2012. január I. évfolyam 4. szám Karácsonyi ünnepség a gimiben Hagyományainkhoz híven a téli szünet el tti utolsó tanítási napon iskolánk végz s diákjai karácsonyi hangulatot teremtettek iskolánkban. A 12. a tanulói a tornateremben adták el karácsonyi m sorukat, melyre szeretettel hívtuk meg az intézmény nyugdíjas pedagógusait, dolgozóit. Az énekkart kísérte a DFTTOK pedagógusa, Szolnoki Tibor, illetve Marancsics Fanni és Magyar Florentina 8. osztályos tanulók. Az ünnepi m sor végén Bóbics Lajos tagintézmény-vezet kihirdette az iskolában meghirdetett rajz-verseny és m veltségi vetélked eredményét és adta át a jutalmakat. Ti írtátok - Alapítványi bál után...interjú Erd sné Kiss Csilla tanárn vel Állandó rovatok - Rejtvény-sarok (A helyes megfejtést beküld k között évvégén ajándékokat sorsolunk ki!!!) - Poén-sarok
I. évf 4. szám Nyûz-tung 2/8 Alapítványi bál Mint minden évben hagyományosan, így idén is megrendezésre került, 2011.november 26-án a Béri Balogh Ádám Tagintézmény Alapítványi bálja. Idén, Erd sné Kiss Csillára, a kuratórium elnökére került sor a szervezésben. A m sort Horváth Cintia, 12.e osztályos tanuló konferálta fel. Idén egészen különös estnek néztünk elébe, hiszen a m sorban (1 szám kivételével) csak iskolánk tanulói szerepeltek. A kuratórium elnökének beszéde után az énekkar következett,amely egy Abba és egy LGT számot adott el, Horváth Zsoltné tanárn vezénylése alatt,majd Szabó Zsanett 10.a osztályos tanuló népdalokat énekelt. Ezt követ en egy vidám bohóctréfával folytatták a m sort (Az óriáskígyó),melyben szerepet kapott: Iván Csilla, Reszegi Boglárka (9.a osztályos tanulók) illetve Darvas Kevin és Balázs Róbert (10.a osztályos tanulók). A tanulókat Belinszky Bernadett tanárn készítette fel. Ezt követ en erdélyi néptáncok következtek, Rakos Petra, Kovács Réka, Simon Levente és Takács Dávid el adásában. A táncosokat Kiss Norbert készítette fel. A m sort iskolánk mazsorett csoportja egy botos számmal folytatta, majd a zalai katonadalokat énekl 10.a osztályos fiúk után egy pomponos számot is el adtak. A mazsorett csoportot Némethné Somogyi Andrea tanárn készítette fel. Erd sné Kiss Csilla tanárn vel készítettem a következ riportot: - Kik segítettek még az est megvalósításában? - A bál szervezésében kaptam segítséget a kuratórium tagjaitól, a szül kt l és a diákoktól is. A tanulók segítettek a terem feldíszítésében, a vacsora felszolgálásában, iskolánk keresked csoportja a tombolának szánt ajándékok csomagolásában. - Hány f szerepelt a vendéglistánkon? - Azt est folyamán körülbelül 100 f t láttunk vendégül. Kicsit kevesebbet, mint tavaly, de ez még így is nagy eredmény, hogy a 120 tanuló mellett nem csökkent a bál iránti érdekl dés. - A bevétel összegér l mit tudhatunk? - Az Alapítvány bevételér l csak annyit mondhatok el, hogy átlagban ugyanannyi összeg gy lt össze, mint tavaly. Idén kevesebb pártoló jegy fogyott, mint eddig, de úgy látszik a tombola vásárlás meghozta a gyümölcsét. - Egy kis ízelít t kaphatunk abból, hogy mire használják fel az összegy jtött pénzt? - A tanulói jutalmazásokat, például: év végi könyveket, a Béri Balogh Ádám plakettet és kulturális tevékenységeket is ebb l finanszírozzuk. Versenyekre való nevezési díjat és oda elutaztatásának költségeit is efféle módon fizeti ki az iskola, illetve ne feledkezzünk meg a nyelvvizsgák áráról sem. Idén, ami plusz költséget jelentett Alapítványunknak, az az Interaktív Fizika kiállítás, melyen a gyerekek jól érzeték magukat, és érdekl dést mutattak a természettudomány felé. Kaptak a tanulók 3 alkalomra szóló Hangversenybérletet. A végz s tanulóinkra tekintettel vásároltunk biológiai feladatgy jteményt, ami az érettségire nagy segítséget nyújt számukra. Tanításhoz szükséges segédanyagokat vásároltunk, ilyen például: az interaktív tábla, különböz tantárgyak feladatgy jteményei és még sorolhatnám tovább Úgy gondolom, hogy a gyerekeknek a legnagyobb élmény mégiscsak az áprilisban bekövetkezend Bécsi kirándulás lesz, ahol megnézzük a Schönbrunni kastélyt belülr l, a Schönbrunni kastély parkját, és városnézésre visszük a tanulókat. - Hogy érzi, hogy sikeredett az est? - Szerintem a lehet legjobban sikeredett, hiszen a mulattság hajnali 4-ig tartott. Van egy bizonyos törzsközönségünk, akik rendszeresen részt vesznek a bálunkon, illetve vannak küls támogatóink is. Van, aki már hagyományból támogat minket, hiszen gyermeke rég elballagott t lünk, vagy sajnos gyermeke nem is a mi iskolánkba jár. Visszajelzések alapján mindenki nagyon jól érezte magát, mindenkinek tetszett a m sor és a vacsora is. Ezáltal a cikk által szeretném kiemelni a kuratórium tagjait,akik ugyancsak segítettek az est lebonyolításában: Kecskésné Ferenczi Máriát,Kövérné Pápai Évát,Némethné Somogyi Andreát,Zsohárné Stampfel Editet és iskolánk titkárát:bognár Miklósnét (Katit nénit),aki Alapítványunk pénzügyeit tartja rendben.
I. évf 4. szám Nyûz-tung 3/8 Megkérdeztem két vendéget, hogy hogy érezte magát bálunkon: Az egyik megkérdezett vendég: Bóbics Lajos - Hogy érezte magát a bálon? - A bál nagyon jól sikeredett, hiszen nagyon jó hangulat alakult ki. - Mint intézményvezet, hogy látja, mire tudja iskolánk felhasználni a pénzt? - Erre ugyanazt tudom mondani, mint az el ttem szóló tanárn. A diákok érdekeire használjuk fel, ilyen például.: az év végi jutalmak, nyelvvizsgák, Bécsi kirándulás és még számos dolog a tanév során. - Hogy tetszett a m sor? - A m sor is nagyon tetszett. Különösen tetszett az, hogy többnyire csak iskolánk tanulói szerepeltek, így legalább a vendégek is látták, hogy mennyi tehetséges tanulója van a gimnáziumnak. Nagyon tetszett még a Gróti Betyárok néven, a Népdalversenyre jelentkez fiúk m sora. Büszke vagyok rájuk, hogy elmerték vállalni, és legf bbképp arra, hogy tovább jutottak a megyei fordulóra. Gratulálok Nekik! A másik megkérdezett vendég: Andreas A riportot németül készítettük, a fordításban Nagy Richárd és Samu Norbert segédkezett. - Mikor látogatott el legel sz r a bálunkra? - Már az el évben is ott voltam a közönség soraiban. - Kinek a meghívására érkezett? - A tavalyi évben is a német nyelvtanárok hívnak meg rá, és idén is. Név szerint a meghívást Zsohárné Stampfel Editnek és Kövérné Pápai Évának köszönhetem. (Megérdemelten hívtuk meg, hiszen a diákoknak hatalmas segítséget nyújt az Andreassal való beszélgetés, ezzel sokat segít nekünk németóráinkon-tette hozzá Zsohárné Stampfel Edit) - Hogy tetszett a m sor? - A m sor nagyon jó volt. Viszont hiányoltam a tavalyi programban szerepl tanárok m sorát. - Melyik fellépés tetszett a legjobban? - Mindegyiket élveztem. Tetszett a tánc is, bár ezzel úgy vagyok, hogy nagyon tetszik, ha táncolnak, csak nekem ne kelljen. Ami még a m sorban tetszett, az az volt, hogy a fiúk is énekeltek. Nagyon ügyesek voltak. - Milyen volt a vacsora? - A vacsora nagyon finom volt. A felszolgálást a diákok csinálták és ez is nagyon tetszett nekem. - Összességében, hogy érezte magát? - Élveztem a bált, nagyon jól szórakoztam. - Küls szemmel mit gondol Társaságunkról? - Én azt gondolom, hogy a diákok nem csak az iskolában vannak jó viszonyban a tanárokkal, hanem az iskola területén kívül is, ami szerintem nagyon jó dolog. Nagyon összetartó egy csapatnak lehetek részese. - Jöv re is eljön bálunkba? - Ha meghívnak, akkor nagyon szívesen, hiszen idén is nagyon jól éreztem magam. - Köszönöm, hogy válaszoltak kérdéseimre. Én, mint diák és fellép az Alapítványi bálon, elmondhatom, hogy nagyon jó volt a hangulat, szerintem mindenki jól érezte magát
I. évf 4. szám Nyûz-tung 4/8 Böjtel Hava - Halak Hava Február még sok rossz id t, csikorgó hideget, ítéletid t tartogat a tarsolyában. De február a farsangolás ideje is. Gyökere a pogány római Luper-calia ünnepben, a bacchanáliákban keresend. Európa szerte nemcsak a sz s-borosgazdák, az egyszer földm vesek körében volt általános, hanem a reneszánsz királyi udvarok kedvelt mulatságai közé tartozott. Mátyás király udvarában nagy maszkos mulatságokat rendeztek. Húshagyókedden hús hagyatkor - igazi karneváli hangulat uralkodott. A húshagyó keddi asszonyfarsang a sz hegyek pincéiben a Balaton-felvidéken ismert, kedves szokás volt. Ekkor az asszonyok el tt egész évben tilosnak számító borpincékbe vidám n i csoportok látogattak ki délután és kés estébe tartó asszonyfarsangot tartottak. Húshagyó kedd mozgó ünnep, a farsang utolsó napja. Nevét onnan kapta, hogy régen a másnapján - Hamvazó szerdán - kezd negyvennapos húsvéti böjti id szak teljes hústilalommal járt. Február 2. Gyertyaszentel boldogaszszony. A régi rómaiaknál tavaszkezd nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a Luper-caliát. Plutótól, a sötétség istenét l elrabolt gabonaistenn, Ceres keresésére indultak gyertyásfáklyás körmenettel. A keresztény egyház gyertyaszentelési ünneppé szelídítette ezt az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség- szerencsevarázsló eszközzé vált. Február 3. - Balázs napja. Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonosz zés, a madár zés, az id járásjóslás napja. Magyarországon a sz sgazdák a sz jük négy sarkában megmetszettek egy-egy két, hogy Balázs védje meg a sz ket, zavarja el sszel, sz éréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben.
I. évf 4. szám Nyûz-tung 5/8 A farsang Magyarországon vízkeresztt l (január 6.) a húsvét vasárnapot megel 40 napos böjt kezdetéig tart, azaz "húshagyó keddig", vagy "hamvazószerdáig". Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német "faseln": fecsegni, fantáziálni, pajkosságot zni szóból ered. Más elmélet szerint bajor-osztrák jövevényszó, a vaschang-ból származik. Els írásos jelentkezését 1283-ból, bajor-osztrák adatokból ismerjük. Hazánkban - els sorban német hatás eredményeként - a középkorra tehet a farsang kialakulása. Elterjedése 3 f területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. FARSANG Játékok A királyi udvarban jelent s volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással kell számolni. A farsang zajos mulatságait egy si hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták el zni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi t z segíti a napot, hogy újra er re kapjon. Eleinte azért öltöztek ijeszt jelmezekbe, hogy el zzék a halált, a rosszat és a hideget. Az els maskarások halottas menetet utánozva masíroztak. A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta ismeretes. Jellemz je, hogy olyan ünnepi id szak, amelyben a hétköznapi élett l eltér dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend. Ahogy ilyenkor mondani szokták: "a feje tetejére áll a világ". A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelel en ebben az id szakban az evés-ivás, a mulatozás szinte kötelez. A táncmulatságok mellett különböz játékokat, vetélked ket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Aki pedig pártában maradt, azt ebben az id szakban különösen durva, vénlánycsúfolókkal gúnyolták. Világszerte, így a magyar nyelvterületen is a farsang adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az ezekben való mókázásokra. A magyar falvakban az alakoskodók beöltöztek ördögnek, keresked nek, cigányasszonynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéménysepr nek, boszorkánynak. A magyar falu álarcos alakoskodása Táncmulatságok A farsang id szaka a táncmulatságok legf bb ideje volt, a falvakban a bálok többsége a kocsmákban, vagy bérelt házakban zajlott. Minden társadalmi réteg megrendezte ilyenkor a maga bálját, a szervez k általában a legények voltak. A "batyusbálokra" az ételt a lányok, az italt pedig a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki. Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban. A lányok ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki ha tetszett neki a lány, kit zte a kis csokrot a kalapjára. között felt nnek az állatalakoskodások. Különösen kedvelt a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodás. Eljátszottak ál-lakodalmat, ál-temetést, de népsze- ek voltak a kivégzést imitáló játékok is, melyeken a játékból elítéltek fejére cserépedényt tettek, s ezt nyilvánosan leütötték. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság. Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. Bizonyos húshagyókeddi szokások a farsang, illetve az egész tél elmúltát jelképezik: farsangtemetés, temetés. A farsanghoz számos termékenységvarázsló illetve termésvarázsló cselekmények és hiedelmek is kapcsolódnak. Egyéb szokások: maszkos felvonulások, köszönt k (sardózás), ügyességi játékok (kakas ütés, gúnár nyakszakítás) és a leánycsúfoló szokások Vénlánycsúfolók Az udvarlás, a párválasztás és a házasságkötések legf bb ideje a hagyományos magyar paraszti életben a farsang id szaka volt, éppen ezért a farsang alkalmat adott arra is, hogy tréfásan, s olykor durván figyelmeztessék azokat, akik elérték a "megfelel " kort, de még nem mentek férjhez. A csúfoló szokások f leg a farsangvégi napokhoz, húshagyó kedd éjszakájához, hamvazószerdához kapcsolódtak. Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt, ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az illet hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját. Olyan eset is volt, hogy tuskóval szinte felszántották a vénlányok udvarát.
I. évf 4. szám Nyûz-tung 6/8 Köszönt k Mint minden jeles ünnephez, az újév kezdetéhez és a farsanghoz is hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygy jt szokások. Ezek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak. Ezen alkalmakon a kimondott szó mágikus erejével próbálták biztosítani a követke- esztend re a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát. Pl. Farsang, farsang, háromnapi farsang, / Itt is adnak, amit adnak Ez is Isten háza, / Szálljon le rája / Az Isten áldása, / Hat lóval, hat ökörrel / Három borjas tehénnel, / Egy aranyos ekével. Lakomák Pontosan mit ettek a régi farsangi lakomákon? Nem tudjuk, de néhány hagyomány, étkezési szokás ma is él. Sok faluban igyekeznek farsangvasárnapra és húshagyó keddre tyúkhúslevest, töltött káposztát f zni. Szívesen tálaltak még ciberelevest és kocsonyát is. A cibere tálalása már a közeled böjtöt idézi. A cibere lényegében többféle savanyú leves gy jt neve. Ilyen igazi böjtös étel volt a vízben f tt aszalt gyümölcs a szilvacibere, az erjesztett korpa leve a korpacibere. Székelyföldön, a Nyárád mentén szalmabáb jelenítette meg a farsangi játékokban Ciberevajdát, aki tréfás párviadalban legy zte Konc-királyt - a farsangi húsokat jelképezte. A farsangi ételek közül a legnevezetesebb a farsangi fánk. Ismert az alma, burgonya, gy - s, hússal töltött burgonya, marca, kubikos, szalagos, túró, és a párna csücskeváltozat. Magyar Elek, a neves ínyencmester szerint "A farsangi fánk legyen könny, miként a hab, omlós, hogy szinte elolvadjon az ember szájában. A színe pedig legyen aranysárga"
I. évf 4. szám Nyûz-tung 7/8 Rejtvény-sarok SUDOKU
I. évf 4. szám Nyûz-tung 8/8 Poén-sarok Id s székely bácsi kimegy az udvarra pisilni. Mikor bejön a házba, az egész gatyaszára csupa víz. Megkérdezi t le a felesége: - Mi az, esett az es? - Nem, fújt a szél! Két újgazdag henceg az operabálon: - Én olyan gazdag vagyok, hogy megvehetném egész Budapestet! - Az lehet mondja a másik, csakhogy én nem adom el! Az agresszív kismalac pingál valamit a nyilvános WC falára. Megkérdi a farkas: - Mit csinálsz malac? - A falra festem az ördögöt. - Szarva van? - MONDOM FESTVE!!! Két cápa panaszkodik egymásnak: - Képzeld, a múltkor lenyeltem egy szörföst. Olyan vacak napolajat használt, hogy napokig hasmenésem volt t le! - Ne is mondd! Nemrég lenyeltem egy sz ke n t. Olyan üres volt a feje, hogy egy hétig nem tudtam lemerülni! Aranyköpések riporterek szájából 1. Hatalmasak ezek a belga játékosok, betöltik az egész képerny t. (Knézy) 2. Elszállt Andersson lába, most hozzák viszsza a stadionba. (Knézy) 3. Az angolok szokás szerint meglep en agresszívan kezdtek. (Hajdú B.) 4. Azt kell mondanom, amit már Dobó István is mondott 1566-ban az egri vár védése közben: feljöttek a törökök. (Hajdú B.) 5. Tipikus svéd kapus: beállt a kapuba, s véd. 6. A kapusnak komolyan kell összpontosítania, hogy ne d ljön el addig, amíg a labda odaér. (Hajdú B. ) 7. Abdullah próbálta meghúzni, ehelyett t húzták meg. (Faragó) 8. Mint egy romboló, odakúszik. (Knézy) 9. A gól nélküli döntetlen végeredménye nulla-nulla (Vitray) 10. A pálya nem esik messze a stadiontól. (Sz nyi) 11. Mez rúgja ki a labdát a róla elnevezett mez nybe. (Vass István Z.) 12. Most pontot tehetett volna a továbbjutás kérd jelére. (Hajdú B.) 13. Az ellenfél egyszer en nem tud eljutni a Porto kapujáig. Pontosabban el tud, csak labda nélkül. (Vitár) 14. Hrutka, jó lövés, bedobás. (Knézy) 15. Elnézést, csak leesett a mikrofonom és felnyomtam magamnak. (Faragó) 16. És most 22-es számmal beáll a 22-es játékos. (Vitár) 17. De nagy gólt l ttél Preisinger! Mondhatnám, hogy ez a Bélák napja, de hát nem is Béla, hanem Sándor. (Siklós Erik) 18. Dzurják a fels sarokba gurított. (Gulyás) 19. Tizenegyes, érdekes döntés. De lássuk csak, az argentinok újabb támadást vezetnek, szinte lekopírozzák az el akciót, és tizenegyes... újra!!!... Azaz bocsánat, az el ismétlése volt. (Vitár) 20. Nem mondom a játékos nevét, mert nem látom mi van a hátára írva. (Vitár)