JELENTÉS Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani vizsgálatáról Készítette: Dr. Rózsa Péter Debrecen, 2010
Jelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani vizsgálatáról Készítette: Dr. Rózsa Péter Előzmények Folyó év folyamán szerződés köttetett Kancz István vállalkozó, mint megbízó, és Dr. Rózsa Péter, mint megbízott között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani meghatározására. Eszerint megbízott feladata a kőanyag rövid petrográfiai leírása, kőzettani meghatározása, valamint, lehetőség szerint, az egykori forrásterület behatárolása, illetve valószínűsítése. A minták kiválogatását, valamint azok Megbízotthoz történő eljuttatását a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársai végezték el; a mintákat Jakab Attila muzeológustól vettem át. Az átadott/átvett minták jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza. Vizsgálati módszerek Mindösszesen mintegy 150 darab minta vizsgálatára került sor. Minden egyes mintáról készült rövid makroszkópos leírás, valamint fényképfelvétel. A pontos kőzethatározáshoz, valamint a eredet valószínűsítéséhez szükséges ásványos összetételi és szöveti tulajdonságok meghatározásához az esetek döntő többségében polarizációs mikroszkópi vizsgálatra is szükség van. Ehhez a mintából úgynevezett vékonycsiszolatot kell készíteni, ami azonban a minta roncsolásával jár. Az igen kisméretű minták esetében mivel az a minta megsemmisülésével járt volna ettől el kellett tekintenem, a kőzethatározás csupán makroszkópos szemrevételezés alapján történt. Nem került sor vékonycsiszolat készítésére 1
akkor sem, ha a minta meghatározása e nélkül is egyértelműen elvégezhető volt. Mindösszesen közel 90 darab vékonycsiszolat készült, az esetek döntő többségében mintánként egy, de néhány esetben kettő. A vékonycsiszolatok rövid leírását, valamint a minták jellemző mikroszkópi szöveti fényképét szintén tartalmazza a jelentés. A mikroszkópi felvételek túlnyomó részt úgynevezett keresztezett nikol állásnál (+N) készültek. Ahol a normál biológiai mikroszkóphoz hasonló képet adó, úgynevezett egy nikol állásnál (1N) történt a felvétel, azt a minden esetben külön jelzem. A fényképek mindegyike ugyanazon nagyítás használatával történt; a közölt mikroszkópi felvételek hosszabbik oldala nagyjából 9 mm-es valós méretnek felel meg. Néhány minta esetében a származási hely pontosabb meghatározása, esetleg a kőzettani besorolás egyértelműsítése miatt célszerűnek látszott termoanalítikai vizsgálatok elvégzése is. A mérések a magyar gyártmányú MOM Derivatograph-C készülékkel történtek. Természetesen további műszeres vizsgálatok kivitelezése (például egyes kőzetalkotó ásványok pontos összetételének elektron mikroszondás meghatározása, a kőzet főelemösszetételének, esetleg nyomelem-spektrumának meghatározása, stb.) is hasznos lehetett volna, ám ezek végrehajtására (részben a határidő, részben a forráshiány miatt) nem nyílott lehetőség. Mindenesetre egy-egy lelőhely anyagának részletes feldolgozásakor az ilyen jellegű elemzések további információval szolgálhatnak. A jelentés fölépítése A jelentésben a vizsgálatra kapott minták a régészeti területek szerinti bontásban, abcsorrendben követik egymás. Az egyes régészeti területek belül lelőhelyek növekvő számsorrendben vannak rendezve, az egy lelőhelyhez tartozó több minta esetén a minták nyilvántartási száma a sorrend az alapja (utóbbitól csupán néhány esetben, tördelési okokból tértem el). Minden minta makroszkópos, illetve (ha van) mikroszkópos leírását kőzettani megnevezés, valamint megjegyzésként a lehetséges származási terület (vagy területek) megadása követi. 2
A származási hely kérdése A nemérces bányászati nyersanyagok, ezen belül különösen a kőbányászati nyersanyagok történeti bányahelyeinek kutatása Magyarországon csupán néhány évtizede meg igazán. A hazai tapasztalatok első sorban építési kőanyagokra vonatkozó tapasztalatait Kertész Pál (Műemléki kőanyagok bányahelyeinek kutatása. Építés- Építészettudomány, 1982/1-2. 193-228.) foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy nem rendelkezünk a régi bányahelyek kataszter-rendszerű földolgozásával. Az azóta eltelt közel három évtized során jelentős előrelépés történt (lásd a teljesség igénye nélkül többek között Szakmány György őrlőkövekre és kerámia-nyersanyagokra, Török Ákos építőkövekre és T. Bíró Katalin kőeszközökre vonatkozó publikációit), sőt adatbázisok összeállítása is megkezdődött. Mindazonáltal legalábbis ami a kőbányászati nyersanyaglelőhelyeket illeti a Kárpát-medence, azaz a történelmi Magyarország területének vonatkozásában még mindig nélkülözhetetlen Schafarzik Ferenc klasszikus összefoglalása (A magyar szent korona országainak területén létező kőbányák részletes ismertetése. MAFI, Budapest, 1904). Sajnos, az lényegében csak a XIX-XX. század fordulójának állapotát tükrözi, leírása jobbára makroszkóposak, igen tömörek, történeti adatokat, utalásokat csupán szórványosan közöl. Mindenesetre hasonló igényű összefoglaló művel még a jelenlegi országterületre vonatkozóan sem rendelkezünk. A kőanyag (akár építési anyag, akár kőeszköz) származási helyét a legtöbb esetben csak valószínűsíteni lehet. Számos esetben okozhat problémát a bányahely megszűnése, majd eltűnése, egy adott változat teljes lebányászása, vagy egyszerűen az, hogy a kőzet lényegében nem különbözik más lelőhelyek azonos kőzettípusaitól. Ahogy Kertész Pál említett művében fogalmaz: jelenleg nincs olyan természettudományos módszerünk, amellyel a kőanyag egy bányahellyel teljes biztonsággal azonosítható volna, ha a vizsgált kőzet nem egyedülálló valamilyen szempontból. Emlékeztetni kell arra is, hogy vitatható az a korábban általánosan alkalmazott elv, miszerint a nyersanyag származási helyét fönntartások nélkül azonosíthatjuk a petrográfiailag azonos vagy nagyon hasonló kőzetnek a régészeti lelőhelyhez legközelebb eső előfordulásával. Ebben az esetben is csupán valószínűsíteni lehet az egykori forrásterületet, mivel a puszta távolságon kívül más tényezők (így a szállítási útvonalak, szokások, kereskedelmi kapcsolatok, birtokviszonyok vagy akár a legszélesebb értelemben vett divat, stb.) is közrejátszhatnak a nyersanyag kiválasztásában, beszerzésében. 3
A modern anyagvizsgálati módszerek természetesen új távlatokat nyithatnak, s meggyőződésem szerint fognak nyitni a származási hely azonosításában. Jelenlegi nehézségeink nemcsak abból adódnak, hogy e vizsgálatok meglehetősen drágák, elvégzésükre hazánkban csak néhány (bár folyamatosan növekvő számú) kutatóhelyen van lehetőség, hanem főképp abból, hogy az így nyert eredmények archeológiai szempontú értékeléséhez a lelőhelyek és előfordulások hasonló vizsgálatán alapuló olyan adatbázisra lenne szükség, melynek kialakítása éppen csak elkezdődött. Ráadásul a kőanyag-lelőhelyek tekintélyes része határainkon kívül esik, s ezeknek az adatbázisba bevonása még további problémákat vethet, illetve vet föl. A lelőhelyek nagy száma, illetve az onnan származó minták eltérő jellege (eszköz, nyersanyag, falazóanyag, díszítőkő) és tág határok között változó számuk (1-től 50-ig) a származási hellyel kapcsolatban igen nehéz általános értékelés adni. Az mindenesetre megállapítható, hogy a minták egy része (pl. meszes-vasas konkréciók, gyepvasérc) a közvetlen környékről származott; tekintélyes részüket a tágabb térség (főképp a Tokajihegység és/vagy Kárpátalja) vulkáni területein bányászták (pl. riolittufa, andezit), de ezek közül csak néhány esetben valószínűsíthető konkrét bányahely (tokaji Nagy-hegy, Beregszászi-hegy, Kaszonyi-hegy); egy részük viszont biztosan nagy távolságról került a lelőhelyre (pl. bazalt, gneisz, csillámpala). Debrecen, 2010. október 5. Dr. Rózsa Péter 4
1. melléklet: A vizsgált minták jegyzéke 5
6
Döge záportározó (11 darab minta) 18. objektum (8 db minta) A lelőhelyről 8 db, leltári szám nélküli mintát kaptam. A mintákat A-H jelzéssel láttam el. A minta Lapos, egyik oldalán sima felületű, lilásszürke színű, 1 mm-nél kisebb pórusokat tartalmazó, de amúgy tömött és kemény kőzet, folyásosságra utaló vénássággal. Szabad szemmel, ill. binokuláris mikroszkóp alatt megállapítható, hogy a kőzet viszonylag magas kristályosságú. A kristályok közül fölismerhetők a fél cm-t is elérő földpát kristályok, valamint a szintén gyakori, maximum 1-2 mm-es színes ásványok. A kőzet mikroszkóposan porfíros szövetű, melyben a szinte mikroholokristályos alapanyag túlnyomó részét az apró földpátlécek alkotják, a kőzetüveg mennyisége igen alárendelt. Fenokristályai között uralkodó a zömmel ikerlemezes plagioklász földpát, de jelentős a piroxének (főképp hipersztén, kevesebb augit) mennyisége is. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a lelőhely tágabb térségében több helyen is gyakori, így a Tokajihegységben és a Kárpátalján. Szöveti bélyegek alapján az utóbbi származási hely tűnik valószínűnek, mivel ilyen kristályos szövetű piroxénandezit a Tokaji-hegységben csak kisebb területeken (pl. Tállya környéke) fordul elő. Kárpátalja területén elsősorban a szolyvai (Szoljava) járásban található előfordulások jöhetnek szóba. 7
B minta méretű színes ásványokat különböztethetjük meg. Polarizációs mikroszkóppal vizsgálva megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos porfíros szövetű. A z alapanyag pilotaxitos, a földpátlécek és apró opak szemcsék mellett jelentősebb kőzetüveg is található. Uralkodó fenokristályos elegyrésze a többnyire ikres, alárendeltebben zónás plagioklász földpát, de jelentős a piroxének (inkább hipersztén, alárendeltebben augit) aránya is. Szürke színű, igen sok finom (1 mmnél kisebb) pórust tartalmazó, de egyébiránt tömött és kemény kőzet. A kicsit sötétebb, ill. világosabb sávok váltakozása folyásosságra utal. Kristályossági foka viszonylag magas. Szabad szemmel, illetve binokuláris mikroszkóppal a maximum néhány mm-es nagyságú földpát kristályokat, valamint szintén gyakori, de kisebb Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek. 8
C minta alapanyagát az apró fölpátlécek mellett elsősorban opak szemcsék alkotják. Az erős oxidáció miatt csak vélhető, hogy a kőzetüveg mennyisége is számottevő. Fenokristályai között uralkodó a többnyire ikres plagioklász földpát, de gyakoriak a piroxének (elsősorban az általában opacitos szegéllyel övezett hipersztén, ritkábban az augit) is. Lilásszürke színű, egyik oldalán simára dolgozott, finom pórusokkal, likacsokkal átjárt, kissé oxidált, de tömött, kemény kőzet. Makroszkóposan a maximum fél centiméteres földpát, valamint a valamivel kisebb színes alkotók kristályai ismerhetők föl benne. Az ásványos alkotók mennyisége alapján viszonylag magas kristályossági fokra utal. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű; Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek. 9
D minta Lilás-vöröses színű, felületén kifakult, finom pórusokkal-likacsokkal átjárt, bontott-oxidált kőzet, enyhe vénássággal. Makroszkóposan a maximum fél cm-es nagyságú földpátkristályok, valamint az ugyancsak gyakori színes ásványok kristályai ismerhetők föl benne. Viszonylag magas kristályossági fokkal rendelkezik. Mikroszkópi jellemzői a C mintáéval egyezők. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek. E minta A minta vöröses, finom pórusokat is tartalmazó, de kemény tömött, gömbölyű alakúra munkált kőzet. Makroszkóposan a maximum 3-4 mm-es földpátszemcsék, valamint a valamivel kisebb színes ásványok kristályai ismerhetők föl. A mintából mivel jelentős károsodást okozott volna csiszolat nem készült, de binokuláris mikroszkópos megfigyelés alapján valószínűsíthető, hogy anyaga lényegében azonos a C jelű mintáéval. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek. 10
F minta Gömbölyűre munkált, szürkés színű, finom pórusokkal-likacsokkal borított, de kemény, tömör kőzet. Szabad szemmel, illetve binokuláris mikroszkóppal a maximum fél cm-es fehér földpát, valamint a valamivel kisebb színes ásványok ismerhetők föl. Az kristályos alkotók mennyisége viszonylag magas kristályossági fokra utal. A mintából mivel jelentős károsodást okozott volna csiszolat nem készült, de binokuláris mikroszkópos megfigyelés alapján valószínűsíthető, hogy anyaga lényegében azonos az A vagy a B jelű mintáéval. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokaji-hegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek. szóba. G minta Gömbölyűre munkált kőzetdarab, melyre az F mintánál leírtak érvényesek. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: a kőzet a szomszédos vulkáni hegységes egyik leggyakoribb kőzete, ezért a lelőhelyeként a Tokajihegység és Kárpátalja vulkáni hegységei is szóba jöhetnek. 11
H minta Külső felületén zöldesszürke színű, kemény, tömött, megmunkált darab; jól láthatóan két kőzettípusból áll. Az egyik döntően apró (maximum 1 mm körüli) nagyságú kvarcszemcsékből áll, az éles határral elválasztott másikat rendkívül finom, szabad szemmel egyneműnek látszó kőzet alkotja. A vágott felületen látszik, hogy a zöldesszürke szín utólagos patina, eredeti színe sötétszürke. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a szemcsés rész döntően kissé gömbölyített vagy szögletes kvarc-, alárendelten plagioklász földpátszemcsékből, illetve csillámlemezekből (muszkovit, biotit) épül föl. A finomszemcsés rész igen apró (legfeljebb 20-40 μm-es) szemcsékből, illetve uralkodóan a mikroszkópi mérettartománynál (~5 μm) kisebb szemcsékből áll. Megnevezés: kovás kötőanyagű homokkő és kovás aleurit (iszapkő) Megjegyzés: a kőzet mindenképp a mai ország területén kívüli lelőhelyről származik, esetleges származási helye az ÉK-i Kárpátok homokkő (flis) övezetében lehet. 12
190. objektum (3 db minta) A lelőhelyről 3 darab, leltári szám nélküli mintát kaptam. A mintákat I-III jelzéssel láttam el. I. minta A minta igen nagyméretű, tálszerű, lapos kődarab. Külső felülete világosbarnás-szürkés színű, de a csiszolathoz készített vágási felületen jól látszik, hogy a kőzet eredeti színe vöröses szürke. A kőzet tömör, kompakt, bár felületét apró (általában 1 mm-nél kisebb) likacsok borítják. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal vizsgálva jól látszik, hogy kristályossági foka viszonylag magas. E kristályok többségét a néhány mm-es nagyságot elérő földpátok adják, de a színes ásványok is viszonylag nagy mennyiségben vannak jelen. A léces földpátok elrendeződése enyhe irányítottságot mutat. Polarizációs mikroszkópban jól látszik a kőzet fenokristályos-porfíros szövete. A kőzet mintegy felét a földpátlécekből, kőzetüvegből, alárendeltebben finom opakhintésből és piroxénszemcsékből álló alapanyag alkotja. A legfontosabb fenokristály a többnyire ikres plagioklász földpát. Valamivel kisebb méretűek és mennyiségűek a piroxének, melyek többsége hipersztén; az augit alárendeltebb. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: származási helye a Tokaji-hegység vagy Kárpátalja vulkáni területei lehetnek. 13
II. minta Nagyméretű, fehér színű, gömbölyded, nagyon kemény és tömör kőzetdarab, mely alakját (legalább részben) megmunkálásnak köszönheti. A kőzet lényegében tömeges kifejlődésű kvarcból áll, de vékony (egy-két mm-es) erekben makroszkóposan meg nem határozható színes ásványokat és kevés muszkovit csillámot is megfigyelhetünk. E minta jelentős károsodás nélkül csiszolat készítésére nem alkalmas. Megnevezés: kvarcit Megjegyzés: kifejlődése, megjelenése, valamint muszkovit-tartalma arra utal, hogy pegmatitos környezetből származhatott. Ilyen jellegű kőzetek a keleti országrészben a jelenlegi határokon belül nem találhatók. Feltételezhető származási helyként az ÉK-i, esetleg a D-i Kárpátok, valamint Közép-Szlovákia (Vepor-hegység) kristályos kőzetekből álló területei jöhetnek szóba. III. minta Fehér, természetes úton legömbölyített, kemény kőzet. A mintából vékonycsiszolat nem készült, meghatározása e nélkül is egyértelmű. Megnevezés: kvarckavics Megjegyzés: alakja egyértelműen jelzi, hogy folyóvízi hordalékból származik. 14
Kállósemjén (1 darab minta) 68.268.1 minta A minta sötétszürke-fekete színű, tömött, viszonylag magas kristályossági fokú kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal a kőzet domináns alkotójának tűnő, akár 2-3 mm-es nagyságot is elérő földpátkristályok ismerhetők föl benne. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet szövete fenokristályos porfíros szövetű. Alapanyaga mikroholokristályospilotaxitos, amit a az apró plagioklász mikrolitok, piroxénszemcsék és finoman hintett opak ásványok alkotnak; a kőzetüveg mennyisége igen alárendelt. Fenokristályai között uralkodóak a nagyméretű ikres plagioklász földpát kristályai, a piroxén (döntően hipersztén, ritkán augit) mind méretét, mind gyakoriságát tekintve jóval alárendeltebb. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: ilyen típusú piroxénandezit a szóba jöhető hazai (Tokaji-hegység) és a szóba jöhető határon túli vulkáni hegységekben (Kárpátalja, É-Erdély) egyaránt előfordul; a kőzet nem rendelkezik olyan megkülönböztető petrográfiai bélyeggel, ami a származási hely pontosabb körvonalazását lehetővé tenné. 15
Kisvárda, Aldi (37 darab minta) 2/01 objektum (6 db minta) 2009.1063.7. A minta barna színű, itt-ott szürke foltokkal tarkítva. Földes megjelenésű, porózus-likacsos, de viszonylag kemény. Savval megcseppentve hirtelen fölpezseg. Döntő részét vasas (limonitos) anyag adja. Binokuláris mikroszkóppal látható, hogy a likacsok részben elhalt növényi részek helyét jelölik. A mintából vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: mocsárérc (gyepvasérc) Megjegyzés: klasszikus előfordulása az Érmellék területe, de a Nyírség laposaiban is megtalálható. Valószínűleg a környékről származik. 2009.1063.9 A minta okkere színű, helyenként sötétebb, barna foltokkal tarkított. Földes megjelenésű, porózus. Kézzel törhető, morzsolható. Vízben szétesik, sósavval megcseppentve hirtelen fölpezseg. A mintából, rossz megtartása miatt, vékonycsiszolat nem készült. A termoanalítikai elemzés szerint közel 20% karbonátot, s kevés szerves anyagot is tartalmaz (ld. a termogörbét). Megnevezés: vasas-meszes konkréció Megjegyzés: mocsaras vagy egyéb pangó vizes területeken alakul ki, így a Nyírség laposaiban is. Valószínűleg a környékről származik. 16
2009.1063.11. E nyilvántartási számmal 4 db minta rendelkezett, ezeket A, B, C és D jellel láttam el. 2009.1063.11/A A minta felületén szürkés-, vágott felszínén fakó lila színű, kissé töredezett, de kemény kőzet, jól látható, folyásosságra utaló sávozottsággal. Az egyes sávok vastagsága nem haladja meg 1-2 mm-t. Binokuláris mikroszkóppal fölismerhetők a maximálisan 1 mm körüli méretű földpátkristályok, valamint az egykori színes ásványok helyét jelző, hasonló méretű limonitos csomók. Polarizációs mikroszkóppal látható, hogy a kőzet döntően (90%) üveges alapanyagból épül föl, melyben az üvegesebb és devitrifikáltabb sávok ritmikusan váltakoznak. Fenokristályai között a plagioklász földpát és a szanidin egyaránt megtalálható. Az apró színes ásványok szinte teljesen opacitosodtak, egy részük alakjuk alapján amfiból lehetett. Megnevezés: fluidális riolit Megjegyzés: e kőzet gyakori a környező vulkáni hegységekben (Tokaji-hegység, Kárpátalja), de szöveti képe és ásványos összetétele alapján föltételezhető, hogy származási helye a Barabás melletti Kaszonyi-hegy (hazánk területére eső déli csúcsa a Tipet-hegy). 17
2009.1063.11/B Polarizációs mikroszkóppal látható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, a főképp mikrolitokból és hintett opak szemcsékből, alárendeltebben kőzetüvegből álló alapanyag aránya mintegy 50%. Uralkodó ásványos elegyrésze a plagioklász földpát, kristályai többnyire ikerlemezesek. Színes ásványként a piroxének jelentkeznek, többségük hipersztén, de augit is előfordul. A minta felületén piszkosszürke, vágott felszínén sötétszürke színű, pórusos, de kemény kőzet. A pórusok mérete nem haladja meg az 1 mm-es nagyságot. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal fölismerhetők benne a maximum 1 mm-es nagyságú földpátkristályok, valamint a hasonló méretű színes ásványok egyedei. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 18
A minta barnáslila színű, tömör, kemény kőzet. Vágott felületén jól látható folyásossága. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal a maximum 1 mm-es nagyságú földpátkristályokat figyelhetjük meg. Makroszkópos és vékonycsiszolati képe is arra utal, hogy lényegében a 2009.11/A mintával azonos kőzet. 2009.1063.11/C Megnevezés: fluidális riolit Megjegyzés: e kőzet gyakori a környező vulkáni hegységekben (Tokaji-hegység, Kárpátalja), de szöveti képe és ásványos összetétele alapján föltételezhető, hogy származási helye a Barabás melletti Kaszonyi-hegy (hazánk területére eső déli csúcsa a Tipet-hegy). 2009.1063.11/D A minta sötétszürke színű, tömör, kemény kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal fölismerhetők benne a 1-2 mm-es maximális nagyságot elérő földpátkristályok, valamint vágott felszínén a valamivel kisebb és ritkábban jelentkező színes ásványok példányai. Polarizácioós mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet szöveti, alapanyagának jellegét, valamint fenokristályainak mennyiségét és milyenségét tekintve lényegében a megegyezik a 2009.1063.11/B minta kőzetével. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 19
3/02. objektum (6 db minta) 2009.1066.2. A minta világosbarna-drapp színű, tömör, kemény, láthatóan megmunkált kőzet. Szabad szemmel homogénnek tűnik, de binokuláris mikroszkóppal jól látható igen finom, 1 mm-nél jóval kisebb méretű szemcsékből áll, melyek közül a muszkovit csillám lemezkéi ismerhetők föl. Sósavval megcseppentve mérsékelt pezsgést mutat. A mintából vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: karbonátos kötőanyagú homokkó Megjegyzés: feltehetően a Kárpátaljáról, az ÉK-i Kárpátok flis övéből származik. 2009.1066.3. A minta szürkészöld színű, igen tömött, kemény kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal látható, hogy alkotói igen kisméretűek, nem érik el az 1 mm-es nagyságot. Ásványos alkotói közül a muszkovit és kvarc ismerhető föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet lényegében szögletes, vagy kissé lekerekített, zömmel hullámos kioltású, maximálisan 1 mm körüli, de uralkodóan 0,1-0,2 mm közötti nagyságú kvarcszemcsékből áll, amiket kovás anyag cementál. Elszórtan apró muszkovit- és opacitosodott biotitlemezkék, ritkábban opacitos amfiból és glaukonitszemcsék is előfordulnak. Megnevezés: kovás kötőanyagú homokkő Megjegyzés: a kőzet a Kárpátok homokkő (flis) övéből származhat, a lelőhelyhez legközelebbi ilyen terület a lényegében Kárpátalja területére eső ÉK-i Kárpátokban van. A minta alakja alapján nem lehet kizárni, hogy hordalékből származik. 20
2009.1066.4. Ezzel a nyilvántartási számmal két minta rendelkezik, de szabad szemmel is megállapítható, hogy mindkettő azonos kőzettípust képvisel. A minták szürkéslila színűek, egyikük belsejében kissé vöröses; változó mértékben bontottak, oxidáltak, pórusosságuk ennek megfelelően változik. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal látható, hogy fő ásványos alkotórészük az 1-2 mm-es maximális méretű földpát, de viszonylag gyakoriak a hasonló méretű színes ásványok is. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, a dominánsan kőzetüveget, alárendeltebben mikrolitokat tartalmazó, helyenként erősen limonitosodott alapanyag mintegy 50%-ot képvisel. Leggyakoribb ásványos elegyrésze a zónás kioltással és ikerkristályok formájában egyaránt jelentkező plagioklász földpát. Színes alkotói a piroxének, közöttük hipersztén és augit egyaránt megtalálható. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 21
2009.1066.5. A mintát alkotó kőzet makroszkópos megjelenése lényegében a 2009.1066.4. mintákéval azonos. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy szövetét, az alapanyag jellegét, valamint fenokristályainak minőségi és mennyiségi jellemzőit tekintve is lényegében a 2009.1066.4 mintákéval azonos kőzetről van szó. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 2009.1066.6. A minta téglavörös pettyekkel sűrűn tarkított zöldessárgás színű, földes megjelenésű, erősen porózus, likacsos, de viszonylag kemény kőzet. Sósavval megcseppentve hirtelen fölpezseg. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal látható törmelékes szerkezete: kissé szögletes vagy lekerekített darabok cementálódnak. Barnás-vöröses színét jelentős a vastartalma adja. Pórusainak, likacsainak egy része elhalt növényi maradványok helyét jelzi. Elvétve csigahéj maradványt is tartalmaz. A kőzetből vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: mocsárérc (gyepvasérc) Megjegyzés: klasszikus előfordulása az Érmellék területe, de a Nyírség laposaiban is megtalálható. Valószínűleg a környékről származik. 22
29. objektum (4 db minta) 2009.1083.20. E számmal két darab minta rendelkezik, de nyilvánvalóan ugyanabból az anyagból állnak;. A minták piszkosszürke színűek, itt-ott halvány okkerszínű vasas pettyekkel. Földes megjelenésűek, porózusak, likacsosak, kézzel könnyen törhetők, vízben szétesnek. Sósavval megcseppentve hirtelen fölpezsegnek. Megtartásuk miatt vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: meszes konkréció Megjegyzés: mocsaras vagy egyéb pangó vizes területeken alakul ki, így a Nyírség laposaiban is; valószínűleg a környékről származik. 2009.1083.22. A minta piszkosfehér színű, barnás pettyekkel tarkított, likacsos, porózus, de ennek ellenére viszonylag kemény. Friss törési felületén látható, hogy a barnás, limonitos rész adja az anyag több mint felét. Sósavval megcseppentve hirtelen fölpezseg. Binokuláris mikroszkópban látszik, hogy a vasas anyag egy része gömbös-vesés szerkezetű, más része laza, porózus. A mintából vékonycsiszolat nem készült. Megnevezés: mocsárérc (gyepvasérc) Megjegyzés: klasszikus előfordulása az Érmellék területe, de a Nyírség laposaiban is megtalálható. Valószínűleg a környékről származik. 23
2009.1083.21. A minta külső felületén fakó lilásszürke, vágott felszínén sötét lilásszürke színű, tömör, kemény kőzet. Szabad szemmel és binokuláris mikroszkóppal megállapítható, hogy leggyakoribb ásványos alkotója a maximálisan 1 mm körüli nagyságú földpát, de gyakoriak a hasonló méretű színes ásványok is. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a fenokristályos-porfíros szövetű, a közetüvegből és mikrolitokból álló alapanyag mintegy 50%-ot képvisel. Leggyakoribb ásványos elegyrésze a plagioklász földpát, köztük zónás kiltású és ikres egyedek egyaránt találhatók. Színes ásványként a szintén gyakori piroxének jelentkeznek, többségük hipersztén, de nem ritka az augit sem. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 24
29/1 objektum (7 db minta) 2009.1084.25 A minta sötétszürke-fekete színű, tömör, kemény kőzet. Vágott felületén az 1 mm-t sem elérő földpát, valamint a hasonló nagyságú, de valamivel ritkább, binokuláris mikroszkóppal közelebbről meg nem határozható színes ásványok kristályai ismerhetők föl. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, hogy a fenokristályos-porfíros szövetű, a mikrolitokból és kevesebb kőzetüvegből álló alapanyag mintegy 50-60%-ot képvisel. Leggyakoribb fenokristályos ásványos elegyrésze a plagioklász földpát, többnyire ikres, alárendeltebben zónás kioltású. Ugyancsak gyakoriak a piroxének, közöttük hipersztén és augit egyaránt előfordul. Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 25
2009.1084.26 hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, a mintegy 50%-ot kitevő alapanyának fölépítésében a kőzetüveghez képest a mikrolitok valamivel alárendeltebb szerepet játszanak; az alapanyag egy része erős limonitos elszíneződést mutat. Fenokristályai között leggyakoribb a többnyire ikres, alárendeltebben zónás kioltású plagioklász földpát, de gyakoriak a piroxének is, melyek között hipersztén és augit egyaránt megtalálható. A minta felületén sötétszürke-fekete, vágott felszínén enyhén vöröses árnyalatú kőzet. Tömör, kemény, szabad szemmel is jól láthatóan viszonylag kristályos. Binokuláris mikroszkóppal megállapítható, hogy legfontosabb elegyrésze a maximálisan 1-2 mm-es földpát; a színes ásványok valamivel kisebbek, s részben bontottnak tűnnek. Polarizációs mikroszkóppal megállapítható, Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 26
2009.1084.28. a mintegy 50%-ot kitevő alapanyagot mikrolitok és kőzetüveg alkotja. Fenokristályos ásványos elegyrészei között leggyakoribb a plagioklász földpát, egyedei közt zónás kioltású és ikres egyedek egyaránt vannak. Színes ásványként a piroxének jelentkeznek, köztük a hipersztén és az augit is megtalálható. A minta felülete kifakult piszkosszürke színű, törési felülete azonban sötétszürkefekete. Viszonylag porózus-likacsos, de ennek ellenére kemény. Binokuláris mikroszkóppal az 1 mm-es nagyságot ritkán maghaladó földpát, és a közelebbről meg nem határozható színes ásványok ismerhetők föl benne. Polarizációs mikroszkóppal megfigyelhető, hogy a kőzet fenokristályos-porfíros szövetű, Megnevezés: piroxénandezit Megjegyzés: e kőzet a Tokaji-hegységben és a Kárpátalja vulkáni hegységeiben az egyik leggyakoribb, legáltalánosabb kőzettípus; származási helyként mindkét terület szóba jöhet. 27