HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Elfogadta a Közgyűlés a 3/203. (IV..) Kgy. határozatával. Módosította az Elnökség a 23/203. (V. 9.) határozatával.

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...5 I.. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉPE...5 I.2. FŐBB CÉLKITŰZÉSEK... 5 I.3. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK CÉLJA... 5 I.4. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA SORÁN ALKALMAZOTT NYILVÁNOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK, RÉSZTVEVŐK...6 I.5. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA SORÁN ELFOGADOTT MÓDOSÍTÁSOK...7 II. HELYZETELEMZÉS...8 II.. A LEADER HELYI AKCIÓCSOPORT ÁLTAL LEFEDETT TERÜLET ISMERTETÉSE... 8 II... A térség általános jellemzői...8 II..2. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok... II..3. Demográfiai helyzet... 5 II..4. Gazdasági környezet...8 II..5. Társadalmi környezet... 20 II.2. A LEADER HELYI AKCIÓCSOPORT ÉS A HELYI PARTNERSÉG...2 II.3. A LEADER MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN ELÉRT EREDMÉNYEK...22 II.4. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK INDOKOLTSÁGA...22 II.5. SWOT (GYELV) ELEMZÉS... 24 III. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉPE...25 III.. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KAPCSOLÓDÁSA A TÉRSÉG SZÜKSÉGLETEIHEZ... 25 III.2. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FŐ CÉLKITŰZÉSEI...26. célkitűzés... 26 2. célkitűzés... 27 2

3. 4. 5. 6. célkitűzés... 27 célkitűzés... 28 célkitűzés... 28 célkitűzés... 29 III.3. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTÉZKEDÉSEI...30. intézkedés... 30 2. intézkedés... 3 3. intézkedés... 32 4. intézkedés... 34 5. intézkedés... 35 6. intézkedés... 36 7. intézkedés... 37 8. intézkedés... 39 9. intézkedés... 40 0. intézkedés... 4. intézkedés... 42 2. intézkedés... 43 3. intézkedés... 44 III.4. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁBAN MEGJELENŐ KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI SZEMPONTOK...45 III.4.. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában megjelenő környezeti szempontok...45 III.4.2. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában megjelenő gazdasági szempontok... 46 III.4.3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok...46 IV. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK...48 IV.. NYILVÁNOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK, PROJEKTÖTLET-GYŰJTÉS...48 IV.2. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA...49 V. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MELLÉKLETEI...5 V.. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA SORÁN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK...5 V.2. PÉNZÜGYI TÁBLÁZATOK, FORRÁSALLOKÁCIÓ...5 V.3. A NYILVÁNOSSÁGI INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK... 52 V.4. TÉRKÉPEK... 53 A LEADER Helyi Akciócsoporthoz tartozó települések közigazgatási területe... 53 A LEADER Helyi Akciócsoporthoz tartozó települések járási beosztása... 54 A LEADER Helyi Akciócsoport védett természeti területei...55 A LEADER Helyi Akciócsoport közlekedési hálózata...56 A LEADER Helyi Akciócsoport természeti környezete...57 A LEADER Helyi Akciócsoport domborzata...58 A LEADER Helyi Akciócsoport felszínborítottsága...59 3

A LEADER Helyi Akciócsoporthoz tartozó települések vízszennyezettsége... 60 V.5. STATISZTIKAI ADATOK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATAI...6 V.6. A TÉRSÉGRE VONATKOZÓ EGYÉB STRATÉGIÁK LISTÁJA...6 V.7. FENNTARTHATÓSÁGI ALAPELVEK... 62 VI. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSA...64 VI.. LEADER INTÉZKEDÉSI TERV... 64 4

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I.. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉPE A Helyi Akciócsoporthoz tartozó térség a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia céljainak maradéktalan megvalósítását követően az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége lesz, ahol elérjük a teljes foglalkoztatottságot. A térség történelméhez és természeti adottságához megfelelően az idegenforgalom egyik legjelentősebb célterülete. A térség a jövőben az ország olyan területe, amelyet gyorsan és biztonságosan érhetünk el úgy közúton, mint vasúton. I.2. FŐBB CÉLKITŰZÉSEK A teljes foglalkoztatottságot, azaz azt, hogy minden munkaképes ember munkahelyet, tisztességes, értékteremtő munkát és versenyképes fizetést kapjon, új vállalkozások megtelepedése, a korábbi vállalkozások megerősödése révén érjük el. Az idegenforgalom fellendülését a tokaji bor és a helyi termékek magyarországi és nemzetközi marketingének összehangolásával és megerősítésével, a fürdőhelyek fejlesztésével, a vízi és vadászturizmus fellendülését elősegítő fejlesztések megvalósításával, elegendő és minőségi követelményeknek maradéktalanul megfelelő szálláshelyek megvalósításának támogatásával, vonzó árak beállításával, összetett turisztikai csomagok elkészítésével, a legnagyobb partnerségben érjük el. A térség elérésének javítását közúton a 37 es főút legalább Szerencsig való négysávosításának előrehozásának, valamint a vasúti pálya gyorsabb közlekedést elősegítő fejlesztésének, valamint azokon a területeken, ahol hiányzik, a második vasúti sínpár (Mezőzombortól legalább Bodrogkeresztúrig), továbbá a vasúti vonalak villamosításának (Mezőzombortól Sátoraljaújhelyig) szorgalmazásával érjük el. I.3. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK CÉLJA A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indoka egyrészt a helyi, hazai és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett változások, másrészt a 5

LEADER eljárás átalakítása, valamint LEADER Terv szükség szerinti átdolgozása, aktualizálása annak érdekében, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia mellékletének tekintett, a támogatható intézkedéseket tartalmazó LEADER Intézkedési Terv összeállítható legyen. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának közvetett célja, hogy az említett változásokra a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia adekvát válaszokat tudjon megfogalmazni, ezáltal a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia az aktuális problémákra, szükségletekre tudjon megfelelő megoldási lehetőségeket biztosítani. A felülvizsgálat a változásokra való visszacsatolás lehetőségét biztosítja még a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósításának folyamatában. I.4. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA SORÁN ALKALMAZOTT NYILVÁNOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK, RÉSZTVEVŐK A Helyi Akciócsoport munkaszervezete a lehető legszélesebb kör megszólítása érdekében minden településen meghirdetett egy egy fórumot a polgármesterek közreműködésével. A polgármesterek feladata a részt vevők körének meghatározása volt azzal, hogy a Helyi Akciócsoport kérte, azon vegyenek részt az önkormányzati képviselők, a vállalkozások, a civil szervezetek és a polgármesterek által fontosnak tartott további helyi szereplők. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatát az alábbi fórumokkal, képzésekkel biztosította a Helyi Akciócsoport: 203. március 2. Felkészítő értekezlet, Vidékfejlesztési Minisztérium 203. március 20. Helyi Akciócsoportok képzése, Mezőkeresztes 203. március 25. Fórum, Alsódobsza 203. március 25. Fórum, Sóstófalva 203. március 25. Fórum, Újcsanálos 203. március 25. Fórum, Megyaszó 203. március 26. Fórum, Monok 203. március 26. Fórum, Bekecs 203. március 27. Fórum, Golop 203. március 27. Fórum, Rátka 203. március 28. Fórum, Tiszalúc 203. március 28. Fórum, Taktaharkány 203. március 28. Fórum, Taktaszada 203. április 2. Fórum, Tarcal 203. április 3. Fórum, Tokaj 203. április 3. Fórum, Bodrogkeresztúr 6

203. április 3. Fórum, Bodrogkisfalud 203. április 4. Fórum, Tállya 203. április 4. Fórum, Csobaj 203. április 4. Fórum, Tiszatardos 203. április 4. Fórum, Tiszaladány 203. április 4. Fórum, Mezőzombor 203. április 5. Fórum, Erdőbénye 203. április 5. Fórum, Szegilong 203. április 8. Fórum, Baskó 203. április 9. Fórum, Taktabáj 203. április 9. Fórum, Taktakenéz 203. április 9. Fórum, Prügy 203. április 0. Fórum, Mád I.5. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA SORÁN ELFOGADOTT MÓDOSÍTÁSOK A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia a térségből összegyűjtött ötletek alapján meghatározta a Helyi Akciócsoport előtt álló legfontosabb kihívásokat, mely részletesen, szertágazó kutatómunkára alapozva az új előírásoknak és forrásoknak megfelelően tartalmazza a szükséges módosításokat. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia a felülvizsgálathoz kiadott útmutatónak megfelelő rendszerben és követelmények megtartásával a LEADER Terv végrehajtásának eljárásrendjére, valamint a Helyi Bíráló Bizottság eljárásrendjére, továbbá az Iránytó Hatóság iránymutatásainak megfelelően készült el. 7

II. HELYZETELEMZÉS II.. A LEADER HELYI AKCIÓCSOPORT ÁLTAL LEFEDETT TERÜLET ISMERTETÉSE II... A térség általános jellemzői A Helyi Akciócsoportot alkotó térség Észak Magyarországon, Borsod Abaúj Zemplén megyében, három kistérséget az abaúj hegyközi, a szerencsi és a tokaji kistérséget érint. A Helyi Akciócsoport 30 településből áll: Alsódobsza, Baskó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Erdőbénye, Golop, Legyesbénye, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy, Rátka, Sima, Sóstófalva, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tarcal, Tiszaladány, Tiszalúc, Tiszatardos, Tokaj, Újcsanálos. A Helyi Akciócsoporton belül 29 település jogállása község, melyből Taktaharkány és Tiszalúc nagyközség, valamint település, Tokaj jogállása város. A térség településeinek közigazgatási területe összesen 752,55 km2, melyből Alsódobsza 0,68 km2, Baskó 29,63 km2, Bekecs 25,72 km2, Bodrogkeresztúr 29,88 km2, Bodrogkisfalud 4,67 km2, Csobaj 9,59 km2, Erdőbénye 45,79 km2, Golop 9,43 km2, Legyesbénye 20,3 km2, Mád 3,86 km2, Megyaszó 53,42 km2, Mezőzombor 38,78 km2, Monok 4,98 km2, Prügy 3,39 km2, Rátka,77 km2, Sima 4,88 km2, Sóstófalva 7,28 km2, Szegi 9,05 km2, Szegilong 6,94 km2, Taktabáj 6,82 km2, Taktaharkány 39,4 km2, 8

Taktakenéz Taktaszada Tállya Tarcal Tiszaladány Tiszalúc Tiszatardos Tokaj Újcsanálos 9,74 km2, 25,74 km2, 37,94 km2, 53,72 km2, 22,2 km2, 44,88 km2, 8,93 km2, 28,20 km2, 2,8 km2. A települések a 203. január én hatályba lépett járási közigazgatási rendszer szerint négy járáshoz tartoznak: a szerencsi járáshoz 3 település (Alsódobsza, Bekecs, Legyesbénye, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy, Rátka, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tiszalúc) 37473 lakossal, a tokaji járáshoz település (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos, Tokaj) 3293 lakossal, a gönci járáshoz 4 település (Baskó, Golop, Sima, Tállya) 2636 lakossal, a miskolci járáshoz 2 település (Sóstófalva, Újcsanálos) 29 lakossal. A települések Tiszalúc kivételével egy választókerülethez, a Borsod Abaúj Zemplén megyei. választókerülethez tartozik, országgyűlési képviselőjük Koncz Ferenc (Fidesz). Tiszalúc a tiszaújvárosi választókerülethez tartozik, országgyűlési képviselője dr. Mengyi Roland (Fidesz). A választókerületek átalakításával a 204. évi országgyűlési választáson a térség két választókerülethez fog tartozni, az 5., Sátoraljaújhely székhelyű választókerülethez 8 település (Baskó, Erdőbénye, Golop, Rátka, Sima, Szegi, Szegilong, Tállya) 5099 lakossal, a 6., Tiszaújváros székhelyű választókerülethez 22 település (Alsódobsza, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Legyesbénye, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy, Sóstófalva, Taktabáj, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tarcal, Tiszaladány, Tiszalúc, Tiszatardos, Tokaj, Újcsanálos) 40332 lakossal tartozik. A Helyi Akciócsoport területe három kistájra terjed ki: a síkvidéki Taktaközre, a dombvidéki Harangod vidékre, valamint Tokaj Hegyaljára. A terület döntően mezőgazdasági jellegű, az ipari vidék a térség központjára, Szerencsre jellemző, ahol a cukorgyár bezárása óta ez a sajátosság jelentősen csökkent. A térség egyes településein jellemző a bányászat is: Bekecs (kálitufa 998 tól), Mád (zeolit 967 től, egykor kaolin 935 992, kvarcit 920 940, limonit 920 970), Mezőzombor (zeolit 936 tól), 9

Monok (riolit 2005 től), Rátka (bentonit 937 től, kvarcit 947 től, zeolit 939 től, egykor kaolin 920 998), Tállya (andezit 927 től, egykor kovaföld 864 960), Tarcal (andezit 884 től). A Helyi Közösség 30 települése közül 5 (Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdőbénye, Golop, Legyesbénye, Mád, Mezőzombor, Monok, Rátka, Szegi, Szegilong, Tállya, Tarcal és Tokaj) Tokaj Hegyaljához tartozik, melyet mindösszesen 27 település alkot. Tokaj Hegyalja az ország első és mindmáig egyetlen történeti tája [a tokaj hegyaljai történelmi borvidék történeti tájjá nyilvánításáról szóló 5/202. (II. 7.) NEFMI rendelet alapján], 2002 óta kultúrtáj kategóriában a világörökség része. A területre a több száz éves hagyományokkal rendelkező szőlőművelés és borkészítés jellemző, mellyel a tokaji bor neve a világ minden asztalán kincs és előszeretettel fogyasztott ital. A mezőgazdasági jellegű településeken elsősorban a növénytermesztés a jellemző, amellyel nagyobb gazdasági társaságok mellett őstermelők foglalkoznak. A térségre általánosan jellemző a vállalkozások alacsony száma. A munkanélküliségi ráta az érintett települések többségén meghaladja az országos és a megyei átlagot, amelynek egyik oka a nagyobb városoktól való relatív nagy távolság. A bérszínvonal is az országos átlag alatti. Nagy gondot jelent a terület közúthálózatának minősége. A térségen áthaladó két főútvonal, a 37. és a 38. úton nagyon magas a forgalom és a nagyobb beruházások megvalósulásához elengedhetetlen lenne a 37. főút legalább Szerencsig tartó négysávosítása. A térséget két főút érinti, a 37. (Miskolc Sátoraljaújhely) és a 38. (37. főútból ágazik ki Bodrogkeresztúrnál Nyíregyháza). Az utakon magas a kamionforgalom, emiatt hamar tönkremennek, nagy a balesetveszély. A cél a 37. főút négysávosítása legalább Hernádkak és Szerencs között. A gyorsforgalmi és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 222/20. (VI. 29.) Korm. határozat a fejlesztést Mádig 2025 2027 közé irányozza elő. Ezzel egy időben épülne meg a Tokajt elkerülő új 39. út új Tisza híddal. Ezen fejlesztések mind fontosak, de az időpont távolsága miatt a térség leszakadása és elnéptelenedése nem fog lassulni. A térséget összekötő infrastrukturális eszközök a közutak, melyek minősége meglehetősen gyenge mind a harminc településen. Az utak elöregedettek, csak néhánynak történt meg a felújítása, így a településeken belüli és a települések közötti közúti közlekedés a kátyús, rögös, lyukacsos utakon valósul meg. A térséget érinti három vasútvonal is, a 80 jelű Budapest Miskolc Szerencs Sátoraljaújhely, a 00c jelű Szerencs Nyíregyháza és a 98 jelű Szerencs Hidasnémeti vasútvonal. A vonatközlekedés dinamikus menetrend szerint zajlik, megfelelőnek mondható. A közlekedés gyorsabbá tételére országos program valósul meg. Villamosításra szorul a 80 jelű vasútvonal Mezőzombor Sátoraljaújhely közötti része. A térségben 4 település érhető el közvetlenül vonattal, a többi település autóbusszal. Az autóbusz közlekedés színvonala kielégítő, azonban az autóbuszpark nagy része cserére szorul. A vasútállomások felújításra és közbiztonsági fejlesztésre szorulnak. 0

A települések a korábbi években igyekeztek pályázatok útján felújítani középületeiket (iskolákat, óvodákat, művelődési házakat, polgármesteri hivatalokat, orvosi rendelőket), azonban ezen a téren is szükséges további fejlesztésekre gondolni, hiszen nem sikerült valamennyi épület felújítása és egyszerre az eszközök korszerűsítése is. A még fel nem újított épületek felújítására, a már felújított épületek eszközfejlesztésre érdemes figyelmet fordítani. A térséget érinti a hajózás is, mely a turizmus szempontjából mint sétahajózás fontos a Bodrog mentén (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Tokaj). A településeken kikötők építése, felújítása az idegenforgalom szempontjából fontos lehet. II..2. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok A térség az Északi középhegység és az Alföld nagytájakhoz tartozik. A Harangod a Taktaközből kiemelkedve alapvetően löszös síkvidéki terület szántóföldi növénytermesztéssel. A Taktaköz alföldi kistáj, melyet korábban a Tisza kiöntései szabályozták, a terület jellemzően mezőgazdasági növénytermesztésre, állattenyésztésre alkalmas. A Tokaj Hegyaljához tartozó bodrogközi falvak területére a mezőgazdasági művelésű részek, valamint a rétek, legelők, ártéri erdők is jellemzőek. Tokaj Hegyalja a Zempléni hegység délkeleti peremén sajátos kultúrtáj képét mutatja hegyoldalakra visszatörekvő szőlőültetvényeivel. A Helyi Akciócsoport által lefedett terület jellemzően apró- és kisfalvas, település (Sima) törpefalu (00 lakos alatti), 6 település (Alsódobsza, Baskó, Sóstófalva, Tiszatardos,) aprófalu (00-500 lakos közötti), Szegi, 7 település (Bodrogkisfalud, Csobaj, Golop, Rátka, Tiszaladány, Újcsanálos) kisfalu (500-000 lakos közötti), Szegilong, Taktabáj, 7 település (Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Legyesbénye, Monok, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya) középfalu (000-2000 lakos közötti), 7 település (Bekecs, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Taktaharkány, Tarcal) nagyfalu (2000-5000 lakos közötti), Prügy, település (Tiszalúc) óriásfalu (5000 lakos feletti). A területhez mindössze egy város tartozik, Tokaj. A falvak között településszerkezeti szempontból halmazfalvak (Baskó, Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Mád, Megyaszó, Monok, Tállya, Tokaj város) szalagtelkes falvak (Alsódobsza, Bekecs, Bodrogkisfalud, Csobaj, Golop, Legyesbénye, Mezőzombor, Prügy, Rátka, Sóstófalva, Szegi,

Taktabáj, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tarcal, Tiszaladány, Tiszalúc, Tiszatardos, Újcsanálos) úti falvak (Sima, Szegilong). A térség népességmegtartó ereje kicsi, a települések elöregednek, a fiatalok elsősorban a munkalehetőségek hiánya miatt költöznek el, többen már az országot is elhagyva. Ez nemcsak a kisebb településekre, hanem a nagyobb községekre és Tokaj városra is jellemző, mivel a bor és az idegenforgalom még a tokajiakat sem tudja eltartani. A térség vízforrásokban és felszíni vízfolyásokban gazdag, a folyók és patakok vízhozama egyenetlen. A térségben a Tisza és Bodrog folyók alkalmasak a vízi turizmusra, vízparti üdülésre, a kisebb patakok, a Harangod patak (Megyaszó Taktaharkány, ahol a Taktába folyik), a Szerencs patak (Hejce Szerencs) és folytatása, a Takta övcsatorna (Szerencs Kesznyéten, ahol a Sajóba folyik) a horgász és halász turizmus fejlesztésére alkalmas. A térségben található holtágak nagy része alkalmas a vízi turizmusra, a horgászatra: A Tisza holtágai: Tiszalúci Holt Tisza (Tiszalúchoz tartozik, a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet része, 846 ban keletkezett, területe: 20 ha, térfogata 6 M m3, mélysége 3,5 m), mely horgászatra, halászatra és kirándulásra alkalmas, partján vízi tábor található. Taktabáji Holt Tisza (Báji Sarok, Prügyhöz és Taktabájhoz tartozik, 986 ban keletkezett, területe 30 ha, térfogata 4,8 M m3, mélysége 4 m), mely horgászatra, halászatra alkalmas. Csobaji Holt Tisza (Csobaji Kifli, Csobajhoz tartozik, 850 ben keletkezett, területe 6 ha, térfogata 240 e m3, mélysége 4 m), mely alkalmas horgászatra, halászatra. Tiszalök Csobaji Holt Tisza (Tiszalökhöz és Csobajhoz tartozik, 953 ban keletkezett, területe 45 ha, térfogata 2,4 M m3, mélysége 5,3 m), mely horgászatra, halászatra, üdülésre alkalmas. Tiszaladányi Holt Tisza (Tiszaladányhoz és Tokajhoz tartozik, a Tokaj Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet része, 850 ben keletkezett, területe 2 ha, térfogata 336 e m3, mélysége,6 m), mely halászatra, horgászatra, nádgazdálkodásra, vadászatra és kirándulásra alkalmas. A Takta holtágai: Taktaharkányi Holtág (Taktaharkányhoz és Taktaszadához tartozik, 965 ben keletkezett, területe 30 ha, térfogata 450 e m3, mélysége,5 m), mely horgászatra, halászatra, nádgazdálkodásra alkalmas. Kengyelháti tó (Taktaszadához tartozik, területe 0 ha, térfogata 50 e m3, mélysége 0,5 m), mely horgászatra, halászatra alkalmas. Kisszögi tó (Taktaszadához tartozik, területe 5 ha, térfogata 05 e m3, mélysége 0,7 m), mely halászatra, horgászatra alkalmas. Taktaföldvári holtág (Taktaszadához és Prügyhöz tartozik, 890 ben keletkezett, területe 8 ha, térfogata 80 e m3, mélysége m), mely halászatra, horgászatra alkalmas. 2

Pap tó (Prügyhöz tartozik, területe 3 ha, térfogata 65 e m3, mélysége 0,5 m), mely horgászatra, víziszárnyas tenyésztésre, halászatra, vadászatra alkalmas. Hódos tó (Tarcalhoz tartozik, a Tokaj Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet része, területe 36 ha, térfogata 360 e m3, mélysége m), mely halászatra és kirándulásra alkalmas. Tormás tó (Tarcalhoz tartozik, területe 25 ha, térfogata 50 e m3, mélysége 0,6 m), mely halászatra, horgászatra alkalmas. Kengyel tó (Tarcalhoz tartozik, területe 42 ha, térfogata 840 e m3, mélysége 2 m), mely halászatra, horgászatra alkalmas. A hegység patakjai kitűnő és még tiszta vízforrásai lehetnek a természetjáróknak, kerékpárral, lóval túrázóknak. A termálfürdőzés lehetőségét a hegység lábánál előtörő langyos és melegvíz források képezik, melyek gyógyhatásúnak is. Ilyen Erdőbénye fürdő, mint ahol a turizmus ezen ága jelenleg is működik. A térség országos jelentőségű védett területei: Bodrogszegi Várhegy Természetvédelmi Terület (Bodrogkisfalud), Erdőbényei Fás Legelő Természetvédelmi Terület (Erdőbénye), Mádi Kakashegy Természetvédelmi Terület (Mád), Kopasz hegy és Dorgó tető Természetvédelmi Terület (Tokaj), Megyaszói Tatárjános Tájvédelmi Terület (Megyaszó), Tállyai Patócs hegy Tájvédelmi Terület (Tállya), Tarcali Turzó dűlő Természetvédelmi Terület (Tarcal), Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet (Tiszalúc) Tokaj Bodrogzug Tájvédelmi Körzet (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Tarcal, Tiszaladány, Tokaj). A térségben található helyi jelentőségű védett területek: Golopi Kastélypark, megyaszói és monoki opálváltozatok, simai tölgyfa, taktabáji kastélypark tarcali Takta holtágak, tarcali ex lege védett láp, Kígyós halom (kunhalom, Legyesbénye), Test halom (kunhalom, Megyaszó), Homok halom (kunhalom, Bekecs), Ady Endre utca, Tarcali út, Bajcsy Zsilinszki út hársfasorok (Tokaj), Bethlen utca, Kossuth téri fehér vadgesztenyék (Tokaj), Ingvár (földvár, Monok), 3

Kerekdomb (földvár, Monok), Mekecsvár (földvár, Tállya), Óvár (földvár, Tállya). Állatvilága rendkívül gazdag, igazi hegyvidéki fauna. A Tisza valamikori mederjárása által hátrahagyott morotvák, tavak, nagy kiterjedésű láp és mocsárrétek, bokorfüzesek és a folyókat kísérő galériaerdők jellemzik e tájat úgy, ahogy a Takta holtágai, amelyek a horgász turizmus fellendülésére várnak. A Bodrogköz és a Taktaköz magterülete (Tiszaladány) madárfajok sokaságának nyújt otthont. A taktaközi vizes élőhely az ország legjelentősebb gémfészkelő helye, csak a nagykócsag és kanalas gém együttes állománya meghaladja az 500 egyedet, de a fokozottan védett cigányréce is költ itt. A Tiszaladányhoz tartozó Dicse lapos a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik. A Taktaközben többnyire gyenge termőképességgel rendelkező öntéstalajok dominálnak, majd a dombsági és hegységi területek felé haladva ezeket egyre inkább a barna erdőtalajok, illetve a nagy mennyiségben megtalálható löszön kialakult legjobb minőségű talajok, a csernozjomok váltják fel. A déli, dél keleti fekvésű hegyaljai területek a szőlőtermesztésre kiválóan alkalmasak, míg a hűvös lejtők és a taktaközi területek a vad és erdőgazdálkodásnak teremtenek megfelelő helyszínt. A térségben vízminőség javító program van folyamatban Borsod Abaúj Zemplén megyében (KEOP 7..3.0 2008 008), mert egyes települések vizében az arzén, a fluorid, a bór és a nitrogén körfolyamat részét képező ammónium nitrit nitrát aránya meghaladja az európai uniós előírások határértékét. A programban a Helyi Akciócsoporthoz tartozó települések közül részt vesz Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mád Mezőzombor, Monok, Prügy, Rátka, Taktakenéz és Tállya. 4

II..3. Demográfiai helyzet A Helyi Akciócsoporthoz tartozó települések lakosságszáma az alábbi táblázatból figyelemmel kísérhető és megállapítható, hogy 22 év alatt 0% al csökkent. A lakónépesség száma (KSH): Alsódobsza Baskó Bekecs Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud* Csobaj Erdőbénye Golop Legyesbénye Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sima Sóstófalva Szegi* Szegilong Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tarcal Tiszaladány Tiszalúc Tiszatardos Tokaj Újcsanálos 990 40 269 280 506 82 588 703 647 286 275 2526 863 2367 095 24 250 284 644 3952 3 22 2375 3392 808 53 324 5358 744 50463 995 377 260 2474 479 086 860 542 697 6 2830 2780 258 888 2496 4 7 236 364 277 672 3943 65 259 2244 342 760 5367 34 444 769 5052 2000 379 229 2633 363 039 787 48 643 645 268 2845 2599 83 2572 085 9 272 359 26 655 3949 72 22 254 3353 726 5492 273 426 876 49692 2005 400 203 2536 252 950 89 229 68 639 2494 3055 2582 735 2588 067 24 280 335 233 636 4050 252 202 25 3239 776 5697 229 4865 90 49937 200 337 80 2460 34 878 766 058 575 576 287 2804 2448 592 2395 967 23 268 39 2 586 3757 263 903 976 292 680 542 235 4824 879 46605 202 39 83 239 07 836 702 08 523 56 228 2722 2378 558 2348 946 25 262 296 203 575 3642 243 878 905 2824 670 5304 223 4839 867 4543 * 99 ben vált szét az 950 ben egyesített Bodrogszegi település Bodrogkisfaludra és Szegire. 5

Tokaj Hegyalja lakónépessége az átlagtól nagyobb mértékben, 5% kal csökkent a 22 év alatt. A hegyaljai települések közül egyedül Bekecs lakossága nőtt (0% kal), a csökkenés a legkirívóbb Erdőbényén (36%), Szegilongon (29%), Bodrogkeresztúron (27%), Golopon (26%) és Mádon (24%). Tokaj Hegyalja lakónépessége: Bekecs Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud* Erdőbénye Golop Legyesbénye Mád Mezőzombor Monok Rátka Szegi* Szegilong Tállya Tarcal Tokaj 990 280 506 588 703 647 286 2526 863 095 284 2375 3392 5358 28788 995 2474 479 086 542 697 6 2830 258 888 4 364 277 2244 342 444 27977 2000 2633 363 039 48 643 645 268 2599 83 085 359 26 254 3353 426 27325 2005 2536 252 950 229 68 639 2494 2582 735 067 335 233 25 3239 4865 26925 200 2460 34 878 058 575 576 287 2448 592 967 39 2 976 292 4824 257 202 239 07 836 08 523 56 228 2378 558 946 296 203 905 2824 4839 24468 A Harangod völgy lakónépessége a 22 év alatt lényegében stagnált. A Harangod völgy lakónépessége: Alsódobsza Megyaszó Sóstófalva Újcsanálos 990 40 275 250 744 40 995 377 2780 236 769 462 2000 379 2845 272 876 4372 2005 400 3055 280 90 4636 200 337 2804 268 879 4288 202 39 2722 262 867 470 A Taktaköz lakónépessége a 22 év alatt az átlagtól kisebb mértékben, 4% kal csökkent. Növekedés Taktakenézen (2%) és Tiszalúcon (3%) tapasztalható, a legjelentősebb a csökkenés Tiszatardoson (3%), Tiszaladányban (8%) és Csobajon (5%). A Taktaköz lakónépessége: Csobaj 990 82 995 860 2000 787 2005 89 200 766 202 702 6

Prügy Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tiszaladány Tiszalúc Tiszatardos 2367 644 3952 3 22 808 53 324 7272 2496 672 3943 65 259 760 5367 34 7736 2572 655 3949 72 22 726 5492 273 7747 2588 636 4050 252 202 776 5697 229 849 2395 586 3757 263 903 680 542 235 6997 2348 575 3642 243 878 670 5304 223 6585 A térség egyre inkább elöregedő, mivel a lakónépesség 28,6% a részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban, ezzel szemben a bölcsődébe, óvodába és általános iskolába beírt gyermekek aránya csak 2,9%. Járási szintű kimutatás alapján két járás adatait érdemes figyelembe venni, a szerencsit és a tokajit, mivel ez a két járás tartozik teljes területével a LEADER Helyi Akciócsoporthoz. A szerencsi járásban a 0 4 évesek aránya 4,2%, a 5 64 évesek aránya 69%, a 65 év felettiek aránya 6,7%, az öregedési index 7,7, mely a magasabb a megyei átlagnál (04,). Az ezer lakosra jutó élve születés 8,5, a halálozás 3,8. A tokaji járásban a 0 4 évesek aránya 9,5%, a 5 64 évesek aránya 66,6%, a 65 év felettiek aránya 4%, az öregedési index 7,6, mely alacsonyabb a megyei átlagnál. Az ezer lakosra jutó élve születés, a halálozás 4. A települések mindegyike a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 3/2007. (XI. 7.) Korm. rendelet alapján komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekhez (abaúj hegyközi, szerencsi, tokaji) tartozik. A térségben kiemelkedően magas a munkanélküliek lakosságon belüli aránya. A KSH adatai szerint a szerencsi kistérségben 2006 ban 4,4%, 2008 ban 6,9%, 200 ben 20,55% volt a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak aránya 2006 ban 43,4%, 2008 ban 42,2%, 200 ben 4,2% volt. A tokaji kistérségben 2006 ban 6,4%, 2008 ban 8,22%, 200 ben 2,89% volt a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak aránya 2006 ban 42,8%, 7

2008 ban 4,8%, 200 ban 39,4% volt. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása elsősorban a közmunkaprogramoktól függ, hiszen a kisebb települések nagy részén csak a közszféra (közigazgatás, köznevelés) az egyetlen munkaadó. A tartósan munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit rontja, hogy képzettségük, szellemi, fizikai és egészségi állapotuk megnehezíti a munkaerőpiacra történő visszakerülésüket. Különösen nehéz helyzetben vannak a munkaerőpiacon a 45 év felettiek. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma magas. Járási szinten 20 re javult a foglalkoztatási helyzet, a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből a szerencsi járásban 3,%, a tokaji járásban 20,6%. Majdnem minden településen jóval magasabb az inaktívak aránya a megyei átlagnál, amely a települések elöregedésére is utal. Jelentős az ingázók száma is, hiszen helyben csak nagyon kevés embernek van munkája. Magas az elvándorlás és csökken a gyermekek születése, sajnos többször hívogat a harang temetésre, mint keresztelőre. A nagyobb létszámú szaporulat pedig elsősorban a csekélyebb jövedelmű, nagyrészt munkanélküli és képzetlen családoknál magas. Sajnos sokak a gyermekvállalást tartják megélhetési forrásnak. A nemzetiségeket tekintve magas a roma nemzetiségűek aránya, roma nemzetiségi önkormányzat településen (Erdőbénye, Mezőzombor, Monok, Prügy, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tiszalúc, Tokaj, Újcsanálos). Rátka község sváb település, a polgárok nemzetisége német. A településen erős az összetartás és a munkaszeretet és működik német nemzetiségi önkormányzat is. Baskón ruszin nemzetiségi önkormányzat működik. II..4. Gazdasági környezet A térségben működő vállalkozásokat is kedvezőtlenül érintette a gazdasági világválság, több helyen csökkent a termelés, az eladás és munkahelyek is szűntek meg. A térség vállalkozásai a következő területeken működnek: szőlészet, borászat, bányászat, élelmiszeripar, idegenforgalom, faipar, mezőgazdaság. Ezekben sok a külföldi érdekeltségű vállalkozás. A térségben a vállalkozások aránya elmarad az országos átlagtól és elsősorban az egyéni vállalkozás, valamint a mikro és kisvállalkozások a jellemzőek. A vállalkozások száma több településen nagyon alacsony, a vállalkozói szerkezet elaprózott. A lakosság vállalkozási aktivitása, a jövedelmi viszonyokkal összefüggésben a térségében alacsony, településenként is jelentős eltéréseket mutat. A térség egészében a mezőgazdaságban, iparban és a vendéglátás (élelmezés, szállás) területén működő vállalkozások aránya az országos átlag feletti. A tőkehiányos kisvállalkozások jelentős része nehezen tud talpon maradni, mert számolnia kell a forgalomcsökkenéssel párhuzamos árnövekedésekkel. 8

A Helyi Akciócsoport területén 6056 vállalkozás működik, ebből a társas vállalkozások száma 42. A térség összetett, ahogy lehetőségei és az elképzelhető veszélyek is összetettek. Mivel a térség három kistájra terjed ki, emiatt részleteiben mások Tokaj Hegyalja, mások a Harangod vidék és mások a Taktaköz lehetőségei és veszélyei is, azonban az alapveszély megegyezik, amely a munkanélküliség polgárokra gyakorolt hatása. A munkanélküliség minden településen jellemző, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 202 júniusában mindössze 5 településen (Baskó, Golop, Rátka, Sima és Tokaj) volt 0% alatt a munkanélküliségi ráta, azonban 8 településen 5% feletti, a legrosszabb a helyzet Taktakenézen (30,04%) és Prügyön (28,09%). Az országos átlag 7,88%, a megyei átlag 3,86%. A munkanélküliség mindent felemészt, hiszen, ha nincs munkája a polgárnak, akkor nincs jövedelme, emiatt nem tud költekezni sem, így a helyi kereskedőknek sem lesz jövedelme. Ezek alapján csökken az önkormányzat bevétele is, közvetlen módon a személyi jövedelemadó, közvetetten az iparűzési adó is csökken. Sajnos ilyen helyzetben az emberek elkeserednek és a csekély jövedelmüket is bánatuk csillapítására fordítják italozó helyeken. A munkanélküliségből igyekeznek kitörni az emberek, így aki tud, máshol keres munkát, de sokan csak külföldön találnak, ezért el is költöznek. Ez a folyamat oda vezet, hogy az egyáltalán dolgozni sem akaró emberek és az idősek maradnak a kisebb településeken. Ezt a sort kell visszafordítani azzal, hogy a természetes lehetőségeket fejlesztve minden munkahely teremtési célt támogatunk, így különösen a tájra jellemző mikro vállalkozásokat és a mezőgazdaságot. A mezőgazdaság támogatásánál elsősorban a kistelepüléseken legtöbbször megtalálható őstermelők és kistermelők támogatása a cél, akik sokszor csak néhány családnak adnak munkát, de ezeken a településeken mégis ők a közösség szervezői és a település méreteihez képest a legnagyobb magánfoglalkoztatók. Emellett kiemelt cél, hogy a magyar földet magyar gazdák műveljék, amelynek terményeit, termékeit magyar családok fogyasszák. Erre lehet biztosíték a magyar gazdák és munkatársaik megbecsülése. Fontos, hogy a természetes környezetünket is használjuk arra, hogy megmutassuk másoknak, élményeket adjunk, hogy minél többen látogassanak ide, amely a bor, a hegyi, a vízi és vadászturizmus fejlesztésével a megvalósulhat. Fontos gondolni az élet minőségére is akkor, amikor a belvízrendezést és a szennyvíz elvezetést kiemeljük, hiszen nyugodtan csak biztonságos és egészséges élettérben lehet élni és munkálkodni. Ezek nagy befektetést igényelnek, azonban a kísérő beruházások, amelyek munkahelyet teremtenek, támogatásra érdemesek. A munkanélküliség egyik velejárója, hogy az emberek elidegenedésével is jár, amelyet az egyházak és a civil szervezetek támogatásával lehet csillapítani és az embereket újra közösséggé formálni, akik segítik később egymást. Erre a sorra fűzhető a szabadidő hasznos eltöltése és a sport mint közösségformáló erő és egészségnevelő eszköz támogatásának célja. A térségben elsősorban a városok (Tokaj és Szerencs) teremtettek munkahelyeket az elmúlt évtizedekben, amelyek tekintetében is sok a változás. A több száz főnek munkát adó Szerencsi Cukorgyár 2008 márciusában bezárt és az épületeket is lebontották, ezzel együtt nem csak az állandó dolgozók vesztették el munkájukat, hanem az őszi kampány több száz idénymunkása, a 5.000 ha termőterület gazdái is más termény termesztésére kellett, hogy átálljanak, de ezzel együtt megszűnt a csomagolóipar és a kereskedelem, továbbá a fuvarozók sem dolgozhatnak már a gyárnak. A Szerencsi Csokoládégyár ma a NESTLÉ tulajdonában 9

kisebb létszámmal italporokat gyárt, a szerencsi csokoládét egy magáncég mentette meg. A szintén közeli Miskolcon is sokan dolgoznak, azonban amikor még működtek a nehézipari gyárak (gépgyárak, kohászati cégek), azok több ezer embernek adtak munkát. A munkaerő felszabadult és nem sikerült számukra más munkát adni, amelynek egyenes következménye a kisebb települések elnéptelenedése és a térség elöregedése. Ipari cégek Miskolcon működnek, de már csak kisebb számban tudnak munkavállalókat foglalkoztatni, továbbá Tiszaújvárosban (JABIL, TVK). A mezőgazdaságban ma is sokan dolgoznak, de a gépesítéssel több száz ember munkája vált feleslegessé. A tokaji bor sem képes eltartani Tokaj Hegyalja gyönyörű tájával együtt sem a 5 település lakosságát. A kisebb településeken lehetőség van arra, hogy a földeket az önkormányzat közmunkásai műveljék meg, amellyel a település konyhájára és a dolgozók asztalára is kerülhetne termény (burgonya, bab, hüvelyesek, egyéb zöldségek). További lehetőség, hogy a nem használt ólakban a munkával nem rendelkezők sertést neveljenek, amelynek egy részét az önkormányzatok értékesíthetnék, más részüket a polgár elfogyaszthatná. A vidéki termékek (tejföl, túró, tojás, hús, zöldségek, méz) számára megfelelő piac teremtése is a települések fellendítésének egy útja lehet. Segíteni kell a bornak minél nagyobb piacot találni és azt, hogy az idegenforgalom fellendülhessen megfelelő szálláshelyekkel, programokkal és útfejlesztéssel. Természetesen nagyobb cégek megtelepedése lenne a megoldás a munkaerő elhelyezésére, azonban ehhez megfelelő infrastruktúrával ellátott ipari területek és megfelelő utak kellenek. A térség fejlődése csak összetett formában képzelhető el hathatósan, azonban a legfontosabb a munkahelyteremtés. II..5. Társadalmi környezet A térségben működő civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) céljai között a legtöbb esetben a településfejlesztés, a sport, a nevelés, oktatás támogatása és a szabadidő hasznos eltöltése szerepel. A legelterjedtebb civil szervező erők a sportegyesületek és a polgárőr egyesületek, valamint a hagyományőrző kulturális egyesületek. Meghatározó jelentőségű továbbá a nemzetiségi önkormányzatok, mozgáskorlátozott egyesületek, nyugdíjas szervezetek és a nagycsaládosok egyesületeinek tevékenysége is. A Helyi Akciócsoport területén bírósági nyilvántartásba vett civil szervezetek száma 322, melyből: Alsódobsza, Baskó 2, Bekecs 5, Bodrogkeresztúr 3, Bodrogkisfalud 7, Csobaj 6, Erdőbénye 0, Golop 5, Legyesbénye 4, 20

Mád Megyaszó Mezőzombor Monok Prügy Rátka Sima Sóstófalva Szegi Szegilong Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tarcal Tiszaladány Tiszalúc Tiszatardos Tokaj Újcsanálos 4, 4,, 5, 0, 7, 2, 3, 3, 2,, 8, 4,, 7, 7, 7, 23, 2, 75, 3. A civil szervezetekre jellemző az alulfinanszírozottság, hiszen az önkormányzatok egyre kevésbé vannak abban a helyzetben, hogy támogathassák őket, a tagok megfelelnek a települési átlagnak, tehát sokaknak még a tagdíj megfizetése is nehézséget okoz, megszűnt a Megyei Önkormányzat mecénás pályázata, csak állami pályázatokban, elsősorban a Nemzeti Együttműködési Alap pályázataiban bízhatnak. A pénzügyi finanszírozás alacsony szintje miatt sajnos a társadalmi aktivitás is megtörik, a közösségformáló emberek is elkeserednek, hogy anyagiak hiányában nem tudják megvalósítani céljaikat. Több településen foglalkoznak hagyományápolással népdalkörök, néptánccsoportok működtetésével, fenntartásával. A térségből származik több híres személy, így Monok az ott született Kossuth Lajos emlékét őrzik Emlékház fenntartásával és énekkar működtetésével. Prügyön élt 888 894 között Móricz Zsigmond, ahol emlékház fenntartásával ápolják hagyományait. Rátkán a sváb szokásokat őrzik, ahol a hagyományos sváb töltött káposztára fesztivált is alapítottak. Erdőbényén a hagyományos kádár mesterséget őrzik. Golopon ősi magyar címertárban őrzik a magyarság jelképeit. A hegyaljai települések többségén szüreti napokon emlékeznek meg a szőlőművelés és a borkészítés hagyományairól. II.2. A LEADER HELYI AKCIÓCSOPORT ÉS A HELYI PARTNERSÉG A LEADER Helyi Akciócsoport minden települési önkormányzattal jó kapcsolat kialakítására törekszik. Ezt jelzi az is, hogy a 30 önkormányzat közül 29 belépett az egyesületbe. Támogatja a Helyi Akciócsoport, hogy a nemzetiségi értékek is megjelenjenek 2

testületeiben, ezért hasonlóan jó kapcsolat kialakítását reméli a nemzetiségi önkormányzatokkal is. A LEADER Helyi Akciócsoport a térségben működő egyházközségekkel is kapcsolatot kíván kialakítani, közülük már több belépett az egyesületbe. Megkerülhetetlen partnerként tekint a Helyi Akciócsoport az egyházak, mint az egy igaz, örök érték hirdetőire és közvetítőire, amelyek az önkormányzatok mellett a legtöbb polgár képviseletében tudnak szólni. A LEADER Helyi Akciócsoport a fentieken túl minden civil szervezettel és gazdasági társasággal, civil szervezetnek nem minősülő szerveződésekkel, körökkel, természetes személyekkel is tartalmas kapcsolatot igyekszik kialakítani. A LEADER Helyi Akciócsoport támogat minden közösségépítő tevékenységet, különös figyelemmel azokra, amelyek helyi hagyományokat őriznek, népi vagy nemzetiségi értékeket tartanak fenn. A LEADER Helyi Akciócsoport támogat továbbá minden olyan tevékenységet, rendezvényt, amely egészséget őriz meg, az egészséges életmódot, a sportot népszerűsíti. A térségben 2 településen működik polgárőr egyesület, amely önkéntes munkájával hozzájárul a települések, egyben a térség közrendjének, közbiztonságának megőrzéséért. Ezen szervezeteket a Helyi Akciócsoport fontos partnerének tartja. II.3. A LEADER MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN ELÉRT EREDMÉNYEK A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia LEADER Tervének megvalósítása esetünkben nem értelmezhető, mert 202 júniusa, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elfogadása óta a Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Programja IV. tengelye kapcsán sem pályázat meghirdetése, sem pályázati döntés nem történt. A Helyi Akciócsoport 202. október. napjától rendelkezik Helyi Akciócsoportként való elismeréssel. II.4. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK INDOKOLTSÁGA A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata több szempontból indokolt. Egyrészt a 202 nyarán elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia még célterületekkel számolt, amelyek tervezése 203 ban nem lehetséges, így a célok összeállítása is más módszerrel történik, továbbá a tervezési útmutató kis mértékben megváltoztatta a Stratégia szerkezetét is. Másrészt a rendelkezésre forrás 202 ben csak mintegy 40 millió Ft volt, amely a felülvizsgált Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elfogadásakor már meghatszorozódott. Harmadrészt a LEADER Helyi Akciócsoport, amely 202. október től rendelkezik ezzel a címmel, nagyobb mértékben ismerte meg a helyi szereplőket, szerteágazóbban tudta 22

feltérképezni a problémákat és próbált meg válaszokat találni azokra, továbbá a munkaszervezet már egy korábbi jogcímről való döntés, illetve két III. tengelyes intézkedés (falumegújítás és fejlesztés, vidéki örökség megőrzése) ügyintézése során tapasztaltabbá, ezáltal a jövő tervezhetőbbé vált. 23

II.5. SWOT (GYELV) ELEMZÉS Erősségek szép természeti környezet a világhírű tokaji bor Tokaj Hegyalja az ország első és egyetlen történeti tája Tokaj Hegyalja történelmi borvidék a világörökség része turisztikai lehetőségek (hegyvidék, síkság, vizek, erdők) kulturális értékek (innen származnak: Kossuth Lajos, a Rákócziak, Móricz Zsigmond) mezőgazdasági földterületek Lehetőségek a bor piacának javítása a szőlő felvásárlási árának emelése az idegenforgalmi lehetőségek jobb kihasználása a falusi turizmus, a vadászturizmus, a horgászturizmus és a borturizmus beindítása, fellendítése közmunkaprogrammal a mezőgazdasági földterületek megművelése, a termény értékesítése a vállalkozások fellendítése, mely munkahelyet teremt és adóbevételt növel a közszolgáltatások színvonalának emelése Gyengeségek magas a munkanélküliség jellemző az elvándorlás elöregedő térség rossz a közutak állapota magas a szakképzetlen, folyamatosan munkanélküliek aránya forráshiányosak a vállalkozások, gazdálkodók a pénzhiány miatt csökken a közösség összetartó ereje a belterületi vízrendezés több településen megoldatlan a szennyvízcsatorna hálózat több településen hiányzik a középületek egy része leromlott állapotban van Veszélyek növekszik az elvándorlás, amely elsősorban a képzett, munkaképes polgárokat érinti elöregszik a lakosság elszegényedik a lakosság megnő az esély a bűnelkövetővé válásra tovább csökken a munkahelyek száma megszűnnek a vállalkozások megszűnnek a civil szervezetek megnő a vis maior esetek száma elszennyeződik a talaj és a víz 24

III. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉPE A térség a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia céljainak maradéktalan megvalósítását követően hosszú távon az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége lesz, ahol elérjük a teljes foglalkoztatottságot. A térség történelméhez és természeti adottságához megfelelően az idegenforgalom egyik legjelentősebb célterülete. A térség a jövőben az ország olyan területe, amelyet gyorsan és biztonságosan érhetünk el úgy közúton, mint vasúton. A térségben az emberek oda fognak figyelni egymás problémáira, megerősödnek a közösségek, képzettebbek lesznek a polgárok és megszilárdul a közbiztonság. A térség felvázolt jövőképe csak hosszútávon valósulhat meg a jelentős számú akadály leküzdése miatt, a tervezési ciklus lezárásával csak lépéseket tudunk tenni irányába. Törekszünk arra, hogy az iránt jól válasszuk meg. III.. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KAPCSOLÓDÁSA A TÉRSÉG SZÜKSÉGLETEIHEZ A Helyi Akciócsoport által lefedett területen a legnagyobb probléma a munkahelyek alacsony számából ered. A munkanélküli ember nem költ, sokszor magába zárkózik, életenergiáját nem tudja hasznosítani. A hiányzó munkahely akár a termelő, akár a szolgáltató szektorból a fentiek mellett nem termel adóbevételt, így összességében a munkahely hiánya többszörösen gyengíti a térséget. Az el nem költött pénz, nem termel újabb pénzt, nem generálja a gazdaságot és a folyamat beláthatatlan következményekkel, végérvényesen a térség elnéptelenedésével, elöregedésével jár. A fenti problémát tekinti a LEADER Helyi Akciócsoport az elsődlegesen megoldandónak, mely összetett programokat kíván, ezért a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia több intézkedésében is választ próbál találni erre a kérdésre. A térség mezőgazdasági jellegére, a helyi termékekre, a helyben működő vállalkozásokra építve tervezi a kiutat. A Helyi Akciócsoport által lefedett terület környezeti, természeti szempontból gyönyörű. Itt megtalálható a víz, a síkság, a dombság és a hegyvidék is. A terület, mely történelmi szempontból is fontos állomásait őrzi hazánknak, tele van kiaknázatlan turisztikai lehetőségekkel. A turizmus fellendítése is összetett folyamat, hiszen ehhez is szükséges az, hogy a polgároknak legyen arra szabad pénze, amelyet kirándulásra, kikapcsolódásra, művelődésre tud felhasználni. 25

A fenti problémát is fontosnak tekinti a LEADER Helyi Akciócsoport, ezért a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia több intézkedésében is választ próbál találni erre a kérdésre. A természeti szépség marketingével, a megfelelő szálláshelyek, turistaútvonalak kialakításával, a vízi, a lovas, a vadász, a horgász és a borturizmus fellendítésének céljára mutat megoldást a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia. A Helyi Akciócsoport által lefedett területen, miután a munkanélküliség nagy, a közösség megtartó erejére építeni szükséges. Az egyházak, a civil szervezetek fejlesztése, eszközeinek bővítése, rendezvényeinek támogatása mind a közösség formálását segítik, egymásra utaltságukra hívják fel a figyelmet. III.2. A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FŐ CÉLKITŰZÉSEI A teljes foglalkoztatottságot, azt, hogy minden munkaképes ember munkahelyet, tisztességes, értékteremtő munkát és versenyképes fizetést kapjon új vállalkozások megtelepedése, a korábbi vállalkozások megerősödése révén érjük el. Ez a program támogatni igyekszik a tőkehiányos mikro, kis és középvállalkozásokat és az innovatív elképzeléseket, kezelve a szakképzetlen munkaerővel, az elvándorlással, a gyenge szociális helyzettel és a hátrányos megkülönböztetésekkel kapcsolatos nehézségeket. Az idegenforgalom fellendülését a tokaji bor és a helyi termékek magyarországi és nemzetközi marketingének összehangolásával és megerősítésével, a fürdőhelyek fejlesztésével, a vízi és vadászturizmus fellendülését elősegítő fejlesztések megvalósításával, elegendő és minőségi követelményeknek maradéktalanul megfelelő szálláshelyek megvalósításának támogatásával, vonzó árak beállításával, összetett turisztikai csomagok elkészítésével, a legnagyobb partnerségben érjük el. A kiaknázatlan turisztikai potenciál nagy tartaléka a térségnek, azonban fontos szempontként kell figyelembe venni a fenntarthatósággal párhuzamos értékteremtést, az épített és természetes környezet védelmét, hozzájárulva ezzel is a helyi identitás megerősítéséhez. A térség elérésének javítását közúton a 37 es főút legalább Szerencsig való négysávosításának előrehozásával, valamint a vasúti pálya gyorsabb közlekedést elősegítő fejlesztésével, valamint azokon a területeken, ahol hiányzik a második vasúti sínpár (Mezőzombortól legalább Bodrogkeresztúrig), valamint a vasúti vonalak villamosításának (Mezőzombortól Sátoraljaújhelyig) szorgalmazásával érjük el.. célkitűzés A helyi életminőség javítása a lakossági szolgáltatások fejlesztése, a civil szervezetek és az egyházi szervezetek megerősítése által. A helyi életminőség javítását szolgálja a térségben működő civil szervezetek és egyházközségek kezdeményezéseinek támogatása, eszközellátottságuk és infrastrukturális feltételeik javítása az önként vállalt, a helyi közösség érdekében végzett feladataikhoz (hagyományőrző, sport, ifjúsági, nyugdíjas, természet és környezetvédelmi, polgárőr, faluszépítő, kulturális, szabadidős, mozgássérült) kapcsolódóan. A helyi lakosság komfortérzetét, életminőségét javítja a közösségi terek létrehozása, a közösségek 26

eszközállományának gyarapodása, a meglévők fejlesztése, továbbá a településképet esztétikusabbá tevő, vásárhelyszínek fejlesztését, rekonstrukcióját célzó beruházások megvalósítása. A célkitűzéshez sorolt intézkedések az önkormányzatok, civil szervezetek és egyházak azon fejlesztéseit támogatják, amelyek közvetlenül vagy közvetetten a helyi közösségek életminőségét javítják, ezáltal hozzájárulnak a települések népességmegtartó erejének növeléséhez. 2. célkitűzés A helyi gazdaság megerősítése, a vállalkozások fejlesztése és az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek támogatása által. A Helyi Akciócsoporthoz tartozó településeken a legnagyobb problémát a nagymértékű munkanélküliség jelenti és a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek hiánya. A mikro és kisvállalkozások munkahelyteremtő és munkahelymegtartó beruházásainak támogatása hozzájárul a térség foglalkoztatási mutatóinak javulásához. Új vállalkozások létrehozásának támogatása is indokolt. A Helyi Akciócsoport területén több helyen is ápolnak kézműves és népművészeti hagyományokat, továbbá elszórtan jelen vannak hagyományos mesterségek művelői, népművészi igényű kézműves munkák előállítói. Emellett egyre többen vállalkoznak helyi élelmiszeripari terméke (tejtermékek, húsipari termékek, méz, zöldség, gyümölcs, lekvár, szörp) előállítására. Tokaj Hegyalján helyi terméknek tekintjük a híres tokaji bort, amelynek piaca fejlesztendő és a térség egyik legnagyobb támaszpontját jelenti a hungarikumra való építés. Több településen működik pálinkafőző is, ahol a helyben megtermelt gyümölcsből készítenek pálinkát. A tevékenységek fejlesztésével, az előállított kézműves és népművészeti termékek, helyi élelmiszeripari termékek piacra jutásának támogatásával, értékesítési csatornák kiépítésével nő az érintett családok által realizálható jövedelem. A családok számára alternatív jövedelemszerzési lehetőséget biztosíthat a fentieken túli élelmiszer alapanyagú helyi termékek előállítása, melyhez az adottságok kiválóak, hiszen a térségben a vizes élőhely, a síkság, a dombság és a hegység egyaránt jelen van és a jó minőségű alapanyag rendelkezésre áll. A térségben található több erdő és mezőgazdasági melléktermék is keletkezik, melyek energiatermelő hasznosítása a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem szempontjából fontos. A tevékenységek fejlesztése által nő az élelmiszerjellegű helyi termékek előállításából származó bevétel, továbbá nő azoknak a száma, akik ilyen módon tudnak jövedelemhez jutni, valamint csökken a fosszilis energia felhasználása és stabilabbá válik a bevételel tervezhetősége. A célkitűzéshez sorolt intézkedések a vállalkozások munkahelyteremtő és munkahelymegtartó beruházásainak támogatására, továbbá alternatív jövedelemszerzési lehetőséget biztosító tevékenységek fejlesztésére irányulnak. 3. célkitűzés Turisztikai szolgáltatások, attrakciók és ezekhez kapcsolódó marketing tevékenység fejlesztése. A Helyi Akciócsoporthoz tartozó több település turisztikai szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik, más települések vonzereje a meglévő attrakciók fejlesztése és újak létrehozása által növelhető. A turisztikai szolgáltatások fejlesztésével, a paletta sokszínűbbé tételével és a szálláshelykínálat bővítésével nő az itt eltöltött vendégéjszakák száma, ezáltal nő a szektorban érintett természetes személyek és vállalkozások bevétele. A kialakult együttműködések által 27