Méhész Szakmabemutató információs mappa

Szakmabemutató információs mappa

FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: CZÉDULÁS ISTVÁN, AGRÁRMÉRNÖK, BIOMÉHÉSZ, CZÉDULÁS MÉHÉSZET A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP 2.2.2 A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010 www.afsz.hu www.epalya.hu www.eletpalya.afsz.hu

Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Hatezer évig voltam méhész, száz éve vagyok villanyszerelő. Ha nyugdíjba megyek, majd újra méhészkedem. Valami zümmögjön nekem, zümmögjön nekem, zümmögjön nekem, zümmögjön nekem, zümmögjön nekem. /Kemény István: A méhész/ A hajnali félhomályból lassan kibontakozik az erdő szélén álló kaptársor. Csend van. Amint a nap első sugara a kaptárakra vetődik, a kijárókban megjelennek a méhek. Megtörlik csápjaikat, és ide-oda sétálnak a röpdeszkán. Ezzel az idillikus képpel kezdődik a méhek napja, mely csöppet sem olyan könnyű, mint ahogy ebből a pillanatképből kitűnik. A méhek sokszor megcsodált élete, az elvégzendő munkák elosztása, a méhcsalád belső rendje és hierarchiája hosszú évmilliók alatt kialakult fejlődés eredménye. A korai társadalmak a méhek csodálatos, szinte tudatos szervezettségét misztikus ködbe burkolták. Az egyiptomiak olyan államnak tekintették a méhek birodalmát, melyet a viasztrónuson ülő fáraó igazgat, akit a szolgák hada vesz körül. Az ember már mintegy 20 ezer esztendővel ezelőtt ismerte, illetve fogyasztotta a mézet. Ezt egy spanyolországi barlangban talált rajz bizonyítja, melyen két emberi alak éppen a méhek otthonát igyekszik kifosztani. Bár az ember kapcsolata a méhekkel több évezredes, mégis keveset tudunk ezekről a kis szárnyas jószágokról. Ennek az egyik oka a méh fullánkjától való félelem. Sokan úgy gondolják, ha a méhek embert látnak a közelükben, A-1

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK akkor nekitámadnak és összeszurkálják. A méhektől való rettegés tájékozatlanságot és előítéletet takar, ugyanis ezek az esetek nagyon ritkák, és egyáltalán nem jellemzőek a méhekre. A hazánkban élő méhfajták nyugodt természetűek, és ha munkájukban nem zavarjuk őket, akkor szinte észre sem vesznek minket. A méhész ezzel szemben ismeri az apró lények sok dicsérendő tulajdonságát: szorgalmukat, tisztaságszeretetüket, takarékosságukat és hasznosságukat. Sokan úgy vélik, hogy a jó méhész szinte érzelmi kapcsolatot létesít méheivel. A méhcsaládok háziasításához az ember az első lépést akkor tette meg, amikor odújával együtt az otthonába cipelte őket. Idővel az ember a tönkben lakó méhcsaládok szaporulatát saját készítésű lakásba telepítette. Ekkor vesszőből, szalmából, sásból stb. készült kasokat készítettek, melyet később a deszkából készült kaptárak váltottak fel. Az igazi fejlődés azonban a múlt század közepén kezdődött, amikor feltalálták a mozgatható, keretbe foglalt lépeket. Korábban ahhoz, hogy a mézet kinyerjék, a lépeket le kellett szakítani arról a részről, ahová a méhek felépítették. A mozgatható keretek, és a pergetéses mézkinyerés feltalálásával a méz kinyerése után a lép nem sérül meg. Visszatéve a kaptárba, a méhek a lépek apróbb hibáinak javítása után rögtön elkezdhetik az üres sejtekbe a nektár hordását. Ahhoz, hogy a méhész munkáját megismerjük, ismernünk kell a méhcsaládok felépítését, mivel a szakember feladatai is a három családalkotó (here, munkás, királynő) típus szerint alakulnak. A fejlődés folyamán a faj- és létfenntartás feladatai a méhcsaládok egyedei között élesen elhatárolódtak. Most a mélyebb biológiai összefüggések A-2

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK fejtegetése nélkül felsoroljuk a méhcsalád különböző funkciókat ellátó egyedeit: Here: az ő feladata csak a hímivarsejtek termelése, és az anya szaporítószervébe juttatása. A kaptáron belül lévő feladatok összességét a raj nőnemű egyedei végzik. Anya (királynő): az ő feladata a peték termelése. A begyűjtött és a szervezetében tárolt hímivarsejtek felhasználásától függően dönt arról, hogy milyen nemű egyedek szülessenek (a hímek szűznemzéssel, spermiumok felhasználása nélkül születnek). Ő tehát a faj jövőjének hordozója, így a raj legdrágább kincse. Munkásméhek: Rájuk vár az otthonteremtés és az építés minden feladata. Ők építik a lépeket, gondozzák és etetik az ivadékokat és az anyát, biztosítják a kaptár megfelelő klímáját. Ők védik továbbá a családot a betolakodóktól, és ők hordják tele a lépeket élelmiszertartalékokkal. A méhész szakma a mezőgazdasági szakmacsoportba ezen belül a kisállattenyésztő szakmák csoportjába tartozik. Munkájának egy része egyszerű, szakképzettséget nem igénylő feladat (pl. kaptárak tisztítása, ürítése). Ahhoz azonban, hogy korszerű technikával üzemelő, EU-előírásoknak megfelelő méhészetekből, minőségi termékek vagy feldolgozóipari alapanyagok kerüljenek előállításra, szükség van a képzett, modern technológiákat ismerő és alkalmazó munkaerőre. A-3

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Fő feladatok, tevékenységek A méztermelés nehéz munkáját tulajdonképpen a méhek végzik. Az ember csak közvetve avatkozik bele a méztermelés folyamatába. Egyrészt elveszi a méhektől azt a mézmennyiséget, mely a saját létfenntartásukhoz szükséges mérték fölött van. Másrészt a kaptárak nagy hozamú legelőhelyre szállításával, a méhek teljesítmény szerinti szelekciójával és nemesítésével, továbbá gondozásukkal fokozza termelésüket. A mai méhészek tehát megtesznek minden olyan beavatkozást, amellyel a mézhozamot fokozhatják. Fő feladatkörök, munkafolyamat, tevékenységek A méhész munkája során az alábbi fő tevékenységcsoportokat végzi: beszerzi a tevékenységhez szükséges eszközöket; berendezi a kaptárt időszaknak megfelelően; fenntartja az állomány termelőképességét; méhlegelőt biztosít; vándorol a kaptárakkal; kinyeri a méhészeti termékeket; a kinyert anyagokból (méz, viasz stb.) feldolgozással termékeket állít elő; értékesíti a méhészeti termékeket; méhanyákat nevel. Mindeközben alkalmazza a munkájához kapcsolódó munkavédelmi, humánegészségügyi előírásokat és betartja a mézhez és további méhészeti termékekhez kapcsolódó minőségi követelményeket. A-4

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A méhész munkájának jobb megismeréséhez azonban fontos, hogy a teljes folyamatot, illetve a szakember egyes részfeladatait jobban is megismerjük. Kaptár készítése: Legelső feladat a méhek lakóhelyének, a kaptárnak az elkészítése. Manapság ez már többnyire készen kapható, de egy méhésznek el kell tudni készíteni egy kaptárt, illetve az ebben lévő kereteket. Ez barkácsolást jelent, így jó, ha a szakember nem idegenkedik a fúrástól-faragástól. Ha elkészült a kaptár és a benne lévő keretek, akkor következik a műlépezés. Műlépezés: Ez tulajdonképpen a kerettartó huzalainak a méretre vásárolt műlépekbe olvasztását jelenti. Ennél a munkánál fontos az optimális hőmérséklet, amikor is nem túl merev, de nem is túl lágy a lép. Ebbe nyomkodják aztán a huzalokat. Méhcsalád vizsgálata: A gondos méhész igyekszik meggyőződni méhcsaládjainak állapotáról, melyet a következő lépések végrehajtásával végez: a szükséges eszközök előkészítése; a kezelőláda előkészítése és a kaptár felnyitása; a füst befúvása a kaptárba (a méhek lecsendesítésére, illetve elhajtására a keretekről); a keretfedők felfeszítése, és a rajta lévő méhek kaptárba söprése; néhány lép kiemelése a többi lép mozgatásának megkönnyítése céljából; a lépek egyenkénti kiszedése és vizsgálata, majd visszahelyezése; A-5

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK feljegyzések készítése. A fent említett vizsgálatot áttelelés után feltétlenül érdemes végrehajtani. A méhész ilyenkor a méhcsalád tavaszi fejlődéséhez szükséges tényezőket vizsgálja (anyát, népességet, élelemkészletet, a lépek minőségét, a család hőgazdálkodását, az általános egészségi állapotot stb.). Amennyiben a méhész problémákat talál (pl. rossz az anya, penészesek a lépek stb.), akkor feltétlenül be kell avatkoznia a méhcsalád életébe. Ilyenkor az adott problémának megfelelően jár el. A fiókos, szürkére festett dobozok harminckilenc áll szögletes, U alakú sorban oldalán apró kapu és terasz. Megbámulhatjuk a méhélet hétköznapi konfliktusait. A teraszon néhány őrszem ácsorog, amelyek minden érkező méhet körbetopognak; megnézik, hozott-e nektárt vagy virágport, mert csak akkor mehet be így szűrik a rabló méheket. Előfordul, hogy kirajzanak, megszöknek a kaptárból a méhek. Okos méhész a rajzást kordában tartja, mégpedig úgy, hogy folyamatosan biztosítja a munkát számukra. Van, aki levágja a királynő szárnyait, mert ha ő kiszáll, követi az egész család; a bioméhészetekben tilos ehhez a megoldáshoz folyamodni. A méhész óvatosan megbontja, leemeli az egyik kaptár fedelét, majd kihúz egy zsemleszínű, hemzsegő lépet. (Forrás: Magyar Nemzet Online) Fészekbővítés: Ez az, amikor a méhész szükség esetén (pl. a méhek kinövik a fészket) általában tavasszal új lépek betételével bővíti a fészket. Amennyiben a méhek építési ösztöne javul (pl. a megrongálódott lépeket is kezdik kijavítani), a méhész új műlépek betételével kiválthatja a már elkészült A-6

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK lépeket. Méztermelés: A méhek valamennyi növény virágát látogatják, melyről nektárt gyűjthetnek. Tartalékot azonban csak a legbővebben termő virágokról termelnek. Az olyan gyűjtési lehetőséget, amely során elvehető fölösleget is elraktároznak a méhek, főhordásnak hívjuk. Legkiválóbb mézelőnk a fehér akác, de a repce, a napraforgó, a lucerna stb. is értékes nektárforrást jelentenek. Mivel ezek a virágok eltérő időpontban és helyen nyílnak, a méhésznek az egyik legfőbb feladata a mézelő területek feltérképezése. Mivel a méhek a kaptárjuktól számítva átlagosan 3 kilométerről hordanak nektárt, ezért a méhésznek a kaptárok szállításával és telepítésével gondoskodnia kell a megfelelő mézforrás biztosításáról. Amennyiben a kívánt helyre szállította a kaptárt, a méhész mérlegre téve, naponként ellenőrizheti a hordás mennyiségét. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a méhek megtöltötték mézzel a lépeket, akkor következhet a méz elszedése, a pergetés. Egy jó család egy közepes esztendőben az akácvirágzás 10-14 napja alatt mintegy 30 kg mézet gyűjt. A szezon legalábbis vízközelben a fűzvirágzással kezdődik. Ezután a gyümölcsvirágzás következik, majd a repce és csak ezután az akác. Az akácvirágzás végeztével keresik fel a selyemkórót, hársot és szelídgesztenyét a méhek, majd a napraforgót, ami szintén jó méhlegelő. Ezután az aranyvessző (szolidágó) következik a Kis-Balatonnál és a Hanság vizes területein. A virágos körtánc a tarlóvirággal zárul, szeptemberben. (Forrás: Magyar Nemzet Online) A-7

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Pergetés: A pergetést lehetőleg olyan helyiségben végzik, mely közel van a kaptárakhoz, megfelelő tisztaságú, és a méhek nem juthatnak be oda. Ez a következőképpen zajlik: a kaptár felnyitása; a méhek megnyugtatása füstöléssel; a kaptárakból az érett (viasszal fedett) mézzel teli lépek kiszedése; a lépeken lévő méhek kaptárba söprése; a mézzel teli lépek gyűjtőládába helyezése; a fedelező állványra helyezett lép viaszfedőjétől való megtisztítása (fedelezése); a fedelezett lép pergetőbe való helyezése és kipergetése; a kipergetett méz átszűrése; a méz tárolása; a kipergetett lépek visszahelyezése a kaptárba; a fészek petézésre alkalmas lépekkel történő kiegészítése. Egyesítés: Ha a méhésznek két kis létszámú családja van, és az egyikben nincs anya, akkor egyesíti a két családot. Az egyesítésnél az anya nélküli lépen lévő anyabölcső-kezdeteket a szakembernek le kell rombolnia. Szaporítás: A méhcsaládok időnként osztódnak, mely tulajdonképpen a család egyik részének kirajzását jelenti. Ez különböző okok miatt történhet (pl. szűk a kaptár, a különböző életkorú egyedek aránya felbillent stb.). Ilyenkor a A-8

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK méhész igyekszik befogni ezeket a kirajzó új családokat. Az anyát kiemelve és kalitkába téve, a többi méh követi őt. Ekkor egy kasba lehet gyűjteni őket, melyből egy előkészített kaptárba telepíthető a raj. Az ilyen családokat a méhész kezdetben többször ellenőrzi, és gondoskodik számukra a megfelelő számú lépről, esetleg élelemről. Máskor a méhész több családtól elszedett fiasításos (petékkel, lárvákkal telt) lépeket egy induló kaptárba összerakja. Ehhez mézes és virágporos lépeket és anyát adva létrehozza az új családot. Méhek etetése és itatása, egészséges méz előállítási feltételeinek megteremtése: A szabadban élő méhek táplálékukat és a szükséges vizet maguk szerzik be. A mai modern méhészkedés azonban már nem létezik a méhek rendszeres etetése és itatása nélkül. A méhész - itatók alkalmazásával, illetve cukorkészítmények adásával - gondoskodik a méhek megfelelő életfeltételeinek biztosításáról, melybe időnként gyógyszereket és antibiotikumokat is kever. A megfelelő egészségi állapotú méhraj és a megfelelő minőségű méz biztosításához a méhész további feladatokat is ellát (pl. különböző füstölőszerekkel történő atkaölés). Felkészülés a télre: Az ősz közeledtével a méhcsaládok egyedszáma lecsökken. Ilyenkor a méhész, amennyiben úgy találja, hogy nem képeztek a méhei elég tartalékot a télre, cukorszirup adásával segít nekik. Ekkor szűkíti le a kaptárbejárót is, nehogy a tél folyamán rágcsálók másszanak a kaptárba. Betelelés: A jó telelés feltételei: A-9

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK jó anya sok, és zömmel fiatal munkásméh bőséges élelem a lépekben jó hőgazdálkodás nyugalom A jó anya meglétéről és a fiatal munkásméhek megfelelő számáról a méhész már nyáron gondoskodott. A betelelés előtt ellenőrzi a család mézkészletét, és ha szükséges, kiegészíti azt. A kaptárakat nyugodt helyre szállítja és letakarja, vagy a fészket szűkíti, amivel a téli hőgazdálkodásukat javítja. Ahhoz hogy a méhész főleg több család gondozása esetében megfelelő módon kezelni tudja a méheket, regisztrálnia kell a méhcsaládra jellemző adatokat. Ez pl. segít annak az eldöntésében, hogy mely családnál szükséges a leggyorsabb beavatkozás, vagy teljesítménye alapján mely családból érdemes anyákat nevelni stb. A méhész további feladatai közé tartozik még a méhek egészségi állapotának vizsgálata, és problémák esetén az állatorvos értesítése. Ezen kívül foglalkozhat még virágpor, méhviasz, pempő és propolisz gyűjtésével, valamint ezekből különböző feldolgozott termékek előállításával is. Az anyaméhhel kapcsolatos egyéb teendők: Anyásítás: Ha a család elvesztette az anyát, a kaptár élete felborul. A méhek idegesen viselkednek, és a termelési eredményük nagyon leromlik. Ilyenkor új anyával pótolható az eltűnt vagy elpusztult anya. Az anyát kis kalitkába téve és a A-10

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK kaptárba helyezve, fokozatosan hozzászoktatják a családot az új jövevényhez. Amennyiben nem viselkednek vele ellenségesen, akkor sikerült az anyapótlás, és kiengedhető a dolgozók közé az új királynő. Anyacsere: Ha az anya öreg, rosszul petéző, akkor a méhész elpusztítja, és egy fiatal anyával helyettesíti a régi királynőt. Anyanevelés: A méhcsalád akkor nevel anyát, ha rajzásra készül, ha elégedetlen a meglévővel, vagy ha az anya elpusztult. Ilyenkor több anya nevelését kezdik el, de miután az első kikelt, a többit a dolgozók elpusztítják. A méhész ezeknek az anyabölcsőknek a védelmével nevelhet plusz anyákat. Az anyabölcsők nagyobbak, mint a normál bölcsők. A méhész a petézést követő 13. napon elszedi ezeket az anyabölcsőket, és átrakja az anyásítani kívánt családhoz. Körülbelül 3 nap elteltével már az új családjánál fog kikelni az anya. A munkavégzés során használt eszközök A méhészeti szakemberek különféle eszközöket, felszereléseket használnak munkavégzésük során. Ezek közül a legjellemzőbbek: kaptárak méz-, virágpor-, propoliszkezelő eszközök, készülékek viaszkezelő berendezések kéziszerszámok (pl. kaptárvas) tehermozgató eszközök, berendezések speciális méhész védőöltözet, védőfelszerelés és tartozékai A-11

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK munkabiztonsági berendezések környezetvédelmi berendezések Munkahely, munkakörnyezet A méhekkel történő munkavégzés (pl. a kaptárak megfigyelése, felnyitása és szállítása stb.) alapvetően a szabadban történik. A kaptárak sokszor több kilométer távolságra vannak a méhész otthonától, így, ha rendszeresen meg akarja figyelni a családokat, akkor ehhez sokat kell utaznia. A méhlegelők feltérképezése is sok utazást feltételez. Vannak olyan munkafázisok, melyeket műhelyben kell elvégezni. Ilyen például a pergetés, vagy a kaptár- ill. keretkészítés és a műlépezés. Az etetést, itatást rendszeres időpontokban kell végezni, ami a hétvégére is vonatkozik. Ahol rovarmegporzású gyümölcsösök vannak, ott a virágzás idején szívesen látják a méhészetet. Persze a fő kaptárelhelyezési terület az akácosokhoz kapcsolódik. Ilyenkor az erdőgazdasággal, vagy a környékbeli gazdaságokkal, földtulajdonossal szükséges a telepítés előtt egyeztetni. Kapcsolatok A méhész munkája során kapcsolatba kerül: a kaptárelhelyezési terület tulajdonosával (erdőgazdaságok, kertészetek, magángazdaságok, földtulajdonosok, polgármesteri hivatalok stb.), családi gazdaság esetén családtagjaival, méhésztanulókkal, méhészegyesületi tagokkal, állatorvossal, kollégákkal, vásárlókkal, kereskedőkkel. A-12

Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

KÖVETELMÉNYEK Fizikai igénybevétel, megterhelés A méhész munkájában a könnyű és a közepesen nehéz fizikai megterhelés egyaránt előfordul. A kaptárak megfigyelésénél általában csak a sok állás és gyaloglás terheli meg a szakembert. A kaptárak szállításakor történő emelés azonban már nehezebb fizikai tevékenység. Ilyenkor jól jöhet a segítség. Amennyiben alacsony kaptárakkal dolgozik a szakember, előfordulhat a görnyedt, hajlott testhelyzet. A kisebb méhészetekkel hobby szinten is lehet foglalkozni. A nagyobb méhészetek ellenben egész embert kívánnak, ahol a segítség is elkel. Ilyen méhészetekben általában a méztermelés mellett propolisz, virágpor, pempő, viasztermelés is előfordul, mely sokkal munkaigényesebb. Főhordás idején a hétvégi munkavégzés is jellemző. Környezeti ártalmak, hátrányok A legkomolyabb környezeti ártalomnak a méhek szúrása számít. Ehhez azonban egy idő után hozzászokik a méhész szervezete. Aki fél a szúrásoktól, az ne kezdjen méhészkedni. A megfelelő védőfelszerelések alkalmazásával ez a probléma egyébként minimálisra csökkenthető. Az allergiára való hajlam szintén kizárja a foglalkozás gyakorlását. A kaptárak telepítési helyén a pollenterhelés, a lépek kezelésénél a propolisz és a virágpor, csípésnél pedig a méreganyag okozhat asztmatikus ill. egyéb allergiás problémákat. Mivel a méhészkedés szabadban történik, ezért a méhész ki van téve az időjárás viszontagságainak. Szerencsére a nagy melegben az akácosok árnyéka enyhít a gondokon, esőben és fagyban pedig ritkán dolgozik a méhész a szabadban. A kaptárak, keretek készítésénél a kéziszerszámok használata balesetveszélyes, ami megfelelő éberséggel és rutinnal könnyen kivédhető. B-1

KÖVETELMÉNYEK Egészségügyi követelmények Az méhész feladatának elvégzésében szerepe van a karok, a kéz és az ujjak használatának. Olykor emel, cipel. A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők kézi anyagmozgatással járó munka végzésére nem alkalmas nem görnyedhet/térdelhet/guggolhat/hajolhat karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas jó tapintást igénylő munka végzésére nem alkalmas tartós állómunkát nem végezhet könnyű fizikai munkát nem végezhet fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet allergizáló anyagokkal munkát nem végezhet egyes vegyi anyagokkal munkát nem végezhet B-2

KÖVETELMÉNYEK Egyes munkaköröket korlátozó egészségi tényezők szabadban munkát nem végezhet A szakma sikeres gyakorlása szempontjából fontos képességek (kompetenciák) A méhészet kialakításához, az alapvető teendőkhöz és a méhészeti szakmai feladatok végzéséhez szükséges legfontosabb képességeket (kompetenciákat) gyűjtjük össze a következőkben. A méhészkedéshez nagy türelem szükséges, mivel a méhek igazán a főhordás idején termelnek, így néhány hét alatt történik a tulajdonképpeni mézkinyerés. A méz élelmiszer, így a tisztaságszeretet és a kezeléseknél a gondosság elengedhetetlen. A méhek elhanyagolása, a betegségek késői észlelése akár egész családok pusztulásához vezethet. A méhcsaládok életének megismeréséhez és problémáik felismeréséhez jó megfigyelőképesség is szükséges. A lépek kiemelésénél az elővigyázatlan és durva munkavégzés sok egyed életébe kerülhet, így erre fokozottan kell ügyelni. A szentimentális állatszeretet az állatok megölése (pl. anyacsere esete) idején nem előnyös. Szakmai kompetenciák: szakmai alap-kompetenciák: elemi szintű számítógép-használat, elemi számolási készség, megfelelő kézírás, szövegértés, beszédkészség méhészetben alkalmazott jelképek értelmezése és használata méhtermékek gyűjtése, kezelése B-3

KÖVETELMÉNYEK Személyes kompetenciák: kitartás, türelem önállóság kockázatvállalás tűrőképesség, önfegyelem monotóniatűrés állóképesség, erős fizikum jó szaglás megfelelő ízérzékelés szorgalom, igyekezet mozgáskoordináció jó tapintásérzék egyensúlyérzékelés térlátás pontosság, precizitás térbeli tájékozódás kézügyesség Társas kompetenciák: kapcsolatfenntartó készség motiválókészség irányítási készség Módszerkompetenciák: rendszerező- és áttekintőképesség logikus gondolkodás kreativitás, ötletgazdagság problémamegoldás, hibaelhárítás helyzetfelismerés módszeres munkavégzés körültekintés, elővigyázatosság környezet tisztán tartása Fontos tárgyak A szakma elsajátításához elsősorban biológiai ismeretekre van szükség, de a számítások alkalmával a méhész hasznát veszi a matematikának, a kaptárak és keretek készítésénél pedig a technikának. B-4

KÖVETELMÉNYEK Érdeklődési kör Mielőtt valaki méhészkedni kezd, azt mérje fel önmagában, hogy a méhek akkor is érdekelni fogják-e, ha fájdalmat, kellemetlenséget okoznak neki. Mindenki méhészkedhet, akinek a szervezete nem túl érzékeny a méhméregre. Aki szereti a természetben történő munkavégzést, annak különösen kedvező lehet ez az elfoglaltság. Ebben a szakmában benne foglaltatik a természet és az állatok szeretete, és a gondoskodásra való hajlam. A szakemberek szerint ehhez a foglalkozáshoz az alábbi három fő érdeklődési irány a legfontosabb: szabadban végzett munka szeretete, növényekkel, állatokkal foglalkozni, technikai feladatokat ellátni. B-2

Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

SZAKKÉPZÉS Előképzettség, képzés helye, ideje, költségek A képesítés célja az, hogy a méhész kellő méhélettani és egyéb szakmai tudással rendelkezzen a tudatos méhészkedés végzéséhez. Ismerje a méhek világát, a termelési módszereket, a méhekkel való bánásmódot és a méhek körüli biztonságos viselkedést. A szakma megszerzéséhez az alapfokú iskolai végzettség (nyolcadik évfolyam elvégzése) és orvosi egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges. A szakképesítés kizárólag felnőttképzésben szerezhető meg. A képzési idő maximum 1000 óra. A tanulók a képzés során 30%-ban vesznek elméletet és 70%-ban gyakorlatot. Mivel felnőttképzésről van szó, elsősorban költségtérítéses tanfolyamokról beszélhetünk. A képzés középszintű szakképesítést ad. A szakképesítéssel fizikai munkát igénylő munkakört lehet betölteni. Ezeket a képzéseket országosan indítják, és sok esetben az indítási gyakoriságot és a felvehető létszámot is befolyásolják a konkrét munkaerő-piaci igények. A szakképesítés birtokában a méhész a mindenkori jogszabályi kereteket betartva tarthatja, illetve tenyésztheti a méhcsaládokat. Őket vándoroltatva C-1

SZAKKÉPZÉS mézet termeltethet, méhanyákat tenyészthet, termékeit értékesítheti, és bérmegporzást végezhet. A képzés során tanulandó modulok/tárgycsoportok Fő modulok: méhészet kialakítása és alapvető teendői méhészeti szakmai feladatok végzése A képzés során a tanulók a következőket tanulják: Elméleti szinten: munka és környezetvédelem méhélettan méhtartás takarmányozástan méhészeti növénytan méhegészségügy méhtermékismeret méhészeti jogi ismeretek gazdálkodási és szervezési ismeretek Gyakorlati szinten: méhtartás géptan, eszközismeret méhtermékkezelés C-2

SZAKKÉPZÉS A képzés során a tanulók a következő ismereteket sajátítják el: méh fajok, méh fajták; a méh testének felépítése és működése; a méhegyedek és a méhcsalád fejlődése, feladatai; a méhek szaporodása, szaporítása; vírusok, baktériumok, gombák okozta megbetegedések; élősködők, véglények, madarak és emlősök kártétele; a méhmérgezések; egészségügyi munkák a méhesben; méhlakások, méhészeti eszközök és anyagok; családkezelés és beavatkozások a telelés időszakában; családkezelés és beavatkozások a termelés időszakában; családszaporítás, anyanevelés; méhészeti termékek, méhtermékek termelési technológiái; méhészeti műhelymunkák; modern technológiák, újítások; mézelő és virágport adó növények; méhtermékek, méhészeti termékek csoportosítása, jellemzői; a termékek tárolása, csomagolása, értékesítése; élelmiszeripari előírások a méhészeti termékekkel szemben; különleges termékek; gazdálkodási, vállalkozási formák; adózási formák és lehetőségek; pályázatok, támogatások és felhasználásuk; a méhtartás jogi vonatkozásai; zárlat, vándorlás; az élelmiszertörvény jogi vonatkozásai; C-3

SZAKKÉPZÉS uniós jogharmonizáció a méhészetben; munkavédelmi előírások; elsősegély-nyújtási alapok; méhszúrás, méhméreg hatása az ember szervezetére; tűzvédelmi feladatok a méhesben; a méhészkedés környezet- és természetvédelmi vonatkozásai. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának (www.nive.hu) Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (www.eletpalya.afsz.hu). C-4

Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

KERESETI LEHETŐSÉGEK Munkaerő iránti kereslet, munkanélküliség A foglalkozást kereső munkanélküliek számát és a bejelentett álláshelyek számát az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Év Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők Összes munkanélküli és álláskereső 2007 4 121 2008 4 94 2009 9 81 Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Év Bejelentett álláshelyek száma 2007 23 2008 7 2009 6 A táblázatból jól kivehető, hogy az utóbbi években mind a szakmában elhelyezkedni kívánók száma, mind pedig a keresleti oldal ami nem fedi le a foglalkozást keresők számát folyamatosan csökkent. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a méhészek jelentős része önfoglalkoztatóként, tehát egyéni vállalkozás vagy kis létszámú magáncég formájában végzi tevékenységét, tehát a bejelentett álláshelyek számánál a méhészekre vonatkozó igény lényegesen nagyobb lehet. A 2007-2010-es időszakra vonatkozó Magyar eti Nemzeti Program a megelőző vizsgálati időszakra a méhcsaládok számának növekedését, a méhészetek számának lassú emelkedését, a hazai mézfogyasztás lassú D-1

KERESETI LEHETŐSÉGEK növekedését és az Uniós csatlakozással az exportpiacok kitágulását állapította meg. Amennyiben a mézfogyasztás népszerűsítésével sikerülne elérni, hogy a hazai mézfogyasztás legalább megközelítse az európai átlagot, akkor az jelentős felvevőpiacot teremtene a méhészeteknek. A hazai méhészeti termékek első számú megrendelője az Európai Unió; főként Olaszországban, Németországban és Franciaországban fogyasztják szívesen a magyar mézet. (Forrás: Magyar Nemzet Online) Átlagkereset A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: http://foglalkozasok.afsz.hu. Az itt található adatok alapján a szakma átlagkereseti lehetőségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér 2007 75 736 84 667 2008 94 297 117 009 2009 117 084 144 409 A méhészek teljes keresete már eléri az érettségivel rendelkezők nemzetgazdasági átlagát, és az elmúlt években jelentős növekedés tapasztalható bérezésükben. További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a www.afsz.hu weboldal Statisztika menüpontja alatt. D-2

Egyéb információs források - Nyomtatott információk - Elektronikusan elérhető források

EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Szakkönyvek et (Szaktudás Kiadó Ház, 2001) Bioméhészet (Mezőgazda Kiadó, 2002) Szépirodalom, film Maja, a méhecske c. rajzfilmsorozat (1975) Mézengúz c. animációs rajzfilm (2007) Méhek együttes (www.mehek.hu) Elektronikusan elérhető források www.omme.hu az Országos Magyar eti Egyesület honlapja www.afsz.hu az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja www.nive.hu a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja www.epalya.hu az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja www.eletpalya.afsz.hu Nemzeti Pályaorientációs Portál www.szepzold.hu/meheszet E-1