Kzetek csoportosítása
|
|
- Anikó Gulyás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kzetek csoportosítása sa Eruptív v (magmás) Üledékes (szediment( szediment) Átalakult (metamorf)
2 Üledékes kzetek keletkezése Képzdésüknek négy szakasza van - valamilyen kzet elpusztul, oldódik, elmállik - a mállott kzetek szállítódnak - a mállott anyag lerakódik - kialakul az üledékes kzet (diagenezis) diagenezis során a leülepedett anyagból kialakul egy új kzet a diagenezis tényezi: nyomás, hmérséklet, id, átkristályosodás üledékes kzetek részeit gyakran cementálják konkréciók
3 Üledékes kzetek keletkezése A hmérséklet és a nyomás alárendelt szerepet játszik Az ásványképzdés vízb oldatban történik Ható tényezk: ionkoncentráció, redox-viszonyok, oldat áramlási sebessége
4 Üledékes kzetek csoportosítása Törmelékes (mechanikai elegyrészekbl álló) üledékes kzetek Vegyi eredet üledékes kzetek Lagúna üledékek (evaporitok) Szerves (biogén) eredet üledékes kzetek
5 Törmelékes kzetek Az eredeti kzet kisebb-nagyobb darabjaiból állnak Két csoportjuk van Laza törmelékes kzetek Összeálló törmelékes kzetek
6 Laza törmelékes kzetek Elkülönítésük szemcsenagyság alapján Magyar Európai Amerikai durva törmelék pszefit rudit homok pszammit arenit iszap pelit lutit
7 Laza törmelékes kzetek Osztályozásuk - Atterberg alapján: > 200 mm tömb mm kavics (durva kavics) 2-20 mm murva (finom kavics) 0,2-2 mm homok (durva homok) 0,02-0,2 mm homok liszt (finom homok) 0,002-0,02 mm iszap < 0,002 mm agyag
8 Kavics Keletkezése: vízben való görgetés hatására legömbölyödött (2-200 mm) Alak: összetétel, megtett úttól függ (gömböly, korong) (Kvarc kavics) Folyó osztályozza (sebesség, esés) Elfordulás: fleg s-duna kavicstelepei (Mosonmagyaróvár, Gyr, Budapest, Sümeg), Rába (Rábaköz, stb.) Felhasználás: építipar, vízadó réteg (ivóvíz)
9 Homok 0,02-2 mm nagyságú szemcsék Összetétel: kvarc (70 %), földpátok, muszkovit (kb. 4 %), biotit, gránát (0,7 %) Gyakran felhalmozódnak benne nehezen málló ásványok (pl. arany) Szemcsék alakja: szegletes matt (folyami), gömböly fényes (szél által szállított)
10 Homok Települése: laza (hézagtérfogat: %) - tömöríteni kell, tömött (hézagtérfogat: %) Tömött homok vízzáró lehet, különben jól átengedi a vizet Gömböly szemcséj laza homok vízzel telítdik - folyós lesz, omlás veszélyes Homok nedvesen könnyen összeáll - kiszáradva leomolhat
11 Homok Homok talajok: szárazak és tápanyagban szegények, ha meszesek - fiziológiai szárazság Elfordulása: Duna-Tisza köze, Nyírség, Somogy, Gönyüi-homokvidék, Tengelici homokvidék Felhasználása: építipar, kvarcot tartalmazót (99 % felett) üveggyártás (Fehérvárcsurgó), öntödei formálásra (Kikörspuszta, Bicske)
12 Agyag 0,002 mm alatti szemcsék (gyakorlati határ: 0,02 mm) Kis szemcsék: zsíros agyag, nagyobb szemcsék: sovány anyag Összetétele: agyagásványok, de más alkotók is: kvarc, földpátok, csillámok, pirit, gipsz, limonit és állati valamint növényi vázak Összetétel vizsgálat: polarizációs mikroszkóp, röntgenelemzés, termoanalitikai módszerek
13 Agyag Kolloid tulajdonságúak, sok vizet képesek felvenni/leadni, duzzadóképességük van Keletkezése alapján lehet: tengeri, folyami, tavi, szárazföldi, glaciális Színe - különféle lehet: vörös, szürke, kék, zöld, fehér, stb. Igen jó szigetelk (környezetvédelem) Felhasználása: kerámia, porcelánipar Talaj: jó víztartó képesség, de nehezen adja le, tápanyagszolgáltató képességük jó lehet
14 Bentonit (Fullerföld) Elegyészei: agyagásványok, kvarc (50 % felett), vas és alumínium oxidok (20-25 % felett) Nagy montmorilonit- és kolloidtartalmú kzet, nagy az adszorpciós képessége Világoszöld-sötétzöld szín, agyagos tapintású, körömmel könnyen karcolható Helyben képzdik gabbróból, bazaltból, diabázból, dioritból és tufáikból Elfordulása: Bándon, Mádon, Istenmezeje Ásványolajok derítésére és néha talajjavításra használják
15 Bauxit Alumíniumot tartalmaz boehmit, diaszpor és hidrargillit formájában Téglavörös, vörösesbarna, világos sárgás szín Kolloid részecskékbl áll Érdes tapintású, földes felület, tömötten összeáll Vízben nem duzzad és nem ázik szét
16 Bauxit Trópusi és szubtrópusi éghajlaton keletkezik (laterit) Mészk vidékeken dolinákban mosódott össze Elfordulása: Gánt, Halimba, Sümeg, Perepusztán, Nagyharsány hegy, Iskaszentgyörgy, Eplényben, Fenyf, Nyírád Legfontosabb alumíniumérc Felhasználás: bauxit cement, tzálló tégla
17 Összeálló törmelékes kzetek A törmelékeket utólag valamilyen kötanyag összecementálja Cementáló anyag agyag vashidroxid kalcit kovasav Átnedvesedve, kiszáradva sem hullanak szét
18 Homokk Homok tartalmú üledék összecementálásával Összetétele: kvarc, de földpátok, muszkovit, biotit, gránát is Tulajdonsága a kötanyag minségétl függ Színét a kötanyag határozza meg (homok sárga)
19 Homokk Csoportosítása: kötanyag alapján: kalcitos - mészhomokk
20 Csillámos homokk Csillámos homokk
21 Vörös homokk limonitos homokk - Almádi, Alsórs, Felsrs (permi vöröshomokk) Balatoni - mólók
22 Zöld homokk Glaukonitos homokk - zöldes - kötanyaga glaukonitos meszes márga
23 Kvarc homokk kvarcitos homokk - legszilárdabb hárshegyi Felhasználás: pl. malomk, stb.
24 Konglomerát
25 Konglomerát Összeállt, 2 mm-nél nagyobb, legömbölyödött kavicsdarabok kzete
26 Konglomerát
27 Breccsa Összeállt, 2 mm-nél nagyobb, szögletes szemcsék kzete Szárazföldön keletkezik
28 Mészk breccsa
29 Mészk breccsa
30 Lösz Víz és szél által hordott kötöttebb üledék Összetevi: kvarc, földpátok, csillám, kalcit, agyagásványok (pl. illit) Típusai: eolikus lösz (szél által hordott), átiszapolt (infúziós lösz) - fleg Tiszántúlon - tömöttebb
31 Lösz Szemcsemérete: 0,01-0,002 mm Fleg jégkorszakokban és a pleisztocénban keletkezett Télen hideg, nyáron meleg klímában (sztyep klíma)
32 Lösz Lösz takaró vastagsága Szekszárdon 90 m, Duna mentén 45-50, Kínában 200 m A porhullás különböz idkben ment végbe - lösz rétegzett, növényzet maradványa - vékony (meszes) hajszálcsövek Löszbabák kialakulása Löszterületeken gyakran alakulnak ki dolinák, löszszakadékok
33 Lösz Elfordulása: Dunántúlon és a Tiszántúlon is nagy területeket borít (ország 2/3-a), elssorban 400 m-ig, dunántúli lösz homokosabb, tiszántúli agyagosabb A löszön kialakult termhelyek a legjobb termképességek, mezségi talajok, ill. barna erdtalajok
34 Agyagpala Vékony lemezekbl álló kzet Tompa fény Színe: fekete, sötétszürke Átmenet a metamorf kzetek felé Elfordulás: Bükk-hegység Felhasználás: tetpala
35 Vegyi eredet, v. oldatból kivált üledékek Vízben oldott ásványi anyagok kikristályosodásával
36 Mészk Összetétele: kalcit, szenynyezanyagok (agyag, grafit, mangán, bitumen, szén, stb.) Színe: fehér, színes: vörös, sárga, fekete, stb. Keletkezése: mészhája éllények vázából, édesvízben (CO 2 - elvonás)
37 Mészk Kora jól felismerhet a benne lév smaradványokról
38 Briozoás mészk
39 Édesvízi mészk
40 Forrásvízi mészk Felhasználása: mészégetés, burkolóés sírkkészítés (pl. Piszke, Siklós) Idsebb mészkövek tömöttek, jól csiszolhatók (Piszkei vörös márvány, Gyüd melletti testszín mészk, bükkösdi barnásszürke, siklósi barnásszürke fehér erekkel, stb.) Fiatalabbak porózusak - nedvesen jól frészelhetk (pl. Fertrákosi, Sóskút, Tárnok)
41 Nummuliteszes mészk Benne kerek, lapos mészvázak ismerhetk fel Homokkal keveredik - homokos mészk (átmenet) Glaukonitos mészk
42 Oolitos mészk Gömbszer, néhány mm átmérj szemekbl válik ki Gömböket kalcit ragasztja össze
43 Mésztufa Elfordulása: Triász kori: Bükkhegység, Aggteleki karszt, Jurakori: Bakony, Gerecse, Mecsek, Miocén-kori (laza): Fertrákos, Tétényi-fennsík Termhely: vízszegények, sekély talajok, könnyen erodálhatnak, fiziológiai szárazság
44 Dolomit Összetevi: dolomit ásvány Tengerbl válik ki, v. mészkbl alakul át Tömör dolomit - szemcsés dolomit (márványhoz hasonlít) Talajképzdés - nehezen mállik, sekély, köves, vízszegény talajok
45 Dolomit Elfordulása: Budai-, Pilis-, Gerecse-, Vérteshegység, Balatonfelvidék, Északiközéphegységben: Naszály, Kvár és Bükkben Felhasználása: tzálló anyagok készítése
46 Vörös márga Mészk agyaggal keveredik márga alakul ki Agyagos márga - meszes márga
47 Zöld márga Felhasználása: cementgyártás (pl. Lábatlan)
48 Lagúna üledékek (evaporitok) Tenger vízébl lefzd medencék bepárlódásából keletkeznek
49 Gipsz Összetevi: gipsz, Fajtái: - tömött gipsz (szemcsék nem látszanak), - alabástrom, szemcsés és rostos gipsz Lemezszer betelepülésben (pl. Perkupa)
50 Anhidrit Gipsz kíséretében fordul el Víz felvételével gipsszé válik (igen lassan - geológiai korok alatt)
51 Ksó Összetétele: halit, esetleg egyéb sók Elfordulása: Kárpátok küls (Kalus, Wieliczka) és bels (Eperjes, Szaszlatinán, Vízaknán, Szovátán, Parajdon) íve Több száz méter vastag lerakódásai ismertek Környezetvédelmi jelentsége
52 Kovasav kzetei Összetevi: kvarc, kalcedon, opál, vízbl ülepednek le Fajtái: hidrokvarcit, limnokvarcit, kovak, lidit (fekete)
53 Orto kvarc
54 Szerves (biogén) eredet üledékes kzetek (biolitok) Szerves anyagokból keletkeznek
55 Kszén Növényi eredet. Igen nagy átalakulások során keletkezik Összetevi: szén, (H, N, O, S, víz és szervetlen alkotórészek) Több fajtájuk van, ezek széntartalma és bomlottsági foka különböz
56 Szénülés
57 Tzeg Laza szerkezet, növényi rostokból áll Barna szín Széntartalma 50 % Nagy a víztartalma is Elfordulás: Hanság, Nagyberek, Kisbalaton, Ecsedi-láp
58 Lignit Fás szövet Miocén v. pannon korú % széntartalommal
59 Kszén Barnakszén: fényes fekete, v. fénytelen szín, széntartalma: % Feketekszén: fekete szín, széntartalma: %
60 Antracit Fekete szín, kagylós törés Széntartalma: %
61 Kszén Elfordulása: jura kori: Pécs, Komló kréta kori: Ajka eocén kori: Bicske, Tatabánya, Dorog, Solymár Miocén kori: Ózd, Sajó-völgye, Brennbergbánya
62 Kolaj Szénhidrogének keveréke Keletkezése: - szerves úton (plaktonok, állatok maradványából), - szervetlen módon: karbidból és vízbl Rosszul szellzött tengeri öblökben Hazánkban: Algy, Bükkszék, zalai olajmezk
63 Aszfalt Petróleum maradék Elfordulás: Trinidad Mesterségesen is elállítják (kolaj finomítás)
64 Guanó Felhalmozódott madár üledékbl keletkezik Vastagsága m is lehet Esszegény vidékeken (tengerpartok) Sok benne a kalcium- és az alkálifoszfát (mtrágyázás)
65 Foszforit Összetevi: apatit Tömött, szemcsés, lencsés, gumós alakban mészkövön Tengeri állatok csontjainak foszfortartalmát rizte meg Mtrágya alapanyag lehet
14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK
14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK AZ ÜLEDÉKES KİZETEK A Föld felszínén, vagy a felszín közelében képzıdnek laza üledékek konszolidációja során. Az üledékes kızetek képzıdési folyamata a mállás, szállítás, üledékképzıdés
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenAz endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
Részletesebbenezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.
Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu
RészletesebbenA Föld folyamatai. Atmoszféra
Földtan A Föld folyamatai Atmoszféra A karbon-kőzet ciklus E_ki E_be E_föld_ki Exogén energiaforrás - fúziós energia Endogén energiaforrás - maghasadás, tárolt energia ÁSVÁNYOK Az ásványok olyan, a
RészletesebbenHazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd,
Hazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd, légnemű, vagy cseppfolyós halmazállapotú ásványok feldúsulása,
Részletesebbena.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok
1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?
RészletesebbenDunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
Részletesebben2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba
2. Talajképző ásványok és kőzetek Dr. Varga Csaba Talajképző ásványok A földkéreg egynemű szilárd alkotórészei, melyeknek többsége szabályos, kristályos felépítésű. A bennük az építőelemek szabályosan
RészletesebbenTalajok osztályozása az új szabványok szerint
Talaj- és kőzetosztályozás Talajok osztályozása az új szabványok szerint :5 Geotechnikai vizsgálatok. 1. rész: Azonosítás és leírás. MSZ EN ISO 14688-2:5 Geotechnikai vizsgálatok. 2. rész: Osztályozási
RészletesebbenTörmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála
RészletesebbenTörmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék Szemcseméreti skála
RészletesebbenKŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás
KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek
RészletesebbenAZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET
AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenA DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG
A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen
RészletesebbenNyugat magyarországi peremvidék
Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék
RészletesebbenÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA
ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA Ásvány: Természetes úton keletkezett kristályos vegyület, vagy elem. Jellemző rá vegyi összetétele és kristályszerkezete. Pl. grafit, vegyjele C, kristályrács:
RészletesebbenA talajok fizikai tulajdonságai I. Szín. Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség
A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség A talaj színe Munsell skála HUE 10YR A HUE megadja, hogy mely alapszínek
RészletesebbenTALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE
TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani
RészletesebbenAz ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.
Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I-II. Tantárgy kódja FDB1307; FDB1308 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenMagyarország földtörténete
Magyarország földtörténete Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája
RészletesebbenÉRCEK ércnek ércásványok
ÉRCEK Minden olyan kőzetet ércnek nevezünk, melyből azadottkor technológiai szintjén gazdaságosan fémet nyerhetünk ki. Az érc azon komponensei, melyek az adott fémet (fémeket) tartalmazzák az ércásványok.
RészletesebbenÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS
ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag
RészletesebbenFöldtan kérdéssorozat
Földtan kérdéssorozat 1. Mit nevezünk földtudományoknak?. 2. Sorold fel a földtudományok segédtudományait! (22 db) 3. Mi a geológia?. 4. Mi a geológia (földtan) tárgya? 5. Oszd fel a földtant egy lehetséges
RészletesebbenGeológia (kidolgozott) vizsgakérdések
Vánkos Bence Geológia (kidolgozott) vizsgakérdések 1. Az ásványok bels szerkezete - A gránit család jellemzése, felhasználhatósága és el fordulása Ásvány: a természetben el forduló anyag, amely meghatározott
RészletesebbenÁsványosztályok. Bidló A.: Ásvány- és kzettan
Ásványosztályok 1. Termésemelek 2. Szulfidok 3. Halogenidek 4. Oxidok és hidroxidok 5. Nitrátok, karbonátok, borátok 6. Szulfátok, kromátok, molibdenátok, wolframátok 7. Foszfátok, arzenátok, vanadátok
Részletesebbenezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék
Bevezetés ezetés a kőzettanba 1. Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu geology.elte.hu
RészletesebbenFöldtani alapismeretek I.
Földtani alapismeretek I. A Föld felépítése és anyagai A Föld felépítése A Föld folyamatai Atmoszféra KÜLSŐ GEOSZFÉRÁK ATMOSZFÉRA (LÉGKÖR) TROPOSZFÉRA SZTRATOSZFÉRA IONOSZFÉRA TERMOSZFÉRA EXOSZFÉRA HIDROSZFÉRA
RészletesebbenKzetek csoportosítása
Kzetek csoportosítása sa Eruptív v (magmás) Üledékes (szediment( szediment) Átalakult (metamorf) Átalakult (metamorf) kzetek A metamorfózis az a folyamat, amelynek során a kzetek ásványos összetétele és/vagy
RészletesebbenTesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz
Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 4 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak IV. AZ ÁsVÁNYOK (És kőzetek) KELETKEZÉsE 1. BEVEZETÉs Bárhol képződhetnek ásványok (kőzetek), ha gőzök, olvadékok
RészletesebbenSzilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai
Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai 2/23 M6/M60 autópálya (E73, V/C folyosó) tervezése 1998 2007 3/23 Geresdi dombság o ÉNY - DK-i dombhátak és völgyek o ÉK - DNY-i
Részletesebben9. tétel. Kulcsszavak, fogalmak:
9. tétel Burkolatalapok szerkezeti kialakítása, építése Ismertesse a burkolatalapok feladatát! Mutassa be a kötőanyag nélküli alaprétegeket! Mutassa be a kötőanyaggal készülő alaprétegeket! Kulcsszavak,
RészletesebbenŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu
RészletesebbenA bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei. Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor
Hulladékvagyon gazdálkodás Magyarországon, Budapest, október 14. A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési
RészletesebbenMagyarország földana és természeti földrajza
Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,
RészletesebbenA JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE
A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű
Részletesebben7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba
7. A talaj fizikai tulajdonságai Dr. Varga Csaba Talajfizikai jellemzők Szemcseösszetétel (textúra) Talajszerkezet Térfogattömeg, tömörség Pórustérfogat Vízgazdálkodási jellemzők Levegő és hőgazdálkodás
RészletesebbenMélységi magmás kızetek
Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa
RészletesebbenA Földkéreg anyagi felépítése
A Földkéreg anyagi felépítése Elemek a földkéregben: 99% 8 elem fő összetevők: O 46% és Si 28%, lényeges összetevők: Al 8%, Fe 5% jelentős összetevők: Ca, Na, K, Mg összesen ~12% összes többi ~80 szilárd
RészletesebbenBudai-hegys. hegység
Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm
RészletesebbenVályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata
Vályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata Csicsely Ágnes * Témavezetõ: dr. Józsa Zsuzsanna ** és dr. Sajtos István *** 1. A vályog bemutatása A vályog a természetben elõforduló szervetlen alkotórészek
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenSegédanyag Földrajz és környezettan BSc szakosok üledékes kőzettan gyakorlati anyagához. Az üledékes kőzetek képződése
Segédanyag Földrajz és környezettan BSc szakosok üledékes kőzettan gyakorlati anyagához Szakmány György, 1997-2008. Az üledékes kőzetek képződése Az üledékes kőzetek képződése az alábbi négy egymást követő,
RészletesebbenBevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok
RészletesebbenMetamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata
Bevezetés Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok
RészletesebbenAnyagtan - Laborgyakorlat. Építőkövek
Anyagtan - Laborgyakorlat Építőkövek Kőzetek csoportosítása 1. Magmás kőzetek 1.1 Mélységi kőzetek a Föld magmájából keletkeznek kristályos szerkezetűek nagy szilárdság, tömörség, keménység előfordulás:
RészletesebbenKutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13.
Kutatási jelentés Vid Gábor 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl 2012. február 13. 1. Bevezetés 2009. január 5-én kértem, és 2009. február 27-én 55-6/2009
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenGondolatok a nemfémes ásványi nyersanyagok ásványvagyon nyilvántartási rendszerérõl*
Gondolatok a nemfémes ásványi nyersanyagok ásványvagyon nyilvántartási rendszerérõl* HORÁNYI ISTVÁN okl. bányamérnök, ügyvezetõ (KÕKA Kõ- és Kavicsbányászati Kft., Budapest) Jelen cikk vázolni kívánja
RészletesebbenA földfelszínt felépítő szilárd anyagok vizsgálata Feladatok az 5. és a 7. évfolyam vizsgálódási feladataihoz
Segédanyag 3. a gyakorló iskolákban, a külső képzési helyeken a földrajztanárképzésben részt vevők számára A földfelszínt felépítő szilárd anyagok vizsgálata Feladatok az 5. és a 7. évfolyam vizsgálódási
RészletesebbenKörnyezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában
Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb
RészletesebbenPolimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
RészletesebbenFalazatok anyagai. A tégla története. A tégla története. Vályog. Természetes kövektől a mesterségesekig. Természetes kövektől a mesterségesekig
Falazatok anyagai A tégla története szárított tégla i.e. 6000 babilóniaiak, asszírok, hettiták, kínaiak Dr. Józsa Zsuzsanna 2006. november. A tégla története Teretes kövektől a mesterségesekig kőzet pl.
RészletesebbenA tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenLERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája
LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája 1 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI 01 04 08 kő törmelék és hulladék kavics, amely
RészletesebbenZ ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A tengerek és tavak partvonala mentén különleges morfológiai tulajdonságú sáv jelölhető ki, amelynek változó szélessége az állóvíz szintváltozásainak (pl. árapály) mértékétől
RészletesebbenIsmeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2014. 12. 12. 1 Miért fontos? ősi kerámiák
RészletesebbenDunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata
Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén
Részletesebben8. IPARI HULLADÉKOK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA. Készítette: Prof. Dr.Csőke Barnabás
8. IPARI HULLADÉKOK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA Készítette: Prof. Dr.Csőke Barnabás 8.1. Bányameddők és hasznosításuk Az ásványi nyersanyagok bányászata, előkészítése nagy mennyiségű meddő, ill. hulladék
RészletesebbenKarsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.
Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás
RészletesebbenLágyfedések. Hajlásszög: 10 alatt vízhatlan! Lehet: - járható. - nem járható
Anyagtan Lágyfedések Hajlásszög: 10 alatt vízhatlan! Lehet: - járható - nem járható - fordított víz és hıszigetelés egymáshoz való - egyenes rétegrendő viszonyától függ Anyaguk szerint a tetıszigetelı
RészletesebbenTÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA
48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
Részletesebben54 544 01 0010 54 01 Geológiai technikus Bányaipari technikus 2/63
A /2007. (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMagyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április
Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot Összeállította: BK, 2007. április Fosszilis energiahordozók A fosszilis energiahordozók (kõszén kõolaj, földgáz) a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak.
RészletesebbenTáblázatmagyarázó 1. táblázat
Táblázatmagyarázó Az 1. táblázat a vizsgált kerámiák részletes petrográfiai leírása során meghatározott adatokat tartalmazza, azaz az egyes minták mikroszkópikus i tulajdonságait, valamint a nem plasztikus
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenAnyagtan és Geotechnika Tanszék. Építőanyagok I - Laborgyakorlat. Habarcsok
Anyagtan és Geotechnika Tanszék Építőanyagok I - Laborgyakorlat Habarcsok 1. Kötőanyagok: - cement, mész, gipsz, magnézia - bitumen, műgyanta (polimer) - bentonit, agyag Habarcsok alkotóanyagai 2. Adalékanyagok:
RészletesebbenKészítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián
Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Részletesebben1 N fekete + N fekete erős hiátuszos. alapanyag színe alapanyag izotropitása szövet
minta alapanyag színe alapanyag izotropitása szövet nem plasztikus elegyrészek mennyisége osztályozottság szemcseméret-eloszlás b1933 1 N fekete + N fekete erős hiátuszos 30 % (ásvány- és kőzettöredékek)
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenHOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
Részletesebben1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása
1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata
Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Archeometria 2011. május 3. Bevezetés Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max.
RészletesebbenPTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 7. Széntermelés, felhasználás fizikája; 2011-12. NB
7. Előadás: Széntermelés, felhasználás fizikája. 7.1. Szénfajták. Felhasználásuk területei.7.2. Szénbányászat, szénszállítás 7.3. Tüzeléstechnika alapvető ismeretei. A szenek összetevői, égéstermékeik
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenAz ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk
Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,
RészletesebbenStabilizotóp-geokémia VIII. Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet forizs@geokemia.hu
Stabilizotóp-geokémia VIII Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet forizs@geokemia.hu Kén izotópok 32 S=95,1% 33 S=0,74% 34 S=4,2% 36 S=0,016% Sztenderd: Canon Diablo Troilit, CDT Általában: δ 34
RészletesebbenKorai beton műtárgyak anyagának vizsgálata és környezeti ásványtani értékelése
Korai beton műtárgyak anyagának vizsgálata és környezeti ásványtani értékelése Subosits Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Ásványtani Tanszék 2010 Témavezető: dr. Weiszburg Tamás
RészletesebbenP és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ÁSVÁNYI NYERSANYAGVAGYONA 2012. január 1.
MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYI NYERSANYAGVAGYONA 2012. január 1. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal az 1993. évi XLVIII. bányászatról szóló törvény a 25. -a, valamint a végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.
Részletesebben26. óra ÁSVÁNYOK, KŐZETEK, ÉRCEK
26. óra A házi feladat 20/5.c) megoldása: Húzd alá az ásványvizekre használt azonos jelentésű kifejezéseket! buborékos, ízesített, szénsavas, oxigénnel dúsított, szén-dioxiddal dúsított A táblázatban a
RészletesebbenMetamorf kızetek osztályozása
Metamorf kızetek osztályozása Modális összetétel alapján X > 75% :: X-it pl. szerpentinit, kvarcit, glauokfanit, de amfibolit nem X > 5% :: fıelegyrész :: elıtagként pl. muszkovit gneisz X < 5% :: járulékos
RészletesebbenSzakmai ismeret A V Í Z
A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,
RészletesebbenÁsvány- és kzettan. Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan Kzettan Magyarország ásványai, kzetei. Bidló A.: Ásvány- és kzettan
Ásvány- és kzettan Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan Kzettan Magyarország ásványai, kzetei Ásványok Ásványok fogalma Az ásvány a földkéreg (a Hold és más égitestek) szilárd, homogén, természetes
RészletesebbenAZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA
AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Gyenes Katalin, környezettan alapszak Témavezető: Csorba Ottó, ELTE Atomfizika Tanszék Kép forrása: http://fold1.ftt.unimiskolc.hu/~foldshe/mof02.htm
RészletesebbenUtak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán
Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok
Részletesebben