NAKlap. Aratás oldal. Kamarai etikai kódex. Kujáni tanya oldal Sikertörténet a Homokhátságon 30. oldal

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NAKlap. Aratás 2014 4-7. oldal. Kamarai etikai kódex. Kujáni tanya 10-11. oldal Sikertörténet a Homokhátságon 30. oldal"

Átírás

1 ÁLLATTENYÉSZTÉS NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉLELMISZERIPAR VIDÉKFEJLESZTÉS KERTÉSZET ERDÕ-, VAD- ÉS HALGAZDASÁG NAKlap A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA július-augusztus II. évfolyam 7-8. szám Aratás oldal Kamarai etikai kódex oldal Kujáni tanya oldal Sikertörténet a Homokhátságon 30. oldal

2 Centrum Scientiarum Agriculturae et Rerum Oeconomicarum Universitatis Debreceniensis HIRDETÉS DEBRECENBE KÉNE MENNI Debrecen augusztus AHOL AZ ÜZLET KÖTTETIK! Az ország egyik legjelentősebb agrárkiállítása Nyitva tartás: naponta óráig Helyszín: DE Agrártudományi Központ (Debrecen, Böszörményi út 138.) DE AGTC Helyszín: Debrecen, Böszörményi út 138. Bővebb információ: V-Trade Kiállítások Kft. Tel.: 06 52/ A kupon felmutatója 20% os kedvezményt kap a XXIII. Farmer-Expo Szakkiállítás belépőjegyének árából! A kedvezmény más kedvezménnyel nem vonható össze! Cégnév Név Beosztás Ir.szám, város Cím

3 NAKlap Tisztelt Olvasó! Ha egy átlagosan tájékozott, újságot rendszeresen kézbe vevő, híradót néző polgárt megkérdezünk, hogy melyik ország lehet hazánk legnagyobb gazdasági partnere, valószínű azonnal rávágná: Németország. Ha az agrárium kivitelével és behozatalával kapcsolatban is feltennénk a kérdést, hasonló lenne a válasz. De hogy kik állnak a dobogó többi lépcsőjén? Ebben a kérdésben, úgy vélem, nagyobb lenne a bizonytalanság. Nos, elárulom: Romániáé az ezüstérem. Az eredmény pedig nem a jelenleg éppen ismét veszélybe került államközi kapcsolatoknak, sokkal inkább a határon átnyúló, gazda és gazda közötti együttműködésnek köszönhető. Mindez a júniusi Kárpát medencei Magyar Gazdák Fórumán jutott eszembe, és ismét megerősítette számomra az efféle találkozók hasznát. Szinte nem múlik el úgy hónap a Kamarában, hogy ne fogadnánk határon túli szervezetek képviselőit és egyre gyakrabban hívják a NAK tisztségviselőit is felvidéki, erdélyi vagy délvidéki eszmecserére. A júniusi budapesti találkozón kilenc régióból tizenkilenc szervezet képviseltette magát. A kívülállók egy része olcsó protokollnak, divatosan tetszelgésnek vélheti, de mi a közeljövő talán egyik legfontosabb stratégiai feladatának tekintjük a Kárpát-medencei magyar gazdák kapcsolatainak újjászervezését. Szokás a közép-európai régió történelmi szétszabdaltságát számos baj gyökerének tekinteni, és ebben van is sok igazság. Az elmúlt két évtizedben, jóllehet politikai akadálya nem volt, az elszakadt gazdasági kötelékek nem fűződtek újra a kívánt mértékben, és ezért a helyzet haszonélvezői is tettek egyet és mást. Az uniós csatlakozás idején sem ismertük fel a lehetőségeket, valamiért nem vettük komolyan, pedig a Kárpát-medence agrár-újraegyesítésének csak nyertesei lehetnek. És mivel tudná ezt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segíteni? A legfontosabb, hogy felhívjuk tagjaink és tagszervezeteink figyelmét, hogy a határon túliak nem csak vetélytársak, hanem partnerek is lehetnek. Nyelvi és kulturális akadály nincs, lassan-lassan az infrastruktúrabéli különbségek is halványulnak. Ki lehetne használni, hogy a KAP különböző nemzeti támogatási programjai esetenként kiegészíthetik egymást. Nemrég módosítottuk a Kamara alapszabályát azért, hogy a határon túli gazdaszervezetek pártoló tagként bekapcsolódhassanak. Végeredményben egy közös Kárpát-medencei vidékfejlesztési stratégia megformálása a cél. De hogy a kisebb lépésekkel kezdjük: a Kamara rendezvényein, információs kiadványaiban a jövőben nagyobb teret biztosítunk partnereinknek. Szeretnénk lépéseket tenni azért, hogy leépüljön a láthatatlan bürokratikus dzsungel. Néha sokkolóan nagy papírmunka eredménye ugyanis, ha egy határon túli gazdatársunk magyarországi vásárokon, kiállításokon szeretné áruit bemutatni. A különböző hatóságokkal való kapcsolattartás sem mindig zökkenőmentes. Az elszakított nemzetrészek és régiók máig nem múló fájdalmakat hordoznak, és ez így is helyes. Azonban a történelem formálta helyzetből most, az Európai Unió keretei között, némi előnyt is lehetne kovácsolni. A szellemi és gazdasági erők egyesítése energiákat mozgósíthat. A közös együttműködés sikerében bízva kívánok jó munkát és egészséget! Földbizottsági feladatok Jól vizsgázik a kamara AKTUÁLIS május 1-től, átmenetileg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának kell ellátnia a helyi földbizottságok funkcióját. Ezáltal a Kamara feladata lett, hogy a földhivatalok által megküldött adás-vételi szerződések alapján kiadja állásfoglalását, amelyet figyelembe véve, a földhivatal az adásvételt jóváhagyja, avagy a jóváhagyását megtagadja. A Kamara Alapszabályának legutóbbi módosítása értelmében, az állásfoglalások kialakítása a megyei elnökségek feladatkörébe tartozik, azonban a teljes folyamat résztvevők széles skálájának együttműködésén alapszik. Május 1. óta közel adásvételi szerződés került a Kamara elé állásfoglalás kialakítása céljából, és ez mindenképpen felülmúlja a korábbi várakozásokat. A földhivatalokkal kialakított szoros együttműködés eredményeként felkészülten várhatjuk a következő hónapokat is, amikor az eddigitől jelentősen több, akár havi új adásvételi szerződés beérkezésére számítunk. Az eddigi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy sikerült egy olyan, egységes döntési mechanizmust kidolgozni, mely a települési agrárgazdasági bizottságok vezetőségének előzetes véleményén keresztül biztosítja a helyi gazdák véleményének a megjelenését a döntésben. Ez tökéletesen megfelel a törvény által megszabott céloknak, így a helyi földbizottságok megalakításáig biztosított a földforgalom zavartalansága. Üdvözlettel: Győrffy Balázs, a NAK elnöke

4 4 INTERJÚ NAKlap A vidékfejlesztés komplexitása A hír rövid: Kis Miklós Zsoltot vidékfejlesztési államtitkárnak nevezték ki a Lázár János miniszter vezette Miniszterelnökségen. A hír azért is örömteli, mert Kis Miklós Zsolt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnökeként bizonyította rátermettségét e felelôsségteljes poszt betöltésére. Az új pozíció mindig ok arra, hogy beszélgessünk a jelenrôl és a jövôrôl, a tervekrôl, de az államtitkár esetében kibôvült a témakör azzal is, hogy mi lesz a korábbi tisztségekkel, mit profitál a kamarai múltból, hogyan képzeli el a végrehajtó hatalom és a köztestület közötti együttmûködést. Mindenekelőtt gratulálok a kinevezéséhez, és eredményes munkát kívánok az elkövetkezendő években. Köszönöm szépen. Talán nem Önnek kellene a kérdést feltennem, de mégis megteszem: miért Önre esett a választás az államtitkári poszt betöltésekor? Valóban nem érzem magam kompetensnek arra, hogy erre a kérdésre én válaszoljak. Csak feltételezni tudom az okát. Talán az elmúlt években végzett munkám, nyilatkozataim, a gondolkodásom, a magatartásom miatt esett rám a választás. Az a program, amit a kormány vidékfejlesztésként kezel, nagyon is jól beleillik az én elképzeléseimbe, s talán ez volt a közös pont ahhoz, hogy engem válasszanak. Egy jó programhoz megfelelő személyt kellett találni. Az biztos, hogy a személyében egy fiatal, agilis, felkészült szakemberrel gazdagodik az államigazgatás. Mi volt az első gondolata akkor, amikor felkérték a posztra? A felelősség terhe. Azt azért tudni kell, hogy azon túl, hogy megtisztelő, ha felkérnek egy ilyen magas posztra, az emberben más érzések, gondolatok is elindulnak. Az óriási lehetőség mellett a felelősség érzése is hatalmába keríti az embert, ugyanis nagyon sok minden múlik azon a vezetőn, aki a hatéves uniós ciklus vidékfejlesztési forrásainak az elosztásáért felel. Az nyilvánvaló volt, hogy nemleges választ nem adhatok, ezért egyeztettem az érdekképviseleti vezetőkkel, a Kamara prominens személyeivel, így megfontoltan tudtam dönteni. A felelősségem elsősorban a vidéki gazdák iránt nyilvánulhat meg, akiknek a jelenét és a jövőjét is befolyásoló döntéseket kell meghozni az államtitkárságon. Szóljunk részletesebben is arról, hogy miért érzi magáénak a kormány vidékfejlesztési programját Két fő irányvonalat említenék. Az egyik, hogy a kkv szektor szereplőit tovább erősítsük. Kicsire, közepesre, nagyra egyaránt szükség van Magyarországon. Ám, hogy a vidékfejlesztésnek és az uniós támogatásoknak mindenki igazi haszonélvezője lehessen, ahhoz nagyon fontos lesz az elkövetkezendő időszakban a mikro-, kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása. A forrásokat - nem kizárva a nagyokat, lehetőleg ezekre a területekre (kkv, családi gazdaságok) kívánjuk elsősorban irányítani. Ez nekem szívügyem már csak azért is, mert én is egy kisgazdaságból jövök, innen származom, így jól ismerem ennek a szektornak a problémáit. A másik gondolati elem a kézimunka-igényes ágazatok fejlesztése. Itt már a munkahelyteremtés kérdése is központivá válik. Olyan vidékfejlesztési politikát kell folytatnunk, hogy úgy növeljük a versenyképességünket, hogy közben munkahelyeket teremtünk. Ez nem egyszerű feladat, komplex módon kell gondolkodni a megvalósításához. Csak úgy tudjuk a munkahelyeket is megteremteni, ha a nagyobb kézimunkaerőt igénylő ágazatokat is folyamatosan fejlesztjük. Gondolok itt az állattenyésztésre, a kertészetre, a gyümölcstermesztésre... Nos, ezen elképzelések megvalósítását magam is jó szívvel támogatom. Való igaz, hogy ezek az elképzelések nem mai keletűek Önnél, hiszen a Kamara alelnökeként is ezeket a célokat fogalmazta meg. Az Európai Unió az új költségvetési időszakában a vidékfejlesztésnek nagyobb szerepet szánt a korábbiaknál. Jó-e ez az irány? Igen jó, hozzátéve azt, hogy nagyon sokan támadták az EU agrárpolitikáját, hiszen még az agrárbüdzsé léte is veszélybe került. Lehet szidni a rendszert, jómagam is többször elégedetlen voltam a döntésekkel, az azonban tény, hogy a magyar agrárágazat az Unió agrárpolitikája nélkül rosszabb helyzetben lenne, mint ahogy most van. Ne felejtsük el, hogy a közvetlen kifizetések, amelyek az egyes pillérből a gazdákhoz érkeznek, jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdaságok életben maradjanak, versenyképesek legyenek. Ezeket a forrásokat hatékonyan, optimálisan kell felhasználnunk. Úgy látom, hogy a nemzeti hatáskörök bővültek a források felhasználásában, aminek van jó és rossz oldala egyaránt. Jó oldala azért, mert a

5 NAKlap INTERJÚ 5 A vidékfejlesztéshez nem csak az EMVA forrás mintegy 1019 milliárd forintja áll rendelkezésre, hanem más operatív programokból is részesülünk. Ilyen szempontból pedig nem rossz, hogy egy kézben összpontosul a forráskezelés, amit én üdvözöltem. A források felhasználásának összehangolása könnyebb lesz, mint korábban volt, a döntésmechanizmus egyszerûbbé, könnyebbé, világosabbá válik. Az uniós forrásokról tehát egy helyen döntenek. tagállamok önálló programokat is létrehozhatnak, és a számukra legfontosabb vezérelveket tudják a programokba beépíteni. Hátránya viszont, hogy azok a tagországok, amelyek nagyobb társfinanszírozást tudnak az uniós források mellé rendelni, azok több forrást biztosítanak az agrárium illetve a vidékfejlesztés számára, így gyorsabban fejlődik a gazdaságuk, a vidéki életterük. A vidékfejlesztés ma már komplex módon jelenik meg a támogatáspolitikában is, ebben nem csak az agrárium van benne, hanem a vidék hagyományos módon értelmezett fejlesztése, a környezetgazdálkodás is, amelyben a biodiverzitás, a környezet megőrzése kapott elsőbbséget. Globális piacban kell ma már gondolkodnunk, ezért a versenyképességünk fejlesztésére nagyon is oda kell figyelnünk. A világban nem mindenütt él Közös Agrárpolitika, és nem mindenütt adnak támogatást. Fel kell készülnünk arra, hogy az EU-ban, hosszabb távon, meg fog szűnni ez a támogatás. Nekünk már arra kell számítanunk, hogy nem lesz forrás az agrártámogatásokhoz, így a mezőgazdaság versenyképességén fog múlni az ágazat jövője. Nyilván ez nem most és nem is a közvetlen közeljövőben fog bekövetkezni, de hosszú távon nem szabad ezt a jövőképet kitörölnünk a látókörünkből. Lázár János miniszter úr kezében összpontosul az uniós forrás elosztása, ami 6700 milliárd forint Miután én is ebben a minisztériumban dolgozom, így nekem is lesz beleszólásom a pénzek elosztásába. De nem olyan a terület önállósága, mint az előző kormányzati ciklusokban volt. Hogyan kezeli ezt a kérdést? Lázár miniszter úr pontosan tudja, hogy a források felhasználásának a legfontosabb bázisai a minisztériumban létrehozott államtitkárságok s az adott szaktárcák, így a Földművelésügyi Minisztérium is. Ezekkel a kormányzati szervekkel egyeztetve lesznek a források elosztva. A vidékfejlesztéshez nem csak az EMVA forrás mintegy 1019 milliárd forintja áll rendelkezésre, hanem más operatív programokból is részesülünk. Ilyen szempontból pedig nem rossz, hogy egy kézben összpontosul a forráskezelés, amit én üdvözöltem. A források felhasználásának összehangolása könnyebb lesz, mint korábban volt, a döntésmechanizmus egyszerűbbé, könnyebbé, világosabbá válik. Az uniós forrásokról tehát egy helyen döntenek, ám ha lesznek nemzeti forrásból finanszírozott programok, akkor azokat az adott minisztériumban menedzselik. Milyen programok folytatódnak az új pénzügyi ciklusban? Más struktúrában valósul meg a vidékfejlesztés, mint korábban. Nem pillérek lesznek, hanem hat prioritáson belül kell a forrásokat hatékonyan felhasználni. A lényeg azonban nem változik, mert lesznek olyan fejlesztési, beruházási támogatások, amelyek a versenyképességet növelik elsősorban a kkv szektorban, és főleg azokban az ágazatokban, amelyekben munkahelyeket tudunk teremteni. De támogatjuk például a fiatal gazdák indulását, az élelmiszeripari fejlesztéseket (itt a GINOP forrásokat is fel kívánjuk használni), a termelői csoportok létrehozását, működtetését. A vidékfejlesztési államtitkárság Kecskemétre költözik. Mikor? A költözésről a kormány elvi döntése már megszületett, így január elsejével már ott fog dolgozni az államtitkárság. Számomra elfogadható, hogy az államtitkárságunk vidékre költözzön, hiszen egyetértek azzal, hogy a vidékfejlesztésről szóló döntések vidéken szülessenek meg. Régóta vitatéma az államigazgatás Budapest központúsága, és biztos vagyok abban, hogy sok tárcánál indokolt a fővárosi jelenlét, de több minisztériumnál viszont nem érvényesek ezek a szempontok. Jómagam egyébként számítok a Kecskemét környéki agrárértelmiségre is, hiszen Bács-Kiskun, Csongrád, Pest megyében igen erős az agrárértelmiségi potenciál. Itt a kkv szektor is erős, meghatározó, így a vidékfejlesztésnek is nagyobb szerep juthat ezekben a térségekben. Muszáj beszélnünk a Kamaráról is. Ön innen nőtt ki, itt tanulta meg a köztestületi munkát, ami jelentősen eltér az államtitkári feladatköröktől. Mi lesz a kamarai pozícióival, és hogyan képzeli el az együttműködést a Kamara és az államtitkárság között? Az elmúlt időszakban az volt a cél, hogy a köztestület megerősödjön, a szervezetei felálljanak, megkezdjék a munkát, és a kormányzati munkát hatékonyan segítse a döntéshozatalokban, a jogszabályok kialakításában. Nos, erről a hátországról továbbra sem mondok le, hiszen ez az együttműködés már jól működik. S hogy még hatékonyabb legyen a partnerség, a kamarai alelnöki posztot továbbra is szeretném betölteni, mivel a két pozíció nem összeférhetetlen. A munka összehangolása így sokkal könnyebben kivitelezhető. Ne feledjük, hogy a köztestület áll a legszorosabb kapcsolatban a gazdálkodókkal. A falugazdász hálózatán, és a több mint ezer küldöttön keresztül jól megjelennek a gazdák érdekei, az információ áramlása oda-vissza jól működik, s a Kamara tudja a legjobban megmondani, hogy a gazdálkodóknak mire van szükségük. Végezetül: személyes kérdéssel kezdtük, zárjuk is azzal a beszélgetést. Mikor költözik? Éppen ma (június 24-én, a szerk.) foglalom el az FM épületében V. Németh Zsolt úr korábbi államtitkárságát, így megelőzendő a kérdést a személyi kérdésekről még nem tudok nyilatkozni. Reményeim szerint a korábbi apparátus egyben marad, senkitől nem kívánok most megválni, mert szükség van a hozzáértő szakapparátusra. És remélem azt is, hogy a kecskeméti költözés sem ritkítja meg nagyon a sorokat. Hajtun György

6 6 NÖVÉNYTERMESZTÉS NAKlap Korai aratás meglepetésekkel Kivételes az idei év: ritkán fordul elô, hogy Péter-Pál elôtt akár nappal is megkezdôdik az aratás az országban. Meglepetést is okozhat egy-egy szép tábla búza, árpa, repce, mivel nem biztos, hogy annyit ad, amennyit mutat. Ahogy a jónak ígérkezô gyümölcsösök is sokat alszanak még kint az ég alatt... Az utóbbi években nem fordult elő, hogy június közepén már beinduljanak a kombájnok. Pedig ez történt az idén, az ország déli részein az árpába ekkor vágtak bele először az aratók. Mindennek oka az igen enyhe tél, mely, s a meleg tavasz, illetve a csapadékos május, vagyis az utóbbit kivételével - a normálisnak egyáltalán nem mondható időjárás. Az enyhe télnek még örültek is egyesek, aztán a száraz március, április egyáltalán nem kedvezett a növénytermesztők egy részének. Bár az enyhe tél miatt már februárban sokaknak fájt a feje előre: mi lesz itt tavasszal a kártevőkkel és kórokozókkal! S valóban, a legnagyobb gondot ezek okozzák manapság a határban, legyen szó gabonáról, gyümölcsről, vagy szőlőről. Nagynak nagy, de... S habár a laikusok örültek a meleg tavasznak is, sokak számára hiányzott az eső. Ami aztán még éppen az utolsó pillanatban meg is érkezett májusban, hogy valóban csodát igézzen a vidékre. Mert mikor láttunk utoljára méternél magasabb repcét, vagy éppen 170 centis tritikálét? Bizony régen, holott ez most nem ritka. Szinte elvész egy-egy személyautó a táblák mellett internetes mezőgazdasági fórumokon gyakran találkozhatunk ilyen képes beszámolókkal. Ahogy innen olvashatunk arról is, vajon milyen termés lesz az idén. A gazdák 4-6 tonnás hektáronként árpa és búza termésvárakozásokról számoltak be egymás között, de a szintén most aratandó repcéről is sokan írták, hogy 3-4 tonnás hozammal számolnak. Természetesen hivatalos termésbecslések is napvilágot láttak. Így például Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke 4,5-5 millió tonnás búza termésre számít országos szinten. De a szakember hozzátette ahogy korábban titkára Petőházi Tamás is nyilatkozott a NAKlapnak áprilisban, de május utolsó hetében és aratás előtt is az idei időjárás miatt a szemre gyönyörű képet mutató növényi kultúrák még okozhatnak meglepetést. Ugyanis bejöttek a gazdák félelmei: aki nem tudott, vagy nem lépett időben, az bizony azt érzékelte, hogy ritkán tapasztalt gabonarozsda fertőzés sárgította el növényeit már április elején, s a gomba még a kalászokat is megtámadta, holott leginkább a leveleket és a szárat szokta inkább károsítani. Aki nem lépett időben - még a nagyobb taposási kárt nem okozó kora tavaszi permetezéssel -, az pórul járt. A termés várható ára kedvező az állattenyésztők számára, hiszen olcsóbb lehet a takarmány főként a sertés- és baromfitartók számára, míg a búzatermesztéssel foglalkozó gazdák egy hektárra jutó árbevétele a nagyobb hozamoknak köszönhetően várhatóan nem csökken a 2013-as összeghez képest. A szakma és a közvélemény igazából mégsem erről beszél, hanem inkább a pocokról. Szinte bombaként robbant a hír: akár a termés tizedét is elviheti a pocokinvázió és a gombás megbetegedések. Ez nagyjából félmillió tonna. A növénytermesztők egyrésze úgy tűnik, későn ébredt. Ugyanakkor a hatóság sem állt a feladata magaslatán az eseti irtási kérelmek elbírálásánál. Késlekedtek, a tavasz elején nem vették komolyan a fenyegető veszélyt. A pocok az idén gradált, vagyis robbanásszerűen szaporodott meg számuk az aratás idejére, s valóban sok táblán letarolták a termést, máshol érzékeny, akár százalékos kárt okoztak. Ezért aztán a hatóság kiadta a Redentin nevű szer kivételes használati engedélyét. Csakhogy sokkal szabadabban lehet azt most használni - például szórható lett a szer, gabonában is használható stb., mint például 2012 elején kiadott engedélyezés szerint. Akkoriban kikötötték, hogy csak a pocok lyukakba szórható a véralvadást gátló, minden melegvérű állatra emlősre, madárra, és az emberre is halálos veszélyt okozó hatóanyagot tartalmaz. Nem véletlenül írták elő, hogy naponta kell bejárni a kezelt területet és össze kell gyűjteni az elhullott rágcsáló tetemeket. Ha azt megeszi ugyanis egy ragadozó, akkor maga is megmérgeződik. Ráadásul a Redentint nem elég egyszer kijuttatni, hanem 10 nap múlva meg kell ismételni a kezelést. Vagyis jó hónapig fordulhat elő, hogy a kezelt táblákon méreggel, vagy mérgezett állattal találkozhatnak madarak, emlősök. A környezetvédők szerint túl nagy lesz az ára a termés megmentésének, várhatóan több száz védett ragadozó is elhullhat, vagy éppen az egyébként is csökkent számú fácán, vagy mezei nyúl, a rendkívül ritka fogoly állomány is gyérülhet. A gazdák viszont főként az ország déli megyéiben óriási károkat szenvedhettek el a pocok populáció ugrásszerű növekedése miatt. A növényvédelem mellett nagy fejtörést okoz a kalászosokban gyakorta látható szárdőlés. Az időjárás, a sok csapadék miatt a szokásosnál sokszor nagyobb szárat fejlesztő növényeket a májusi viharos esők, szelek döntötték meg. Ez rövidebb szalma esetében nem okoz akkora gondot, mind hosszabbnál, ugyanis az előbbit a modern kombájnokkal nagyobb szemveszteség mellett is be lehet takarítani. Apropó szalma! A gazdák egy része a nagy tömeg miatt úgy tervezi, hogy magas vá-

7 NAKlap NÖVÉNYTERMESZTÉS 7 góasztallal arat, mondván a szalmára nincs igazán szükség a legtöbb helyen nem tartanak állatot, másrészt az arató-cséplő gépek nagyobb szalmaterhelés hatására nem tudnak olyan minőségi és mennyiségi munkát végezni. Egy következtetést le lehet vonni: az idén lesz elég szalma, s vélhetően az ára is kedvezőbb lesz, mint például két éve, mikor hiány alakult ki. De vajon hol áll meg a búza ára? Nos, ez az egyik fő kérdés a mennyiség mellett. Utóbbi alakulására a hivatalos vélemények hiánya miatt a már hivatkozott fórumok megszólalóira hagyatkozunk: ők 4-6 tonna közöttire becsülik a hektáronként átlaghozamokat. Ha bejön számításuk, akkor akár 5-5,5 millió tonna is lehet az összes búza termés. Egyéb gabonafélékből árpák, rozs, zab, tritikálé is megteremhet 2 millió tonna, így akár 7-7,5 millió tonna kalászos gabona teremhet ebben a szezonban. Szóval az ár! Nos, az ó termésű malmi búzáé szépen alakult ebben a szezonban, hiszen a tavaly augusztusi, szeptemberi tonnánkénti ezer forintról május végére elérkeztünk a 60 ezer forinthoz. Aztán az utóbbi időszakban ez is gyors csökkenésbe kezdett. Hogy mennyi lesz az új termésé? A korábban már említett fizikai piaci ár ezer forint tonnánként búza esetében bőven eltér a tőzsdén kialakultaktól. Legalábbis a BÉT-en július-augusztusra 53 ezer forintot némileg meghaladó árak alakultak ki május végén. Azóta viszont június végi jegyzés szerint a malmi búza ára , a takarmánybúzáé forintra csökkent 2014 augusztusára. Nagy kérdés, hogy ez tartható lesz-e. Ugyanis nagy mennyiség termett, ugyanakkor ebben az évben megint előfordulhat, hogy lényegesen szétválnak a minőséghez kötött árak. A gombás betegségek, de leginkább a búza sütőipari értékének esésszám, terülési érték, hektoliter-súly gyengüléséről még nem érkeztek hírek. Így talán elkerülhető, hogy a felvásárló kereskedők, molnárok az idén e szempontokra hivatkozva lejjebb nyomják az árakat. És mi a helyzet külhonban? Az Európai Unió ugyanis még májusban döntött arról, hogy keleti szomszédunk helyzetén úgy is segít, hogy szabadabbá teszi piacát az ukrán termények előtt, vagyis egyébként is olcsó búzájukból az eddiginél sokkalta nagyobb mennyiséget vámteher nélkül szállíthatják az EU piacára. (Ukrajna az idén a tavalyi mennyiséggel, 22-22,5 millió tonna búza terméssel számol.) Mindez együtt akár érdemleges árcsökkentést is okozhat itthon. Nagy kérdés, hogy mi lesz a világpiacon, ami a szűkebb környezetünk árbefolyásoló tényezőit is módosíthatja. Kínában például, amely a világ legnagyobb búzatermelője és -fogyasztója, idén sok, 122,6 millió tonna búzát takarítanak be. Becslések szerint az ázsiai országban idén összesen 552,14 millió tonna búza, kukorica és rizs terem, 1,7 százalékkal felülmúlva a múlt évit. Eközben a három termény importja jelentősen, 34,3 százalékkal 11,5 millió tonnára esik. Az Európai Unióban 2008 óta a legnagyobb búzatermést takaríthatják be az idén a Reuters által megkérdezett 12 elemző véleménye szerint: 137,5 millió tonna búza terem az EU-ban. Ez meghaladja a tavalyi 134,3 millió tonnát és a legtöbb 2008 óta, amikor 139,4 millió tonnát takarítottak be. Feltéve, ha nem szól közbe az időjárás, mint ahogy azt megtette Észak-Amerikában. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) legutóbbi termésbecslése szerint az amerikai búzakészletek a vártnál gyorsabban csökkentek áprilisban, ami magasan tartotta a tőzsdei árakat és kihat a világpiacra is. Mindenből sok lehet És sok minden vár még a gyümölcsökre és a szőlőre is. Megúsztuk a tavaszi fagyot, a virágzás idején igazából a házi kerti meggyesek szenvedtek nagyobb monília fertőzést, de ettől eltekintve azok, akik okszerű növényvédelmet alkalmaznak, ott megvédhető a termés. Méghozzá elég nagy termés, mert szépen kötött szinte minden növény, sőt kajszinál, almánál, körténél még mesterségesen csökkenteni is kell azok számát, hogy szép, darabos legyen a gyümölcs. A termelés oldaláról tehát jók az alapok. Más kérdés, hogy miként alakulnak egyéb tényezők, melyek fontosságára jó példa a föld eper piacának alakulása. Mert azok, akik a drága, hajtatásos módszert vetették be, hogy korai és jó áron értékesíthető gyümölcsöt termeljenek, jórészt pórul jártak: a meleg tavasz miatt az üvegházival szinte együtt érett meg a szabadföldi eper, sőt, mindkét hazai termés már jócskán akkor jelent meg, mikor még sok olcsó import volt a piacunkon. Így aztán a bevételek sok termelő esetében elmaradtak a várttól. Következett a cseresznye és a meggy, méghozzá itt is előbb a megszokottnál: már május közepén megjelent a korai cseresznye és május utolsó hete előtt a korai meggy. A termés országszerte szép, a kérdés, hogy az árakat befolyásoló német és skandináv, balti piac mennyit vesz fel belőlük. Abból a termésből, amely meggy esetében a szokásosnál jóval kisebb lett, így még a szedési költséget sem fedő felvásárlási árak alakultak ki az ipari meggy esetében. Főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében okozott ez gondot, az ottani szakemberek állami segítséget kértek a kialakult kritikus helyzet kezelésére. Az ottani agrárkamara elnöke, Rácz Imre elmondta, hogy Szabolcsban mintegy négyezer hektár meggyültetvény van, és a termés jónak ígérkezik, még az idősebb fákon is, amelyek ötszáz és ezer hektár közötti nagyságú területet foglalnak el. A ezer tonna meggynek nehéz lesz piacot találni, és főként a kevés fát gondozó, értékesítési szerződéssel nem rendelkező kistermelők vannak bajban. Ám a nagy termelők piaci pozíciója sem jó, hiszen a forint közötti felvásárlási ár a termelési költségeket, a növényápolás- és védelem, a szedés, valamint a szállítás költségeit sem - vagy alig - fedezi. Igaz azonban az is, hogy az idén a szokásos milliméteres helyett annál kisebb, csak milliméteres meggy termett, azaz gyenge a minőség. A termelők persze a felvásárlók és a feldolgozók kartellezéséről beszélnek, mert szerintük ilyen alacsony árat semmi nem indokol. Az agrártárca egyből zsebébe nyúlt és mintegy 15 ezer tonna ipari meggy felvásárlását támogatja 800 millió forinttal. Ez azok a termelői értékesítő szervezetek (tész), feldolgozót és termelők vehetik fel, amelyek késztermék - elsősorban üveges meggybefőtt - előállításával vállalják a mostani többlettermés kivonását a piacról. A tervek szerint a támogatás mértéke üvegenként 40 forint lesz. Nagy István államtitkár erről Érden, A NAIK (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ) gyümölcstermesztési kutatóintézetének érdi kutatóállomásán beszélt kiemelve, hogy a piaci zavar most még csak az ipari meggyet érinti, de ha nem rendezik a problémát, az negatív hatással lenne az étkezési meggyre is. Az őszi érésű gyümölcsöknél még nem lehet előre becsülni a kilátásokat, ahogy a szőlővel is sok minden történhet. Egy biztos, a szőlő virágzással nem volt gond, illetve csak ott, ahol nem gondoskodtak megfelelő növényvédelemről: a peronoszpóra és szürke, illetve fekete rothadás a nedves melegben, míg száraz melegben a lisztharmat erősen fertőzhet. Oltvai György

8 8 MUNKÁBAN A KAMARA NAKlap A Kamara egy asztalhoz ülteti a termékpályák szereplõit Nem múlik el úgy egy-egy termelési ciklus, hogy a híradásokban ne szerepelnének csalódott gazdák, akik arról panaszkodnak, hogy egész éves munkájuk megy veszendôbe, mert nem veszik meg tôlük a termést, a tejet, az állataikat. A vérmesebbek ilyen-olyan termékbombákról, a szakszerûen fogalmazók piaci zavarokról beszélnek ilyenkor. Az egyéves születésnapját éppen hogy betöltô Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakítása mellett éppen az volt a legfôbb érv, hogy végre egy asztalnál ülnek majd a termékpályák szereplôi. A rendszer éppen az elmúlt hetekben vizsgázott, amikor például a tej- és gyümölcspiacon csaptak fel az indulatok. Az egyeztetésekben oroszlánrészt vállalt Zászlós Tibor a NAK alelnöke, aki a NAKlapnak nyilatkozott. Túl a szezonon. A meggytermés nagyobb része ipari rázott meggyként kelt el. Kilogrammonként 50 forint körüli áron A tejválság fenyegetô közelsége demonstrációhoz vezetett A Kamara közleményben állt ki a tejtermelők mellett, akik látványosan tiltakoztak a külföldi dömping ellen. Hogyan lehetséges az, hogy az áruházláncok forinttal olcsóbban tudják a külföldi tejet árulni, jóllehet az előállítási költségek ott is hasonlóak? Sőt mi több, a magyar tej az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb átvételi áron tudja a kiváló minőséget biztosítani. Tehát aki azt meri mondani, hogy nem vagyunk versenyképesek, az nem tudja, hogy miről beszél. A problémát inkább abban látom, hogy vannak országok, akik nem tartják be azokat az uniós alapelveket, amelyeket a tehén tőgyétől a tejes bögréig be kellene tartani. Ezek elsősorban a termék eredete, a nyomon-követhetőség. Amíg nem vizsgáljuk azt, hogy miként lehet az, hogy egy országban kevesebb tej termelődik, mint amennyit forgalmaz, amíg nem tiltjuk és korlátozzuk, a vonatkozó uniós előírások, törvények maradéktalan betartatásával, a kétes származású és összetételű, sokszor nyomonkövethetetlen tej behozatalát, addig nincs igazi megoldás. Milyen trükkökkel szorítják le külföldön a tej árát? Unión kívüli országból, feketén érkezett tejet használnak, nem tüntetik fel, hogy növényi zsírral dúsított áruról van szó, de az is előfordul, hogy a szavatossági idő leteltével az UHT tejet újrapasztőrözik és csomagolják. Olcsóbb így új életre kelteni mint megsemmisíteni. A rejtett gazdaság az Unióban máshol is működik, legfeljebb a nagyságrendjében van országonként különbség. Az úgynevezett piaci zavar magyar találmány vagy külföldön is van rá példa? Jóval kevesebb. Ausztriában egy termelő nagyobb biztonságban érezheti magát, ott elképzelhetetlen, hogy olcsó UHT dobozok árasszák el az áruházakat, de még jó minőségű magyar tej sem tud piacot szerezni! Az uniós, harmonizált jogszabályok mellett vannak védelmi mechanizmusaik. A közösségi jog sakktábláján nekünk is jobban kellene játszanunk, most néha inkább csak keressük a sakktáblát is. De arrafelé a hatóságok és a társadalom is elfogadóbb a gazdák érdekérvényesítésével szemben. A Kamarának milyen javaslatai vannak? A minisztériumban tartott megbeszélésen számos

9 NAKlap MUNKÁBAN A KAMARA 9 témát felvetettünk. Győrffy Balázs kamarai elnök azt javasolta, hogy először a termékpálya szereplőivel együtt, tárgyalásos úton kell megoldani a problémákat. A kiskereskedelmi áruházláncok csak egy része tagja a Tej Terméktanácsnak, a kívülállók most versenyelőnybe vannak. Nyugaton általános, ha egy meghatározó piaci testület reprezentatív, akkor a döntései a többiekre is vonatkoznak. Törekvésünk hogy a kamara, vagy önálló felhatalmazással, vagy a NÉBIH-kel karöltve, szigorú ellenőrzésekkel, betartassa a szabályokat. A magyar termelők tudomásul veszik a piaci versenyt, de a kétes minőségű, sok esetben élelmiszertechnológiailag manipulált, külföldi dömpingáruval nem tudnak és nem is kívánnak versenyezni. A nyárelő másik feladványa a meggypiaci árutöbblet levezetése volt. Ebben a témában is először a NAK fogalmazott meg javaslatokat, melyek végül a szaktárca intézkedései révén értek be. Ezentúl minden évben lehet számítani hasonlóra? A Földművelésügyi Minisztérium összesen 830 millió forintos támogatást nyújt mintegy ezer tonna meggy feldolgozásához. A Kamara kettős feladatot vállalt magára. Egyrészt a piaci zavarokat okozó termés levezetését, és ebben az érdekelteket össze kellet hozni és a javaslatokat az állami szervek felé továbbítani. A másik keményebb dió: egy ágazati stratégia kidolgozását vállaltuk, amelynek hiányában tudomásul kell venni, hogy minden évben tűzoltásra lesz szükség. Véleményünk szerint, a túltermelést úgy lehet szabályozott keretek között tartani (mint ahogy erre külföldön van számtalan példa), hogy a termelők közösen, feldolgozó illetve tároló kapacitásokat birtokolnak, melyet állami segítséggel finanszíroznak meg. Ezzel a piaci pozíciók stratégiai pontjait az ellenőrzésük alatt tartják. A szövetkezés lehet önkéntes alapú, de lehet állami vagy adott esetben kamarai indíttatású is. Ez a modell, amely hangsúlyozom, máshol kiválóan működik, gátat vethet a piac hullámzásának, mert jelentősen csökkenti a termelők kiszolgáltatottságát. A stratégia megalkotása a közeljövő egyik legnagyobb kihívása. Kádasi Bali Csaba Rekordtermés várható almából Az elmúlt tíz esztendô átlagában évi 650 ezer tonna alma termett Magyarországon. Ezzel szemben az idén várhatóan ezer tonnát fognak szüretelni, ami azt jelenti, hogy jelenleg ezer tonna gyümölcsnek nincs piaca. A Kamaránál folyamatosak az egyeztetések, melyekrôl Rácz Imrét, a NAK Szabolcs megyei elnökét kérdeztük. A régió adja a magyar almatermés több mint kétharmadát. Ha az adatokból százalékot számolunk, akkor a kapott számok még inkább aggodalomra adnak okot: a leszüretelt alma negyedéről kellene gondoskodni. Hogyan lehet az, hogy most ilyen bő lesz a termés? A különböző fajták egyik évben több gyümölcsöt adnak, másik évben kevesebbet, ezen kívül az alma nagyon érzékeny az időjárásra. Szinte minden évben számolni kell fagykárral, de az aszály is megteszi a hatását. Jórészt ennek köszönhető, hogy a magyar alma 7o százaléka úgynevezett ipari alma, amely feldolgozásra kerül, és csak 30 százaléka étkezési, jóllehet a fordítottja lenne a kívánatos. Most már látszik sok helyen, hogy apró gyümölcsök érlelődnek, ezért nem permetezik olyan gondossággal, hiszen látható, hogy léalmának lehet csak eladni. A helyzetet nehezíti, hogy almasűrítménnyel már most telítettek a raktárak, sőt tudunk arról, hogy Lengyelországban, idén tavasszal, a kilenc hónapig hűtőházban tárolt étkezési almát is lepréselték. Egy kívülálló azt mondaná, ha nem gazdaságos, fel kell számolni az ültetvények egy részét. A jó minőségű almára van igény, sőt, azzal szembesülünk, hogy az időnként jelentkező nagy tételű külföldi igényeknek nem tudunk megfelelni, mert nincs árualap. A megoldás inkább az lenne, hogy növeljük a termésbiztonságot, növekedjen az étkezési alma aránya. Ezt úgy lehet elérni, hogy kiépüljön a jégelhárító rendszer és minél több talajgenerátor működjön. A piaci zavarokat pedig azzal lehetne felszámolni, hogy épüljenek nagy tárolók, hűtőházak, ahol együtt lehet az a bizonyos árualap a nagybani értékesítésre. Régiónként lenne egy-egy ilyenre szükség. Az elmúlt húsz évben sorra zártak be a hűtőházak, például a nyíregyházi, valaha 5000 tonna almát is fogadni képes létesítményben ma bútorbolt és raktárak vannak. A kamarai egyeztetéseken az fogalmazódott meg, hogy állami beavatkozás nélkül nem lesz elmozdulás. Szeretnénk, ha az új KAP ciklus vidékfejlesztési forrása a gyümölcstermesztés számára is biztosítana megfelelő támogatásokat. Ezt a kérdést a minisztériumi tárgyalásokon is felvetettük, és a kapott válaszok bizakodásra adnak okot. Kádasi Bali Csaba

10 10 CSALÁDI GAZDASÁG NAKlap 2014 A Családi Gazdaságok Éve Mese a meggybõl készült meggylérõl, a könnyezõ dánokról és az õshonos tulipánfáról A független magyar paraszt birtoka legyen sem felette nagy, sem felette kicsi, de épp elég oly háznép eltartására, mely nem tesz és nem ír rendelkezéseket, nem parancsol, hanem maga fogja az eke szarvát, az ásót és kapát A Széchenyi Istvántól való gondolatot lépten-nyomon idézik újabban, amikor a családi gazdaságok kerülnek szóba. Nem véletlenül. Már a legnagyobb magyar évszázados soraiból is kiolvasható, hogy sokkal több ez, mint egy gazdasági modell, és különösen most, a XXI. század elején feltûnôek értékei. Most, amikor a vidéki munkahelyek megôrzése, a fenntartható élelemtermelés, a környezetvédelem, a biodiverzitás és a kulturális sokszínûség kiemelt cél. Aki pedig nincs teljesen tisztában azzal, hogy mit is jelentenek pontosan a fenti fogalmak, az látogasson el a Kecskemét melletti Kujáni Tanyára, ahol mindenre talál bôven példát. Esőben, kanyargós földúton jutunk el a tanya kapujáig, pontosabban dehogy föld ez: hamisítatlan hátsági homok. Legalább nem csinál sarat, ezért lucsokban is lehet rajta haladni. A régiek lábnyomában járunk, hiszen a Kecskemétet Lajosmizsével összekötő só hordó út igen forgalmas volt valamikor, így a fő épület, a kúria, amely a környékbeli tanyák igazi központja volt, sok szállóvendéget fogadhatott. Sőt, még egy szélmalom is megélt a buckán, kövei most is láthatók. A sok lábon álló gazdaság és a szíveslátás ma ismét jellemző a birtokon, amely 1999-ben támadt fel haló poraiból, Kujáni Lászlónak és családjának köszönhetően. Mi volt az a kényszerítő erő, amely a többdiplomás agrármérnök házaspárt arra sarkallta, hogy egy szebb napokat látott tanyán kezdjen új életet? Nekünk már korábban is voltak földjeink, kevés őszibarack, némi szántó. Feleségem és én is főállásban a növényvédelemben dolgoztunk, több mint három évtizedet. Papír szerint hat munkahelyen, de ugyanannál az íróasztalnál. A 90-es években, a leépítések elől menekülve döntöttünk úgy, hogy gazdálkodni kezdünk, és megvettük ezt a 15 hektár rossz szántót, a lepukkant épületekkel. Az első évben már megfizettük a tanulópénzt. Míg a birtok felére ültetett csemetekert hasznot hozott, a másik oldalon ötszáz mázsa hagymát szántottunk be, mert nem tudtuk eladni. Azután létesült a meggy- és kajszi ültetvény, a szőlőskert, ahol minden tudásunknak hasznát vesszük. A korszerű biológiai védelemnek, talajmunkának és a csepegtető öntözésnek is köszönhető, hogy középtávon, lekopogom, sikeresen gazdálkodunk. De Önök nem álltak meg itt. Elég csak körülnézni a tanyán: a külső kemence felé eperfa bólogat, és a vendégeket fogadó épület előtt rengeteg a virág. De van itt fedett foglalkoztató, tágas rendezvényház, dísztó, tanösvény. A polcokon saját címkézésű lekvárok sorakoznak. Elsősorban azért, mert örömünket leljük benne. Gazdasági haszna nem akkora, mint amilyen munkával jár, de komolyan vesszük a világ szavát, vagyis hogy több lábon kell állni, és minél több feldolgozott terméket kell előállítani. No, meg hisszük azt is, hogy a hozzánk hasonló gazdaságok jövője azon áll vagy bukik, hogy az emberek megismerjék az értékeinket. Ezért jönnek hozzánk iskolai csoportok. Egy jó házias ebéd elköltése után végigmennek az akácerdő körüli tanösvényen, ahol 2200 féle növényt ültettünk az út mellé. Többségük nem őshonos, még tulipánfánk is van, de a gyerekek így is rácsodálkoznak. Tagjai vagyunk a NAK által létrehozott Kamra-túra programnak, a Csigatúra Ökoprogramnak, baráti társaságokat fogadunk, még Dániából is visszajárnak. Mit eszik a magyar vidéken a csodálva irigyelt dán mezőgazdaság által kényeztetett ottani polgár? Szeretik a meleg klímát, szeretik, hogy finom, édes gyümölcsöt szedhetnek a fáról, és nem a kényszerszedett, utóérlelt otthonit kapják, élvezik, hogy Magyaror-

11 NAKlap CSALÁDI GAZDASÁG 11 szágon beérik a szőlő. Hiszik vagy sem, de a szemükben a paprikás krumpli a világ legjobb étele, jó magyar kolbásszal és fűszerekkel, és palacsintából sem tudunk eleget sütni. Igaz, mi kizárólag gyümölcsöt tartalmazó lekvárral töltöttük meg. És a hűvös dánok szeretik a magyar érzelmes-őszinte vendégszeretetet is, mindig van olyan, akinek potyog a könnye, amikor a kapuban búcsúzkodik. Óriási előnyök ezek. Eddig minden olyan, mint egy tündérmese. A villany-út-közbiztonság hármasában fogant tanyaprogram áldásaira itt nincs vevő? Dehogynem. Látni kell, hogy ameddig a villany ki van vezetve, ott válik el a világ. Azon túl csak nagyon idős nénik és bácsik visznek gazdaságot, sok az elhagyott tanya, előbb utóbb mindennek lába kél. Ha a cserepet elhordják, a falak napjai meg vannak számlálva. Sajnos, sok banda is fosztogatja a vidéket, mindennaposak a betörések. Az én tanyám körbe van kerítve, riasztózva, van kutya is, így is sokszor látom az időző autók fényszóróit a kerítés mellett. Ami pedig az utat illeti, nos, az sem csak azért kell, hogy mi a városba könnyebben eljussunk. A kamion nem tud bejönni, az út mellett kivágott akácok sarjai felsértik a teherautók ponyváját. Nekem az idén 150 tonna meggyet kellett ládába raknom, és kivinni az aszfaltos útig. Sajnos, hiába vannak programok, ha az önkormányzatok nem pályáznak, akkor kinek kellene? A Kujáni Tanya sikeres. Egy üzlet, ha beindul, tartja a mondás, akkor bővíteni kell! A Családi Gazdaságok Éve jegyében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt kommunikációt biztosít a családi gazdaságok számára. A tradicionális magyar nemzeti értékek magasabb színvonalra emelésének segítése érdekében szükségszerû a hazai gazdálkodók értékeinek megjelenítése. A Kamara segítséget nyújt a termelõknek a piacra jutásban, annak érdekében, hogy részt vehessenek a helyi értékesítés különbözõ formáiban a piacoktól kezdve a közétkeztetésen át a vendéglátásig, és hogy a helyben megtermelt élelmiszer helyben maradjon, azokat helyben dolgozzák fel, és helyben is értékesítsék. A családi gazdaságok megerõsítést szolgálja a között a Vidékfejlesztési Program Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogramja is. A kormányzat megkülönböztetett figyelmet fordít a családi gazdálkodók felkarolására, és segíti õket, hogy hozzájussanak a termeléshez szükséges ismeretekhez, megóvhassák a termõföld minõségét, illetve növelhessék termelési potenciáljukat. Magyarországon most több mint 460 ezer családi gazdálkodó, õstermelõ van, és a számuk folyamatosan növekszik. Két tanyahely is van a közelben, kacérkodtam a gondolattal. A földhivatalban megnéztem a telekkönyveket, próbáltam a tulajdonosok nyomára bukkanni. Az egyik személy neve melletti utca és házszám a megjelölt településen nem létezik. A másik utolérhetetlen, bár születési dátumát tekintve már nem lehet az élők sorában, mégsem indult hagyatéki eljárás. Ezek 3000 négyzetméteres, 3 aranykoronás birtokok, értékük akkor van, ha a hasonszőrűek, mint én, látnak bennük fantáziát. Sajnos, a jogi szabályozás másban is akadályoz. Az itt látható, több mint száz négyzetméteres konferenciaterem csak sok utánjárással valósult meg. A Rákosi érában hozott törvények szerint maximum 6000 négyzetméter lehet egy tanya mérete és ebből csak 3 százalék beépíthető. Számolja ki, ez mindössze 180 négyzetméter, és ebben már a gazdasági épületek is benne vannak. A bővítéshez területeket kell átminősíteni, ezekhez mind talajvizsgálat, talajmentési terv és tucatnyi más költséges eljárás szükséges. Nekem szerencsém volt, négy hónap alatt a végére jutottam az engedélyeknek, igaz a bank megbüntetett, mert hitelt kértem, és nem kezdtem el időben az építkezést. A Kujáni modell tekinthető-e példaértékűnek? Azt tudomásul kell venni, hogy a tanyai családi gazdaság is alapvetően árutermelő jellegű, a fő bevételt a gazdálkodás hozza. De balga az, aki a tálcán kínált lehetőségeket nem aknázza ki: a vendéglátást, a falusi turizmust, az egyedi élelmiszerek piacát. Mi például úgy kezdtünk el lekvárt gyártani, hogy a rázás után a fán maradt gyümölcsöt este behoztuk, üstbe tettük és reggelre már kész is lett. Néhány ezer üveggel készítünk, saját címkével ékestjük. Fesztiválokra és bemutatókra visszük, nem nagy haszonnal, inkább azért, hogy felmutassuk a minőséget. Mert erre most még szükség van. A közelmúltban például 100%-os rostos meggylevet állítottunk elő, tartósítószer nélkül. Szép dobozt is kapott. Volt mégis kereskedő, aki azért nem forgalmazta, mert szerinte az emberek a sűrítményből felengedett, silányabb beltartalmú levek ízvilágához szoktak. Végül az egyik lánc szerződött velünk, ám alighogy elkezdte árulni, kivonult az országból. A szerencse forgandó, de soha nem adjuk fel. Ettől is olyan izgalmas az élet a Kujáni Tanyán. Kádasi Bali Csaba A v

12 12 ÉLELMISZER FELDOLGOZÁS NAKlap Vágóhidak kontra vágópontok A vágóhidak és a vágópontok közötti különbséget még sokszor meg kell magyarázni. Annyit mindenki sejt, hogy az utóbbi szóösszetétellel a méretre utalnak az újkori szófejlesztôk. Mélyebbre ásva a témában azonban kiderül, hogy a törésvonal nem a nyelvészet, sokkal inkább a filozófia, pontosabban a gazdaságfilozófia mentén található. Éder Tamás, a NAK alelnöke szerint a magyar húsipar akkor mozdul el a holtpontról, ha a koncentrált, nagykapacitású vágóhidak és a lokális, egyedi termékek gyártóit kiszolgáló vágópontok egyaránt szárnyra kapnak. Van, aki indulattal csóválja a fejét, amikor felfedezi, hogy külföldi tőkehúst kínálnak neki a szupermarketben. Az egy dolog, hogy kevesebb az állat idehaza, de a vágóhídi és feldolgozói kapacitásunkkal is vannak problémák? Kétségtelen, hogy a kilencvenes évek óta drámaian csökkent a sertés állomány. 10 millióból disznóból maradt 3 millió, eközben a húsipar összezsugorodása lassabban ment végbe. Most az országban körülbelül évi hétmilliós a vágókapacitás. Nemzetközi összehasonlításban elaprózottan, elavult technológiájú üzemekben folyik a munka. Azt mondhatjuk, hogy a magyar húsipar XX. századi technológiával próbál helyt állni a XXI. században. Hogy milyen drámai a kép, arra hadd hozzak egy példát. Magyarországon körülbelül négy-négy és fél millió disznó kerül levágásra. Ez körülbelül annyi, mint amit Németországban - ahol évi hatvan-hatvanöt millió sertést vágnak- a negyedik legnagyobb húsipari cég teljesít. A probléma akkor válik világossá, ha hozzávesszük, hogy Németországban közel Új bio vágópont Berekfürdõn Hubai Imre tulajdonos, családi gazdálkodó az ünnepélyes átadáson elmondta: a vágópont és húsüzem évente 1000 szarvasmarha vagy 5000 sertés, valamint 250 ezer baromfi vágására és feldolgozására alkalmas. A Hubai család negyedszázada mûködõ biogazdaságában megvalósult üzem hosszú évek óta a legnagyobb beruházás a környéken, és a gazdaságon belül 10 új munkahelyet teremt és 75-öt segít megtartani. A vágópont a környékbeli családi gazdaságoknak nyújt értékesítési biztonságot azzal, hogy befogadja és feldolgozza a GMO mentes takarmányon nevelt állatokat. A 400 négyzetméter alapterületõ berekfürdõi üzem támogatható költsége 150 millió forint, melynek a felét uniós és állami támogatás fedezte. Fazekas Sándor földmûvelésügyi miniszter a megnyitón tartott beszédében arra emlékeztetett, hogy korábban a környék még a vágóhidak bezárásától volt hangos, alig maradt feldolgozó kapacitás. A most átadott létesítmény, amely élvezte a kormányzat támogatását, kielégítheti az õstermelõk, kistermelõk igényeit. Az egyszerûsített szabályozás a termékek piacra jutását segíti, egyben biztosítják a Nagykunságra jellemzõ ízek fennmaradását vágóhíd működik, közel ugyanannyi, mint amennyi vágási engedéllyel rendelkezik nálunk, jóllehet a levágott állatok létszámában tizenvalahányszoros a különbség. Miért baj ez? Nagy országnak nagy vágóhíd, kis országnak kisebb dukál. A vágás a mezőgazdaság nehézipara. Tömegáru, idegen szóval commodity jön be (sertés) és megy ki (félsertés, tőkehús). Mint majdnem minden tömegárunak, ennek is van tőzsdéje, így a tőkehús előállítója egy viszonylag transzparens, nyitott nemzetközi piacon versenyzik termékével. A versenyképességet viszont elsősorban az egy kiló húsra, a vágás során rárakódó költség dönti el. A szakemberek úgy látják, hogy ma a körülbelül legalább évi egymillió állatot befogadó vágóhidak lehetnek csak eredményesek a piacon. Nálunk ezt ma csak egyetlen cég tudja. A modern vágóhídon, precíziós, lézerrel irányított gépek segítségével állítják elő a standard minőségű terméket. Emellett a környezeti terhelés is kisebb egy kilogramm húsra vetítve, mert a hatékony üzemben kevesebb gáz és forró víz fogy, hatékonyabb a hűtés. Akkor hogyan boldogul Magyarországon az a közel 200 vágóhíd, amelyik nem jutott be a milliósok klubjába? Ez egy rendkívül bonyolult kérdés. Szakmai álláspontom az, hogy a magyar sertésvágó-iparban jelentős konszolidációs kényszer alakult ki. A kicsi és közepes méretű vágóhidak egy része az elmúlt évtizedben a meglévő versenyképességi problémáit részbe azzal kompenzálta, hogy tevékenységének egy részét áthelyezte az adómentes területre. A 27 %-os itthoni ÁFA miatt sokan nem tudtak ellenállni a szürke- és feketegazdaságból jövő csábításnak. Ez a helyzet viszont, a nem fair piaci verseny keretei között gátolta az ágazat egészének szükséges átstruktúrálódását. Konzerválta a helyzetet, miközben nem tudnak megnőni olyan cégek, amelyek így nemzetközileg is versenyképessé válhattak volna. Ennek következménye az is például, hogy a nagy üzletláncok a tőkehús egy részét nem Magyarországról, hanem például Lengyelországból vagy Németországból, esetleg Hollandiából szerzik be. A kiskereskedelmi láncok nem találtak ugyanis idehaza olyan vágóipari szereplőt, aki azonos minőségben, nagy mennyiségben, folyamatosan tudna szállítani az üzleteikbe. Azt persze nem lehet vitatni, hogy a hagyományos

13 NAKlap ÁLLATTENYÉSZTÉS 13 Támogatások fenntartása Ahhoz, hogy az utóbbi időszakban elindult kedvező folyamatok folytatódjanak a szarvasmarha- és juh ágazatokban, a termelők saját forrásain kívül szükség van a jelenlegi támogatási szint fenntartására és más külső források bevonására. Ellenkező esetben a fejlődés megtorpanására, majd újra negatív irányba fordulására lehet számítani. A MÁSZ számítása szerint a két ágazatnak 2015 és 2020 között évente mintegy 50 milliárd Ft termeléshez kötött (uniós és nemzeti) támogatásra lesz szüktakarmányon nevelkedett magyar sertés húsképlete jobb, mint az élelmiszeripari melléktermékekből, tudományosan összeállított koszton nevelkedőké. Ez nem válik előnyünkké? A tömegárunál sajnos nem, mert az ezt megvásárló átlagos fogyasztó nem kívánja, nem tudja megfizetni a különbséget. Mielőtt az a kép alakulna ki az olvasóban, hogy a húsiparban csak nagyüzemi méretekben lehet boldogulni, gyorsan szögezzünk le valamit. A tömegárunak tekintendő félsertés és tőkehús előállításánál van előnye a nagyobb méretnek, mert itt a végtermék nem márkázott, nem speciális tulajdonságú, így versenyképességében csak a költség, vagyis az ár számít. A feldolgozás, a készítménygyártás már egy másik terület. Itt az eltérő minőség, a speciális, a helyi hagyományoknak megfelelő ízesítés, a márkázás lehetőséget teremt a kisebb méretben való sikeres működéshez. Ilyen lehetőséget teremt az is, ha kis piaci rések igényeinek kielégítését célozza meg egy termelő, így bioterméket, vagy bizonyos összetevőktől mentes terméket készít. Kolbász és kolbász között, disznósajt és disznósajt között igenis van különbség, és ezt a fogyasztó érzékeli és hajlandó is fizetni érte. Ez teremt tehát lehetőséget a kisebb üzemeknek, így a vágópontoknak, amelyekben gyakran Javaslatok a kérõdzõk tartásának támogatására A kormány 2010 és 2014 között jelentôs erôfeszítéseket tett az állattenyésztési ágazatok talpra állítása, illetve megerôsítése érdekében. Ennek ellenére, a kitûzött célokhoz (növénytermesztési és állattenyésztési kibocsátás egymáshoz viszonyított arányának javítása, áfa csökkentése, állatlétszámok növelése, új munkahelyek teremtése, belsô piac visszaszerzése, új piacok kiépítése stb.), sajnos legfeljebb közeledni sikerült. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége üdvözli a kormány azon döntését, hogy az állattenyésztést a nemzetgazdaságon illetve a mezőgazdaságon belül, kiemelt ágazatként kezeli. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a szektor a vidéki munkahelyek megőrzésében, illetve újak teremtésében, a lakosság biztonságos és egészséges élelmiszer-ellátásában, valamint az ország külkereskedelmi aktívumának fenntartásában nagyon jelentős szerepet vállal. Elodázhatatlan fejlesztések Mind a szarvasmarha-, mind a juh ágazat komoly kihívások elé néz a következő években, ráadásul fajlagosan a legnagyobb munkaerő foglalkoztató állattenyésztési szektorokról van szó ben megszűnik az uniós tejkvóta rendszer, az eddigieknél kiélezettebb és hektikusabb tejpiacra lehet számítani. A húsmarha- és juh ágazatok kibocsátását, illetve export képességét számos tényező nehezíti: kiszámíthatatlan keleti piacok, befejezetlen mentesítési programok, elavult, felújításra szoruló épületek, technológiák és tenyésztés-szervezési infrastruktúra stb. Annak érdekében, hogy az elmúlt négy év pozitív eredményeit meg tudjuk őrizni, és az ágazatok stabil fejlődési pályára kerülhessenek, további jelentős fejlesztésekre van szükség. kis feldolgozó üzem is működik. Helyben van, bioárut, hagyományos íz világot képviselő termékeket kínálhat, vagy a háztáji vágások számára biztosít megfelelő, higiénikus hátteret. Minőségi alapanyagból minőségi terméket állít elő. Azt gondolom, hogy ezen a piacon még van fejlődési lehetőség, hiszen nő a speciális termékek iránti kereslet. Tehát nem vágóhíd vagy vágópont az eldöntendő kérdés, mert mindkettőre van igény, utóbbiból megyénként talán maximum három vagy négy lenne az ideális. Ugyanakkor viszont korszerű, nagyteljesítményű vágóhidak is kellenének, amelyek a nemzetközi porondon is megállják a helyüket, különben a hazai vágóállat állomány növekedéséről szóló tervezgetés merő illúzió marad. Kádasi Bali Csaba sége. Szektorok szerinti bontásban ez azt jelenti, hogy a tej- borítéknak legalább 23; a húsmarha borítéknak legalább 17; a kiskérődző (juh+kecske) borítéknak pedig legalább 8,5 milliárd Ft nagyságrendet kell elérnie. Ez a jelenlegi támogatottsági szint megőrzését, a kiskérődző ágazat esetén pedig érzékelhető növekedést tenne lehetővé. Egyszerűsítés Az adminisztrációs terhek csökkentése (mind a termelői, mind a hatósági oldalon), és az átláthatóság javítása érdekében, elengedhetetlen a jelenleg futó 13 féle termeléshez kötött támogatási jogcím összevonása és egyszerűsítése. Ennek tükrében fajlagosan és jogcímekre vetítve a MÁSZ az alábbi támogatási összegeket javasolja 2015-től: - tejtermelés: 117 eft/tehén - anyatehén (nemzeti+uniós együtt): 95 eft/tehén, ill. 8 hónapnál idősebb üsző - vágóbika: 40 eft/ 9 hónál idősebb bika - anyajuh+anyakecske: 9 eft/anyajuh ill. anyakecske További lehetőségek A nemzeti kiegészítő támogatások lehetőséget valamennyi ágazatra vonatkozóan javasoljuk tovább vinni. Anyatehén támogatás esetén lehetőség van egy jelentősebb boríték képzésére, ennek maximális kihasználását indítványozza a MÁSZ. A területi érzékenységből adódó gazdálkodási hátrányokat vidékfejlesztési forrásból javasoljuk kompenzálni (gyepterületek támogatásának legeltetett állatok tartásához kötése). A fehérjenövények támogatási jogcíme esetén indokoltnak tartjuk megkülönböztetni a szemes és a szálas fehérjenövényeket. Ez utóbbiak közé valamennyi, a kérődzők takarmányozásában jelentős szerepet betöltő pillangós felvételét, továbbá a támogatás feltételéül, a kérődző állatok tartását javasoljuk. Wagenhoffer Zsombor

14 HIRDETÉS ANemzetiAgrárgazdaságiKamaraNonprofitKftje általnyújtottszolgáltatások I.TÁPANYAGGAZDÁLKODÁSITERVKÉSZÍTÉS A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nonprofit Kftje az elmúlt évekhez hasonlóan, továbbra is vállalja az FM ajánlásával aproplantaprogrammalakörnyezetésköltségkíméltrágyázásiszaktanácsadáselkészítését. AzAKGhozkapcsolódóankötelezelírásatalajvizsgálatraalapozotttápanyaggazdálkodásitervelkészítése. DÍJAINK: Szántóföldikultúrákesetén: 260Ft+ÁFA/ha Ezenfelül: Szántóföldizöldségnövényekre: 700Ft+ÁFA/ha 500Ft+ÁFAalapdíj Szlültetvényre: 1500Ft+ÁFA/ha fizetend, Gyümölcsültetvényekre: 1000Ft+ÁFA/ha táblánként. Atervelkészíttetéséhezszükségesfbbadatok: azelzetestalajvizsgálatieredmények talajjavítási,trágyázási,növénytermesztésiadatok ültetvényekeseténlevélanalízis II.ÚMVPKÖTELEZÉSEGYÉBKÉPZÉSEK ANemzetiAgrárgazdaságiKamaraakkreditáltfelnttképzésiintézményeaBácsAgrárházNonprofitKft. ARANYKALÁSZOSGAZDA B kategóriásjogosítvány, háziorvosiigazolás, 8.osztályelvégzése ÚMVPKötelezképzések Kell létszám esetén kihelyzett 14 órás képzéseket indítunkazalábbijogcímekbl: AgrárkörnyezetgazdálkodásikifizetésekII. Beruházásokazállattenyésztésben NATURA2000kifizetések (gyepterületekenéserdgazdálkodóknak) A megrendelt és az adatlapot letölthetik a honlapról, vagy kérhetik munkatársainktól! Továbbitájékoztatásafalugazdászoknál,vagyahonlapon feltüntetetttovábbielérhetségekenkérhet. tanfolyamokatindítszikezdésselaterületiigazgatóságokegyüttmködésével. Aképzésdíja: ,Ft Aképzésdíjátazstermeliésmezgazdaságivállalkozóiigazolvánnyalrendelkezk asikeresvizsgátköveten teljes összegbenvisszaigényelhetikazmvhtól.aképzésidíjtartalmazzaavizsgadíjatis. Jelentkezésifeltételek: Ajelentkezésilapokatletölthetik awww.bacsagrarhaz.hu honlapról,vagykérhetikmunkatársainktól! , Akkreditáltképzések Saját fejlesztés 40 órás képzéseinket ígény esetén indítjuk azalábbitémakörökben: Gyógyésfszernövénytermesztésiismeretek Alternatívjövedelemszerzés Kistermeliélelmiszertermelés,elállításés értékesítésismeret Felnttképzésinyilvántartásiszám: ,Intézményakkreditációslajstromszám:AL0299

15 NAKlap DOKUMENTUM 15 Legyen érték az üzleti tisztesség! A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Üzleti Etikai Szabályzata Bevezetés A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló évi CXXVI. törvény 14 (2) bekezdése értelmében az Agrárgazdasági Kamara az üzleti forgalom biztonsága és a tisztességes piaci magatartás megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében a) az érintett szervezetek bevonásával kidolgozza a tagjai tisztességes piaci magatartására és tisztességes kereskedelmi gyakorlatára vonatkozó etikai szabályokat; b) figyelemmel kíséri az etikai szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényekben meghatározott, a tisztességtelen verseny és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: Kamara) Alapszabályban is megfogalmazott célkitűzése szerint a Kamarának vallania kell, hogy aktívan közreműködik a rendezett piaci viszonyok kialakításában, fenntartásában, tevékenységével a tisztességes gazdálkodókat segíti! Az agrárgazdaság területén működő különböző gazdasági súllyal rendelkező vállalkozások közötti érdekérvényesítési egyensúly kialakítása, fenntartása a Kamara szintén egyik fontos célkitűzése. A Szabályzat abból indul ki, ami jogszerűtlen, az egyben etikátlan is, ami pedig etikátlan, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy egyben jogszerűtlen is. Viszont sem a társadalom, sem a gazdaság nem működhet megfelelő etikai normák hiányában, hiszen a jog nem tud minden etikai kérdést saját szabályrendszerébe illeszteni. Az Országos Küldöttgyűlés azonban a Kamara több százezres tagsága nevében rendelkezik azzal a felhatalmazással, hogy elsősorban saját tagságára kiterjedően kialakítsa az üzleti etika irányt mutató szabályrendszerét, és az általa kialakított rendben érvényt is tudjon szerezni a közösen kialakított elvárásoknak. A Szabályzat az önkéntes jogkövetésre alapozva az érdekek és az értékek egyensúlyát tartja elsődlegesen szem előtt. A Szabályzathoz kapcsolódó eljárási szabályok elsősorban az érintettek közötti együttműködés és a megegyezés elősegítését tartják követendőnek, a taggal szemben alkalmazható sajátos eszközrendszer is ezen cél megvalósulásának van alárendelve. A Szabályzat, valamint az ahhoz kapcsolódó Etikai és Fegyelmi Eljárási Szabályzat a jog elsődlegességét szem előtt tartva nem teszi lehetővé etikai eljárás megindítását, a már megindított eljárás folytatását olyan ügyben, amelyben bíróság, vagy más hatóság előtt eljárás van folyamatban, illetve e kérdésben már döntött. Arra viszont lehetőséget kell teremteni, hogy a vitatkozó felek igénybe vehessék a Kamara által nyújtott vitarendezési lehetőségeket, ezzel is megelőzve egy hosszadalmas és költséges bírósági vagy más eljárást. Az elmúlt évek világgazdasági, valamint nemzetgazdasági folyamatai egyre erőteljesebben vetették fel azt a kérdést is, hogy a gazdasági folyamatok szabályozási mechanizmusát mennyire lehet kizárólag a piac önszabályozási mechanizmusára alapozni, vagy szükséges-e igénybe venni alternatív, az állami, közhatalmi eszközöket is igénybe vevő gazdaság-szabályozási eszközöket. A Kamara megalakulásával, és a részére biztosított részben közhatalmi, részben önszabályozási jellegű jogkörökkel a jogalkotó e kérdésben úgy foglalt állást, hogy a kötelező kamarai tagság keretei között az érintettek, így az élelmiszerlánc összes szereplője számára az agrárgazdasági tevékenységet folytatók üzleti etikai szabálya megalkotásának a lehetőségével e területen is biztosítja az önszabályozás lehetőségét. Az üzleti etikai szabályok megalkotásának szükségessége az Európai Unió különböző szervezetei előtt is felvetődött, melynek eredményeként a témában ajánlás megfogalmazására is sor került. Az Országos Küldöttgyűlés az Üzleti Etikai Szabályzat elfogadásával egyidejűleg kinyilvánítja azon álláspontját is, miszerint a Kamara tagjai vonatkozásában egyetért az élelmiszer ellátási láncban működő vállalkozásokra megállapított ajánlásban foglalt azon, az EU által is meghatározott általános alapelvekkel is, miszerint: 1. A szerződő felek vállalkozások közötti kapcsolataikban mindig szem előtt tartják a fogyasztók érdekeit és az ellátási lánc általános fenntarthatóságát. A szerződő felek biztosítják, hogy az ellátási láncban a termékek forgalmazása a lehető legnagyobb hatékonysággal és az erőforrások optimalizálásával történjen. 2. A szerződő felek független gazdasági jogalanyok, akik tiszteletben tartják egymás jogait a saját stratégia és üzletpolitika kialakítására, ideértve az önálló döntés szabadságát arra vonatkozóan, hogy egy megállapodást megkötnek - e vagy sem. 3. A szerződő felek egymással szemben felelősségteljesen, jóhiszeműen és kellő szakmai gondossággal járnak el.

16 16 DOKUMENTUM NAKlap Az ajánlás további egyedi üzleti etikai elveket is meghatároz: 1. A felek a megállapodásokat írásban kötik meg, kivéve, ha az kivitelezhetetlen, illetve ha a szóbeli megállapodás mindkét fél számára elfogadható és megfelelő. A megállapodásoknak egyértelműnek és átláthatónak kell lenniük, és a lehető legtöbb lényeges és előre látható elemre ki kell terjedniük, ideértve a megállapodás megszüntetésével összefüggő jogokat és eljárásokat. 2. A szerződő felek a szerződés feltételeit egyoldalúan nem módosíthatják, kivéve, ha a felek ebben a lehetőségben, illetve annak körülményeiben és feltételeiben előzetesen megállapodtak. A megállapodásokban rendelkezni kell arról az eljárásról, amely révén az egyik szerződő fél egyeztetést folytathat a másik féllel a megállapodás teljesítéséhez, illetve az előre nem látható körülmények miatt szükséges módosításokról, ahogyan ezt a megállapodás előírja. 3. A megállapodásokat be kell tartani. 4. A felek a versenyjogi és egyéb vonatkozó jogszabályok szigorú betartásával bocsátják az információkat a másik fél rendelkezésére, és megfelelő gondossággal biztosítják, hogy a másik fél rendelkezésére bocsátott információ helyes és nem félrevezető legyen. 5. A felek az információkat bizalmasan kezelik, kivéve, ha az információk már nyilvánosságra kerültek, illetve ha azokat a fél önállóan, jogszerűen és jóhiszeműen szerezte be. A bizalmas információkat a fogadó fél kizárólag arra a célra használhatja fel, amely célból azokat a tudomására hozták. 6. Az ellátási láncban részt vevő szerződő felek vállalkozói kockázataikat maguk viselik. 7. A szerződő felek nem folyamodnak fenyegetéshez annak érdekében, hogy jogosulatlan előnyhöz jussanak vagy indokolatlan költségeket a másik félre hárítsanak. A Szabályzat elfogadásával a Kamara egyben kinyilvánítja azon álláspontját is, hogy a gazdasági és üzleti kapcsolatokban is érvényesülnie kell a fenntarthatóság elvének. Magyarország az Alaptörvényben foglaltakkal is összhangban védi a környezetet, a természetet, természeti erőforrásainkat. A Kamara álláspontja az, hogy a fenntarthatóság követelménye megköveteli az ezen a területen meglevő értékek és érdekek közötti kiegyensúlyozott viszonyrendszer kialakítását, fenntartását. A Szabályzat az első sorban az élelmiszerlánc szereplőire kidolgozott alapelveket elfogadva a hazai jogrendhez, továbbá kamarai tagság összetételéhez és igényeihez is igazodóan állapítja meg, illetve részletezi az agrárgazdasági tevékenységet folytatók üzleti etikai normáit. A Szabályzatban foglaltak hatálya viszont nem érinti az élelmiszerlánc azon szereplőinek a tevékenységét, akik, amelyek nem tagjai a Kamarának. A Szabályzat megalkotásának elsődleges célja meghatározni azokat az alapvető üzleti etikai szabályokat, amelyek betartása a Kamara minden tagjától, illetve a Kamarával együttműködő szervezetektől, személyektől elvárható, továbbá annak elősegítése, hogy megfelelő etikai értékrend, piaci magatartáskultúra alakuljon ki, így is támogatva a tisztességesen eljáró kamarai tagokat a piaci versenyben, a fogyasztói érdekek kielégítésében. A Kamara a maga sajátos eszközeivel így különösen a gazdaságra vonatkozó szabályozási viszonyok átalakításának kezdeményezésével, és más, a kamarai önkormányzatiságból eredő eszközök hatékony alkalmazásával fel kíván lépni a korrupció, valamint a fekete és szürke gazdaság ellen! A Szabályzat a Magyarország területén agrárgazdasági tevékenységet folytató kamarai tagok számára a jogszabályi előírásokon túlmutató, önként vállalt szakmai-üzleti etikai normaként kíván szolgálni, melynek alkalmazásával elő kívánja segíteni az üzleti bizalmon és kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolatok fejlődését. A Kamara fontos feladatának tekinti a Kárpát-medencei magyar gazdákkal, gazda szervezetekkel való szoros gazdasági együttműködés kialakítását is. Amennyiben e gazdák, gazda szervezetek önkéntes döntésük alapján a Kamara pártoló tagjaivá válnak, magyarországi agrárgazdasági tevékenységük során a Szabályzat előírásaira is figyelemmel kell lenniük. A Szabályzat annak felismerése nyomán született, hogy az üzleti élet valamennyi mozzanatát, a piaci szereplők minden cselekvését hatékonyan nem lehet kizárólag jogi eszközökkel szabályozni. Az elvárható üzleti magatartásra vonatkozó szabályok rögzítésével a Szabályzat egyben iránymutatást kíván adni az egyes termékpályák szereplőinek. A Szabályzat általános előírásait később megalkotandó Szakmai Üzleti Etikai Szabályzatok fogják még teljesebbé tenni, így ezek későbbi megalkotásával létrejön a Kamara egységes Üzleti Etikai Kódexe. Az Országos Küldöttgyűlés fontosnak tartja, hogy az egyes termékpályák szereplői üzleti tevékenységük során lelkiismeretesen és szakszerűen járjanak el, vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítsék, jó szándékú üzleti magatartást tanúsítsanak, gazdasági tevékenységüket a kölcsönös együttműködés szellemében úgy folytassák, hogy az ne legyen ellentétes az üzleti erkölcs és tisztesség követelményeivel, az üzleti szokásokkal. A megkötött szerződéseket teljesíteni kell! A Kamara tudatosan vállalt gazdaságpolitikai célkitűzése annak támogatása, segítése, hogy a Magyarországon megtermelt áruk minél nagyobb feldolgozottsági szintet érjenek el, és így kerüljenek piacra. A világ élelmiszergazdasága előtt álló kihívásoknak csak így lehet hosszú távon megfelelni. Az agrárgazdaság szereplői előtt álló egyik legnagyobb kihívás egy új típusú, a gazdasági érdekek kölcsönös figyelembe vételén alapuló integrációs rend kialakítása. Ezen feltételeket csak rendezett piaci körülmények között lehet teljesíteni. A Kamara a Magyarországon működő minden agrárgazdasági tevékenységet folytatótól elvárja, hogy gazdasági tevékenységüket ezen célkitűzések figyelembe vétele mellett folytassák. Az Országos Küldöttgyűlés a Szabályzat elfogadásával kinyilvánítja határozott elvárását is, hogy a kamarai tisztségviselők, akik a tagság bizalmából és a tagság nevében nyilatkozatokat tesznek, ügyeket intéznek, álláspontot képviselnek, mind üzleti mind választott tisztségükből eredő tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az etika írott és íratlan szabályainak betartására. A Szabályzathoz szorosan kapcsolódik a Kamara Etikai és Fegyelmi Eljárási Szabályzata. Az így megalkotandó két szabályzat fogja tartalmazni az alapvető szakmai és eljárási szabályok egységes rendjét, amely már figyelemmel van az időközi jogszabályi változásokra is. A Szabályzat végleges szövegének összeállítása alkalmával arról

17 NAKlap DOKUMENTUM 17 véleményt nyilváníthattak az illetékes kamarai önkormányzati szervek, valamint mindazon partner szervezetek, amelyek a Kamarával stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek. Mindezekre figyelemmel a Kamara Országos Küldöttgyűlése a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 19. (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva továbbá figyelemmel a Tv. 14. (2) bekezdés c) pontjában foglaltakra, a Kamara Üzleti Etikai Szabályzatát az alábbiak szerint állapítja meg: I. Általános rendelkezések 1. A Szabályzat hatálya kiterjed: a) a Kamara tagjára, b) a Kamara pártoló tagjára, amennyiben Magyarország területén folytat agrárgazdasági tevékenységet, c) a Kamarával együttműködési megállapodást kötő szervezetekre, amennyiben a megállapodás a Szabályzatban foglaltak, vagy azok egy része alkalmazását tartalmazza, d) a Kamara ügyintéző szervezetére. 2. A tisztességes üzleti magatartás a tagság részéről feltételezi a jogkövető magatartást. A Szabályzatban megfogalmazottak nem jelenítik meg az agrárgazdasági tevékenységhez tartozó valamennyi termékpályán elvárható és tiltott magatartások teljes és tételes felsorolását, ugyanígy a Szabályzatban, valamint az ahhoz kapcsolódó Szakmai Üzleti Etikai Szabályzatokban szereplő tiltott üzleti magatartások összessége sem meríti ki az etikátlan magatartások minden formáját. 3. A megfogalmazott magatartási normák, elvárások és tilalmak kizárólag a tisztességes piaci magatartásra vonatkozóan értelmezhetőek, iránymutatást adnak a vállalkozások számára és az eljáró etikai bizottságok értékítéleteit segítik. A Szabályzatban megfogalmazott elvárások nem jelenítik meg az etikus magatartások tételes, teljes felsorolását, ugyanígy a Szabályzatban szereplő tilalmazott magatartások összessége nem meríti ki az etikátlan magatartás minden formáját. 4. A Szabályzat értelmezésére az azt mind szó szerint, mind szellemében alkalmazó eljáró etikai bizottságok és más testületek jogosultak. 5. A Szabályzat nyilvános, azt a Kamara internetes honlapján közzé kell tenni. Ezen túlmenően a Kamara minden rendelkezésére álló lehetőségével támogatja, hogy a Szabályzat megfelelő nyilvánosságot kapjon, ezáltal is segítve annak érvényesülését, a benne foglaltak általános elfogadását. 6. A Kamara valamennyi tisztségviselőjétől elvárható, hogy az általuk folytatott gazdasági tevékenység során a Szabályzatban foglaltak betartására különös figyelmet fordítsanak. Ennek keretében kívánatos magatartás, hogy az eljáró tisztségviselők tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely az általuk ellátott tisztségre hivatkozással akár közvetlenül, akár közvetve előnyt biztosítson saját maguk, illetve az általuk képviselt vállalkozás számára. Ugyanezen elveket kell alkalmazni minden olyan szolgáltatás esetében is, melynek megrendelője a Kamara, vagy a Kamara tulajdonában álló gazdasági társaság. Az e személyek által elkövetett etikai vétség a szigorúbb megítélés alá esik. 7. A Kamara tisztségviselőjétől elvárható továbbá, hogy tisztségéből eredő feladatait, részrehajlástól mentesen, a kamarai tagság összérdekeinek figyelembe vétele mellett lássa el. Az eljáró etikai bizottság esetileg állapítja meg, hogy a tisztségviselő magatartása megsértette-e ezen követelmény betartását. 8. A Szabályzat az etikai normák általános kereteit állapítja meg. Az Országos Etikai Bizottság illetékes országos kamarai osztályok valamint más szakmai szervezetek kezdeményezésére az Ügyvezető Elnökség egyetértése esetén az egyes termékpályák sajátos etikai kérdéseit szabályozó Szakmai Üzleti Etikai Szabályzatot fogadhat el. Ebben az esetben a Szabályzatot és a Szakmai Üzleti Etikai Szabályzatot együttesen kell alkalmazni. 9. Szakmai Üzleti Etikai Szabályzat hiányában az etikai eljárás során szükség szerint kikérhető az érintett szakmai érdekképviselet álláspontja is. Az etikai eljárás során az elismert szakmaközi szervezet véleményét minden esetben ki kell kérni. 10. Amennyiben a Szabályzat, vagy a Szakmai Üzleti Etikai Szabályzat másképp nem rendelkezik, az azokban használt egyes kifejezések értelmezésére elsősorban a) a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény, b) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény, c) a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény, d) a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló évi CXXVIII. törvény, e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény, f) a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvény, g) a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény valamint ezen törvények felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályok, továbbá h) a Magyar Élelmiszerkönyv fogalmi rendelkezései és a hivatkozott jogszabályok mindenkor hatályos fogalmi rendszere az irányadó. A Szakmai Üzleti Etikai Szabályzat további jogszabályi hivatkozásokat állapíthat meg. 11. Annak elbírálására, hogy adott üzleti magatartás megfelel-e a Szabályzat, valamint a Szakmai Üzleti Etikai Szabályzat előírásainak, a 10. pontban felsorolt jogi normák által nem szabályozott kérdésekben az egyes megjelöléseknek, kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve az adott termékpálya szereplői közötti általánosan elfogadott jelentése, valamint az eljáró etikai bizottság állásfoglalása az irányadó. II. A Kamara tagja által folytatott agrárgazdasági tevékenységre vonatkozó általános üzleti etikai normák A) Az üzleti etika általános alapelvei 1. A Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, hogy a) vállalkozását az üzleti etika és az üzleti szokások szerint működtesse; b) mind az írásban mind a szóban vállalt kötelezettségeit lelkiismeretesen és szakszerűen teljesítse; c) tevékenységét partnereivel, megrendelőivel, vevőivel, stb. a kölcsönös együttműködés szellemében folytassa; d) az üzleti partnerek felé adja meg az őket megillető tiszteletet;

18 18 DOKUMENTUM NAKlap e) vállalkozói tevékenysége során tartsa tiszteletben az általános emberi értékeket, a nemzeti hagyományokat, a természeti és társadalmi környezetet; f) az üzleti viták tárgyalásos rendezésénél legyen figyelemmel a Szabályzat, valamint a Szakmai Üzleti Etikai Szabályzat ajánlásaira; g) mind a szerződés megkötésekor, mind pedig annak teljesítésekor törekedjen az üzleti bizalom megteremtésére, fenntartására. 2. A Kamara tagjától nem csak a jogkövető, hanem az etikus magatartás is elvárható. A Szabályzat szellemiségével ellenkezik, ha a jogszerűségre hivatkozva a Szabályzatban, illetve a Szakmai Üzleti Etikai Szabályzatban rögzített etikai normák sérülnek. 3. A Kamara tagjától, valamint választott tisztségviselőjétől elvárható, hogy világossá tegye a nevében, megbízása alapján eljáró személyek eljárásának alapját és megbízásuk terjedelmét. 4. A Kamara tagjaitól elvárható magatartás, hogy a saját üzleti vállalkozásuk részére megállapított etikai szabályok alkalmazásánál legyenek figyelemmel a Szabályzat, valamint a Szakmai Üzleti Etikai Szabályzat előírásaira, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az alkalmazásukban, vagy képviseletükben eljáró személyek, valamint üzleti partnereik az azokban foglaltakat megismerjék, betartsák. 5. A Kamara tagjától elvárható, hogy munkavállalóit méltányos feltételekkel foglalkoztassa. 6. A Kamara tagjától ide értve az egymással integrációs-, kooperációs-, vagy koordinációs kapcsolatban résztvevőket is elvárható üzleti magatartás, hogy egymással a kölcsönös egyenjogúság alapján működjenek együtt. 7. A Kamara tagjától elvárható, hogy személyes etikus magatartás tanúsításával vegyen részt a szakmai hagyományok megőrzésében. 8. Etikátlan, ha a Kamara tagja, a rendkívüli gazdasági-, természeti-, vagy egyéb okok miatt hátrányos helyzetben levő versenytársával-, üzleti partnerével szemben, e körülményt egyoldalúan, saját előnyére használja ki. 9. Etikátlan a jogos követelések behajtásának megakadályozása céljából az egyébként rendelkezésre álló anyagi eszközök, források eltitkolása. 10. Etikátlan minden olyan nyilatkozat vagy más magatartás, amely egy adott kamarai tag vagy közösség szakmai jó hírét alapos ok nélkül sérti, veszélyezteti, vagy bármilyen más módon kétségbe vonja. 11. Etikátlan jogszabály, hatósági határozat, vagy bármely, a megállapodás megkötésénél figyelembe vett más dokumentum szándékosan félrevezető értelmezése. 12. Etikátlan az ügylet jellegére, vagy az ügyletkötés körülményeire tekintettel az adott partner által átlagos feltételek mellett át nem látható, olyan jogi konstrukció kínálása, amelynek alkalmazásával a másik felet veszélybe sodorhatják, részére előre nem látható hátrányt okozhatnak, a jogos igények érvényesítését akadályozhatják, kivéve, ha e körülményt a másik szerződő fél felismerte, vagy felismerhette volna. 13. Etikátlan ugyanazon felek között az egymással összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó szerződések annak érdekében történő szétválasztása, hogy az egyik szerződő felet akár a teljesítés, akár az igény érvényesítés szempontjából indokolatlanul előnyös vagy indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza. B) Szerződéskötés, kötelezettségvállalás 1. A Kamara tagjától elvárható, hogy csak olyan feladat teljesítésére vállaljon kötelezettséget, melynek teljesítésére a tőle elvárható gondos előkészítés után képes, illetve ne tegyen olyan feladat teljesítésére irányuló nyilatkozatot, amely annak megtételekor gondos előrelátás mellett megállapíthatóan nem, vagy nem megfelelően teljesíthető, továbbá csak olyan feladatot vállaljon, amelyre felkészült, illetve amelyet előreláthatóan tud és akar teljesíteni. 2. A Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, hogy a szerződései írásba foglalásánál törekedjen az áttekinthetőségre és az egyértelmű, érthető és pontos megfogalmazásokra. 3. Etikátlan az elvárható gondosság mellett megállapíthatóan a piac illegális szereplőivel, az engedély vagy más jogosultság nélküli vállalkozókkal megállapodásokat kötni és gazdasági kapcsolatokat építeni, továbbá olyan árukat és szolgáltatásokat beszerezni, felhasználni, értékesíteni vagy továbbadni, amelyek illegális, engedély vagy más jogosultság nélküli forgalomból, illetve közterhek meg nem fizetésére irányuló vagy azt eredményező, vagy eredményezhető közvetítői tevékenységből származnak, vagy ezt eredményezhetik. 4. Hosszú távú üzleti kapcsolat esetében etikátlan az az üzleti magatartás, amely a) az üzleti kapcsolatot alapos ok nélkül olyan időpontban szünteti meg, amely a partner számára nem biztosít elegendő felkészülési időt, továbbá ha b) az üzleti partnerrel alapos ok nélkül annak ellenére nem kötnek szerződést, hogy a másik fél a szerződés megkötéséhez szükséges előkészületeket már megtette, és erről a másik felet már értesítette, vagy a körülményekből következően e körülményről tudomása lehetett, és ebből a másik félnek kára származott. 5. Etikátlan az az üzleti magatartás, amely alapos ok nélkül elzárkózik a szerződés ide értve annak módosítását is írásba foglalása elől. C) A szerződés módosítása 1.. A Kamara tagjától elvárható, hogy szerződéskötéskor általában elvárható gondosság mellett új, nem ismert tényezők hatásaira hivatkozva a szerződés módosítását csak akkor kezdeményezze, ha az új körülmények a szerződéskötéskor még valószínűsíthetőek sem voltak. 2. Etikátlan a szerződésmódosítás kikényszerítése érdekében, szerződés megszegésének kilátásba helyezése, illetőleg szerződésszegő magatartás megvalósítása. 3. Etikátlan a szerződés olyan módosítása, amely annak tartalma vagy időpontja miatt nincs figyelemmel az érintett másik szerződő fél általa is ismert méltányos érdekeire. D) A szerződések teljesítése 1. A Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, ha a vállalt kötelezettségeit részben, vagy egészben nem tudja vagy késedelmesen tudja teljesíteni, akkor erről üzleti partnerét, megrendelőjét ésszerű időn belül, előzetesen, az okok szükséges mértékű feltárása mellett tájékoztassa és együttműködési kötelezettsége körében törekedjen a szerződésszerű teljesítés feltételeinek kialakítására. 2. A Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, hogy a

19 NAKlap DOKUMENTUM 19 teljesítést akadályozó ok felmerülését, vagy az arról való tudomásszerzést a lehető legrövidebb időn belül közölje a másik szerződő féllel. 3. A Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, hogy a vele szerződő felet a szokásos üzleti kockázat körébe nem tartozó, és általa ismert minden olyan körülményről (ide értve a következmény károkozás lehetőségét is) tájékoztassa, amely a szerződés teljesítése kockázatának megnövekedést eredményezi, vagy eredményezheti. Ebben az esetben a Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, hogy működjön együtt a másik szerződő féllel a szükséges intézkedések megtételében. 4. A Kamara tagjától ide értve az az integrációban, kooperációban résztvevőket is elvárható üzleti magatartás, hogy a kölcsönös egyenjogúság alapján működjenek együtt. 5. A Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, hogy tisztességes, a lényeges összefüggésekre kitérő, átlátható, egyértelmű, világos tájékoztatást adjon minden olyan körülményről, amely a szerződés teljesítését érinti. 6. Etikátlan, a megnövekedett kockázatú helyzetben a vagyon illetve a tartozások fedezetét szolgáló javak kivonása, más vállalkozásba történő átmentése és ennek következményeként olyan helyzet kialakítása, amely alkalmas a hitelezők, illetőleg más szerződő partnerek megkárosítására. 7. Etikátlan az egyik szerződő fél általi olyan üzleti magatartás, amely a másik szerződő felet megtéveszti a megállapodásban foglaltak saját maga által történő teljesítésére való képességről. Amennyiben a szerződés megkötésének időpontjában az általában elvárható gondosság mellett bármelyik szerződő fél teljesítési képességének kockázata felismerhető volt, vagy felismerhető lett volna, de ennek ellenére a megállapodást megkötötték, e körülményt az érintettek saját felróható magatartásának kell tekinteni. E) Vitarendezés 1. Etikátlan, ha a Kamara tagja az üzleti kapcsolataiban a vitarendezésre irányuló bármely eljárás indításával, abban való részvétellel visszaél. 2. Etikátlan, ha a kamarai tag a megegyezés szándéka nélkül, pusztán időhúzás céljából, vagy a másik fél jogérvényesítésének megakadályozására törekedve kezdeményez eljárást vagy vesz részt ilyen eljárásban. 3. A Kamara tagjától elvárható üzleti magatartás, hogy alapos ok nélkül ne utasítsa vissza a másik kamarai tag olyan ajánlatát, amely a Kamara által biztosított vitarendezési lehetőségek ide értve a Kamara mellett működő Állandó Választottbíróság eljárása iránti alávetést is igénybevételére irányul. 4. Etikátlan az a magatartás, amely bármely módon akadályozza a Kamara tagját, hogy a Szabályzat, illetőleg a Szakmai Üzleti Etikai Szabályzat alapján etikai eljárást indítson, ide értve azt az esetet is, ha a Kamara tagját az általa indított etikai eljárás miatt az eljárás alá vont személytől, vagy arra figyelemmel mástól hátrány éri. 5. Etikátlan a Kamara tagjának az a magatartása, amely az üzleti partnerrel fennálló vita eldöntése érdekében más tárgyú szerződéses kötelezettség teljes vagy részleges nem teljesítését helyezi kilátásba. F) A tisztességes verseny elveinek alkalmazása 1. Etikátlan olyan ígéret elfogadtatása, amelyet a hátrányban lévő fél valós üzleti akarata ellenére vállal. 2. Etikátlan, ha valótlan tájékoztatással a Kamara tagját érdekeivel ellentétes cselekedetekre ösztönzik. 3. Etikátlan a Kamara tagja által a nyilvánosság felhasználásával tett minden olyan tájékoztatás, amely az üzleti partnerek megtévesztését szolgálja. 4. Etikátlan az üzleti kapcsolatokban a tisztességes verseny elvei betartásának sérelmével az üzleti partnerek közötti hátrányos megkülönböztetés alkalmazása, vagy annak kilátásba helyezése. 5. Etikátlan a csalás, a megtévesztés, a szabálysértés vagy más törvénysértő módszerek alkalmazása a versenytársakra vonatkozó információk megszerzése céljából. 6. Etikátlan minden olyan adatszolgáltatás, vagy bármilyen adat nyilvánosságra hozatala, amely alkalmas a valós piaci folyamatok mesterséges befolyásolására. 7. Etikátlan a piacveszélyeztető árpolitika bármilyen formában történő tudatos és indokolatlan alkalmazása. G) Kapcsolat a közhatalmat gyakorló szervekkel, intézményekkel, személyekkel 1. Etikátlan a kormányzati-, illetve más közhatalmat gyakorló szervek, intézmények alkalmazásában álló személyek, illetve más tisztségviselők részére a szokásos, illetve az engedélyezett mértéket meghaladó mértékű üzleti ajándék vagy más juttatás nyújtása. H) Szolidaritás 1. A Kamara tagjától követendő vállalkozói magatartás a helyi közösségek, oktatási-, egészségügyi-, szociális ellátó-, sport-, kulturális-, művészeti intézmények és más, a közjót szolgáló szervezetek és törekvések önzetlen, a kamarai tag erejéhez mért támogatása. 2. A Kamara tagjától követendő vállalkozói magatartás a rendkívüli természeti körülmények megelőzésében, elhárításában, a következmények felszámolásában való, a kamarai tag gazdasági erejéhez mért részvétel, vagy más módon való közreműködés. Záradék Az országos küldöttgyűlés ezen Üzleti Etikai Szabályzatot a április 29-én megtartott ülésének 4/2014. (IV.29.) sz. határozatával fogadta el. Budapest, április 29. jegyzőkönyv-hitelesítő Győrffy Balázs levezető elnök jegyzőkönyv-hitelesítő

20 20 MUNKÁBAN A KAMARA NAKlap A becsületes õstermelõk érdekeit védi a NAK A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladatának tartja, hogy segítse a legális, átlátható gazdálkodást folytató tagjait. A NAK őstermelői tevékenységet végző tagsága a termék-előállítás és a lakossági jövedelemszerzés területén meghatározó szerepet játszik. A Kamara ezért támogatja egy olyan új őstermelői nyilvántartási és ellenőrzési rendszer kialakítását, amely védi a becsületes őstermelők érdekeit, és kiszűri azokat, akik az őstermelői igazolványt kizárólag adóelkerülésre és burkolt kereskedelemre használják. Ez a tevékenység ugyanis jelentősen torzítja a versenyt, rontja a valódi, legálisan működő (ős)termelők piaci pozícióit, és mindemellett megtévesztheti a fogyasztókat. A NAK a jövőben a kamarai kártyának is meghatározó szerepet kíván adni az őstermelői tevékenységet folytatók egyedi azonosításához. A piac tisztítása az élelmiszergazdaság más területein is elengedhetetlen, hiszen a fekete- és szürkegazdaság mértéke sok esetben már veszélyezteti a kamarai tagság derékhadát adó kis- és középvállalkozók érdekeit. Ez különösen megmutatkozik például a húsiparban. A feszültség feloldása érdekében a NAK kezdeményezi a nem legálisan működő élelmiszer-előállítók ellenőrzésének további fokozását. HIRDETÉS Minden, amit az agráriumról tudni kell! A A A - - A A - A A - - A A - - A - A - A - A Magar Mezgazdaág t

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések Horváth István Kiemelt programokért felelős miniszteri biztos, Országgyűlési képviselő Gödöllő, 2015. 05.05. 1 2012 augusztus 30-án Magyarország Kormánya

Részletesebben

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt.

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 25. Hírlevél TERMÉNYPIACI

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek

A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek Dr. Vásáry Miklós Földművelésügyi Minisztérium, Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. december 3. Helyzetkép Megnevezés

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05.

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05. Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés Kecskemét, 2015.02.05. Az agrár- és vidékfejlesztés új rendszere Magyarországon Közös Agrárpolitika I. pillér közvetlen támogatások (uniós

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség.

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/15

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

MVH hírlevél 59. szám, 2013.január 28

MVH hírlevél 59. szám, 2013.január 28 MVH hírlevél 59. szám, 2013.január 28 Ön a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal hírlevelének 59. számát olvassa. Hírlevelünkben az elmúlt hét legfontosabb agrártámogatásokhoz kapcsolódó információit

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA Budapest 2012. december 5. A MOSZ 2012. december 5-i közgyűlésének állásfoglalása A Közgyűlés az országos

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

Ön tudja már, ki lesz az utóda?

Ön tudja már, ki lesz az utóda? Ön tudja már, ki lesz az utóda? és elkezdte felkészíteni? 2013.február.28. Tömör László, a Budapest Bank agrárszakértője A kutatásról A kutatást a TÁRKI végezte a Budapest Bank megbízásából 2012. szeptemberében,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető HÍR BB elnök FM Eredetvédelmi Főosztály OMÉK - HÍR Gála 2015. szeptember 24. Védjegyek

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány Kezdetek A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) kormányrendelet meghatározta a mezőgazdasági

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Piaci intézkedések 2015-2020

Piaci intézkedések 2015-2020 Piaci intézkedések 2015-2020 Tarpataki Tamás agrárpiaci főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Fiatal Gazda Konferencia, 2015. február 27. KAP kiadások alakulása 1980-2020 (folyó árakon) 70 60 EU-10

Részletesebben

Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés

Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés 1. Oroszország számokban 2. Oroszország mezőgazdasága 3. Oroszország és a WTO 4. Orosz magyar mezőgazdasági kapcsolatok 5. Hivatalos látogatások Magyarországról

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejleszt kfejlesztési si Egyesület bemutatkozása az ECOSYAL tükrében Bemutatkozás A Börzsöny lábainál, a Duna és az Ipoly által határolt terület 17 település Verőcétől Bernecebarátiig

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

Minőségi szakosodás a környezettudatosságért Helyi termék előállítás és forgalmazás jogszabályi keretei

Minőségi szakosodás a környezettudatosságért Helyi termék előállítás és forgalmazás jogszabályi keretei Minőségi szakosodás a környezettudatosságért Helyi termék előállítás és forgalmazás jogszabályi keretei Hutflesz Mihály ügyvezető Győr, 2012. november 9. A helyi termék k fogalma A helyi termék k fontossága

Részletesebben

MAGOSZ ÉFOSZ FruitVeB VHT BTT Kisgazda Polgári Egyesület. HANGYA Országos Erdészeti Egyesület MEGOSZ GOSZ MADOSZ Országos Magyar Méhészeti Egyesület

MAGOSZ ÉFOSZ FruitVeB VHT BTT Kisgazda Polgári Egyesület. HANGYA Országos Erdészeti Egyesület MEGOSZ GOSZ MADOSZ Országos Magyar Méhészeti Egyesület TÓSZEGI-FAGGYAS KATALIN A háztáji és konyhakerti gazdálkodást segítő kamarai rendszer Karcag, 2013. november 15. Az előadás felépítése 1. NAK - tevékenységek, szolgáltatások 2. Vidékfejlesztési területek

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 3/2010.

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

KÖSZÖNTÖM A KÁRPÁT MEDENCEI AGRÁRFEJLESZTÉSI FÓRUM, ILLYEFALVA 2015. RÉSZTVEVŐIT.

KÖSZÖNTÖM A KÁRPÁT MEDENCEI AGRÁRFEJLESZTÉSI FÓRUM, ILLYEFALVA 2015. RÉSZTVEVŐIT. KÖSZÖNTÖM A KÁRPÁT MEDENCEI AGRÁRFEJLESZTÉSI FÓRUM, ILLYEFALVA 2015. RÉSZTVEVŐIT. II. AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉK FOGALOM KÖRE: - ökológiai termék az egyetemes világ produktuma - biotermék az élő szimbóluma -

Részletesebben