Talajfauna III Talajökológia
Phylum: Mollusca - Puhatestűek Az ízeltlábúak után a második legfajgazdagabb állattörzs a földön Testméretük a néhány mm-től akár a 20 m-ig terjedhet Közös jellemzőjük a külső kemény mész anyagú héj, amelyet mindig az állat hátoldala választ el Az előbélben található egy vasreszelőre emlékeztető szerv, amellyel a táplálékukat aprítják fel Elsődlegesen kétoldalasan részarányosak Testükön külsőre is felismerhető afej, alábésabelső a belső szerveket magába foglaló zsigerzacskó
A héjat alkotó meszet az állat vagy a táplálékkel veszi fel, vagy a légzéskor termelődő szénsav segítségével oldja ki az aljzatból A puhatestűek bőre nyálkás és puha, mirigyekben és érzősejtekben gazdag hámból és az alatta lévő kötőszövetből áll Hámjuk gyakran csillós Egyes csigák, tintahalak és valamennyi kagyló szerves törmelékekkel és parányi élőlényekkel táplálkoznak A vízi fajok kopoltyúkkal, a szárazföldiek tüdővel lélegeznek Kizárólag ivarosan, többnyire valódi megtermékenyítéssel szaporodnak Általában váltivarúak, de a kagylók és csigák jelentős része hímnős
Tengerekben, édesvízben és a szárazföldön egyaránt élnek képviselőik Eredetileg tengerlakók voltak Akár 7000 m-nél nagyobb mélységben is élhetnek A csigák különösen változatos életkörülményekhez alkalmazkodtak l k k 60 o C-os vizekben is előfordulhatnak, szárazföldeken pedig a sarkvidékektől a sivatagokig szinte mindenütt megtalálhatók
Classis: Gastropoda - Csigák A puhatestűek legfajgazdagabb osztálya Több, mint 100000 fajuk él Testrészeik: héj, láb, fej A fej hasoldalán található a szájnyílás, valamint szintén a fejen találjuk a négy tapogatót is A tapogatók végein ülnek a szemek A nyálkatermelésnek a mozgásban és a kiszáradás elleni védelemben van szerepe Vegyi anyagokat érzékelő szerveik közvetítésével találják meg a táplálékukat
Pomatias rivulare keleti ajtóscsiga Háza gömbded-kúpos, alapszíne szürkésibolya, csúcsa általában vörösesbarna A Kaukázus déli részéről terjedt el a Fekete-tengertenger déli és nyugati medencéje mentén észak felé Elterjedésének legészakibb és legnyugatibb populációja Bátorligeten található Erdőkben, bokros helyeken, avar alatt vagy sziklarepedésekben elrejtőzve él Fontos posztglaciális reliktum Védett, eszmei értéke 10000 Ft
Granaria frumentum sokfogú csiga Háza hengeres, orsó alakú lkú Héja finoman és szabályosan bordázott, tompa fényű, sárgás vagy barnás szaruszínű ű Nyílt vegetációkra jellemző Melegkedvelő, délies elterjedésű faj Nálunk összefüggő áreával csak a Kiskunságban és a Dél- Tiszántúlon rendelkezik A középhegységi régióban sziklagyepekben, ljtő lejtőssztyepprétekent tömegesen is jelentkezhet
Zebrina detrita - zebracsiga Háza megnyúlt, tojásdadtornyos Héja vastag, egyszínű fehér, vagy barna harántsávokkal díszített Mediterrán-közép-európai faj Szárazságtűrő és melegkedvelő faj Erőteljesen kötődik a mészkő alapkőzethez Csak a középhegységek g mészkőszikla gyepjeiből ismert A lándzsásmétely köztigazdája
Bielzia coerulans kék kárpáti meztelencsiga A Kárpátokban endemikus faj Hazánkban a Bükk, Mátra, Aggteleki-karszt, Tokaj- Eperjesi hegység és a Beregi-sík az előfordulása A hegységekben főleg szurdokerdőkből, montán bükkösökből került elő Az Alföldön gyertyánostölgyesekből ismert Védett es mei értéke 2000 Védett, eszmei értéke 2000 Ft
Balea biplicata erdei orsócsiga Háza orsó alakú, hegyes csúcsú, sötétebb vagy világosabb barna Héjának tekercsein sűrű bordázat figyelhető meg A középhegységeinkben és a Dunántúl erdős területein mindenhol megtalálható és sokszor tömeges
Bradybaena fruticum berki csiga Háza gömbded, kúposan kiemelkedő tekerccsel Héja erős, áttetsző, színe szürkésfehér, sárgás vagy vörösesbarna Tipikus ligeterdei faj Minden kisebb-nagyobb álló vagy folyóvizet kísérő ligeterdőből ismert Hegyvidékeinken és az Alföldön egyaránt közönséges Előszeretettel telepedik meg növényeken Ritkábban száraz, de növényekkel beárnyékolt helyeken is előfordul
Helicella obvia - kórócsiga Háza majdnem egészen lapos Alapszíne krétafehér, gyakran szürkés vagy barnás árnyalattal, általában barna vagy majdnem fekete övekkel díszített Főként délkelet-európai faj Hazánkban elsősorban az Alföldön terjedt el Nyílt területeken sok helyen közönséges Melegkedvelő és szárazságtűrő faj Jól tűri az antropogén hatásokat is, ruderális területeken is jól meg tud élni A lándzsamétely köztigazdája Száraz, füves helyeken a földön vagy csapatosan a fűszálakra és kórókra telepedve él
Chilostoma banaticum bánáti csiga Kárpáti endemizmus A Nyugat-Erdélyi Szigethegységben és a Bánátban hegyvidéki patakokat kísérő égeresekben, füzesekben él Az Alföldre is eljutott a patakok, folyók mentén Ma megtalálható a Felső-Tisza, a Fekete-Körös és a Maros folyók bizonyos hazai részein Az alföldi populációk puhafa ligetekben, füzesekben élnek Védett, eszmei értéke 10000 Ft
Cepaea vindobonensis - pannoncsiga Háza gömbded, erős héjú Tipikus erdőssztyepp faj Hazánk egyik leggyakoribb csigája A zárt erdők kivételével sokféle biotópból ismert Leginkább ligeterdőkben, bokrosokban és erdőssztyepp jellegű területeken gyakori A Kárpát-medencétől nyugatra potenciálisan nem fordul elő, de kultúr erdőssztyeppek, sztyeppek létrehozásával ma már messze nyugatra is elterjedt
Háza gömbded kúpos Helix pomatia - éticsiga Alapszíne világos fehéresszürke vagy sárgásbarna Mezofil igényű faj, Magyarország egyik leggyakoribb és legnagyobb csigája Nálunk főleg kiskertekben, különféle erdőtípusokban, bokrosokban mindenfelé gyakori A nedvesebb mezoklímájú folyóvölgyekben élnek a legnagyobb termetű példányai Védett, maximalizálva van az országból való kivihető mennyisége
Phylum: Annelida - Gyűrűsférgek Élőhelyük,,gyakoriságuk: g Világszerte elterjedtek a legtöbb talajféleségben; Számuk sok: a mérsékelt és trópusi területek erdős és fásvegetációval borított területein; Számuk kevés/nincs: a száraz, sivatagi, ill. fagyos területeken. Gyakoriságuk: 10 2000 db /m 2 Mérsékelt égövi lombhullató erdőben: 100 400 db/m 2
A giliszták táplálkozása Növényi maradványokkal, ill. a rajtuk lévő mikroorganizmusokkal táplálkoznak; Élő növényi részeket, ill. azok gyökerét nem fogyasztják (nem kártevők); Elfogyasztják a talajt a benne lévő növényi maradványokkal együtt (2-30-szorosát a saját testtömegének naponta);
Csoportosításuk életmód szerint Bomló szerves anyagokon élők: erdei ökoszisztémákban, avarban, szerves hulladékokban, korhadó fákban, stb. találhatók, a tápanyag-forgalomban fontos. Ásványi italajszintek t klakói: ideiglenes járatok (30-50 cm mély), a szerves anyag bekeverésben fontos. Mélyben aknázók: állandó, függőleges járatok (150-180 cm), növényi maradványokat tleszállítják, a víz beszivárgását gyorsítják.
Jellemvonás Szerves hulladékban Mélyben aknázók Ásványi talajban lakók lakók Pigmentáció barnásvörös sötét (feketés nem pigmentált vöröses barna) Testnagyság kicsi (10-30 gyakorta nagy kicsi vagy nagy mm) (200-450 mm) (150 mm) Áói Ásóizomzat csökevényes erősen ő fjltt fejlett fjltt fejlett A kültakaró nyálkatakaró erős kevéssé nedvesége nyálkatakaró kifejezett Táplálékfelvétel A felszínen: a felszínen: a talajban: kicsiny szerves részecskék nagyobb szerves maradványok ásványi anyagok + szerves részecskék
Béltranszport lassú változó gyors Légzés intenzív középszerű Gyenge Fényérzékenység gyenge középszerű erős Szaporodás erőteljes korlátozott Korlátozott Érés gyors mérsékelten lassú mérsékelten gyors Élettartam rövid hosszú közepes Veszélyeztetettség: ragadozóktól gdoó ó nagy csekélyebb csekély
Kedvezőtlen idők átvészelése kokonokba betokozódva részben diapauza, gyakran kvieszencia részben nyugalmi állapot nélkül Reakció zavaró hatásokra Nagyfokú mozgékonyság mérsékelt vagy nagy gyenge mozgékonyság mozgékonyság Élőhely Avar, szemét, az egész Az ásványi humusz, trágya talajprofilban, gyakran 6 m talajban, a felső gyökérzónában mélységig Legfontosabb közép- európai fajok Lumbricus castaneus Allolobophora longa Allolobophora chlorotica Dendrobaena rubida Dendrobaena platyura Octolasium lacteum Eisenia foetida Lumbricus terrestris Octolasium cyaneum
Morren-féle mészmirigy A giliszta mirigyhámsejtjei i i fl fel tudják venni a vérből a táplálékkal bejutott Ca 2+ -t, és azokat kalcitkristályokká i tál kká alakítva lkít visszajuttatják tják a bélcsőbe. A kalcitkristályok a bélcsatornából már nem szívódnak vissza. A kalcitkristályok jelentősége: 1) A szerves savak közömbösítése, 2) Sav-bázis egyensúly helyreállítása, 3) Hozzájárul a járatok falának szilárdításához
Giliszták talajra gyakorolt hatása 1. Nő a légjárhatóság, á levegőkapacitás, vízáteresztő íát tő képesség; 2. Nő a nitrifikáló baktériumok száma; 3. Élénkül az aerob cellulózbontó baktériumok tevékenysége; 4. A gyökerek felhasználják amélyebbre hatolásra a járatokat, jobb tápanyagfelvevő képesség; 5. Szárazabb talajokban kiemelten javul a vízgazdálkodás; 6. Az emésztőcsatornán áthaladt talaj veszít savanyúságából; 7. Mull típusú szerves anyagnak tekinthető az ürülék.
Giliszták talajra gyakorolt hatása 8. Az áthaladt szerves anyag oldhatósága, N- tartalma és ásványianyag-tartalma nő; 9. Tölgy lehullott lombtakaróját 1 év alatt képesek feldolgozni; 10. A mikroorganizmusok többsége élve halad át a bélcsatornán; 11. Ürülékükben nagyobb a biológiai aktivitás; 12. Járataikat tartós váladékkal összeragasztják, kitapasztják; 13. Jelentős szerepük van a morzsalékosság, a jó talajszerkezet kialakításában, 14. A műtrágyák alkalmazása csökkenti a mennyiségüket.
Giliszta ürüléke Növények által felvehető formában tartalmaz tápanyagokat, t Növeli a talaj termékenységét, Növény növekedését fokozó anyagok is vannak benne, Az ürülékben lévő baktériumok a szerves anyagot lebontják, A giliszták az ürülékkel terjesztik a baktériumokat, beoltják a talajt, Az ürülék kemény aggregátummá szilárdul.
Phylum: Vertebrata - Gerincesek Classis: Mammalia - Emlősök Ordo: Insectivora - Rovarevők Familia: Talipdae - Vakondokfélék
Föld alatti életmódhoz alkalmazkodtak. Mellső lábuk ásásra módosult. Földben élő rovarok és azok fejlődési alakjainak (lárvák, bábok, imágók) pusztításával a zöldségeskertekben nagy hasznot hajtanak. A földigilisztákat is kedvelik. Élelem-raktárában több száz gilisztát is elraktároz, melyek olyan merevek, hogy nem tudnak elmászni. Tavasszal aki túlélte elvándorol. Nagy mennyiségű talajt mozgatnak meg és kevernek össze. Sok növényi anyagot dolgoznak be a talajba. Járataikkal lazítják, javítják a talaj szellőzését és vízgazdálkodását.
Talpa europaea közönséges vakond Testhossza 11-17 cm Testtömege 60-120 g Sűrű, bársonyos bundája fekete Hasi oldala csak kissé világosabb a hátánál Szeme és fülkagylója egészen kicsi 2-9 utódot hoz a világra Nappal és éjszaka egyaránt aktív
Talpa europaea közönséges vakond Réteken, legelőkön, kertekben, lombos erdők tisztásain a talaj különböző mélységeiben járatokat készít Ezek elhelyezkedése szerkezete jellegzetes Lakást, táplálékszerző vadászterületet és összekötő folyosókat készít Téli álmot nem alszik, a fagy elől a mélyebb rétegekbe húzódik
Talpa europaea közönséges vakond Naponta testsúlyának akár másfélszeresét is elfogyaszthatja Nagy szárazságok idején gyakrabban látni a talaj felszínén Ragadozó madarak és kisebb ragadozó emlősök fontos táplálékállata
Familia: Soricidae cickányfélék A legkisebb termetű emlősök A rovarevők fajokban leggazdagabb családja Két alcsaládjukat a fogak színezete alapján különítik el (Soricinae vörösfogú cickányok, Crocidurinae fehérfogú cickányok) A vörösfogú cickányok inkább a nedves, vizes terepet kedvelik, míg a fehérfogúak a száraz területeket részesítik előnyben Szemük kicsiny, bundájuk puha, sűrű gyakran kétszínű Törzsük oldalán sajátos, pézsmaszagú váladékot termelő mirigyek találhatók Farkuk bár különböző hosszú, igen jól fejlett Egész évben éjjel és nappal is aktívak, emésztésük gyors Talajtani jelentőségük, hogy a talaj felszínén élő ízeltlábúak fogyasztásával azok populációinak szabályozásában vesznek részt
Sorex araneus erdei cickány Gyakori, közepes méretű faj Testhossza 55-82 mm Testtömege 5-12 g Hasa szürke, farka felül barna, alul szürke Füle nem látszik ki a bundából, farka a testénél rövidebb 3-10 utódot t hoz világra Akár 2 évig is élhetnek Erdőkben, mocsarakban, sűrű füves területeken élnek Élőhelyükön gyakoriak Különböző gerincteleneket és kisebb gerinceseket fogyasztanak Baglyok, hüllők és ragadozó emlősök fogyasztják őket
Sorex minutus - törpecickány Elterjedt kisméretű faj Testhossza 42-62 mm Testtömege2,5-6 g Az erdei cickányhoz hasonló, de annál jóval kisebb Bundája felül világos barna, farka alsó része fehéres Életmódja és elterjedése az erdei cickányéhoz hasonló
Sorex alpinus havasi cickány Hegyvidékeinken előforduló nagyobb termetű faj Testhossza 75 mm Bundája egyszínű fekete Magyarországon ritka, elsősorban Sopron, Kőszeg környékén jegenyefenyővel együtt fordul elő Magasabb helyeken váltja az erdei cickányt Farka hosszabb a testénél
Neomys fodiens közönséges vízicickány Általában vízhez közel él, leginkább a lassú folyású patakokat kedveli Vízpartokon járatokat ás Testhossz 62-95 mm Testtömege 10-22 g Bundájának felső része feketés, hasi oldala fehéres Fontos bélyeg a farok alsó ló szélén végighúzódó sörteszegély Mancsain is találhatók úszósörték Farka ezüstszürke Nyála mérgező Az utódok száma 3-12 lehet Várható élettartamuk 2,5-3 év
Neomys fodiens közönséges vízicickány Elsősorban vízi gerincteleneket, gerinceseket halivadékokat fogyaszt Jól úszik és bukik Baglyok, halak ragadozzák
Crocidura suaveolens keleti cickány Testhossza 50-80 mm Testtömege 3-5,5 g Bundája felül szürke, vörösbarna, alul szürkés de a has és a hát színe közt az átmenet folytonos A legkülönbözőbb, kissé száraz, de dús vegetációjú élőhelyeken, ritkás erdőkben, bokros területeken, kultúrtájakon sokfelé megtaláljuk 3-5 utódja lehet Élettartamuk 26-32 hónap Baglyok, hüllők tápláléka Ő maga rovarokat, csigákat és kisebb gerinceseket fogyaszt
Crocidura leucodon mezei cickány Bundája a háton gesztenyebarna, a hason szürkésfehér és a két szín között éles az átmenet Évente 2-4 alkalommal l l 3-10 utódot hoz létre Életmódja megegyezik ggy a keleti cickányéval de még inkább a száraz területeket kedveli
Az anyaghoz kapcsolódó kérdések Milyen módon tudják a puhatestűek a meszet felvenni a szervezetükbe? Csoportosítsd a gyűrűsférgeket életmódjuk szerint. Jellemezd a Morren-féle mészmirigyet. Mi a jelentősége? e Mik a vakondokfélék talajtani jelentősége? Jellemezd a cickányfélék családját.