terv Word formátumú hozzáférhetősége megkönnyítette volna az elemzést, feldolgozást is). 4 MOTESZ MAGAZIN 2010;XVIII(4):2 6.

7 SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA ÉS FINANSZÍROZÁS 53. Messzemenően egyetértünk azzal, hogy csak megfelelő képzettségű és tapasztalatú szakember kerüljön a megfelelő pozícióba. De szeretnénk, ha ez az irányításban is megvalósulna. 54. A sürgősségi ellátás az egyik csúcspontja az esélyegyenlőtlenségnek, de az SBO-kat merészségnek tartjuk oktató-, kutatóhelyekké tenni. 55. A gyógyszerészi gondozás nagyban emelné a szakma presztízsét, könnyítené a háziorvosi ellátást, javítaná a betegek életkilátásait. Fontos lenne a két szakma konszenzusa a jól kidolgozott szakmai protokollok mentén. Hiányzik a közvetlen informatikai kapcsolat, az adatok online továbbítási lehetősége a háziorvosok felé ez egyben a feed back lehetőségét is megteremtené. Oktatjuk a gyógyszerészi gondozás fontosságát, de hungarikum, hogy a gyógyszertárak extra pénzért mérnek vérnyomást, koleszterint azért, mert a mérések elsajátításért is pénzt kértek tőlük! 56. Nagyon fontos a háziorvosok gyakorlati és kommunikációs képzése, beleértve ebbe a tranzakció-analízis, az asszertivitás oktatását is. Ugyanígy fontos lenne általában az orvosok képzése a hátrányos helyzetűek sajátosságairól, különleges ellátási igényeiről (Rural and Remote Health tanszékek). 57. A képzett beteg egészségtudatos magatartása kialakításában a közösségi orvoslás igénybevételére van szükség. Hiányzik az egészségtan oktatása az iskolákból, beleértve akár kiemelten a kötelező, szakember által végzett egészségügyi oktatást. 58. A média tájékoztató-, oktatótevékenysége országos és helyi szinten messze a szakszerűségek, lehetőségek és szükségletek alatti. 59. Hiányzik a prevencióval, betegtájékoztatással közvetlenül foglalkozó, magasan képzett szakember (diplomás prevenciós ápoló, védőnő?), aki a lakóhelyeken meglévő peer group-okban, referencia személyek megkeresésével tudná valóságközelivé és felhasználhatóvá tenni az egészségügyi ismereteket. 60. Az ún. nagytérségi koncepció kiagyalása és újabb, kizárólag különböző rendszerek szervezésével és ezek felügyeletével foglalkozó hivatalok kitalálása teljesen felesleges pénzpocsékolás pont akkor, amikor minden rendszer visszakerül a megyékhez. Meg kell hagyni a megyei struktúrát, és a szakmai felügyeletet az egyetemekre kell bízni. 61. A betegutak kitalálásával és szervezésével foglalkozó külön irodák helyett (utazási irodák?) rá kellene bízni a háziorvosra a feladatot, informálni, hogy bizonyos betegséggel hova küldje a betegét. 62. Egységes Nemzeti Betegellátó Hálózatot kell megszervezni, a kórházakat állami finanszírozásba kell venni állami garanciával, és így nem szükséges teljesítményalapú pénz vagy TVK osztogatással konszolidációt folytatni. 63. Gyors és hatékony intézkedésekre van szükség; egy minta megye azonnali megszervezésére és finanszírozására. A továbbiakban a vitairat pontjainak sorrendjében azért fogalmaztunk meg kérdéseket, hogy egyrészt a válaszokból a vitairat komplex értelmezéséhez és támogathatóságához további információkhoz juthassunk, másrészt kérdéseinkkel is hozzájáruljunk az újabb verzió előkészítéséhez. Az 52 kérdésünk tehát amely után feltüntetjük a Semmelweis Terv vonatkozó pontjainak számozását sorrendben a következő: 1. /1.2.2./ Tudható-e több a tervezett társadalmi szerződés tartalmáról? 2. /1.2.3./ Az egészségkárosodást okozó társadalmi döntéseket milyen módszerekkel tervezik kivédeni? 3. /1.2.4./ Tehát melyik az elsődleges cél: a javítás, a megőrzés vagy a fejlesztés? 4. /1.2.5./ Milyen módszerekkel történik a hatásos eljárások eredményes alkalmazása? 5. /1.2.6./ A terápiák közötti választás döntési kritériumainak meghatározását konkrét példákon keresztül javasoljuk értelmezni, hogy az etikai következmények is világosak legyenek. 6. /1.2.7./ A szükségleteken kívül még mi határozza meg az egészségügyi ellátások igénybevételét? 7. /1.2.9./ Milyen mértékben és területekre tervezik az öngondoskodás kiterjesztését? 8. / / Milyen, nem az egészségi állapot javítását célzó beavatkozásokat javasolnak a szolgáltatáscsomagból kizárni? 9. / / A standard ellátási körülmények lesznek az új minimumfeltételek? 10. / / Hogyan változik a szabad orvosválasztás és intézményválasztás viszonya? 11. / / Felvetik a sorbanállás pénzzel kiválthatóságát a nem közfinanszírozott kapacitások terhére. Ez azt jelenti, hogy ezt a kapacitást időben, térben el kell különíteni és előre jelentett dolgozókkal lehet csak üzemeltetni? 12. / / Vannak-e tervek az ellátók és igénybevevők közötti információs aszimmetria csökkentésére? 13. / / Hogyan tervezik a lehető legalacsonyabb ellátási szint beállítását? 14. / / Megtudhatunk-e többet az örökölt és kreált magyar hatékonysági problémákról? 2010;XVIII(4):2 6. MOTESZ MAGAZIN 5

8 SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA ÉS FINANSZÍROZÁS 15. / / Megtudható-e több az ellátók közös ellátási stratégiájáról? 16. / / Az egyes háttérintézmények besorolása melyik módszertani központokba történik? 17. / / Mi a tervezett gyógyító társadalmi szerződés tartalma? 18. / / Mit tekintünk nagy értéket képviselő adat -nak? 19. / / Megtudható-e több az EMKI és a módszertani központok kapcsolatáról? 20. / / Mekkora a hosszabb táv, és ez számokban/viszonyszámokban mit jelent? 21. / / Az egészségturizmus csak az EU belső piacát veszi célba? 22. / / Mi az állami szerepvállalás erősítésének tartalma? 23. / / Melyek a városi kórházak működtetése átszervezésének fontosabb lépései? 24. / / Megtudható-e több a nemzeti gyógyturisztikai program tartalmáról? 25. /A./ Mikorra készül el a szükséglettérkép és a kapacitástervezési rendszer? 26. /A.b.1./ A pénzügyi stabilizáció mint kitűzött cél időszakára elegendőnek tartják-e a látható forrásokat? 27. /A.b.2./ Hogyan tervezik ösztönözni a hatékonyságot a gyógyszerfelírásban? 28. /A.b.3./ Mit értsünk a rendszerszintű és intézményi szintű menedzsment hibákon? 29. /A.b.5./ A forrás árául deklarált területi alapú funkcionális integráció elveit kik és hol dolgozzák ki? 30. /A.b.6./ A különböző helyeken lévő intézmények kezelési technikája miben különbözik? 31. /A.b.7./ Mikor ismerhető meg a konszolidációs intézkedési tervek tartalma? 32. /A.b.8./ A kialakult helyzetért tervezik-e megnevezni az állami, a tulajdonosi és az intézetvezetési felelősöket és a felelősségek arányát? 33. /A.b.10./ Tudható-e több a bizottságokról és a résztvevőkről? 34. /B.a.1./ Terveződik-e szakmailag indokolt és finanszírozható minimumfeltétel-rendszer, vagy a jelenlegi is eltörlésre kerül? 35. /B.b.5./ Mikorra várható a mesterségesen kihasználatlanul álló kapacitások újraindítása? 36. /B.b.7./ Mikor lesz lehetőség a kibocsájtás tekintetében a nyújtott ellátás minőségének figyelembevételére? 37. /B.c.11./ Az átlag határköltség megállapítása szakszerű ráfordítás-vizsgálatok nélkül milyen módszerekkel történik? 38. /B.c.14./ Mikor tervezik és milyen elvek alapján a TVK újraosztását? Mikorra várható a normatív intézményi kibocsájtás korlátot meghatározó képlet összeállítása? 39. /B.c.16./ A járóbeteg-ellátásban milyen finanszírozási technika változtatásokat terveznek? 40. /C.b.9./ Mikorra ismerhető meg a Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatóságok tervezett működési és vezetési modellje? Mi történik az eddig kialakult/tervezett konszernekkel, holdingstruktúrákkal? 41. /D./ Az ágazati informatikai fejlesztésekben részt tudnak-e venni magánvállalkozások? 42. /E.b.1./ Melyek az alapul veendő egészségpolitikai célok? 43. /E.c.9./ Mikorra várható az országos, szükséglet alapú ellátás-fejlesztési program elkészítése? 44. /E.c.11./ Mikorra várható a menedzsment hatáskörét és gazdálkodási jogosítványainak szélesítését is tartalmazó szabályozás? 45. /E.c.12./ A menedzsmentbe történő fokozottabb bevonás új működési/vezetési modellt is jelent? 46. /F.a.2./ Nem hosszú az 5-10 év? 47. /G./ Megtudható-e több a helyi morbiditási adatok begyűjtéséről és a kiegészítő teljesítményfinanszírozási elemekről? 48. /G.8./ A háziorvosok csak horizontális gazdasági, társasági együttműködésekben vehetnének részt? 49. /H.c.12./ Mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy a kórházban ellátott beteg a szükséges gyógyszerét is a kórháztól kapja meg? 50. /H.c.22./ Megtudható-e több a vertikális méltányosság erősítéséről? 51. /H.c.25./ Mikorra várható az egy megnyert életévre, vagy QALY-ra fordítható összeg meghatározása? 52. /I./ Szükséges egy év az ágazati minőségi stratégia kidolgozásához? A vitairat nem említ szoros határidőket, ezért komolyan gondoljuk, hogy még további véleménycserékre lesz lehetőség! Örömmel vennénk, ha a társaságok véleményeinek megvitatása és a feltett kérdéseink megválaszolása egy az államtitkársággal egyeztetett helyen és időpontban, a MOTESZ által megszervezett konferencia keretében történhetne meg, a vitairat alkotóközösségét vezetők közül az arra vállalkozók közreműködésével. A MOTESZ a vitairat jelen verziójának teljeskörű támogatásához szeretné megismerni társaságaink véleményének megvitatását és a kérdéseinkre kapott válaszokat. Ismételten felajánljuk közreműködésünket, vonatkozzon az a Semmelweis Terv további verzióinak kidolgozására, megvitatására, a megvalósítására, beleértve a Széchenyi Terv ágazati feladatait is. Budapest, november 30. a MOTESZ Elnöksége 6 MOTESZ MAGAZIN 2010;XVIII(4):2 6.

9 SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA ÉS FINANSZÍROZÁS Dr. Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium, Budapest A végrehajtás során is számítunk a szakma képviselőinek aktivitására Jövőre, január 15-én indul a magyar kormány gazdaságfejlesztési program ja: az Új Széchenyi Terv. Mint arról az előző számunkban beszámoltunk, a MOTESZ vállalta, hogy szakmai konzultáció keretében az anyagról kikéri tagszervezetei véleményét, javaslatait, majd a reflexiók összegzésével kialakított elnökségi állásfoglalását átadja a Nemzetgazdasági Minisztérium számára felhasználásra. (Az Új Széchenyi Tervről kialakított állásfoglalás megjelent a MOTESZ Magazin 2010/3-as szeptemberi számában, valamint megtekinthető a MOTESZ weboldalán, a Helyettes Államtitkár Urat elsősorban az anyagban ismertetett, egészségiparral kapcsolatos tervekről kérdeztük. Az Új Széchenyi Terv prioritásai közé bekerült, sőt elsőként nevesített az egészségipar és az egészségügyi turizmus. A Gyógyító Magyarország egészségipar olyan komponens, ami megfelelő akarat és marketing esetén alkalmas az ország pozícionálására, egy korszerű országkép kialakítására és a gazdaság fellendülésének egyik motorja lehet. Ez az előkelő rangsorolás megjelenik-e az általános országkommunikációban, a fejlesztéspolitika gyakorlati prioritásaiban és a támogatásokban is? Az Új Széchenyi Terv a turizmus fejlesztését azzal teszi egyedivé, hogy egy különleges természeti adottságra, a termálvízre és ahhoz kapcsolódóan az egészségiparra helyezi a hangsúlyt. Ez új megközelítés, ami a turisztikai és egészségipari szektor szereplőinek széleskörű együttműködését igényli. Vannak hagyományok pl. a termálvizek balneológiai célú hasznosítása, amire építeni lehet, de tudományosan megalapozottabbá kell tenni a közös munkát, és bővíteni szükséges a partnerek körét az egészségügyi szolgáltatókkal, az egészségipari innovációban érdekelt vállalkozásokkal, kutatóintézményekkel. A szektorok közötti együttműködést ki kell terjeszteni a termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítására, a növényházi kertészetre, geotermikus energiahasznosításra és a háttérágazatokra (specializált építőipar, oktatás). A közös kezdeményezések klaszterekben valósíthatók meg leghatékonyabban. A Gyógyító Magyarország Egészségipar program július óta tartó egyeztetése, szakmai konzultációi során határoztuk meg azokat a területeket, ahol kormányzati beavatkozásra van szükség. Elsősorban a fejlesztések célzott ösztönzésére, a szabályozó rendszer korszerűsítésére van szükség, illetve az országmárkában is meg kell jeleníteni az új nemzeti ipart. Az első támogatási pályázatok 2011 januárjában jelennek meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve a turisztikai fejlesztési pályázatok mellett a kapcsolódó szakterületek (kutatás fejlesztés, gazdaságfejlesztési támogatások) támogatási konstrukcióiban prioritásként fogjuk érvényesíteni az egészségipar fejlesztését. A most készülő új országmárka stratégia négy fókuszterülete közül a Gyógyító Magyarország (Healing Potential) az egészségturizmus mellett az egészségipari innovációra is épít. Az egészségipar sokak téves állításával ellentétben miután részben közvetlen GDP termelő, részben a munkaerő megtartásában, helyreállításában, regenerálásában jelentős szerepű nem pénzt visz, hanem pénzt hoz az országnak. A szakemberek állítják, a magyar egészségügyben rejlő komparatív előnyök kihasználásával már a közeljövőben a nemzetgazdaság egyik húzóágazatává tehető, ami az innováció és a munkaerőpiac egyik meghatározó megrendelője. Önnek mi a véleménye erről? Milyen támogatások, intézkedések várhatók ennek az előnynek a realizálása érdekében? 2010;XVIII(4):7 10. MOTESZ MAGAZIN 7

10 SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA ÉS FINANSZÍROZÁS Az egészségipar azért került be az Új Széchenyi Tervbe, a talpraállás és felemelkedés nemzeti fejlesztéspolitikai programjába, mert gazdaságösztönző hatása nyilvánvaló. A Gyógyító Magyarország Egészségipar program azonban nem az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának, illetve megújításának programja, arra vonatkozóan a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága készített vitairatot Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére címmel. A gazdaságfejlesztés részeként az egészségipar fejlesztése egy olyan nemzeti ipar kifejlesztését tűzte ki célul, amely a hazai természeti- és humánerőforrásokra épít, és ezáltal stratégiai előnyt biztosíthatnak számunkra. Az Új Széchenyi Terv a termálvíz sokrétű hasznosítását, annak lehetséges irányait, szerteágazó gazdasági kapcsolódásait azonosítja, és az érintett területek közti szinergiák kihasználását célzó program. Mit várnak ettől a prioritástól gazdaságilag, továbbá az országimázs építése terén? A kormányprogram egymillió új munkahely létrehozását tűzte ki célul 10 év alatt. Mivel az Új Széchenyi Terv ennek megvalósítását célozza, a turizmus területén mintegy ezer munkahely létesítését várjuk, a kommunikáció eredményeként pedig azt kívánjuk elérni, hogy Magyarország az egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ágának európai vezető hatalma legyen, illetve az orvosi szolgáltatásokra épülő egészségturizmus piacán egyes szakmacsoportokban (fogászat, stb.) megszerzett vezető pozíciónkat megőrizzük, az azokban felhalmozott tapasztalatok, jó gyakorlat terjesztésével más szakmacsoportok tekintetében is tovább erősítsük. További elvárt hatások: a kis és középvállalkozói szektor erősítése, tartós növekedés biztosítása, a területi és társadalmi különbségek csökkentése, a lakosság egészségi állapotának javítása, Magyarország külső energiafüggőségének csökkentése. Hogyan tervezik bevonni az egészségügyi szakma szereplőit a döntéselőkészítés és megvalósítás folyamatába az egészségipar területén? Az Új Széchenyi Terv vitairatának július 28-i közzétételét követően mintegy 100 írásos észrevétel érkezett be e területre vonatkozóan, majd egészségipari konzultációra került sor szeptember 24-én a Gellért Szállóban mintegy 100 résztvevő közreműködésével. Az írásos javaslatok és szóbeli konzultációkon elhangzottak figyelembevételével történik a Gyógyító Magyarország Egészségipar program véglegesítése. A végrehajtás során is számítunk a szakma képviselőinek aktivitására: a pályázati témákat javaslataik figyelembevételével dolgozzuk ki. Másrészt az egészségügyi turizmus fejlődése csak a turisztikai és egészségügyi szolgáltatók együttműködésén alapulva lehet sikeres, hiszen nem kizárólag egészségügyi szolgáltatások piacra vitelét kívánjuk elérni, hanem olyan komplex programcsomagok értékesítését ösztönözni, amelyek a magas színvonalú és piacképes egészségügyi kezelések mellett turisztikai elemeket is tartalmaznak. Milyen innovációkat kívánnak támogatni, illetve bevezetni, széles körben elterjeszteni a gazdasági, az egészségügyi szakmai berkekben, illetve a vevő, a lakosság körében? Milyen szereplőkre, együttműködésekre támaszkodnak az egészségügyi innováció-politika területén? Az egészségipari innováció alprogramba a gyógyszergyártás, az orvosi műszergyártás, a balneológia, valamint a bio- és nanotechnológia fejlesztése tartozik. Lényeges, hogy a hazai gyógyszeripar a gyógyfürdőkkel és a kozmetikumok gyártóival együttműködve bővüljön a consumer health (tapaszok, krémek, gyógykozmetikumok) vonalon, egyre több vénymentes és gyógyszernek nem minősülő készítményt állítson elő, valamint a mozgásszervi gyógyszerek, eljárások kutatás-fejlesztésére, illetve gyártására nagyobb kapacitásokat hozzon létre. A gyógyszerek fejlesztése és a gyógy- és termálfürdő kezelésekkel való kombinált felhasználása több szempontból egyedibbé teheti a hazai gyógyturizmust: az együttműködés orvosi tudást, szellemi hátteret ad, emellett egy-egy betegségre való specializálódás révén jól pozícionálhatók a gyógyfürdők, gyógyszállodák. Az orvosi műszergyártás a gyógyvízhez köthető kúráknál/kezeléseknél alkalmazható orvosi műszerek fejlesztésével, az orvosi műszertechnológia és rehabilitációs kezelések kapacitásának megerősítésével járulhat hozzá az egészségturisztikai kínálatunk egyediségének kialakításához. A gyógyturizmussal összekapcsolható, az életmód-iparban (egészség fejlesztése, karbantartása) és az otthoni gyógyászatban alkalmazható készülékek gyártása jelenthet új piaci lehetőséget a többségükben KKV-ként működő hazai orvosi műszergyártó cégeknek. A balneológia a termálvízen alapuló gyógyturizmus fejlődésének egyik kiemelten fontos területe. Annak érdekében, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező magyar szaktudás a hazai és nemzetközi orvostudomány által is széleskörűen elismertté váljon, szükség van a tudományterület fejlődésére, a hazai gyógyvizek nemzetközileg is elismert módszertan szerinti orvosi hatásainak vizsgálatára. A hazai bio- és nanotechnológia fejlesztésével viszonylag kis tőkebefektetéssel olyan jelentős eredményeket lehet felmutatni, amelyek regionális kutatásfejlesztési központtá tehetik az országot. E területen fontos teendő a rendelkezésre álló tudás szintje és a hasznosítás lehetőségei közötti szakadék csökkentése, 8 MOTESZ MAGAZIN 2010;XVIII(4):7 10.

11 SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA ÉS FINANSZÍROZÁS a magas színvonalon képzett fiatal szakemberek és az őket kinevelő tudományos iskolák iparilag is hasznosítható ötletei nehezen találnak hazánkban teret. A külföldön dolgozó magyar biotechnológiai vállalkozók/üzletemberek hazatelepítésével, projektjeik itthoni támogatásával, a nagy egyetemeken (Semmelweis Egyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Eötvös Lóránd Tudományegyetem) működő Technológiai Transzfer Irodák és K+F hatékonyabb hasznosításával, a K+F-ben és üzleti menedzselésben egyaránt járatos hazai biotech vállalkozói réteg kialakulásának támogatásával lehet a fejlődést elősegíteni. A turisztikai és egészségügyi szolgáltatók már említett helyi szintű együttműködése mellett a komplex termál-egészségipar program egyes elemeinek stratégiai fejlesztését hálózatos, klaszter szerkezetben, a kapcsolódó területekkel együtt, rendszerszerűen lehet leghatékonyabban megvalósítani. A klaszterek a kutatás-fejlesztés, a termelés, értékesítés valamennyi fázisának és a folyamatban résztvevő szereplők (kutatóintézetek, termelő/ szolgáltatók, önkormányzatok, szakmai és civilszervezetek) integrálásával alulról, a termelés-felhasználás oldaláról építkeznek. Alapvető elv az önkéntesség, a felismert közös gazdasági érdeken alapuló együttműködés. Ön hogyan látja az egészségipar integráló szerepét? Mi ebben az orvosi szolgáltatások szerepe? A jövőben hogyan képzelik el a gyógyvízre és az orvosi szolgáltatásokra alapozott turizmus egyensúlyát a forráselosztásnál? A Gyógyító Magyarország Egészségipar program központi eleme a termálvízkészlet komplex hasznosítása, illetve a ráépülő termékek és szolgáltatások egységes rendszerbe foglalása és kormányzati prioritássá tétele, mind a fejlesztés- és támogatáspolitikában, mind a marketing terén. Ebből következően számos ponton kapcsolódik több más ágazathoz. E szektorok tekintetében azonban csak az egészségturizmushoz közvetlenül kapcsolódó fejlesztési területeket tartalmazza a program. A hazai termálvízen alapuló turizmus zászlóshajója a gyógyturizmus, amit a hazai vendégkör vonatkozásában kiegészít a wellness turizmus. A jövőben erősíteni szükséges az orvosi szolgáltatások kínálatát, ami a balneológiai és ahhoz kapcsolódó kezelések kínálatának bővítését jelenti egyrészről, az egészségmegőrzés, rekreáció terén pedig indokolt a tudományosan igazolt egészségügyi eljárásokat tartalmazó szolgáltatásokkal, illetve az egészségtudatos életforma elterjedését célzó medical wellness irányába fejlődni. Az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmus új fejlesztési irány, ahol bizonyos szegmensekben már sikerült erős pozíciókat elérniük a hazai szolgáltatók egyes csoportjainak. Célunk az, hogy bővítsük azon egészségügyi szolgáltatások körét, amelyek iránt jelentősen bővíthető a piaci alapú kereslet. A turizmus szempontjait összhangba kell hozni az egészségügy fejlesztési stratégiájával, tehát nem lehet célunk az, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátást negatívan befolyásolja az egészségturizmus fejlesztése. A pályázati keretek meghatározása a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve történik majd. Ahhoz, hogy egy kormányzati intézkedés szakmai, társadalmi elfogadottsággal bírjon, hitelesség szükséges. Ehhez a szakma támogatása nélkülözhetetlen. Hogyan kívánják bevonni az egészségügyi szakma szereplőit az egészségügyi iparra, egészségturizmusra vonatkozó állami kommunikációba? Milyen együttműködési lehetőséget lát ebben a MOTESZ-szel? Hogyan tudja a MOTESZ a leghatékonyabban szolgálni a Terv társadalmi vitáját, elfogadását és megvalósítását? Már a tervezés folyamatában is fontosnak tartottuk a nyitottságot, a megvalósításnál hasonlóképpen kívánatos a partnerség. Az Új Széchenyi Terv dokumentuma a véglegesítést követően is nyilvános lesz, amelyet a körülményeknek megfelelően időről-időre aktualizálni kell. Számítunk a szakmai szervezetek közreműködésére az intézkedések megvalósítása során, és azt követően is várjuk a visszajelzéseket, hiszen a vállalkozói, egészségügyi intézményi és önkormányzati szféra szereplőivel rajtuk keresztül tudjuk a kapcsolatot tartani. Különösen hasznos lehet a MOTESZ szerepe az egészségipari szereplőkkel való kapcsolattartásban, hiszen a turizmus és egészségügyi szektor szorosabb együttműködését most kell megalapozni. Mi az államtitkárság véleménye az alábbi állításainkkal kapcsolatban: Az élettudományok erős K+F megrendelők, ezért a K+F prioritásokban kiemelten kell támogatni ezeket a területeket, kiemelten a genomikát, az info-bionikát, a nanotechnológiák általános és egészségügyi alkalmazási lehetőségeit, ágazati megközelítésben a gyógyszerkutatásokat és az informatikát. Az egészségipari innovációs területeken a kutatás fejlesztés szerepe meghatározó. A termál-egészségipar nem foglalkozhat a kérdésben jelzett valamennyi szakterülettel, hanem az egészségturizmushoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekre helyezi a hangsúlyt. A természetes gyógytényezők ma csak magas hozzáadott érték mellett piacképesek, és ebben a nemzetközi trendek szerint piacképesség szempontjából is felértékelődik az orvosi tevékenység. Annak érdekében, hogy Magyarország egészségturisztikai kínálatát egyedivé és nemzetközileg is versenyképessé tegyük, bővíteni kell az orvosi szolgáltatások körét. A hozzáadott értékű szolgáltatások piacképességének két kulcseleme a hiteles és a beteg számára is informatív minőségtanúsítási rendszer működtetése és az egészségturisztikai szolgáltatások EBM alapú alátámasztása. 2010;XVIII(4):7 10. MOTESZ MAGAZIN 9

12 SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA ÉS FINANSZÍROZÁS A terület marketingjében az előbb sorolt elemeket hangsúlyosan kell használni. Az egészségügyi szolgáltatások piacra vitelében két különböző célcsoport felé kell hiteles és meggyőző üzeneteket eljuttatni. Az egyik az orvostársadalom, akik számára az evidence based medicine elvek szerinti orvosi hatásvizsgálatok számítanak hiteles információnak. A szolgáltatásokat igénybevevő turisták számára pedig érthetően az igazolt orvosi érveket is ismertetve, de egyúttal vonzó ajánlatként kell bemutatni a kínálatot, egyfajta érzelmi kötődést kell kialakítani, amelynek természetesen vannak garanciális elemei is (pl. minőségi garancia). a MOTESZ Elnöksége MOTESZ PÁLYÁZAT A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége korábbi hagyományai alapján szakmai tudományos pályázatot ír ki 40 év alatti szakemberek részére. A évi pályázat témája a KARDIOVASZKULÁRIS REHABILITÁCIÓ 1. Pályázni lehet maximum 30 oldalas pályázattal, amelybe a táblázatok és ábrák beleértendőek, de az irodalomjegyzék nem. A pályázat része kell legyen ugyancsak a 30 oldalon kívül, egy kétoldalas összefoglaló is. 2. Pályázni lehet a témakörben szeptember és augusztusa között megjelent cikkel is (magyar, külföldi egyaránt), de a cikkhez egy maximum 10 oldalas összeállítást kell készíteni irodalmi és gondolati áttekintésként. A pályázat része kell legyen a 10 oldalon kívül, egy 2 oldalas összefoglaló is. Beküldési határidő: szeptember 30. A benyújtott Pályázatokat a MOTESZ Elnöksége által felkért ad hoc Bizottság bírálja el és az eredmények alapján nem kötelezően I., II. és III. díjat állapíthat meg. Nem minden kategóriában kötelező díjat kiadni és egy kategóriában nem csak egy nyertes lehet. Az I. Díj Oklevéllel és Ft pénzjutalommal, a II. Díj Oklevéllel és Ft pénzjutalommal, a III. Díj Ft pénzjutalommal jár. A nyertes pályázat kétoldalas összefoglalója a MOTESZ Magazin aktuális számában megjelenik. A Díjjal járó Oklevelek ünnepélyes körülmények között, a MOTESZ 126 tagszervezetének ünnepélyes évzáró Szövetségi Tanácsülésén kerülnek átadásra. A pályázat jeligés, kérjük azt feltüntetni a borítékon, a pályázó adatai (név, cím, esetleg telefon, e mail) külön lezárt borítékban legyen elhelyezve a nagy borítékon belül. Postai cím: Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége 1051 Budapest, Nádor u Budapest. PF MOTESZ MAGAZIN 2010;XVIII(4):7 10.

13 SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA ÉS FINANSZÍROZÁS Dr. Paphalmi Rita, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal elnöke Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, Budapest Sikeres nyilvántartás vezetés Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok működési nyilvántartását április 1-jétől az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal vezeti, korábban a nyilvántartás a megyei orvosi kamarák, illetve a gyógyszerész kamara feladata volt. Az idén történt változásokról sok egyéb mellett Dr. Paphalmi Ritát, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal elnökét kérdeztük. Egészségügyi tevékenységet önállóan vagy felügyelet mellett, csak egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, továbbá a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesítő, a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Egészségügyi tevékenységet felügyelet mellett az folytathat, aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt, akit a működési nyilvántartásból töröltek ilyen esetekben a működési nyilvántartásba történő visszakerülés érdekében, az ahhoz szükséges ideig kell felügyelet mellett dolgoznia, aki kiegészítő gyakorlati képzésben vesz részt, vagy megfelelő szakképesítés nélkül ugyan, de az egészségügy területén dolgozik. Forrás: évi CLIV. törvény 110. (1)-(3) bekezdése Hogyan, milyen feltételekkel lehet a működési nyilvántartásba bekerülni? Az alapnyilvántartásban való szereplés feltétele az egészségügyi szakképesítés megszerzése. Az alapnyilvántartásba mindenki bekerülhet, aki Magyarországon az állam által elismert oktatási intézményben vagy külföldön szerzett és hazánkban honosított, illetve elismert egészségügyi szakképesítést szerzett. Az alapnyilvántartásba kerülés automatikusan történik, az oklevelet vagy a honosításról/elismerésről szóló határozatot kiállító intézmény által átküldött adatok alapján az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal a szakképesítést szerzetteket alapnyilvántartásba veszi. Az orvosok és fogorvosok alapnyilvántartásba vételéről az orvosi bélyegző elkészítéséhez az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat értesíti. Egyébként a bélyegzőt a Regionális Egészségpénztár gyártja, és a pecsét náluk vehető át. A működési nyilvántartásba vétel nem automatikusan történik, ehhez az érintettnek kérelmet kell benyújtania a Hivatalhoz Mit kell a kérelemnek tartalmaznia? A kérelmet a Hivatal honlapjáról letölthető kitöltött és aláírt formanyomtatványon kell benyújtani, amihez csatolni kell: az aláírt és kitöltött, felvételt kérelmező formanyomtatványt, a diploma, szakvizsga bizonyítvány(ok), a meglévő nyelvvizsga bizonyítvány(ok) fénymásolatát, a munkáltatói igazolást (amennyiben a kérelmező már végez egészségügyi tevékenységet), a nyilvántartásba való felvételhez igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai csekk feladóvevényét vagy banki átutalási megbízás fénymásolatát (a Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszáma: ). Továbbá 3 hónapnál nem régebbi eredeti erkölcsi bizonyítványt, a személyazonosító igazolvány fénymásolatát. Ha erkölcsi bizonyítványt nem csatol, akkor csatolnia kell az igazgatási szolgáltatási díj mellett az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai csekk feladóvevényét vagy banki átutalási megbízás fénymásolatát, ez utóbbi az erkölcsi bizonyítványnak a hivatali úton történő beszerzési díja. A kérelem egyébként postai úton a 1245 Budapest, Pf. 980-as postafiókcímre küldve, vagy személyesen ügyfélfogadási időben is benyújtható a 1051 Bp. Akadémia utca 7. címen, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium épületének oldalában. A kérelem beérkezését követően amennyiben nem 2010;XVIII(4): MOTESZ MAGAZIN 11

14 SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA ÉS FINANSZÍROZÁS áll fenn kizáró ok a Hivatal felveszi a kérelmezőt a működési nyilvántartásba, határozatot és működési nyilvántartási igazolványt állít ki, amit azután a kérelmező által megadott levelezési címre postáz ki. Meddig érvényes a működési nyilvántartás? Időtartama öt év, ami annak leteltét követően újabb fél évtizedre megújítható. Itt nem árt arra ügyelni, hogy a lejárati idő előtt kell a megújítási kérelmet a Hivatalhoz beküldeni. Mit jelent a továbbképzési pontösszesítő? Kiknek szükséges pontokat gyűjtenie, illetve aki már a működési nyilvántartásban szerepel, annak részt kell-e a továbbképzésen vennie? A továbbképzési pontösszesítőt az adott illető továbbképzését vezető egyetem szak- és továbbképzési titkársága állítja ki. A pontösszesítő tartalmazza a működési nyilvántartás ötéves ciklusa alatt összegyűjtött gyakorlati és elméleti kreditpontokat. Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok folyamatos továbbképzéséről szóló rendelet szabályozza a pontgyűjtést. Ez alapján a működési nyilvántartásban szereplőnek pontokat kell gyűjtenie. A működési nyilvántartásba való felvétel napjától számító ötéves továbbképzési időszakban 250 kreditpontot szükséges megszerezni ahhoz, hogy a Hivatal újabb öt évre megújítsa valakinek a működési nyilvántartását. A szakvizsgával rendelkezőnek kötelező szintentartó, kötelezően és szabadon választható tanfolyamokon kell pontokat gyűjtenie. A szakvizsgával nem rendelkezők a szükséges pontokat szabadon választható tanfolyamokon gyűjthetik össze. A szakvizsgára készülő évente 50 továbbképzési pontot szerezhet a szakképzésben való részvétellel. Ezt az évi 50 pontot a továbbképzési program teljesítése nélkül is jóváírja az egyetem. Másként fogalmazva: ha a nyilvántartott az ötéves periódus alatt nem szerzi meg a szakvizsgát pl. mert a szakképzési idő 6 7 esztendő, az évi 50 pontot az egyetem ebben az esetben is jóváírja. PhD fokozat vagy akadémiai doktori cím megszerzése esetén a továbbképzési időszak teljesítettnek minősül. A továbbképzési időszak gyakorlati részének teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek legalább 3 évet kell az adott szakterület szerinti munkakörben eltöltenie. Erről munkáltatói, illetve működési engedély kiállítója által adott igazolást kell az egyetemhez benyújtania, amely pontértékkel látja el. Aki a továbbképzési időszak gyakorlati részét nem teljesítette, az kiegészítő gyakorlati továbbképzésen vehet részt. Az utóbbi megkezdését és befejezését a Hivatalnál szükséges bejelenteni. A kiegészítő gyakorlati továbbképzés egyetemen vagy oktató gyakorló egészségügyi szolgáltatónál legfeljebb 3 hónapig tartó, felügyelet melletti munka lehet. Mely egyetemekre lehet továbbképzésre bejelentkezni? A kötelezett az általa választott hazai egyetemek bármelyikéhez jelentkezhet továbbképzésre. Tehát ha valaki eredményesen kérelmezte a felvételét a működési nyilvántartásba és kézhez vette a felvételről szóló határozatot, választ egy egyetemet a négy (Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem) közül, és ott a szak- és továbbképzési titkárságon bejelentkezik továbbképzésre. Ezt követően a továbbképzésben résztvevő orvos vagy klinikai szakpszichológus a weboldalon, gyógyszerész pedig a weboldalon maga is követheti továbbképzési pontjainak állását. Egészségügyi tevékenység szüneteltetése esetén meghoszszabbítható-e a működési nyilvántartás ötéves ciklusa? A működési nyilvántartás ötéves időtartama egy alkalommal, az érintett kérelmére az egészségügyi tevékenység Magyarországon vagy az Unió valamely más tagállamában történő szüneteltetése miatt, annak időtartamára, de legfeljebb három évre meghosszabbítható. A meghosszabbítás nem azonos a nyilvántartás újabb öt évre történő megújításával. A meghosszabbítás iránti kérelmet a szüneteltetés tényének igazolásával együtt, annak megkezdése előtt, de legkésőbb a szüneteltetés megkezdésétől számított 5 munkanapon belül kell a Hivatalhoz benyújtani. Tehát ha a nyilvántartott szünetelteti az egészségügyi tevékenységét lásd GYES, GYED, nem az egészségügy területén, nem EU tagállamban dolgozik stb., akkor kérelemmel fordulhat a Hivatalhoz, amiben pontosan megjelöli, hogy milyen időtartamban kívánja szüneteltetni az egészségügyi tevékenységet. Természetesen a bejelentés indokát hivatalos dokumentummal alá kell támasztani, például a munkáltató GYES-ről szóló igazolásával, amelyben kéri, hogy ezzel az időtartammal a Hivatal hosszabbítsa meg a nyilvántartási periódusát. A kérelemhez csatolni kell a 2200 forintos igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekk feladóvevényét, vagy a banki átutalási megbízás másolatát. Egyébként még egy esetben hosszabbítható meg a működési nyilvántartás ötéves időtartama: nevezetesen amikor a nyilvántartott közfeladatot lát el, és ezért szünetelteti az egészségügyi tevékenységét. Ilyenkor a közfeladat ellátásának teljes időtartamával meghosszabbítja a Hivatal a nyilvántartási periódust az illető e tárgyban beterjesztett és igazolással alátámasztott kérelmére. A kérelmet az érvényes működési ciklus lejártáig lehet benyújtani. Az egészségügyi tevékenység ismételt megkezdését ugyanúgy hozzánk kell bejelenteni. Milyen esetekben törölhető a nyilvántartott a működési nyilvántartásból? Ha valaki nem újította meg a nyilvántartását határidőben, vagy működési nyilvántartása lejárt és meghosz- 12 MOTESZ MAGAZIN 2010;XVIII(4):11 14.

15 SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA ÉS FINANSZÍROZÁS szabbítási kérelmét jogerősen elutasították. Ha valaki 1 évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztést kimondó, illetve foglalkozása gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági határozat hatálya alatt áll. Ide tartozik az is, akit egészségi állapota miatt az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység folytatására véglegesen alkalmatlanná nyilvánított. Törölni kell azt is, akit belátási képessége csökkenése okán az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység gyakorlásától eltiltott. Ne felejtsük ki a sorból azt, aki felróható magatartásával a működési nyilvántartást vezető szervvel a nyilvántartás körébe tartozó valótlan adatot közöl. Vagy aki a továbbképzési kötelezettsége teljesítését a működési nyilvántartása időtartamának lejárta előtt, vagy legkésőbb a Hivatal felhívására nem igazolja, meg azt sem, aki szakirányú szakképesítéshez kötött tevékenységet ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a megfelelő szakképesítés, illetve szakirányú szakképesítés működési nyilvántartásba történő bejelentése nélkül, vagy azt megelőzően kezd meg. Végül az, aki maga kéri a törlését, illetve sajnálatos módon elhalálozott. Hogyan lehet törlés után visszakerülni? Kérelmezés útján, amikor a törlés oka megszűnik. Példaként: amennyiben valakinek a megújítási kérelmét a Hivatal a továbbképzési pontok hiánya miatt elutasította, majd törölte a működési nyilvántartásból, az illető akkor kérelmezheti eredményesen a visszavételt, amikor a kellő mennyiségű pontot összegyűjtötte. Az egészségügyi dolgozónak a törlést közvetlenül megelőző működési nyilvántartási időszakban megszerzett továbbképzési pontjai a nyilvántartás lejárta napját követő 8 éven belül a továbbképzési kötelezettség teljesítésébe beszámítandók. Amennyiben a nyilvántartott személy megújítási kérelmét a Hivatal elutasította, azonban törölni, még nem törölte a nyilvántartásból, és a törlés oka megszűnt, úgy neki megújítási kérelmet kell benyújtania a Hivatalhoz. Érinti-e a működési nyilvántartás a pro familia receptírási jogot? Az orvosi bélyegző az alapnyilvántartásba vételtől kezdve illeti meg az orvosokat és a fogorvosokat. A pro familia receptírási jog nem függ össze a működési nyilvántartásban való szerepléssel, tehát aki rendelkezik orvosi bélyegzővel (függetlenül attól, hogy szerepel-e a működési nyilvántartásban, vagy sem), írhat a család részére recepteket. Idén történtek változások. Mennyire volt eredményes a megújhodás? Az év végéhez közeledve elmondhatom, hogy az orvosok működési nyilvántartásának megújítása a 2010-es esztendőben összességében sikeres volt. Minden orvosnak, aki határidőben teljesítette a továbbképzési kötelezettségét és működési nyilvántartásának megújítását a Hivatalnál kezdeményezte, újabb fél évtizedre megújításra került a nyílvántartása. Annak ellenére, hogy számos külső és belső dolog nehezítette munkánkat, mi mégis arra törekedtünk hiszen elsődleges célunk ez volt, hogy a problémák semmiképpen ne érintsék hátrányosan azokat az orvosokat, akik valamennyi jogszabályi előírásnak eleget tettek. Milyen újdonságokkal kellett megküzdeniük? A működési nyilvántartások 5 évvel ezelőtti globális megújításához képest jelentős változás, hogy ben mindenkinek szakképesítésekre kellett igazolnia a továbbképzési kötelezettség teljesítését. Továbbá az is, hogy a nyilvántartás megújítása is szakképesítésekre történt. A kiállított határozatban és a kiadott működési nyilvántartási kártyán egyaránt szerepelnek azok a szakképesítések, amiknél az érintett orvos teljesítette a továbbképzési kötelezettségét, és amikre a működési nyilvántartást megújítottuk. Hány orvosnak kellett a működési engedélyét megújítania? október 31-ig orvosnak és 4173 fogorvosnak lett volna kötelessége újítania. És ténylegesen hányan tettek e kötelezettségüknek eleget? A fentebb citált dátumig működési nyilvántartását orvos és 3322 fogorvos újította meg, jelenleg további 1058 orvos és fogorvos kérelmének elbírálásán dolgozunk. Az utóbbiak kérelme ősszel érkezett hozzánk. Hivatalunk egyébként 1185 orvost és fogorvost hiánypótlásra szólított fel. Akik elmulasztották a működési nyilvántartásuk megújítását kérvényezni, azok mire hivatkoztak, miért nem tették ezt meg időben? Az orvosok és fogorvosok közül 4067 fő nem újította meg a működési nyilvántartását. Azoknak, akik továbbképzési kötelezettségüknek nem tettek eleget, Hivatalunk 2010 júliusáig levelet küldött. Őket a nyilvántartásuk megújítására szólítottuk fel. A levélben arról is tájékoztattuk a mulasztókat, hogy amennyiben továbbképzési kötelezettségük teljesítését nem tudják igazolni, úgy a működési nyilvántartásból töröljük őket, azt követően egészségügyi tevékenységet csak felügyelet mellett végezhetnek a jövőben. A működési nyilvántartásból milyen kör marad ki ezután? Az orvosoktól érkezett visszajelzések alapján kiderült, hogy a továbbképzési kötelezettségüket nem teljesítők többsége már nyugdíjas és nem praktizál. Egy szűkebb kör az érintettek negyede azt jelezte a Hivatal felé, hogy a szükséges pontokat nem tudták határidőre összegyűjteni. Milyen szankciók sújtják őket? Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 110. (1) és (2) bekezdése alapján: (1) Egészségügyi tevékeny- 2010;XVIII(4): MOTESZ MAGAZIN 13

16 SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA ÉS FINANSZÍROZÁS ség folytatásának formájától és módjától függetlenül e törvény és külön törvény rendelkezéseire figyelemmel önállóan vagy felügyelet mellett végezhető. (2) Egészségügyi tevékenységet önállóan a külön törvényben foglaltakra is figyelemmel az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesített, a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Tehát e rendelkezések alapján az az orvos, aki a működési nyilvántartása lejártáig nem teljesítette a továbbképzési kötelezettségét, amíg az elmaradt kötelezettségét nem pótolja, csak másik orvos felügyelete mellett dolgozhat. A működési nyilvántartás megújításának elmaradása végső soron a működési nyilvántartásból történő törlést eredményezi. A nyilvántartásból törölt orvos a törlést követően továbbképzési kötelezettsége teljesítésének igazolásával, újrafelvételi kérelemmel ismét felvételre kerül a működési nyilvántartásba. De nem győzőm hangsúlyozni, addig azonban csak felügyelet mellett végezhet egészségügyi tevékenységet. Ha tágabban nézzük az orvosokat sújtó szankciókat, akkor el kell mondani, hogy a továbbképzési kötelezettség nem teljesítése, és ennek következtében az egészségügyi tevékenység felügyelet melletti végzése különösen a vállalkozó orvosoknál átmenetileg az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának felfüggesztésével, illetve az adott szakmára az ÁNTSZ által kiadott működési engedély visszavonásával járhat. A késlekedők hogyan pótolhatják hiányukat? A mulasztás a továbbképzési kötelezettség mielőbbi teljesítésével, vagyis a hiányzó elméleti vagy gyakorlati továbbképzési pontok pótlásával orvosolható. A továbbképzési időszak gyakorlati részének teljesítéséhez legalább 3 évet kell az orvosoknak az adott szakterület szerinti munkakörben eltölteniük. Azok, akiknek gyakorlati pontjaik hiányoznak, vagyis nem dolgoztak 3 évet az adott szakterületen, maximum 3 hónapos, egyetemen vagy oktató gyakorló egészségügyi szolgáltatónál felügyelet mellett eltöltött, úgynevezett kiegészítő gyakorlati továbbképzésen pótolhatják a gyakorlati részt. Az elméleti pontokat az egyetemek, illetve a kötelező és szabadon választható tanfolyamok szervezésére jogosult szervezet által szervezett tanfolyamon vagy továbbképzésen lehet megszerezni. Az elmaradás befolyásolja-e például a betegellátást? A továbbképzési pontok összegyűjtésének elmaradása miatt az érintett orvosok csak felügyelet mellett végezhetnek egészségügyi tevékenységet, de a gyakorlat azt mutatja, hogy vagy maguk az orvosok, akik nem tudták teljesíteni a kötelezettségüket, vagy a munkáltatóik gondoskodnak megfelelő végzettségű orvosokról, akik a szakmai felügyeletüket mindaddig ellátják, amíg a szükséges pontokat kollégáik összegyűjtik, ezáltal mulasztásuk nem veszélyezteti a betegellátást. Természetesen tudjuk, hogy vannak olyan földrajzi és szakmai területek, ahol mindez nehezebben oldható meg. De a Hivatalhoz nem érkezett jelzés egyetlen egészségügyi szolgáltatótól sem arról, hogy a működési nyilvántartás nem teljesítése okán a betegellátásban fennakadás lett volna. Azt mondta, az idei év nagyon sok tanulsággal szolgált mind az orvosok, mind a Hivataluk számára. Melyek voltak ezek? Az orvosoknak újdonságot és gyakran nehézséget jelentett, hogy már nem a MOK területileg illetékes szervénél kellett megújítani a nyilvántartásukat, hanem az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnál, ahol személyes ügyintézésre csak Budapesten, az ügyfélszolgálati irodánkban volt lehetőség. A nyilvántartások szakképesítések szerinti megújításának köszönhetően mostanra az orvosok működési nyilvántartása túlnyomórészt naprakész és pontos adatokat tartalmaz minden orvosról, aki 2007 óta kérelmet nyújtott be a Hivatalhoz. A honlapunkon létrehozott nyilvános felületen: a kereso.eekh.hu rovatban a működési nyilvántartásban szereplő orvosok bárki számára megismerhető adatai megtalálhatóak és ellenőrizhetőek. Egyébként ezzel kapcsolatban sok pozitív visszajelzést kapunk mind az orvosoktól, mind az ágazat egyéb szereplőitől. A jövőben is szeretnék munkájuk során az elektronikus ügyintézés előnyeit kihasználni? Természetesen, hiszen mindenképpen minimálisra akarjuk az orvosok megújítással kapcsolatos adminisztratív terheit csökkenteni, és a működési nyilvántartásukkal kapcsolatban folyamatosan, naprakészen tájékoztatással kívánunk szolgálni. A siker érdekében rendszeresen egyeztetünk a négy orvosi egyetem szak és továbbképzésért felelős képviselőivel is. Végezetül amennyiben van rá mód ezúton is szeretnék köszönetet mondani az orvosoknak a türelmükért és a megértésükért a működési nyilvántartás megújításának esetleges elhúzódása miatt. Krasznai Éva 14 MOTESZ MAGAZIN 2010;XVIII(4):11 14.

17

18 KLINIKUM ÉS TUDOMÁNY Dr. Balla György tanszékvezető egyetemi tanár, intézetigazgató, a Tudományos rovat vezetője Bevezető A génterápia talán a közeljövőben tartós klinikai javulást, gyógyulást eredményezhet, addig is azonban számos alapkutatás szintű és preklinikai vizsgálatot kell elvégezni. Tósaki Árpád, a Debreceni Egyetem professzorának dolgozata a cardiovasculáris betegségek segítségével két célt kíván elérni: egyrészről általában bemutatja, milyen módszerekkel lehet kívánt géneket a célszervekhez eljuttatni, majd pedig saját tudományos eredményeire támaszkodva bemutatja, hogyan lehet a kóros myocardium állapotát javítani elsősorban redoxaktív fehérjék génjeinek terápiás bevitelével. Tósaki professzor az elsők között tanulmányozta, hogyan lehet a myocardiális ischaemiás/reperfúziós károsodásban génaktivációval antiarrhytmiás hatást elérni, követte jónéhány protein expresszióját, közöttük a hemoxigenáz enzim szerepét. Igazolta, hogy az enzim időben történő indukciója a későbbi malignus rhytmuszavart megelőzheti. Innen jött a következő elképzelése: a tartó- san magas szintű, konstitutív enzimaktivitás hosszútávú előnyöket biztosíthat. Ennek az elvárásnak leginkább az adott protein génjének bevitele felel meg. A cardiovasculáris génterápia azért is különleges szemben a hematológiai vagy immunológiai génterápiával, mivel nem a csontvelő, illetve a lymphoid rendszer a célszerv, hanem az endothelium vagy a myocardium, melyeknek alacsony a sejtosztódási rátája és nagyon hatékony a DNS repair rendszerük. A dolgozat szemléletesen demonstrálja, ahogyan a molekuláris medicina eredményei a mindennapi gyógyítás lehetőségeit bővítik. Levelezési cím Dr. Balla György tanszékvezető egyetemi tanár, intézetigazgató DE OEC Gyermekgyógyászati Intézet 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Tel./Fax: (52) balla@dote.hu A MOTESZ Kongresszusi és Utazási Iroda az alábbi szolgáltatásokkal áll az érdeklődők rendelkezésére: teljeskörű kongresszusszervezés, bármilyen helyszínen és nagyságrendben utazásszervezés, szállásfoglalás és szabadidős programok a kongresszusokhoz kapcsolódóan és önállóan 40 éves tapasztalat, állandó munkatársak Megbízható stratégiai partnerek Széleskörű referencia Szponzorszerzés Ajánlatkészítés Pályázatok Kapcsolatfelvétel: MOTESZ Kongresszusi és Utazási Iroda Tel.: (1) Fax: (1) E mail: szalma.marta@motesz.hu, sipos.alice@motesz.hu 16 MOTESZ MAGAZIN 2010;XVIII(4):16.

19 KLINIKUM ÉS TUDOMÁNY Dr. Lekli István egyetemi tanársegéd Dr. Tósaki Árpád tanszékvezető egyetemi tanár DE OEC Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerhatástani Tanszék, Debrecen Új irányvonalak a betegségek kezelésében a XXI-ik században: redox fehérjék lehetséges génterápiás alkalmazása A XX-ik század a farmakológia területén a szintetikus és természetes eredetű gyógyszerfejlesztés irányvonala volt a betegségek kezelését illetően. A XXI-ik század feltehetően a diagnosztika, a genomika, a proteomika és lipidológia, valamint az ezekkel összefüggő transzlációs és személyi terápia százada lehet. Az előbb említett alap és kutatási irányvonalakat és azokkal összefüggő szempontokat a gyógyszerfejlesztés és terápia szemszögéhez kapcsolva, feltétlenül szükségszerű lesz figyelembe venni a betegségek kialakulásának mechanizmusait a szakszerű gyógyszeres kezelés céljából. Az irányvonalakhoz, amelyek kétségtelenül divatos irányvonalak a jövő gyógyszerfejlesztési célkitűzése és stratégiája szempontjából, elengedhetetlennek kell tekinteni, és hozzá-, illetve össze kell kapcsolni az alapkutatások eredményeit a klinikai úton szerzett tapasztalatokkal. Mindezekhez alapvető fontosságú szempontként hangsúlyozni kell a prevenció, illetve a preventív medicina jelentőségét, hiszen egy betegség kialakulásának a megelőzése szor kevesebb költségráfordítást igényel, mint egy már adott és kialakult betegedés kezelése. Tehát a prevenció nem csak egy kiemelkedő fontosságú egészségügyi kérdés, hanem alapvető fontosságú nemzetgazdasági kérdés is. A szintetikus gyógyszeres, illetve az egyre nagyobb területet hódító biológiai és személyre szabott terápia alkalmazásához alapvető fontosságú a betegségek genetikai alapjainak pontos és egyre részletesebb megismerése és megértése, hiszen csak ekkor lehetünk sikeresek a betegségek legyőzésében. A betegségek morbiditásának és mortalitásának tekintetében a kardiovaszkuláris megbetegedések mindig az élvonalba tartoztak, s dobogós helyet foglaltak ott el és foglalnak el napjainkban is. A jelen összefoglalóban a szív megbetegedésének, iszkémiás állapotának lehetséges genetikai hátteréről és kezelési lehetőségéről kívánunk szólni az alapkutatások szemszögéből. Az iszkémiás szívbetegségek és a különböző okok miatt kialakuló szívelégtelenség mai napig is vezetik a mortalitási és morbiditási statisztikákat. A különböző farmakonok alkalmazása, mint pl. ACE-gátlók, ARB-k, béta blokkolók, vizelethajtók stb. jelentős mértékben javították a betegek életminőségét, viszont a morbiditási adatok így is túlságosan magasak. Ebből eredendően tehát egyre növekszik az igény új terápiás stratégiák kialakítására. A betegségek molekuláris patomechanizmusának alaposabb megértése lehet az alapja annak, hogy a különböző betegségek patogenezisében résztvevő molekulákat azonosítsuk, és azok funkcióit génszinten próbáljuk a megfelelő irányba befolyásolni. Ez történhet a célmolekula overexpressziójával, vagy annak elcsendesítésével (RNS interferenciával), a kóros elváltozást okozó mutáció/deléció génszintű javításával, illetőleg valamilyen hamis molekulával megváltoztathatjuk a célstruktúra intracelluláris mozgását (33). A génbeviteli módszerek Az ideális génbeviteli módszert egy olyan vektor jelentené, amelyet intravénásan adagolva a szívizomsejtek specifikusan felvennének, és az kizárólag csak a szívizomban fejtené ki a hatását. Az egyik nagy jelentőségű probléma azonban az, hogy a keringő vér mennyisége miatt az alkalmazott anyag nagymértékben meghígulna, bár az AAV jelentős specificitást mutat a szívizomra, ami segítheti a terápia sikerét (26). További nehézség lehet az a tény, hogy a rágcsálókon használt dózisok és kapott eredmények átkonvertálása humán alkalmazásra nem mindig sikeres. A szívizomba történő génbevitelnek jelen ismereteink szerint két fő útja lehetséges, az egyik a koronáriákon keresztüli, míg a másik a direkt szívizomba történő injektálás. A vaszkulatúra felőli megközelítés klinikailag releván- 2010;XVIII(4): MOTESZ MAGAZIN 17

20 KLINIKUM ÉS TUDOMÁNY sabbnak tűnhet, azonban a hatékonyságához feltétlenül növelni kell az erek permeabilitását valamilyen előkezeléssel, illetve növelni kell a perfúziós nyomást, amelynek kivitelezése már problematikusabb lehet (25, 27). A szívbe történő direkt injektálást nagymértékben behatárolja az elérhető szívszövet és a beinjektált terület nagysága. A módszer hátránya továbbá még de ez kisebb jelentőségű a tű által okozott sérülés. Mindezek ellenére a módszer könnyen használható lehet például nyitott szívműtétek esetén, amikor a szív könnyen hozzáférhető a génterápiás beavatkozás elvégzéséhez (34). Hordozó anyagok A génterápia folyamán a kitűzött cél, amely szerint terápiás szintet kell elérnünk bizonyos fehérjék expreszsziójából és transzlációjából, amelyek elengedhetetlenek a fiziológiás szívműködéshez, s javítják a szívizom teljesítményét, illetőleg elnémítsunk bizonyos káros/kóros fehérjék funkcióit. A cél eléréséhez elengedhetetlen a fehérjéket kódoló DNS sejtmagba történő bejuttatása, amely kivitelezhető a plazmid DNS adagolásával vagy a target szekvencia vírusszekvenciába történő beépítésével. A plazmid DNS-sel történő génbeviteli módszer számos előnye ellenére (olcsó, nem okoz gyulladást, nem immunogén) mégsem vált be alacsony transzfekciós és azt követő alacsony expressziós szintek miatt (9, 28). Kardiológiai szempontból három jelentősebb víruscsoport áll jelenleg rendelkezésünkre a génterápiára, amelyek közé tartoznak az adenovírusok, az adeno aszszociált vírusok és a lentivírusok (3). A vírusok különböznek a beilleszthető szekvencia nagyságában, a szív iránti tropizmusban, a gyulladásos válaszban, immunogenitásban és abban, hogy a bevinni kívánt DNS milyen hosszan expresszálódik a bevitelt követően. Az adenovírusok humán C altípusának 2-es és 5-ös altípusát alkalmazzák a leggyakrabban. Ezek a vírusok egészen 35 kilobázis (kb) nagyságig képesek befogadni a kívánt DNS szekvenciát, s a bevitelt követően néhány nap alatt igen magas géneszpressziós szintet hoznak létre, amely kb. mindössze két hét időtartamig marad fenn (3, 28). Az említettek mellett az adenovírus terápiára jellemző két másik kialakuló szövődmény: a gyulladás és az immunogenitás. Az immunválasz következtében jelentős mértékű gyulladás alakulhat ki, ami a fertőzött sejtek eliminációjához vezet. Ennek elkerülése érdekében a virális genomot egyre nagyobb mértékben kivonták, létrehozva ezzel a harmadik generációs ( gutless ) adenovírus vektorokat, amelyek sokkal kisebb intenzitású immunreakciót váltanak ki (7). Az adeno asszociált vírusok (AAV) általában 4,5 kb nagyságú szekvenciát képesek befogadni. Az AAV-vel történő génterápiát követő egy év múlva is stabil expressziót mutattak ki (3). Egyszeri iv. injekciót követően a szívizomban és a vázizomban hatékony génbevitel történt. Viszont a tüdőben, az agyban és más vizsgált szövetben nem volt kimutatható a bevinni kívánt gén és annak kódolt fehérjeproduktuma, de az AAV genom kimutatható volt (2). A lentivírusok a retrovírusok családjába tartoznak. Lentivírusokkal történő génterápiát követően nem alakul ki gyulladás és immunválasz a szervezetben, s hasonlóan hatékonyak a szívizom transzfektálására, mint az adenovírusok, azonban a lentivírusok esetén a génexpresszió hosszabb időn keresztül stabil. Mindezek mellett nagyjából 18 kb nagyságú szekvenciát képesek inkorporálni (16, 35). Mivel viszont a lentivírus alapú génterápiánál a vektorok HIV 1 vírusból származnak, ezért nagy specificitást mutatnak a CD4+ T sejtekre vonatkozólag. Később ezek módosított változatait állították elő azért, hogy növeljék a többi szövet iránti affinitását. Viszont a lentivírusok humán alkalmazásával kapcsolatban így is további biztonsági aggályok állnak fenn, mivel azok HIV 1 vírusból származnak (8). Redox fehérjék A redox szabályozás alapvető fontosságú a sejtek fiziológiás működésében. A szervezet szövetei az oxidatív folyamatok ellensúlyozására és egyensúlyban tartása érdekében különböző antioxidáns rendszerekkel vannak felszerelve, azonban ha az egyensúly felbomlik, az oxidatív folyamatok túlsúlya és a védekező antioxidáns rendszerek meggyengülése oxidatív stresszhez vezet. Az oxidatív stressz több különféle betegség, így jó néhány kardiovaszkuláris megbetegedés, mint például a szívizom iszkémia/reperfúió (I/R) indukálta károsodások vagy a diabéteszes kardiomyopátiák hátterében áll. A thioredoxin (Trx) szupercsalád tagjai aktívan közreműködnek a reaktív szabadgyökök befogásában, illetve eliminációjában, tehát a reaktív intermedierek semlegesítésében, így aktív szerepet játszanak az intracelluláris redox környezet egyensúlyának biztosításában (1). A Trx egyike a legjelentősebb és legfontosabb redox érzékeny fehérjéknek, amelyet szinte kivétel nélkül minden élő sejt előállít az életműködése folyamán. Az emlősökben ezidáig a thioredoxin (Trx) fehérjének két fő típusát azonosították. A Trx 1 a citoszolban és a sejtmagban található, míg a Trx 2 a mitokondriumokban lokalizálódik. A thioredoxin rendszer három komponensből áll, így a thioredoxin/nadph/thioredoxin reduktázból, illetve ehhez kapcsolódó thioredoxin függő peroxidázokból, a peroxiredoxinokból (1. ábra) (1). 18 MOTESZ MAGAZIN 2010;XVIII(4):17 22.