IV. ANYAGI HALMAZOK IV. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 B B D C B A B D A 1 C C C E C A B C C D 2 C E C D D E(D*) D C A A B D C A B A B D B C 4 B C A D A B A D D C 5 A D B A C *A D helyén. (A második kiadásban már D.) IV.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS A manézium, az oxién és veyülete Veyjel M O Veyértékelektronok száma 55. 2 56. 6 Párosítatlan elektronok száma alapállapotban 57. 0 58. 2 Halmazállapot (25 C, 101 kpa) 59. szilárd 60. áz Szilárd állapotban a kristályrács típusa 61. fémrács 62. ekularács A rácspontokon lévő részecskék (kémiai jel) 6. M (M 2+ ) 64. O 2 A rácsösszetartó erő típusa 65. fémes kötés 66. másodrendű (diszperziós) kötés A két elem alkotta veyület képlete 67. MO A veyület rácstípusa 68. ionrács Halmazállapot (25 C, 101 kpa) 69. szilárd A rácspontokon lévő részecskék (kémiai jel) 70. M 2+, O 2
A szén, a klór és veyülete Veyjel C Cl Veyértékelektronok száma 71. 4 72. 7 Párosítatlan elektronok száma alapállapotban 7. 2 74. 1 Halmazállapot (25 C, 101 kpa) 75. szilárd 76. áz Szilárd állapotban a kristályrács típusa 77. atomrács (yémánt) 78. ekularács A rácspontokon lévő részecskék (kémiai jel) A rácsösszetartó erő típusa 79. C 80. Cl 2 81. kovalens kötés (yémánt) A két elem alkotta veyület képlete 8. CCl 4 A veyület rácstípusa 84. ekularács A rácspontokon lévő részecskék (kémiai jel) 85. CCl 4 82. másodrendű (diszperziós) kötés A rácsösszetartó erő típusa 86. másodrendű (diszperziós) kötés Gázok összehasonlítása Képlet CH 4 He SO 2 Moláris töme 87. 16 / 88. 4 / 89. 64 / Anyamennyisé 90. 0,5 91. 2 92. 0,125 Térfoat (25 C, 101 kpa) 9. 12,2 dm 94. 49,0 dm 95.,06 dm Sűrűsé (25 C, 101 kpa) 16 / 96. 24,5 dm / = 0,65 /dm 97. 0,16 /dm 98. 2,61 /dm Oxiénázhoz viszonyított relatív sűrűsé 99. 16 / 2 / = 0,5 100. 0,125 101. 2,0
Gáz-halmazállapotú elemek összehasonlítása Képlet 102. N 2 10. O 2 104. Ne Moláris töme 21 105. 2 4,5 10 2 6 10 = 28 / 106. 16 2 / = 2 / 107. 0,816 /dm 24,5 dm / = 20 / Töme 108. 0,64 109. 40 Molekulák száma 110. 1,2 10 22 Térfoat (25 C, 101 kpa) Sűrűsé (25 C, 101 kpa) Hidroénázhoz viszonyított relatív sűrűsé 111. 2 4,5 10 2 6 10 24,5 dm / = 18,4 dm 28 / 11. 24,5 dm / =1,14 /dm 115. 28 / 2/ = 14 490 cm 112. 49,0 dm 114. 1,1 /dm 116. 10 IV. 4. EGYÉB FELADATOK Ionveyületek oldódása vízben 117. A NaOH esetében. 118. A lombikban levő áz meleszik, tául (vay: nő a nyomása), és kiszorítja a folyadékot. 2 p 119. Exoterm az oldáshő (hőtermelő folyamat). 120. A rácseneria kisebb, mint a hidratációs hők összee (abszolút értékben). 5 pont Oldhatósá vizsálata 121. Az etil-alkohol eleyedik a vízzel, a benzin és a szén-tetraklorid nem. Az apoláris ekulákat tartalmazó szerves veyületek nem eleyednek a dipólusos vízzel. Az alkohol poláris ekulájú (és hidroénkötést is ki tud alakítani), ezért oldódik vízben. 122. A szén-tetraklorid és a benzin sűrűsééről. A szén-tetraklorid sűrűsée nayobb, a benziné pedi kisebb mint a vízé (1 /cm ). 12. A jód apoláris ekulájú, ezért az apoláris fázisban helyezkedik el (ha van olyan). 124. A szén-tetraklorid és a benzin eleyedik eymással, mert mindkettő apoláris ekulákat tartalmaz. Az etil-alkohol apoláris jelleű etilcsoportja (CH CH 2 ) ad lehetőséet az apoláris ekulájú anyaokkal való jó eleyedésre. 8 pont
Szilárd anyaok vizsálata 125. A dipólusekulájú vay az ionos anyaok ( hasonló hasonlót old elv alapján). 2 p 126. Az apoláris ekulájú anyaok. 127. Atomrácsos lehet. 128. 1. kémcső: naftalin. kémcső: kvarchomok 129. 2. kémcső: karbamid, 4. kémcső: kálium-klorid Indoklás: a kálium-klorid ionos, ezért vizes oldata vezeti az áramot, a karbamidé nem 10. a) szublimáció b) 1. kémcső c) yene másodrendű kötések a ekulák között (kis rácseneria) 1 Az oldhatósá hőmérsékletfüése 11. a) Ien, a B sóé [mert ebből maradt a letöbb feloldatlanul (B 2 )]. b) Ien, az A sóé [mert ebből maradt eyedül feloldatlanul (A ) ]. 12. a) Ien, a C sóé [mert ebből maradt a lekevesebb feloldatlanul (C 2 )]. b) Nem [mert sem B-ből sem C-ből nem maradt feloldatlanul]. 1. Maasabb hőmérsékleten yorsabb az oldódás. 14. A 2, B 2, C 2, A 15. A IV. B III. C II. p 9 pont IV. 5. SZÁMÍTÁSOK 16. a) A ázeley térfoata: 5,00 dm +,00 dm = 8,00 dm 5,00 dm Az összetétel: 8,00 dm 100% = 62,5 térfoat% O 2 és 7,5 térfoat% H 2. b) A térfoat és az anyamennyisé-százalék mérőszáma Avoadro törvénye miatt meyeyezik: 62,5 x% O 2 és 7,5 x% H 2 van az eleyben. 1,00 ázeley 0,625 O 2 -t és 0,75 H 2 -t tartalmaz, ezek tömeei: 0,625 2 / = 20,0 0,75 2 / = 0,75 Összesen: 20,75. 2 p 20,0 Az összetétel: 100% = 96,4 w% O 2 és,6 w% H 2. 20,75 (A feladat úy is meoldható, hoy az 5,00 dm és,00 dm áz térfoatából önkényesen választott de azonos körülményeket feltételezve kiszámítjuk a tömeet, majd abból az összetételt.) c) A fenti száási módszer alapján automatikusan adódik: M(eley) = 20,8 /. 2 p d) A ázeley sűrűsée csak a hőmérséklet és nyomás ismeretében határozható me. 2 p e) A CO CH 4 ázeley átlaos áris tömee is 20,8 /. Ha pl. 1 ázeleyet veszünk, annak tömee 20,8, benne pedi x CO és (1 x) CH 4 esetében a áris tömeekkel felírható összefüés: 28x + 16(1 x) = 20,8 p Ebből: x = 0,40, Vayis 40 x% = térfoat% CO és 60 x% = térfoat % CH 4 van a ázeleyben. 16 pont
m M 17. a) ρ = =, V V m M (eley) = ρ = 0,229 /dm 24,5 dm / = 5,49 /, pont V m M (eley) 5,49 / b) ρ r = = = 0,4 M (CH4 ) 16,0 / c)ha 1,00 eleyet veszünk, abban: 5,49 / = 1,8 hidroén, oxién, illetve ismeretlen veyület van. 1,8 1,8 hidroén anyamennyisée: n = = 0,915, 2,00 / 1,8 1,8 oxién anyamennyisée: n = = 0,0572, 2 / az ismeretlen veyület anyamennyisée: n = 1 (0,915 + 0,0572) = 0,0278, 1,8 ebből a áris tömee: M = = 65,8 /. (A behelyettesített 0,0278 adatok pontossáától füően 64,6 65,8 közötti értékeket kapunk, íy lehet szó például a kén-dioxidról, amelynek 64 / a áris tömee.) d) A térfoat%-os összetétel számértékben a mólszázalékossal eyezik me: 91,5 térfoat% H 2, 5,72 térfoat% O 2, 2,78 térfoat% veyület pont 15 pont 18. a) Ha a sűrűséük azonos, akkor Avoadro törvénye alapján az átlaos áris tömeük is azonos, vayis a ázeley átlaos áris tömee: M = 2,0 /. A ázeley sűrűsée standard nyomáson, 25 C-on: 2,0 M ρ = = = 1,1. V m dm dm 24,5 b)a héliumra vonatkoztatott sűrűsé: ρ r = 2,0 M = M ( He) 4,00 = 8,00. c)leyen például 1,00 ázeleyünk, abban: x CO és (1,00 x) CO 2. A áris tömeek alapján: 28,0x + 44,0(1,00 x) = 2,0 ebből: x = 0,750 A térfoat- és mól%-os összetétel meeyezik, íy: 75,0 térfoat% CO és 25,0 térfoat % CO 2. d)a metán áris tömee 16 /, vayis fele a ázeley átlaos áris tömeének, íy azonos töme esetén kétszeres anyamennyiséet kevera ázeleyhez. A ázeley anyamennyisée, ennek következtében (azonos állapotban) a térfoata is háromszorosára nő, aminek következtében a mól%-os, íy a térfoat%-os CO-tartalma is a harmadára csökken: 25,0 térfoat% CO lesz benne. 14 pont
19. a) A normál áris áztérfoat: V m = 22,41 dm / A sűrűséből és a normál áris áztérfoatból: M ( eley) = ρ Vm dm = 1,071 22,41 = 24,00. dm A leveőre vonatkoztatott sűrűsé: ρ r = 24,00 M ( eley) = M ( leveő) 29 = 0,8. b) A ázeley 1,000 mólja tartalmaz: x CH 4 -t és íy (1,000 x) O 2 -t, ezek tömee: 16,00x ramm, illetve 2,00(1,000 x). Ebből az átlaos áris töme alapján az összefüés: 16,00x + 2,00(1,000 x) = 24,00, amelyből x = 0,5000. A ázeley 50,00 50,00 mól%, azaz térfoat% metánt, illetve oxiént tartalmaz. c)a töme%-os metántartalom: 0,5000 16,00 1 = 24,00, töme% CH 4, 66,67 w% O 2. d)teyük fel, hoy 1,000 eleyhez mé y H 2 -t kell keverni. Ha ekkor a sűrűsée a felére csökken, akkor az átlaos áris tömee is az eredeti fele lesz: 12,00 /. Az új ázeleyre felírható: 24,00 + 2y 1,000 + y = 12,00 ebből: y = 1,200 A ázeleyhez tehát 1,200-szeres térfoatú hidroént kell keverni. A ázeleyhez: 1,20 2,00 24,00 = 0,100 -szeres tömeű hidroént kell keverni. 15 pont 140. a)a veyület képlete: C x H y O z, ahol x : y : z = n(c) : n(h) : n(o). A tapasztalati képlet: x : y : z = m(c) m(h) m(o) : : M (C) M (H) M (O) x 40 6,67 5, : y : z = : : 12/ 1/ 16/ =, : 6,67 :, = 1,00 : 2,00 : 1,00, CH 2 O. 2 p b)a veyület áris tömee a relatív sűrűséből: M = ρ r M(O 2 ) = 1,875 2,0 / = 60,0 /. A veyület ekulaképlete (CH 2 O) n, ahol n 1, eész szám, M(CH 2 O) = 0,0 /, ezért: n 0,0 / = 60,0 / n = 2, tehát a ekulaképlet: C 2 H 4 O 2. 6 pont
141. 50,0 dm 50,0 dm ammóniaáz anyamennyisée: n = = 2,2. 22,41 dm / A áz tömee: m = 2,2 17,0 / = 7,9. 7,9 A 20,0 töme%-os oldat tömee: m(oldat) = = 189,5, 0,200 a víz tömee pedi: m(víz) = 189,5 7,9 = 151,6 152 2 p 152 víz térfoata kb. 152 cm, tehát 152 cm vízben nyelettük el az 50,0 dm ázt. 5 pont 142. a)100 cm 10,0%-os oldat tömee: 105, amelyben 10,5 HCl van. A véső oldat 20,0 töme%-os, ehhez mé x ramm HCl-t használunk: az oldat tömee (105 + x), az oldott anyaé (10,5 + x) lesz. A keletkező oldat 20,0 töme%-os, íy: 10,5 + x 105+ x = 0,200 Ebből: x = 1,1 [a 10,5 HCl elvi hiba.] (Más levezetés, például a keverési eyenlet is elfoadható: 105 10,0% + x 100% = (105 + x) 20,0% x = 1,1.) A feloldandó HCl-áz anyamennyisée: 1,1 n(hcl) = = 0,59, 6,5 a térfoata pedi: V(HCl) = 0,59 24,5 dm / = 8,79 dm. b)a keletkező oldat tömee: 105 + 1,1 = 118,1, térfoata pedi: 118,1 V = = 107,4 cm. 1,10 cm Az eész oldat térfoata (csupán) 7,4 cm -rel nőtt. 10 pont 14. a) Veyünk pl. 1000 cm oldatot, amelynek tömee 1080. Ebben 5,00, azaz: 5,00 6,5 / = 182,5 HCl van. Az oldat: 182,5 100% = 16,9 töme%-os. 1080 ( HCl) ( oldat) ( HCl) M ( HCl) ρ V ( oldat) c M ( HCl) ρ m n [Alternatív meoldási menet: w = = m = 5,00 6,5 w = dm 1080 dm = 0,169. (A mértékeyséek eyséesítése miatt a sűrűséet át kellett váltani: 1,08 /cm = 1080 /dm.)] b) 500 cm oldatban 2,50 HCl van. Ennek tömee 91,25. 91,25 Ez = 246,6 7,0%-os sósavban van, 0,70
246,6 amelynek térfoata: = 209 cm, tehát 209 cm 7 töme%-os sósavból 1,18 cm kell kiindulnunk. c)500 cm 5,00 /dm -es sósav tömee a sűrűsé alapján 540. A cc. sósavhoz adandó víz: 540 246,6 = 29,4 (ami kb. 29,4 cm.) Tehát a tömény sósavhoz 29 cm vizet kell keverni. 10 pont 144. a) 100 cm tömény kénsavoldat tömee: m(oldat) = 100 cm 1,84 /cm = 184, az ebben lévő kénsav tömee: m(h 2 SO 4 ) = 184 0,98 = 180,2, a keletkező oldat tömee: m(híabb oldat) = 184 + 100 = 284, töme%-os kénsavtartalma: 180,2 284 100% = 6,5 töme%. b) a keletkező oldat térfoata: 284 V ( híabb oldat) = = 184,4 cm, 1,54 cm a benne oldott kénsav anyamennyisée: 180,2 n ( H2 SO4 ) = = 1,84, 98 az oldat koncentrációja: c ( H2SO4 ) = 1,84 = 9,98. 0,1844 dm dm 9 pont 145. a) A tömekoncentráció: c M(H PO 4 ) = 16,0 /dm 98 / = 1568 /dm, azaz 1,57 k/dm. 2 p b)tudjuk, hoy például 100 oldatban 90 foszforsav van, íy 10 víz van. A foszforsav, illetve a víz anyamennyisée: 90 n(hpo 4 ) = = 0, 918, 98 / A koncentráció adat felhasználásával kiszámíthatjuk a 0,918 foszforsavat tartalmazó oldat térfoatát: V (oldat) = n(hpo4 ) 0,918 = = 0,0574 dm = 57,4 cm. c 16,0 /dm 2 p Ezek alapján az oldat sűrűsée: m(oldat) 100 ρ = = = 1,74 /cm. V (oldat) 57,4cm c)100 cm oldat íy 174 tömeű, amelyben 174 0,900 = 156,6 foszforsav van. Uyanennyi foszforsavat tartalmaz a híított, 50,0 töme%-os oldat is, melynek tömee eyszerűen mehatározható: m(oldat) = 2 156,6 = 1,2. A keletkező oldat térfoata:
1,2 V (oldat) = = 24,6 cm 25 cm. 1,5 /cm Az oldathoz hozzákeverendő víz: m(víz) = 1,2 174 = 19,2, azaz kb. 19 cm. 2 p (Elvile hibás a 25 cm 100 cm = 15 cm eredmény, mivel a tömény oldatok térfoatai nem additív mennyiséek.) 1 (Természetesen minden más, elvile helyes levezetés is maximális pontszámot ér!) 146. a) 20 C-on az 50,0 cm (azaz 50,0 ) vízből és 100 sóból készített oldat: 100 100% = 66,6 töme%-os lenne. 50,0 + 100 Ez töményebb a meadott 65,8%-os telített oldatnál, vayis nem oldódik fel az összes ammónium-nitrát. b) 50 C-on 100 víz 44 ammónium-nitrátot old, vayis az 50,0 cm (50,0 ) vizünk fele ennyit, azaz 172 -ot. Ezek szerint mé: 172 100 = 72,0 ammónium-nitrátot kell a főzőpohárba szórni. c) A lehűtéskor száhatunk pl. a keverési eyenlettel. Leyen x a kikristályosodó só tömee (aminek w = 1,00 a tömetörtje): m w(50 C) = x 1,00 + (m x) w(20 C). Az 50 C-os oldat tömee: m = 50,0 + 172 = 222. Kiszámíthatnánk az 50 C-os oldat tömetörtjét, de ez esetben felesleesen járnánk el, mert m w(50 C) éppen az oldott anya, azaz a 172. A keverési eyenlet íy a következőképpen alakul: 172 = x + (222 x) 0,658 Ebből: x = 75,8, tehát 75,8 ammónium-nitrát kristályosodik ki a hűtés során. 10 pont 147. a)a telített oldat töme%-os ammónium-bromid-tartalma: 75,5 20 C : 100% = 4,0 töme%, 175,5 145,6 100 C : 100% = 59, töme%. 245,6 100 sóból 100 C-on készíthető oldat tömee: m(100 C) = 100 : 0,59 = 168,6. 20 C-ra hűtve x ramm só válik ki, íy például a keverési eyenlet alapján: 168,6 0,59 x 1,00 = (168,6 x) 0,40 ebből: x = 48,2, vayis 48,2 só válik ki. b)ahhoz, hoy feloldódjon a só, mé y ramm (0,00 tömetörtű) vizet kell hozzákeverni. A 20 C-os rendszert az eyszerűsé kedvéért tekinthetjük 59, tömeszázalékos oldatnak is, íy a például a keverési eyenlettel száva: 168,6 0,59 + y 0,00 = (168,6 + y) 0,40. pont (Természetesen tekinthetjük úy, hoy 48,2 só és 120,4 4,0 töme%-os oldatról van szó, és akkor az eyenlet a következőképpen alakul: 48,2 1,000 + 120,4 0,40 + y 0,00 = (168,6 + y) 0,40.) Ebből: y = 6,9, vayis 6,9, azaz 6,9 cm vizet kell a rendszerhez keverni. (Természetesen minden más, elvile helyes levezetés is maximális pontszámot ér!) 10 pont
148. a) A 80 C-on telített oldat: 60,0 100% = 7,5 töme% oldott anyaot tartalmaz. 160 Induljunk ki x (ramm) sóból, akkor az íy: x 0,75 80 C-on telített oldatban lesz. A hűtés után az oldatban: (x 150) só van, x 150 az oldat tömee. 0,75 A lehűtés során 20 C-os telített oldat keletkezik (amely 25 %-os): x 150 = 0,25 x 150 0,75 Ebből: x = 7,5, vayis kb. 8 sóból kell kiindulni. b) A visszanyerhető só az eredetinek: 150 7,5 100% = 44,4%-a. 10 pont 149. A reakcióeyenlet: 2 NO + O 2 = 2 NO 2 Az eyenlet és Avoadro törvénye alapján:,00 dm NO 1,50 dm O 2 -nel reaál, és,00 dm NO 2 -áz keletkezik. A reakcióban az összes NO átalakul: 100%-os az átalakulás. A reakcióban a,00 dm O 2 fele alakul át: 50%-os az átalakulás. 5 pont 150. 2,45 dm standardállapotú hidroénáz 0,100. A reakcióeyenlet: H 2 + Cl 2 = 2 HCl Az eyenlet alapján uyanakkora, vayis 2,45 dm térfoatú klóráz szüksées a maradéktalan reakcióhoz. A reakcióeyenlet alapján 0,200 HCl keletkezik. A 150 cm 0,200 sósav koncentrációja: c(hcl) = 0,150 dm = 1, /dm. 5 pont 151. a) Az eyenletek: N 2 + H 2 = 2 NH (1) 4 NH + 5 O 2 = 4 NO + 6 H 2 O (2) 2 NO + O 2 = 2 NO 2 () 4 NO 2 + 2 H 2 O + O 2 = 4 HNO (4) NH + HNO = NH 4 NO (5) 5 pont b) 8,000 tonna, azaz 8000 k pétisó mészkőtartalma: 0,400 8000 k = 200 k. Az ammónium-nitrát-tartalom: 8000 k 200 k = 4800 k. Ennek anyamennyisée [M(NH 4 NO )] = 80,0 / = 80,0 k/k): m 4800 k n = = = 60,0 k. M k 80,0 k 60,0 k ammónium-nitráthoz 60,0 k NH és 60,0 k HNO szüksées [(5) eyenlet].
A 60,0 k HNO -t is ammóniából kell előállítani. A (2) (4) eyenletből kiderül, hoy 1 HNO -hoz elvile 1 NH, íy 60,0 k-hoz 60,0 k NH kellene. 60,0 k A termelés azonban csak 90%-os, íy: = 66,7 k NH -ból 0,9 kell kiindulni. A teljes folyamathoz: 60 k + 66,7 k = 126,7 k NH kell. Ehhez az (1) eyenlet alapján fele ennyi, azaz 6, k N 2 -re lenne szüksé. A termelés azonban csak 95,0%-os, íy ennél több nitroénből kell kiindulni: 6, k n(n 2 ) = = 66,6 k, 0,950 m V(N 2 ) = nv m = 66,6 k 24,5 = 162 m. k A szüksées nitroén térfoata [a () eyenlet és Avoadro törvénye alapján] ennek háromszorosa: V(H 2 ) = 4896 m. (A meadott adatok pontossáa alapján 1,6 10 m N 2 és 4,90 10 m H 2.) 15 pont 152. A reakcióeyenlet: Na 2 CO + 2 HCl = 2 NaCl + H 2 O + CO 2 A nátrium-karbonát-oldat tömee: m = ρ V = 200 cm 1,06 /cm = 212. A benne oldott nátrium-karbonát: m(na 2 CO ) = 212 0,200 = 42,4, 42,4 n(na 2 CO ) = = 0,400. 106 A reakcióhoz az eyenlet szerint kétszer annyi, azaz 0,800 HCl szüksées. Ennek tömee: m = n M = 0,800 6,5 / = 29,2. A szüksées sósav térfoata két lépésben: : 1,10 : 0,200 29,2 HCl 146 sósav cm 1 cm. A reakció során fejlődő és eltávozó CO 2 0,400, ami: m(co 2 ) = 0,400 44 / = 17,6 A visszamaradó oldat tömee: m(oldat) = 212 + 146 17,6 = 40,4 A benne lévő nátrium-klorid 0,800 : m(nacl) = 0,800 58,5 / = 46,8 Az oldat konyhasótartalma: 46,8 40,4 100% = 1,8 töme%. 1 15. a)a reakcióeyenlet: CaCl 2 + Na 2 CO = CaCO + 2 NaCl 111 / 106 / 100 / 58,5 / m(nacl) = 224 0,106 = 29,25 ennek anyamennyisée: n = 0,500 0,500 m(caco ) = 100 / = 25,0 csapadék képződött. 2 7 pont
b) m(na 2 CO ) = 0,500 106 / = 26,5 2 26,5 m(oldat) = = 12,5 vayis kb. 12 Na 2 CO -oldatot reaáltattunk. 0,2 0,500 c) m(cacl 2 ) = 2 111 / = 27,75. A CaCl 2 -oldat oldat tömee: 25,0 + 224 12,5 = 116,5. A víz tömee 116,5 27,75 = 88,75. Az oldhatósá: 27,75 x =, ebből x = 1, CaCl 2 100 vízben. 88,75 víz 100 15 pont 154. A reakcióeyenletek: CuSO 4 + 2 NaOH = Cu(OH) 2 + Na 2 SO 4 Cu(OH) 2 = CuO + H 2 O 50,0 50,0 réz-oxid: = 0,629, 79,5 az eyenlet alapján ebből az következik, hoy 0,629 CuSO 4 -ból és 1,258 NaOH-ból keletkezett, közben 0,629 Na 2 SO 4 keletkezett. pont A tömeek a áris tömeek seítséével (m = nm): m(cuso 4 ) = 0,629 159,5 / = 100 m(naoh) = 1,258 40,0 / = 50, m(na 2 SO 4 ) = 0,629 142 / = 89, pont A keletkezett oldat 20,0 töme%-os, és 89, Na 2 SO 4 -t tartalmaz, ebből: 89, 0,200 = 446,5 az oldat tömee. A tömememaradás elve szerint a kiindulási oldatok össztömee meeyezik a termékek össztömeével. Az oldat mellett 0,629 Cu(OH) 2 képződött: 0,629 97,5 / = 61,. A rendszer összes tömee: 446,5 + 61, = 507,8, a két kiindulási, azonos tömeű oldat íy ennek a fele: 25,9 254. 100 A réz(ii)-szulfát-tartalom: 100w% = 9,4 töme%. 254 50, A NaOH-oldat: 100w% = 19,8 töme%-os. 254 15 pont