Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015. évi felülvizsgálata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015. évi felülvizsgálata Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzata 2015. június

Tartalom Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 12 Célok... 13 Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 15 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 15 2. Stratégiai környezet bemutatása... 19 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 30 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 57 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 120 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 134 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 147 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 156 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 158 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 159 1. A HEP IT részletei... 159 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 159 A beavatkozások megvalósítói... 164 i területek részletes kifejtése... 166 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 192 3. Megvalósítás... 221 A megvalósítás előkészítése... 221 A megvalósítás folyamata... 221 Monitoring és visszacsatolás... 222 Nyilvánosság... 222 Érvényesülés, módosítás... 224 3.1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervének (HEP IT) megvalósítása -2015.... 225 4. Elfogadás módja és dátuma... 236 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Budapest Főváros XVI. kerületének Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A Budapest észak-keleti részén elterülő XVI. kerület öt település összevonásával lett kialakítva 1950. január 1-én. A 348/1949. XII. 20. MT határozat értelmében Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom együtt lett a főváros XVI. kerülete. Mára a kerület természetesen a főváros szerves része, de különleges specifikumokkal rendelkezik, az összevont és Budapesthez csatolt öt község eltérő történelmi, társadalmi fejlődése eredményeként. Közülük Cinkota a legrégebbi település. A létezését igazoló első okleveles adat 1259-ből származik. Fellendülését gróf Batthyány Ilona intézkedéseitől lehet számítani, aki 1906-ban sóderbányát, téglagyárat nyittatott, majd ekkortájt épült egy nagy fonalfestő és fehérítő gyár is. A kultúrát, oktatást is támogatta, kastélya parkjában gimnáziumot építtetett. Az 1886-ban létrejött Budapesti Helyiérdekű Vasút Rt. első vonalát a Keleti pályaudvartól Cinkotáig, 1988. július 20-án nyitották meg. E vasútvonal nagy hatással volt valamennyi település fejlődésére amelyen áthaladt, mégis Cinkota tartotta meg legtovább falusias jellegét. Sashalmot először egy 1325-ből származó okirat említi, de végleges nevét csak 1926-ban kapta meg. Kisiparosokkal, kiskereskedőkkel, állami hivatalnokokkal betelepülő község volt. A foglalkoztatottság érdekében sorra épültek a gyárak, többek között a Typha Szövőgyár, a Magyar Kalapgyár, a Konzervgyár. Az 1990-es évek elején megalakultak az első munkáskolóniák. Egész Sashalmon zsúfoltnak mondható lakásviszonyok voltak, egy lakásban átlagosan 6 személy élt. A gazdasági hanyatlás idején itt is sok gyárat bezártak, de a község munkás jellege csak lassan változott meg. 1 _ Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

Rákosszentmihályt egy 1335-ből származó okirat említette először, de még csak Szentmihály néven. Mai nevét 1990-ben kapta meg. Az eleinte pusztaságnak számító területet a Belga Bank és a Bécsi Forgalmi Bank parcellázta fel nyaraló telepnek. Az 1909-es évben már nyolcezer főt számlált a lakossága. Gyorsan fejlődött mind kulturális, mind infrastrukturális szempontból. Kezdetben nyaralóövezetként tartották számon, de később művészek, hivatalnokok kedvelt lakóhelye lett. A folyamatra pozitív hatással volt az, amikor a HÉV elérte a településrészt. Vízellátását nagyban javítják a Szilaspatak partján épített artézi kutak. Mátyásföld létének gondolata Kunkel Imre fejében született meg, aki 1887-ben megvette Cinkota földesurától a szóban forgó vadászterületet, majd megszervezte a nyaralótulajdonosok egyesületét. A Budapesti HÉV- vasútvonal kiépítésének hatására a telekárak emelkedtek és az egyesület szigorú feltételek mellett bocsátotta eladásra parcelláit. A kertváros jellegének megőrzése érdekében előírták a villaszerű építkezést. A telep alapítói a földbirtokosok, bankárok, gyárosok, politikusok, katonatisztek lettek és az ország legigényesebb nyaralótelepévé fejlesztették. A villatelep névadójául Mátyás királyt választották. Új arculatot adott a telep fejlődésének 1915-ben a Magyar Általános Gépgyár által kezdeményezett repülőgépgyár és a repülőtér létesítése. Később kialakult Újmátyásföld is, amit a Budapesti HÉV vasútvonala és a vele párhuzamosan futó 3-as főút választ el a régiótól. Árpádföld mai elnevezését egy 1935-ös BM rendelet értelmében kapta. Észak-kelet felől Csömör határához csatlakozik. Régebben akácerdő volt ezen a területen, benépesülése az 1900-as évekre tehető. Kezdetben ez a település is nyaralótelep jellegű volt. Valódi fejlődés csak a harmincas évekre tehető, amikor is a környék vállalkozója Schnider Andor saját tőkével parcellázott, épített és értékesített kulcsra kész lakóházakat. A HÉV-vonal bővülése fellendítette a telekvásárlást. A fejlődést itt is megszakította a második világháború. 1965 és 1970 között megugrott a lakosság száma és ez a település luxusnegyeddé fejlődött. A korábbi hatalmi döntés, amely egy közigazgatási egységbe tömörítette az öt községet, nem számított az eltérő történelmi, társadalmi fejlődéssel, a hagyományokkal, norma, érték- és szokásrendekkel. Cinkota, Sashalom, Rákosszentmihály, Mátyásföld és Árpádföld társadalomtörténete különösen a XIX. sz. vége óta egyértelműen az önállósodás, az identifikáció irányába mutat. A Budapest agglomerációs körzetének számító öt községben eltérő értékek mentén valósult meg a fejlődés. Különösen szembetűnő a fejlődés (fejlesztés) különbözősége pl. Mátyásföld és Sashalom vonatkozásában. A mátyásföldi fejlődés generálója a korabeli felső- és középosztály tudatos regionális fejlesztési koncepciója nyomán történt. Elsőként Sashalmon a Lándzsa utcai, majd Rákosszentmihályon a Varga József utcai, Mátyásföldön a Jókai utcai, a Pilóta utcai és a Centenáriumi lakótelep, majd ismét Rákosszentmihályon a Pálya utcai lakótelep és végül Cinkotán az Ostoros utcai lakótelep épült meg. A lakások tulajdonviszonyát vizsgálva nyilvánvaló, hogy a fejlesztés túlnyomórészt önerőből történt és feltehetően nem kis részben kölcsönökből valósult meg. 1970. és 1990. között 6000 új lakás épült a kerületben, lényegesen befolyásolva ezzel a kerületi lakásállomány minőségét is. A lakások nagy része teljesen összkomfortos, mindegyik el van látva korszerű fűtéssel, gázzal, csatornával, mindez a kerületi lakosok lakáskörülményeinek javulását is jelenti. Mátyásföldön nagy területen volt a szovjet hadsereg elszállásolva, a hadsereg kivonulása után az önkormányzat a lakásokat felújítatta, és értékesítette, ezáltal a lakosság összetétele megváltozott. Ezzel egy időben megindul a nagyirányú infrastrukturális és kommunális fejlesztés is, amely a nyolcvanas évek elejére közelébe jutott a budapesti átlagszínvonalnak. A gyorsütemű és nagyon 4

komoly önerőt is mozgósító fejlesztések létfontosságúak voltak a kerület számára, mindez azonban azt is jelentette, hogy a lakossági tartalékok felemésztődtek. A rendszerváltás után a kerületben több nagyüzemet felszámoltak, az IKARUS gyárait privatizálták. Az időközben alakuló vállalkozások, növekedésük ellenére sem tudták pótolni a kieső munkahelyeket, s jellegüknél fogva a jövőben sem lesznek versenyképesek a nagyipar munkahelyteremtő potenciáljával. A tömeges elbocsátások miatt a kerület munkaképes lakosai vagy munkanélküliekké váltak, vagy a város más kerületeiben kényszerültek munkát vállalni, emiatt a kerület alvóvárosként üzemel. A munkanélküliség elsősorban a 40-54 éveseket sújtja, ennek a korosztálynak a legrosszabbak az elhelyezkedési esélyei. A kerületben lévő munkahelyek számának csökkenése komoly szociális kihívás. A kerület adottságaiból következően a rendszerváltás előtt, és azt követően is magas az egyéni és társas kisvállalkozások száma. Ez arra engedne következtetni, hogy magas az önfoglalkoztatás, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a vállalkozások nagy része nem működik. Az egészségügyi ellátás terén a fejlődés a 60-as évek után kezdődött meg. 1997-ben épült meg a lakossági és önkormányzati támogatással a mentőállomás, a már alap és szakellátást is nyújtó XVI. kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata jogelődjeit is figyelembe véve idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A szociális ellátás intézményrendszerét 1970-ben kezdték kiépíteni, az első Öregek Napközi Otthonának átadásával. Ezt követően a jogszabályi előírásoknak és az igényeknek való megfelelésre való törekvés folyamatosan megfigyelhető az ellátórendszer alakításában, fejlesztésében. 1994-ben Urbanekné László Judit, Kovács Valéria és Orbán Gábor végzett kutatásokat Szociális szükségletek és intézményesített válaszok a Főváros XVI. kerületében címmel. Az alábbi szociális indikátorokat választották kutatásaikhoz: - időskor és rászorultság - gyerekszám és szociális rászorultság - munkahelyvesztés és szociális rászorultság - marginalizálódás A következő megállapításokat tették: A kerület nem kezelhető homogén egységként. Az eltérő történelmi, társadalompolitikai, szociológiai sajátosságokat hordozó városrészek, az elmúlt évtizedek egységében kezelő államigazgatási gyakorlata ellenére is igen eltérő szociális, demográfiai paraméterekkel körülírható területek maradnak. Szociálisan legveszélyeztetettebbnek tűnik Sashalom (Jókai utca és Védő utca), mivel ezen a területen inkább idősebbek laknak, akik a lakás fenntartási költségeit is éppen csak ki tudják egyenlíteni, így felújításra szoruló lakásukat már nem áll módjukba helyreállítani. Új szegénység szempontjából különösen veszélyeztetettnek tűnik Mátyásföldön a Centenáriumi lakótelep, illetve a Mészáros József utca és környéke. Az 1970 és 1980 között épült összkomfortos lakások tulajdonosai az otthonteremtés oltárán nem csak szűkös tartalékaikat áldozták fel, de jelentős mértékben el is adósodtak. A tartós munkanélküliség szociális problémája elsősorban ezen a területen élőket veszélyezteti. - Sashalom: tradicionális öregség - Mátyásföld: új szegénység, lakásfenntartási és gyermekvédelmi terhek növekedése - Cinkota: öregség és munkanélküliség - Árpádföld, - Rákosszentmihály } lakhatási terhek növekedésé, munkanélküliség 5

A XVI. kerület kiterjedése 33,52 km2 ebből 23,59 km2 a belterület. A kerület (állandó) lakosságának létszáma 71939 fő. A lakosság létszáma a kilencvenes években a belső kerületekből a kertvárosias, illetve az agglomerációba való kiköltözködési trendnek megfelelően növekedett, az utóbbi években pedig stagnál, az évenkénti változás nem számottevő. Az országos és fővárosi abszolút népességfogyással ellentétes tendencia tehát kevésbé köszönhető a természetes szaporulatnak. A lakosság 24,5%-a (17685 fő) hatvan év feletti korosztályhoz tartozik. A kerületben több mint huszonötezer lakásban él több mint hetvenezres lélekszámú lakosság. A lakások csaknem 80%-a családi ház. A kerület úthálózata 286 km. A kertvárosi jelleg igen fontos a kerületben. Ez nemcsak a hangulatot határozza meg, hanem látható az alábbi ábrán, hogy igen magas a zöldfelület aránya. Kerületen belül Mátyásföldön a legmagasabb (felülmúlja az országos átlagot), de a legkevésbé zöld területen, Rákosszentmihályon is ötszöröse az egy főre jutó zöldterület, a pesti viszonylatban legrosszabb VII. kerületnek. A kertvárosi jelleg, a magas zöldterület-arány az alábbi ábrán látható: Egy főre jutó zöldterület m2-ben Demográfiai adatok Budapest XVI. kerületének lakosságszáma 1990 és 2006 között lényegében nem változott. Voltak évenként kisebb növekedések és fogyások, de a 69-72 ezer közötti lakosságszám folyamatos, mindez főleg annak tükrében tekinthető pozitívumnak, hogy Magyarország népessége folyamatosan csökken. 2012 óta a lakosságszám nem esett 72 000 fő alá (figyelembe véve a KSH nyilvántartásában bármilyen lakcímmel rendelkezők nyilvántartását). 2007 és 2011 között a lakosságszám kismértékű ingadozása tapasztalható, de a hosszabbtávú trend a kismértékű folyamatos növekedés. A növekedés lassú üteme is nagyon pozitívnak mondható ahhoz képest, hogy Budapest, illetve az ország lakossága csökken. A jövőben a lakosságszám további emelkedése remélhető a kerületben, olyan beruházások eredményeként, melyek növelik a lakóingatlanok (saját tulajdonú és bérlakások) számát. Az utóbbi években a születések száma ingadozást mutat, folyamatosan 600 körüli. A 30-39 évesek az összes korcsoporthoz képest kiemelkedő arányban szerepeltetik magukat a 6

népességben. Ez a korosztály többnyire lefedi a Ratkó korszakban születettek gyermekeit. Figyelembe véve azt a tendenciát, hogy a gyermekvállalás időszaka későbbre tolódott, jellemzően e korosztály jellemzője a családalapítás. Ez befolyásolhatja a lakáspolitika alakulását, illetve alátámasztja a bölcsődei férőhelyszám növelési igényét. A demográfiai változást a társadalom elöregedésével szokás azonosítani, noha a folyamat összetett, sokrétű, és nem is feltétlenül drámai, hiszen demográfiai változások alatt egyszerre értjük a családi struktúrák átalakulását, a fiatalkori és az időskori életszakasz kitolódását, az idősödésen belül az igen idősek számarányának növekedést is. Budapest XVI. kerületének Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójához gyűjtött, a KSH adatszolgáltatásából nyert adatok alapján, a kerület lakosságán belül a 85 év felettiek aránya folyamatos emelkedést mutat. Természetesen mindez túlmutat az önkormányzat által nyújtott ellátásokkal megoldható feladatok körén, hiszen e szempontból a szociális, oktatási, nevelési és egészségügyi intézmények, szolgáltatások hatékony működésére és összehangolására is szükség van, mely már nem teljes egészében önkormányzati hatáskör. Az 1. táblázat és a hozzá tartozó diagram a lakónépesség változását mutatja, ahol a lakónépesség a lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint a kerületben tartózkodási hellyel rendelkezők száma. 2012-től az adatok a kerületünkben lakó és/vagy tartózkodási hellyel rendelkezők számát mutatják. A lejjebb található népszámlálás adatai alapján készült korfa látványosan mutatja a népesség megoszlását, a korcsoportok arányát. A 2. táblázat az állandó népességen belül a férfiak és nők arányát szemlélteti, a 2014. december 31-ei állapotnak megfelelően. A 3. táblázatban és diagramjában az öregedési index látható, vagyis hogy 100 fő 14 év alatti lakosra mennyi 65 év feletti jut. A 4. az el és odavándorlást, az 5. a természetes szaporodást és fogyást mutatja. Mindkettő a népességszám-változás okának egyes elemeit vizsgálja 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 68298 2008 68484 100% 2009 68368 100% 2010 68393 100% 2011 68235 100% 2012 72062 106% 2013 72516 101% 2014 72745 100% 7

kor XVI. kerület lakossága, korfa, 2011. 100 éves 95 éves 90 éves 85 éves 80 éves 75 éves 70 éves 65 éves 60 éves 55 éves 50 éves 45 éves 40 éves 35 éves 30 éves 25 éves 20 éves 15 éves 10 éves 5 éves 0 éves fő (50-enkénti osztásban) nő férfi. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak kor 38493 33675 72168 53% 47% 0-2 évesek 1952 0-14 éves 5462 5541 11003 50% 50% 15-17 éves 884 1005 1889 47% 53% 18-59 éves 20624 19304 39928 52% 48% 60-64 éves 2896 2249 5145 56% 44% 65 év feletti 8627 5576 14203 61% 39% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 8

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 9869 0,0% 2008 12218 10034 121,8% 2009 12684 10129 125,2% 2010 13014 10278 126,6% 2011 13318 10362 128,5% 2012 13693 10568 129,6% 2013 14070 10776 130,6% 2014 14703 11003 133,6% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 9

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 905 1249-344 2009 853 1141-288 2010 837 933-96 2011 776 959-183 2012 811 854-43 2013 822 859-37 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 710 776-66 2009 653 776-123 2010 573 787-214 2011 629 841-212 2012 634 791-157 2013 584 766-182 10

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A népességszám alakulását meghatározó tényezők negatívak, a ténylegesen a kerületben élő, itt tartózkodó lakosok száma mégis enyhe emelkedést mutat. 11

Értékeink, küldetésünk Az önkormányzat célja az állami és kerületi források, lehetőségek és a lakossági igények megfelelő szintű koordinálása az adott jogszabályi körülmények között. A lakosságon belül is fontos és nem elhanyagolható számú réteget képvisel, a fogyatékkal élők és családjaik, idős, nyugdíjas emberek, idős szüleiket családjukban gondozók, negyven évnél idősebb munkavállalók, romák, nők, pályakezdők, két vagy annál több 10 éven aluli gyermeket nevelők, a 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelők, tartósan beteg gyermeket nevelők köre, mely alapinformáció az esélyegyenlőségük megteremtéséhez. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatok megfelelő kidolgozása és hatékony, magas színvonalú végrehajtása jelentős erővel bírhat az érintett emberek életminőségének színvonalára, a társadalomba való beilleszkedésükre. A Képviselő-testület az esélyegyenlőséget elősegítendő alábbi célokat, alapelveket fogalmazza meg: Jog az emberhez méltó életre. A szociális biztonsághoz való jog. A társadalmi kohéziót segítő szerveződések támogatása. A rászoruló joga az ellátáshoz való hozzájutás, vallási, felekezeti, etnikai, nemi, fizikai és mentális helyzete alapján való megkülönböztetettség nélkül. Az ellátások igénybevételekor a mindennemű állampolgári jogok szem előtt tartása. Az életfeltételek, életkörülmények javítása érdekében tett segítségnyújtás folyamatában az egyén autonómiájának, képességeinek hangsúlyozása, támogatása. A segítségnyújtás során a támogatott egyének aktív részvétele. Az ellátások megszervezésekor a hatékonyság és a hatásosság lehető legmagasabb foka, mely elősegíti az egyenlőtlenségek csökkentését, és az ellátáshoz való hozzáférhetőség növelését. A megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutás, valamint az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. A foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A hátrányos helyzetű egyének és csoportok esélyegyenlőségének előmozdítása, szükség esetén új támogató szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat. A diszkriminációmentesség és szegregációmentesség biztosításával a társadalmi integráció támogatása. Az alapelveket alátámasztó értékek: Biztonság: minden állampolgárnak hozzá kell jutniuk az őt megillető ellátásokhoz, valamint annak biztosítása, hogy váratlan élethelyzetekben, krízishelyzetben sem süllyedjen a családok, egyének életszínvonala egy meghatározott szint alá. A gazdasági válság hatására az Önkormányzat anyagi lehetőségei kevesebbet engednek, de e mellett is fontos, hogy amennyiben a juttatások köre, összege változik, azt körültekintő, alapos döntés előzze meg. Egyénközpontúság: Az ellátás, információnyújtás, minden egyéb kommunikációs mód központjában az egyén, illetve a család áll, a jogszabályi keretek között személyre szabottan. Egyenlőség: a szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosításában, az ezek által megteremtett lehetőségekben. 12

Szabadság: A célcsoportokba tartozó személyek számára is ugyanazon választási lehetőségek biztosítása, mint minden más állampolgár számára; ehhez a szükséges feltételek megteremtésének elősegítése. Az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások terén az ellátási forma és a segítő szakember személyének megválasztásában, az adott intézmény lehetőségeihez mérten, működési elveihez igazodva. Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve: A közszolgáltatások működésében meg kell előzni az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bárminemű faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják. Szolidaritás: A társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a kerület lakójának érdeke a szolidaritás erősítése, mely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy ő maga is el tudja végezni a rászabott feladatot, meg tudjon birkózni a nehézségekkel. Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását. Minőségi ellátás: törekedni a minél színvonalasabb ellátás biztosítására. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Budapest XVI. kerületének Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. 13

További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A 2015. évi felülvizsgálat alkalmával áttekintjük a célcsoportok, a számukra nyújtott szolgáltatások változását, és az intézkedési tervek végrehajtását. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. Helyi településpolitikai, társadalompolitikai célok A társadalmi kirekesztettség és marginalizálódás enyhítése, a társadalmi integráció elősegítése érdekében kiemelt feladat a legelesettebbek, legszegényebbek támogatása. A XVI. kerület egy egységként tekint a település lakosainak támogatására, az intézményrendszer szolgáltatásaira, melyek kiegészítik egymást. Így fokozott hangsúlyt fektet az ágazatközi egyeztetésekre, összhangra, együttműködésre. Ez alapján a helyi esélyegyenlőségi program kialakításának fontos eleme az egészségügy, gyermekvédelem, lakás-, foglalkoztatás-, és kisebbségpolitika helyzete, kapcsolódási pontjai a szociális ellátás rendszeréhez. 14

Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A HEP megalkotását meghatározó jogszabályi környezetet az alábbi EU és nemzeti stratégiák határozzák meg. Ezen programokról nemcsak azért fontos szót ejteni, mert a vonatkozó jogrend részét képezik, hanem mert a HEP-nek illeszkedni kell e stratégiákhoz is. Az EU 2020 stratégia 2 Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program 3 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. 4 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 5 2 A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, 2012. május 30. 3 2014. évi Nemzeti reform Program. http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2014/nrp2014_hungary_hu.pdf 4 Európai Bizottság, Európa 2020 http://ec.europa.eu/europe2020/documents/related-documenttype/index_hu.htm 5 Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011-2020.) Budapest, 2011. november http://romagov.kormany.hu/nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia és http://www.kormany.hu/download/1/9c/20000/magyar%20ntfs%20ii%20_2%20mell%20_ntfs%20ii.pdf 15

A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NFST-t 2014 szeptemberében Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. Tartósan rászorulók - szegény családban élő gyermeke- romák címen az EMMI frissített változatban adta ki. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia 6 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program 7 Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. Európai Fogyatékosügyi Stratégia Az EU tíz évre szóló stratégiát dolgozott ki abból a célból, hogy a fogyatékkal élők Unió-szerte minden területen könnyebben vehessenek részt az európai társadalmak életében. Az európai fogyatékosügyi stratégia arra irányul, hogy fogyatékos emberek érvényt tudjanak szerezni az őket 6 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032.; www.biztoskezdet.hu 7 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 16 2008.

uniós polgárként megillető jogoknak, és könnyebbé váljon számukra a mindennapi élet. A végrehajtás során az EU finanszírozást biztosít majd az említett célokra, bővíti a lakosság témával kapcsolatos ismereteit, és arra ösztönzi a tagállamok kormányait, dolgozzanak közös erővel a társadalmi befogadást hátráltató akadályok elhárításán. A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia Irányok és Célok 2010-2021 A Stratégia 6 prioritást határoz meg olyan területeken, ahol a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének eléréséhez határozott kormányzati lépések megtétele szükséges: 1. A nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése, a fizetési és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása, a nők és a szegénység, a nők és az egészség szempontjainak figyelembevétele. 2. A szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása: A család értéket képvisel, amennyiben a bennük élő egyének testi, lelki és szellemi épségét nem veszélyezteti senki a családon belül. Mindkét nemnek joga van ahhoz, hogy osztozzon a családfenntartás örömeiben, sikerélményeiben és nehézségeiben, akár a fizetett, házon kívüli szakmai, akár a nem fizetett, házon belüli háztartási és gyermeknevelési, beteg- és idősgondozási feladatokat tekintjük annak. A társadalomnak elő kell segíteni a munka és a magánéleti kötelezettségek összehangolását családon belül, a nők és férfiak számára egyaránt. 3. A férfi-női részvétel aránytalanságának csökkentése, ennek támogatása a politikai és gazdasági döntéshozatalban, valamint a tudomány területén. A döntéshozatalra vonatkozó általános cél, hogy a stratégia által meghatározott időtartam végére, vagyis 2021-re Magyarország felzárkózzon az EU-s országok középmezőnyébe a nőknek a politikai és gazdasági döntéshozatalban, valamint a tudomány területén elfoglalt helyét illetően. 4. Az erőszak elleni hatékony fellépéshez, a megelőzéshez szükséges intézkedések megtétele. A végső cél a nők és a gyermekek elleni erőszak minden formájának felszámolása, valamint sürgős fellépés a nők és férfiak, lányok és fiúk testi és érzelmi integritáshoz való alapvető jogának megsértése ellen. 5. A nemekhez kötődő sztereotípiák visszaszorításának támogatása: Az oktatásra vonatkozó EU-s irányelvek azt hangsúlyozzák, hogy lehetőséget kell biztosítani mindenki számára a személyes fejlődésre, az új nemzetközi környezet által megkívánt legmagasabb szintű teljesítmény elérésére és a társadalmi integrációhoz szükséges forrásokhoz való hozzájutásra. 6. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség politikájának stratégiai elve, célkitűzéseinek megvalósításához elengedhetetlen változások szakmai megalapozása (képzés, intézményrendszer, nemekre érzékeny költségvetés, nemekre bontott adatgyűjtés). A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 17

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.), és a kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. a szociális és gyermekvédelmi települési támogatásról szóló 1/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelet A rendelet a szociálisan rászorult, és/vagy gyermeket nevelő lakosság támogatása céljából került megalkotásra, a település sajátosságainak és a lakosság igényeinek figyelembevételével. A rendelet az önkormányzat által kötelezően nyújtandó ellátásokon felül, önként vállalt támogatási formákat is tartalmaz. a szociális szolgáltatásokról, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokról és a szociálpolitikai kerekasztalról szóló 9/2010. (III. 29.) önkormányzati rendelet Az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatások, és személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások körét tartalmazza. Magába foglalja többek között a rászorultság megállapításának, a nyújtott szolgáltatások és ellátási formák biztosításának módját. Több, az önkormányzat által önként vállalt szolgáltatást tartalmaz, amelyek a lakosság szükségleteire reagálva folyamatosan bővülnek. a visszatérítendő, és a vissza nem térítendő támogatásról szóló 15/2009. (IV. 27.) önkormányzati rendelet A rendelet a rendkívüli élethelyzetbe illetve méltánylást érdemlő helyzetbe, továbbá a krízishelyzetbe került személyek megsegítése céljából került megalkotásra. a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló 3/2009. (I. 27.) önkormányzati rendelet A rendelet célja, hogy a fiatal házasoknak a XVI. kerület területén történő első lakáshoz jutásához a támogatás feltételeinek, mértékének szabályozásával hozzájáruljon. a lakásépítés, vásárlás és felújítás helyi támogatásáról szóló 2/2009. (I. 27.) önkormányzati rendelet Lakótelek, lakás megszerzését, lakás építését, bővítését kívánja támogatni az önkormányzat e rendeletben szabályozott helyi támogatás nyújtásával. Lakóépület magánerős felújításának önkormányzati támogatásáról szóló 18/2007. (VI. 20.) 18

önkormányzati rendelet A rendelet célja, hogy önkormányzati támogatással segítséget nyújtson a lakosságnak lakóépületek állagának javításához, korszerűsítéséhez, felújításához. az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 32/2012. (XI. 26.) önkormányzati rendelet Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló rendelet, amely tartalmazza többek között a Szobabérlők Házában történő lakásbérlet, valamint a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit is. A Szobabérlők Házában lakóknak, a piaci árnál jóval alacsonyabb lakhatási költségek mellett, lehetőségük van előtakarékoskodni, ezáltal lakáshelyzetüket véglegesen megoldani. a helyi vállalkozások munkahelyteremtő és foglalkoztatás-ösztönző programjáról szóló 18/2011. (IX. 20.) önkormányzati rendelet E rendelet célja, hogy a helyi a foglalkoztatás elősegítése és a kerületben lakók életminőségének javítása érdekében ösztönözze a vállalkozások Budapest XVI. kerületében való letelepedését vagy fejlesztését, a lakóterületek mentesítését és elsősorban új munkahelyek létesítését. a XVI. kerület ifjú tehetségeinek támogatásáról szóló 7/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelet A rendelet a XVI. kerületben élő, a magyar kultúra, irodalom, zeneművészet, tudomány és sport területén kimagasló teljesítményt felmutató ifjú tehetségek anyagi és erkölcsi ösztönzése, ezzel munkájuk elismerése, támogatása céljából került megalkotásra, a kerület tehetséges tanulóinak támogatásáról szóló 10/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelet E rendelet által az önkormányzat a tanulói jogviszonnyal és a kerületben lakóhellyel rendelkező általános vagy középiskolai tanulókat támogatja tanulmányikban, versenyre történő felkészülésükben. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az alábbiakban azon jogszabályi rendelkezések ismertetésére kerül sor, amelyek koncepciók, tervek elkészítését írják elő az önkormányzatok számára. A felsoroltak áttekintése után szükséges annak leírása, hogy az egyes dokumentumokban leírtak miként szolgálják az esélyegyenlőség megvalósítását. 19 Gazdasági program - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a értelmében a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. A XVI. Kerület a 2015-2019-es évekre vonatkozó Gazdasági Programmal rendelkezik. Alapvető célja, hogy megfogalmazza azokat az alapelveket, megállapítsa azokat a

prioritásokat, meghatározza mindazon teendőket, amelyek lehetővé teszik, hogy önkormányzatunk költségvetésének egyensúlyban tartása mellett biztosítsa a kerület lakói számára az alapvető intézmények működését, képes legyen a szolgáltatások színvonalának megtartására, illetve fejlesztésére, gondoskodjon a kerület infrastruktúrájának folyamatos fejlesztéséről, törekedjen az élhetőbb környezet fenntartására, fejlesztésére, segítse elő a családok életminőségének javítását, segítse a kerületben élő munkavállalók versenyképességét a munkaerőpiacon, fokozza a kerület közbiztonságát. A képviselő-testület elsődleges feladatának tekinti a kerület és intézményeinek zavartalan, kiegyensúlyozott működtetését, fejlesztését, fontosnak tartja a kerület kertvárosi jellegének megőrzését, lakosai életkörülményeinek javítását, az infrastruktúra fejlesztését és mindezek érdekében a gazdasági lehetőségek feltárását, a források hatékony kihasználását. Az uniós pályázati források beszűkültek a Közép-Magyarországi régióban, azonban továbbra is naprakészen követjük a pályázati felhívásokat. A gazdasági programban meghatározott célok, elképzelések megvalósításához a Képviselő-testületnek biztosítania kell a szükséges anyagi forrásokat, vagyont, melyhez az alábbi elveket, feladatokat rögzítette: A működésből származó bevételeket a működésre, a fejlesztéshez biztosított forrásokat fejlesztésre fordítjuk. Meg kell keresni a működési bevételek növelésének lehetőségeit; az adóhátralékok behajtását a lehető leghatékonyabban kell végezni. Nyomon kell követni a költségvetési támogatási rendszert, ki kell használni a támogatási rendszer által nyújtott előnyöket. Át kell tekinteni a meglévő vagyontárgyakat, azok hasznosítási módját, lehetőségeit, a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Javaslatot kell kidolgozni az egyes vagyontárgyak megfelelő hasznosítására, értékesítésére. A Program összhangban van a kerület rendezési tervével, figyelembe veszi a kerület sajátosságait, előnyeit, lehetőségeit, s ennek megfelelően határozza meg a gazdasági beruházások, fejlesztések irányát. Szolgáltatástervezési koncepció a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 92. -a szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A XVI. Kerületi Önkormányzat határidőben 2004-ben elkészítette az SZTK-t, melyet felülvizsgált 2006-ban, 2008-ban, 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben is. A koncepció tartalmazza az általános elveket, célokat, a szociális ellátórendszer elemzését, a társterületek (egészségügy, gyermekvédelem, lakáspolitika) rövid bemutatását, a következtetéseket, terveket. Köznevelés-fejlesztési terv 8 A helyi önkormányzati feladat-ellátási rendszerben minden községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatnak feladata, kötelezettsége volt, hogy gondoskodjék a településen élők részére arról, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás a rendelkezésükre álljon anélkül, hogy annak igénybevétele a szülők, illetve gyermekeik részére aránytalan teherrel járna. A köznevelésről szóló törvény alapján 8 _ Iskolaszolga, XXIII. 3., 2012. november 20

az állam gondoskodási kötelezettsége az óvodai nevelés kivételével megfogalmazódik. (Mnkt. 24. ) Az Nkt 75. -a alapján Az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével megyei szintű bontásban feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít Az önkormányzat készített és a Képviselő-testület elfogadott Közoktatási Esélyegyenlőségi Programot, Közoktatási Intézkedési Tervet, illetve ezen dokumentumok alapján 2012-ben Közoktatási Intézkedési Terv készült. A közoktatás ugyan már állami feladat, az önkormányzat mégis fontosnak érzi, hogy amennyire befolyása van a helyi közoktatásra, azzal éljen, jobbító szándékkal. Településfejlesztési stratégia A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 24. -a értelmében a fővárosi közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében a Kormány, valamint a kerületi képviselőtestületek véleményének kikérésével a megalakulását követő egy éven belül minősített többséggel dönt a fővárosnak legalább az adott ciklusra szóló településfejlesztési stratégiájáról Helyi építési szabályzat Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. -a alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. Településszerkezeti terv - Az 1997. évi LXXVIII. törvény 10. -a szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. Településfejlesztési koncepció - az 1997. évi LXXVIII. törvény 9/A -a értelmében a településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti. Az integrált településfejlesztési stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. A településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg. AZ Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégiával (IVS) rendelkezik, mely a fönti, település-fejlesztéssel kapcsolatos dokumentumokat magába foglalja. 21

Az IVS a város középtávú (7-8 évre vonatkozó) fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, amelynek célja a nagyobb települések területi alapú, területi szemléletű tervezési tevékenységének megszilárdítása, a városrészekre vonatkozó célok, és az azok középtávú megvalósításához szükséges eszközök egyidejű meghatározása. A koncepció integrált, területi alapú tervezési szemléletet kíván érvényesíteni, amely az önkormányzat meghatározó szerepét megtartva összekapcsolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket az érintett partnerek céljaival, elvárásaival. Az IVS négy fő jellemzője: A hosszú távú városfejlesztési célokat középtávú programokká bontja le. Területi alapú, területi szemléletű tervezést követel meg, a problémafeltárásra épülő, városrészekre vonatkozó célok meghatározását, és azok középtávú megvalósítását írja elő. A megvalósíthatóságra alapozó stratégiát állítja előtérbe (ez elsősorban a pénzügyi, illetve szervezeti számadás követelményében jelenik meg). Meghatározó szerepet szán a partnerségi alapú tervezésnek, ami a kijelölt célrendszer megfelelő helyi támogatását és középtávú megvalósíthatóságát jelenti. Ifjúsági Koncepció Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alaptörvény, amely többek között kimondja, hogy államunk különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására, nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Emellett számos ENSZ egyezmény határoz meg olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat támogató közege. Mivel a jogszabályokból egyértelműen nem derül ki, hogy pontosan milyen ifjúsági feladatai vannak az önkormányzatoknak, ezért alapvető fontosságú, hogy a település (esetünkben a kerület) önkormányzata maga dolgozza ki saját ifjúsági koncepcióját. Az ifjúságpolitika a fiatalokra, mint a változás hordozóira, a jövő valódi erőforrásaira tekint és arra kell koncentrálnia forrásait, intézményeit, hogy felkészüljenek a változásokra. Az ifjúság rendkívül heterogén, erősen polarizált. Az életminőséget a kor, az élethelyzet, a tanulás, a munkaerő-piaci részvétel, a családi háttér befolyásolják. A koncepció felülvizsgálatra nem került. Átfogó Értékelés az Éves Gyermekvédelmi Tevékenységről a Gyvt. 96. (6) bekezdésében foglalt önkormányzati kötelezettségnek eleget téve, a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti tartalommal az Önkormányzat évente elkészíti az átfogó értékelést. Az anyag elsősorban arra szolgál, hogy az elmúlt évre visszatekintő, tájékoztató információkat tárjon a Képviselő-testület és más szervek elé, mégis tartalmaz terveket, célokat, feladatokat. Sportfejlesztési terv alapelvei a következők: A Sportfejlesztési terv alapvető célja, hogy a kerületi polgárok az alkotmányban biztosított rendszeres testedzéshez való jogukat minél szélesebb körben gyakorolhassák, a kerületi polgárok egészsége, fizikai állapota, állóképessége javuljon, jobb legyen, a sportbeli hagyományok ápolása töretlen legyen, a szabadidő hasznos eltöltése és szórakozási lehetőség biztosítva legyen, a testnevelés és a sport részterületeinek óvodai, iskolai testnevelés, lakossági szabadidősport, látványsport, fogyatékosok sportja, melyek egymással összefüggő, 22

egymással kölcsönhatásban álló egészet képeznek, - fejlesztése ne történjen egyik részterület rovására sem, a testnevelés és sporttevékenység gyakorlása során ne forduljon elő hátrányos megkülönböztetés. E koncepcióban rögzített jogok megilletnek minden személyt, kor, nem, vallás, politikai, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyon, születési és egyéb különbségtétel nélkül. Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat lehetőségei szerint mindent elkövet, hogy a kerület polgárai a sporttal kapcsolatos, Alkotmányban biztosított jogukat minél szélesebb körben gyakorolhassák. Ehhez biztosítani kell a megfelelő létesítményi feltételeket, törekedni kell az óvodai-iskolai testnevelés, sport fejlesztésére, támogatni kell az óvodai és a diáksport - versenyek rendezését, gondoskodni kell az utánpótlás neveléséről. Célkitűzései: a kerületi sport (óvodai, iskolai, szabadidő és versenysport) minél szélesebb körű továbbfejlesztése, a támogatási feltételek javítása, az iskolai, óvodai tornatermek, tornaszobák, sportudvarok állagának, felszereltségének javítása, a létesítmények kihasználtságának növelése, lehetőség szerint a 4. évfolyam végére tudjon minden tanuló biztonsággal úszni legalább egy úszásnemben, lehetőség szerint kerüljön felújításra évente egy tornaterem vagy egy sportudvar, szükséges a kerületi diáksport versenyrendszer további fejlesztése, törekedni kell arra, hogy a versenyeken résztvevők között növekedjen a nem igazolt sportolók aránya, ösztönözni kell a 6-12 éves korosztályt arra, hogy rendszeresen és nagy létszámban, az életkori sajátosságainak megfelelő sportfoglalkozásokon vegyen részt, szükséges a kerületi ifjúság egészséges fejlődése érdekében életkori sajátosságuknak megfelelően állóképességük, teherbírásuk fejlesztése, figyelemmel kell kísérni, ellenőrizni kell az iskolai sportkörök tevékenységét, működését, a lakosság szabadidős sporttevékenységének támogatása létesítmény és szervezett sportprogramok biztosításával, a sportegyesületek utánpótlás nevelésének elősegítése, támogatása. 23 Bérlakás Koncepció A Képviselő-testület 2007. IV. 18.-i Kt. ülésén fogadta el az Önkormányzati bérlakásokra vonatkozó koncepcióját. 2011-ben új lakáskoncepciót dolgozott ki, melyben a tapasztalatokat összegezve megfogalmazta a célok eléréséhez szükséges további tennivalókat és eszközöket. Világos feladat meghatározásával jelöli ki azt az utat, ahova a lakásgazdálkodás területén el kíván jutni. Ezt felülvizsgálva, megalkotta a Bérlakás koncepció 2015-2019. című dokumentumot. A Képviselő-testület 201/2007. (IV. 18.) Kt. sz. határozatában kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy a bérlakás állományt a lakossági igények, a lakásmobilitás növelése, a gazdaságosabb üzemeltetés érdekében át kívánja alakítani, melyhez az alábbi célokat határozta meg: az Önkormányzat kinyilvánította, és következetesen betartotta, hogy nem értékesít lakótelepi lakást az Önkormányzat keretet biztosít (lakásalap), lakásvásárlásra minőségi csere érdekében

megkezdi kivonni a lakásállományból az arra alkalmatlan, elsősorban alagsori lakásokat szabályozza a lakásértékesítést. Bevezeti a költségelvű lakbért annak érdekében, hogy a társadalmilag rászorult személyek is lakáshoz juthassanak A Képviselő-testület a célok elérése érdekében 16 pontban jelölte meg az elvégzendő feladatokat, melyet a Szolgáltatásterezési Koncepció 2008. és 2010. évi felülvizsgálata is tartalmaz. Az Önkormányzat ezen időszakban módosította a lakbérrendszert, és bevezette a költségelvű lakbért. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság döntése alapján fokozatosan a jobb állapotú, újonnan vásárolt, vagy megüresedő, jó állapotba hozott lakások egy része kizárólagosan költségelvű lakásként hasznosíthatóvá vált. támogatta, és költséget biztosított a lakások csatornabekötésére, ahol mód volt vizes blokk kialakítására. évenkénti ütemezésben hajtott végre épület-felújítást, tetőcserét, homlokzat felújítást, lakásösszevonással komfortosítást. a lakásvagyon megvédése érdekében átdolgozta a lakásértékesítési rendszert. a lakások fenntartásával, kezelésével összefüggő költségek csökkentésére olyan intézkedések történtek, mint pl. a lakások vízóra felszerelése, a gazdaságtalan fűtőberendezések lecserélése, fűtéskorszerűsítés, hagyományos fűtésről gáz-fűtésre áttérés. eredményesnek ítéli meg, hogy egyre több bérlőben tudatosodik a lakással összefüggő bérlői kötelezettség. megkezdte nagyon indokolt esetben a nyílászárók cseréjét fokozott következetességgel jár el a lakbérhátralékosokkal szemben, de ugyanakkor indokolt esetben a Bizottság él a részletfizetés engedélyezésének lehetőségével. következetesség eredménye több eredményes lakáskiürítés végrehajtása. eredményes és célravezető a lakásfenntartási támogatást nyújt azok számára, kik élnek ezzel a lehetőséggel, és megfelelnek a feltételeknek. a lakásállomány megtisztítását folyamatosan végzi, elsősorban alagsori lakások lakásállományból történő kivonásával, lakás céljára alkalmatlan gazdaságtalan építmények elbontásával, és az így üressé vált terület értékesítésével, lakhatatlan önkormányzati lakások minőségi cseréjével és a megüresedő lakások értékesítésével. A lakáskoncepció által meghatározott feladatok végrehajtásának konkrét eredményei: Önkormányzatunk az értékesítésre kijelölt lakásokat az alábbiak szerint határozta meg: Ahol a Társasházban az Önkormányzat kisebbségi tulajdonos ott a lakás megvételét elő kell segítem, és fel kell ajánlani az elővásárlási joggal rendelkező bérlő részére. Meg kell szüntetni az ingatlanokban még fennálló eszmei osztatlan tulajdonközösséget a tulajdoni hányad értékesítésével. Amennyiben az elidegenítés akadálya a bérlő határozott idejű bérleti szerződése, ott azt határozatlan idejűvé kell tenni. Az új bérleti szerződések esetében pedig célszerű a bérlet időtartamát határozott 5 évben megállapítani ezt követő felülvizsgálattal. Közel sem sikerült valamennyi eladásra szánt ingatlant értékesíteni. A jogalkotás terén a lakáskoncepcióban meghatározott feladatok végrehajtásra kerültek. Az Önkormányzat bevezette a költségalapú lakbért, és rendeletet alkotott a lakások bérlővel együtt történő értékesítéséről is. A lakáskoncepció bevezetésre javasolta a piaci alapú lakbért is, azonban a gazdasági helyzet jelentős változása már nem indokolta ennek bevezetését. Az eszmei osztatlan tulajdon közösségének megszüntetése egy ingatlanban nem sikerült. Lakáskoncepció megvalósításának tapasztalatai: gyakorlatilag nincs bérlakásépítés 24

lakás-felújítási pályázatok szűkítése, pl. város-rehabilitációs pályázatok, melyben a leírt feltételek a XVI. kerületben nem érvényesek a társasházakban meghatározott közös költség összege sok alkalommal kevesebb, mint amit egy-egy többségi tulajdonban álló ingatlanra kell fordítania az önkormányzatnak a lakáspiac visszafogottsága csökkenő kereslet, növekvő kínálat Helyi rendeletalkotási korlátok Egyértelműen megállapítható, hogy Önkormányzatunk bérlakásainak állományi összetétele javulóban van, azonban az elkezdett feladatokat folytatni kell. Az Önkormányzat éves költségvetésében évenként szinte azonos szintű költségvetési keretet tud biztosítani lakásfelújításra, karbantartásra, beruházásra, amely a növekvő árak és költségek mellett évenként csak egy-egy nagyobb felújítást tesz lehetővé. Ezért úgy kell kialakítani a megmaradó lakásvagyont, hogy ha az hosszú távon nem is nyereséges, de legalább rentábilis legyen. A bérlakás gazdálkodás tapasztalatai a lakásszám csökkenése mellett jónak mondható a tekintetben, hogy az Önkormányzat kinyilvánította, és következetesen betartotta, hogy nem értékesít lakótelepi lakást az Önkormányzat keretet biztosított (lakásalap), lakásvásárlásra minőségi csere érdekében fokozatosan elkezdte kivonni a lakásállományból az arra alkalmatlan lakásokat szabályozta a lakásgazdálkodást Az értékelés alapján a lakáskoncepción belül, annak végrehajtása érdekében a lakásértékesítés folytatásának szempontjai, a 2010 2014 időszakra az alábbi: Összességében a 2007-2010. években kialakított koncepció elemeinek megtartása, az alábbiak szerint: Az értékesítésre kijelölt lakásokat, melyeket nem sikerült értékesíteni, továbbiakban is fenntartani néhány, konkrétan megjelölt kivétellel. Továbbra sem javasoljuk értékesíteni a lakótelepi lakásokat, az egylakásos házas ingatlanokat, valamint a gazdaságosan felújítható bérlakás állományba tartozó lakásokat. Folytatni kell az ingatlanokban a még fennálló eszmei osztatlan tulajdonközösség megszüntetését a tulajdoni hányad értékesítésével. Ahol az épület felújítása gazdaságtalan, de jók az ingatlan adottságai, ott a bérlők részére cserelakás vagy pénzbeni megváltást kell felajánlani, és az ingatlant üres állapotban értékesíteni. Az értékesítésből befolyó bevételt lakótelepi lakások vásárlására kell fordítani. Főútvonalon lévő ingatlanok esetében a vállalkozások fejlesztésének lehetőségét is vizsgálat tárgyává kell tenni. Amennyiben az elidegenítés akadálya a bérlő határozott idejű bérleti szerződése, ott azt határozatlan idejűvé kell tenni. Az új bérleti szerződések esetében pedig továbbra is célszerű a bérlet időtartamát határozott időben megállapítani ezt követő felülvizsgálattal. A 2010-ig érvényes Lakáskoncepció tapasztalatai alapján számos új intézkedésre, és új koncepcionális változásra van szükség. Az Önkormányzat teljes lakásállománya 335 db: Ebből 264 db szociális bérlakás, 48 darab lakás a Szobabérlők Házában, költségelven bérbe adott lakás 23 db. A lakásállomány megoszlása komfortfokozat szerint: összkomfortos: 51 db, komfortos: 190 db, félkomfortos: 9 db, komfort nélküli: 70 db, szükséglakás: 15 db. 25 A Képviselő-testület a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat 2011-2014-ig terjedő időszakra vonatkozó bérlakás koncepcióját, a lakásértékesítés folytatásának szempontjait az alábbiak szerint határozta meg 2011. II. 9-ei ülésén:

1. Nem kívánja értékesíteni a lakótelepi lakásokat, az egylakásos házas ingatlanokat, valamint a gazdaságosan felújítható bérlakásokat. 2. Meg kell szüntetni az ingatlanokban még fennálló eszmei osztatlan tulajdonközösséget a tulajdoni hányad értékesítésével. 3. Ahol az épület felújítása gazdaságtalan, de jók az ingatlan adottságai, ott a bérlők részére cserelakást, vagy pénzbeli megváltást kell felajánlani és az ingatlant üres állapotban értékesíteni. Az értékesítésből befolyó bevételt bérlakások vásárlására kell fordítani. 4. A mátyásföldi villaépületeket piaci áron javasolt értékesíteni, amelyek így jelentős bevételi forrást képviselnek. 5. Főútvonalon lévő ingatlanok esetében a vállalkozások fejlesztésének lehetőségét is vizsgálat tárgyává kell tenni. 6. A lakásállomány összetételének javítása érdekében az Önkormányzat fordítson a korábbiaknál is nagyobb összeget új, jó állapotú lakások megvásárolására, illetve a bérlő kérelmére a bérleti jog megváltására. 7. Amennyiben az elidegenítés akadálya a bérlő határozott idejű bérleti szerződése, ott azt határozatlan idejűvé kell tenni. Az új bérleti szerződések esetében pedig célszerű a bérlet időtartamát határozott 5 évben megállapítani ezt követő felülvizsgálattal. 8. Az önkormányzat továbbra sem zárja ki önkormányzati bérlakások építését, melynek érdekében folyamatos és jelentős hangsúlyt kell fektetni az erről szóló pályázatok figyelésére. 9. A szükséglakásokat és a rentábilisan nem felújítható, rossz műszaki állapotú lakásokat értékesíteni kell. 10. A nagyon rossz állapotban levő 100%-ban Önkormányzati tulajdonban álló épületeket teljesen üres állapotban kell értékesíteni. A 2014-2019-re érvényes lakáskoncepció 60/2015. (II.19.) számú Kt. határozat alapján az alábbiakat fogalmazza meg: 1. Nem kívánja értékesíteni a lakótelepi lakásokat, bérlő részére az egylakásos házas ingatlanokat, valamint a gazdaságosan felújítható bérlakásokat. 2. Meg kell szüntetni az ingatlanokban még fennálló eszmei osztatlan tulajdonközösséget a tulajdoni hányad értékesítésével. 3. Ahol az épület felújítása gazdaságtalan, de jók az ingatlan adottságai, ott a bérlők részére cserelakást, vagy pénzbeli megváltást kell felajánlani és az ingatlant üres állapotban értékesíteni. Az értékesítésből befolyó bevételt bérlakások vásárlására kell fordítani. 4. A mátyásföldi villaépületeket piaci áron javasolt értékesíteni, amelyek így jelentős bevételi forrást képviselnek. 5. Főútvonalon lévő ingatlanok esetében a vállalkozások fejlesztésének lehetőségét is vizsgálat tárgyává kell tenni. 6. A lakásállomány összetételének javítása érdekében az Önkormányzat fokozott figyelmet fordít új, jó állapotú lakások megvásárolására, illetve a bérlő kérelmére a bérleti jog megváltására. 7. Az önkormányzat továbbra sem zárja ki önkormányzati bérlakások építését, melynek érdekében folyamatos és jelentős hangsúlyt kell fektetni az erről szóló pályázatok figyelésére. Az Önkormányzat a Tóköz utca 28. szám alatti ingatlant új bérlakások építésére kívánja felhasználni. A szükséglakásokat és a rentábilisan nem felújítható, rossz műszaki állapotú lakásokat értékesíteni kell. 8. A nagyon rossz állapotban levő 100%-ban Önkormányzati tulajdonban álló épületeket teljesen üres állapotban kell értékesíteni. 26

9. Szociális jellegű bérlakásokat kell kijelölni és biztosítani azoknak a szociálisan rászoruló családoknak, akik önhibájukon kívül, alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és lakhatásukat önerőből megoldani képtelenek. 10. Azoknak a XVI. kerületi hajléktalanoknak, akik önhibájukon kívül elvesztették lakásukat, lakhatási lehetőségeiket, és bármilyen alacsony, de rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, és ugyan ezen korlátozott fizetési képességük mellett is feltehető, hogy visszavezethetőek a társadalomba, kis költségű, fenntartható, szociális bérlakásokat kell kijelölni és pályázati úton biztosítani a jelenlegi lakásállományból. Drogellenes stratégia A 2014-ben aktualizált helyi Drogellenes stratégia alapját képezi a 2013-ban elfogadott Nemzeti Drogellenes Stratégia, valamint épít, annak eredményét részletesen leírja. az év elején végzett helyzetelemzésre, és a korábbi években, a kerület fiataljai körében folytatott vizsgálatok adataira. A dokumentum részletesen tárgyalja a felmérés eredményeit figyelembe véve az elmúlt tíz év tendenciáit. A 2014 januárjában történt helyzetfelmérést a kerület 14 iskolájában, pedagógusok, diákok és szülők kérdőíves megkérdezésével végezte az Önkormányzat. A kutatás során 1353 diák, 1289 szülő és 340 pedagógus töltötte ki az egészségmagatartással kapcsolatos kérdőíveket. A felmérés célja volt, hogy pontos képet kapjunk a 13-18 éves korosztály egészséggel kapcsolatos magatartásáról, és szüleik pedagógusaik véleményét is megismerjük. Az eredmények figyelembe vételével hatékony cselekvési program összeállítása váljon lehetővé, a stratégia mindhárom beavatkozási területén. A stratégia céljait az egészségfejlesztés-prevenció, kezelés-ellátás-felépülés, és a kínálatcsökkentés szempontjából átfogóan közelíti meg. Benyomásaink alapján a kerületben feltételezhetően még mindig alacsonyabb mértékű a drogérintettség, bár a fiatalok percepciója azonos a hasonló korú, de más kerületben, nagyobb fertőzöttségben élő társaikkal: a droghasználat az ifjúsági szubkultúra részévé vált. Nyíltan beszélnek róla, megfelelő ismereteik vannak a szerek hatásairól, és magasnak vélik a drogérintettséget korosztályukban. A probléma feltérképezését követően a feladatok meghatározása során egyszerre koncentrálnak egyéni és társadalmi szintre is (közösség, együttműködés, kínálatcsökkentés, prevenció), és megállapítja, hogy a probléma kezeléséhez társadalmi konszenzus szükségeltetik. 27 Sashalom Városközpont Komplett Rehabilitációjával Kapcsolatos Antiszegregációs Terv elsősorban területi dimenzióiban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét. Célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol már előrehaladott állspotban van, és kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. A tanulmány az IVS azon megállapításán alapszik, mely kimutatta melyik az a területrész, ahol a fizikai környezet, és a lakosság társadalmi státusza is kedvezőtlenebb. A Terv leírja, hogy szegregátumnak azt a területet tekinti, ahol az aktív korú lakosságon belül a legfeljebb általános iskolai végzettségű, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosság aránya is meghaladja az 50%-ot. Az antiszegregációs terv nem mutat rá jelenleg létező ilyen területre a kerületben. 2015- ben a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendeletben foglalt kritériumoknak megfelelő, szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület térképi ábrázolását kértük a KSH Népszámlálási Főosztályától, a 2011. évi népszámlálási adatok alapján. Az adatok alapján 3 olyan

28 háztömböt találtak a kerületben, ahol a szegregációs mutató 20% -os határértéke mellett szegregátumot mutat. Idősügyi stratégia Budapest XVI. kerületében élő idősek és családjaik problémáira, jellegzetes élethelyzeteire reagálva kíván legalább két évre célokat, irányvonalakat meghatározni, melynek mentén az idősek által igénybe vehető szolgáltatások alakulnak, az Önkormányzat és az idősügyi szervezetek aktív kapcsolata realizálódik. Általános célokat fogalmaz meg, melyre a konkrét végrehajtási technikák épülhetnek. A Idősügyi Stratégia megalkotását indokolta, hogy a társadalom, így a XVI. kerület lakossága is idősödő, nő a születéskor várható élettartam. Apropója pedig az, hogy 2012 az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve volt. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program Budapesten belül nem kezelhető önállóan helytálló dokumentumként: illeszkednie kell a többi kerületi HEP-hez, valamint a XVI. kerület elhelyezkedését tekintve a környező kistelepülések által elfogadott HEP-ekhez. Kerületünk azokkal a környező településekkel, akikkel folyamtatos kapcsolatot tart közös, vagy összefüggő feladatellátásból, tevékenységből adódóan, egyezteti céljait, programjait, terveit, amikor azok aktuálisak. Ezt megalapozzák a jó szakmai kapcsolatok. A HEP egy olyan átfogó anyag, melyet a akkor tudunk figyelembe venni, ha azt a környező érintett településeken is megalkották. A Már megalkotott és releváns HEP-eket tanulmányozzuk munkánk során, és amennyiben nem ütközik kerületi érdekbe, a találkozási pontoknál nem határozunk meg azokkal ellentétes célokat. Ennél több, pontosabb kapcsolódási pontra a HEP következő felülvizsgálatakor lesz lehetőség. A XVI. kerület együttműködik, más önkormányzatokkal, elsősorban a szociális és gyermekvédelmi ellátás területén: A IV. kerület Újpest Önkormányzatának intézménye nyújtja a XVI. kerület lakosai számára a gyermekek átmeneti otthona s az idősek gondozóháza szolgáltatásokat. A társulási megállapodások kizárólag ezekre a feladatellátásokra koncentrálnak, más együttműködést nem határoznak meg. E mellett minden esetben, mikor új feladatellátásról van szó, és vizsgáljuk a megoldási módokat, megkeressük a környező települések önkormányzatait. A területi, környezeti projektek, programok folyamatos együttműködést kívánnak a szomszédos kerületekkel, a fővárosi önkormányzattal, mely kapcsolat nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem a mindenki számára megfelelő egymás mellett élés alapvető szabálya is. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok elsődleges forrása a KSH adatbázisa, valamint a 2.1. fejezetben jelzett stratégiák, koncepciók és egyéb dokumentumokban szereplő, az elkészítésükhöz felhasznált adatok, információk, valamint az említett dokumentumokat készítő személyek. Ezek az anyagok tartalmaznak helyi kutatásokat, felméréseket, melyeket felhasználtunk, nem ismételtünk meg. A fenti információforrásokban fel nem lelhető adatok elérése érdekében partnerként bevontuk a helyi Munkaügyi Hivatalt (jelenleg: Budapest Főváros Kormányhivatala XVI. Kerületi Hivatala Foglalkoztatási Osztály, (továbbiakban: Foglalkoztatási Osztály), a kerületi önkormányzati, állami intézményeket, a helyi civil szervezeteket, egyéb, érintett országos vagy fővárosi szerveket (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, Budapesti Közlekedési Vállalat, fogyatékosokat tömörítő érdekvédelmi szervezetek szövetségek).

Az így kapott adatokat önmagukban nem érdemes vizsgálni, hanem helyükön, az adat szempontjából érintett célcsoport vizsgálatánál térünk ki rájuk. A HEP az alábbiakban számos adatot, információt tartalmaz. 29

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Az elszegényedés trendjét vizsgálva megállapítható, hogy már a rendszerváltáshoz kapcsolódó gazdasági-társadalmi folyamatok következtében kialakult egy legalább 700 ezres létszámú, szélsőségesen marginalizálódott, társadalom perifériáján tengődő, alacsony iskolázottságú, a munkaerőpiacról tartósan kiszorult tömeg, amelynek immár a harmadik generációja válik úgy felnőtté, hogy újratermeli szülei alacsony iskolázottságát, s ennél fogva esélye sincs arra, hogy rendszeres munkát találjon magának. A legkeservesebb, máig megoldatlan problémát a munkaképes szegények jelentik Fenti társadalmi, szociális problémák megoldásában a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika eszköztára is szerephez jut. A romák helyzetét az élet szinte minden területén fennálló diszkrimináció és társadalmi kirekesztés jellemzi. Az aktuális kormányok, valamint civil szervezetek számos intézkedést hoztak a probléma kezelésére, azok korlátozott eredményekkel jártak. A cigányságot érintő hátrányok területi elszigeteltség, társadalmi lemaradás, alacsony iskolázottság, szakképzetlenség, alacsony jövedelmi viszonyok, rossz lakáskörülmények kölcsönösen erősítik egymást és vezetnek e csoport szegregáltságához. Főként alacsony iskolázottságuknak és a társadalom előítéletességének köszönhetően alacsonyabb körükben a foglalkoztatottsági szint, és magasabb és tartósabb a munkanélküliség, mint a többségi társadalom esetében. A roma társadalom a mindennapi élet során, hivatalos ügyintézés alkalmával iskolázottsági, szocializációs, nyelvi hátrányaik következtében is számos akadályba ütközik. A roma lakosság szociális helyzetére nincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva átlagos. Az önkormányzatok oktatási, a foglalkoztatási, a lakhatási, egészségügyi, és a szociális szakpolitikák tervezésekor figyelembe kell venniük a romák szempontjait, biztosítaniuk kell a megkülönböztetéstől mentes hozzáférést a minőségi szolgáltatásokhoz, és hosszú távon érvényesíteni kell a deszegregáció szempontját. A roma lakosság foglalkoztatottságának elősegítése szintén kiemelt feladat. Szakértői javaslatok szerint elsősorban az iskolázottságot, a foglalkoztatottságot, a cigányság létbiztonságát erősítő, kirekesztettségét kölcsönös erőfeszítésekkel, fokozatosan gátló és feloldó hosszú távú politikára van szükség. A cigány származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelését a munkaügyi központ számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Az önkormányzat a közhasznú- és közcélú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. Egyre sürgetőbb feladat továbbá a generációk között öröklődő szegénység megtörése, és a társadalmi, gazdasági integráció megvalósítása, ami nem kezelhető csupán emberbaráti kötelezettségként, hiszen komoly gazdasági érdek is fűződik hozzá. A HEP ugyan együtt tárgyalja a mélyszegénységben élők és a romák helyzetét, esélyegyenlőségüket, de le kell szögezni, hogy a két csoport nem fedi le egymást, csak nagy a metszéspont közöttük. A romakérdést nem kezelhetjük szegénypolitikával, és a mélyszegénységben élők életkörülményeinek, esélyegyenlőségének javítását célzó intézkedésekkor nem a cigányság jellemzőire, hanem a legszegényebb csoportok jellemzőire kell figyelemmel lennünk. 30

Budapest XVI. kerületét a települések összehasonlításában, általánosságban az átlagosnál jobb lakáskörülmények, magasabb jövedelmi viszonyok jellemzik. Mélyszegénységben élő van a kerület területén, számuk a gazdasági válság hatásaként emelkedett csakúgy, mint más településeken, de nem ez a legjellemzőbb probléma. A Napraforgó Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat adatai alapján klienseik körében a mélyszegénységben élők száma a következőképen alakult az elmúlt években: 2008: 483, 2009: 678, 2010: 681, 2011: 634, 2012: 589, 2013: 663, 2014: 658. A 2011-es népszámlálási adatok a cigányság számát tekintve alacsony arányt mutatnak: Budapesten a romák aránya 11 %, ami eleve alacsonyabb az országos átlagnál (csak 2 megye az, ami ebben a nagyságrendben szerepel). Ezzel szemben a népszámlálási adatok összefoglalása abba a körbe sorolja a kerületet, ahol az önmagukat cigánynak vallók aránya 0,4-0,9 % közötti, ami a második legkisebb kategória. Összesen 257 fő számláltak cigány nemzetiségűnek, és 285 főt nemzetiséghez tartozónak. Közülük 95-en mondják, hogy anyanyelvüknek tekintik a cigány nyelvet, és baráti, családi környezetben használják is azt. Összességében a mélyszegénységben élők és a romák csoportjának problémáiról, helyzetéről is elmondható, hogy más társadalompolitikai problémák nagyobb súllyal képviseltetnek a kerületben. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A kerületben mélyszegénységben élők jövedelmi helyzetére jellemző, hogy a jövedelemmel rendelkező és önkormányzati támogatásban részesülő ellátottak tipikusan a nyugdíjminimum fele és a nyugdíjminimum közötti egy főre jutó jövedelemmel rendelkeznek. (14.250.- Ft és 28.500.- Ft közötti egy főre jutó jövedelem.) A nyugdíjminimum felét el nem érő egy főre jutó jövedelem azért nem jellemző, mert ha egy család bevétele csak transzferjövedelmekből áll, akkor ezek összege a nyugdíjminimum felénél magasabb, ezért a nyugdíjminimum felét el nem érő egy főre jutó jövedelem gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adott család nem jutott hozzá még a transzferjövedelmekhez sem. Az országos családpolitikai intézkedések e téren javulást eredményeznek a gyermeket nevelő családok esetében. A kerületben változó a hajléktalanok száma, de folyamatosan 60 körülire tehető. Ők egyértelműen a mélyszegénységben élők közé tartoznak. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP táblázataiba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. 31

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 36692 31792 68484 381 1,0% 414 1,3% 795 1,2% 2009 36643 31725 68368 695 1,9% 738 2,3% 1433 2,1% 2010 36634 31759 68393 791 2,2% 849 2,7% 1640 2,4% 2011 36490 31745 68235 745 2,0% 821 2,6% 1566 2,3% 2012 35966 30644 66610 735 2,0% 711 2,3% 1446 2,2% 2013 25245 23040 48285 553 2,2% 564 2,4% 1117 2,3% 2014 25116 22925 48041 537 2,1% 541 2,4% 1078 2,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 795 1433 1650 1566 1613 1117 1078 20 éves és fiatalabb fő 9 11 36 16 15 20 25 % 1,1% 0,8% 2,2% 1,0% 0,9% 1,8% 2,3% 21-25 év fő 87 113 146 133 144 125 111 % 10,9% 7,9% 8,8% 8,5% 8,9% 11,2% 10,3% 26-30 év fő 100 199 197 164 166 104 98 32

31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal % 12,6% 13,9% 11,9% 10,5% 10,3% 9,3% 9,1% fő 134 256 244 199 205 122 89 % 16,9% 17,9% 14,8% 12,7% 12,7% 10,9% 8,3% fő 94 203 202 224 246 126 124 % 11,8% 14,2% 12,2% 14,3% 15,3% 11,3% 11,5% fő 77 169 208 232 227 123 115 % 9,7% 11,8% 12,6% 14,8% 14,1% 11,0% 10,7% fő 99 141 177 170 175 135 116 % 12,5% 9,8% 10,7% 10,9% 10,8% 12,1% 10,8% fő 114 195 223 209 214 111 106 % 14,3% 13,6% 13,5% 13,3% 13,3% 9,9% 9,8% fő 80 138 207 208 211 208 207 % 10,1% 9,6% 12,5% 13,3% 13,1% 18,6% 19,2% fő 1 8 10 11 10 43 87 % 0,1% 0,6% 0,6% 0,7% 0,6% 3,8% 8,1% 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 414 381 795 172 143 315 41,5% 37,5% 39,6% 2009 738 695 1433 318 284 602 43,1% 40,9% 42,0% 2010 849 791 1640 429 387 816 50,5% 48,9% 49,8% 2011 821 745 1566 451 368 819 54,9% 49,4% 52,3% 2012 735 711 1446 451 368 819 61,4% 51,8% 56,6% 2013 553 564 1117 260 272 532 47,0% 48,2% 47,6% 2014 537 541 1078 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 33

70,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen A 2010. évtől a nyilvántartott álláskeresők aránya összességében folyamatosan kismértékű csökkenést mutat, mid a férfiak, mind a nők körében. Jelentősebb mértékű csökkenés az utóbbi két évben tapasztalható. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya 2012-ig mutat emelkedést, majd 2013- ban jelentősen lecsökken. Mindebből az elhelyezkedési esélyek növekedésére lehet következtetni. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 4992 5082 10074 21 0,4% 24 0,5% 45 0,4% 2009 4895 5016 9911 18 0,4% 12 0,2% 30 0,3% 2010 4752 4968 9720 44 0,9% 44 0,9% 88 0,9% 2011 4643 4840 9483 37 0,8% 36 0,7% 73 0,8% 2012 4594 4711 9305 60 1,3% 68 1,4% 128 1,4% 2013 4537 4637 9174 55 1,2% 65 1,4% 120 1,3% 2014 4751 4665 9416 51 1,1% 62 1,3% 113 1,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Foglalkoztatási Osztály 34

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolát lakosság száma összesen év végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 60858 32638 28220 57410 30161 27249 3448 5,7% 2477 7,6% 971 3,4% 2011 61112 33070 28042 60027 32239 27788 1085 1,8% 831 2,5% 254 0,9% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 495 3 0,6% 119 24,0% 373 75,4% 2009 1433 10 0,7% 219 15,3% 1204 84,0% 2010 1640 16 1,0% 243 14,8% 1381 84,2% 2011 1566 18 1,1% 224 14,3% 1324 84,5% 2012 1525 9 0,6% 231 15,1% 1285 84,3% 2013 1117 9 0,8% 116 10,4% 992 88,8% 2014 1078 11 1,0% 159 14,7% 908 84,2% Forrás: TeIR, Foglalkoztatási Osztály 35

A kerületben nincs általános iskolai és középfokú felnőttoktatás. Amennyiben ezekben az oktatási formákban vesz részt kerületi lakos, azt Budapest más területein teszi Ezért a 3.2.7. számú, - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek című és a 3.2.8. számú, Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában című táblázatok kitöltése nem megoldható, mivel adatokkal nem rendelkezünk. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztatásba n résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 158 0,0023 n.a. n.a. 2011 216 0,0031 n.a. n.a. 2012 184 0,0027 n.a. n.a. 2013 261 0,0054 n.a. n.a. 2014 401 0,0083 n.a. n.a. Forrás: Önkormányzat adatai A közfoglalkozatásban résztvevők adatai között nem tartjuk nyilván a nemzetiséghez tartozást. 3.2.10. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrál t állami foglalkoztatá Kiskeres működő vállalkoz vendéglát szektorban si kedelmi befizetett foglalkoztatási év ások óhelyek foglalkoztat programokba üzletek iparűzési adó programok száma száma a száma ottak n részt vevők száma helyben település száma száma en 2008 14139 756 239 n.a. 4013614000 n.a. n.a. 2009 14344 751 241 n.a. 4155718000 n.a. n.a. 36

2010 14763 656 219 n.a. 4178852000 n.a. n.a. 2011 14942 627 217 n.a. 4037008000 1 kerületi, e mellett az országos programok n.a. 2012 10919 667 206 n.a. 4068636000 n.a n.a 2013 11173 674 218 n.a. 3987576000 n.a n.a A kivetett iparűzési adóról nincs adat, mivel az Budapesten a Fővárosi Önkormányzat jogköre. Foglalkoztatási adatok közül az állami szektorban foglalkoztatottak száma nem releváns, mivel nincs összefüggés a kerületi munkahely és lakhely között. Az állami szektorban foglalkoztatottak közül az önkormányzat intézményeiben és a polgármesteri hivatalban 2015. március 1-jén 1181,5 fő dolgozott. 2015. június 1-jén a foglalkoztatottak száma 1202,8 fő. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés vonat átlago elérhetős átlagos átlagos járatok s Kerékpárúton ég utazási utazási autóbusz járatpárok száma átlagos utazás való átlagos idő idő munka-napokon száma i idő megközelíthető ideje autóbuss kerékpár munkanapo vonatt ség autóval zal on kon al Legközele bbi centrum Megyeszékhely 10 perc 15 féle buszjárat 957 alkalommal 5-60 perc n.é. n.é. a kerületen keresztülmenő kerékpár út, és a mellékútvonala kos való biztonságos kerékpározás lehetősége 5-70 perc n.é. n.é. n.é. n.é. n.é. n.é. n.é. Főváros 25 perc n.a. 40-70 perc n.é. n.é. lehetséges 60-120 perc Forrás: BKK, MÁV, önkormányzat adatai n.é: nem értelmezhető a kerület viszonylatában 37

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 3.2.12. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen van/nincs 3 Felsorolás - Napraforgó Családsegítő Szolgálat: álláskereső klub Foglalkoztatási Osztály - álláskeresési technikák tréning - egyéni tanácsadás igény szerint Forrás: helyi adatgyűjtés A 3.2.13. számú, A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő fiatalok száma című, táblázat nem kitölthető, mivel a Foglalkoztatási Osztály nem tart nyilván adatokat ezzel kapcsolatban Az országos hatáskörű programok (pl.: start kártya program) mindenki számára elérhetőek. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) 3.2.14. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek van/nincs Felsorolás felnőttképző programok a településen van Foglalkoztatási Osztály - álláskeresési technikák tréning - egyéni tanácsadás felnőttképző programok a vonzásközpontban egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban van van van A Budapesten található összes felnőttképzési program, lehetőség. Családsegítő szolgálat álláskereső klubja. A Budapesten elérhető, nem kerületi lakosoknak szóló programok. Ilyenek a Foglalkoztatási Osztály speciális csoportoknak (pl. pályakezdők) 38

szervezett programjai helyi foglalkoztatási programok a településen helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés van van TÁMOP-1.4.1-11/2-2012-0011 "Közösen a munkaalapú társadalomért!" projekt amit a Budapesti Politechnikum Alapítvány a XVI. kerületi Önkormányzattal közösen indított. Az országos szintű, illetve a bármely budapesti lakos számára elérhető programok Munkahelyvédelmi Akcióterv 3.2.15. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő felnőttek száma felnőttképző egyéb munkaerőpiacpiaci foglalkoztatási foglalkoztatási egyéb munkaerő- helyi helyi felnőttképző programok a programok a vonzásközpont szolgáltatások a szolgáltatások a programok a programok a településen ban településen vonzáskörzetben településen vonzáskörzetben év férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2008 2009 2010 2011 50 38 51 46 77 72 98 65 39 2012 85 70 2013 41 41 Forrás: helyi adatgyűjtés Az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen a családsegítő szolgálat álláskereső klubjában résztvevők adatait tartalmazza. 2012 szeptemberétől indult a TÁMOP-1.4.1-11/2-2012-0011 "Közösen a munkaalapú társadalomért!" projekt, amit a Budapesti Politechnikum Alapítvány a XVI. kerületi Önkormányzattal közösen indított foglalkoztatási céllal. Az Alapítvány a képzések biztosítását vállalta, az Önkormányzat pedig a foglalkoztatást. A program 2014 februárjában zárult le.

A programba 30 regisztrált munkanélküli került bevonásra. 27 fő vett részt képzéseken, melyeken angol nyelvi, számítógép-felhasználói ismereteket és OKJ szakképzéseket (irodai asszisztens, kertfenntartó, takarító) szerezhettek. 24 fő fejezte be sikeresen a képzéseket, majd 18 fő a projekt által finanszírozott 6 hónapos foglalkoztatáson vett részt, melyet 6 hónapos - már nem támogatott - továbbfoglalkoztatás követett. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A 3.2.16. számú táblázat a mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatottságáról szól. Erről adattal nem rendelkezünk, de egy, a minden kerületi közalkalmazottra és köztisztviselőre vonatkozó, önkéntes kérdőívvel készített felmérés képet adhat az önkormányzati alkalmazottakra vonatkozatva. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A munkavállaláshoz kapcsolódóan kiemelkedő fontosságú az első benyomás. Amennyiben az állásinterjún, vagy a munkára jelentkezéskor valaki nem tud megfelelően megjelenni, és megfelelően kommunikálni, az állásinterjún kedvező benyomást kelteni, mindenképpen hátránnyal indul. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma 2008 68484 129,5 0,2% 2009 68368 146 0,2% 2010 68393 237 0,3% 2011 68235 201,25 0,3% 2012 66610 n.a. 0,3% 2013 47643 121 0,3% 2014 47370 142 0,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 40

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 795 n.a. 0,0% 2009 1433 n.a. 0,0% 2010 1640 n.a. 0,0% 2011 1566 n.a. 0,0% 2012 1446 n.a. 0,0% 2013 1117 179 16,0% 2014 1078 187 17,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást helyettesítő rendszeres szociális támogatás (álláskeresési segélyben részesülők támogatás) év fő 15-64 évesek %-ában fő munkanélküliek %- ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 152 0,22 0 0 0 0 2009 68 0,09 89 6,21 0 0 2010 98 0,14 144 8,78 0 0 2011 123 0,18 278 17,75 0 0 2012 56 0,08 318 21,99 46 0 2013 96 0,20 659 58,99 28 0 2014 106 0,22 555 51,48 19 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 700 Ellátottak száma (fő) 600 500 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Segélyezettek száma Támogatottak száma Jogosulatlanok száma Támogatástól megvontak száma A fenti táblázatokból jól látszik, hogy az álláskeresők, munkanélküliek vonatkozásában az adatok hiányosak. Ennek oka, hogy a Foglalkoztatási Osztály nem rendelkezik valamennyi, a HEP-hez szükséges vagy indokolt adattal. 41

A nyilvántartott álláskeresők száma 2010-től csökkenő tendenciát mutat. Az álláskeresési segélyben részesülők száma az aktív lakosság 0,3 %-a a foglalkoztatást helyettesítő támogatást igénybe vevők száma 2009 és 2012 között megháromszorozódott, majd az utóbbi két évben jelentősen megemelkedett. 2012-ben 46 fő, 2014-ben pedig már csak 19 fő esett el a támogatástól azért, mert nem tudta igazolni a 30 napos munkaviszonyt, vagy önkéntes tevékenységet. A javuló tendencia oka részben a közfoglalkoztatásban történő részvétel lehetőségének kiszélesedése, részben a támogatottak tudatosságának, tájékozottságának javulása, (tisztában vannak a jogszabály által előírt munkavégzés követelményével és a mulasztás szankciójával). 2015. márciusától a korábban jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátása a járási hivatal hatáskörébe került. Ezen időponttól aktív korúak ellátása keretében kétféle ellátástípus állapítható meg: foglalkoztatást helyettesítő támogatás valamint egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. (Ezen utóbbi új ellátásra a korában rendszeres szociális segélyben részesülők egy része válik jogosulttá.) 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A kerület lakásállománya igen jó. A 2011-es népszámlálás adatai alapján a 100 nm-t meghaladó lakások aránya átlag feletti budapesti viszonylatban. A lakott lakások átlagos mérete a fővárosban 65nm, a XVI. kerületben 85, ami a legnagyobb összeírt nagyság. A 100 lakott lakásra jutó lakók száma megközelíti a 250-et. Budapesten 100 lakott lakásra 252 szoba jut, míg a XVI. kerületben több mint 300. Természetesen az, hogy az általános lakáshelyzet kiemelkedően jó a XVI. kerületben, nem jelenti azt, hogy nincs nincsenek rossz állapotú lakások, nincsenek rossz lakhatási körülmények. A továbbiakban ezt igyekszünk feltárni. 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) bérlakás állomány (db) szociális lakásállomány (db) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 29383 n.a. 343 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2009 29698 n.a. 353 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2010 29923 n.a. 303 n.a. 280 n.a. n.a. n.a. 2011 30037 n.a. 356 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 42

2012 30 654 n.a. 225 n.a. 264 n.a. n.a. n.a. 2013 30715 n.a. 250 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2014 n.a. n.a. 293 n.a. 258 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság év Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma Hajléktalanok száma 2008 77 75 2009 91 40 2010 96 62 2011 92 60 2012 88 61 120 100 80 60 40 20 0 Veszélyeztetett lakhatási helyzet 2008200920102011201220132014201520162017 2013 45 50 2014 38 57 Forrás: önkormányzati adatok Veszélyeztetett lakhatások száma Hajléktalanok száma A feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzet száma a Napraforgó Szolgálat által feltárt eseteket jelenti a 3.4.2-es táblázatban. A hajléktalanok száma pedig a Magyar Vöröskereszt utcai szociális munkásainak tapasztalata. Ismert problémakörök (de nem feltárt az érintettek száma): az eladósodottság, amivel még nem fordultak a lakosok segítségért, a lakásfenntartási költségek nemfizetése miatt indított jogi eljárások számának növekedése, illetve az aránytalanul megemelkedett lakáshitellel rendelkezők növekvő száma. a) bérlakás-állomány Az önkormányzat lakásállománya több típusú bérlakásból áll. A szociális bérlakások mellett jelen van a költségelvű lakás, ahol a cél, hogy a bérlő a tényleges fenntartási költséget fizesse. Ezek odaítélésénél nem a szociális rászorultság a szempont, hanem az olyan háttér, mely nem alkalmas saját erőből a lakhatás megoldására, de képessé tesz a saját költségek fedezésére. Rendelkezik még az önkormányzat a szobabérlők házával, ahol 21 nm-es, igen alacsony rezsijű és bérleti költségű garzonlakásokat szociális alapon kaptak a bentlakók, maximum 5 évre, kötelező lakáscélú előtakarékosság mellett. b) szociális lakhatás A szociális bérlakások száma alacsony, csakúgy, mint országos szinten. A lakásokkal kapcsolatban az a tendencia figyelhető meg, hogy alacsonya fizetési hajlandóság a lakbért és közüzemi díjakat illetően, és a lakásokat nem jó gazda módjára használják a bérlők. Ez veszélyezteti a lakhatási lehetőséget, és egyben az önkormányzat vagyonát is. 43

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A külső kerületi jellegből adódóan jellemző a nyaralónak épült ingatlanok lakáscélú használata. Ez gyakorta a külterületen jellemző. Erről részletesebben az f) pontban ejtünk szót. d) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartá si támogatásban részesítettek száma adósságcsökke ntési támogatásban részesülők száma 2008 525 74 2009 769 95 2010 875 141 2011 1206 100 2012 769 69 2013 442 30 2014 392 21 Forrás: TeIR, Szociális Iroda 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Támogatásban részesülők (fő) 2008 2010 2012 2014 2016 Lakásfenntartási támogatások Adósságcsökkentési támogatások e) eladósodottság Eladósodottságról az önkormányzat abban az esetben tud, ha önkormányzati bérlakásban van lakbértartozása a bérlőnek, vagy olyan közüzemi hátralékot halmozott fel, hogy azt a tulajdonos önkormányzatra terhelik. Egyértelműen eladósodtak továbbá azon lakosok, akik rezsiköltségeik megfizetésének elmaradása miatt kérnek rendkívüli települési támogatást. A szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló önkormányzati rendelet alapján, a rezsiköltségek elmaradása miatt megállapítható rendkívüli települési támogatás 2015. március 1-jétől az adósságcsökkentési támogatást váltotta fel. (3.4.3. számú táblázat). Az önkormányzat rendelete alapján nyújtható lakhatási támogatás és fűtési támogatás szintén az eladósodás megelőzését hivatott kezelni, elsősorban preventív célokat szolgálva. Az önkormányzat az új szabályozás szerint is a Napraforgó Családsegítő Szolgálat bevonásával nyújtja a közüzemi tartozások rendezésére szolgáló támogatást. A Képviselő-testület Egészségügyi és Szociális Bizottságának lehetősége van krízishelyzetben kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújtani. Az utóbbi években jellemző, hogy a támogatást 90 %-ban azzal az indokkal kérik, hogy felgyülemlett közüzemi számlájukat rendezzék. A 3.4.3. számú táblázat adatai alapján - amely még az adósságcsökkentési támogatásban részesülőkre vonatkozik a támogatásban résztvevők száma 2014-ben 21 fő. A táblázat adataiból megállapítható, hogy 2011-től mind a lakásfenntartási támogatásban, mind az adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma csökkenő tendenciát mutat. Ennek okai közt említhetjük a jogszabályi környezet megváltozását, ugyanis a Szociális törvény módosításának következményeként 2012 januárjától a helyi rendelet alapján nem lehet lakásfenntartási támogatást megállapítani. Ezen időponttól normatív lakásfenntartás állapítható meg a törvény, 44

valamint a kapcsolódó kormányrendeletek részletszabályai alkalmazásával. A törvény az adósságcsökkentési támogatás szabályait is módosította, ennek megfelelően ugyanazon háztartás tagjai az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától a korábbi 12 hónappal ellentétben 24 hónapig nem részesülhettek ismételten e támogatási formában. Az ellátások iránti igény csökkenését a Kormány és a Parlament döntése alapján végrehajtott a lakosság közüzemi kiadásait jelentősen mérséklő rezsicsökkentés is befolyásolhatta. f) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A kerület külső fővárosi kerület. Ebből adódóan a külterületek helyenként szerves részét képezik a mindennapi életnek: a külterületek egykori nyaralóiban egyre többen laknak életvitelszerűen. Ez azt a kérdést veti fel gyakran, hogy a szabályozásnak követnie kell-e a gyakorlatot, vagyis belterületté kell-e nyilvánítani ezeket a területeket. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Az integrált városfejlesztési stratégia készítéséhez kapcsolódva a 2001-es népszámlálásra támaszkodva a KSH Népességstatisztikai főosztálya végezte el a kerület településrészeire vonatkozó alapstatisztikai adatok leválogatását, és ezzel párhuzamosan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség módszertani útmutatója alapján a területi szegregáció vizsgálatát. Ez utóbbi munkának a legfontosabb eredménye, hogy a kerületben nem található olyan, egyértelműen lehatárolható településrész, amely az útmutató szerint szegregátumnak minősülne. (Szegregátumnak tekintendő az a településrész, amelyen belül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező, tartósan munkanélküli népesség száma meghaladja az 50 főt.) Ennek megfelelően a szegregációs megfelelően kezelhetőek, külön cselekvési terv összeállítását nem igénylik. Az azóta eltelt időszakban a város fejlődött, nőtt a leaszfaltozott és/vagy csatornázott utak száma, kerületrészek újulnak meg nagyobb projektekben, javult az önkormányzati bérlakás állományának színvonala. Így tehát a körülmények kedvezőbbek. Nem figyelhető meg jelentősebb területi átrendeződés a lakosság körében. 2015-ben a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 10. melléklete szempontrendszerét figyelembe véve az Önkormányzat felkérte a KSH-t, hogy a népszámlálás adatai alapján mérje fel a veszélyeztetett- és krízisterülteket. A felmérés 6 veszélyeztetett és 3 krízisterületet észlelt, mely szegregátumnak nem tekinthető, mivel 1-1 házról, lakóközösségről van szó. Természetesen az ellátórendszernek különös figyelmet kell fordítania ezekre a területekre, hogy a szegregátumok kialakulását megelőzzük. 45 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A XVI. kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata (KESZ) működteti a 30 felnőtt háziorvosi körzetet 7 telephelyen, a 13 gyermekorvosi körzetet 5 telephelyen. a 31 védőnő által ellátott védőnői hálózatot, továbbá felnőtt szakellátást biztosít, az alábbi szakmákban:

Szakma Heti óraszám Szakma Heti óraszám Addiktológia 25 Ortopédia 45 Bőr és nemibeteg 88 Oszteoporózis 15 Bőrgyógyászati gondozó 22 Pszichiatria 10 Diabetológia 15 Pszichiátriai gondozó 48 Fizikoterápia 110 Radiológia 90 Gasztroenterológia 5 Reumatológia 90 Gégészet 65 Sebészet 115 Gyógytorna 60 Szemészet 90 Kardiológia 60 Tüdőgondozó 52 Neurológia 60 Tüdőgyógyászat 48 Nőgyógyászat 75 Ultrahang 30 Onkológia 9 Urológia 30 Onkológiai gondozó 21 A járóbeteg szakellátás mutatószámai: betegforgalom 2014. évi betegforgalom 2015. 01-05. betegforgalom Osztály Esetek Beav. Pont Esetek Beav. Pont Addiktológiai gondozó 2 099 6 799 5 562 728 956 3 010 2 550 871 Bőrgyógyászat 17 582 33 965 16 248 745 7 191 13 158 6 616 572 Bőrgyógyászati gondozó 108 110 139 268 57 57 82 664 Csoportos dohányzás leszoktatás 35 69 15736 Diabetológia 8 093 28 416 9 446 685 3323 11843 3851745 Egyéni dohányzás leszoktatás 8 15 3360 EKG 2 322 2 322 715 176 996 996 306 768 Fizioterápia 22 148 37 715 6 081 970 8 814 15 065 2 445 136 Fül-Orr-Gégészet 14 926 70 452 15 287 523 6 249 28 965 6 175 721 Gasztroenterológia 1 219 1 607 1 327 518 543 743 629 192 Gyógytorna 18 854 56 287 11 144 252 9 199 27 675 5 564 190 Kardiológia 8 443 34 857 33 751 471 3 360 14 407 13 827 194 Neurológia 8 671 52 061 13 100 542 3 669 23 369 5 739 257 nőgyógyászat 13 694 45 089 22 306 416 6 073 18 587 9 138 972 Onkológia 2 695 4 926 2 658 464 1 217 2 052 1 236 774 Ortopédia 5 661 13 578 5 615 901 2 493 5 683 2 417 683 Osteoporosis 5 274 5 275 3 802 602 1 761 1 761 1 257 786 Pszichiátria 5 538 18 002 9 936 834 1 395 7 822 3 174 092 Pszichiátriai gondozó 2 603 7 400 8 943 950 1 415 6 836 5 923 877 Reumatológia 21 416 30 796 14 255 196 6 518 8 689 4 251 516 Röntgen 15 472 34 285 23 429 204 7 009 15 676 10 567 623 sebészet 28 324 87 942 36 499 056 10 570 30 955 12 803 228 Szemészet 18 183 85 562 27 082 064 7 889 37 786 11 359 405 Tüdő Gondozó 10 939 12 755 13 025 545 4 538 18 055 9 727 024 Tüdőgyógyászat 5 749 19 685 11 248 380 4 980 4 980 5 478 000 Ultrahang 8 651 38 442 27 016 225 3 331 14 474 10 155 075 Urológia 7 949 43 433 13 911 949 3 341 18 793 6 101 421 összesen 256 984 772 143 332 987 441 106 930 331 521 134 784 310 46

A szakorvosi rendelő és a gondozóintézetek igénybevétele 2013-ban 242 640 fő, az elvégezett beavatkozások száma 2013-ban 703 704. A rendelkezésre álló 2015. 01-05. havi adatok alapján, a várható éves betegforgalmi adatok alakulása a következő: esetszám 256 632, beavatkozásszám 795 650, várható teljesítmény 323 482 344 pont. Az intézményben elérhető gyermek kardiológus. Minden egyéb gyermek-szakrendelés a Zuglói Egészségügyi Szolgálat rendelőjében vehető igénybe. Ez azért nem jelent különösebb nehézséget, mert a zuglói intézet az Örs Vezér téren található, ahová a XVI. kerületben működő BKV járatok nagy része megérkezik végállomásként, így átszállás (többletköltség) nélkül lehet eljutni a rendelésekre. A mélyszegénységben élőknek tehát lehetőségük van az egészségügyi alap és szakellátás igénybevételére. 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma 47 Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 0 30 13 2009 0 30 14 2010 0 30 14 2011 0 30 14 2012 0 30 14 2013 0 30 14 2014 0 30 14 Forrás: TeIR, KSH Tstar A alapellátás lefedi a kerületet. Az Önkormányzat több alkalommal szervezett elsősegélynyújtó tanfolyamot. Ennek következő célcsoportja az idősek. A programon való részvételt követően könnyebb ismerik majd fel saját, vagy hozzátartozójuk betegségeit (pl. egy szívroham jeleit), és a környezetükben élőknek is bátrabban, hozzáértőbben tudnak segítséget nyújtani szükség esetén. Az időseknek tartott elméleti és gyakorlati előadás speciális, hangsúlyt fordít a tipikus problémákra. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A romák legtöbb csoportjának életét elsősorban a hiány jellemzi, többek között a megfelelő kereset és jövedelem, a jó lakás, a kielégítő ruházkodás és étkezés, az egészséges ivóvíz, az egészségügyi ellátás hiánya. Az egészség számos szociológiai ténnyel, az életmód összetevőivel van szoros kapcsolatban. Annál szorosabb ez a kapcsolat, minél kiszolgáltatottabb az érintett népcsoport. Köztudomású, hogy nagyjából a rendszerváltás óta az egészségügyi intézetekben nem regisztrálják külön is a romákra vonatkozó adatokat, és az adatvédelmi, valamint a kisebbségi törvény elfogadása után nincs is már lehetőség ennek a gyakorlatnak a felújítására. Mindennek következtében a XVI. Kerületben sem állnak rendelkezésre erre vonatkozó adatok. A Nemzeti Egészségvédelmi intézet 1989-ben végzett kutatása alapján a romák körében azonos egészségi állapotok uralkodnak, mint a szociálisan hátrányos helyzetben lévő szegények között.

A kerületben évek óta megrendezésre kerülő egészség-napokon azokon a szűrő-programokon is ingyenesen vehet részt a lakosság, amik egyébként térítés-köteles szolgáltatások. Feladat ezzel kapcsolatban a hátrányos csoport tagjainak figyelmét felhívni az egészségmegőrzés fontosságára, ennek módjaira, és az egészségügyi ellátás lehetőségére. Fontos továbbá az ingyenes szűrőprogramok népszerűsítésére. A kerületi szakrendelő felszereltsége lehetővé teszi, hogy a teljes terhes-gondozás helyben történjen, semmilyen vizsgálatért nem kell kórházba, vagy más szolgáltatóhoz menni. Kisgyermekek, csecsemők esetében az ultrahangos vizsgálatok azok, amik helyben elérhetőek. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi ellátás keretében heti 60 órás keretben gyógytornát tud biztosítani a KESZ, rehabilitációs ellátásként. Fejlesztést gyermekek számára a KLIK biztosít pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében. Önként vállalt feladatként a Napsugár bölcsőde ellát és fejleszt fogyatékos és sajátos nevelési igényű gyermekeket. Kisgyermekek és szüleik számára a bölcsőde szolgáltatásaként igénybe vehető képességfelmérés, illetve csoportos és egyéni fejlesztés. Több piaci szolgáltató is elérhető a kerületben, aki fejlesztést biztosít. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy mivel Budapestről van szó, gyakorlatilag minden fővárosi szolgáltatás elérhető. Ugyan a közlekedés, a távolságok így is gondot jelentenek, de a hozzáférés lehetősége adott, és lényegesen könnyebben elérhető, mint más országrészekben. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A XVI. kerületi Kertvárosi Egyesített Bölcsődében helyben készült, egészséges, koruknak megfelelő ételek várják a 3 év alatti kisgyermekeket. Fontos szempont a szükséges napi kalória és vitaminbevitel, e mellett hangsúlyt fektetnek a korszerű táplálkozásra. Az óvodás és iskolás korcsoport számára az intézmények önmaguk kötnek szerződést a szolgáltatásra, közbeszerzési eljárás keretében. Ennek sajátja, hogy fő szempont kell hogy legyen a bírálatnál az ár. A szolgáltatókkal való folyamatos kommunikációnak központi eleme az ételek minősége, az egészséges táplálkozás fontosságának hangsúlyozása, a korosztálynak megfelelő kalória és tápanyag-szükséglet biztosítása. A közétkeztetésre alapvetően lehetőség van még a szociális ellátás keretében, az étkeztetés igénybevételével. A szolgáltatás a Területi Szociális Szolgálat saját konyháján készült ételt, valamint ugyancsak közbeszerzési eljárásban kiválasztott szolgáltatótól vásárolt ételt jelent. Mindkettő esetében az az elsődleges szempont, hogy az idős korosztály igényeinek feleljen meg. A bölcsőde szolgáltatásai között 2012-ben bevezetett lehetőség a kismamák és gyermekeik számára biztosított ebéd lehetősége, mely ugyancsak a bölcsőde saját konyháján készül, magas minőségben. 2013-tól az iskolákban a KLIK biztosítja a napi gyümölcsöt Iskolagyümölcs formájában. 2014 szeptemberétől az Önkormányzat bevezette az Ovigyümölcs programot, melynek keretében térítésmentesen minden nap friss gyümölcsöt és zöldséget biztosít a kerület óvodáiban. A program népszerű, és már mutatja azt az eredményt, miszerint a gyermekek egészséges étkezéshez való viszonya változik, szívesebben eszik a nyers zöldséget és gyümölcsöt. Az iskolai gyermekétkeztetés jobbítása érdekében kérdőíves felmérést végeztünk azzal kapcsolatban, hogy a szülők és gyerekek mit látnak problémának, milyen igényeik lennének. Lehetőség nyílt az otthonról hozott étel melegítésére és elfogyasztására az étkezőben, továbbá az 48

igényekre reagálva 2015 szeptemberétől bevezetésre kerül a menüválasztás lehetősége. 2014-ben elindult a facebook közösségi oldalon a Kajakommando16 nevű csoport, aminek keretében a szülők elmondhatták tapasztalataikat, illetve lehetőség nyílt arra, hogy saját maguk kóstolják a szolgáltatók által biztosított ételeket. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A XVI. kerületben kiemelten fontos a sport, a sportolási lehetőség biztosítása. A Kertvárosi Sportlétesítményeket Üzemeltető Kft keretei között működik az Erzsébetligeti Uszoda és Strand, a Szentmihályi Uszoda, és közszolgáltatási szerződés alapján az Ikarus rekortán pálya és futófolyosó, valamint sportpálya, az MLTC, ahol kis műfüves focipálya, több tenisz-, illetve egy petanque pálya is található. A pályák számtalan sportolási lehetőséget kínálnak, minden korosztály számára, elsősorban az atlétika és a labdajátékok területén. Annak érdekében, hogy minél fiatalabb korban megismerhessék a gyerekek a kerületi egyesületi sportolási lehetőségeket, az Ikarus sportpálya vezetői évente térítésmentes sportnapot szerveznek a kerületi óvodások számára. Az uszodákban gyermek és felnőtt úszásoktatás, fittness stúdió, aqua fittness és baba-mama úszás is igénybe vehető a mellett, hogy az uszodák természetesen szabadon látogathatóak. Sashalom központjában, az újjáépült piac mellett található a Sashalmi Közösségi Terem, melyben egy 8 m-es belmagasságú, 28 x 18 m-es sportpálya található, felfestve teremfoci, röplabda és kosárlabda pályákkal. Alkalmas még tollas, tenisz, floorball, aerobic, fittness, és bármely olyan sporttevékenység folytatására, melyhez a terem mérete megfelelő. A teljesség igénye nélkül felsorolva a kerületi sportolási lehetőségeket, azt láthatjuk, hogy a kínálat széles spektrumú, így például a Havashalom parkban kiépített gördeszka pálya, a Naplástó körüli tanösvény, mely kiránduló és sétahely is egyben, az Ikarusz sporttelep, mely senior fitnesz eszközöknek ad otthona, működik egy Senior Örömtánc Klub, Helyet kap a kerületben még nem önkormányzati sportpályaként a Metro Sport Klub, a RAFC, illetve több helyen vannak elérhető teniszpályák. számtalan fittness terem (minimum 20) változatos kínálattal, valamint íjász klub, több helyen lovaglási lehetőség, nordic walking egyesület működik, aminek a tagjai reggelente a Havashalom parkban láthatók sportolás közben. A kertvárosi jelleg, illetve a külső kerület, mint adottság előnyös a kerékpározást, sétát, terepfutást kedvelőknek. Az elmúlt időszakban kialakításra került a Szilasmenti Kerékpárút, és új játszóterek építése, közterületi fittness eszközök telepítése valósult meg. A Polgármesteri Hivatal dolgozói számára egy konditermet alakított ki, melyet nemcsak az aktív, hanem a nyugdíjas dolgozók is használhatnak térítésmentesen. Az uszodák jegyáraiból kedvezményben részesülnek a Hivatal dolgozói, valamint a Pedagógusok gyermekei. A kerületi iskolák rendszeresen részt vesznek a diákolimpiákon, ahol több sportágban kipróbálhatják magukat a gyerekek. A kerületben büszkélkedhet számos igen eredményes sportolóval. A sport fontosságát felismerve támogatja is a sportolókat költségvetésben, egyedi támogatásokkal és ösztöndíj rendszerrel. Ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a kerületet olimpikonok is képviselik (legújabb olimpikonjaink Gercsák Csaba hosszútávúszó, Kiss Dániel 110m gátfutás, Lovassy Krisztián országúti kerékpár. De rajtuk kívül még nagyon sok eredményes senior és ifjúsági sportoló is van a kerületben, valamint sportbírók és edzők, akik példamutatók a gyerekek számára. 49

f) természetbeni ellátások, személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal év rendelkezők száma 2008 1243 2009 1331 2010 1545 2011 1612 2012 1445 2013 651 2014 974 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Szociális Iroda 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008 267 2009 271 2010 290 2011 314 2012 287 2013 284 2014 279 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Szociális Iroda 50

A 3.6.2. számú táblázat adataiból kitűnik, hogy a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma az utóbbi két évben az előző évekhez képest csökkenést mutat, ami annak lehet a következménye, hogy a nyugdíjak emelkedésével többen kiestek a támogatásból, mivel a támogatásra való jogosultsági határok változatlanok maradtak. A 2013-ról 2014. évre bekövetkező kismértékű emelkedést az okozza, hogy az alanyi közgyógyellátási igazolványok 2 évre kerülnek kiadásra, így 2012. után 2014-ben kell ismételten igényelni, így ez évben a kérelmek száma nő. 2013 januárjától alanyi és normatív jogcímen a járási hivatal állapítja meg a közgyógyellátásra való jogosultságot. 2015 márciusától a méltányossági közgyógyellátást a gyógyszerköltségre megállapítható rendkívüli települési támogatás váltotta fel, ami a kérelmezők számára előnyös, többek között azért, mert nemcsak a közgyógyellátásra felírható gyógyszereik kiváltására vehetik igénybe a gyógyszertámogatást. Az ápolási díjban részesülők száma ápolási díj utóbbi 3 évben csupán néhány fővel változott. 2013 januárjától az alanyi ápolási díjat a járási hivatal állapítja meg. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az önkormányzat nem tud olyan esetről, amikor a szolgáltatások nyújtásakor nem érvényesült volna az egyenlő bánásmód elve. A területen képzett szakemberek dolgoznak, akitől elvárható, hogy ezekre az elvekre odafigyeljenek. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A hátrány kompenzálására szolgál gyakorlatilag a teljes pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer, emellett egyes a személyes gondoskodás keretébe tartozó szolgáltatások. Tekintettel arra, hogy a pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere a HEP megalkotása óta jelentős átalakulásokon ment át, ezért e helyen megemlítésre kerülnek az új szabályozás szerinti támogatások. A 2014 januárjától hatályos törvénymódosítások (Szociális törvény, Gyermekvédelmi törvény) célja az önkormányzati segély kialakítása, ezáltal az ellátást igénybevevők számára a szociális ellátórendszer átláthatóbbá, közérthetőbbé tétele volt. Az önkormányzati segély kialakítása során az egyaránt válsághelyzetek kezelését szolgáló átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az ellátások egyszerűsítése érdekében összevonásra került. Mivel az átmeneti segély és a temetési segély a szociális rendeletben, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pedig a gyermekvédelmi rendeletben volt szabályozva, célszerűen adódott e két rendeletben szabályozott ellátásoknak az önkormányzati segélyt is magába foglaló egyetlen rendeletbe történő szabályozása. 2015 márciusától az önkormányzat által nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokat a szociális és gyermekvédelmi települési támogatásokról szóló rendelet szabályozza. A rendeletbe valamennyi, korábbi szabályozás szerinti ellátás beépítésre került. 51

A rendelet értelmében a rászorulók települési támogatás keretében ezentúl is igényelhetnek lakhatási támogatást, fűtési támogatást, ápolási támogatást, súlyosan fogyatékosok és tartósan betegek támogatását, melyek jellemzően rendszeresen folyósított ellátások, illetve - elsősorban váratlanul felmerülő élethelyzetben - rendkívüli települési támogatást. Rendkívüli települési támogatás nyújtható továbbá gyógyszertámogatásként, elmaradt rezsiköltségek megfizetéséhez, temetési támogatásként, ikerszülési támogatásként, táborozási hozzájárulásként, és nagycsaládban élő fiatal felnőttek számára tankönyv támogatásként. A változásnak köszönhetően mindenki személyre szabott támogatásban részesülhet, megvalósulhat ugyanakkor az egyéni élethelyzethez igazodó, méltányos segítségnyújtás. A legrászorultabbaknak lehetőség van Erzsébet utalvány formájában is segítséget nyújtani. A személyes gondoskodás körébe tartozó, önként vállalt és kötelezően biztosítandó szolgáltatási formákat a szociális szolgáltatásokról, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokról és a szociálpolitikai kerekasztalról szóló rendelet foglalja magába. A rendelet szerint a rászorulók által igénybe vehető szolgáltatás többek között a családsegítés, az étkezés, a házi segítségnyújtás, a nyugdíjasok segítő szolgálata. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Az önkormányzat törekszik arra, hogy ne kelljen elhagyni a kerületet, tehát hogy a már ismertetett sportolási lehetőségek mellett minél több lehetőség nyíljon a szórakozásra, a közösségi lét megélésére, a kapcsolatok építésére, a szabadidő hasznos eltöltésére. A közösségi élet színterei (melyekről a HEP megfelelő fejezeteiben hosszabban ejtünk szót) az Erzsébetligeti Színház, ahol számtalan kulturális, táncos és egyéb programot (csak a legfontosabbak: nemzeti ünnepek, Kertvárosi Vigasságok, majális, gyereknap, Születés hete, Babahordozó hét) rendeznek gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Havashalom park, amely rendszeresen helyt ad sportrendezvényeknek, illetve az augusztus 20-i ünnepségnek. Sashalmi Piac és a Sashalmi Közösségi Terem, ahol különféle fesztiválokat rendeznek. Ikarus spottelep, MLTC pálya, Szerb Antal Gimnázium tornacsarnoka, Tájház, a Civil Házak. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A kerület lakosai körében egyszerre van jelen a hajléktalanság kapcsán az előítélet, a probléma drasztikus megszűntetésére való igény, valamint a szolidaritás. Az etnikai konfliktusok nem jellemzőek. Konfliktusok adódnak a nonkonform életformákból, de ezek kezelése a jelenlegi módszerekkel megoldható, külön tervezést nem igényel. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A kerületben aktívan működik a Magyar Vöröskereszt helyi szervezete, mely nagy számban aktivizál önkénteseket. E segítségnyújtási forma megjelenik az iskolás korosztályban is, jelenleg a középiskolások és a nyugdíjasok közötti, korosztályok közötti kapcsolatot építő programokban. 52

Az érettségi előtt kötelező közösségi szolgálat is végezhető olyan feladatkörökben, mely a szolidaritást erősíti, vagy a jövőben önkéntességre ösztönzi a fiatalokat. Az adományozásra nagy a hajlandóság a kerületben. Egy-egy felhívásra számtalan felajánlás érkezik, legyen ez egy karitatív szervezet állandó adományosztásához kapcsolódó gyűjtés, vagy egy krízishelyzetbe került család megsegítése. Ez utóbbiban nagy szerephez jut az internet, mint információáramlási eszköz. Civil szervezetek jellemzője, hogy adománygyűjtést, közvetítést saját tagjaik számára szerveznek elsősorban, önsegítő közösség jelleggel. 53

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A Budapest Főváros XVI. Kerületi Roma Önkormányzat képviselő testülete határozata alapján, Szendrei Gyula, a testület korábbi elnöke összeállította a Roma Integráció a XVI. kerületben 2012-2019. című dokumentumot. Célja, hogy széles körben megismertethessük a felzárkóztatással kapcsolatos problémákat és tennivalókat. A program elkészítése jórészt saját gondolatokból ered, de végeztek informális kutatást a lakosság körében. A tanulmány szerint: Kerületünk lakosságának kb. 4-6 százalékáról gondoljuk, hogy roma származású, ez mintegy 2800-4200 polgárt jelent. A népszámlálás adatai szerint Összesen 257 fő számláltak cigány nemzetiségűnek, és 285 főt nemzetiséghez tartozónak. Közülük 95-en mondják, hogy anyanyelvüknek tekintik a cigány nyelvet, és baráti, családi környezetben használják is azt. A valóság feltehetően a két adat közé esik. Kérdéses, hogy a népszámláláskor az adatlapot hányan töltötték ki, és válaszoltak a kérdésekre őszintén. Lovári/oláh cigányok és romungro/magyar cigányok vagy más néven muzsikus cigányok hasonló arányban vannak jelen a kerületben, büszkén állíthatjuk, hogy közülük sokan világhírű zenészek. 2010-ben a kerület vezetőivel és az akkori rendőrkapitánnyal történt személyes egyeztetés során ők kijelentették, hogy a kerületben nincs cigányügy". Örülünk, hogy olyan értelemben nincs, hogy a kerületben nagyon kevés olyan beilleszkedési vagy bűnügyi probléma adódik, amelyek romákat (negatívan) érintenek. Azonban a roma népcsoport helyzete számos szempontból katasztrofális, és ennek javítására sajnos a kerület vezetésétől eddig semmilyen segítséget sem kaptunk; később a program során kifejtjük, milyen jellegű segítséget szeretnénk. Most felsorolunk néhány alapvető gondot, amely országos szinten erősen sújtja a romaságot: alacsony iskolai végzettség, adósságcsapda, az alapellátások során és számos más területen megjelenő diszkrimináció, éhező gyermekek és családok, kilátástalan szociális körülmények, soha nem látott szegénység és nyomor, szörnyű egészségügyi állapot, tartós munkanélküliség, társadalmi egyenlőtlenség, területi kirekesztés, tragikus élethelyzetek A romaság és a többségi társadalomhoz tartozók közt jelentős különbség mutatkozik a népszaporulat viszonyában is. Ez azért nagyon fontos tényező, mert a romák közt vannak másod-, sőt harmadgenerációs munkanélküliek is. Éppen azért nem győzzük újra felhívni a figyelmet, hogy: A cigánykérdés megoldásának, kezelésének halogatása hosszútávon beláthatatlan szociális, etnikai-kisebbségi, sőt nemzetiségi feszültségekhez vezethet a jövőben. Felejtsük el a berögzült ideológiákat, mert ez csak még tovább gerjeszti a felesleges indulatokat. Nekünk, romáknak ugyanúgy változnunk kell a nem romák megítélésében, mint a többségi társadalomhoz tartozóknak a mi irányunkban. A romákkal szemben kialakult egy negatív sztereotípia, mi pedig bizalmatlanok vagyunk a nem romákkal szemben. A program leírja a média és a politika felelősségét, illetve hogy szorosabb kapcsolatra lenne szükség a kerületi és a roma önkormányzat között. Kiemeli, hogy a roma integráció kérdése kisebbség politikai és társadalompolitikai kérdés egyben. Felhívja a figyelmet a rasszizmus, az előítéletesség és a tévhitek okozta problémákra. Részletesen taglalja azt a kérdéskört, ami a cigányok általi bűnözést cigánybűnözésként kezeli, az elhíresült romagyilkosságok körülményeit. A dokumentum azt a következtetést vonja le, hogy A XVI. kerületi roma integrációt csak Mi helyi emberek indíthatjuk el, és ezt kizárólag valós társadalmi összefogással érhetjük el. 54

Képviselő-testületünk nem titkolt célja, hogy társadalmi összefogással egy követendő pozitív példát mutassunk a többi kerületnek, amire méltán büszkék lehetnek a roma és a többségi társadalomhoz tartozó testvéreink! Programként a következő területekről ír: I. Tanulmány készítése, melyben megismertetik a romák eredetét. Ez a tanulmány a programnak megfelelően el is készült. II. Roma kerekasztal létrehozása és működtetése. III. Együttműködés felajánlása a kerületi iskolákban. IV. Beiskolázási segély: 2012 augusztusában 60 E Ft-ot költöttek e célra. A programot szeretnék bővíteni, folytatni. V. Ösztöndíj amire forrással nem rendelkeznek. VI. felzárkóztatás a tanulásban. VII. Az oktatás kérdésének megoldása hosszú távon. VIII. Roma önkormányzat működésének biztosítása. IX. Kultúra és hagyományőrzés. X. Romák és az egyházak kapcsolata. XI. Sport. XII. Együttműködés a kertvárossal. A dokumentum a kertvárosi polgárokat szólítja meg. A roma ügyekkel foglalkozó önkormányzati külön megbízott elmondása szerint a következőket tényként kell kezelnünk: - a roma lakosságra általánosságban elmondható, hogy ahogy kiszorulnak a segélyezési lehetőségből, motiváltabbá válnak a munkakeresésre, de egyértelműen hátrányban vannak a munkaerőpiacon. - a romák felzárkóztatását célzó, a hátrányokat csökkentő programokról az információ általában eljut a cigány lakossághoz, de nem motiváltak a részvételben azonnal, kézzel fogható produktum szükséges. - a pozitív diszkrimináció fontos eszköze a felzárkóztatásnak. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön 55 beazonosított problémák Tartósan (legalább 6 hónapja) munkanélküliek elhelyezkedési esélyei rosszabbak az átlagnál. Mélyszegénységben élők, romák a potenciális munkaadókkal való első találkozás során, a kedvezőtlen első benyomás miatt hátránnyal indulnak. Mély szegénységben élők, romák egészségi állapotára, szűrővizsgálatokon való részvételére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre aktuális fejlesztési lehetőségek Kiemelt figyelmet fordítani a munkanélkülieken belül a tartósan munkanélküliek álláskeresési esélyeit növelésére. Mélyszegénységben élők, romák elhelyezkedési esélyeit növelő programok. Önkéntes, anonim adatgyűjtés arról, hogy a XVI. Kerületi egészségnapon milyen arányban veszik igénybe a mélyszegénységben élők, romák az

adatok. A XVI. Kerületben működő roma nemzetiségi önkormányzattal nincs megfelelő kapcsolata és együttműködése az önkormányzatnak. Mélyszegénységben élők és romák kerületen belüli foglalkoztatásáról nincs adat Mélyszegénységben élők egészségi állapota valószínűsíthetően alacsonyabb, mint a magasabb társadalmi rétegeké csakúgy, mint világszerte, de az elkészült felmérés alapján valószínűsíthető, hogy nem jutnak megfelelő információhoz a lehetőségekről. ingyenes szűrővizsgálatokat. A XVI. Kerületben működő roma nemzetiségi önkormányzattal való kapcsolat és együttműködés kialakítása eredményeként a romák helyzetének, problémáinak feltárása, az együttműködés eredményeként a problémák megoldásának segítése, a felzárkóztatás elősegítése. Adatok nyerése a mélyszegénységben élők és romák - önkormányzati alkalmazottként való foglalkoztatottságáról, egy minden kerületi közalkalmazottra és köztisztviselőre vonatkozó, önkéntes kérdőívvel készített felmérés alapján. 1. A szűrővizsgálatok népszerűsítése. 2. Az egészségügyi ellátórendszer által nyújtott lehetőségekkel kapcsolatos információnyújtás erősítése a mélyszegénységben élők és romák számára. 56

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008 36 191 107 2009 26 223 154 2010 46 261 178 2011 89 364 128 2012 89 41 307 2013 21 n.a. 524 2014 24 n.a. 364 Forrás: TeIR, KSH Tstar 57

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008 387 n.a. 4 1 925 2009 454 25 7 0 753 2010 584 25 8 0 891 2011 675 28 3 0 783 2012 657 31 2 0 714 2013 565 23 3 1 800 2014 491 29 0 0 639 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 100% Gyermekvédelmi kedvezmények 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 rendszeres kedvezmény kiegészítő kedvezmény rendkívüli kedvezmény 9 Kiegészítő kedvezmények 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 58

800 Rendszeres kedvezmények 700 600 500 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A gyermekek jogán járó juttatások a szociális ellátórendszer átalakítása miatti módosuló önkormányzati rendeletbe is maradéktalanul beépítésre kerültek. Az önkormányzat helyi sajátosságként nyújt rendkívüli települési támogatásként tankönyvtámogatást nagycsaládosok számára, táborozási hozzájárulást, ikerszülési támogatást. A táborozási hozzájárulás esetében többnyire az oktatási intézményekkel áll kapcsolatban a Szociális Iroda, hisz ők szervezik a különféle erdei iskolákat, nyári táborokat, szabadidős elfoglaltságokat. Feltétlenül szükséges ez az ellátási forma, mivel sok családnak anyagi helyzete miatt nincs lehetősége nyaralni, így ezek a táborok jelentik a gyermek részére az egyetlen üdülési lehetőséget. Évente egy alkalommal kérhető belföldi táborra. A nagycsaládosok tankönyvtámogatására azok a fiatal felnőttek jogosultak, akik nagycsaládban élnek, nappali tagozaton, felsőfokú iskolai tanulmányokat folytatnak, és első diplomájukat szerzik. Összege a nyugdíjminimumhoz kötött. E támogatási forma nagy segítséget jelent a családoknak, hisz a felsőoktatási beiskolázás jelentős kiadásokkal jár. Ikerszülési támogatás - Az a kerületi lakos igényelheti, akinek ikergyermekei születnek, a gyermekek 6 hónapos koráig. Összege gyermekenként 50 E Ft. 2013-ban 14 család, 2014-ben 12 család vette igénybe. A súlyosan fogyatékosok és tartósan betegek támogatását települési támogatásként folyósítja az önkormányzat, tekintettek arra, hogy e támogatási forma havi rendszeresen ismétlődő ellátás. A támogatás összege szintén a nyugdíjminimum összegéhet kötött. 2013-ban havonta átlagosan 85 fő, 2014-ben pedig 88 fő részesült e támogatási formában. A jogszabályok által biztosított ingyenes tankönyv már a KLIK hatáskörébe tartozik. Az adat nem releváns, mert felmenő rendszerbe most már 3 évfolyam ingyenesen kapja a tankönyvet, nem rászorultsági alapú a támogatás. 59

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű étkezésben étkezésben kedvezményes év résztvevők résztvevők étkezésre száma iskola száma óvoda jogosultak száma 1-1-8. évfolyam 13. évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma 2008 196 105,2 907,3 1537 0 34 2009 156 123 912,4 1624 1 28 2010 143,5 229 993,6 1649 1 27 2011 151,6 381,3 744,1 1717 3 34 2012 117 338 1001 1784 4 0 2013 132 292 864 n.a. 4 0 2014 115 289 944 n.a. 4 64 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Az étkezési kedvezményben részesülő gyermekek száma a 2011. évhez viszonyítva összességében kis mértékben csökkent csakúgy, mint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, ami az egyik típusú étkezési kedvezmény igénybevételének feltétele. Az összes kedvezményre fordított összeg az előző évekhez viszonyítva folyamatos növekedést mutat. A kedvezményt igénybevevők létszámának csökkenése ellenére a költség növekvése azzal indokolható, hogy - elsősorban az iskolákban tapasztalható tendencia szerint - átrendeződés figyelhető meg az 50 %-os kedvezményről a 100 %-os kedvezményre való jogosultság felé. Ez az átvándorlás folyamatosan jellemző évek óta. Óvodák esetében ez kisebb mértékű. Az iskolákban 162 fővel nőtt a kedvezményes étkezésben részesülők száma 2012-ben. A támogatottak száma is folyamatosan nő. További, nagyarányú növekedés várható 2015 szeptemberétől, a kedvezmények kiszélesedésétől. A táblázat a jogszabály szerinti ingyenes tankönyvben részesülők számát mutatja. E mellett az Önkormányzat minden évben elkülönít egy keretet az e kedvezményre nem jogosultak tankönyvtámogatására. Teszi ezt most is amikor már az oktatás nem önkormányzati feladat, hisz kerületi gyermekek, családok esélyegyenlőségét növeli ezzel. A támogatás alapján minden 16. kerületben élő, és itt általános iskolába járó gyermeknek ingyenes a tankönyv, nemcsak az állami, de a kerületben működő Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola diákjai körében is. 60

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya 4.1.4. számú táblázat Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma év Magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások száma (fő) Ebből hátrányos helyzetű (fő) Magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma (fő) Ebből hátrányos helyzetű (fő) Magyar állampolgársággal nem rendelkező, 18 év alatti középiskolások száma (fő) Ebből hátrányos helyzetű (fő) 2008 0 0 39 0 1 0 2009 9 0 35 0 1 0 2010 22 0 40 2 3 0 2011 29 0 47 2 3 0 2012 26 0 35 0 1 0 2013 23 0 53 0 1 0 2014 19 0 50 0 0 0 Forrás: Önkormányzati adatok, KLIK, BM-BÁH A magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma nem számottevő. Közülük a hátrányos helyzetű gyermekek száma annyira alacsony, hogy a grafikonon nem is megmutatható. A viszonylag kis szám ellenére a kerületi intézmények foglalkoznak a témával, a sajátosságokkal, és az esetleges problémákkal: a Cinkotai Huncutka Óvoda a Színes világ című uniós pályázat keretében programot indított Migránsok közöttünk címmel, melynek lényege az volt, hogy a migráns 61

gyerekek sajátos problémáira, a helyzetek kezelési megoldásaira keressenek válaszokat, megismerve az egyes nemzetiségek sajátosságait. Programok lezárásaként a kerület intézményeiben dolgozóknak egy előadást tartottak tapasztalataikról, illetve bemutattak egy kiadványt, amelyben különböző népek meséit gyűjtötték össze. Ennek használatával megvalósul a gyerekek érzékenyítése az óvodában: ha már kiskorban megismerkednek más nemzetek kultúrájával, elfogadóbb felnőttekké válnak, kevésbé lesz rájuk jellemző a megkülönböztetés. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Mivel nincs szegregátum a kerületben, ott élő gyermek sincs. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 31 92,16129032 2009 31 92,29032258 2010 31 89,29032258 2011 31 88,80645161 2012 31 86,58064516 2013 31 85,4193548 2014 31 83,2903226 Kerületükben, 2012-ben 2013-ban 2014-ben Gondozott várandós anyák száma: 1003 fő 981 fő 997 fő Fokozott gondozást igénylők száma: 448 fő 421 fő 403 fő Egészségügyi okok miatt fokozott gondozást igénykők száma: 406 fő 339 fő 354 fő Szociális okok miatt fokozott gondozást igénylők száma: 31 fő 48 fő 23 fő Eü. és szociális okok miatt fokozott gondozást igénylők: 11 fő 25 fő 26 fő A 2012. évben a kerületben 659 szült anyák közül, 3 esetben fordult elő, 2013-ban 609-ből 1 esetben, 2014-ben pedig 637 szült anya közül 2 esetben fordult elő, hogy a várandós védőnői gondozásban nem részesült. Ezen kismamák nőgyógyászati vizsgálatra sem jártak. A veszélyeztető körülmények közötti várandóság gondozása javíthat a megszületendő gyermek hátrányos helyzetének javításában. 62

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma 2008 0 271396 79346 0 2009 0 291669 90614 0 2010 0 270654 88500 0 2011 0 276640 89485 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 2012-től kezdődően nincs hozzáférhető, összesített adat! c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A korai fejlesztés rendszere átalakult, a Köznevelési tv. 2013. január 1-jétől és 2013. szeptember 1- jétől hatályos módosítása, majd későbbi változásai miatt. A korai fejlesztés a kerületben elérhető a KLIK és a Pedagógiai Szakszolgálat XVI. kerületi tagintézménye szolgáltatásaként, valamint ugyan nem korai fejlesztés formájában, de sajátos nevelési igényű és fogyatékos gyermekek ellátása megvalósul bölcsődei keretek között is. A bölcsődében a fogyatékos gyermekek ellátása mellett kell gyógypedagógust biztosítania a fenntartónak. Azonban a kötelező fejlesztés akkor valósul meg, ha azt a Pedagógiai Szakszolgálat utazó gyógypedagógusa végzi. 63 d) gyermekjóléti alapellátás 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma év bölcsődék száma bölcsődébe beírt gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 2008 4 288 4 220 2009 4 292 3 220 2010 4 288 2 220 2011 5 291 3 280 2012 5 297 4 360 2013 5 297 5 360 2014 5 319 4 360 Forrás: TeIR, KSH Tstar A XVI. kerületben a gyermekek napközbeni ellátását, gondozását a bölcsődés korú gyermekek esetében (20 hetes-3 éves) az Egyesített Bölcsőde öt telephelye biztosítja. Az intézmény az ellátást igénybe vevő gyermekek életkorának megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást,

étkeztetést nyújt. Az emberi fejlődésben a legérzékenyebb korosztály gondozását végezi, a bölcsődék szakadolgozói számára fontos, hogy a felnövekvő generáció fejlődéséhez milyen színvonalon tudnak hozzájárulni. A gyermek személyiségének milyensége 3 éves korig eldől, amiben az intézmény szakmai munkájának nagy felelőssége van. Az alapellátási tevékenységen kívül az intézményszolgáltató tevékenységként napközbeni gyermekfelügyeletet, nyújtott nyitva tartást, az országban elsőként, este 20 óráig, vacsorával, otthoni gyermekgondozást, só terápiát, játékos gyermektornát, játszócsoportot, baba-mama tornát biztosít, fejlődésvizsgálatot, tanácsadást, egyéni, komplex fejlesztést, kiscsoportos komplex képességfejlesztést, komplex, játékos baba-mamafoglalkozást, vendégétkezést gyermekek és felnőttek számára, gyermekjáték-, bútor-, eszközkölcsönzést működtet. (35 féle eszköz és játék áll rendelkezésre). 2011 szeptemberében történt férőhelybővítés megoldotta a korábbi férőhelyhiányt a kerületben, az intézmény folyamatosan tudta fogadni a bölcsődés korú gyermekeket. A férőhelyhiány újra egyre nagyobb probléma. A jelentkezők számának növekedését több tényező eredményezi: a kerületbe továbbra is költöznek be kisgyermekes családok; a GYED extra program következtében többen mennek vissza dolgozni még a GYES lejárta előtt; illetve a kötelező óvodáztatás bevezetésével 2015/2016-os nevelési évben kevesebb olyan gyermek kerül be az óvodába, akik a nevelési év megkezdését követően töltik be 3. életévüket. Ők mind bölcsődét keresnek. A Napsugár Bölcsőde integráltan 15 fő (2013 szeptemberéig 8 fő) sajátos nevelésű igényű sérült gyermeket is ellát. Újfajta szolgáltatások vehetők igénybe, az időszakos gyermekfelügyeletet igénylők külön helységben részesülnek ellátásban. Az ellátottak sajátosságaihoz kapcsolódóan integrált tevékenységként a különleges bánásmódra szoruló kisgyermekek (pl. beszédfejlődés, mozgásfejlődés elmaradásával élők) gondozását, ételallergiában szenvedők diétás étkeztetését, vegetáriánus étkeztetést is vállalja az intézmény. A család és a bölcsőde közötti kapcsolattartás egyik formája a családlátogatás. Rendszerint a beszoktatás előtt, előzetes megbeszélés alapján történik. Lehetőséget ad a bizalmasabb kapcsolat kialakítására, valamint a gyermek családi környezetének, szokásainak megismerésére. A bölcsőde betekintést nyerhet az anya-gyermek kapcsolatba, és abba, hogy a gyermek milyen helyet foglal el a családban. Képet kaphat a gyermek szokásairól és sok olyan körülményről, mely érdeklődésére, értelmi fejlődésére hatással van. A gondozónők a látogatásokon közvetlen módon beszélhetik meg a szülőkkel a gyermekkel kapcsolatos nevelési kérdéseket, egészségügyi problémákat. A szülők 85%-a élt a lehetőséggel. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi családi év 200 napköziben napköziben a 180 engedélyezett térítésmentes 160 férőhelyek száma férőhelyek száma 140 2008 7 0 120 2009 56 0 100 2010 119 0 80 2011 178 0 60 2012 175 0 40 20 2013 119 0 0 2014 119 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi Családi napközi 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma 64

A kerületben 2007. év végén egy családi napközi kezdte meg működését. Hiánypótló szolgáltatásként: azokat a gyermekek várta, akik számára nem jutott bölcsődei férőhely. 2008-ban néhány családi napközire érkezett működési engedély kiadására irányuló kérelem, azonban új nem indult. 2009 végére az ellátórendszerben 13 családi napközi (91 férőhely, 7 fenntartó), és egy 12 főt befogadó játszóház és gyermekfelügyelet szélesíti a gyermekek napközbeni ellátásának palettáját. 2010-re 24-re bővült a családi napközik száma. Ennek legfőbb oka a bölcsődei férőhelyek hiánya. 2011 második félévétől nem az települési jegyző hatásköre a működési engedély kiadása, ezért részletesebb információkkal sem rendelkezünk a szolgáltatásokról. A Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala tájékoztatása szerint a kerületben 17 családi napközi rendelkezik működési engedéllyel (119 férőhely), és 2 játszóház működik. Információink szerint több CSANA óvodává alakult át. Ezek a szolgáltatások lehetőséget nyújtanak azoknak, akiknek gyermeke nem kerül be bölcsődébe, óvodába, vagy valamilyen alternatív megoldást keresnek. e) gyermekvédelem A gyermekjóléti központ a Napraforgó Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat keretein belül működik. Ellátja azon feladatokat, amelyeket a Gyermekvédelmi törvény hatáskörébe utal: tanácsadás, illetve pszichológushoz és jogászhoz vagy egyéb szakemberhez való közvetítés, továbbá szolgáltatások nyújtása családgondozás adományok (babaruha, takarók, babakocsi stb.) egyéb ügyintézés prevenció szervezés (szakmaközi megbeszélések, éves tanácskozás) Gyermekjóléti szolgáltatásban részesülő gyermekek száma: Ellátás megnevezése Gyermekek száma 2010 2011 2012 2013 2014 Gyermekjóléti szolgáltatásban részesült 432 376 331 576 364 ebből szakellátott 70 33 48 29 52 alapellátás keretében családgondozásban részesült 362 268 176 525 284 A gyermekek veszélyeztetettségének okai 2012-ben: A problémák nagy részét az alábbi problématípusok adják: anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) 28 % családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti) 23 % magatartás- és teljesítményzavar 22 % gyermeknevelési 11 % További problématípusok, melyek sorrendje az előfordulás gyakoriságát is tükrözik: szülők vagy a család életvitele szülői elhanyagolás gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség, illetve szenvedélybetegségek családon belüli bántalmazás 65

A gyermekek veszélyeztetettségének okai 2013-ban: anyagi okok: 28% gyermeknevelési problémák: 16% magatartás és teljesítményzavar: 16% családi konfliktus: 22% szülők életvitele: 11% szülői elhanyagolás: 5% szenvedélybetegségek: 2% családon belüli bántalmazás: 1% A gyermekek veszélyeztetettségének okai 2014-ben: anyagi okok: 16% gyermeknevelési problémák: 16% magatartás és teljesítményzavar: 23% családi konfliktus: 16% szülők életvitele: 15% szülői elhanyagolás: 6% szenvedélybetegségek: 5,5% családon belüli bántalmazás: 2,5% Az esetek zömében több problématípus (sokproblémás családok) is előfordul egy családnál, néha az egyik következménye a másiknak (pl. szenvedélybeteg szülő, aki elveszti állását így az anyagi megélhetés is veszélybe kerül, illetve ezzel párhuzamosan a családi konfliktusok száma nő stb.). A családok működésében tehát tapasztalható a cirkuláris oksági összefüggés, így a segítés sokszor igen komoly nehézségekbe ütközik. Különösen igaz ez mára, amikor tapasztalhatóak az egyes családok hiteltörlesztési és/vagy közüzemi díjainak befizetési nehézségei. A Családsegítő Szolgálattal igen jó az együttműködése a Központnak, a klienseknek is egyszerűbb, hogy házon belül intézhetik az olyan jellegű ügyeiket is, mint pl. az adósságkezelést. A gyermekintézménybe történő beilleszkedési zavarok már egyre korábbi életkorban jelentkeznek, akár már a bölcsődében is (pl. a társak, gondozónők rendszeres harapása). A válásos esetek továbbra is nehéz feladat elé állítják a családgondozókat, egy-egy eset nagyon komoly munkát és érzelmi megterhelést jelent a családgondozó számára, miközben a gyermek sorsán érdemben igazán keveset tud segíteni. Ezekben az esetekben szinte mindent az intézménytől várnak el a szülők (mit kell pl. a gyermeknek magával vinnie a láthatásra stb.). Az iskolában magatartási-, és beilleszkedési problémával küzdő gyermekek helyzetének a sorsa továbbra sem megoldott, az tapasztalható, hogy ezekben az esetekben a szülőt arra kérik, hogy keressen másik iskolát gyermekének, vagy kérje a magántanulói státuszt. Az új jogszabályi változások következtésben (az igazolatlan iskolai hiányzásokra, illetve azok következményeire való tekintettel) a fenti folyamatok még inkább erősödni látszanak. Igen megnőtt az elmúlt évben, illetve az utóbbi hónapokban a családi konzultációkra az igény, amelyek egy része a párok konfliktusmegoldásában próbál segíteni, míg másik részben gyermekneveléssel kapcsolatos problémák közös átbeszélésére, megoldására kerül sor. Jelzőrendszeren keresztül érkező jelzések 2012 2013 2014 Összes jelzés 331 175 178 Közoktatási intézmények 130 81 59 Önkormányzat, a jegyző és a gyámhivatal 139 94 32 Rendőrség, védőnők, és egyéb egészségügyi szolgáltatók, 61 86 66

pártfogó felügyelő, személyes gondoskodást biztosító intézmény Állampolgár 1 2 3 2012-ben keletkezett 249 új esetből 110, 2013-ban 197 új esetből 109, 2014-ben pedig 283 új esetből 129 a jelzőrendszeren keresztül jutott a Gyermekjóléti Központ tudomására. Az év során 48 gyermek volt szakellátásban, akik közül 19 lány. A 48 gyermek 24 családból került ki. 67 f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A gyermekjóléti központ működteti a kötelező telefonos szolgáltatását, melyet munkaidőn kívül, krízishelyzetben hívhatnak a kerület lakosai. Ha azonnali megoldás nem lehetséges, és a krízishelyzet fennáll továbbra is, igénybe vehető a gyermekek átmeneti ellátása keretében a családok átmeneti otthona és a gyermekek átmeneti otthona ezekről részletesen a nők, mint célcsoport tárgyalásakor beszélünk. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A XVI. kerületben a korábban már részletezett egészségügyi, szabadidős és sport programok a gyermekek számára elérhetőek. A szünidős programokban élen járnak a tematikus táborok, melyből széles a kínálat. Az önkormányzat a célból, hogy az iskolai szünidő ne problémaként jelentkezzen a családok számára, napközis tábort szervez a teljes nyári időszakra. Ennek költsége a családok számára csak az iskolai gyermekétkeztetés ára volt 2014-ig. 2015-től (az igényekre reagálva) egy programokban gazdagabb, az étkezés minőségét tekintve magasabb színvonalú tábor valósul meg. A tábor díja messze alulmúlja a környéken elérhető napközis jellegű táborok árát. A díjon belül az étkezés továbbra is az az összeg, amelyet a gyermek az iskolában fizetne, beleértve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a 3 vagy több gyermeket nevelő család kedvezményét. A tábor programjain való részvétel és a pedagógiai munka költségeinek is csak egy részét téríti a szülő, melyre egyéni kedvezmény nyújtható. A Napraforgó Szolgálat alapfeladata keretében kínál lehetőségeket a gyerekek számára, de ezt professzionális szinten űzi: a nyári szünet vonatkozásában kiemelném a Szünidei Napraforgós Napokat és a Gázoló kirándulást. Mindkettő alternatívát nyújt a nyáron otthon lévő gyermekek számára, emellett szocializációs, önismereti, preventív szerepe is kiemelkedő. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az adatok feljebb, a 4.1. 3. számú táblázatban láthatók. Az ingyenes tankönyv mellett az önkormányzat a kerületben élő gyermekek számára tankönyvtámogatást biztosít, ezzel könnyítve a gyermeket nevelő családok terheit, mivel így minden, a XVI. kerületben élő és tanuló gyermek ingyenesen jut tankönyvhöz, az általános iskolában. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetés olyan szinten létezhet, mint más, hasonló jellemzőkkel bíró településen. Ezek azonban nem kerülnek felszínre. Továbbá a megkülönböztetés jellemzője, hogy nem a szolgáltatások nyújtásakor jellemző. Amennyiben az Önkormányzat tudomására jut az egyenlő bánásmód megsértése a közszolgáltatások nyújtásakor, azt megvizsgáljuk, orvosoljuk.

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Hátránykompenzáló módszerek a törvények által biztosított támogatások, ösztöndíjprogramok mellett, kerületi sajátosságként megjelennek a helyi, önként vállalt támogatások (tankönyv támogatás, nagycsaládosok tankönyv támogatása, ikerszülési támogatás, táborozási hozzájárulás) ösztöndíjak jó sportolók, illetve a tudományos élet terén kiemelkedő diákok rendszeres támogatás), ingyenes szabadidős programok (elsősorban az Erzsébetligeti Színház, Corvin művelődési ház szervezésében, közművelődési feladat-ellátási tevékenysége körébe). 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A fejezetben használt táblázatok sorrendisége és sorszámozása nem függ össze. Sorszámozása a használandó sablonban megadott sorszámot követi, elhelyezésükre azonban tartalmuk alapján került sor. A Centenáriumi Általános Iskolával kapcsolatban technikai okokból nem minden táblázathoz található adat. Ezeket a későbbiekben, a HEP felülvizsgálatára pótoljuk. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma tanév Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma általános iskolások száma napközis tanulók száma fő fő fő fő % 2010/2011 3210 2813 6023 3448 57,2% 2011/2012 3224 2816 6040 3474 57,5% 2012/2013 2393 1990 4383 2508 57,2% 2013/2014 2826 2209 5035 2827 56,1% 2014/2015 3048 2498 5546 3357 60,5% Forrás: TeIR, KSH Tstar 68

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai tanév általános iskolai osztályok száma általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban általános iskolai feladat-ellátási helyek száma 1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon összesen 1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon összesen db 2008/2009 92 98 190 11 4 15 17 2009/2010 91 95 186 10 4 14 17 2010/2011 92 93 185 9 4 13 17 2011/2012 96 92 188 8 4 12 17 2012/2013 101 90 191 8 4 12 17 2013/2014 99 79 178 8 8 16 17 2014/2015 115 96 211 8 8 16 17 Forrás: TeIR, KSH Tstar, intézményi adatok 250 Általános iskolák adatai - gyógypedagógia 200 150 100 50 0 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 osztályok száma (db) osztályok száma gyógypedagógiai oktatásban (db) 69

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. év Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma (fő) Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű (fő) Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés 250 200 Óvodai nevelés 2008 72 0 2009 161 0 2010 138 0 2011 154 0 2012 193 0 2013 148 0 2014 97 0 2015 133 0 150 100 50 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 helyhiány miatt elutasított 2014 2015 2016 2017 ebből hátrányos helyzetű 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év 3-6 éves korú gyermekek száma óvodai gyermekcsopo rtok száma óvodai férőhelyek száma óvodai feladatellátási helyek száma óvodába beírt gyermekek száma óvodai gyógypedagógi ai csoportok száma 2008 1957 100 2589 21 2198 1 2009 2217 101 2622 21 2386 1 2010 2287 107 2802 21 2477 1 2011 2341 107 2811 21 2526 1 2012 3139 98 2725 21 2357 1 2013 3118 98 2725 21 2515 1 2014 3159 98 2725 21 2537 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés A 4.4.3 számú táblázatból világosan kitűnik, hogy az óvodás korú gyermekek száma folyamatosan nő. Annak oka, hogy bizonyos években több az óvodába beírt gyermekek száma, mint a 3-6 éveseké, egy statisztikai probléma, ugyanis a rendelkezésünkre álló népességi adatban levonásra kerülnek azok, akiknek más településen tartózkodási helyük van. A valóságban viszont jellemzően mégis a kerületben élnek. Mint ahogy az látszik, az Önkormányzat folyamatosan törekszik a bővítésre, lehetőségeihez mérten. Folyamatosan nyújtunk be pályázatokat forrásteremtés céljából, de ezek sikertelenek. 2015-ben az Önkormányzat így saját forrásból bővít óvodát: 3 csoporttal. A 2015/2016-os tanévben igen jelentős problémát okoz a köznevelési törvénynek az az intézkedése, mely az óvodaköteles kort 3 évre csökkentette le. Az önkormányzat ennek nem tud megfelelni. Ez több hátrányos tényezőt is eredményez: Mivel a felvétel szempontjából elsődleges az életkor, egyéb kritériumok, mint a rászorultság, a mentális vagy fejlődésbéli indokoltság nem tudnak érvényesülni. Az által, hogy olyanok is óvodába kerülnek 3-4 évesen, akiknek felvételét szüleik korábban nem kérték volna, kiszorulnak azok, akik gyermekük 3 éves kora után szerettek volna visszamenni dolgozni: Az adott nevelési év során 3. életévüket betöltök kis eséllyel jutnak óvodai 70

férőhelyhez, holott társadalombiztosítási ellátásuk (GYES) a gyermek 3. születésnapja után már nem jár. A család vagy bölcsődei férőhelyhez jut (minek következtében a fiatalabb gyermekek nem jutnak bölcsődébe), vagy magán-intézményt vállal (mely esetlegesen meghaladja anyagi lehetőségeit, vagy ellenkezik elveivel), vagy jövedelem nélkül otthon marad az anya. 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2014-2015. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen Összes óvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 561 601 701 524 60 2447 Más településről bejáró gyermekek létszáma 9 22 18 16 2 67 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 211 192 198 180 15 905 5 4 9 10 2 30 0 0 0 3 1 4 Cinkotai Huncutka Óvoda 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen székhely (Ostoros út) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 21 19 19 34 0 93 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 0 1 0 1 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 telephely (Jövendő u.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 30 18 34 16 0 98 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 0 0 0 0 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 Óvoda összesen Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 51 37 53 50 0 191 71

Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 0 1 0 1 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 Gyerekkuckó Óvoda 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen székhely (Centenáriumi stny.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 43 42 37 33 7 162 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 1 1 2 0 4 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 8 5 6 7 0 26 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 telephely (Hermina u.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 27 30 23 23 1 104 Más településről bejáró gyermekek létszáma 1 0 0 1 0 2 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 telephely (Hársfa u.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 8 11 26 24 5 74 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 2 1 0 3 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 Óvoda összesen 72

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 78 83 86 80 13 340 Más településről bejáró gyermekek létszáma 1 1 3 4 0 9 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 8 5 6 7 0 26 0 0 0 2 0 2 0 0 0 0 0 0 Margaréta Óvoda 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen székhely (Péterke u.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 31 27 37 14 0 109 Más településről bejáró gyermekek létszáma 1 0 0 2 0 3 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 17 15 10 8 0 50 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 telephely (Monoki u.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 51 37 38 17 0 143 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 3 0 1 0 4 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 32 14 20 5 0 71 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Óvoda összesen Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 82 64 75 31 0 252 Más településről bejáró gyermekek létszáma 1 3 0 3 0 7 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma 49 29 30 13 0 121 0 0 0 0 0 0 73

a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 0 Mátyásföldi Fecskefészek Óvoda 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen székhely (Baross G. u.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 39 42 60 56 4 201 Más településről bejáró gyermekek létszáma 2 2 3 3 0 10 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 31 27 37 24 2 121 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 telephely (Pipitér 1. - Farkashalom u.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 37 51 63 54 6 211 Más településről bejáró gyermekek létszáma 1 4 2 4 2 13 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 24 34 33 20 2 113 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 telephely (Pipitér 2. - Csinszka u.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 36 50 55 32 7 180 Más településről bejáró gyermekek létszáma 2 7 4 0 0 13 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 26 37 29 13 4 109 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Óvoda összesen Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 112 143 178 142 17 592 Más településről bejáró gyermekek létszáma 5 13 9 7 2 36 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) 81 98 99 57 8 343 74

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Napsugár Óvoda 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen székhely (Cziráki u.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 13 32 38 21 1 105 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 0 0 0 0 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 telephely (Lándzsa u.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 17 22 23 11 0 73 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 0 0 0 0 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 telephely (Vadvirág 1. - Borotvás u.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 16 26 29 29 1 101 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 0 0 0 0 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 telephely (Vadvirág 2. Ágoston P. u.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 18 26 52 4 0 100 Más településről bejáró gyermekek létszáma 2 2 4 1 0 9 75

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Óvoda összesen Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 64 106 142 65 2 379 Más településről bejáró gyermekek létszáma 2 2 4 1 0 9 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 Sashalmi Manoda Óvoda 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen székhely (Könyvtár u.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 28 17 28 35 0 108 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 1 0 0 1 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 109 1 1 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 telephely (Mátészalka u. 18.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 12 21 23 8 0 64 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 0 0 0 0 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 1 0 0 1 0 1 2 0 0 3 0 0 0 0 0 0 Óvoda összesen Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 40 38 51 43 0 172 76

Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 1 0 0 1 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 1 0 0 110 1 2 2 0 0 5 0 0 0 0 0 0 Szentmihályi Játszókert Óvoda 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen székhely (Baross u.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 86 59 59 20 1 225 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 1 0 0 0 1 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 41 10 21 54 2 128 1 1 1 3 0 6 0 0 0 0 0 0 telephely (Bercsényi u.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 12 8 7 12 5 44 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 2 0 0 0 2 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 3 1 2 2 3 11 1 0 0 4 0 5 0 0 0 2 0 2 telephely (Varázskorona 1. - Szent Korona u. 53-57.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 30 34 25 46 5 140 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 1 0 0 1 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 16 31 14 25 1 87 1 1 2 0 0 4 0 0 0 0 0 0 77

telephely (Varázskorona 2. - Szent Korona u. 98-100.) Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 6 28 22 30 16 102 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 0 0 0 0 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 13 18 25 22 1 79 1 0 2 1 2 6 0 0 0 1 1 2 Óvoda összesen Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 134 129 113 108 27 511 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 3 1 0 0 4 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 73 60 62 103 7 305 4 2 5 8 2 21 0 0 0 3 1 4 Göllesz Viktor Óvoda, Álltalános Iskola, Előkészítő Szakiskola és EGYSÉGES Gyógypedagógiai Móndszertani Intézmény ÓVÓDÁJA tagóvoda (Érsekújvári u.) 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 0 1 3 5 1 10 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 0 0 0 0 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 78

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása 2014-2015. év Cinkotai Huncutka Óvoda székhely (Ostoros út) beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma az intézmény be beíratott, 20%-ot meghalad óan hiányzott hátrányos helyzetű gyermeke k száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten ) fejlesztő foglalkozás ban részesülő hátrányos helyzetű gyermekek száma beíratott halmozot tan hátrányo s helyzetű gyermeke k létszáma az intézmény be beíratott, 20%-ot meghalad óan hiányzott halmozott an hátrányos helyzetű gyermeke k száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten ) fejlesztő foglalkozás ban részesülő halmozotta n hátrányos helyzetű gyermekek száma csoport 1 0 0 0 0 0 0 csoport 2 0 0 0 0 0 0 csoport 3 0 0 0 0 0 0 csoport 4 0 0 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) telephely 1. (Jövendő u.) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 csoport 1 0 0 0 0 0 0 csoport 2 0 0 0 0 0 0 csoport 3 1 0 0 0 0 0 csoport 4 0 0 0 0 0 0 Összesen 1 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 1 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) óvoda 0 0 0 0 0 0 Összesen 1 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 1 0 0 0 0 0 79

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Gyermekkuckó Óvoda Székhely (Centenáriumi stny.) 0 0 0 0 0 0 csoport 1 0 0 0 0 0 0 csoport 2 1 0 1 0 0 0 csoport 3 0 0 0 0 0 0 csoport 4 0 0 0 0 0 0 csoport 5 0 0 0 0 0 0 csoport 6 0 0 0 0 0 0 Összesen 1 0 1 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) telephely 1. (Hermina u.) 0 0 0 0 0 0 csoport 1 0 0 0 0 0 0 csoport 2 0 0 0 0 0 0 csoport 3 0 0 0 0 0 0 csoport 4 0 0 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) telephely 2. (Hársfa u) 0 0 0 0 0 0 csoport 1 1 0 0 0 0 0 csoport 2 0 0 0 0 0 0 csoport 3 0 0 0 0 0 0 Összesen 1 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 1 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) óvoda 0 0 0 0 0 0 Összesen 2 0 1 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 1 0 0 0 0 0 80

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Margaréta Óvoda Székhely (Péterke u.) 0 0 0 0 0 0 csoport 1 0 0 0 0 0 0 csoport 2 0 0 0 0 0 0 csoport 3 0 0 0 0 0 0 csoport 4 0 0 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) telephely 1. (Monoki u.) 0 0 0 0 0 0 csoport 1 0 0 0 0 0 0 csoport 2 0 0 0 0 0 0 csoport 3 0 0 0 0 0 0 csoport 4 0 0 0 0 0 0 csoport 5 0 0 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) óvoda 0 0 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Mátyásföldi Fecskefészek Óvoda Székhely (Baross G. u.) 81 0 0 0 0 0 0 csoport 1 0 0 0 0 0 0 csoport 2 0 0 0 0 0 0 csoport 3 0 0 0 0 0 0 csoport 4 0 0 0 0 0 0 csoport 5 0 0 0 0 0 0 csoport 6 0 0 0 0 0 0 csoport 7 0 0 0 0 0 0 csoport 8 0 0 0 0 0 0

Összesen 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) 0 0 0 0 0 0 telephely 1. (Pipitér 1. - Farkashalom u.) csoport 1 0 0 0 0 0 0 csoport 2 0 0 0 0 0 0 csoport 3 0 0 0 0 0 0 csoport 4 0 0 0 0 0 0 csoport 5 0 0 0 0 0 0 csoport 6 0 0 0 0 0 0 csoport 7 0 0 0 0 0 0 csoport 8 0 0 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) telephely 2. (Pipitér 2. - Csinszka u.) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 csoport 1 0 0 0 0 0 0 csoport 2 0 0 0 0 0 0 csoport 3 0 0 0 0 0 0 csoport 4 0 0 0 0 0 0 csoport 5 0 0 0 0 0 0 csoport 6 0 0 0 0 0 0 csoport 7 0 0 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) óvoda 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Napsugár Óvoda 0 0 0 0 0 0 82

Székhely (Cziráki u.) csoport 1 0 0 0 0 0 0 csoport 2 0 0 0 0 0 0 csoport 3 0 0 0 0 0 0 csoport 4 0 0 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) telephely 1. (Lándzsa u.) 0 0 0 0 0 0 csoport 1 1 0 0 0 0 0 csoport 2 0 0 0 0 0 0 csoport 3 0 0 0 0 0 0 Összesen 1 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) telephely 2. (Vadvirág 1. - Borotvás u.) 0 0 0 0 0 0 csoport 1 0 0 0 0 0 0 csoport 2 0 0 0 0 0 0 csoport 3 0 0 0 0 0 0 csoport 4 0 0 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) 0 0 0 0 0 0 telephely 3. (Vadvirág 2. Ágoston P. u.) csoport 1 0 0 0 0 0 0 csoport 2 0 0 0 0 0 0 csoport 3 0 0 0 0 0 0 csoport 4 0 0 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) 0 0 0 0 0 0 óvoda 83

Összesen 1 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) 0 0 0 0 0 0 Sashalmi Manoda Óvoda 0 0 0 0 0 0 Székhely (Könyvtár u.) 0 0 0 0 0 0 csoport 1 0 0 0 0 0 0 csoport 2 0 0 0 0 0 0 csoport 3 0 0 0 0 0 0 csoport 4 0 0 0 0 0 0 csoport 5 0 0 0 0 0 0 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 1 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) 0 0 0 0 0 0 telephely 1. (Mátészalka u.) 0 0 0 0 0 0 csoport 1 1 0 0 0 0 0 csoport 2 0 0 0 0 0 0 csoport 3 0 0 0 0 0 0 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) 0 0 0 0 0 0 óvoda 0 0 0 0 0 0 Összesen 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Szentmihályi Járszókert Óvoda Székhely (Baross u.) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 csoport 1 0 16 0 0 0 0 csoport 2 1 15 0 0 0 0 csoport 3 0 15 0 0 0 0 csoport 4 1 24 0 0 0 0 csoport 5 1 15 0 0 0 0 84

csoport 6 1 6 0 0 0 0 csoport 7 0 16 0 0 0 0 csoport 8 1 7 0 0 0 0 csoport 9 0 11 0 0 0 0 Összesen 5 125 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) telephely 1. (Bercsényi u.) 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 csoport 1 1 1 0 0 0 0 csoport 2 4 2 0 2 2 0 Összesen 5 3 0 2 2 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 1 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) 1 0 0 2 0 0 telephely 2. (Varázskorona 1. - Szent Korona u. 53-57..) csoport 1 1 1 0 0 0 0 csoport 2 1 1 0 0 0 0 csoport 3 1 0 0 0 0 0 csoport 4 1 0 0 0 0 0 csoport 5 5 0 0 0 0 0 csoport 6 2 0 0 0 0 0 Összesen 11 2 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) 0 0 0 0 0 0 telephely 3. (Varázskorona 2. - Szent Korona u. 98-100.) csoport 1 1 1 1 0 0 0 csoport 2 0 0 0 1 1 1 csoport 3 3 1 2 0 0 0 csoport 4 0 0 0 0 0 0 Összesen 4 2 3 1 1 1 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 1 1 1 0 0 0 85

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) óvoda 1 1 1 0 0 0 Összesen 25 132 3 3 3 1 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek 5 1 1 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) 2 1 1 2 0 0 Göllesz Viktor Óvoda, Álltalános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Móndszertani Intézmény ÓVÓDÁJA Összesen 0 0 0 0 0 0 A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Forrás: helyi adatgyűjtés 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 86

Tagozat meg-nevezése Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Évismétlők száma Tagozat meg-nevezése Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Évismétlők száma Magán-tanulók száma Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek 4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele 1-8- évfolyam összesen 4976 3284 476 188 0,038 20 0,004 111 0,022 16 35 60 9-13. évfolyam összesen 782 0 257 11 0,014 0 0 1 0,001 7 1 0 1-13. évfolyam összesen 5758 3284 733 199 0,035 20 0,003 112 0,019 23 36 60 Arany János Általános Iskola Magántanulók száma Létszám, amelyne k alapján integráci ós normatív át igényeln ek 1. évfolyam A osztály 25 25 3 0 0,00% 3 12,00% 1 1. évfolyam B osztály 24 24 0 1 4,17% 1 4,17% 1 1. évfolyam C osztály 24 21 0 0 0,00% 1 4,17% 0% 1 2. évfolyam A osztály 28 27 8 0 0,00% 4 14,29% 0% 2. évfolyam B osztály 27 25 0 0 0,00% 2 7,41% 0% 2. évfolyam C 28 28 0 1 3,57% 1 3,57% 1 4% 1 87

osztály 3. évfolyam A osztály 25 25 3 1 4,00% 0,00% 0% 3. évfolyam B osztály 29 26 0 0 0,00% 0,00% 1 3% 1 4. évfolyam A osztály 21 14 5 0 0,00% 0,00% 0% 4. évfolyam B osztály 19 10 0 0 0,00% 0,00% 0% 4. évfolyam C osztály 21 18 0 0 0,00% 0,00% 0% 5. évfolyam A osztály 24 17 12 0 0,00% 0,00% 0% 5. évfolyam B osztály 15 14 0 0 0,00% 0,00% 0% 6. évfolyam A osztály 19 5 0 0 0,00% 0,00% 0% 6. évfolyam B osztály 19 9 1 0 0,00% 0,00% 1 5% 1 7. évfolyam A osztály 27 6 0 1 3,70% 0,00% 2 7% 2 7. évfolyam B osztály 26 6 0 0 0,00% 0,00% 0% 1 8. évfolyam A osztály 24 0 0 0 0,00% 0,00% 0% 8. évfolyam B osztály 19 3 1 1 5,26% 0,00% 1 5% 1 ÖSSZESEN 444 303 33 5 0,207 12 0,456 8 0,250 1 1 6 88

Tagozat meg-nevezése Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Évismétlők száma Magán-tanulók száma Batthyány Ilona Általános Iskola 1. évfolyam A osztály 27 27 6 0,00% 0,00% 1 3,70% 1. évfolyam B osztály 29 29 4 1 3,45% 0,00% 1 3,45% 1. évfolyam C osztály 28 28 3 0,00% 0,00% 0,00% 2. évfolyam A osztály 24 23 3 1 4,17% 0,00% 0,00% 1 2. évfolyam B osztály 22 22 3 1 4,55% 0,00% 0,00% 1 2. évfolyam C osztály 28 28 5 1 3,57% 0,00% 0,00% 3. évfolyam A osztály 20 20 2 0,00% 0,00% 0,00% 3. évfolyam B osztály 19 19 5 1 5,26% 0,00% 1 5,26% 3. évfolyam C osztály 21 17 6 2 9,52% 0,00% 0,00% 4. évfolyam A osztály 23 19 6 0,00% 0,00% 0,00% 4. évfolyam B osztály 23 23 3 1 23,00% 0,00% 3 13,04% 5. évfolyam A osztály 29 10 6 1 3,45% 0,00% 1 3,45% 5. évfolyam B osztály 32 17 10 2 6,25% 0,00% 1 3,13% 89 Létszám, amelyne k alapján integráci ós normatív át igényeln ek

Tagozat meg-nevezése Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Évismétlők száma Magán-tanulók száma 5. évfolyam C osztály 21 21 8 2 9,52% 0,00% 3 14,29% 1 1 6. évfolyam A osztály 30 2 10 2 6,67% 0,00% 1 3,33% 1 6. évfolyam B osztály 23 7 11 3 13,04% 0,00% 1 4,35% 6. évfolyam C osztály 13 13 4 0,00% 0,00% 1 7,69% 7. évfolyam A osztály 20 5 5 2 10,00% 0,00% 0,00% 1 7. évfolyam B osztály 25 4 12 2 8,00% 0,00% 0,00% 8. évfolyam A osztály 24 2 10 1 4,17% 0,00% 0,00% 1 8. évfolyam B osztály 28 3 11 2 7,14% 0,00% 1 3,57% ÖSSZESEN 509 339 133 25 1,218 0 0 15 0,653 1 6 0 Centenáriumi Általános Iskola 1. évfolyam A osztály 24 24 0 5 20,83% 0,00% 1 4,17% 2 2. évfolyam A osztály 16 16 1 1 6,25% 0,00% 1 6,25% 2. évfolyam B osztály 19 19 1 1 5,26% 0,00% 3 15,79% 3. évfolyam A osztály 22 22 1 2 9,09% 0,00% 2 9,09% 3. évfolyam B 20 20 3 1 5,00% 0,00% 0,00% Létszám, amelyne k alapján integráci ós normatív át igényeln ek 90

Tagozat meg-nevezése Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Évismétlők száma Magán-tanulók száma Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek osztály 4. évfolyam A osztály 22 21 4 2 9,09% 0,00% 3 13,64% 4. évfolyam B osztály 13 13 0 1 7,69% 2 15,38% 1 7,69% 1 5. évfolyam A osztály 10 10 1 2 20,00% 0,00% 2 20,00% 1 5. évfolyam B osztály 14 10 1 3 21,43% 0,00% 2 14,29% 6. évfolyam A osztály 12 2 3 2 16,67% 0,00% 0,00% 6. évfolyam B osztály 14 7 1 0 0,00% 0,00% 0,00% 7. évfolyam A osztály 13 5 2 3 23,08% 1 7,69% 3 23,08% 1 1 7. évfolyam B osztály 18 1 0 1 5,56% 0,00% 0,00% 2 8. évfolyam A osztály 14 0 0 0 0,00% 0,00% 1 7,14% 1 1 8. évfolyam B osztály 19 0 3 2 10,53% 1 5,26% 1 5,26% ÖSSZESEN 250 170 21 26 1,605 4 0,283 20 1,264 8 2 0 Herman Ottó Általános Iskola 1. évfolyam A osztály 32 30 0,00% 0,00% 0,00% 1. évfolyam B osztály 32 30 0,00% 0,00% 0,00% 91

2. évfolyam A osztály 29 28 0,00% 0,00% 2 6,90% 2 2. évfolyam B osztály 30 26 0,00% 0,00% 0,00% 1 3. évfolyam A osztály 31 31 0,00% 0,00% 0,00% 3. évfolyam B osztály 32 28 0,00% 0,00% 0,00% 4. évfolyam A osztály 29 27 1 3,45% 0,00% 0,00% 4. évfolyam B osztály 30 27 0,00% 0,00% 0,00% 5. évfolyam A osztály 29 1 3,45% 0,00% 0,00% 5. évfolyam B osztály 26 2 7,69% 0,00% 0,00% 6. évfolyam A osztály 27 2 7,41% 0,00% 0,00% 6. évfolyam B osztály 21 1 4,76% 0,00% 0,00% 6. évfolyam Cosztály 28 2 7,14% 0,00% 0,00% 7. évfolyam A osztály 23 2 8,70% 0,00% 1 4,35% 1 7. évfolyam B osztály 15 0,00% 0,00% 1 6,67% 1 8. évfolyam A osztály 26 5 19,23% 0,00% 0,00% 2 8. évfolyam B osztály 23 5 21,74% 0,00% 0,00% ÖSSZESEN 463 227 0 21 0,836 0 0 4 0,179 0 3 4 92

Tagozat meg-nevezése Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Évismétlők száma Magán-tanulók száma Jókai Mór Általános Iskola 1. évfolyam A osztály 30 30 4 0,00% 0,00% 0,00% 1. évfolyam B osztály 30 30 2 0,00% 0,00% 1 3,33% 2. évfolyam A osztály 24 24 2 0,00% 0,00% 0,00% 2. évfolyam B osztály 24 24 4 0,00% 0,00% 1 4,17% 2. évfolyam C osztály 23 23 3 0,00% 0,00% 0,00% 3. évfolyam A osztály 26 24 3 0,00% 0,00% 1 3,85% 3. évfolyam B osztály 28 27 3 0,00% 0,00% 0,00% 4. évfolyam A osztály 28 26 3 0,00% 0,00% 0,00% 4. évfolyam B osztály 26 26 4 1 3,85% 0,00% 0,00% 4. évfolyam C osztály 28 26 1 0,00% 0,00% 1 3,57% 5. évfolyam A osztály 29 14 2 0,00% 0,00% 1 3,45% 5. évfolyam B osztály 28 17 6 0 0 0 6. évfolyam A osztály 28 8 3 0,00% 0,00% 0,00% Létszám, amelyne k alapján integráci ós normatív át igényeln ek 93

Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek Magán-tanulók száma Évismétlők száma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Hátrányos helyzetűek létszáma Bejáró Napközis Létszám Tagozat meg-nevezése 6. évfolyam B osztály 26 13 5 0,00% 0,00% 2 7,69% 7. évfolyam A osztály 23 6 4 0,00% 0,00% 1 4,35% 7. évfolyam B osztály 23 3 6 0,00% 0,00% 0,00% 8. évfolyam A osztály 25 0 5 0,00% 0,00% 1 4,00% 8. évfolyam B osztály 26 1 3 0,00% 0,00% 0,00% ÖSSZESEN 475 322 63 1 0,038 0 0 9 0,344 0 0 0 Kölcsey Ferenc Általános Iskola 1. évfolyam A osztály 32 32 3 9,38% 0,00% 0,00% 1. évfolyam B osztály 25 25 1 4,00% 1 4,00% 0,00% 2. évfolyam A osztály 30 30 1 1 3,33% 0,00% 1 3,33% 1 2. évfolyam B osztály 24 22 1 5 20,83% 0,00% 1 4,17% 1 3. évfolyam B osztály 27 27 3 2 7,41% 0,00% 0,00% 3. évfolyam C osztály 20 20 1 1 5,00% 0,00% 1 5,00% 1 4. évfolyam A osztály 29 29 2 0,00% 0,00% 0,00% 5. évfolyam A 25 25 3 0,00% 0,00% 0,00% 1 94

Tagozat meg-nevezése Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Évismétlők száma Magán-tanulók száma Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek osztály 5. évfolyam B osztály 25 17 3 2 8,00% 0,00% 3 12,00% 3 5. évfolyam C osztály 26 20 5 1 3,85% 0,00% 0,00% 6. évfolyam A osztály 30 10 5 2 6,67% 0,00% 0,00% 6. évfolyam B osztály 22 13 5 4 18,18% 0,00% 0,00% 7. évfolyam A osztály 21 8 2 0,00% 0,00% 0,00% 2 7. évfolyam B osztály 15 5 1 6,67% 0,00% 2 13,33% 1 2 8. évfolyam A osztály 18 2 1 1 5,56% 0,00% 0,00% 8. évfolyam B osztály 29 3 0,00% 0,00% 0,00% ÖSSZESEN 398 288 32 24 0,989 1 0,04 8 0,378 1 3 8 Lemhényi Dezső Általános Iskola magyarangol két tan. nyelvű 32 30 0,00% 0,00% 0 2 1. évfolyam A osztály 1. évfolyam B osztály általános 31 29 2 6,45% 0,00% 1 0,0322580 65 95

magyarangol két 2. évfolyam A osztály tan. nyelvű 32 32 31 0,00% 0,00% 0 2. évfolyam B osztály általános 26 26 1 3 11,54% 0,00% 0 magyarangol két 3. évfolyam A tanítási osztály nyelvű 30 30 0,00% 0,00% 0 3. évfolyam B osztály általános 27 27 7 0,00% 0,00% 0 magyarangol két 4. évfolyam A tanítási osztály nyelvű 31 31 2 6,45% 0,00% 0 4. évfolyam B osztály általános 17 17 4 3 17,65% 0,00% 2 0,1176470 59 1 magyarangol két 5. évfolyam A tanítási osztály nyelvű 25 25 4 1 4,00% 0,00% 0 5. évfolyam B 0,0740740 osztály általános 27 27 3 11,11% 0,00% 2 74 magyarangol két 6. évfolyam A tanítási osztály nyelvű 19 19 4 1 5,26% 0,00% 0 6. évfolyam B osztály általános 16 14 1 6,25% 0,00% 0 7. évfolyam A osztály általános 16 12 4 3 18,75% 0,00% 2 0,125 8. évfolyam A osztály általános 17 11 2 2 11,76% 0,00% 1 0,0588235 29 1 ÖSSZESEN 346 330 57 21 0,992 0 0 8 0,408 1 3 0 96

Tagozat meg-nevezése Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Évismétlők száma Magán-tanulók száma Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek Móra Ferenc Általános Iskola 1. évfolyam A osztály 1. évfolyam B osztály 2. évfolyam A osztály 2. évfolyam B osztály 2. évfolyam C osztály 3. évfolyam A osztály 3. évfolyam B osztály 3. évfolyam C osztály 4. évfolyam A osztály 4. évfolyam B osztály emelt matemat. 29 29 1 n.a. n.a. n.a. emelt szintű nyelv 26 26 0 0 0,00% n.a. emelt n.a. matematik a 21 21 1 n.a. n.a. emelt n.a. szintű nyelv 22 21 1 n.a. n.a. emelt n.a. matematik a 20 19 3 n.a. n.a. emelt n.a. matematik a 24 24 1 n.a. n.a. emelt n.a. szintű nyelv 24 24 1 n.a. n.a. emelt n.a. matematik a 24 22 1 n.a. n.a. emelt n.a. matematik a 24 24 1 n.a. n.a. emelt n.a. óraszámú testnevelés 24 24 5 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 1 100,0% 0 0 1 1 3,8% 0 0 1 0 0,0% 0 0 0 0 0,0% 0 0 0 1 5,0% 0 0 1 1 4,2% 0 0 1 1 4,2% 0 0 1 1 4,2% 1 0 1 0 0,0% 0 0 0 0 0,0% 0 0 0 97

4. évfolyam C osztály 5. évfolyam A osztály 5. évfolyam B osztály 6. évfolyam A osztály 6. évfolyam B osztály 7. évfolyam A osztály 7. évfolyam B osztály 8. évfolyam A osztály 8. évfolyam C osztály 98 emelt mat. vagy testnev. 23 22 0 n.a. emelt matematik a vagy nyelv 25 11 2 n.a. emelt matematik a vagy nyelv 18 5 1 n.a. emelt matematik a vagy nyelv 22 3 2 n.a. emelt matematik a vagy nyelv 24 2 1 n.a. emelt matematik a vagy testnevelés 24 1 0 n.a. emelt matematik a vagy testnevelés 24 1 1 n.a. emelt matematik a vagy testnevelés 17 0 1 n.a. emelt matemat. v. testnev. 18 0 1 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 0 0,0% 0 0 0 0 0,0% 0 0 0 1 5,6% 0 0 1 0 0,0% 0 0 0 2 8,3% 0 0 2 2 8,3% 0 0 2 1 4,2% 0 0 1 2 11,8% 0 0 2 n.a. 1 5,6% 0 0 1 ÖSSZESEN 433 279 24 0 n.a. 0 n.a. 15 1,650 1 0 15 n.a.

Tagozat meg-nevezése Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Évismétlők száma Magán-tanulók száma Sashalmi Tanoda Általános Iskola 99 Létszám, amelyne k alapján integráci ós normatív át igényeln ek 1. évfolyam A osztály 30 29 2 4 13,33% 0 0,00% 0 0,0% 0 1 0 1. évfolyam B osztály 30 30 0 0 0,00% 0 0,00% 1 3,3% 0 0 1 1. évfolyam C osztály 31 31 1 3 9,68% 0 0,00% 0 0,0% 0 0 0 2. évfolyam A osztály 23 21 4 4 17,39% 0 0,00% 1 4,3% 0 1 1 2. évfolyam B osztály 25 25 1 4 16,00% 0 0,00% 1 4,0% 0 0 1 2. évfolyam C osztály 23 23 2 3 13,04% 0 0,00% 1 4,3% 0 0 1 3. évfolyam A osztály 27 25 0 1 3,70% 0 0,00% 1 3,7% 0 0 1 3. évfolyam B osztály 25 24 4 0 0,00% 0 0,00% 0 0,0% 0 0 0 3. évfolyam C osztály 22 22 1 5 22,73% 0 0,00% 1 4,5% 0 0 1 4. évfolyam A osztály 25 24 0 2 8,00% 0 0,00% 0 0,0% 0 1 0 4. évfolyam B osztály 22 22 0 1 4,55% 0 0,00% 1 4,5% 0 0 1 5. évfolyam A osztály 19 19 1 0 0,00% 0 0,00% 1 5,3% 0 0 1 5. évfolyam B osztály 21 20 3 2 9,52% 0 0,00% 2 9,5% 2 1 2

Tagozat meg-nevezése Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Évismétlők száma Magán-tanulók száma 6. évfolyam A osztály 17 17 1 0 0,00% 0 0,00% 2 11,8% 0 0 2 6. évfolyam B osztály 24 7 2 3 12,50% 0 0,00% 0 0,0% 0 0 0 7. évfolyam A osztály 28 16 2 0 0,00% 0 0,00% 0 0,0% 0 0 0 7. évfolyam B osztály 27 9 3 1 3,70% 0 0,00% 1 3,7% 1 2 1 8. évfolyam A osztály 18 9 4 0 0,00% 0 0,00% 0 0,0% 0 0 0 8. évfolyam B osztály 18 0 5 0 0,00% 0 0,00% 2 11,1% 0 0 2 ÖSSZESEN 455 373 36 33 1,341 0 0 15 0,702 3 6 15 Szent-Györgyi Albert Általános Iskola / 1161 Budapest, Csömöri út 20. Létszám, amelyne k alapján integráci ós normatív át igényeln ek 1. évfolyam A osztály 30 29 2 4 13,33% 0 0,00% 0 0,0% 0 1 0 1. évfolyam B osztály 30 30 0 0 0,00% 0 0,00% 1 3,3% 0 0 1 1. évfolyam C osztály 31 31 1 3 9,68% 0 0,00% 0 0,0% 0 0 0 2. évfolyam A osztály 23 21 4 4 17,39% 0 0,00% 1 4,3% 0 1 1 2. évfolyam B osztály 25 25 1 4 16,00% 0 0,00% 1 4,0% 0 0 1 2. évfolyam C osztály 23 23 2 3 13,04% 0 0,00% 1 4,3% 0 0 1 3. évfolyam A 27 25 0 1 3,70% 0 0,00% 1 3,7% 0 0 1 100

Tagozat meg-nevezése Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Évismétlők száma Magán-tanulók száma Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek osztály 3. évfolyam B osztály 25 24 4 0 0,00% 0 0,00% 0 0,0% 0 0 0 3. évfolyam C osztály 22 22 1 5 22,73% 0 0,00% 1 4,5% 0 0 1 4. évfolyam A osztály 25 24 0 2 8,00% 0 0,00% 0 0,0% 0 1 0 4. évfolyam B osztály 22 22 0 1 4,55% 0 0,00% 1 4,5% 0 0 1 5. évfolyam A osztály 19 19 1 0 0,00% 0 0,00% 1 5,3% 0 0 1 5. évfolyam B osztály 21 20 3 2 9,52% 0 0,00% 2 9,5% 2 1 2 6. évfolyam A osztály 17 17 1 0 0,00% 0 0,00% 2 11,8% 0 0 2 6. évfolyam B osztály 24 7 2 3 12,50% 0 0,00% 0 0,0% 0 0 0 7. évfolyam A osztály 28 16 2 0 0,00% 0 0,00% 0 0,0% 0 0 0 7. évfolyam B osztály 27 9 3 1 3,70% 0 0,00% 1 3,7% 1 2 1 8. évfolyam A osztály 18 9 4 0 0,00% 0 0,00% 0 0,0% 0 0 0 8. évfolyam B osztály 18 0 5 0 0,00% 0 0,00% 2 11,1% 0 0 2 ÖSSZESEN 455 373 36 33 1,341 0 0 15 0,702 3 6 15 Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium - Ált. Isk. 101

1. évfolyam A osztály ének-angol 31 29 1 1 3,23% 0 0,00% 1 3,10% 0 2 2 1. évfolyam B osztály német 31 30 1 2 6,45% 0 0,00% 0 0 0 0 0 2. évfolyam A osztály ének-angol 24 23 1 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 1 0 2. évfolyam B osztály német 25 23 2 0 0,00% 0 0,00% 0 4% 0 1 0 2. évfolyam C osztály angol 26 26 2 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 3. évfolyam A osztály ének 29 29 0 0 0,00% 0 0,00% 1 4% 0 0 2 3. évfolyam B osztály német 31 27 3 0 0,00% 0 0,00% 0 3,80% 0 1 0 3. évfolyam C osztály angol 30 29 1 1 3,33% 0 0,00% 0 0 0 0 0 4. évfolyam A osztály ének-angol 26 25 5 1 3,85% 0 0,00% 3 0 0 0 6 4. évfolyam B osztály német 28 26 1 3 10,71% 0 0,00% 0 0 0 1 0 4. évfolyam C osztály angol 24 24 1 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 5. évfolyam A osztály angol 30 28 0 1 3,33% 0 0,00% 1 0 0 0 0 5. évfolyam B németének osztály 27 25 0 1 3,70% 0 0,00% 0 0 0 0 0 6. évfolyam A németének osztály 30 8 9 1 3,33% 0 0,00% 0 0 0 1 0 6. évfolyam B osztály angol 31 20 2 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 1 0 7. évfolyam A németének osztály 31 2 4 2 6,45% 1 3,23% 0 4,50% 0 0 0 7. évfolyam B osztály angol 23 0 9 4 17,39% 1 4,35% 0 0 0 1 0 8. évfolyam A ének 25 2 10 1 4,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 102

Tagozat meg-nevezése Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Évismétlők száma Magán-tanulók száma Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek Tagozat meg-nevezése Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Évismétlők száma Magán-tanulók száma Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek osztály 8. évfolyam B osztály német 19 1 3 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 8. évfolyam C osztály angol 29 0 4 2 6,90% 0 0,00% 0 7,70% 0 0 0 ÖSSZESEN 550 377 59 20 0,727 2 0,076 6 0,271 0 9 10 Szerb Antal Gimnázium 7-8. évfolyam 7. évfolyam A osztály 6 évf. 33 0 8 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 7. évfolyam B osztály 6 évf. 32 0 5 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 8. évfolyam A osztály 6 évf. 32 0 13 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 8. évfolyam B osztály 6 évf. 31 0 8 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 ÖSSZESEN 128 0 34 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium - Gimnázum 9. évfolyam Nyek osztály NYEK 31 0 15 3 9,68% 0 0,00% 0 0 0 0 0 103

Tagozat meg-nevezése Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Évismétlők száma Magán-tanulók száma 9. évfolyam a osztály 5 évf. 28 0 18 4 14,29% 0 0,00% 0 0 1 0 0 9. évfolyam B osztály 4 évf. 31 0 8 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 10. évfolyam A osztály 5 évf. 30 0 9 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 10. évfolyam B osztály 4 évf. 31 0 11 1 3,23% 0 0,00% 0 0 6 0 0 11. évfolyam A osztály 5 évf. 33 0 9 2 6,06% 0 0,00% 0 0 0 0 0 11. évfolyam B osztály 4 évf. 28 0 9 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 12. évfolyam A osztály 5 évf. 30 0 14 1 3,33% 0 0,00% 1 3,33 0 1 0 12. Évfolyam B osztály 4 évf. 30 0 12 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 ÖSSZESEN 272 0 105 11 4,04% 0 0,00% 1 3,33 7 1 0 Szerb Antal Gimnázium 9-12. évfolyam Létszám, amelyne k alapján integráci ós normatív át igényeln ek 9. évfolyam A osztály 6 évf. 29 0 11 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 9. évfolyam B osztály 6 évf. 31 0 7 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 9. évfolyam C osztály 4 évf. 31 0 7 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 9. évfolyam Nyek osztály 5 évf. 27 0 12 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 10. évfolyam A 6 évf. 29 0 7 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 104

osztály 10. évfolyam B osztály 6 évf. 31 0 4 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 10. évfolyam C osztály 4 évf. 32 0 7 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 10. évfolyam Nyek osztály 5 évf. 32 0 13 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 11. évfolyam A osztály 6 évf. 28 0 6 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 11. évfolyam B osztály 6 évf. 31 0 8 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 11. évfolyam C osztály 4 évf. 30 0 8 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 11. évfolyam Nyek osztály 5 évf. 32 0 7 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 12. évfolyam A osztály 6 évf. 25 0 14 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 12. évfolyam B osztály 6 évf. 31 0 12 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 12. évfolyam C osztály 4 évf. 32 0 8 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 12. évfolyam Nyek osztály 5 évf. 29 0 8 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 13. évfolyam Nyek osztály 5 évf. 30 0 13 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 ÖSSZESEN 510 0 152 0 0,00% 0 0,00% 0 0 0 0 0 Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR 105

Hiányzó létszám Hiányzó létszám Hiányzó létszám Hiányzó létszám Hiányzó létszám Hiányzó létszám Hiányzó létszám Hiányzó létszám Hiányzó létszám A táblázatok adataiból megállapítható, hogy a kerületben élő hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma alacsony, a hasonló településen végzett vizsgálatok adataihoz képest. Az alacsony aránynak ellentmondanak az intézmények tapasztalatai. Az alacsony statisztikai szám okát 2013-ban a tájékozatlanságban láttuk, ezért intézkedési tervet fogalmaztunk meg a tájékoztatásra, amit végre is hajtottunk. A hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet meghatározása azóta változott, melynek következtében még kevesebb a statisztikai adatként hátrányos helyzetűként kezelt gyermekek száma. Az óvodák és iskolák nyilvántartott adatainak vizsgálatánál ez eltérést mutat az intézmények egyéb irányú tapasztalatához, információihoz képest, ezért az esélyegyenlőség kapcsán fontos a további információgyűjtés a lehetséges érintettek számáról. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁ G Az óvoda telephelyeine k száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): A nyári óvodabezárás időtartama: () Óvodák össz. Cinkotai Huncutk a Ó. Gyerekk uckó Ó. Margarét a Ó. Mátyásf öldi Fecskef észek Ó. Napsugár Óvoda Sashalmi Manoda Ó. Szentmihál yi Játszókert Ó. Göllesz Int. 21 2 3 2 3 4 2 4 1 7 1 7 2 7 3 1 4 2 2725 224 364 252 644 420 224 585 12 98 8 13 9 23 15 8 21 1 6.00-18.00 és egy esetében 7.00-17.00 6.00-18.00 6.00-18.00 6.00-18.00 6.00-18.00 6.00-18.00 6.00-18.00 6.00-18.00 7.00-17.00 4 hét 4 hét 4 hét 4 hét 4 hét 4 hét 4 hét 4 hét nincs Személyi feltételek Fő Fő Fő Fő Fő Fő Fő Fő Fő Óvodapedagó gusok száma Ebből diplomás 201 0 17 0 26 1 19 0 47 0 31 0 17 0 44 0 0 0 194 0 16 0 26 1 18 0 45 0 29 0 17 0 43 0 0 0 106

óvodapedagó gusok száma Gyógypedagó gusok 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 2 0 létszáma Dajka/gondoz ónő 133 0 8 0 17 0 8 1 30 0 20,5 0 12 0 32 0 1 0 Forrás: intézményi adatok 4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma 6333 Más településről bejáró általános iskolások létszáma 566 Más településre eljáró általános iskolások létszáma Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma 167 Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma 25 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok n.a. 2013: 4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Hiányzó Fő létszám Nem szaktanítást végző tanító 135 0 Szaktanítást végző tanítók száma 98 0 Szaktanítást végző tanárok száma 291 3 Gyógypedagógusok létszáma 7,5 0,5 Gyermekvédelmi felelős 11 1,5 Iskolaorvos 8 0 2015: Iskolapszichológus 6,5 0 Kisegítő személyzet 160 4,5 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Az iskolákban a gyógypedagógiai oktatás létszámhiánya nagymértékben javulást mutat az elmúlt 2 évben. Az adatok nem tartalmazzák a Göllesz Intézményt, specialitása miatt. A Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény rövid bemutatása szükséges ahhoz, hogy egyértelmű legyen, miért térnek el a számszaki adatai a többi iskoláétól: 107

Szabadföld úti tagintézmény: A tagintézményben a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján bekerülő tanulásban akadályozott, tanulási zavart mutató gyermekeket, tanulókat fejlesztik 10 évfolyamon kislétszámú osztályokban, befogadó, biztonságos környezetben. A pedagógiai tevékenység középpontjában a differenciált, korrektív, terápiás fejlesztés áll, mindenki a számára szükséges egyéni fejlesztést kapja meg. Sikerélmények megteremtésével erősítik az akaraterőt, fejlesztik a tanuláshoz, munkavégzéshez szükséges belső motivációt. Cél, hogy tanítványok harmonikus személyiségű, adott közösségbe beilleszkedni képes felnőttekké váljanak, akik képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő munkaterületen hasznos embernek érzik magukat. A szülőkkel bizalomra épülő kapcsolatot igyekeznek kialakítani. Törekszenek a nevelési elvek közelítésére, a közös elvárások kialakítására. A 9-10. előkészítő szakiskolai évfolyamokon kiemelten foglalkoznak a pályaorientációval. A szakmai alapozás keretében a tanulók szövés, kerti munka, háztartási ismeretek, gépírás foglalkozásokon vesznek részt. A gyógypedagógusok munkáját az alsó és felső tagozaton gyógypedagógiai asszisztensek segítik. A tanórákat fejlesztő foglalkozások és szakkörök egészítik ki. Érsekújvári utcai tagintézmény: A tagintézmény óvodai, általános iskolai, és a 9-10. évfolyamon működő előkészítő szakiskolai csoportjaiba az illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján kerülhetnek be az értelmileg akadályozott, illetve halmozottan sérült gyermekek. A nevelő-oktató munka során a szakemberek a fejlődésbeli és individuális sajátosságok figyelembevételével speciális, sérülés-specifikus módszerekkel és eszközökkel törekednek a gyermekek készségeinek, képességeinek lehető legeredményesebb fejlesztésére. A kognitív képességek, mint beavatkozási terület mellett kiemelt hangsúlyt kap a kommunikációs és szociális készségek fejlesztése, valamint az egyéni szükségletekhez igazodó mozgásfejlesztés is. Pedagógiai tevékenységünkben a közismereti tantárgyak oktatása mellett nagy figyelmet fordítanak a mindennapi életben használható, praktikus ismeretek, készségek elsajátíttatására, amelyek a későbbi munkatevékenységek alapjaiul is szolgálhatnak. Kiemelten fontosnak tartják a gyermekek családjaival való partneri kapcsolat kialakítását, fenntartását, valamint a szakemberek közötti együttműködést, amely a nevelő-oktató munkánk sikeréhez elengedhetetlenül szükséges. Korai fejlesztésben azok a 0-5 éves korú, az átlagostól eltérő fejlődésmenetet mutató gyermekek vehetnek részt, akik még nem részesülnek intézményes ellátásban. (A korai fejlesztés rendszere a köznevelési törvény értelmében átalakul) A gyermekek az illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján kerülnek felvételre. A fejlesztés célja a fejlődési elmaradás, sérülés korai életszakaszban történő felismerését követően a sérült kisgyermeket nevelő családok segítése, a gyermek sérült vagy lassabban kialakuló készségeinek fejlesztése, a jobb életminőség és a szociális kapcsolatok támogatása, a kis- és nagyközösségbe való beilleszkedés, az integrált nevelés lehetőségeinek megteremtése. Szent Imre utcai tagintézmény: Beszédjavító általános iskolai oktatás folyik 1-4. évfolyamig logopédiai osztályokban, iskolaotthonos keretek között. Ebbe a tagintézménybe csak a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakvéleménye alapján veszik fel a tanulókat. A tanulók oktatásának pedagógiai szakaszai az alsó tagozaton egy tanévvel elnyújtott első osztállyal (0.) kiegészítve öt év alatt is teljesíthető. Módszereik megválasztásakor figyelembe veszik a tervszerű fejlesztések során az életkor, a lelki sajátosságok és a beszéd-, olvasás- és írászavar fajtáját és súlyosságát. Intenzív- logopédiai szakellátást, speciális, differenciált tanórai, sokoldalú kiscsoportos - fejlesztéseket biztosítanak a tanulók egyéni szükségletének megfelelően. Céljuk, - hogy a fejlesztési lehetőségeket maximálisan kihasználva komplex logopédiai módszerek alkalmazásával - az általános iskolában való eredményes tanulásra alkalmassá tegyék tanulóikat. A 108

beszédhibák javításán, a beszédmegértés és beszédészlelés fejlesztésen kívül a nyelvi, kommunikációs zavarok korrekciójára, a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia megelőzésére és redukációjára, valamint változatos mozgásfejlesztésre is nagy gondot fordítanak. Eredményes felzárkózásuk után tanulóik megfelelően beilleszkednek a körzetes általános iskolákba. Előkészítő, kislétszámú, első osztályra felkészítő tanulócsoportot szerveznek a fenntartó engedélye alapján, szükség szerint, olyan hét éves korú gyermekek számára, akiknek még legalább egy év képességfejlesztés szükséges ahhoz, hogy elérjék az iskolaérettséget. Az előkészítő osztály után a gyermekek a szakértői bizottság véleménye alapján vagy normál, vagy kislétszámú, vagy gyógypedagógiai első osztályban folytathatják tanulmányaikat. A kislétszámú osztályokban való felzárkóztatás a legmegfelelőbb módon, közel húsz éves tapasztalat alapján, egész napos, játékban való folyamatos tapasztalatokra épülő tevékenységeken keresztül valósul meg. Egyéni képességeket figyelembe vevő differenciált foglalkozásokon kerül sor a személyiségfejlesztés mellett a mozgásfejlesztésre, a térbeli, a síkbeli, az időbeli tájékozódás biztos elsajátítására, az emlékezet, a figyelem fejlesztésére, a szókincs bővítésére. A köznevelés 2013-tól kettévált. Az óvodai nevelésen kívül minden más köznevelési feladat állami. Így tehát az iskolákban biztosítandó egyéb szolgáltatásokra más nincs ráhatása az önkormányzatnak, de a tapasztalat az, hogy a KLIK biztosítja a jogszabályban előírt személyi feltételeket, az önkormányzati intézményekkel együttműködik. Az óvodák kapcsán 2013. szeptember 1-jétől megváltozik a személyi követelmény-rendszer. Új munkakörök jöttek létre, a köznevelési törvény előírásaiból fakadóan. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs 4.4.6. számú táblázat - Óvodai körzethatár Óvodai körzetenkénti létszám és hh/hhh gyermekek megoszlása A körzetbe felvehető (ott élő) összes gyermekek száma A körzetbe felvehető (ott élő) összes hh gyermekek száma A körzetbe felvehető (ott élő) összes hhh gyermekek száma A körzet óvodáiba járó gyermekek összlétszáma A körzetbe járó hh gyermekek létszáma A körzetbe járó hh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%) A körzetbe járó hhh gyermekek létszáma A körzetbe járó hhh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%) Körzet 1 - Cinkotai Huncutka Ó. Körzet 2 - Gyerekkuckó Ó. Körzet 3 - Margaréta Ó. Körzet 4 - Mátyásföldi Fecskefészek Ó. n.a. n.a. n.a. 191 1 1% 0 0% n.a. n.a. n.a. 340 2 1% 0 0% n.a. n.a. n.a. 252 0 0% 0 0% n.a. n.a. n.a. 201 0 0% 0 0% 109

Körzet 5 - Mátyásföldi Fecskefészek Ó. (Pipitér) Körzet 6 - Napsugár Ó. n.a. n.a. n.a. 391 0 0% 0 0% n.a. n.a. n.a. 178 1 1% 0 0% Körzet 7 - Napsugár Ó. n.a. n.a. n.a. 201 0 0% 0 0% (Vadvirág) Körzet 8 - Sashalmi n.a. n.a. n.a. 172 0 0% 0 0% Manoda Ó. Körzet 9 - Szentmihályi n.a. n.a. n.a. 268 11 4% 0 0% Játszókert Ó. Körzet 10 - Szentmihályi Játszókert Ó n.a. n.a. n.a. 242 10 4% 0 0% (Varázskorona) Körzet nélküli - Göllesz Intézmény - n.a. n.a. n.a. 12 0 0% 0 0% óvoda Forrás: Önkormányzati adatok 4.4.10. számú táblázat Iskolai körzethatár Körzetek száma a településen: 11 körzet a körzet iskoláiba járó tanulók száma a körzetbe járó HH tanulók száma a körzetbe járó HH tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%) a körzetbe járó HHH tanulók száma a körzetbe járó HHH tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%) A körzetbe járó HH tanulók létszáma a település HH tanulóinak össz létszámához viszonyítva A körzetbe járó HH tanulók létszáma a település HHH tanulóinak össz létszámához viszonyítva Körzet 1. - Arany János Ált. I. 444 5 1,13% 0 0,00% 3,68% 0,00% Körzet 2 - Batthyányi I. Ált. I. 463 38 8,21% 0 0,00% 27,94% 0,00% Körzet 3 - Centenáriumi Ált I. 250 30 12,00% 3 1,20% 22,06% 42,86% Körzet 4 - Herman O. Ált I. 463 1 0,22% 0 0,00% 0,74% 0,00% Körzet 5 - Jókai M. Ált I. 487 1 0,21% 0 0,00% 0,74% 0,00% Körzet 6 - Kölcsey F. Ált. I 167 15 8,98% 2 1,20% 11,03% 28,57% Körzet 7 - Lemhényi D. Ált. I. 329 24 7,29% 0 0,00% 17,65% 0,00% Körzet 8 - Móra F. Ált. I. 223 na. n.a. na. n.a. n.a. n.a. Körzet 9 - Sashalmi Tanoda Ált. I. 282 20 7,09% 2 0,71% 14,71% 28,57% Körzet 10 - Szent- 454 14 3,08% 0 0,00% 10,29% 0,00% 110

Arany J. Ált. Isk.. Batthyányi I. Ált. Isk. Centenáriumi Ált. Isk. és Szaki. Herman O. Ált. Isk. Jókai M. Ált Isk. Kölcsey F. Ált. Isk. Lemhényi D. Ált. Isk. Móra F. Ált. Isk. Sashalmi Tanoda Ált. Isk. Szent-Györgyi Albert Ált. Isk. Táncsics M. Ált. Isk. és G. Szerb A. Göllesz V. Int. Györgyi A. Ált. I. Körzet 11 - Táncsics M. Ált I. 503 23 4,57% 0 0,00% 16,91% 0,00% és Gimn. Körzet nélkül: Szerb A. Gimn. (az ált. isk.-ai 128 3 2,34% 0 0,00% 2,21% 0,00% évfolyamokat figyelembe véve) Körzet nélkül: Göllesz Int. - ált. 115 35 30,43% 0 0,00% 25,74% 0,00% iskolája Iskolák összesen: 3151 136 4,32% 7 0,22% 4,32% 0,22% Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A körzetbe járó gyermekek /tanulók közül a hátrányos helyzetű gyermekek aránya közepes méretű szórást mutat, mely a kerület sokszínűségéből ered. A különbségek csökkentése nem lehetséges körzethatár módosítással, mert ez az egy-egy körzetben élő gyermekek és családjaik számára túlzott terhet róla (utazási idő aránytalan meghosszabbodása). A hátrányos helyzetű gyermekek arányában kiemelkedő a Göllesz Intézmény, ami gyógypedagógiai oktatást biztosít. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezők száma /aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % 2008/2009 34 97 58 100 36 100 43 100 51 100 34 100 44 100 57 100 41 100 56 100 64 100 10 100 2009/2010 57 98 53 100 n.a. 38 100 51 100 44 100 26 100 50 100 34 100 20 95 67 100 63 100 4 80 2010/2011 46 100 45 100 48 100 68 100 49 100 27 100 45 100 46 100 34 100 48 100 64 100 5 100 2011/2012 40 100 47 100 49 100 34 100 52 100 30 100 46 100 44 100 45 100 57 100 63 100 4 40 2013/2014 28 100 45 100 17 n.a. 85 50 100 48 100 36 100 14 100 36 100 54 100 38 100 42 100 65 100 n.a. Forrás: Önkormányzati és KIK A 8. évfolyamot nem befejezők aránya igen alacsony. Ettől eltérést mutat a Göllesz Viktor Intézmény iskolája, ahol azonban gyógypedagógiai oktatás folyik 111

országos kompetenciamérés eredménye országos átlag középmagyarországi átlag budapesti átlag kerületi átlag Arany J- Ált. Isk. Batthyanyi I. Ált. Isk. Centenáriumi Ált. Isk. Herman O. Ált. Isk. Jókai Mór Ált Isk. Köcsey F. Ált. Isk. Lemhényi D. Ált. Isk. Móra F. Ált-. Isk. Sashalmi Tanoda Ált. Isk. Szent-Györgyi A. Ált. Isk. Táncsics M. Ált. Isk. és Gimn. Szerb A. Gimn. 4.4.14. számú táblázat Kompetenciamérési adatok 112 2010 Szövegértés 6. évfolyam 1483 1499 1554 1555 1537 1499 1526 1682 1545 1569 1485 1495 1660 1491 1553 8. évfolyam 1583 1596 1642 1650 1642 1620 1644 1773 1632 1656 1560 1583 1703 1508 1627 1774 10. évfolyam 1620 1638 1651 1734 1497 1619 1827 Matematika 6. évfolyam 1498 1510 1557 1555 1603 1513 1532 1758 1502 1495 1459 1483 1647 1548 1502 8. évfolyam 1622 1633 1682 1677 1687 1600 1638 1938 1633 1633 1605 1585 1745 1563 1564 1828 10. évfolyam 1613 1628 1642 1727 1436 1567 1853 2011 Szövegértés 6. évfolyam 1465 1478 1534 1538 1463 1562 1499 1607 1555 1558 1405 1460 1655 1502 1508 8. évfolyam 1577 1587 1654 1659 1656 1616 1609 1718 1650 1630 1557 1620 1743 1563 1644 1795 10. évfolyam 1617 1631 1661 1761 1529 1723 1816 Matematika 6. évfolyam 1486 1495 1550 1544 1469 1526 1527 1656 1545 1546 1498 1446 1674 1523 1515 8. évfolyam 1601 1605 1664 1665 1621 1588 1620 1731 1640 1707 1622 1571 1736 1601 1645 1862 10. évfolyam 1635 1648 1671 1779 1505 1712 1843 2012 Szövegértés 6. évfolyam 1472 1484 1546 1581 1580 1564 1566 1614 1532 1578 1514 1577 1635 1618 1570 8. évfolyam 1567 1584 1649 1664 1676 1606 1631 1747 1621 1608 1552 1621 1713 1562 1669 1829 10. évfolyam 1603 1619 1646 1734 1495 1650 1801 Matematika 6. évfolyam 1489 1501 1558 1598 1690 1557 1536 1653 1532 1605 1550 1601 1633 1641 1582 8. évfolyam 1612 1623 1686 1707 1898 1669 1659 1875 1643 1647 1556 1589 1773 1569 1665 1834 10. évfolyam 1632 1644 1675 1783 1528 1642 1869 2013 Szövegértés

6. évfolyam 1497 1512 1577 1591 1714 1543 1515 1667 1549 1563 1568 1538 1695 1494 1579 8. évfolyam 1555 1564 1628 1635 1620 1708 1569 1647 1621 1592 1570 1553 1714 1567 1721 1730 10. évfolyam 1620 1636 1664 1662 1684 1828 Matematika 6. évfolyam 1489 1499 1557 1566 1728 1492 1495 1715 1504 1546 1464 1485 1669 1495 1585 8. évfolyam 1620 1629 1696 1697 1721 1697 1581 1733 1681 1629 1489 1605 1624 1607 1820 10. évfolyam 1640 1651 1684 1698 1670 1896 2014 Szövegértés 6. évfolyam 1481 1489 1547 1563 1485 1520 n.a. 1627 1545 1588 1564 1529 1624 1538 1640 8. évfolyam 1557 1562 1624 1630 1590 1619 n.a. 1684 1607 1570 1630 1616 1659 1538 1765 1782 10. évfolyam 1597 1618 1640 1651 1635 1846 Matematika 6. évfolyam 1491 1494 1543 1558 1497 1509 n.a. 1686 1562 1574 1548 1463 1571 1545 1607 8. évfolyam 1617 1615 1679 1702 1652 1655 n.a. 1746 1632 1651 1704 1663 1777 1603 1864 10. évfolyam 1631 1652 1672 1676 1647 1911 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 113

Amennyiben az országos kompetencia-mérések iskolai eredményeiben bármelyik iskolában alulteljesítés tapasztalható az országos átlaghoz képest, akkor beavatkozás (az érintett intézmények komplex fejlesztését szolgáló programok) tervezése szükséges. (Az alul maradó adatokat vastagított számokkal jelöltük.) Látható a 4.4.14-es táblázatból, hogy ez egy-egy évfolyamon, egy-egy iskolában van jelen, és ott sem drasztikus az elmaradás. Kiemelkedő teljesítményű a Sashalmi Tanoda és a Szerb Antal Gimnázium. Legrosszabb eredményeket a Lemhényi Iskola hozza. 4.4.16. számú táblázat Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában tanév Évfolyamismétlők aránya (%) Magántanulók aránya (%) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszámon belül HHH-tanulók körében összlétszámon belül HHH-tanulók körében összlétszámon belül HHH-tanulók körében 2008/2009 19,59 0,2 7,77 0,2 2,4 0 2009/2010 9 0 7,86 0 1,7 0 2010/2011 13,36 0 8,85 50 0,2 0 2011/2012 5,33 0,21 8,43 50,2 4,3 0 2012/2013 10,1 0 8,51 50 2,3 0 2013/2014 8,81 1 6,85 0 2,37 0,6 2014/2015 6,21 0 6,55 0 3,84 0,2 Iskolánként 4.4.16. számú táblázat Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában tanév Évfolyamismétlők aránya (%) Magántanulók aránya (%) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszámon belül HHH-tanulók körében összlétszámon belül HHH-tanulók körében összlétszámon belül HHH-tanulók körében Arany János Általános Iskola 2008/2009 0 0,3 2009/2010 0,8 0,5 2010/2011 0,6 0 2011/2012 0,5 0 2012/2013 0,3 0,3 114

2013/2014 0 0 0,002 0 0,002 0 2014/2015 0,002 0 0,002 0 0,004 0,2 Batthyány Ilona Általános Iskola 2008/2009 0,002 0,0004 0,002 0 0 0 2009/2010 0 0,002 0 0 0 2010/2011 0,002 0,004 0 0 0 2011/2012 0,014 0,006 0,006 0 0 0 2012/2013 0,003 0,007 0 0 0 2013/2014 0,002 0,012 0 0 2014/2015 0,002 0,012 0 0 Centenáriumi Általános Iskola 2008/2009 8 10 2009/2010 15 9 10 2010/2011 3 7 3 2011/2012 12 8 3 2012/2013 3 0 6,74 0 2013/2014 2014/2015 1 0 0,01 0 0,0015 0 Herman Ottó Általános Iskola 2008/2009 1 0 0 0 2009/2010 0 0 0 0 2010/2011 0 0 0 0 2011/2012 1 0 0 0 2012/2013 1 0 2 0 2013/2014 1 1 2 2 0 0 2014/2015 n.a. n.a. 3 0 0 0 Jókai Mór Általános Iskola 2008/2009 0,007 0 0,005 0 0 0 2009/2010 0,01 0 0 0 0 0 2010/2011 0,023 0 0 0 0 0 2011/2012 0,012 0 0 0 0 0 2012/2013 0,009 0 0 0 0 0 2013/2014 0,004 0 0 0 0,002 0 115

2014/2015 n.a. 0 0 0 n.a. 0 Kölcsey Ferenc Általános Iskola 2008/2009 0,2 0 0,2 0 0 0 2009/2010 0,5 0 1,1 0 0 0 2010/2011 0,9 0 0,7 50 0 0 2011/2012 0,2 0 0,5 50 0 0 2012/2013 0,6 0 0,5 50 0,2 0 2013/2014 0,7 0 0,9 0 0 0 2014/2015 0,7 0 0,7 0 0 0 Lemhényi Dezső Általános Iskola 2008/2009 9 0 2 0 2 0 2009/2010 5 0 1 0 1 0 2010/2011 4 0 1 0 0 0 2011/2012 1 0 1 0 0 0 2012/2013 4 0 0 0 0 0 2013/2014 1,0% 0 0,0% 0 0% 0 2014/2015 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Móra Ferenc Általános Iskola 2008/2009 0,5% 2,0% 0% 2009/2010 0,5% 2,0% 0% 2010/2011 1,0% 2,0% 0% 2011/2012 0,0% 1,5% 0% 2012/2013 0 0 1 n.a. 0 0 2013/2014 0 0 0 0 0 0 2014/2015 0,0% 0 0,0% 0 0% 0 Sashalmi Tanoda Általános Iskola 2008/2009 0 0 0 2009/2010 0 0 0 2010/2011 0 0 0 2011/2012 0 0 0 2012/2013 0 0,3 0,3 2013/2014 0 0 0,9 0 0 0 2014/2015 116

Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 2008/2009 3 0 7 0 0 0 2009/2010 3 1 5 0 0 0 2010/2011 8 0 7 0 0 0 2011/2012 1 0 5 0 0 0 2012/2013 2,11 0 1,05 0 0 0 2013/2014 1,73% 0% 0% 0 0 0,6 2014/2015 0,44 0 0,88 0 0 0 Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium 2008/2009 3,50% 0% 1% 0 0 0 2009/2010 0,40% 0% 0,60% 0 0 0 2010/2011 1,30% 0% 1,90% 0 0 0 2011/2012 0,20% 0% 2% 0 2 0 2012/2013 0 0 1,6 0 0 0 2013/2014 0,79% 0% 2% 0 0 0 2014/2015 0,70% 0% 2% 0 0 0 Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium 2008/2009 3,50% 0% 1% 0 0 0 2009/2010 0,40% 0% 0,60% 0 0 0 2010/2011 1,30% 0% 1,90% 0 0 0 2011/2012 0,20% 0% 2% 0 2 0 2012/2013 1,88% 0 0,75% 0 1,5 0 2013/2014 3,38% 0 1% 0 0,37% 0 2014/2015 3,67% 0 0,35% 0 1,83 0 Szerb Antal Gimnázium 2008/2009 0,1 0 0,4 0 0,4 0 2009/2010 0,3 0 0,9 0 0,3 0 2010/2011 0 0 0 0 0,2 0 2011/2012 0 0 0 0 0,3 0 2012/2013 0,20% 0 1,00% 0 0,3 0 2013/2014 0,20% 0 0% 0 2,00% 0 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 117

A 4.4.16. táblázat olyan csoportokat vesz számba, akik feltehetően problémákkal küzdenek, speciális figyelmet igényelnek. Az adatok szerint mindez nem számottevő méretű, tehát mondhatjuk, hogy a jelenleg működő keretek között a problémák kezelhetők. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 4.4.17. számú táblázat Hátránykompenzáló programok tanév tehetsé ggondoz ó program HH/ HHH tanulók létszám a nyári tábor HH tanulók létszáma Alapfok ú művész etoktatá s HH/ HHH tanulók létszáma 2008/2009 n.a. n.a. 641 40 964 n.a. 2009/2010 n.a. n.a. 513 37 957 n.a. 2010/2011 n.a. n.a. 573 40 981 n.a. 2011/2012 n.a. n.a. 479 20 973 n.a. 2012/2013 n.a. n.a. 540 11 77 n.a. 2013/2014 150 0,01 621 8 76 n.a. 2014/2015 200 0,01 --- --- n.a. n.a. Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A 4.4. 17. táblázat mutatja az iskolák által szervezett nyári táborok résztvevőit. Az egyik iskolában az alapítvány szervezésében valósul meg a táborszervezés. Önkormányzat minden nyáron szervez napközis tábort, átlagosan 200 körüli részvevővel. A táborban kedvező feltételekkel vehetnek részt az általános iskolás korúak, mivel 2014-ig csak az étkezés díját kellett kifizetni, ami megegyezik az iskolában szokásos étkezési térítési díja (2013-ban 3-szori étkezés esetén 454 Ft.), amiben érvényesíthető a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, továbbá a költséget csökkenti, amikor az önkormányzatnak van lehetősége pályázatot benyújtani,, a nyári gyermekétkeztetésen keresztül juttatott támogatás. A napközis tábor színes programokkal teli, szórakoztató kikapcsolódást biztosít, ahol a tábor területén megszervezett, vagy a területen kívüli programok egyaránt ingyenesek. 2015-től a tábor programjaiért egy kedvezményes térítési díjat kell fizetni (2015-ben étkezéssel heti 8 000.- Ft). A programok sokszínűek, a korábbiaknál magasabb színvonalúak, csakúgy, mint a biztosított étkezés. Szintén önkormányzati intézmény, a Napraforgó Szolgálat Szünidei napraforgós Napokat és Gázló Kirándulást szervez, szünidei programként. Alapfokú művészetoktatást elsősorban a Rácz Aladár Zeneiskola, Táncművészeti Képző- és Iparművészeti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény biztosít. E mellett a Corvin Művelődési Ház Erzsébetligeti Színházban számos művészeti programon lehet részt venni. (pl: Liget Táncakadémia). 118

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A szülőknek a nyári iskolaszünet időszakában nehézséget okoz gyermekeik felügyeletének, illetve hasznos szünidei programok szervezésének megoldása. Nem biztonságos és túlzott internet használat a gyermekek körében A támogatást igénylők számának csökkenése miatt, csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. Kevés a nyilvántartott hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, ami az intézmények egyéb információi alapján elmarad a reális adattól. Adatok hiányában nem tudható, de valószínűsíthető, hogy a családon belüli és kapcsolati erőszak olyan mértékben jelen van, mint más, hasonló jellemzőkkel bíró településen. Motiváltság, vagy megfelelő információ hiányában az érettségi előtt álló, 50 órás közösségi szolgálatra kötelezettek sok esetben nem olyan tevékenységet végeznek, mely közelebb hozná a társadalmi problémákat, más életkori csoportokat. A gyermekek egészsége szempontjából fontos a mindennapi meleg étel, a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, mely nem minden gyermek számára biztosított. A gyermekétkezetés által nyújtott színvonal nem találkozik a szülők igényeivel. fejlesztési lehetőségek Nyári napközis tábor fenntartása, hasznos szünidei programok szervezése a tábor keretében. A Napraforgó Szolgálat szünidei programjainak fenntartása Tudatosítani az internet veszélyeit, alternatív szabadidős programokat szervezni a gyermekek részére. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének lehetőségéről, és a kedvezménnyel járó előnyökről a szülők tájékoztatása. Valamennyi érintett szülő megfelelő információval való ellátása a hátránykompenzáló kedvezményekről és igénybevételük módjáról. Figyelemfelhívás arra vonatkozóan, hogy az erőszakos viselkedés nem elfogadott, és érintettség esetén van hová fordulni segítségért. 1. Az iskolák rendszeres tájékoztatása kerületi lehetőségekről 2. Az érintett korosztály számára olyan kiadvány összeállítása, mely megmutatja a területileg közeli (könnyen elérhető) olyan lehetőségeket, melyekkel a közösségi szolgálat tényleges célját valósítja meg. 3. Olyan kapcsolatok keresése, ahol a diákok a megszokottól eltérő módon teljesíthetik a szolgálatot, ezzel segítséget nyújtva egy-egy az esélyegyenlőség szempontjából kiemelt célcsoportnak. 1. A közétkeztetés korszerűbbé, jobbá tétele. 2. Minden nap friss gyümölcs és zöldség biztosítása folyamatosan. 119

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. -a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is. Az önkormányzat felismerve azt a tényt, hogy mekkora ereje van az esélyegyenlőség megteremtésében, illetve családok működőképességében a nők munkavállalásának, lépéseket tesz ennek érdekében. Ezt mutatja az a kezdeményezése, amelyben a Polgármesteri Hivatalban dolgozók iskoláskorú gyermekei számára 2012 óta két hetes ingyenes napközis tábort biztosít, ahol a szülőknek csak az étkeztetést kell biztosítania. Az Önkormányzat 2009-ben a Nagycsaládosok Országos Egyesületétől elnyerte a Családbarát Önkormányzat címet, és 2011-ben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium pályázatában családbarát munkahellyé nyilvánította. Később a családbarát auditon szintén sikeresen szerepeltünk, 2014-ben különdíjban részesült a Hivatal a családbarát munkahely pályázaton. 2015-ben két intézmény is családbarát munkahely címet kapott: a Corvin Művelődési Ház és a Kerületgazda Szolgáltató Szervezet. Ez azért is fontos, mert az önkormányzat által fenntartott és működtetett intézményekben a foglalkoztatottak 85%-a nő. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A munkavállalóknak nemétől függetlenül joga van ahhoz, hogy egyenlő értékű munkáért egyenlő bért kapjon. A két nemet az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett egyenlő bánásmód is 120

megilleti. Az egyenlő bánásmód elve garantálja a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes életet. Szükséges a női esélyegyenlőség érdekében nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése, családbarát munkahelyek létrehozása a család és a munkahely összeegyeztetésének biztosítása érdekében, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, a 0-3 éves korosztály napközbeni felügyeletének biztosításával (bölcsőde, családi napközi). A szociális biztonsági rendszerek megfelelő kialakítása (betegség, rokkantság, időskor, üzemi baleset vagy foglalkoztatási betegség esetén, munkanélküliség elleni védelem), szülői szabadság biztosítása, a terhes nők, a gyermekágyas és szoptatós anyák munkahelyi biztonságának javítása. Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelkedően hátrányos helyzetben vannak: a 45 év feletti nők (a változó képzettségi követelmények miatt), a pályakezdők (szakmai tapasztalt hiánya miatt), a GYES-en lévők, illetve kisgyermekes anyukák (a munkából való kiesés miatt). E csoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők 2008 23643 25914 n.a. n.a. 414 381 2009 23462 25696 n.a. n.a. 738 695 2010 23302 25505 n.a. n.a. 849 791 2011 23119 25164 15774 13050 821 745 2012 22811 24867 n.a. n.a. 711 735 2013 23040 25245 n.a. n.a. 564 553 2014 22925 25116 n.a. n.a. 541 537 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 121

A foglalkoztatottsági adatok csak a népszámlálás kapcsán lelhetők fel. Egyéb felmérések nem hoznak használható eredményt, mivel nem a teljes, 72 ezer fős lakónépességet érintik. A táblázat kitöltése így hiába jogszabályi kötelezettség, visszamenőleges adatokkal nem fogunk rendelkezni, a jövőre nézve pedig nem áll módjában az önkormányzatnak a teljes lakosságra kiterjedő felmérést végeznie. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban 5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban év Foglalkoztatást segítő programok száma Képzési programok száma résztvevők száma résztvevő nők száma 2008 n.a. n.a. n.a. n.a. 2009 n.a. n.a. 15 5 2010 n.a. n.a. 25 13 2011 n.a. n.a. 16 7 2012 n.a. n.a. 42 22 2013 n.a. n.a. n.a. n.a. 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés A fenti adatok a Foglalkoztatási Osztály adatbázisából származnak. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A Foglalkoztatási Osztálytól kapott adatokból csupán annyi szűrhető le, hogy a regisztrált munkanélküli nők száma egy nagyobb emelkedést követően (2009) stagnált, majd folyamatosan kis mértékben csökkent. 122

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges körülmény a bölcsődei-óvodai férőhelyek száma. Családbarát megoldási lehetőségnek bizonyulna, ha otthon végezhető munkát vagy részmunkaidős munkahelyet találna a többgyermekes, kisgyermekes anyuka. Így pénzkereseti lehetőséghez jut, mégis maradna idő a családjára, a gyerekekre. A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. E célok megvalósulását példamutatásával tudja segíteni, hiszen szükséges az a tudatformálás és szemléletváltás, amely ezen a területen is biztosítja az esélyegyenlőséget. A gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. A bérkülönbségek kerületi szinten nem kerülnek felszínre. Arról sem tudunk, hogy a helyi vállalkozások milyen arányban foglalkoztatnak női vagy férfi munkaerőt. Ennek későbbi vizsgálatánál nem hagyhatjuk figyelem nélkül a tipikusan nők vagy férfiak által végezhető munkatípusokat. Azonban jelenleg a 5.1.3. számú Hátrányos megkülönböztetés című táblázat kitöltése nem lehetséges adatok hiányában, csak később, a HEP felülvizsgálatakor. Az önkormányzat hatásköre, lehetősége e témában addig terjed, hogy felhívja az érintettek (nők, munkaadók) figyelmét a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, az egyenlő bánásmód fontosságára. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés, mely egyrészt elméletileg kedvezőbb a GYED extra bevezetésével, másrészt nagyobb férőhelyhiányt eredményez a kötelező óvodáztatás. E ponton belül szükséges a hozzáférés feltételeinek vizsgálata. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint óvodában, iskolában. Célja napközbeni ellátás, felügyelet, gondozás, nevelés biztosítása. Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. A XVI. kerületben egyesített bölcsőde keretében 5 bölcsőde 360 férőhelyet biztosít. Nem önkormányzati bölcsőde nem ismert a településen. 123

Családi napközi A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A kerületben első ízben létrejött családi napközi hiánypótló szolgáltatásként jött létre, klasszikus módon: fogyatékkal élő gyermekek szülei fogtak össze, és tartották fenn közös erővel a szolgáltatást gyermekeik számára. Ez a CSANA már nem működik, hosszú távon nem bizonyult fenntarthatónak. A CSANÁ-k száma 2009-ben kezdett emelkedni, mára egy kisebb csökkenés után 17 működési engedéllyel rendelkező szolgáltató van a kerületben. Családi gyermekfelügyelet A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában. A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek. Működő szolgáltatásról a XVI. kerületben nem tudunk. Házi gyermekfelügyelet A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. A szolgáltatás ebben a formában nem érhető el a kerületben. Alternatív napközbeni ellátás Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, - a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, - a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel. A kerületben működési engedéllyel két játszóház rendelkezik. A XVI. kerületi Önkormányzat intézménye, a Kerületgazda Szolgáltató Szervezet nyaranta napközis tábort működtet, melyről fentebb már részletesen beszámoltunk. Két olyan játszóház rendelkezik működési engedéllyel, ahová ugyanazok a gyerekek napközbeni ellátásként rendszeresen járnak. Óvoda Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (Nkntv. 8. ) 9 Hét óvoda húsz ellátási helyen biztosítja a gyermekek nevelését. A nem önkormányzati fenntartók körében a Polgármesteri Hivatal információi szerint további 3 szolgáltatók tervezik óvodák nyitását. 2015. szeptember 1-jétől az óvodakötelezettség 5 éves korról 3 éves korra módosul, mely növeli a kapacitásproblémákat. 9 Az Nkntv. 2014. szeptemberétől 3 éves kortól teszi kötelezővé az óvodai részvételt. 124

Általános iskola Az Nkntv. értelmében 2013. szeptember 1-étől az általános iskolában 16 óráig kell megszervezni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A törvény 4. -ának 4. pontjában rögzíti továbbá az egész napos iskola fogalmát, mely olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg. A KLIK XVI. tankerülete 10 általános iskolát, egy általános iskola és gimnáziumot, és egy hat osztályos gimnáziumot tart fenn, valamint egy általános iskola, előkészítő szakiskola és egységes gyógypedagógiai módszertani intézményt. 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások év 3 év alatti gyermekek száma a településen működő bölcsödék száma bölcsődei férőhelyek száma önkormányzati egyéb működő családi napközik száma férőhelyek száma családi napközikben férőhelyek összesen 2008 2857 4 220 0 1 7 227 2009 2861 4 220 0 8 56 276 2010 2768 4 220 0 17 119 339 2011 2753 5 280 0 21 187 467 2012 2684 5 360 0 25 175 535 2013 2648 5 360 0 17 119 479 2014 2675 5 360 0 17 119 479 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A munkavégzés, illetve az elhelyezkedés szempontjából nemcsak annak van jelentősége, hogy a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz biztosított-e a hozzáférés, illetve milyen intézmények állnak rendelkezésre e célra, hanem az is fontos, hogy az intézmények nyitvatartási ideje összhangban van-e a szülők munkaidejével. Bár hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, különböző szülői fórumokon elsősorban az óvodák vonatkozásában gyakran elhangzik az az igény, hogy az óvoda nyitva tartása oly módon legyen megoldva, hogy az adott esetben délután 16-17 óráig dolgozó szülők is meg tudják oldani gyermekük hazavitelét az óvodából. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A család- és nővédelmi gondozást az Eütv. 41. -a rögzíti, ennek értelmében biztosítani szükséges a gyermekvállalás körülményeinek elősegítését a tanácsadás és gondozás eszközeivel, a családtervezéssel összefüggő ismeretek átadását és a nők egészségvédelmét szolgáló intézkedéseket. Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz történő hozzáférésről ld. a 3.6. pontot. Kerületükben, 2012-ben 2013-ban 2014-ben Gondozott várandós anyák száma: 1003 fő 981 fő 997 fő Fokozott gondozást igénylők száma: 448 fő 421 fő 403 fő Egészségügyi okok miatt fokozott gondozást igénykők száma: 406 fő 339 fő 354 fő Szociális okok miatt fokozott gondozást igénylők száma: 31 fő 48 fő 23 fő Eü. és szociális okok miatt fokozott gondozást igénylők: 11 fő 25 fő 26 fő 125

Otthonszülés 2 esetben fordult elő, ebből 1 volt tervezett otthonszülés. A várandósokat, a védőnő otthonukban, és a védőnői tanácsadóba. várandós tanácsadás keretében gondozza. 2012-ben várandós tanácsadáson a megjelenések száma 2574, 2013-ban 2499, 2014- ben 2642 volt, a védőnői várandós látogatások száma 2372, 2174 és 2014-ben 2426 volt, ebből a 1022, 930 és 1088 fokozott gondozást igénylő kismamáknál történt. A várandósok gondozása során nagy figyelmet fordítanak a várandósság alatti változásokra való készítésre, az újszülött fogadására, a harmonikus párkapcsolat kialakítására. Otthoni látogatásaik tapasztalata során a várandós rossz, szociális és lakáskörülményire való tekintettel, 3 alkalommal 2013-ban 38, 2014-ben pedig 58 alkalommal, jelzésre került sor a kerületi Gyermekjóléti Központ felé. A védőnői szolgálat több esetben próbált a Napraforgó Gyermekjóléti Központ családgondozóival közösen a rossz szociális körülmények között élők körülményein javítani. Fiatalkorú korú várandósok gondozására is sor került az elmúlt évben. Többször előfordult, hogy a várandós egyedül a család, támogató háttere nélkül vállalta a terhességét, a gyermeke fogadását. Ilyenkor a kismama klub foglalkozásain aktívan vettek részt a várandósok. Gyakran a munkanélküliség, és a nehéz anyagi és lakáskörülmények miatt válik szükségessé a védőnői fokozott gondozás. Több várandós esetében fordult elő hogy, a várandósság és a szülés körüli hangulatzavarok felismerése után a háziorvos és pszichológus segítségére volt szükség. A kerületben a gyermekjóléti szolgálat a családsegítő, a vöröskereszt, és a nagycsaládosok egyesületének munkatársaival kapcsolatunk jó. A kerület iskoláiban dolgozó iskolavédőnők nagy hangsúlyt fektetnek egészségnevelő munkájukban a fogamzás gátlásra, a nem kívánt terhességek megelőzésére. Több iskolában sikeres csecsemőgondozási tanfolyamot tartottak, A területi védőnők által szervezett évente 2 alkalommal megrendezésre kerülő kismama klub előadásain, előtérbe kerül a szülői szerepre való felkészítés. Rendezvényeink iránt nagy az érdeklődés. Kerületünkben 3 védőnői tanácsadóban folyik babamasszázs tanfolyam, melyen térítésmentesen vehetnek részt az érdeklődő családok Ezzel is elősegítve a korai kötődést, az anya gyermek harmonikus kapcsolat kialakulását. Az országosan megrendezésre került Születés hetén a kerületi védőnők is aktívan részt vettek, mely nálunk a Corvin Művelődési házban került megrendezésre. A kerületben a jobb szociális körülmények között élő családok, gyakran a számukra feleslegessé vált babaruhákat felajánlották, és ezek közvetítésében segédkeztünk a rászoruló családok felé. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként 2008 31 2857 92 2009 31 2861 92 2010 31 2768 89 2011 31 2753 89 2012 31 2684 87 2013 31 2648 85 2014 31 2675 86 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 126

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A családon belüli erőszakról nincs önálló tényállás, a párkapcsolati erőszakra jelenleg a Büntető törvénykönyv különböző tényállásai vonatkoznak, ld. testi sértés, zaklatás, távoltartás. A nők elleni erőszak különböző formáira, vagy ugyanezeknek nem a párkapcsolaton belül megnyilvánuló formáira (pl. szexuális jellegű visszaélések) is a Büntető törvénykönyv releváns paragrafusai vonatkoznak. Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. Ebben a kérdésben a kerületi rendőrkapitányság sem rendelkezik legyűjtött felhasználható adatokkal. A bíróság ebben az ügyben született döntéseiről sincs tudomása az önkormányzatnak, ennek beszerzését az is nehezíti, hogy az eseteket különböző bíróságokon tárgyalják. A rendőrségi tapasztalatok alapján a bejelentések száma drasztikusan csökkent, jelenleg 3-4 alkalommal/év kerül sor kényszerintézkedésre. Nagy a látencia ebben az ügykörben. Az 5.4. számú - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak című táblázat a családi viszályokhoz rendőri riasztások számát, a tényleges feljelentések számát, valamint a bírósági ítéletek számát hivatott mutatni. E táblázatot fentiek miatt nem tudjuk kitölteni. A zaklatás, szexuális vagy családon belüli erőszak miatt történt rendőrségi feljelentések száma biztosan alulmarad a tényleges esetek számától. Pozitív eredményeket lehet elérni, ha a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak figyelmét felhívjuk az erőszak elleni küzdelem fontosságára, a témával kapcsolatos feladataikra, kötelezettségeikre. Indokolt a gyerekek és a nők számára felvilágosító, figyelemfelhívó programok tartása, preventív, és a problémát felszínre juttató céllal. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A XVI. kerületi önkormányzat nem tart fenn saját intézményt, mely menedékként szolgálhat a krízishelyzetbe került nő és gyermekei számára. A probléma kezelésére ellátási szerződést a Support Humán Segítő és Szolgáltató Alapítvánnyal. Az általa működtetett családok átmeneti otthona, egyszerre maximum két család általi igénybe vételére. 2012-ben összesen három család került elhelyezésre a Support Humán Segítő és Szolgáltató Alapítvány által működtetett Családok Átmeneti Otthonában. A három családból kettő Kerepesen kapott helyet, míg a harmadik család Erdőkertesre került. Két alkalommal a Központ kezdeményezte az elhelyezést, míg a harmadik esetben a szülők kértek segítséget. Az otthonból egy család albérletbe költözött, egy család a saját otthonába költözött vissza, míg egy család lakást vásárolt. A bekerülési okok között családon belüli fizikai, illetve fizikai és mentális bántalmazás, továbbá anyagi és lakhatási probléma volt. A bekerült gyerekek közül senki sem volt védelembe véve. 2013-ban összesen két család került elhelyezésre a Support Humán Segítő és Szolgáltató Alapítvány által működtetett Családok átmeneti Otthonába, Kerepesen. Mindkét alkalommal a Gyermekjóléti Központ kezdeményezte az elhelyezést. Az otthonból egy család saját, vásárolt lakásába költözött, egy család bent lakását pedig meghosszabbították. A bekerülési okok között családon belüli fizikai, illetve fizikai és mentális bántalmazás, továbbá anyagi és lakhatási probléma állt. 127

2014-ben szintén két család került be az Átmeneti Otthonba, Kerepesre. A Napraforgó Gyermekjóléti Központ kezdeményezte elhelyezésüket. Az otthonból egy család Németországba költözött, egy család bent lakását meghosszabbították. A bekerülési okok között családon belüli fizikai, illetve fizikai és mentális bántalmazás, továbbá anyagi és lakhatási probléma állt. A bekerült gyermekek közül senki nem volt védelembe véve. A Support Alapítvány által működtetett Családok Átmenti Otthonában ellátott gyermekek megoszlása az alábbi táblázatban látható: gyermek gyermek kora Gyermekek alapellátás védelembe szakellátás neme (év) száma vétel fiú 0-2 3-5 6-13 3 3 0 0 14-17 1 1 0 0 összesen: 4 4 0 0 lány 0-2 1 1 0 3-5 6-13 1 1 0 0 14-17 összesen 2 2 mindösszesen: 6 6 0 0 A Support Alapítvány által működtetett Családok Átmeneti Otthonát igénybevevő gyermekek és családok száma Társulási megállapodást kötöttünk az Újpest IV. kerületi Önkormányzattal, melynek keretében 2012-ben 7 gyermeket kellett elhelyeznünk a IV. kerületi Aranyhíd Gyermekek Átmeneti Otthonában, összesen 212 napra. Ez, - mind a gyermekek, mind az otthonban töltött napok számát illetően- emelkedést mutat az előző évhez képest. 2013-ban 12 gyermek összesen 498 napra, 2014- ben pedig 8 gyermek került elhelyezésre 367 napra. 128

2000 1500 1527 1000 500 0 483 534 498 314 367 212 69 97 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Aranyhíd Gyermekek Átmeneti Otthonában töltött napok száma Aranyhíd Gyermekek Átmeneti Otthonában elhelyezett gyermekek száma 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások önkormányzati Nem anyaotthon a önkormányzati önkormányzati település 50 km-es (egyházi, év anyaotthon a körzetében alapítványi) településen (Budapesten, illetve a anyaotthon a kerülethez közeli településen kistelepüléseken) Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében (Budapesten, illetve a kerülethez közeli kistelepüléseken) 2008 0 0 0 n.a. 2009 0 0 0 n.a. 2010 0 0 0 n.a. 2011 0 0 0 n.a. 2012 0 0 0 18 2013 0 0 0 n.a. 2014 0 0 0 n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés Az önkormányzat az igényekhez mérten biztosítja az átmeneti ellátási formákat. Amikor tartósan kapacitáshiány mutatkozik, erre igyekszünk reagálni. Emellett a szolgáltatók is rugalmasan nyújtják a szolgáltatást, üres férőhely esetén alkalmazkodnak az igényekhez. 129