A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, október 21., péntek 139. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: CX. tv. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló évi CXXX. törvény módosításáról : CXI. tv. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekrõl : CXII. tv. A számvitelrõl és a könyvvizsgálói tevékenységrõl szóló törvények módosításáról /2005. (X. 21.) Korm. r. A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról /2005. (X. 21.) EüM FVM GKM IHM KvVM NKÖM TNM e. r. Egyes miniszteri rendeletek módosításáról /2005. (X. 21.) FMM r. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében egyes felnõttképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról /2005. (X. 21.) FVM r. A évi iskolatej program õszi idõszakának szabályozásáról szóló 68/2005. (VII. 26.) FVM rendelet módosításáról /2005. (X. 21.) FVM r. Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékáról /2005. (X. 21.) FVM r. A Magyar Takarmánykódex kötelezõ elõírásairól szóló 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet módosításáról /2005. (X. 21.) GKM r. Az 50 MW és annál nagyobb teljesítményû erõmûvek energiahordozó-készletének legkisebb mértékérõl és a készletezés rendjérõl szóló 44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet módosításáról /2005. (X. 21.) GKM r. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ egyes miniszteri rendeletek módosításáról /2005. (X. 21.) PM r. Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról /2005. (X. 21.) TNM r. A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter által adományozható díjakról /2005. (X. 21.) ME h. A Magyar Kínai Gazdasági Vegyes Bizottság magyar tagozata elnökének felmentésérõl és kinevezésérõl /2005. (X. 21.) ME h. Központi tiszt cím megszûnésének megállapításáról Oldal II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények évi CX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló évi CXXX. törvény módosításáról* 1. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló évi CXXX. törvény 2. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: * A törvényt az Országgyûlés a október 10-i ülésnapján fogadta el. 2. E törvény eltérõ rendelkezésének hiányában a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló törvényt, a Büntetõ Törvénykönyvet és a büntetõeljárásról szóló törvényt az Európai Unió tagállamaival (a továbbiakban: tagállam) e törvény alapján folytatott eljárásokban is megfelelõen alkalmazni kell. 2. A évi CXXX. törvény 3. -a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul: (4) Ha az európai elfogatóparancs több bûncselekményre vonatkozik, és e bûncselekmények közül legalább egy megfelel az (1) bekezdésben meghatározott, a büntetési tétel felsõ határára vonatkozó elõírásnak, az átadás a többi, olyan bûncselekményre is engedélyezhetõ, amely ennek az elõírásnak nem felel meg, de a magyar törvény szerint is bûncselekménynek minõsül.

2 7572 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/139. szám 3. A évi CXXX. törvény 4. -ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni:] e) ha a keresett személyt egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerõsen felmentették, vagy jogerõsen elítélték, feltéve, hogy a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerõs ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre; 4. A évi CXXX. törvény 25. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Ha a terhelttel szemben büntetõeljárást kell lefolytatni, az Európai Unió valamely tagállamában történõ elfogása és átadása érdekében a bíróság haladéktalanul európai elfogatóparancsot bocsát ki. Ha a terhelten jogerõsen kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancsot a Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központnak kell megküldeni. 5. A évi CXXX. törvény 38. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tagállami igazságügyi hatóság által elõterjesztett, a 37. -ban meghatározott eljárási jogsegélyformák iránti megkeresés fogadására és teljesítésére az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a visszaadni kért tárgy található, az ideiglenesen átszállítani kért személyt fogva tartják, a kihallgatni kért személy lakik vagy tartózkodik, illetve a kihallgatni kért személyt fogva tartják. 6. (1) A évi CXXX. törvény 55. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A legfõbb ügyész engedélyével az ügyész, illetve a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága közös nyomozó csoport létrehozását kezdeményezheti, ha a) a már megindult büntetõeljárásban a több tagállamra kiterjedõ bûncselekmény felderítése különösen bonyolult; b) a bûncselekmény miatt több tagállam folytat büntetõeljárást, és ezért a nyomozások összehangolására van szükség. (2) A évi CXXX. törvény 55. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A legfõbb ügyész, illetõleg az általa kijelölt ügyész az érintett tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatósággal az érintettség mértékét is figyelembe véve állapodik meg abban, hogy a közös nyomozó csoport mely tagállam területén mûködjön. 7. A évi CXXX. törvény 56. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A közös nyomozó csoport a legfõbb ügyész, illetõleg az általa kijelölt ügyész és a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság közötti eseti megállapodással jön létre. 8. A évi CXXX. törvény a következõ IV. Fejezettel egészül ki, és a jelenlegi IV. Fejezet jelölése V. Fejezetre, a jelenlegi V. Fejezet jelölése VI. Fejezetre módosul: IV. Fejezet A BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ, AZ ELKOBZÁS ALÁ ESÕ DOLOG ÉS A VAGYONELKOBZÁS ALÁ ESÕ VAGYON MEGÕRZÉSÉT BIZTOSÍTÓ HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY 1. Cím A bizonyítási eszköz, az elkobzás alá esõ dolog és a vagyonelkobzás alá esõ vagyon megõrzését biztosító tagállami igazságügyi hatóság határozatának végrehajtása 67/A. (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködés során a Magyar Köztársaság igazságügyi hatósága közvetlenül végrehajtja egy tagállami igazságügyi hatóság által a) a bizonyítási eszközök felderítése, összegyûjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetõleg b) az elkobzás, illetõleg a vagyonelkobzás biztosítása érdekében kibocsátott határozatot, ha azt az e törvény 3. számú melléklete szerinti formanyomtatvány tanúsítvánnyal (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: tanúsítvány) együtt, magyar nyelven a magyar igazságügyi hatóságnak megküldték, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá esõ dolog, illetve a vagyonelkobzás alá esõ vagyon a Magyar Köztársaság területén található. (2) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot a magyar jog szerint az ilyen határozatot kibocsátani (kényszerintézkedést elrendelni) és a végrehajtás iránt intézkedni jogosult magyar igazságügyi hatóság hajtja végre. (3) Ha ugyanazon bizonyítási eszköz, elkobzás alá esõ dolog, illetve vagyonelkobzás alá esõ vagyon biztosítására vonatkozóan két vagy több tagállam igazságügyi hatósága bocsátott ki határozatot, az összes körülmény mérlegelésével kell dönteni arról, hogy melyik tagállam igazságügyi hatósága által kibocsátott határozatot hajtsák végre. A döntés meghozatalakor figyelemmel kell lenni különösen a bûncselekmény súlyára és elkövetési helyére, a határozat kibocsátásának idõpontjára. (4) A tagállami igazságügyi hatóság által megküldött határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá esõ dolog, illetve a vagyonelkobzás alá esõ vagyon található. Ha a határozat kibocsátásának alapjául szolgáló bûncselekmény miatt Magyarországon büntetõeljárás van folyamatban, a határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amely a magyar büntetõeljárást folytatja.

3 2005/139. szám MAGYAR KÖZLÖNY 7573 (5) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ magyar igazságügyi hatósághoz, és az áttételrõl a kibocsátót értesíti. 67/B. (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot, az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bûncselekményfajták esetében a cselekmény kettõs büntethetõségének mérlegelése nélkül végre kell hajtani. (2) Ha a határozatot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság államának joga szerint annak a bûncselekménynek a büntetési tétele felsõ határa, amely miatt a határozat végrehajtását kérik, nem éri el a három évi szabadságvesztést, illetõleg szabadságelvonással járó intézkedést, a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot csak akkor lehet végrehajtani, ha a bûncselekmény megfelel az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bûncselekmények valamelyikének. (3) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bûncselekményfajták esetében a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot akkor lehet végrehajtani, ha az a cselekmény, amely miatt a határozat végrehajtását kérik, a magyar törvény szerint bûncselekménynek minõsül. 67/C. (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha a) a 67/B. (2) (3) bekezdésében említett esetben a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bûncselekmény; b) a magyar törvény szerint a határozat alapjául szolgáló bûncselekmény büntethetõsége vagy a kiszabott büntetés elévült; c) a Magyar Köztársaságban, illetõleg egy tagállamban a terhelt ellen a határozat kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetõeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelõ büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerõs ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre; d) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerõsen elítélték, feltéve, hogy az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelõ büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerõs ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetõleg a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerõsen felmentették; e) a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt, intézkedést elrendelõ határozatra vonatkozik; f) a hiánypótlásra, kijavításra tûzött határidõ eredménytelenül eltelt, illetõleg a 67/D. (2) bekezdésére figyelemmel kiegészített határozat végrehajtása továbbra sem lehetséges; g) a határozat közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet (Be ), illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be ) élvezõ személy birtokában lévõ bizonyítási eszközre, elkobzás alá esõ dologra vagy vagyonelkobzás alá esõ vagyonra vonatkozik, és a mentelmi jogot nem függesztették fel, az arra jogosult az elõzetes hozzájárulását nem adta meg, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel; h) a végrehajtást magyar törvény kizárja. (2) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bûncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót vagy illetéket, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga. 67/D. (1) A magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása feltételeinek fennállásáról határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A magyar igazságügyi hatóság a határozatában a magyar jogszabályok szerint állapítja meg az alkalmazandó intézkedést, és ennek megfelelõen rendelkezik ezen intézkedés végrehajtásáról, úgy, hogy az a lehetõ legnagyobb mértékben megfeleljen annak az intézkedésnek, amelyet a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat tartalmaz. (2) A magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot hiányos, illetõleg pontatlan tanúsítvány alapján akkor hajthatja végre, ha a pontatlan, illetõleg hiányos adatok annak végrehajtását nem akadályozzák. Ha a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatban, illetõleg a tanúsítványban foglaltak alapján a határozat végrehajtása nem, vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság errõl a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány, illetõleg a benne szereplõ hiányzó vagy pontatlan adatok pótlására, kijavítására határidõt tûz, és ezzel egyidejûleg megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtásához szükséges. (3) A magyar igazságügyi hatóság a tanúsítvány helyett olyan hivatalos iratot is elfogadhat, amely a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtásához szükséges adatokat megfelelõ módon tartalmazza. (4) A határozat végrehajtása más hivatalos irat vagy feltétel meglétéhez nem köthetõ. 67/E. (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtásának megtagadásáról a magyar igazságügyi hatóság határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A határozat indokolásában számot kell adni a megtagadás okáról. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. (2) A magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a határozatot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha annak végrehajtása akadályba ütközik, különö-

4 7574 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/139. szám sen ha a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá esõ dolog vagy a vagyonelkobzás alá esõ vagyon eltûnt, megsemmisült, a tanúsítványban meghatározott helyen nem található, illetõleg kiegészítõ információ kérése ellenére nem áll rendelkezésre elegendõ adat ahhoz, hogy a bizonyítási eszközt, az elkobzás alá esõ dolgot vagy a vagyonelkobzás alá esõ vagyont a magyar igazságügyi hatóság megtalálja. 67/F. (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása elhalasztható, ha e határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt vagy azzal összefüggésben a Magyar Köztársaság területén büntetõeljárás van folyamatban, és e büntetõeljárás sikerét a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása jelentõsen veszélyeztetné. (2) Ha a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozattal érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá esõ dolgot, illetve vagyonelkobzás alá esõ vagyont a Magyar Köztársaság területén már lefoglalták, zár alá vették, valamint ha a vagyonelkobzás alá esõ vagyon biztosítási intézkedés hatálya alatt áll, illetõleg a bizonyítási eszköz megõrzése érdekében számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megõrzését rendelték el, a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot akkor kell végrehajtani, ha a kényszerintézkedést megszüntették, illetõleg feloldották. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, a magyar büntetõeljárásban elrendelt kényszerintézkedés megszüntetésérõl, illetve feloldásáról szóló határozatot mindaddig nem lehet végrehajtani, amíg a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása érdekében a kényszerintézkedés fenntartására szükség van. (4) A magyar büntetõeljárásban lefoglalt dolgot a Be a alapján nem lehet kiadni addig, amíg a) a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedést a magyar igazságügyi hatóság meg nem szüntette, b) a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott, a lefoglalt bizonyítási eszköz átadására vonatkozó kérelem, illetve a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt lévõ dolog, illetve vagyon elkobzására, illetve vagyonelkobzására vonatkozó határozat elismerésérõl és végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság nem hozott határozatot. (5) A magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtásának elhalasztásáról határozatot hoz, amelyben a végrehajtás elhalasztásának idõtartamát feltünteti; a végrehajtás elhalasztásáról szóló határozatot a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságnak megküldi. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. (6) Ha a végrehajtás elhalasztásának oka megszûnt, a magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a határozatban foglalt kényszerintézkedés elrendelése, illetõleg alkalmazása iránt. Errõl a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot írásban, azaz posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti. 67/G. (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint kell végrehajtani, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer elveivel. (2) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot írásban, azaz posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti. (3) Egyebekben az e fejezetben foglalt határozatok végrehajtása során a lefoglalásra, a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megõrzésére kötelezésre, a zár alá vételre, illetve a biztosítási intézkedésre vonatkozó eljárási és végrehajtási szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. 67/H. (1) Ha a magyar büntetõeljárás szabályai alapján a magyar igazságügyi hatóság a kényszerintézkedés megszüntetését tartja szükségesnek, errõl a tagállami igazságügyi hatóságot értesíti, és a kényszerintézkedés megszüntetése elõtt megfelelõ határidõt állapít meg a tagállami igazságügyi hatóságnak annak érdekében, hogy észrevételt tegyen. (2) Az e címben meghatározott eljárásokat soron kívül kell lefolytatni. 2. Cím A bizonyítási eszköz, az elkobzás alá esõ dolog és a vagyonelkobzás alá esõ vagyon megõrzését biztosító határozat kibocsátása 67/I. (1) Ha a büntetõeljárás során lefoglalás, zár alá vétel, biztosítási intézkedés vagy számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megõrzésére kötelezés elrendelése, illetõleg alkalmazása válik szükségessé, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá esõ dolog, illetve a vagyonelkobzás alá esõ vagyon az Európai Unió valamely tagállama területén található, a Magyar Köztársaság igazságügyi hatósága a kényszerintézkedést elrendelõ határozattal egyidejûleg kitölti az e törvény 3. számú melléklete szerinti tanúsítványt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot a tanúsítvánnyal együtt le kell fordítani annak a tagállamnak a hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá esõ dolog, illetve a vagyonelkobzás alá esõ vagyon található (végrehajtó tagállam). A magyar igazságügyi hatóság a lefordított határozatot és tanúsítványt a végrehajtó tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ igazságügyi hatósága számára közvetlenül küldi meg. (3) A határozat rendelkezõ része a Be.-ben foglaltakon kívül tartalmazza, a) hogy a kényszerintézkedés végrehajtása végett a magyar igazságügyi hatóság mely tagállam mely igazságügyi hatóságát keresi meg, valamint, szükség szerint

5 2005/139. szám MAGYAR KÖZLÖNY 7575 b) a lefoglalni kért bizonyítási eszköz átadása iránti kérelmet a kibocsátó magyar igazságügyi hatóság részére, vagy c) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a kényszerintézkedéssel érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá esõ dolgot, illetve vagyonelkobzás alá esõ vagyont a b) pont szerinti kérelem, illetõleg az elkobzására, illetve vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelem továbbításáig a végrehajtó tagállamban kell tartani. (4) Ha a nyomozó hatóság lefoglalás vagy számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megõrzésére kötelezés elrendelését, illetõleg biztosítási intézkedés és zár alá vétel alkalmazását tartja szükségesnek olyan bizonyítási eszköz, elkobzás alá esõ dolog vagy vagyonelkobzás alá esõ vagyon tekintetében, amely az Európai Unió valamely tagállama területén található, elõterjesztést tesz az ügyésznek az (1) bekezdésben meghatározott határozat meghozatala, vagy annak bíróságnál történõ indítványozása iránt. 67/J. (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságától, hogy a határozatot a magyar jogszabályokban foglaltak szerint hajtsa végre. Ebben az esetben az alkalmazandó magyar jogszabályokat a tanúsítványban részletesen ismertetni kell. (2) Ha a magyar igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot a végrehajtó tagállam igazságügyi hatósága az abban megjelölt adatok és feltételek alapján nem, vagy csak részben tudja végrehajtani, a magyar igazságügyi hatóság a végrehajtó tagállam igazságügyi hatósága által megjelölt feltételek teljesítése iránt haladéktalanul intézkedik. 67/K. (1) A határozatot és a tanúsítványt posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján kell megküldeni a végrehajtó tagállam hatáskörrel rendelkezõ és illetékes igazságügyi hatósága részére. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minõsített elektronikus aláírással kell ellátni. (2) Ha a kibocsátó igazságügyi hatóság nem tudja megállapítani, hogy a megkeresett tagállamban melyik igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a határozat végrehajtására, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül szerzi be. (3) Ha a 67/I. (1) bekezdésében említett kényszerintézkedés elrendelésének oka megszûnt, a határozatot kibocsátó magyar igazságügyi hatóság ezt haladéktalanul közli a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságával. 9. A évi CXXX. törvény a helyébe a következõ rendelkezés lép: 102. E törvény az Európai Unió következõ jogi aktusainak való megfelelést biztosítja: a) az Európai Unió május 29-én elfogadott egyezménye az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl; b) az Európai Uniónak az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló egyezménye október 16-án elfogadott Kiegészítõ jegyzõkönyve; c) a Tanács 2002/465/IB kerethatározata (2002. június 13.) a közös nyomozócsoportokról; d) a Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról; e) a Tanács 2002/946/IB kerethatározata (2002. november 28.) a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történõ segítségnyújtás elleni küzdelem büntetõjogi keretének megerõsítésérõl; f) a Tanács 2003/577/IB kerethatározata (2003. július 22.) a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelõ határozatoknak az Európai Unióban történõ végrehajtásáról; g) a Tanács 2002/90/EK irányelve (2002. november 28.) a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történõ segítségnyújtás meghatározásáról; h) a Tanács február 28-i határozata az Eurojust létrehozásáról a súlyos bûncselekmények elleni közös fellépés megerõsítése érdekében; i) az Európai Uniónak az Európai Rendõrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezményének november 28-án elfogadott Kiegészítõ Jegyzõkönyve. 10. A nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló évi XXXVIII. törvény 27. -a az (1) bekezdés jelölést kapja, és a 27. a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: (2) Ha a kiadott személy átadása az eljáró hatóságok bármelyikén kívül esõ elháríthatatlan akadály miatt nem volt lehetséges, a 22. (1) bekezdésében meghatározott kiadatási letartóztatás, illetõleg a 23. (3) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiadatási letartóztatás határideje oly módon hosszabbodik meg, hogy az elháríthatatlan akadály megszûnését követõen legalább húsz nap álljon rendelkezésre a kiadott személy átadására. A kiadott személyt ezen határidõ lejárta után haladéktalanul szabadon kell bocsátani. 11. E törvény 8. -a a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelõ határozatoknak az Európai Unióban történõ végrehajtásáról szóló, július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározat cikkeinek való megfelelést szolgálja. 12. E törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg a évi CXXX. törvény 1. számú melléklete helyébe e törvény I. számú melléklete lép, és a évi CXXX. törvény az e törvény II. számú mellékletében foglalt 3. számú melléklettel egészül ki. Sólyom László s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

6 7576 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/139. szám I. számú melléklet a évi CX. törvényhez [1. számú melléklet a évi CXXX. törvényhez] E törvény 3. -a (2) bekezdése és 67/B. -a (3) bekezdése értelmében a bûncselekményfajtákhoz a Btk. következõ bûncselekményei tartoznak: A kerethatározatban megjelölt b ncselekményfajták Az egyes b ncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások b nszervezetben való részvétel b nszervezetben részvétel b ntette b nszervezetben elkövetett b ncselekmények 263/C. (1) bek pont terrorizmus terrorcselekmény b ntette 261. emberkereskedelem emberkereskedelem b ntette 175/B. vagyoni haszonszerzés végett elkövetett 218. (2) bek. a) pont embercsempészés b ntette üzletszer en elkövetett embercsempészés 218. (3) bek. c) pont b ntette gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme fegyverek, l szerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme korrupció tiltott pornográf felvétellel visszaélés b ntette er szakos közösülés b ntette szemérem elleni er szak b ntette megrontás b ntette kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszer kéjelgés el segítésének b ntette kábítószerrel visszaélés egyes esetei: kábítószerrel visszaélés b ntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz) kábítószerrel visszaélés b ntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés b ntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) kábítószerfügg személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés b ntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) kábítószer el állításához használt anyaggal visszaélés b ntette nemzetközi jogi kötelezettség katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének b ntette robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés b ntette l fegyverrel vagy l szerrel visszaélés b ntette fegyvercsempészet b ntette nemzetközi szerz dés által tiltott fegyverrel visszaélés b ntette vesztegetés b ntette befolyással üzérkedés b ntette nemzetközi kapcsolatban vesztegetés b ntette nemzetközi kapcsolatban befolyással üzérkedés b ntette 195/A (3) bek. a) pont 282. (2) bek. a) b) pont; 282. (3) bek. b) pont, (4) bek., (5) bek. b) pont 282/A. 282/B. (1) (4) bek., (6) bek., (7) bek. b) pont 282/C. (2) (4) bek. 283/A. (1) bek. 261/A. (3) bek. a) pont /A. 263/B. 264/C /B 258/D. 258/E.

7 2005/139. szám MAGYAR KÖZLÖNY 7577 csalással kapcsolatos b ncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmér l szóló, július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sért csalásokat is b ncselekményekb l származó jövedelmek tisztára mosása az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése b npártolás b ntette (amennyiben a b ncselekményb l származó el ny biztosításában való közrem ködéssel követik el) pénzmosás b ntette pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának b ntette orgazdaság b ntette (2) bek. 303., 303/A. 303/B. (1) bek (3) (6) bek. pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is számítógépes b ncselekmények környezettel kapcsolatos b ncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz szándékos emberölés, súlyos testi sértés emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés pénzhamisítás b ntette számítástechnikai rendszer és adatok elleni vétség és b ntett számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának vétsége és b ntette környezetkárosítás b ntette természetkárosítás b ntette hulladékgazdálkodás rendjének megsértése b ntette 304. (1) (3) bek. 300/C. 300/E /A. (1) (2) bek. embercsempészés b ntette 218. emberölés b ntette er s felindulásban elkövetett emberölés b ntette testi sértés b ntette foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés b ntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve közlekedés biztonsága elleni b ntett vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése b ntette közúti veszélyeztetés b ntette ittas vagy bódult állapotban járm vezetés b ntette a (4) bek. kivételével az (1) és (6) bek. kivételével 171. (3) bek (2) bek (2) bek (2) bek (2) (3) bek. emberi test tiltott felhasználása b ntette 173/I. kényszerítés b ntette személyi szabadság megsértése b ntette emberrablás b ntette jogellenes fogvatartás b ntette rasszizmus és idegengy lölet lelkiismeret és vallásszabadság megsértésének b ntette nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni er szak b ntette közösség elleni izgatás b ntette /A /A. 174/B. 269.

8 7578 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/139. szám szervezett fegyveres rablás rablás b ntette 321. (3) bek. a) és c) pont és (4) bek. b) c) pont kifosztás b ntette 322. (2) bek. b) pont kulturális javak ideértve a régiségeket és m tárgyakat is tiltott kereskedelme csalás zsarolás és védelmi pénz szedése termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés fizet eszközök hamisítása hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkent k tiltott kereskedelme nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme lopott gépjárm vek kereskedelme er szakos közösülés gyújtogatás a Nemzetközi Büntet bíróság joghatósága alá tartozó b ncselekmények légi vagy vízi járm jogellenes hatalomba kerítése szabotázs orgazdaság egyes esetei csempészet b ntette vámorgazdaság b ntette kulturális javakkal visszaélés b ntette csalás b ntette adócsalás vétsége és b ntette munkáltatással összefüggésben elkövetett csalás vétsége és b ntette zsarolás b ntette kényszerítés b ntette bitorlás b ntette szerz i vagy szerz i joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és b ntette szerz i vagy szerz i joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító m szaki intézkedés kijátszása vétsége és b ntette jogkezelési adat meghamisítása vétsége iparjogvédelmi jogok megsértése vétsége és b ntette közokirat-hamisítás b ntette hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás b ntette visszaélés okirattal egyedi azonosító jel meghamisításának b ntette jövedékkel visszaélés el segítésének b ntette pénzhamisítás b ntette készpénz-helyettesít fizetési eszközzel visszaélés b ntette 326. (3) bek (2) bek. d) pont 312. (2) bek. d) pont 216/B /A /A. 329/B. 329/C. 329/D (1) bek /A. 311/B. (2) bek (1) (3) bek. 313/C. (3) (6) bek. radioaktív anyaggal visszaélés b ntette 264. csempészet b ntette orgazdaság b ntette er szakos közösülés b ntette szemérem elleni er szak b ntette közveszélyokozás b ntette robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás b ntette a Btk. XI. fejezetében felsorolt b ncselekmények légijárm, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas járm hatalomba kerítése b ntette rombolás b ntette közveszélyokozás b ntette közérdek üzem m ködése megzavarásának b ntette 312. (2) (4) bek (3) (6) bek (4) bek. c) pont 154. és a 165. kivételével (1) (3) bek (1) (2) bek.

9 2005/139. szám MAGYAR KÖZLÖNY 7579 II. számú melléklet a évi CX. törvényhez [3. számú melléklet a évi CXXX. törvényhez E törvény 67/I. -a értelmében a tanúsítvány az alábbi adatokat tartalmazza: a) A biztosítási intézkedést elrendel határozatot kibocsátó igazságügyi hatóság: Hivatalos megnevezése: Képvisel jének neve:... Betöltött tisztsége (beosztás/rang):... Ügyiratszám:... Cím: Tel.: (országhívószám) (körzetszám) ( )... Fax: (országhívószám) (körzetszám) ( ) A kibocsátó igazságügyi hatósággal folytatott kommunikáció nyelve(i):... Azon személy(ek) elérhet ségi adatai (ideértve az e személlyel/személyekkel folytatott kommunikáció nyelvét/nyelveit is), akivel/akikkel a határozat végrehajtásával kapcsolatos további információigény esetén, illetve (megfelel esetben) a bizonyíték átadásához szükséges gyakorlati rendelkezések megtétele ügyében kapcsolatba kell lépni: b) A kibocsátó államban a biztosítási intézkedést elrendel határozat végrehajtása terén hatáskörrel rendelkez hatóság: Hivatalos megnevezése: Képvisel jének neve:... Betöltött tisztsége (beosztás/rang):... Ügyiratszám:... Cím: Tel.: (országhívószám) (körzetszám) ( )... Fax: (országhívószám) (körzetszám) ( ) A végrehajtási hatáskörrel rendelkez hatósággal folytatott kommunikáció nyelve(i): Azon személy(ek) elérhet ségi adatai (ideértve az e személlyel/személyekkel folytatott kommunikáció nyelvét/nyelveit is), akivel/akikkel a határozat végrehajtásával kapcsolatos további információigény esetén, illetve (megfelel esetben) a bizonyíték átadásához szükséges gyakorlati rendelkezések megtétele ügyében kapcsolatba kell lépni:......

10 7580 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/139. szám c) Az a) és a b) pont kitöltése esetén ezt a pontot is ki kell tölteni annak feltüntetése céljából, hogy e két hatóság közül melyikkel kell, illetve mindkett vel szükséges-e kapcsolatba lépni:... Az a) pontban említett hatóság A b) pontban említett hatóság d) Amennyiben a biztosítási intézkedést elrendel határozat továbbítására és adminisztratív átvételére központi hatóságot jelöltek ki (csak Írország és az Egyesült Királyság tekintetében alkalmazandó): Központi hatóság megnevezése: A kapcsolattartó személy neve (beosztás/rang és név) (megfelel esetben): Cím: Ügyiratszám:... Tel.: (országhívószám) (körzetszám)... Fax: (országhívószám) (körzetszám) e) A biztosítási intézkedést elrendel határozat: 1. Kelte és (megfelel esetben) hivatkozási száma 2. A határozat célja 2.1. Kés bbi elkobzás 2.2. Bizonyíték biztosítása 3. A bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendel határozat végrehajtása során betartandó alaki követelmények és eljárások ismertetése (megfelel esetben) f) A biztosítási intézkedést elrendel határozat tárgyát képez, a végrehajtó államban található vagyonra vagy bizonyítékra vonatkozó információ: A vagyon vagy bizonyíték leírása és fellelhet ségének helye: 1. a) A vagyon pontos leírása és (megfelel esetben) a behajtandó legnagyobb összeg (feltéve, hogy a határozat feltüntet ilyen legnagyobb összeget a jövedelmek értékére vonatkozóan) b) A bizonyíték pontos leírása 2. A vagyon vagy bizonyíték fellelhet ségének pontos helye (ha nem ismert, a legutolsó ilyen hely) 3. A biztosítani rendelt vagyont vagy bizonyítékot birtokló személy, illetve a vagyon vagy bizonyíték haszonélvez je, feltéve, hogy nem azonos a b ncselekménnyel gyanúsított vagy annak elkövetéséért elítélt személlyel (amennyiben a kibocsátó állam nemzeti joga alapján e rendelkezés alkalmazandó)......

11 2005/139. szám MAGYAR KÖZLÖNY 7581 g) A b ncselekménnyel gyanúsított vagy annak elkövetéséért elítélt (1) természetes vagy (2) jogi személy(ek) (amennyiben a kibocsátó állam nemzeti joga alapján e rendelkezés alkalmazandó) és/vagy azon személy(ek) személyazonosságával kapcsolatos információ (ha van ilyen), aki(k)re a biztosítási intézkedést elrendel határozat vonatkozik: 1. Természetes személyek Vezetéknév:... Keresztnév/keresztnevek:... Leánykori név (megfelel esetben):... Álnevek vagy felvett nevek (ha vannak ilyenek):... Nem:... Állampolgárság:... Születési id :... Születési hely:... Lakóhely és/vagy ismert cím; ha nem ismert, a legutolsó ismert cím: Az érintett személy által beszélt nyelv(ek) (ha ismert): Jogi személyek Cégnév:... Jogi forma:... Nyilvántartási szám:... Bejegyzett székhely: h) A biztosítási intézkedést elrendel határozat végrehajtását követ en a végrehajtó államban foganatosítandó intézkedés: Elkobzás 1.1. A vagyont a végrehajtó államban kell tartani kés bbi vagyonelkobzás céljából A kibocsátó államban -án/-én kelt, elkobzást elrendel határozat végrehajtása iránti kérelem csatolva A végrehajtó államban végzend elkobzás és az azt elrendel határozat kés bbi végrehajtása iránti kérelem csatolva Az , illetve az pontban említett kérelem benyújtásának várható id pontja:... vagy Bizonyíték biztosítása 2.1. A biztosítási intézkedéssel érintett vagyont bizonyítékként való felhasználás céljából át kell adni a kibocsátó államnak Az átadás iránti kérelem csatolva vagy 2.2. A biztosítási intézkedéssel érintett vagyont a végrehajtó államban kell tartani a kibocsátó államban bizonyítékként történ kés bbi felhasználás céljából A pontban említett kérelem benyújtásának várható id pontja:...

12 7582 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/139. szám i) B ncselekmények: A biztosítási intézkedést elrendel határozat alapjául szolgáló lényeges indokok ismertetése, valamint a biztosítási intézkedést elrendel határozatot és a tanúsítványt kibocsátó igazságügyi hatóság ismerete szerinti tényállás összefoglalása: A biztosítási intézkedést elrendel határozat alapjául szolgáló b ncselekmény(ek) jellege és jogi min sítése, valamint az alkalmazandó törvényi rendelkezés/törvénykönyv: Megfelel esetben jelöljön meg az alábbi b ncselekmények közül egyet vagy többet, amelyekhez a fent meghatározott b ncselekmények kapcsolódnak, ha a b ncselekmény büntetési tételének fels határa a kibocsátó államban legalább három évig terjed szabadságvesztés: b nszervezetben való részvétel; terrorizmus; emberkereskedelem; gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia; kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme; fegyverek, l szerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme; korrupció; csalással kapcsolatos b ncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmér l szóló, július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sért csalásokat is; b ncselekményb l származó jövedelem tisztára mosása; pénzhamisítás, beleértve az euró hamisítását is; számítógépes b ncselekmények; környezettel kapcsolatos b ncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is; segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz; szándékos emberölés, súlyos testi sértés; emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme; emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés; rasszizmus és idegengy lölet; szervezett vagy fegyveres rablás; kulturális javak, beleértve a régiségeket és a m tárgyakat is, tiltott kereskedelme; csalás; zsarolás és védelmi pénz szedése; termékhamisítás és szerz i jogi kalózkodás; hivatalos okmányok hamisítása és az azokkal való kereskedés;

13 2005/139. szám MAGYAR KÖZLÖNY 7583 fizet eszközök hamisítása; hormontartalmú anyagok és más növekedésserkent k tiltott kereskedelme; nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme; lopott gépjárm vek kereskedelme; er szakos közösülés; gyújtogatás; a Nemzetközi Büntet bíróság joghatósága alá tartozó b ncselekmények; légi vagy vízi járm jogellenes hatalomba kerítése; szabotázs. 2. A fenti 1. szakaszban nem említett b ncselekmény(ek) teljes kör ismertetése: j) A biztosítási intézkedést elrendel határozattal szemben az érdekelt felek beleértve a jóhiszem harmadik feleket is részére rendelkezésre álló jogorvoslati lehet ségek a kibocsátó államban: A rendelkezésre álló jogorvoslati lehet ségek ismertetése, beleértve a szükséges lépéseket is A bíróság megnevezése, ahová a kereset benyújtható Azokra a személyekre vonatkozó információ, akik jogorvoslati joggal élhetnek A kereset benyújtásának határideje A kibocsátó állam azon hatósága, amely további információval szolgálhat a kibocsátó államban benyújtandó jogorvoslatra vonatkozó eljárásról, valamint arról, hogy rendelkezésre áll-e jogi segítség és fordítói szolgálat: A hatóság megnevezése: Kapcsolattartó személy (megfelel esetben):... Cím:... Tel.: (országhívószám) (körzetszám)... Fax: (országhívószám) (körzetszám) k) Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelez információ): l) A biztosítási intézkedést elrendel határozat szövegét csatolták a tanúsítványhoz. A kibocsátó igazságügyi hatóság és/vagy képvisel jének a tanúsítvány tartalmának pontosságát igazoló aláírása:..... Név:... Betöltött tisztség (beosztás/rang):... Dátum:... Hivatalos bélyegz (ha van ilyen)

14 7584 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/139. szám évi CXI. törvény a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekrõl* A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények európai szinten megszervezett belsõ piacának megszilárdítása, határokon átnyúló mûködésének biztosítása érdekében az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja: A törvény hatálya 1. E törvény hatálya alá tartozik a) a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végzõ, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény; b) a szolgáltató intézménybe befizetést teljesítõ támogató vállalkozás; c) az e törvényben foglaltak alapján a foglalkoztatói nyugellátásra jogosultságot szerzõ tag; d) a szolgáltató intézmények felügyeletét ellátó szerv. Fogalmak 2. E törvény alkalmazásában a) foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény (a továbbiakban: szolgáltató intézmény): az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett, tõkefedezeti alapon mûködõ, támogató vállalkozástól vagy szakmai szervezettõl elkülönítetten létrehozott intézmény, amelynek célja nyugellátás biztosítása a keresõ tevékenységgel összefüggésben a munkáltatók és munkavállalók vagy képviselõik között megkötött egyéni, illetve több munkavállalót érintõ megállapodás alapján, feltéve, hogy az intézmény a megállapodásban foglaltak szerinti tevékenységet folytat; b) támogató vállalkozás: olyan, a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ munkáltató, amely befizetést teljesít a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménybe; c) székhely szerinti tagállam: az a tagállam, amelyben a szolgáltató intézmény létesítõ okirat szerinti székhelye és központi ügyintézésének helye található. Amennyiben a szolgáltató intézmény létesítõ okirat szerinti székhellyel nem rendelkezik, az a tagállam, amelyben a szolgáltató intézmény központi ügyintézésének helye található; d) tag: az a természetes személy, aki keresõtevékenysége alapján a foglalkoztatói nyugellátás feltételeit meghatározó megállapodásban, szabályzatban vagy bizalmi kezelésre vonatkozó szerzõdésben (a továbbiakban: nyugdíjkonstrukció) meghatározott foglalkoztatói nyugellátásra vonatkozó jogosultságokat szerez; * A törvényt az Országgyûlés a október 17-i ülésnapján fogadta el. e) foglalkoztatói nyugellátások: olyan ellátások, amelyeket szolgáltató intézmény a nyugdíjkorhatár elérésére vagy annak várható elérésére, továbbá rokkantság, halál vagy a munkaviszony megszûnésére tekintettel folyósított kifizetés formájában, illetve betegség, nélkülözés vagy halál esetén kiegészítõ támogatásnak minõsülõ kifizetés vagy szolgáltatás formájában biztosít; f) határon átnyúló tevékenység: a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezõ támogató vállalkozás által teljesített befizetés más tagállam területén székhellyel rendelkezõ foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény által történõ fogadása, valamint a más tagállam területén székhellyel rendelkezõ szolgáltató intézmény által a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ tag számára nyújtott szolgáltatás; g) nyugdíjkorhatár: az az életkor, amelynek betöltését a magyar társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül elõírják. E törvény alkalmazásában a nyugdíjkorhatár betöltésének minõsül, ha a pénztártag szolgálati nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, elõnyugdíjban, nyugdíj elõtti munkanélküli segélyben, bányásznyugdíjban, egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények mûködése 3. (1) A szolgáltató intézmény a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatásként akkor végezheti tevékenységét, ha a tevékenységére a székhely szerinti tagállamában jogosult és határon átnyúló szolgáltatás nyújtására elõzetes engedéllyel rendelkezik. (2) A munkavállalója részére egyéni vagy több munkavállalót érintõ megállapodás alapján kiegészítõ nyugdíjat biztosítani kívánó támogató vállalkozás befizetést teljesíthet szolgáltató intézménybe. A szolgáltató intézmény a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ tag számára szolgáltatást nyújthat. (3) A munkáltató csak a magyar munkajog és társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozó jogviszony alapján teljesíthet befizetést a szolgáltató intézménybe. (4) A tag vállalhat befizetést a szolgáltató intézménybe, kötelezni azonban erre nem lehet. (5) A szolgáltató intézménynek a 2. a) pontja alapján megkötött szerzõdéseket, a tagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése során keletkezett dokumentumokat, valamint a Felügyelet által meghatározott dokumentumokat magyar nyelven kell kiállítania. (6) A foglalkoztatói nyugellátásához a tag a nyugdíjkorhatár betöltése után juthat hozzá.

15 2005/139. szám MAGYAR KÖZLÖNY 7585 A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények feletti felügyelet 4. (1) A szolgáltató intézmények és támogató vállalkozások feletti felügyeletet a (3) bekezdés szerinti idõponttól kezdõdõen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) látja el. (2) Ha a Felügyelet a szolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságaitól értesítést kap arról, hogy a szolgáltató intézmény határon átnyúló szolgáltatás keretében befizetést kíván elfogadni támogató vállalkozástól, az értesítés kézhezvételét követõ két hónapon belül tájékoztatást nyújt az értesítést küldõ hatóság részére a magyar társadalombiztosítási és munkajognak a szolgáltató intézmény mûködését érintõ szabályairól, a szolgáltató intézmények tagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségeirõl, valamint a szolgáltató intézmény vagyonának befektetésével kapcsolatos elõírásokról. (3) A szolgáltató intézmény akkor kezdheti meg határon átnyúló tevékenységét Magyarországon, ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságaitól a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást megkapta, de legkésõbb a (2) bekezdésben meghatározott idõ elteltével. (4) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség kiterjed a szolgáltató intézmény magyarországi mûködésének idején bekövetkezõ minden olyan jogszabályi változásra is, amely befolyásolja a nyugdíjkonstrukció jellemzõit, a szolgáltató intézményekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget és a befektetési szabályokat. Ez esetben a Felügyelet a módosító jogszabály kihirdetését követõ 30 napon belül nyújt tájékoztatást a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak. 5. (1) A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a szolgáltató intézménytõl vagy a támogató vállalkozástól a terjesztett szerzõdési feltételekrõl és az ezzel összefüggõ dokumentumokról annak igazolására, hogy a szerzõdések megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak. (2) A Felügyelet a tagok érdekeinek védelme érdekében elõírhat a szolgáltató intézmények számára a nyugdíjkonstrukcióra vonatkozó, a tagok számára nyújtandó tájékoztatási kötelezettséget. (3) Amennyiben a Felügyelet jogszabályellenes mûködést észlel, haladéktalanul tájékoztatja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait. A Felügyelet együttmûködik a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságával annak érdekében, hogy a szolgáltató intézmény megszüntesse jogszabályellenes mûködését. (4) A Felügyelet jogosult, a székhely szerint illetékes felügyeleti hatóság kérelmére köteles ellenõrizni a szolgáltató intézmények tevékenységét. Ennek keretében a Felügyelet jogosult a szolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén, határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenõrizni, valamint a szolgáltató intézménytõl az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével a tevékenységével összefüggõ adatszolgáltatást kérni. (5) A Felügyelet a székhely szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságának kérelmére intézkedik a szolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ letétkezelõnél elhelyezett vagyonának zár alá vétele érdekében, amennyiben a szolgáltató intézmény elmulasztotta megfelelõ biztosítástechnikai tartalék létrehozását, vagy nem rendelkezik szavatoló tõkével. (6) Amennyiben a magyar társadalombiztosítási és munkajoggal össze nem egyeztethetõ mûködés a székhely szerinti tagállam hatóságai által tett intézkedések ellenére, vagy ilyen intézkedések hiánya miatt tovább folytatódik, a Felügyelet a szolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése, a tagok érdekeinek védelme, a székhely szerinti tagállam által elõírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése, valamint az e törvényben foglaltak betartása érdekében a következõ intézkedéseket akár együttesen is alkalmazhatja: a) az e törvényben és foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidõ kitûzésével felszólíthat; b) elõírhatja a szabálytalanságok megszüntetésére vonatkozó intézkedési terv meghatározott határidõn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidõt szabhat; c) a Magyar Köztársaság területére vonatkozó hatállyal tagfelvételi zárlatot rendelhet el; d) bírságot szabhat ki; e) korlátozhatja a szolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységét; f) megtilthatja a szolgáltató intézmény Magyar Köztársaság területén történõ mûködését. (7) A szolgáltató intézmény terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet, amely a jogszabályellenes mûködés további folytatása esetén ismételten kiszabható. A bírságot a kiszabásáról szóló határozat jogerõre emelkedésétõl számított 15 napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni. 6. A Felügyelet együttmûködik az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal és az Európai Bizottsággal a szolgáltató intézmények felügyeletének hatékony ellátása érdekében. Átmeneti és záró rendelkezések 7. E törvény a kihirdetés napját követõ 5. napon lép hatályba. 8. E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló évi CXXIV. törvény 3. -a a következõ c) ponttal egészül ki:

16 7586 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/139. szám [A Felügyelet hatásköre kiterjed:] c) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekrõl szóló törvény, [hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.] Az Európai Unió jogának való megfelelés 9. Ez a törvény a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységérõl és felügyeletérõl szóló 2003/41/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek (2003. június 3.) való megfelelést szolgálja. Sólyom László s. k., a Köztársaság elnöke évi CXII. törvény Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke a számvitelrõl és a könyvvizsgálói tevékenységrõl szóló törvények módosításáról* I. Fejezet A számvitelrõl szóló évi C. törvény módosítása 1. (1) A számvitelrõl szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. -a (5) bekezdése 1. pontjának c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(5) E törvény alkalmazásában 1. üzleti vagy cégérték:] c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevõ úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tõzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) saját tõke értéke, a kettõ közötti pozitív különbözet; (2) Az Szt. 3. -a (5) bekezdése 2. pontjának c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(5) E törvény alkalmazásában 2. negatív üzleti vagy cégérték:] * A törvényt az Országgyûlés a október 17-i ülésnapján fogadta el. c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevõ úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tõzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint az ezen befektetésre jutó az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) saját tõke értéke, a kettõ közötti negatív különbözet; (3) Az Szt. 3. -a (7) bekezdésének 3. pontja elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: [(7) E törvény alkalmazásában 3. személyi jellegû egyéb kifizetések:] 3. személyi jellegû egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizetõ a természetes személy részére jogszabályi elõírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. 2. Az Szt a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: (4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a létesítõ okiratban rögzített konvertibilis devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsõdleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) a forinttól eltérõ konvertibilis deviza, feltéve, hogy a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az elõzõ és a tárgyévi üzleti évben külön-külön legalább 75%-ban az adott konvertibilis devizában merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.] 3. Az Szt a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,] b) amelyek az értékesítést megelõzõen a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak [befejezetlen termelés (ideértve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is), félkész termékek] vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek), 4. Az Szt a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni:] b) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettõl megkapott,

17 2005/139. szám MAGYAR KÖZLÖNY 7587 illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés idõpontjáig a vonatkozó jogszabályi elõírásoknak megfelelõen igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét; 5. Az Szt ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A 100 ezer forint egyedi beszerzési, elõállítási érték alatti vagyoni értékû jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke a vállalkozó döntésétõl függõen a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. 6. Az Szt ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) Az egyszerûsített éves beszámoló kiegészítõ mellékletének a 41. (8) bekezdése, az 55. (4) bekezdése, a 86. (8) bekezdése, a 88. (6) bekezdése, a 89. (1) (3) bekezdése, (4) bekezdésének a), c) d) pontja, a 89/A. -a, a 90. (1) (2) bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. c) d) pontja, a 92. -a, a 93. (1) (2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia. 7. Az Szt a a következõ d) ponttal egészül ki: [Az egyszerûsített éves beszámoló készítése során:] d) a 25. (8) bekezdése, illetve a 45. (3) bekezdése elõírásait nem kötelezõ alkalmazni. 8. Az Szt a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a 10. (2) (3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítõ vállalkozó köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló a) kiegészítõ mellékletében bemutatni a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának elsõ üzleti évében a bázis évi összevont (konszolidált) éves beszámoló adatainak a nemzetközi számviteli standardok szerinti mérlegbe és eredménykimutatásba való átrendezését, valamint annak az eredményre gyakorolt hatását; b) kiegészítõ mellékletében vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló önálló részeként bemutatni számviteli politikájának a nemzetközi számviteli standardok szerint készített összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó fõbb szabályait, így különösen: ba) az összevont (konszolidált) éves beszámoló részeit, bb) az összevont (konszolidált) éves beszámolóban alkalmazott mérleg- és eredménykimutatás-tagolást, valamint a tételek tartalmát, bc) a kapcsolt vállalkozási kör meghatározását, bd) az alkalmazott konszolidációs módszereket, be) az alkalmazott értékelési eljárásokat és azok feltételeit, bf) a nemzetközi számviteli standardok által adott választási lehetõségek közül alkalmazott szabályokat, bg) a konszolidációnál alkalmazott mentesítéseket. 9. Az Szt a (9) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: A saját tõke módosítása során az elõbbieken túlmenõen a 139. (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tõke meghatározásánál figyelembe nem vehetõ részesedések értékét, továbbá a részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték beolvadás során megszüntetendõ összegét, valamint a 139. (5) bekezdése szerinti, az egymással szemben fennálló követelések és kötelezettségek, idõbeli elhatárolások értékeinek különbözetét a saját tõkével szemben kell kivezetni. 10. Az Szt ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Amennyiben a vállalkozó a 20. (3) és (4) bekezdése szerinti kötelezettség, illetve lehetõség figyelembevételével az (1) bekezdés szerinti adatokat forint helyett a létesítõ okiratban rögzített konvertibilis devizában, a létesítõ okiratban rögzített konvertibilis deviza helyett forintban, illetve a létesítõ okiratban rögzített konvertibilis deviza helyett más a létesítõ okirat módosításában szereplõ konvertibilis devizában adja meg, a forintról devizára, a devizáról forintra, illetve a devizáról más devizára való áttéréskor a (3) (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmaznia. 11. (1) Az Szt ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: A nyilvántartásba vételi eljárás elektronikus úton nem folytatható le. (2) Az Szt a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: (11) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a Pénzügyminisztérium a törlést követõ 10 évig köteles megõrizni. 12. Az Szt ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A számviteli bizonylatot a gazdasági mûvelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának idõpontjában, illetve idõszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetõk. (4) A számviteli bizonylatot a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérõen, ha az eltérést az adott gazdasági mûvelet, esemény, illetve intézkedés jellemzõi indokolják idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvû bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelõ adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek a könyvviteli nyilvántartásokban történõ rögzítést megelõzõen belsõ szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.

18 7588 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/139. szám 13. Az Szt a a következõ (14) bekezdéssel egészül ki: (14) Ha a december 31-éig hatályos elõírások szerint a évi üzleti évben éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozó az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló évi XXVI. törvény 49. -ával módosított 9. (2) bekezdés szerinti határértékek alapján (az elõzõ üzleti évek adatainak a megemelt határértékek szerinti minõsítésével) a évi üzleti évben egyszerûsített éves beszámolót készíthetne, akkor a 97. (2) bekezdésében foglalt elõírástól eltérõen közvetlenül már a évi üzleti évrõl készítendõ beszámolóra vonatkozóan is áttérhet az egyszerûsített éves beszámoló készítésére. II. Fejezet A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységrõl szóló évi LV. törvény módosítása 14. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységrõl szóló évi LV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) a 3. után a következõ alcímmel és 3/A. -sal egészül ki: Közigazgatási hatósági ügyek intézése 3/A. (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel a következõ ügyekben: a) felvétel a kamarába, illetve a kamarai tagság megszüntetése, kivéve ha a kamarai tagság kizárás vagy a kamarai tag halála miatt szûnik meg; b) felvétel a könyvvizsgálói társaságok nyilvántartásába, illetve törlés ezen nyilvántartásból, kivéve ha a törlésre a cégbíróságnak a könyvvizsgálói társaságot a cégjegyzékbõl törlõ jogerõs határozata alapján kerül sor [az a) és b) pontok a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás]. (2) A kamara a kamarai hatósági eljárás tekintetében az ország egész területére kiterjedõ illetékességgel jár el. (3) A kamarai hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelmet kizárólag írásban, az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet elõterjeszteni. A kérelemre indult eljárásban az ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni. Nem minõsül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus eszközök útján benyújtott kérelem. (4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kamarai tagság megszüntetése, illetve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a nyilvántartásból való törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a kamarai tagság megszûnésérõl vagy a törlési okról tudomást szerez. A kamara ezen eljárás során nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet. (5) A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le. (6) Az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni, a hatósági eljárás során kiadásra kerülõ hatósági igazolványt (könyvvizsgálói igazolvány, társasági igazolás) a kamara magyar nyelven állítja ki. (7) A kamarai hatósági eljárás során hozott határozatnak méltányosságból való módosítására, illetve visszavonására nincs lehetõség. 15. A Kktv. 5. -a a következõ i) ponttal egészül ki: [5. A kamara tagja lehet az a természetes személy, aki] i) a tagfelvételi kérelem benyújtásáig a 24/A. szerinti igazgatási szolgáltatási díjat megfizette és ezt hitelt érdemlõen igazolja. 16. (1) A Kktv. 7. -a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2) (5) bekezdés számozása (3) (6) bekezdésre változik: (2) Ha a kérelmet hiányosan nyújtották be, a felvételi bizottság a kérelem beérkezésétõl számított 30 napon belül megfelelõ határidõ megjelölésével és a mulasztás következményeire történõ figyelmeztetés mellett a kérelmezõt hiánypótlásra hívja fel. (2) A Kktv. 7. -ának e (1) bekezdésével átszámozott (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: A fellebbezést a felvételi bizottsághoz kell benyújtani. 17. A Kktv a a következõ (3) (4) bekezdéssel egészül ki: (3) A kamarai tagok nyilvántartása az egyes kamarai tagokra vonatkozóan a következõ adatokat tartalmazza: a) nyilvántartási szám (tagsági igazolvány száma), b) név (családi és utónév, leánykori név), c) születési hely, idõ, d) anyja neve, e) cím, telefon-, telefaxszám, elektronikus levélcím, f) az iskolai végzettséget, valamint a szakképesítést igazoló oklevél száma, kelte, a kiállító intézmény neve, g) intézményi minõsítés, h) tagsági jogállás (aktív vagy szünetelõ), i) tagfelvételt követõ szakmai továbbképzésen való részvétel igazolása, j) fegyelmi büntetések, azok alóli mentesítések idõpontja, továbbá k) a szakmai továbbképzéssel, a minõség-ellenõrzéssel, valamint a tagdíjfizetéssel kapcsolatos adatok. (4) Az (1) bekezdés szerinti könyvvizsgálói igazolvány tartalmazza: a) a kamarai tag nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, b) a kamarai tag fényképét, c) a kamarai tag nyilvántartási számát (a tagsági igazolvány számát), d) az igazolvány sorszámát, érvényességét, e) a kamara elnökének aláírását.

19 2005/139. szám MAGYAR KÖZLÖNY A Kktv a a következõ f) ponttal egészül ki: [16. A kamarai tagság megszûnik:] f) a tag halálával. 19. (1) A Kktv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A kamarai tagság megszûnését a 16. b), d) és f) pontjának kivételével a kamarai tag köteles írásban közölni az elnökséggel. A kamarai tagság megszûnése esetén az elnökség gondoskodik a könyvvizsgálónak a kamara nyilvántartásából való törlésérõl és igazolványának visszavonásáról. A nyilvántartásból való törlést (a tagsági viszony megszûnését) kimondó elnökségi határozat ellen a kamarai tag a határozat kézhezvételétõl számított 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. (2) A Kktv a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A nyilvántartásból történõ törlést követõen az érintett személy adatait a kamara 10 évig köteles megõrizni. 20. A Kktv a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik: (2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza: a) a könyvvizsgálói társaság nevét, b) a könyvvizsgálói társaság nyilvántartási számát, c) az igazolás sorszámát, érvényességét, d) a kamara elnökének aláírását. 21. A Kktv ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a kiegészül a következõ (5) bekezdéssel: (3) Ha a kérelmet hiányosan nyújtották be, a felvételi bizottság a kérelem beérkezésétõl számított 30 napon belül megfelelõ határidõ megjelölésével és a mulasztás következményeire történõ figyelmeztetés mellett a kérelmezõt hiánypótlásra hívja fel. (4) A bejegyzés elutasítását (megtagadását) a 19. szerinti feltételek hiányára, illetve a 24/A. szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének elmulasztására hivatkozással írásban meg kell indokolni. (5) A határozat ellen a 7. (4) (6) bekezdése szerint van helye jogorvoslatnak. 22. A Kktv. a 21. után a következõ 21/A. -sal egészül ki: 21/A. A könyvvizsgálói társaságok nyilvántartása a bejegyzett társaságokra vonatkozóan a következõ adatokat tartalmazza: a) nyilvántartási szám, b) név, c) cím (székhely), d) telefon-, telefaxszám, elektronikus levélcím, e) intézményi minõsítés, f) a társaság keretében könyvvizsgálói tevékenységet végzõ kamarai tag(ok) neve, címe, g) a tulajdonosok, vezetõ tisztségviselõk neve, címe, a tulajdonosok tulajdonrésze, szavazati jogának mértéke, h) tevékenységi kör, továbbá i) a minõség-ellenõrzéssel, valamint a hozzájárulási díj fizetésével kapcsolatos adatok. 23. A Kktv a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A nyilvántartásból történõ törlést követõen az érintett társaság adatait a kamara 10 évig köteles megõrizni. 24. A Kktv. a 24. után a következõ 24/A. -sal egészül ki: 24/A. (1) A nyilvántartásba vételi eljárásért a kérelmezõnek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara központi számlaszámára igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj a kamara bevétele. (2) Az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj összege kamarai tagjelöltek esetén forint, könyvvizsgálói társaságok esetén forint. (3) A nyilvántartásba vételi eljárás során hozott elsõfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés díja a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak 50%-a. (4) A nyilvántartásba vételi kérelem jogerõs elutasítása esetén a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj nem jár vissza, míg a jogorvoslati eljárásban megfizetett (3) bekezdés szerinti díjat az ügyfélnek vissza kell fizetni, ha a felülvizsgált elsõfokú határozat jogszabálysértõnek bizonyult. 25. A Kktv a helyébe a következõ rendelkezés lép: 25. (1) A könyvvizsgálói nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult nyilvántartott természetes és jogi személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez elõírt feltételekkel. A nyilvántartásban szereplõk közérdekbõl nyilvános adatainak, az azokban bekövetkezõ változásoknak a közzététele az ellenõrzés lehetõségének megteremtését, illetve az idõszerû tájékoztatást szolgálja. (2) A nyilvántartásba vett természetes és jogi személyek nyilvántartási száma, neve, címe, továbbá a könyvvizsgálói társaság esetén a könyvvizsgálói tevékenységet végzõ kamarai tagoknak, illetve a könyvvizsgálói társaság tulajdonosainak és vezetõ tisztségviselõinek neve és címe közérdekbõl nyilvános adat, azokról bárki tájékoztatást kaphat. (3) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kamara a tárgyévben nyilvántartásba vett természetes és jogi személyek nyilvántartási számát, nevét, címét, valamint a korábban nyilvántartásba vett természetes és jogi személyek ezen adataiban bekövetkezett változásokat a Pénzügyi Közlönyben és a Cégközlönyben évente közzéteszi, továbbá biztosítja, hogy a nyilvános adatok internetes honlapján folyamatosan megtekinthetõk legyenek. 26. A Kktv ának (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi f) és g) pontok jelölése g) és h) pontra változik: [(2) Az elnökség kizárólagos feladata:] f) határozathozatal a kamarai tagok, illetve a könyvvizsgálói társaságok nyilvántartásából való törlés kérdésében,

20 7590 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/139. szám 27. A Kktv ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a a következõ (5) (9) bekezdéssel egészül ki: (4) Nem járhat el az adott etikai ügyben az: a) aki az eljárás alá vont tag közeli hozzátartozója vagy élettársa, b) aki az eljárást kezdeményezte ide nem értve, ha az eljárást a fegyelmi megbízott, vagy az etikai bizottság kezdeményezte, c) aki az eljárásban tanú, szakértõ, vagy ilyenként való meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat, d) akitõl az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható, e) aki az elsõfokú eljárásban, a határozathozatalban részt vett, ide nem értve, ha az eljárásra azért kerül sor, mert az etikai bizottságot a másodfokú határozat új eljárásra utasította. (5) Az eljárási kizárási okot az érintettek az eljárás megindulásakor kötelesek az elsõfokú eljárásban az etikai bizottság elnökének, a másodfokú eljárásban a kamara elnökségének bejelenteni. (6) Az eljárási kizárásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell a fegyelmi megbízottra is. (7) Az eljárás alá vont kamarai tag az etikai bizottság egyes tagjai, a kamara elnökségének egyes tagjai, illetve a fegyelmi megbízott ellen elfogultsági kifogást terjeszthet elõ. Az elfogultsággal érintett személy meghallgatása után az etikai bizottság, illetve a kamara elnöksége határozatot hoz arról, hogy helyt ad-e az eljárásból való kizárásnak. Az érintett tag az elfogultsági határozathozatalban nem vehet részt. (8) Ha az etikai bizottság, illetve az elnökség az elfogultsági kifogásnak helyt ad, akkor az érintett az etikai eljárásban nem vehet részt. (9) A fegyelmi megbízott kizárása esetén az eljáró fegyelmi megbízottat a kamara elnöksége jelöli ki az elnökség tagjai közül. A kamara elnökének jogkörét elfogultsági kizárása esetén az etikai eljárásban az erre kijelölt alelnök gyakorolja. 28. A Kktv ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: Az értesítésben az eljárás alá vont kamarai tagot tájékoztatni kell annak jogkövetkezményeirõl, ha az etikai tárgyaláson õ vagy jogi képviselõje nem vesz részt. 29. A Kktv ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: (2) Az etikai eljárás alá vont kamarai tag védekezését írásban az etikai tárgyalást megelõzõen 8 nappal, szóban pedig legkésõbb az etikai tárgyaláson terjesztheti elõ. (3) Az etikai eljárás alá vont kamarai tag az eljárás során a bizonyítékokat megismerheti, az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az eljárási cselekményeken részt vehet, az etikai eljárásban eljáró személyekkel szemben kifogást terjeszthet elõ, az eljárás résztvevõihez kérdést intézhet, illetve bizonyítási indítványt terjeszthet elõ, az eljárás alatt keletkezett iratokba betekinthet, azokról kérésére költségtérítéssel másolatot kaphat. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 30. (1) E törvény a (2) bekezdésben, valamint a 31. (1) bekezdésében foglalt kivétellel január 1-jén lép hatályba azzal, hogy az Szt.-t módosító rendelkezéseket elõször a évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni. (2) E törvény Szt.-t módosító 11. -a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény hatálybalépésével egyidejûleg november 1-jén lép hatályba. (3) E törvény Szt.-t módosító 1 4., és aiban foglalt elõírásokat a évi üzleti évrõl készített beszámolóra is lehet alkalmazni. (4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Szt a (5) bekezdésének második mondata, az Szt ának c) pontja hatályát veszti. (5) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Szt ának (2) és (3) bekezdése, az Szt a (3) bekezdésének d) pontja, az Szt ának (4) és (5) bekezdése hatályát veszti. A december 31-én fennálló, halasztott ráfordításként kimutatott összeg tekintetében a december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell eljárni, azzal, hogy az elhatárolt összeget az érintett devizakötelezettségek üzleti évre, illetve az azt követõ üzleti év(ek)re elszámolt árfolyamnyereségének megfelelõ összeggel is azzal szemben csökkenteni kell. (6) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Szt ának (3) bekezdésében a devizajogszabályok elõírásai figyelembevételével szövegrész, az Szt a (2) bekezdésének c) pontjában az, illetve természetes személynek szövegrész, az Szt ának (11) bekezdésében a korábban szövegrész hatályát veszti. (7) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Szt. 3. -a (7) bekezdésének 3. pontjában a reprezentáció szövegrész helyébe a természetben adott juttatások, a reprezentáció szövegrész, az Szt. 9. -ának (2) bekezdésében az évben szövegrész helyébe az üzleti évben, a tárgyévben szövegrész helyébe az üzleti évben szövegrész, az Szt ának (2) bekezdésében a (3) szövegrész helyébe a (3) (4) szövegrész, az Szt ának (6) bekezdésében az (1) (5) szövegrész helyébe az (1) (3) szövegrész, az Szt ának (8) bekezdésében és az Szt ának (11) bekezdésében a 20. (3) szövegrész helyébe a 20. (3) (4) szövegrész, az Szt ának (1) bekezdésében a 20. (2), illetve (3) szövegrész helyébe a 20. (2), illetve (3) (4) szövegrész, az Szt ának (7) bekezdésében a pontjában szövegrész helyébe a pontjában, illetve a 166. (4) bekezdésében szövegrész lép.