A meteorológia oktatása a Nyíregyh regyházi FőiskolF iskolán Tar KárolyK tar.karoly@nyf.hu
A Nyíregyh regyházi FőiskolF iskoláról A Nyíregyházi Főiskola 2000-ben - a Bessenyei György Tanárképző Főiskolából (1962) és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Karából (1961) - jött létre integrációval. A ma már ötkarú intézmény az ezredfordulótól a III. évezred követelményeihez alkalmazkodó stratégiát választott. Az elmúlt időszakban olyan akadémiai és infrastrukturális fejlesztési programokat hajtott végre, amelyek országosan is ismertté tették a nevét. Az öt főiskolai kar bölcsészeti, pedagógiai, társadalmi, gazdasági, művészeti, műszaki, agrár- és természettudományi területeken végez kutatásokat és képez szakembereket 33 alapszakon (60 szakirányon), tanári mesterszakon (9 szakképzettségen), 1 diszciplináris mesterszakon, 22 szakirányú továbbképzési szakon és 20 felsőfokú szakképzésben.
A Nyíregyh regyházi FőiskolF iskoláról A Nyíregyházi Főiskola jogelődei több mint négy évtizedes, országos és nemzetközi tekintélynek örvendő intézmények voltak. Értékeik megőrzése mellett a XXI. század követelményeihez folyamatosan alkalmazkodó stratégiát választva, 2000. január 1-jével jött létre a Nyíregyházi Főiskola. Az elmúlt nyolc évben több infrastrukturális beruházás eredményeképpen új tanulmányi épületek valósultak meg, a régebbiek megújultak, az oktatók és a hallgatók világszínvonalú oktatási technológiát használhatnak, az intézmény campusa igazi várossá lett Nyíregyháza szívében, melyet szemet gyönyörködtető pihenő-park vesz körül. Mára az intézmény nem csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye oktatási, tudományos, de szellemi, kulturális és művészeti központja is lett.
Régi (8 féléves) f tanárk rképzés Földrajz alapszak (BSc( BSc), tanári és idegenforgalmi szakirány Földrajztanár MSc
Régi (8 féléves) f tanárk rképzés A földrajztanári szak kredit alapú szakmai tanterve a 2002/2003 tanévtől, felmenő rendszerben Szak neve: földrajztanári szak Tagozat: nappali Képzési idő: 8 félév Az oktatás nyelve: magyar A megszerezhető végzettség: földrajz szakos tanár A szak csak szakpárban vehető fel. Éghajlattan (kötelező), 2+0, 1. félév, 2 kr., gyak. jegy (zárthelyi dolgozatok) Általános meteorológiai ismeretek. Fizikai klimatológia Leíró éghajlattan. Magyarország éghajlata (kötelezően választható), 1+0, 4. félév, 3 kr., gyak. jegy Általános jellemzés. Makroszinoptikus helyzetek. Az éghajlati elemek idő- és térbeli eloszlása. Az éghajlati elemek extrém értékei. Magyarország éghajlati körzetei. A klímaváltozás hatása hazánk éghajlatára. Meteorológiai műszerek (kötelezően választható), 0+1, 2. félév, 1 kr., gyak. jegy A meteorológiai megfigyelőhálózat. Az időjárási elemek mérésének és megfigyelésének műszerei és módszerei. Meteorológiai műholdak. Az éghajlat ábrázolása. Terepgyakorlat, 2. félév Mikroklíma mérések.
Mezőgazdas gazdasági gi pilóta képzk pzés Kb. 10 éven keresztül, 2000-ig. Általános meteorológiai és repülésmeteorológiai ismeretek.
Földrajz alapszak (BSc( BSc), tanári és idegenforgalmi szakirány Szakmai törzsanyagban: A légkör fejlődése, összetétele, szerkezete, mozgásfolyamatai. Éghajlati típusok és rendszerek, kialakulásuk tényezői és változásaik. A Kárpát-medence és Magyarország éghajlati képe és alakító tényezői.
Általános meteorológiai alapismeretek Éghajlattan I., 2+0, 1. félév, 3 kr., gyak. jegy (zárthelyi dolgozatok) A Föld légköre. A légkör összetétele, kiterjedése és tömege, szerkezete. A meteorológiai sugárzástan alapjai. Az elektromágneses sugárzás legfontosabb fizikai törvényei. A Nap sugárzása, a napsugárzás veszteségei a légkörben. A napenergia. A földfelszín és a légkör kisugárzása. A szoláris éghajlat. A száraz és nyugalomban lévő légköri levegő fizikai állapotváltásai. A nedves, nyugalomban levő tiszta légköri levegő fizikai állapotjelzői. A légkör mozgásjelenségei. Függőleges légmozgások. Hőmérséklet-változás függőleges légmozgásokban. A levegő vízszintes áramlása. A gradiens szélmodell.a súrlódás hatása a szélre. A légnyomási mező térképi ábrázolása. Szélprofil, szélenergia. A légkör egyensúlyi állapotai. Kondenzációs folyamatok a légkörben. A légköri vízgőz kondenzációjával kapcsolatos fizikai alapismeretek. A felhőképződés fizikai folyamata. A felhőképződés meteorológiai feltételei. Felhőfajták. Csapadékképződés. A csapadék mennyiségi jellemzői, csapadékfajták. A zivatarelektromosság, kisülések a troposzférában. Légtömegek és időjárási frontok. A bárikus mező alapvető formái. A mérsékelt övi és a trópusi ciklonok keletkezése. A mérsékelt övi ciklonok és az időjárási frontok kapcsolata. Légköri optikai alapismeretek. Látástávolság. Légköri fényjelenségek. Légköri akusztika.
Fizikai klimatológia Az éghajlat-meghatározó tényezők. Éghajlattan II., 2+0, 2. félév, 3 kr., kollokvium A napsugárzás energiahozamának földgömbi eloszlása. A felszín sugárzási egyenlege. A hőháztartás. A vízellátottság. A felszín anyagi és alaki tulajdonságai. Az éghajlati jelenségek térbeli dimenziói. A légkör általános cirkulációja. Tapasztalati tények. Az általános légcirkuláció sajátosságainak a magyarázata. A mérsékelt öv cirkulációjának hullámtermészete. Monszunok. A Föld éghajlatának múltja, éghajlat-ingadozások. Az éghajlat-ingadozások magyarázata. A paleoklimatológia főbb vizsgálati módszerei. A földtörténeti időszakok éghajlatának rövid jellemzése. Jelenkori éghajlat-ingadozások. Leíró éghajlattan Az éghajlati elemek övezetes rendszere és azonalitásai.a termikus övezetesség. A légnyomás és az általános cirkuláció övezetes rendszere.a higrikus övezetesség. A hőmérséklet és a csapadék változékonyságának globális rendszere. Az éghajlat tipizálása. Köppen-féle éghajlat-osztályozás. Trewartha-féle éghajlatosztályozása. A Föld jellegzetes éghajlattípusai a Péczely által módosm dosított Trewartha rendszerben.
Általános természeti földrajz f III., 0+1, 2. félév, f 1 kr., gyak.. jegy Meteorológiai műszerek m (?) NévvN vváltoztatás! A meteorológiai megfigyelőhálózat zat. Az időjárási elemek mérésének m és megfigyelésének műszerei m és s módszerei. m Meteorológiai műholdak. m Az éghajlat ábrázolása.
Terepgyakorlat: mikroklíma ma mérések m különbk nböző felszínek (domborzat) felett. Szakmai gyakorlat (6 hetes): A legfontosabb meteorológiai elemek (globálsugárzás, napfénytartam, hőmérséklet, relatív nedvesség, csapadék, felhőzet, légnyomás, szélirány, szélsebesség ) óránkénti mérése és megfigyelése hagyományos meteorológiai műszerekkel. Ugyanezen elemeknek az automata műszerek által mutatott értékének feljegyzése. A napi menetek ábrázolása és értékelése elemenként minkét megfigyelés esetében, az eltérések, korrekciók megállapítása. A Debrecenre és Nyíregyházára vonatkozó különböző előrejelzések (OMSZ, magánmeteorológia, stb.) összehasonlítása, a beválási valószínűségek megállapítása.
TIOP pályp lyázat: automata meteorológiai állomás s a főiskola terület letén n feláll llítva.
Földrajztanár r mesterképz pzés Okleveles földrajz tanári MSc-képzés 2010. szeptemberétől MA képzés 2010. szeptembertől 1 2 3 4 5 6 7 8 Tantárgyfelelős Tantágy neve Tantárgy kódja Heti kontakt Meghirdetés ajánlott óraszám Félévi köv. Kredit pont Tantárgyfelelős oktató neve tanszék féléve Ea. Gy. kódja 1 2 3 4 I. Szakmai alapozó tantárgyak* Térkép- és vetülettan I. FDM1801 1 0 koll. 2 FD Dr. Sütő László X Térkép- és vetülettan II. FDM1802 0 1 gy.j. 1 FD Dr. Sütő László X Környezeti földtudományok I. FDM1803 1 0 koll. 2 FD Dr. Sütő László X Népesség- és településföldrajz I. FDM1804 2 0 koll. 3 FD Dr. Kókai Sándor X Kontinensek földrajza II. FDM1805 2 0 koll. 2 FD Dr. Kókai Sándor X Magyarország turizmusföldrajza FDM1806 2 0 koll. 2 FD Dr. Hanusz Árpád X Összesen: 7 1 12 II. Szakmai törzstantárgyak Komplex tantárgypedagógia FDM1807 2 0 koll. 2 FD Dr. Kiss Ferenc X A földrajz tanítása I. FDM1808 2 1 koll.+gy.j. 3 FD Dr. Sütő László X A földrajz tanítása II. FDM1809 0 2 gy.j. 3 FD Dr. Sütő László X A földrajz tanítása III. FDM1810 0 2 gy.j. 1 FD Dr. Sütő László X Iskolai gyakorlat FDM1811 0 3 gy.j. 3 FD Dr. Czeglédy István X Összesen 4 8 12 Magyarország éghajlata FDM1812 2 0 koll. 2 FD Dr. Tar Károly X Regionális földrajz FDM1813 2 0 koll. 2 FD Dr. Kókai Sándor X Regionális és globális környezeti változások FDM1815 2 0 koll. 2 FD Dr. Géczi Róbert X A Kárpát-medence régiói FDM1816 2 0 koll. 2 FD Dr. Kókai Sándor X Terepgyakorlat FDM1817 0 40 gy.j. 2 FD Dr. Gál András X Összesen: 10 3 10 III. Differenciált szakmai ismeretek tantárgyai Tájelemzés és tájtervezés FDM1818 0 2 gy.j. 2 FD Dr. Géczi Róbert X Megújuló energiaforrások FDM1819 0 2 gy.j. 2 FD Dr. Tar Károly X Tér- és társadalom FDM1820 2 0 koll. 2 FD Prof. dr. Süli-Zakar István X Politikai földrajz és globalizáció FDM1821 2 0 koll. 2 FD Prof. dr. Süli-Zakar István X Regionális és területi fejlesztés FDM1822 0 2 gy.j. 2 FD Prof. dr. Tóth József X Antropogén tájformálás FDM1823 2 0 koll. 2 FD Dr. Sütő László X Urbanizáció és településfejlesztés FDM1824 2 0 koll. 2 FD Prof. dr. Tóth József X Természetvédelmi ökológia FDM1825 2 0 koll. 2 FD Dr. Szép Tibor X Összesen: 10 6 16 Szabadon választható tantárgy ("C" típusú): A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1826 2 0 koll. 2 FD Dr. Kókai Sándor X Összesen 15 15 40 11 11 9 9 9 * Ehelyett a BA/BSc alapszakról belépők 12 kredit differenciált szakmai ismeretet teljesítenek
A tantárgy neve: Magyarország éghajlata 2+0 óra, 2 Kredit, K, Előfeltétele: A tantárgy felelőse: Dr. Tar Károly Tematika: Magyarország éghajlatának általános jellemzése, a kialakító tényezők. Magyarország Péczely-féle makroszinoptikus helyzetei. Az éghajlati elemek térbeli és időbeli változása hazánk területén: A globálsugárzás, a napfénytartam, a felhőzet, a lég- és talajhőmérséklet napi és évi járása, területi eloszlása. A léghőmérséklet extrém értékei, a téli, a fagyos, a nyári és a hőségnapok területi változása. A talajhőmérséklet szélsőségei. A relatív nedvesség, a csapadékmennyiség és a párolgás napi és évi menete, területi eloszlása. A csapadékos napok számának és a csapadék intenzitásának évszakos és területi eloszlása. Hazánk vízháztartásának legfontosabb jellemzői. A légnyomás, a szélirány és a szélsebesség napi és évi járása, eloszlása, uralkodó szélirányok. A különböző légtömegek gyakorisága Magyarországon. Hegyvidékeink és gyógyhelyeink éghajlata. Az éghajlat szerepe hazánk vegetációjának kialakításában. Magyarország éghajlati körzetei. A globális klímaváltozás hatása hazánk éghajlatára. Ajánlott irodalom Justyák János (1998): Magyarország éghajlata. KLTE, Debrecen, 118 p. Péczely György (1979): Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest, 336 p. Károssy Csaba (1999): Légkörtan I. - Általános meteorológia. OSKAR Kiadó, Szombathely, 157p. Szász Gábor - Tőkei László (szerk., 1997): Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest
A tantárgy neve: Megújuló energiaforrások 2+0 óra, 2 Kredit, K, Előfeltétele: A tantárgy felelőse: Dr. Tar Károly A tantárgy leírása: Energetikai alapfogalmak. A megújuló energia fogalma, legfontosabb jellemzői. Az energiatermelés és energiafogyasztás szerkezete a világon, Európában (EU) és Magyarországon. A légköri erőforrások fogalma, hasznosítása: a nap-, a szél- és a vízenergia mennyiségének éghajlati aspektusai, a potenciálok meghatározásának módszerei, alkalmazásuk történeti áttekintése és módjai. A bioenergia fogalma, hasznosítása: a biomassza, a biogáz és a biohajtóanyag, mint energiaforrás, alkalmazásuk történeti áttekintése és módjai. A geotermális energia hasznosítása: termálvíz, hőszivattyú. Szél-, nap-, víz-, bio- és geotermális erőművek Magyarországon. A megújuló energiaforrások alkalmazásának társadalmi vonatkozásai: energiapolitika, támogatási rendszer, társadalmi tudatosság. Irodalom: Imre László Bitai András Hecker Gerhart: Megújuló energiaforrások. BMGE Energetikai Tanszék, Budapest, 2000. Imre László Bohoczky Ferenc (szerk.): Magyarország megújuló energetikai potenciálja. MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság, Budapest, 2006. Kacz Károly Neményi Miklós: Megújuló energiaforrások. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1998. Kullman László Lakatos Károly Ötvös Pál: A hazai megújuló energetikai potenciál reális értékeinek közelítő meghatározása a vízenergia hasznosítás területén. MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energetikai Technológiák Albizottság, Budapest, 2003. Sabady, P. R.: A napenergia épületgépészeti hasznosítása. Műszaki Könyvkiadó, 1980. Sembery P., Tóth L. (szerk.): Hagyományos és megújuló energiák. Szaktudás Kiadó, 2004 Tar Károly Keveiné Bárány Ilona Tóth Péter Vágvölgyi Sándor: A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon. A légköri erőforrások hasznosításának meteorológiai alapjai, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2001. Tóth Péter: A szélenergia hasznosítás környezetvédelmi problémái. Szélenergia Konferencia előadásai, Gödöllő, 2001.
Nyíregyh regyházi FőiskolaF Műszaki és s Mezőgazdas gazdasági gi Kar mezőgazdas gazdasági gi mérnm rnöki alapszak (BSc( BSc) Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+1 Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja AGROMETEOROLÓGIA ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS MMB1314 kollokvium MMB1218 Dr. Varga Csaba Ph.D. főiskolai docens TV 1. A tantárgy elsajátításának célja A mezőgazdasági mérnök képzés fontos szakmai alapozó tantárgya. Célja, hogy a hallgatók megismerjék az alapvető meteorológiai folyamatokat és hatásukat a növényállományra, a vízgazdálkodási teendőket, az öntözés alapelveit és az ezekhez szükséges földmérési feladatokat. Továbbá a hallgatók képesek legyenek öntözési számítás, öntözővíz igény, szükséglet elvégzésére az öntözési rend meghatározására valamint a környezeti feltételekhez igazodó agrotechnika helyes megválasztására. 2. Tantárgyi program A légkör és elemei. Klimatológia. Meteorológiai elemek és a növény fejlődésének kapcsolata. A földméréstan tárgya, alapműveletei, kitűzések, hosszmérés. Magasságmérés, hossz- és keresztszelvény felvételezés, földtömegszámítás. Csapadékkal és párolgással kapcsolatos számítások. A talajveszteség becslése, csatornaméretezés, öntözéssel kapcsolatos számítások. A víz jelentősége, megjelenési formái, vízkészlet, a hidrológiai körfolyamat. A hidrológiai körfolyamat, vízfolyások kategorizálása, hidraulikai és fizikai vizsgálata. Felszín alatti vizek, talajvíz, a vízgazdálkodás célja, ágazatai, szervezete. Az erózió és az ellene való védekezés, a káros vízbőség, víztűrő képesség, optimális talajvízmélység. Felszín alatti vízrendezés. Árvízvédelem, árvíz elleni védekezés. A vízrendezés műszaki létesítményei, az öntözés célja, feltételei. Az öntözővíz minősége, mennyisége, öntözési módok. A tógazdasági haltenyésztés műszaki létesítményei. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.) - VARGA CS. (2004): Földméréstani és vízgazdálkodási alapismeretek. NYF MMFK, Nyíregyháza (főiskolai jegyzet) - SZÁSZ G.-TŐKEI L. (szerk.) (1997): Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest - SZALAI GY. (szerk.) (1989): Az öntözés gyakorlati kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest - THYLL SZ. (szerk.) (1992): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken. Mezőgazda Kiadó, Budapest - VERMES L. (1997): Vízgazdálkodás mezőgazdasági-, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest
Új akkreditált szak: KÖRNYEZET- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI SZAKMÉRNÖKI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Műszaki és Mezgazdasági Kar
Köszönöm Dr. Kókai Sándor és Dr. Dobány Zoltán segítségét.
Köszönöm a figyelmet!