Fővárosi Munkaügyi Bíróság B u d a p e s t K e r e s e t i k é r e l m e.. (..) felperesnek képv.: Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete 1051 Budapest, Nádor u. 4. elj. ügyintéző: Rendészeti Biztonsági Szolgálat (1101 Budapest, Kerepesi út 47-49.) alperes ellen, szolgálati idő kedvezményes számítása iránt.
2 Tisztelt Fővárosi Munkaügyi Bíróság!.. r. törzszászlós felperes F/1 alatt csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőm útján k e r e s e t i k é r e l e m m e l fordulok a törvényes határidőn belül a T. Bírósághoz a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 196. (1) bekezdés a) pontja alapján a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (továbbiakban: REBISZ) alperes ellen. A Rendészeti Biztonsági Szolgálat Bevetési Parancsnokság Központi Objektumvédelmi Osztály állományában teljesítek szolgálatot, mint járőrvezető. A Hszt. hatályba lépése előtt 1993. március 01-én kerültem kinevezésre. A szolgálati időm megállapítására az alábbi szabályok vonatkoznak. A Hszt. 326. (1) bekezdése szerint: A végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából a törvény hatályba lépése (1996. szeptember 1.) előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni. A Hszt. 329. (1) bekezdésének értelmében a 326. (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani: c) 1,2-szeresen a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt szolgálatot teljesítőknek, a büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek. 2007. október 29-én szolgálati panasszal (F/2) fordultam a REBISZ Parancsnokához.. r. dandártábornok Úrhoz azzal, hogy a munkakörömből adódóan rendszeres csapatszolgálati, illetve fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó feladatokat látok el, ezért a Hszt. hatálybalépésétől (1996. IX. 01.) 2005. december 31-ig a szolgálati
3 időmet 1,2 szorzóval számítsák, s így a szolgálati időm kezdő időpontját ismételten állapítsák meg. A szolgálati panaszomat a.. (F/3) számon a Parancsnok elutasította, amit felterjesztett, melyet az Országos Rendőr-főkapitányság Vezetője a.. számú határozatban (F/4) utasított el azzal, hogy a szolgálati időm 1,2 szeres szorzóval történő számítását, illetve jogosultságomat csak 2006. január 01-i hatállyal lehet számolni. Alperes álláspontját nem tudom elfogadni, miután az általam hivatkozott Hszt. 329. (1) bek. c) pontjában szereplő rendszeres csapatkiképzési tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezés 1996. szeptember 1. napjától 2005. december 31-ig volt hatályban, az 2006. január 01-től hatályon kívül lett helyezve. Rendszeres csapatkiképzést folytató szervezet állományába tartoztam, amelyet az alperes által is megjelölt a REBISZ működéséről, feladatairól és hatásköréről szóló 37/2007. (VI. 29.) BM rendelet is részt vesz a csapaterőt igénylő feladatok végrehajtásában ; biztosítja a rendőri csapattevékenységre és a különleges rendőri feladatokra történő kiképzést és továbbképzést, gyűjti és elemzi ezen feladatok eredményes elvégzéséhez szükséges konkrét információkat. alátámaszt, amit megerősít a REBISZ jogelődjeire vonatkozó 27/1999. (VIII. 13.) BM rendelet és a 22/1996. (IX. 2.) BM rendelet. A csapaterő alkalmazásának részletes szabályait többek között a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 58. -a, illetve a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet (a továbbiakban: RSzSz.) 67. -a tartalmazza, valamint a Magyar Köztársaság Rendőrségének Csapatszolgálat Szabályzata kiadásáról szóló 11/1998. (IV. 23.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Csapatszolgálati Szabályzat) tartalmazza. A csapatszolgálat kiképzés módszereivel összefüggő norma a csapatszolgálati századok állományára, az alegységekkel, törzsekkel szemben támasztott követelményekre, az állomány felkészítésének és továbbképzésének rendjére, tematikájára vonatkozó 4/1998. (VII. 31.) ORFK Közbiztonsági Főig., Személyügyi Szolg. Vezetőjének együttes intézkedése (a továbbiakban: együttes intézkedés). A csapaterő alkalmazásáról az Rtv. 58. -a így rendelkezik: 58. (1) A rendőrök csapaterőben alkalmazhatók
4 a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény (Btk. 139. ) elkövetése esetén; b) a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására; c) súlyos bűncselekményt elkövető, szökésben lévő fegyveres személy felkutatására, elfogására; d) terrorcselekmény felszámolására, a túszok kiszabadítására; e) eltűnt személy vagy tárgy felkutatására; f) katasztrófa megelőzésére és következményeinek elhárítására; g) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására; h) védett személy, veszélyes szállítmány vagy az állam működése, vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmény őrzésére, védelmére; i) nagy területű helyszín biztosítására; j) törvényben meghatározott más esetben. (2) Csapaterő alkalmazása során a Rendőrség a 17. (1) bekezdésben írt jogokat indokolt mértékben korlátozhatja, területet személy- és járműforgalom elől elzárhat. Az RSzSz. 67. -a a csapaterő alkalmazásáról az alábbiakat tartalmazza: 67. (1) A csapaterő alkalmazása esetén a rendőrség a személyi állomány összevonása és kötelékbe szervezése, ennek egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezése, továbbá sajátos taktikai szabályok alkalmazása útján biztosítja a feladat végrehajtását. (2) Az Rtv. 58. (1) bekezdésének a) pontja szerint csapaterő alkalmazását az alkotmányos jogszabályok szerint hozott döntés alapján az országos rendőrfőkapitány rendelheti el. (3) A csapaterő alkalmazásának elrendelésére illetékességi területén az Rtv. 58. (1) bekezdés b)-j) pontjaiban meghatározott esetekben a rendőrkapitány, a rendőrfőkapitány és az országos rendőrfőkapitány és helyetteseik jogosultak. A csapaterőt az erre a célra létrehozott törzs, valamint az alárendelt alegységek, szolgálati csoportok, csoportosítások élén álló parancsnokok útján az elrendelő vagy az általa intézkedésben kijelölt parancsnok (a továbbiakban: parancsnok) vezeti. Az alkalmazás tervét a parancsnok készíti, és annak szolgálati elöljárója hagyja jóvá. (4) A rendőri intézkedések és a kényszerítő eszközök tekintetében jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve a csapaterőt a rendőrre vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.
5 (5) A csapaterő alkalmazása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogok törvényben foglaltak szerinti korlátozását, ennek érdekében alkalmazható rendszabályokat az elrendelő vezető külön intézkedésben határozza meg. A csapaterő alkalmazásáról tájékoztatást kell adni a tömegtájékoztatási eszközök útján is. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, amikor a tájékoztatás a rendőri intézkedések eredményességét veszélyeztetné. A tájékoztatásról a csapaterő alkalmazását elrendelő vezető gondoskodik. (6) A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: gyülekezési törvény) hatálya alá tartozó, illetve más jelentős rendezvény helyszínén csapaterőnek a biztosításban való részvétele esetén azt a területet, ahová a belépők fokozott ellenőrzése kötelező, a rendőri szerv vezetője határozza meg. A fokozott ellenőrzés egyes feladatainak ellátására a rendezőt, a szervezetőt a rendőri szerv vezetője hivatalosan felkérheti, akit ha ezt vállalja a végrehajtás módjára fel kell készíteni. (7) A szervezőnek a rend fenntartása érdekében hozott intézkedései közül rendőri közreműködés csak azokhoz biztosítható, amelyekre a rendőrséget jogszabály egyébként is feljogosítja vagy kötelezi. Kérem a T.Bíróságot, hogy kötelezze alperest a tárgykörrel kapcsolatban keletkezett valamennyi norma, továbbképzési terv, iratanyag becsatolására, amelyek alátámasztják a Hszt. 329. (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat. A csapatszolgálat fogalma a Csapatszolgálati Szabályzat 1. pontja szerint: A csapatszolgálat a rendőrségi feladatok megoldásához alkalmazott sajátos szolgálati forma, a csapaterőbe szervezett rendőrök szolgálati alkalmazásának összessége. A csapatszolgálati alkotórészei a csapatszolgálati feladat, a csapaterő és a csapattevékenység. Mint látjuk a hatályos rendelkezésekben a jogalkotó nem adott világos fogalmi meghatározást a csapatkiképzésre. Ennek hiányában a jogszabályi fogalom értelmezése a bíróság hatáskörébe tartozik; a jelenlegi jogerős bírói gyakorlat álláspontja: A jogbiztonság követelménye abban valósulhat meg, ha értelmezés során a szavaknak az általánosan elfogadott nyelvtani értelmet tulajdonítja a bíróság, miszerint a csapatkiképzés azt a képzést, oktatást jelenti (a kiképző és a kiképzett részére egyaránt), amelynek során emberek meghatározott csoportja valamely csoportosan állandó tevékenységhez, szolgálathoz szükséges képzettség, képesség birtokában kerülnek.
6 Megjegyezni kívánom, hogy ugyanezen tárgykörben a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon (5.M.4429/2005/8. számon), illetve a Fővárosi Bíróságon (55.Mf.630.479/2006/3. szám alatt), valamint a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának (Mfv.II.10.034/2007/2. számon) kereseti kérelemnek helyt adó ítéletek születtek. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből egyértelmű, hogy milyen komplex feladatokat kell végeznünk, ezzel kapcsolatosan nemcsak elméleti, hanem folyamatos gyakorlati kiképzésben is részesültünk. A beosztásomban tehát csapatszolgálati feladatokat hajtottam végre és rendszeresen részt vettem fokozott kockázattal járó, kiemelt, speciális feladatok végrehajtásában, ezt igazolja azt is, hogy a Hszt. hatályba lépése óta részesülök különleges bevetési pótlékban (F/5). A Hszt. végrehajtásáról rendelkező 140/1996. (VIII. 31.) Kormányrendelet (továbbiakban: R) 25. -a Hszt. 329. -ának végrehajtásáról ekként rendelkezik: Az 1. számú mellékletben meghatározott beosztásokban szolgálatot teljesítők szolgálati idejét akkor lehet 1,2-szeresen számítani, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött szolgálatteljesítési idejük eléri a 23. (1) bekezdésében meghatározott mértéket vagyis a napi szolgálatteljesítési idő 50%-át. E beosztások körét az R 1. számú melléklete tartalmazza. Ezen melléklet 5. pontjában a pszichikai ártalmak között szerepel az olyan szolgálati tevékenység, amelyet életet, testi épséget, szellemi egészséget, szabadságot jelentős mértékben veszélyeztető helyzetben folyamatosan kell végezni, vagy fokozott szellemi koncentrációt igényel, illetve olyan állandó készenléti helyzet, amelyben a bekövetkező feladat végrehajtására azonnali, felkészülési idő nélkül való beavatkozást kell biztosítani. Az R 28. (1) bekezdése a következőket rendeli el: A hivatásos állomány tagja akkor jogosult a Hszt-ben meghatározott illetménypótlékra, ha ilyen beosztást tölt be, amely az áltagosnál nagyobb veszéllyel vagy fokozott igénybevétellel, illetve többletkövetelmények teljesítésével jár, továbbá ha az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviselésére kényszerül, és ezeket a követelményeket és körülményeket a beosztási illetményben nem lehet elismerni. Az R nevesíti a különleges bevetési pótlékot az 50. (1) bekezdésében: A különleges bevetési pótlék a különleges veszélyes szolgálati feladatok ellentételezésére, továbbá e feladatok végrehajtásához szükséges folyamatos intenzív felkészülés ösztönzésére szolgál, kizárólag
7 az ilyen jellegű tevékenységet közvetlenül ellátó állomány részére. Miután részemre különleges bevetési pótlékot állapítottak meg, álláspontom szerint ez azt jelenti, hogy különleges veszélyes feladatokat látok/unk el. Ebből azonban az is következik, hogy a beosztásom a Hszt.329. (1) bek. c) pontjának utolsó fordulatában jelzett fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásnak minősül. Véleményem szerint azt terhemre róni nem lehet, hogy esetemben csupán a bevetési pótlékról, de a szolgálati idő kedvezményes számításáról nem rendelkeztek. Álláspontom szerint jogosultságomat a szolgálatteljesítés tényleges körülményei alapozzák meg (BH 2001. 496.). A fentiek alapján tehát jogosultságomat a Hszt. 329. (1) bek. c) pontjának első és utolsó fordulata szerint szereztem. Jelzem a T.Bíróságnak, hogy 2008. január 1-jei hatállyal a Rendőrség- Határőrség integrációjára való tekintettel szolgálati nyugellátásra szereztem jogosultságot; ezt megelőzően 2007. 11. 29-én személyzeti elbeszélgetésen jeleztem munkáltatóm felé (F/6 sorszámmal), hogy a leendő szolgálati nyugdíjam megállapítása is csorbul azzal, hogy a már meglévő ítéletek ellenére a munkáltató elutasító határozatában figyelmen kívül hagyta azok indokolását és azzal ellentételesen döntött. Az alperes elévülésre vonatkozó magyarázatát nem tudom elfogadni, a BH 1999. 330. alapján az állapotsérelmet mindaddig vitatni lehet, amíg a sérelmes állapot fennáll. A fentiek alapján kérem a T. Bíróságot: állapítsa meg, hogy a Hszt. 329. (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel az 1996. szeptember 01. napjától 2005. december 31. napjáig terjedő szolgálati időm 1,2-szeres szorzóval történő elismerésére jogosult vagyok, ennek megfelelően kötelezze alperest szolgálati időm ismételten történő megállapítására, valamint arra, hogy szolgálati nyugdíjamat ismételten rögzítsék az új feltételeknek megfelelően.
8 A Pp. 121. (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel bejelentem, hogy a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás nem volt folyamatban. A T. Bíróság hatásköre és illetékessége a Pp. 349/B. (2) bekezdésén alapszik. A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2. (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel jelen per költségmentes. Kérem, hogy a T. Bíróság személyem vagy meghatalmazott képviselőm esetleges távollétében is szíveskedjék a tárgyalást megtartani. Budapest, 2008. január 7. Tisztelettel:.. felperes