Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból származó jövedelme. Beltagként kell-e a minimálbér után járulékot fizetnie? 1. Válasz: A járulékfizetési kötelezettség elbírálásánál az 1408/71/EGK rendelet 1 szabályaiból kell kiindulni. Az EGK rendelet 13. cikk (1) bekezdése szerint a 14-17. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályait lehet alkalmazni. Abban az esetben, ha a román állampolgár hazájában munkaviszonyban áll, úgy a rendelet 13. cikk (2) bekezdés a) pontját kell alkalmazni, mely szerint az a személy, aki egyidejűleg egy tagállam területén munkavállalóként, egy másik tagállam területén önálló vállalkozóként tevékenykedik, azon tagállam jogszabályainak hatálya alatt áll, amelynek területén munkaviszonyban áll. Fentiekre tekintettel a Magyarországon létesített tagsági jogviszonya alapján nem válik biztosítottá, járulékfizetésre sem kötelezett. A Romániában fennálló biztosításának igazolására, a magyarországi járulékfizetés alóli mentesítéshez rendelkeznie kell a román hatóságok által kiállított E101-es igazolással. A tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség azonban az Eho tv. 6. (3) bekezdés a) pontja alapján a személyesen közreműködő tag után ebben az esetben is terheli a betéti társaságot. Százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség akkor keletkezhet, ha a román állampolgár a Szja tv. szerint belföldinek minősül, és olyan összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelmet szerez a társaságtól, melyet nem terhel sem itthon, sem Romániában járulékfizetés. 2. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában szintén önálló vállalkozóként tevékenykedik. Beltagként kell-e a minimálbér után járulékot fizetnie? 2. Válasz: A járulékfizetési kötelezettség elbírálásánál ebben az esetben is az 1408/71/EGK rendelet szabályaiból kell kiindulni. Ha a román állampolgár Romániában is önálló vállalkozónak minősül, az EGK rendelet 14. cikk (1) bekezdés c) i) pontja értelmében azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelynek területén lakóhellyel rendelkezik, feltéve, hogy tevékenységének bármely részét e tagállam területén végzi. Ha tehát mindkét helyen végez tevékenységet önálló vállalkozóként, és Romániában rendelkezik lakóhellyel, úgy Magyarországon járulékfizetési kötelezettség nem, tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség viszont keletkezik. 1 1408/71/EGK rendelet - A TANÁCS 1971. június 14-i 1408/71/EGK RENDELETE a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról 26
A Romániában fennálló biztosításának igazolására, a magyarországi járulékfizetés alóli mentesítéshez rendelkeznie kell a román hatóságok által kiállított E101-es igazolással. Igazolás hiányában a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a magyar állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani: Ha a beltag társas vállalkozóként biztosított, a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapul vételével kell a járulékokat bevallani, és megfizetni [Tbj. 19. (1)-(3) bekezdés, 20., 24. ]. 3. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja román állampolgárságú nyugdíjas. Keletkezik-e járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség abban az esetben, ha személyes közreműködéséért nem vesz fel jövedelmet? 3. Válasz: Amennyiben a román állampolgár rendelkezik a tagállamából E101 jelű igazolással, hogy a járulékokat külföldön megfizetik utána, abban az esetben a magyar társaságban fennálló tagi jogviszonya után járulékfizetési kötelezettség nem, tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség viszont keletkezik. Ha az E101 jelű igazolással rendelkező nyugdíjas tag választott tisztségviselőként megbízási szerződéssel tevékenykedik, a társaságot az Eho tv. 6. (3) bekezdés d) pontja alapján tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség akkor terheli, ha az e tevékenységéből származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30%-át, illetve naptári napokra annak harmincad részét. Ha a jövedelem nem éri el az összeghatárt, a társaságot az Eho tv. 3. (1) bekezdése alapján 11% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség akkor terheli, ha a román állampolgár a Szja tv. szerint belföldinek minősül, és olyan összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelmet szerez a társaságtól, melyet nem terhel sem itthon, sem Romániában járulékfizetés. Jövedelem hiányában fizetési kötelezettség nem áll fenn. Amennyiben a román állampolgárságú nyugdíjas tag nem rendelkezik E101 jelű igazolással, akkor a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell megállapítani. A biztosítási és járulékfizetési kötelezettség attól függően alakul, hogy a tag milyen jogviszonyban tevékenykedik a társaságban. Ha csak vezető tisztségviselői feladatokat lát el (és ezt nem munkaviszony keretei között teszi), abban az esetben akkor lesz biztosított, ha az e tevékenységéből származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30%- át, illetve naptári napokra annak harmincad részét. Ebben az esetben a társaságnak a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a 29% társadalombiztosítási járulékot, és a tételes egészségügyi hozzájárulást [Tbj. 19. (1) bekezdés, Eho tv. 6. (3) bekezdés d) pont]. A nyugdíjas biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5%, a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4%. [Tbj. 25. ] Jövedelem hiányában fizetési kötelezettség nem áll fenn. Amennyiben a tag az ügyvezetői feladatokon túl társas vállalkozóként személyesen is közreműködik a társaságban, akkor a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után a társaság a Tbj. 19. (4) bekezdése alapján havi 4350,- Ft (napi 145,- Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a Tbj. 19. (2) bekezdése alapján 9,5% nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. 27
A társaság egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó a személyes közreműködésre tekintettel jövedelmet nem kap. 4. Kérdés: Egy román állampolgár betéti társaságot alapított Magyarországon egyedüli, személyesen közreműködő beltagként, egyben ő a társaság ügyvezetője is. Jelenleg nem tartózkodik Magyarországon, a cég sem végez semmilyen tevékenységet, de a társaságot megszüntetni nem akarja. Szüneteltethető-e Magyarországon a biztosítási jogviszonya, vagy továbbra is fennáll társas vállalkozóként a járulékfizetési kötelezettség? 4. Válasz: A Tbj. 4. d) 1. pontja alapján társas vállalkozó a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). A Tbj. 10. (2) bekezdése kimondja, hogy a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége: a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. Tekintettel arra, hogy a román állampolgár a társaság egyetlen személyes közreműködésre kötelezett tagja, társas vállalkozóként biztosítási kötelezettsége a tagsági viszony megszűnéséig tart, tagsági jogviszonya nem szüneteltethető. A biztosítási, és járulékfizetési kötelezettség megállapításánál az EGK rendelet szabályaira is figyelemmel kell lenni. Az EGK rendelet alapján a bt. beltagja önálló vállalkozónak minősül. A rendelet 13. cikk (2) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy az aki egy tagállam területén munkavállaló, egy másik tagállam területén pedig önálló vállalkozó, annak a tagállamnak a joghatósága alá tartozik, amelyben munkaviszonyban áll. Ezt a tény az E101 jelű nyomtatvánnyal kell igazolnia. Ebben az esetben járulékfizetési kötelezettség nem, tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség viszont keletkezik. Ha a tag Romániában is önálló vállalkozónak minősül, a rendelet 14. cikk (1) bekezdés c) i) pontja értelmében azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelynek területén lakóhellyel rendelkezik, feltéve, hogy tevékenységének bármely részét e tagállam területén végzi. Ha tehát mindkét helyen végez tevékenységet önálló vállalkozóként, és Romániában rendelkezik lakóhellyel, úgy Magyarországon járulékfizetési kötelezettség nem, tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség viszont keletkezik. A Romániában fennálló biztosításának igazolására, a magyarországi járulékfizetés alóli mentesítéshez rendelkeznie kell a román hatóságok által kiállított E101-es igazolással. Igazolás hiányában a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a magyar állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. 28
5. Kérdés: Egy román állampolgárságú magánszemély egy magyar székhelyű társaság megbízásából, megbízási szerződés alapján Romániában végez tevékenységet. Magyarországon egyáltalán nem tartózkodik, E106-os nyomtatvánnyal rendelkezik. Keletkezik-e Magyarországon járulékfizetési kötelezettség? 5. Válasz: Abban az esetben, ha a román állampolgár hazájában munkaviszonyban áll, úgy az EGK rendelet 13. cikk (2) bekezdés a) pontját kell alkalmazni, mely szerint az a személy, aki egyidejűleg egy tagállam területén munkavállalóként, egy másik tagállam területén önálló vállalkozóként (ide sorolható a megbízási jogviszony is) tevékenykedik, azon tagállam jogszabályainak hatálya alatt áll, amelynek területén munkaviszonyban áll. Ezen előírásra tekintettel az E106-os nyomtatvánnyal igazolt romániai biztosítási jogviszonya alapján a román állampolgárságú megbízott nem tartozik a magyar társadalombiztosítás hatálya alá, biztosítási kötelezettség nem állapítható meg, ezért járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A társaságot az Eho tv. 6. (3) bekezdés d) pontja alapján tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség akkor terheli, ha a megbízott e tevékenységéből származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30%- át, illetve naptári napokra annak harmincad részét. 6. Kérdés: Egy magyar cég megbízási szerződéssel foglalkoztat egy román állampolgárságú magánszemélyt, aki főleg Romániában, de alkalmanként Magyarországon is végez piackutató tevékenységet. Milyen járulékokat kell fizetni a megbízási díj után? 6. Válasz: A járulékfizetési kötelezettség elbírálásánál ebben az esetben is az EGK rendelet szabályaiból kell kiindulni. Abban az esetben, ha a román állampolgár hazájában lakóhellyel rendelkezik, úgy a rendelet 14. cikk (1) bekezdés c) i) pontját kell alkalmazni, mely szerint az a személy, akit szokásosan két vagy több tagállam területén foglalkoztatnak, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelynek területén lakóhellyel rendelkezik, feltéve, hogy tevékenységét részben e tagállam területén végzi. Abban az esetben, ha a román magánszemély Romániában lakóhellyel rendelkezik, úgy nem tartozik a magyar társadalombiztosítás hatálya alá. Ennek igazolására rendelkeznie kell E101-es igazolással, melynek hiányában a magyar jogszabályokat kell alkalmazni. Ha a román magánszemély Romániában lakóhellyel nem rendelkezik, úgy a 14. cikk (1) bekezdés c) ii) pont az irányadó, vagyis tevékenységét nem annak az államnak a területén végzi, ahol lakóhellyel rendelkezik, úgy azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, melynek területén az Őt alkalmazó vállalkozás székhelye található. 7. Kérdés: Egy magyar EVA adózó egyéni vállalkozó Romániában vállal munkát, vállalkozói igazolványát a kint tartózkodás időtartama alatt is meg kívánja tartani. Mentesül-e Magyarországon a járulékfizetés alól, vagy továbbra is főfoglalkozású vállalkozóként kötelezett járulékfizetésre? Amennyiben mentesül a járulékfizetés alól, igazolásként be kell-e mutatnia az adóhivatalnál a román munkaszerződést? 29
7. Válasz: A Tbj. 13. a) pontja értelmében a Tbj. rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalóira, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet szabályai szerint kell alkalmazni. Azt, hogy az Európai Gazdasági Térség tagállamának polgárára melyik állam jogát kell alkalmazni, a 1408/71/EGK Tanácsi rendelet, valamint a végrehajtásáról szóló 574/72/EGK Tanácsi rendelet határozza meg. Az EGK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésének értelmében a rendelet 14-17. cikkére is figyelemmel, a rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. Az EGK rendelet 13. cikk (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy az a személy, aki egyidejűleg egy tagállam területén munkavállalóként, egy másik tagállam területén önálló vállalkozóként tevékenykedik: azon tagállam jogszabályainak a hatálya alatt áll, amelynek területén munkaviszonyban áll; illetve ha két vagy több tagállam területén végez ilyen tevékenységet, akkor a 14. cikk (1) bekezdés c) i) és ii) pontjával összhangban meghatározott tagállami jogszabályok hatálya alatt áll. Az Eho tv. 6. (2) bekezdése alapján a tételes egészségügyi hozzájárulás az egyéni vállalkozót és az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozót akkor terheli, ha nem áll munkaviszonyban. Mivel az EGK rendelet nem terjed ki az egészségügyi hozzájárulásra, ezért a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére továbbra is kötelezett mindaddig, míg egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezik és Magyarországon nem áll munkaviszonyban. A fentiekből következően nevezett személy biztosítási jogviszonya azon EU tagállamban áll fenn, ahol munkaviszonyt létesített, járulékfizetésére az adott ország szabályai a mérvadók. Magyarországon járulékfizetési kötelezettség nem terheli még abban az esetben sem, ha EVA adózó egyéni vállalkozóként bevétel szerez. Annak érdekében, hogy elkerülje a kettős járulékfizetést, rendelkeznie kell E101-es igazolással, melynek hiányában a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, illetve célszerű bejelentést tenni a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál és a lakóhely szerint illetékes APEH-igazgatóság felé. A bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia: - Utolsó magyarországi jogviszonyának (munkaviszony, vállalkozói jogviszony stb.) megszűnési dátuma; - Külföldi biztosítási jogviszonya mely államban és mely nappal kezdődött; - Hazatérése esetén, külföldi biztosítása megszűnésének napját; - Egy nyilatkozat, amelynek értelmében adott EGT- tagállamban végzett kereső tevékenység a helyi jogszabályok értelmében biztosítási kötelezettséget alapoz meg. A román munkaszerződést az adóhatósághoz nem kell benyújtani, de az Art. 164. (1) bekezdése alapján 5 évig meg kell őrizni. 8. Kérdés: Egy biztosított őstermelő, aki járulékfizetési kötelezettségének a jogszabályi előírásoknak megfelelően eleget tesz, Romániában vállal munkát, de őstermelői tevékenységét is folytatja. Továbbra is terheli-e járulékfizetési kötelezettség Magyarországon? 30
8. Válasz: A Tbj. 13. a) pontja értelmében a Tbj. rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalóira, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet szabályai szerint kell alkalmazni. Azt, hogy egy Európai Gazdasági Térség tagállam polgárára melyik állam jogát kell alkalmazni, a 1408/71/EGK Tanácsi rendelet, valamint a végrehajtásáról szóló 574/72/EGK Tanácsi rendelet határozza meg. Az EGK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésének értelmében a rendelet 14-17. cikkeire is figyelemmel, a rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. Az EGK rendelet 13. cikk (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy az a személy, aki egyidejűleg egy tagállam területén munkavállalóként, egy másik tagállam területén önálló vállalkozóként tevékenykedik, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alatt áll, amelynek területén munkaviszonyban áll; illetve ha két vagy több tagállam területén végez ilyen tevékenységet, akkor a 14. cikk (1) bekezdés c) i) és ii) pontjával összhangban meghatározott tagállami jogszabályok hatálya alatt áll. A mezőgazdasági őstermelő olyan önálló tevékenységet végző magánszemély, aki a tevékenységét nem egyéni vállalkozói igazolvány birtokában végzi, ugyanakkor saját kockázatára folytat olyan speciális gazdasági tevékenységet, amely alapján a közösségi rendelet alkalmazása szempontjából önálló vállalkozónak minősül. Ha az őstermelő a közösségi rendelet szabályai szerint más tagállamban (Romániában) biztosított, és erről rendelkezik az E101-es igazolással, akkor Magyarországon járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. 9. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság beruházást végez Romániában, melynek elvégzéséhez magyar alkalmazottait küldi ki. A munka elvégzésének tervezett időtartama 10 hónap. Melyik ország társadalombiztosítási szabályai szerint lesznek biztosítottak a munkavállalók? 9. Válasz: Társadalombiztosítási szempontból kiküldetésről akkor beszélünk, ha a magyar munkáltató az egyébként Magyarországon dolgozó és magyar társadalombiztosítási kötelezettség alá tartozó munkavállalóját a magyar jog szerinti munkaviszony (vagy egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszony) keretében egy másik EGT tagállam területére küldi, hogy ott az ő javára munkát végezzen. Feltétel, hogy a kiküldetés nem lehet felváltó kiküldetés, tehát a kiküldött személy nem válthat fel korábban kiküldött személyt. A kiküldetés időtartama 12 hónap lehet, amely egy ízben legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítható. Az EGK rendelet 14. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében az a munkavállaló, akit az őt egy tagállam területén alkalmazó vállalkozás a számára teljesítendő munkavégzés céljából egy másik tagállam területére küld ki, továbbra is az előbb említett tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, feltéve, hogy e munka várható időtartama nem haladja meg a tizenkét hónapot, illetve a munkavállalót nem olyan munkavállaló felváltására küldték ki, akinek kiküldetési ideje letelt. Ha a munkavégzés időtartama előre nem látható körülmények miatt túllépi az eredetileg meghatározott időtartamot, és meghaladja a tizenkét hónapot, az előbbi tagállam jogszabályai 31
továbbra is alkalmazandók a munka elvégzéséig, feltéve, hogy annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, amely tagállam területére e munkavállalót kiküldték, vagy e hatóság által kijelölt szerv ahhoz hozzájárulását adja; a hozzájárulást a tizenkét hónapos időtartam lejárata előtt kérelmezni kell. E hozzájárulás ugyanakkor tizenkét hónapot meghaladó időtartamra nem adható meg. A kiküldetés igazolására az E 101 jelű nyomtatvány, a meghosszabbításra pedig az E 102 jelű nyomtatvány szolgál. Fenti esetben tehát az említett munkavállalók továbbra is a magyar társadalombiztosítási szabályok szerint lesznek biztosítottak. * * * 32