SZAKMAI PROGRAMJA 2014.
Tartalomjegyzék Bevezetés, az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői... 3 1. A szolgáltatás célja, feladatai... 4 2. A bölcsőde kapcsolatai... 4 3. A bölcsődei nevelő-gondozó munkát meghatározó szakmai, törvényi háttér... 4 4. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása... 6 4.1. A bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei... 6 4.2. A bölcsődei gondozás feladatai... 8 4.3. A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetei... 10 4.4. A bölcsődei élet megszervezésének elvei... 13 4.5. Napirend... 15 4.6.A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, gondozása, fejlesztése... 17 5. A fejlesztés leggyakoribb jellemzői bölcsődéskor végén... 17 6. A gyermekcsoportok szervezése, a feladatellátás módja... 18 7. A bölcsődei nevelés-gondozás személyi feltételei... 18 8. A bölcsődei nevelés-gondozás tárgyi feltételei... 18 9. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái... 19 10. A biztosított szolgáltatások rendszeressége... 19 11. Az igénybevevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok... 19 12. Az ellátás igénybevételének módja... 20 13. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja... 20 14. A bölcsődében vezetendő dokumentumok... 20 Legitimációs záradék... 25 2
Az intézmény neve: Kippkopp Óvoda és Bölcsőde Címe: 8174 Balatonkenese, Balatoni út.63. E-mail cím: kippkoppovi@invitel.hu Telefonszám: 88/574-802, 88/574-803 Intézményvezető: Somogyi Éva Intézményvezető helyettes: Galambos Lászlóné Bölcsőde szakmai vezető: Füstös Edit Fenntartó: Balatonkenese- Küngös Intézményfenntartó Társulás Bevezetés, az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői 2004-ben merült fel településünkön a bölcsődei ellátás megszervezésének igénye, majd az év őszén a Kippkopp Óvoda épületében egy bölcsődei csoport /12 férőhellyel/ megkezdte működését. Fenntartónk Balatonkenese- Küngös Intézményfenntartó Társulás. A bölcsőde a balatonkenesei, illetve küngösi lakóhellyel rendelkező gyermekek számára tud ellátást biztosítani az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról vonatkozó rendelkezései szerint. Balatonkenesén a Tátorján bölcsődében is igénybe vehető bölcsődei gondozásnevelés, így településünkön adott a bölcsődei ellátás megválasztásának tényleges lehetősége a szülők/gongviselők igényei és a szabad férőhelyek tekintetében. Célunk a szülői és fenntartói igényekhez igazodó, jó színvonalú napközbeni ellátás biztosítása a bölcsődére vonatkozó szakmai, módszertani előírások és jogszabályi környezetben foglaltak figyelembevételével. Az ellátáshoz a megfelelő személyi, tárgyi feltételekkel, épületadottsággal rendelkezünk. Rendelkezünk továbbá azzal a feltétellel, hogy egy épületben, egy ellátási helyen neveljük a ránk bízott 1,5-7 éves korú gyermekeket, így a bölcsődei nevelés-gondozás, majd az óvodai nevelés egymásra épülve szolgálja a gyermekek, családok szükségleteit. A gyermekeknek az átmenet egyik intézményből a másikban zavartalanul, közvetlenül biztosított. Bölcsődénk a székhelyóvoda épületében található, az óvodával egy szakmai irányítás alá tartozó többcélú intézmény. 3
1. A szolgáltatás célja, feladatai: A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része. Bölcsődénk a családban nevelkedő 18-48 hónapos gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte a bölcsődei gondozási- nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre a 4. életévének betöltését követő aug. 31-ig gondozható a bölcsődében. Bölcsödébe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani gyermekük napközbeni gondozását. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, szegény, esetleg veszélyeztetett gyermekek esetében a hátrányok csökkentésének enyhítésére törekszünk, szükség esetén más intézményekkel, hatóságokkal való együttműködés lehetőségeit keresve a gyermek fejlődése érdekében. A bölcsőde végezheti a sérült gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú gondozását is a gyermek 6 éves koráig. A bölcsőde látogatása és a családlátogatás alkalmával, a szülővel való közös beszoktatás, a napi találkozások során a szülők megismerik a bölcsődei nevelés elveit és gyakorlatát, a kisgyermeknevelő pedig a szülő segítségével megismeri a gyermek egyéni szokásait. Ezek a tapasztalatok kölcsönösen segítik az együtt nevelés megvalósulását. 2. A bölcsőde kapcsolatai: A bölcsődei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Tevékenységét a vonatkozó gyermeki és szülői jogok és kötelességek figyelembevételével végzi. A bölcsőde egymás kompetencia határainak kölcsönös tiszteletben tartásával együttműködik mindazokkal, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyermekkel illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülnek (gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, óvoda, a korai fejlesztés szakemberei, gyermekvédelmi szakellátás, gyámhatóság). 3. A bölcsődei nevelő-gondozó munkát meghatározó szakmai, törvényi háttér: - Az általános emberi, etikai alapelvek - Az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata 4
- Az ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól c. dokumentumban rögzítettek - Európa Tanács Miniszterek Bizottsága Rec (2002) 8-as ajánlása a tagállamok számára a bölcsődei ellátásról - A pszichológiai és a pedagógiai kutatások eredményei - A bölcsődei gondozás-nevelés története alatt felhalmozódott értékek - A bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata - A 0-3 éves életszakasz meghatározó szerepének felismerése - Bölcsődei nevelés- gondozás országos alapprogramja - 2003 évi CXXV törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról - 1998. évi LXXXIV törvény a családok támogatásáról - 1997 évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 328/2011 (XII.29.) Kormány Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról - 226/2006.(XI.20.) Kormány Rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról -259/2002,(XII.18.) Kormány Rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről - 235/ 1997.(XII.17.) Kormány Rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondolkodást nyújtó szervek és személyek által kezelt adatokról -25/2009.(XI.13.) SZMM rendelet az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről -9/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és szociális szakvizsgáról -8/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről -18/1998.(VI.3.) NM rendelet a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről - 15/ 1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről - Balatonkenese - Küngös Intézményfenntartó Társulás bölcsődei ellátást szabályozó határozatai 5
4. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása: Az első három életév, a korai szocializáció időszaka a szakirodalmi, kutatáselméleti és a mindennapi tapasztalat alapján is azt mutatja, hogy a korai életévek szerepe a személyiség fejlődésének alakulásában döntő jelentőségű. Ebben az életkori periódusban a gyermek léte, életminősége a felnőttől függ. A bölcsődei nevelés-gondozás során elfogadó, mindig az egyes gyermekből kiinduló, szeretetteljes nevelést, gondozást, érzelmi biztonságot kell nyújtani. Olyan ellátást, amelynek középpontjában az egyes gyermek áll. 4. 1. A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei: 4.1.1. Családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében fontos tehát a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsőde életébe. 4.1.2.A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket - mint fejlődő személyiséget-a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítség igénye/ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A Bölcsődei nevelés gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiséget teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítségére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. 4.1.3.A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés és gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében a nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. 6
4.1.4.Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődés, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekbe, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A kisgyermek meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori-és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Fontos, hogy a bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől; ha sajátos nevelési igényű; ha viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhető. A kisgyermeknevelő elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek vallási, nemzetiségi/ętnikai, kulturális stb. hovatartozását, és lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását és fejlődésé, segíti a saját és más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. 4.1.5.A biztonság és stabilitás elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága ( saját kisgyermeknevelő-rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti az alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerésé, a szokások kialakulását. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is. 4.1.6.Az aktivitás, az önállósulás segítségének elve A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismer, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. 7
A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása véleményének figyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása a bölcsődei nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata. A kisgyermeknevelő az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást. 4.1.7.Az egységes nevelő hatások elve A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek-a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával-a gyermek elfogadásában; kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában; öntevékenységének biztosításában egyetértsenek; az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék; nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. 4.2.A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai: A bölcsődei nevelés-gondozás feladata a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátásának és esetlegeses kiegészítő szolgáltatásoknak biztosításával. Bölcsődénkben 1,5 éves kortól fogadjuk a gyermekeket. A hátrányos helyzetű gyermekek estében a hátrányok és következményeik enyhítésére törekvés. A sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációjának és rehabilitációjának segítése a gondozás, nevelés, az egyéni és a csoportos foglalkozások keretében gyógypedagógus irányítása alapján. - Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása: A harmonikus testi és lelki fejlődés szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a fejlődés támogatása; A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése; Egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvelő kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése (a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend-ezen belül: Étkezés, mosakodás, öltözködés., alvás. szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék, mozgás); Bölcsődénkben a gyermekek számára napi négyszeri étkezést biztosítunk; 8
Szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása. - Az érzelmi fejlődés és szocializáció segítése: Derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, illetve csökkentése, a gyermekek segítése az esetlegesen átélt nehézségeik feldolgozásában; A kisgyermeknevelő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése; Az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése; A bizalom és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályi elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése; Lehetőségteremtés a kisgyermeknevelővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére az én érvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a gyermek fejlődését; A kommunikatív képességek fejlődésének segítése a kommunikációs kedv felébresztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések megválaszolása); A szocializációs problémával küzdő, lassabban fejlődő, érzékszervi és/ vagy mozgássérült, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermekek nevelése-gondozása speciális többlettörődéssel. Szükség estén más szakemberek bevonásával. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése: - Az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör bővülésének segítése; - A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása; - A gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása; - Az önálló aktivitás ás a kreativitás támogatása; - Az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás segítése; - Ismeretnyújtás, a tájékozódásnak, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése; A gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes helyzetekbe. 9
4.3.A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetei: A nevelés-gondozás valamennyi helyzetének célja a gyermek testi-lelki harmóniájának elősegítése, melyhez hozzátartozik a személyi- és tárgyi környezettel való harmónia is, ezért a nevelés-gondozás valamennyi helyzetében lehetőséget kell biztosítani a kisgyermek számára ahhoz, hogy érdeklődésének, pillanatnyi pszichés szükségleteinek megfelelően ismerkedhessen személyi- és tárgyi környezetével úgy, hogy viselkedési mintát és segítséget kapjon optimális és sokoldalú fejlődéséhez és szocializációjához. A gondozás (testi szükségletek kielégítése) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. A bölcsődei élet legyen élvezetes, részvételre motiváló és kielégítő, jórészt tapasztalatszerzési lehetőségekre épülő tanulási élményeket, biztosító, társas közegben zajló, interakciót ösztönző. A gyermekek számára biztosítani kel, hogy koruknak és fejlettségüknek megfelelően vegyenek részt az egyes élethelyzetek, tevékenységek előkészítésében. Kiválasztásában, alakításában. Valamennyi tevékenység, élethelyzet alakításának módszertani alapja a gyermek pozitív önértékelésének erősítése és a különböző faji, kulturális, vallási, nyelvi, nemi valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek tiszteletének kialakítása. 4.3.1. Gondozás Bensőséges interakciós helyzet kisgyermeknevelő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A személyes és a szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködés kedvét), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a kisgyermeknevelőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokáskialakítást és az önállósodást. 10
4.3.2. Játék A gyerekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és elfogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődését. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését. 4.3.3. Mondóka, ének A bölcsődében sokrétű zenei élményátélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő kellemes ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség megteremtéséhez. A bölcsődei zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére. 4.3.4. Vers, mese A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi,,értelmi- (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, a mesélés, képeskönyv nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. A mese segíti az optimista 11
életfilozófia és az önálló véleményalkotás alakulását. A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban. 4.3.5. Alkotó tevékenységek Az öröm forrása maga a tevékenység-az érzelmek feldolgozása ás kifejezése, az önkifejezés, az alkotás nem az eredmény. A kisgyermeknevelő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, Az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segíti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatásos érvényesülését. 4.3.6. Egyéb tevékenységek Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, az egymástól és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, gyümölcsnap előkészítése stb.). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. A helyzetek lényeges tanulási lehetősége az egymásra épülő elemekből álló műveletsorhoz igazodással próbálkozás, az együttműködés és a feladatok megosztása. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránt igényességet, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát. 4.3.7. Mozgás Csecsemő-és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítani kell a gyermekek számára minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra 12
van lehetőség a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban. Csecsemőnek olyan játszóhelyet kell biztosítani, amely védett, de elegendő hely áll rendelkezésre, pl.: hempergő, elkerített szobasarok. A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron, teraszon több lehetőség adott, mint a szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek nagymozgásos játékok. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlása, finomítása ad lehetőséget. 4.3.8. Tanulás A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye. A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük, minden olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamat tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A tanulás a gyermek korábból és fejlettségéből adódó tevékenység, illetve tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, A felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, A kisgyermeknevelőgyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A kisgyermeknevelő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás során alkalmazott módszereiben figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés során. A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőttgyermek- gyermek interakciók. Figyelembe kell venni azoknak a gyermekeknek a nyelvi szükségleteit, akiknek más az anyanyelvük, mint a nemzeti nyelv. 4.4.A bölcsődei élet megszervezésének elvei: A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A családi és a bölcsődei nevelés-gondozás összhangja, a 13
szülők és a kisgyermeknevelők közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. A szülő ismeri a legjobban a gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a kisgyermeknevelőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A kisgyermeknevelő szaktudásával, tapasztalataival tudja segíteni a szülőt gyermeke nevelésében. A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; az alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei nevelés-gondozás kialakításában, és a családokat is segíti a gyermek nevelésében. A korrekt partneri együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos kommunikáció, az információ megosztása. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, egyéni kapcsolattartási formák: beszélgetés étkezéskor és hazamenetelkor, üzenő füzet, családlátogatás; csoportos kapcsolattartási formák: szülői értekezletek és szülőcsoportos beszélgetések, családi délutánok, hirdető tábla, nyílt napok, írásos tájékoztatók, szervezett programok stb. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, célszerű párhuzamosan minél többet alkalmazni közülük. A családlátogatás célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek és a szülőnek otthoni környezetben való megismerése, ezért lehetőség szerint az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt, valamint a gyermek ébrenléti idejében kerüljön sor. A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsőde életéről, jobban megismerje azokat a kisgyermeknevelőket, akikre gyermekét bízza. A családi élet az emberek intim szférájához tartozik, ezért a családlátogatás lehetőségének ajánlásakor az időpont megválasztásakor, a családlátogatás alatt és után a család kívánságait mindenek felett tiszteletben kell tartani. A szülőcsoportos beszélgetések tematikus beszélgetések a csoport kisgyermeknevelőinek vezetésével a csoportba járó gyermekek szüleit foglalkoztató nevelési témáról. A problémák megoldása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. Lehetőség van az egymástól hallott helyzetkezelési módok továbbgondolására, ezáltal a saját viselkedésrepertoár bővítésére. A kisgyermeknevelőktől kapott indirekt megerősítések jó arányba befolyásolják a szülők nevelési szokásait. A szervezett programok a családok igényeihez igazodó többlet-lehetőségek a családok segítése, a szülői kompetencia növelése és a család és a bölcsőde közötti kapcsolat erősítése érdekében. Több fajtájuk lehet, pl.: előadás; beszélgetés; 14
étel-, könyv-, játékbemutató szaktanácsadással és adott esetben vásárlási lehetőséggel egybekötve; vagy klub-jellegű családi programok ünnepekhez kapcsolódóan vagy alkalomtól függetlenül bizonyos, kiszámítható rendszerességgel (pl. adventi készülődés, kirándulás). Ezek a közös élmények, az emberi kapcsolatok és a tapasztalatok, a tájékozottság gyarapításával nagymértékben hozzájárulnak szülői kompetencia fejlődéséhez, a családi nevelésnek és a gyermek fejlődésének segítéséhez. Beszoktatás (adaptáció)- szülővel történő fokozatos beszoktatás: A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy az apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, mérsékli az adaptáció során mutatkozó stressz reakciók (pl. étkezési, alvási nehézségek, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, a szülőhöz való fokozott ragaszkodás, a viselkedésben, a szokásokban, az önállóság terén jelentkező esetleges változások stb.)súlyosságát, időbeni elhúzódását. Saját kisgyermeknevelő - rendszer A saját kisgyermeknevelő - rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része (5-6-7 gyermek) tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A nevelés-gondozás mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, fejlődési naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A saját kisgyermeknevelő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a kisgyermeknevelője (felmenőrendszer). Az úgynevezett ölelkezési időben-az az időszak, amikor mindkét kisgyermeknevelő a csoportban van- idejét elsősorban a saját gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A saját kisgyermeknevelő - rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a saját kisgyermeknevelő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. 4.5.Napirend: A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósulását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitást és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes 15
gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik megs egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. a bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját - kisgyermeknevelő-rendszer), a tárgyi feltétele, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. Idő Tevékenység/ tevékenységi lehetőség az őszi-téli-tavaszi időszakban 6:30- Folyamatos érkezés, szükség szerint mosdó használat, tisztázás-kézmosás Szabad játéktevékenység 8:30- Reggelizés 9:00- Szabad játéktevékenység/udvari játék 10:00- Tízórai 11:30- Készülődés az ebédhez szükség szerint mosdó használat, tisztázás-kézmosás 12:00- Ebéd 12:20- Alvás, pihenés 15:00- Ébredési sorrendben mosdó használat, tisztázás-kézmosás Uzsonna 15:30-16:30 Szabad játéktevékenység a szobában/udvaron folyamatos hazaadás Idő Tevékenység/ tevékenységi lehetőség a nyári időszakban 6:30- Folyamatos érkezés, szükség szerint mosdó használat, tisztázás-kézmosás Szabad játéktevékenység 8:30- Reggelizés 9:00- Szabad játéktevékenység/udvari játék 10:00- Tízórai 10:30- Szabad játéktevékenység a szobában 11:30- Készülődés az ebédhez 16
szükség szerint mosdó használat, tisztázás-kézmosás 12:00- Ebéd 12:20- Alvás, pihenés 15:00- Ébredési sorrendben mosdó használat, tisztázás-kézmosás Uzsonna 15:30-16:30 Szabad játéktevékenység a szobában/udvaron folyamatos hazaadás 4.6. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, gondozása, fejlesztése: Megfelelő személyi és tárgyi feltételek esetén bölcsődei felvételt nyerhetnek mindazon 1,5-6 éves korú gyerekek, akik veleszületett vagy szerzett károsodás következtében valamilyen fogyatékossággal élnek, vagy fejlődésükben, oly mértékben visszamaradottak, hogy emiatt több figyelmet, speciális bánásmódot igényelnek, és nem veszélyeztetik sem maguk, sem társaik testi épségét. Ha sajátos nevelési igényű gyermek felvételét vállalja a bölcsőde, az alábbi feltételeket teljesíteni kell, csak ilyen esetben igényelhető az állami költségvetésből a különleges gondozás keretében nyújtott ellátás emelt normatív támogatása. A felvétel rendje (sajátos nevelési igényű gyermek felvételének szabályai) >Szükséges a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (továbbiakban szakértői bizottság) javaslata. Amennyiben a szülő nem rendelkezik a szakértői bizottság javaslatával a bölcsődének a szülővel történő megbeszélés után kezdeményeznie kell a vizsgálatot. >A szülőkkel történő beszélgetés alkalmával a bölcsődében orvosi és gyógypedagógiai anamnézis felvétel készül. >A gyermek állapotának felmérését megfigyelés és az anamnézis alapján dokumentálni kell. 5. A fejlődés leggyakoribb jellemzői a bölcsődéskor végén: Nagyon sok területen önálló a gyermek, egyedül étkezik, öltözik, tisztálkodik, legfeljebb apró segítséget igényel. Már nem csak a szoros felnőtt- gyermekkapcsolatban érzi jól magát biztonságban, hanem szívesen játszik társaival is. Jól tájékozódik környezetében ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakult szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehézséget számára. Környezete iránt nyitott, érdeklődő, szívesen vesz részt új tevékenységekben. Gazdag szókincse van, elsősorban beszéd útján tart kapcsolatot felnőttel és gyerekekkel. A gyermekek többsége szobatiszta. 17
6. Gyermekcsoportok szervezése, a feladatellátás módja: A kisgyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségben az érzelmek dominálnak, ezért kiemelt jelentősége van a személyes kapcsolatok, érzelmi biztonság meglétének. Az első életévek élményei, tapasztalatai, történései akkor tudnak optimális módon beépülni a gyermek alakuló személyiségébe, ha érzelmi biztonság, stabil kapcsolatrendszer veszi körül. A saját kisgyermeknevelő, a kialakított környezet, tárgyi feltételek biztosításával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével neveli, gondozza a rábízott gyermekeket. 7.Bölcsődei nevelés gondozás személyi feltételei: A dolgozói létszámszükségletet meghatározza az, hogy: >Egy bölcsődei csoport gyermeklétszáma 12 fő A bölcsődei csoport személyi feltételei: >1 fő szakmai vezető, aki csecsemő és kisgyermeknevelő, gondozó >1 fő kisgyermekgondozó- nevelő, aki óvodapedagógus szakirányú felsőfokú végzettséggel is rendelkezik >1 fő technikai dolgozó Az intézmény vezetője szakvizsgázott óvodapedagógus, közoktatás vezető, kisgyermekgondozó-nevelő 8. A bölcsődei gondozás-nevelés tárgyi feltételei: OTÉK előírásait figyelembe kell venni és kötelezően alkalmazni, valamint az MSZ- 04 205/2-87 építésügyi ágazati szabványt kell irányadónak tekinteni. Intézményünk akadálymentesített, a bölcsőde helyiségeit a funkciónak és a vonatkozó előírásoknak megfelelően alakítottuk ki. A gyermekszoba mérete: 52 m2, a szükséges 3 m2/fő alapterület biztosított, burkolata mosható, fertőtleníthető, résmentes melegpadló. A gyermekek életkorához, testméreteihez, szükségleteihez illeszkedő bútorzat, eszköz és játékkészlet biztosított. A fürdőszoba kapcsolódik a gyermeköltözőhöz, melynek felszereltsége megfelel a jogszabályi előírásoknak. A gyermeköltözőben minden gyermek 18
részére ruha és cipőtároló rész biztosított, melynek a felülete mosható, fertőtleníthető. A játszókertben homokozók, valamint mobil udvari játékok találhatók. A játszóudvar telepített homokozója megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezik. - Játékkészletünk valamennyi darabja könnyen tisztítható, fertőtleníthető, korosztálynak megfelelő, a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó. Sokféle játékeszköz áll a gyermekek rendelkezésére. A játékeszközök a (24/1998. (IV.29.) IKIM-NM rendelet a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatairól és tanúsítványáról) alapján biztosítottak, megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. 9. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültségének biztosításának módja, formái: A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvények 92/d.. szabályozza a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzésére vonatkozó előírásait, melynek figyelembevételével alakítottuk ki a bölcsődei ellátásban dolgozók szakmai felkészültségének biztosítását. 10. A biztosított szolgáltatások rendszeressége: Balatonkenese- Küngös Intézményfenntartó Társulás munkanapokon, hétfőtől péntekig biztosítja a bölcsődei ellátást, reggel 6,30-tól délután 16,30-ig. Minden év április 21-én a Bölcsődék Napján nyitva tartás 7/2010. (II.19) SZMM utasítás illetve szülői igény szerint. Nyári takarítási szünet általában 3 hét, a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint. További zárvatatást a fenntartó engedélyével lehet tartani. 11. Az igénybevevők és a személyes szolgáltatást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok: A bölcsődei intézmény működésével kapcsolatos szabályokat a Kippkopp Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirendje, Szakmai Programja, Munkaterve és a dolgozók munkaköri leírásai tartalmazzák. Az intézmény különös gondot fordít a gyermekek jogainak védelmére. A Kippkopp Óvoda és Bölcsőde bölcsődei ellátásban résztvevő gyermekek számára érdekképviseleti fórum működik, tagjainak neve, elérhetősége az átadóban (gyermeköltöző) kifüggesztve olvasható. 19
A panaszjog gyakorolható a gyermekjogi képviselőnél is (neve, elérhetősége az intézményben kifüggesztve). 12. Az ellátás igénybevételének módja: A bölcsődei felvétel rendjét, lehetőségét a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997 évi XXXI. törvény határozza meg. A szülők által fizetett térítési díjra a 328/2011 (XII.29.) kormányrendelet gyermekétkeztetésre vonatkozó pontjai érvényesek. A térítési díj változásáról döntést a fenntartó hozhat, melyről a bölcsőde értesíti a szülőt. A térítési díjat az Szervezeti és Működési Szabályzatban, illetve Házirendben foglaltak szerint kell a szülőnek az intézmény részére megfizetni. Az ellátás igénylése a felvételi kérelemmel történik, majd az ellátás megkezdésének időpontjától egyező időponttal az intézmény vezetője megállapodást köt a szülővel. A Megállapodás az 1. számú mellékletben, a felvételi kérelem a 2. számú mellékletben található. 13. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja: A bölcsődei ellátásról a családok Balatonkenese Város honlapján kaphatnak tájékoztatást, az alábbi elérhetőségen: www.balatonkenese.hu A panaszjog gyakorlásának módja továbbá a gyermekjogi képviselő megkeresésével történhet. Neve, elérhetősége a bölcsődében kiírva olvasható. 14. A bölcsődében vezetendő dokumentumok: Az intézményvezető által vezetet dokumentumok: felvételi könyv /papír alapon/ bölcsődei dolgozók személyi anyaga bölcsődei dolgozók egészségügyi könyve intézményi költségvetés munkaköri leírások munkavédelmi napló 20
Az intézményvezető-helyettes által vezetett dokumentumok: bölcsődei dolgozók jelenléti íveinek ellenőrzése, összesítése bölcsődei dolgozók szabadságának nyilvántartása kis és nagyértékű eszközök nyilvántartása Az asszisztens által vezetett dokumentáció: NRSZH TEVADMIN napi jelentés étkezők nyilvántartása a 328/2011(XII.29.) Kormányrendelet 1 és 4.sz melléklete szerint A kisgyermeknevelők által vezetett dokumentációk: Csoportnapló, gyermek egészségügyi törzslap, családlátogatás tapasztalatai, beszoktatás dokumentumai, fejlődési napló, 9. számú adatlap. 328/2011(XII.29.) Kormányrendelet 2.sz melléklete A kisgyermeknevelők a gyermek fejlődésének nyomon követése céljából a szakma szabályai szerint- dokumentációkat vezetnek. A dokumentációk nem a gyermekek minősítését szolgálják, hanem a fejlődés nyomon követését. A dokumentumok vezetésének szempontjai: Tárgyilagosság, hitelesség, szakszerűség, validitás. Fontos a dokumentumok vezetésének folyamatos árnyaltsága. A dokumentumok vezetésével, tárolásával kapcsolatosan a gyermek személyiségéhez fűződő jogait, illetve az adatvédelemre vonatkozó előírásokat maradéktalanul be kell tartani. 21
1 számú melléklet: MEGÁLLAPODÁS gyermekek napközbeni ellátása/bölcsődei ellátás igénybevételéhez - mely létrejött a Kippkopp Óvoda és Bölcsőde vezetője Somogyi Éva intézményvezető és - törvényes képviselő/szülő a továbbiakban ellátást igénylőközött a mai napon gyermeke.. bölcsődei ellátásáról. - Az ellátott: Születési helye, ideje:... Anyja családi és utóneve:... Társadalombiztosítási azonosító jele:... A törvényes képviselő:... Születési neve:... Születési helye, ideje:... Anyja neve:... Lakóhelye:... Tartózkodási helye:... A bölcsődei ellátás kezdő időpontja 20.., tartama: óvodába történő átadásig. A gyermek bölcsődei törzskönyvi száma:... A bölcsőde vezetője az alábbiakat biztosítja az ellátást igénylő szülő gyermeke számára: - a bölcsődei ellátás alapelveire épülő szakszerű gondozást-nevelést - napi négyszeri étkezést, nyugodt alvást, pihenést, - a gyermek szabad levegőn tartózkodásának biztosítását - az önálló játéktevékenység támogatását, a gyermek fejlettségének megfelelő készségfejlesztést, - különleges bánásmódot igénylő gyermek esetében korai fejlesztést. Az ellátást igénylő tudomásul veszi, hogy az intézményben a napi térítési díj.. Ft, melyet az intézmény fenntartójamegváltoztathat melyről az ellátást igénylő szülő értesítést kap. A térítési díjat előre, a tárgyhónap 15-ig az intézmény által megjelölt napon kell az ellátást nyújtó bölcsődének megfizetni. Amennyiben a szülő a térítési díj fizetés kötelezettségének nem tesz eleget, a bölcsőde követelését elküldi a fenntartónak és az ellátást felfüggeszti. A bölcsődei ellátás megszűnik: - a szülő, egyéb törvényes képviselő bejelentése alapján, - ha a gyermek a jogszabályban meghatározott életkort betöltötte, - meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara miatt veszélyezteti a többi gyermek egészségét. (15/1998./IV.30./NM rendelet 43../3/bek.) A bölcsődevezető tájékoztatja továbbá a szülőt az alábbiakról: - az ellátás tartama és feltételei: a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését szervezzük meg azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő- piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (1997. évi XXXI. törvény 41. /1/ bek.) A gyermek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani: a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, c) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni (1997. évi XXXI. törvény 41. /2/bek.) A gyermek napközbeni ellátását biztosítani kell, ha azt a jegyző a védelembe vétel (Gyvt. 68. (3) a. pontja) során elrendeli. - az intézmény által vezetett gyermekekre vonatkozó dokumentáció: egészségügyi törzslap, fejlődési lap és napló, IX. számú adatlap - az érték- és vagyonmegőrzés módja: a gyermekek ruházatának jellel ellátott saját helye van, a bölcsődébe behozott játéktárgyakért, ékszerekért felelősséget a bölcsőde nem vállal - az intézmény házirendje: a tájékoztatás szerint Az ellátást igénylő a Házirendben foglaltakat megismerte, tudomásul vett, vállalta a betartását. A Házirend a szülőkre és hozzátartozókra egyaránt vonatkozik. A szülő nyilatkozik arról, hogy a felvételnél közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Vállalja, hogy a kérelemhez csatolja a felvételt igazoló dokumentumokat, valamint ha a közölt adatokban változás következik be, azt 15 napon belül az intézményvezetővel tudatja. Jelen Megállapodás a gyermek ellátásának megszüntetésével automatikusan hatályát veszti. A Megállapodást és a tájékoztatást a felek mint akaratukkal mindenben megegyezőt tudomásul vették és aláírták. Kelt: Balatonkenese,. 22
PH:......... ellátást igénylő/törvényes képviselő/szülő Somogyi Éva intézményvezető... Személyazonosító igazolvány száma 23
2. számú melléklet: KÉRELEM BÖLCSŐDEI FELVÉTELHEZ Személyi adatok: KIPPKOPP ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE A gyermek neve:... Születési helye, ideje:... Állampolgársága:... Lakóhelye:... Tartózkodási helye:... Anyja neve:... Anyja foglalkozása, munkahelye:...... Apa neve:... Apa foglalkozása, munkahelye:...... Törvényes képviselő neve:... Törvényes képviselő bejelentett lakóhelye:...... Milyen okból kéri a bölcsődei ellátást: (a megfelelő választ kérjük aláhúzni) - A szülők munkavégzése - A szülők betegsége - Egyedülálló személy neveli, és időszakonként nem képes a napközbeni ellátást biztosítani - A szülő szociális helyzete miatt nem tudja biztosítani a gyermek napközbeni ellátását (igazolást mellékelte) - Az anya GYES-en van, de mellette munkát vállal - Felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója - A családban 3 vagy több gyermeket nevelnek, és az adott gyermek után más ellátást (GYED, GYES) a család számára nem folyósítanak - Egyéb ok:...... A bölcsődei felvétel indokát megfelelő igazolásokkal (munkáltatói igazolás alátámasztani szíveskedjék. Mikortól kéri az elhelyezést?... Telefonszám:... Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.... Szülő aláírása Megjegyzés: Kérem, csatolja a háziorvos igazolását a gyermek egészségi állapotáról, illetve javaslatát. 24
Legitimációs záradék KIPPKOPP ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE A Kippkopp Óvoda és Bölcsőde szakmai programját az intézményvezető a fenntartó számára benyújtotta. Balatonkenese, 2014. május 23. Somogyi Éva Intézményvezető A Kippkopp Óvoda és Bölcsőde szakmai programját Balatonkenese - Küngös Intézményfenntartó Társulás elfogadta. Balatonkenese, 2014. augusztus 25. Tömör István Balatonkenese Város Polgármestere, Balatonkenese - Küngös Intézményfenntartó Társulás Elnöke 25