Település-hőellátás helyi megoldásai, hatékonysága és megvalósítása Büki Gergely Települési hőellátás helyi forrásokból MTA konferencia, 2015. október 8.
Nem kezdet van, a félidőben vagyunk! A helyi, megújuló hőforrások alkalmazását 2010-ben megfogalmazta: Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv (NCsT) A NCsT programot segítették a MTA KÖTEB Köztestületi Stratégiai Programok A félidőben pl. két értékelés a Mérnök Újság 2015/6. számából: Jó úton haladunk a vállalt 14,65% részesedési cél teljesítése felé. Ébresztő, Magyarország!
Három bemutatásra kerülő témakör: 1. Áttekintés a települések helyi, megújuló energiaforrásokkal biztosított hőellátásának megoldásairól. 2. Energiatakarékosság és energiahatékonyság a települések hőellátásában. 3. Félidőben a megújulók fejlesztésének terve: - helyzetkép és példák, - vidékfejlesztés és településenergetika, - munkahelyteremtés és hazai gyártás, - projekttervezés, - fenntartható fejlődés - gazdaságosság - támogatás.
Települések fűtési és hűtési hőellátása helyi forrásokból Mele ghő-igé nyek Egyedi Távfűtés Hideghő-ig ények Tá vhűtés Egyedi Villamos energia K AHS VF HS AH AH KH FM HS FE Primer energia-felhaszn álás Fosszilis Megújuló k Hull adék
Biomassza és hulladékok hasznosítása a települések hőellátásában Település végenergia-felhasználása F Tüzelőan yag Távfűtés (távhűtés) Villamos energia Üzemanyag Pellet/ brikettgyártá s FM FE KE GM T ü z e l é s (+ aerob gázosítás) G á z o s í t á s anaerob Üzemany ag gyártás Tûzifa Faapr íték Szalm a Faapríték Sz alma Hulladék Erdészeti és mezõ gazdasá gi termékek Trágya Szennyvízi szap Depónia Fa Hulladé kok Repce Kuko rica Biomassza, hulladékok B
Biogáztermelés: trágya, hulladék (A), szennyvíz (B) és depónia (C) G bio Szennyvíz A) 1 2 3 Híg szennyvíz Szennyvíz-sűrítés Szennyví z-iszap B) G BG 8 7 44 S zennyvíz-tisztítás Biogáztermelés Biogá z Q 5 6 Trágy a Tisztitott szennyví z Híg trágya, öntözés Trá gya Szilárd trá gya, komposzt Védőg át G ázelvezető csöv ek Ta karó réte g C) S zigetelés Csurg alékvíz Tömöríte tt hullad ék
Földhő és hulladékhő energetikai hasznosításának lehetőségei Település végenergia-felhasználása F Villamos energia Radiá toros fűtés Hő Alacsony hő fokú fűtések ORC T 1 T* 1 T h T* h 120 0 C EGS Földhő, hulladékhő G
Geotermikus hőellátás kihasználásának növelése Q & T Q & T T 0. 1 Al ap T 1 Q & n T h T h1 T e T e T v T v T k T k Q & T -1 5 Tk 20-15 T k 20 Q & H S Q& T Q & cs Q & n T h + Csúcskazán T h2 Q & T Q & cs c s T1 T1 1 T v T e Q & n Q & n T T h h Q& a T h3 Q & a T h Alacsony hõmérsékletû fûtés T e T v T v T e Q & T h T o + HS T T e T v T o4 T e T v T k2 T k 2 T k4-1 5 T 20 k -15 20 T -15 k T 20 k
Napkollektorok önálló (a) és kiegészítő (b) alkalmazása T HMV a) b) T HMV G Q f Az önálló alkalmazás elsõsorban üdûlõk nyári HMV szolgáltatása esetén jöhet számításba. A ráfûtés minden fûtési és HMV szolgáltató rendszernél szóbajöhet, ám nagyhatékonyságú kapcsolt hõtermelõ, illetve megújuló energiákat hasznosító távhõrendszereknél kerülendõ.
A fogyasztói energiatakarékosság és az energiahatékonyság növelése F végenergia-igény G = g F primerenergia-felhasználás E n e r g I a h a t é k o n y s á g - n ö v e l é s g = 1,2 g = 0, 6 F o gy a sz t ó I 100 120 t a k a r é k o s s á g 50 60 60 30
Hőszigetelés hatása a csúcsteljesítményre, az évi energiatermelésre és kihasználásra Q & f Q& cs Q = Q τ cs = Q& f f Q = Q & + Q cs + Q& HMV HMV Q = Q & f f + Q + Q & HMV HMV Q & f Qf Q f τ τ cs cs Q& < f Q& < τ f cs Q = Q & cs = Q Q & f f + Q + Q & HMV HMV Q & τ τ 0 0 HMV Q f Q & n y f 2 30 0 2300 f Q HMV Q & Q & f H MV Q f Q f Q & τ ny Q & ny τ Q HMV f τ
A hőtermelés hatékonyságnövelésének eszközei és mutatói Az energiahatékonyság-növelés eszközei: - jobb hatásfokú berendezések (pl. kondenzációs kazán), - kapcsolt energiatermelés, - hőszivattyús hőtermelés. A hőtermelés hatásfoka és fajlagos primerenergia-felhasználása η Q Q = E G ± η E E G ± 1 ηe = = η Q A hőtermelés fajlagos primerenergia-költsége k G Q Gp = G ± Ek Q G E g Q Q
A kapcsolt és hőszivattyús hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználása g Qkp = E G η Q E = 1+ σ η m σ η E g HS E η E = = Q ε f 1 η E 1,4 1 / η m = 12, 1,2 1,2 1,0 Földgáz 1,0 g H S 0,8 0,8 ηe = 0, 6 g Q kp 0,5 5 0,6 0,6 0,5 0,4 0,4 0,45 η = 0 3 E, 0,4 0,5 0,6 0,2 Biomassza 0,2 0,3 0,35 0,4 0,25 0 0 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 σ 2 3 4 ε 5 f
Kapcsolt és hőszivattyús hőtermelés versenye A kapcsolt és a hőszivattyús hőtermelés alapját a hasznos hőigény képezi. Nagy hőigénynél a kapcsolt, kis hőigénynél a hőszivattyús hőtermelés a hatékonyabb. A fogyasztói energiatakarékosság csökkenti a hőigényeket, ez rontja a kapcsolt és növeli a hőszivattyús hőtermelés versenyképességét. Eltérő a villamosenergia-rendszer hatása. A kapcsolt energiatermelés minél drágább villamos energia átvételben, a hőszivattyúzás minél olcsóbb villamos energia vételezésben érdekelt. A kapcsolt és hőszivattyús hőtermelés egyaránt érzékeny a hőtermelés hőmérsékletére, a gyakorlatilag megkövetelt hőmérsékletek hőszivattyúzásnál kisebbek. A fűtés ellátása mellett egyre inkább számolni kell a hűtés, a klimatizálás igényével. Ezzel mindkét eljárás kiegészíthető, hőszivattyúzásnál kézenfekvőbben. A kapcsolt hőtermelés elsősorban nagy távhőrendszerek hőforrása, a hőszivattyúzás egyedi hőellátában és kisebb távhőrendszerekben alkalmazható.
Biomassza-erőművek példái és jellemzői Pécsi Erõmû fa- és szalmatüzelés F aapríték Bál ázott termékek Földgáz η m = 0, 56 σ = 0, 72 185 t/h 137 t/h 176 t/h 176 t/h 50 M W 35 MW 27 MW Güssingi fagáz fûtõerõmû Fagáz Füstgáz Fagá z- szűrő GM Fagá z- tisztí tó 10 ba r/280 C E lgázosító zóna Tü zelési zóna ηµ me = 0, 25 81 σµ Q= = 0, 056 45, 126 C 66 C Fa Gőz Le vegő S alak Biomassza termoolajos ORC erõmû Magyarország: ( tanulmány ( Csehország: Trebic Q TO E Szakolyi biomassza kondenzációs erõmû P = 20 MW 93bar/513 C η = 0,3 G OR C Q
A példák energetikai értékelése A hazai példák nagyon egyediek, energiahatékonyságuk erősen kritizálható, pl. Szakolyi kondenzációs biomassza erőmű, 30% körüli hatásfokkal, Pécsi fa- és szalmaerőműben mintegy fele kapcsolt, a másik fele kondenzációs energiatermelés (ami az üzemeltetés során remélhetőleg megszüntethető), Fábiánsebestyén geotermikus terv 50-60 MW villamos teljesítménnyel, Battonya EGS tervezet, 12/60 MW villamos/hőteljesítménnyel. Nincs széles körben alkalmazható hazai megoldás sem biomassza fűtőműre, sem fűtőerőműre, a geotermikus távfűtések sem egységesek. A változatos felépítés a hazai gyártást is nehezíti. Külföldi példák: Güsseni fatüzelésű + elgázosítós fűtőerőmű gázmotorral, kapcsolt energiatermelési mutatói kedvezőek. Termoolajos ORC biomassza fűtőerőmű. Energetikailag kedvező, üzemeltetése egyszerű.
Megújuló energiák részaránya a hazai és az EU-28 energiaellátásban PJ 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 20 PJ 10 0 64 51.6 60 2,03 1,5 2,5 2, 2 4, 5 58,2 60,8 3,2 4,1 4,4 4,5 4,7 0,16 Biomassza Biogáz 83,6 4,78 16,48 Geotermi kus hő Hő sz ivattyú 2010 11 12 13 2015 2020 6 EU--28 2010 2011 2012 2013 Összes primerenergia-felhasz nálás PJ 7394 5,7 71318,9 70815,4 69985,4 Megúju lóenergia-felhasználás PJ 7094,9 7097,4 7849,7 8264,0 Megúju lók aránya % 9,7 10,0 11,1 11,8 -- a villamosenergia-termelésb en % 19,6 21,7 23,5 25,4 -- a közlekedésben % 4,8 3,4 5,1 5,4 Magyarország 2 010 2011 2012 2013 Össz es pri merenergia-felhasználás PJ 1084,0 1054,4 9891,5 8551,3 Me gújulóenergia-felha sználás PJ 82,0 7 9,2 74,3 79,3 Me gújulók aránya % 7,6 7,5 7, 5 9,3 -- a v illamo sener gia-te rmelé sben % 7,1 6,4 6, 1 6,6 -- a k özlekedésben % 4,7 5,0 4, 6 5,3 Napko llektor Megújuló NCST Eu rostat adatok 2010-13 0,23-0,25 PJ 2020 3,29 PJ
Az elmaradás okozói A megújuló energiák hasznosítása szervesen nem épült be a nemzetgazdaság fejlesztésébe. A hazai energiaszakma megosztott a megújuló energiák hasznosítását illetően is. A megújuló energiák hasznosításának mind a hőellátásban, mind a villamosenergia-termelésben vannak szolid, széles körben alkalmazható jó megoldásai, és persze előfordulnak ún. világmegváltó elképzelések is. Az első körbe tartoznak pl. a biomassza egyedi és távhőellátásban számításba vehető korszerű fútőműves és fűtőerőműves megoldásai. Az utóbbi elképzelések hazai köre is nagyon színes: régóta él az alacsony hőmérsékletű geotermikus hő hasznosításának illúziója a villamosenergia-termelésre, és a biomasszát (fát és szalmát) is következetesen akarták, s megvalósították közvetlen villamosenergia-termelésre hasznosítani, megengedhetetlen kis hatásfokkal. Sokan vélik úgy, hogy a magyar energiaellátás eldöntött fejlesztései (Paks 2) meghatározó befolyással vannak a megújuló energiák alkalmazására. Ezzel összefüggésben két körülményre kell utalnunk: a megújuló energiák nagyobb részét (biomasszát és hulladékokat, geotermikus energiát, napkollektorokat) a hőellátásban célszerű hasznosítani, ezt nyilván nem befolyásolja Paks 2. Paks 2 előtt, mellett és után bőséges lehetőség van megújulós villamosenergiatermelésre (vízerőművek, szélerőművek és napelemek). V I D É K F E J L E S Z T É S + T E L E P Ü L É S E N E R G E T I K A
Megújuló energiák hasznosítása (MTA, 2010) vidékfejlesztés A megújuló energiák decentralizált hasznosítása a vidékfejlesztés pillére. A vidék adja a megújulóenergiahasznosításhoz szükséges nyersanyagot, és a megújulók láthatják el a vidéket energiával. A megújulók termelése, ősszegyűjtése, előkészítése és szállítása munkahelyeket teremt. A munkahelyteremtés révén az alvó vidék megelevenedik, az életteli vidék lakosai pedig fenntartják és eltartják családjukat, iskolájukat, intézményeiket... A megújuló energiák hasznosítása pozitív változást hozhat a vidék közgondolkodásában is. A legfontosabb az értelmes tevékenység megtalálása, ezt teheti lehetővé a megújuló energiák hasznosítása. Ez felveti és szükségessé teszi az összefogást, a magángazdaságok olyan szövetkezését, amelyben az összefogás a közös tevékenységre, az értékteremtésre vonatkozik.
Csoóri Sándor, Nikházy Gábor és Pozsgai Imre: Értelmiségiek a vidékért! felhívás 2015 A szerzők a magyar vidék védelmében a gondolkodó-értelmiség szerepvállalására buzdítanak. Próbára tevő idők köszöntenek ránk, valami megváltozott és folyamatosan változik a világban. Az ország és a nemzet lassan a puszta fennmaradásáért küzd. Meg kell menteni a magyar vidéket, vele együtt a magyar hagyományt, ugyanis ez a záloga a magyar értelmiség fennmaradásának is. A magyar ugar sok esetben sietett a magyar nemzet, a magyar szellem megmentésére. Illik, hogy a mai megváltozott időkben se feledje el a város gyökereit. Az értelmiség jelentős része ismeri a vidék kulturális, gazdasági életét és szerepét az aktuálpolitikában, gyakorlati kérdésekben tanácsra szorul. Az elnéptelenedett vidék munkába állítása, a termelés-termeltetés újraindítása és a magas hozzáadott értékű élelmiszerek előállításának ösztönzése most a legfontosabb feladat, de emellett történelmi szükségességgé vált a kultúra újjáélesztése is.
Telepűlésenergetika - Magyar Mérnöki Kamara A megújuló energiák nagy részét elsősorban hőellátásra célszerű hasznosítani. A hőellátás célszerű megoldását a településeken lehet és kell megállapítani. Indokolt a megújulók vizsgálata a települések helyi hőellátásában. Csatlakozó kérdések: MMK Településenergetika Szakosztályt alapított 2015. június 9-én. Indokolt a nagyobb települések energetikusi hálózatának átgondolt kialakítása.
Önkormányzat és településenergetika 1 Településenergetika és az önkormányzati feladatok: Az energiaellátás energiarendszerekben valósul meg, A településenergetika energiarendszerek rendszeréből áll, ahol a rendszerszemlélet érvényesítendő, A helyi energiaforrások (megújulók és hulladékok) a településeken tárhatók fel és használhatók, Az önkormányzat alkalmas testület a közösségi érdekű településenergetikai döntések meghozatalára, Az önkormányzat szervezésében alakítható ki és szabályozásával működtethető a település energiapiaca, A helyi hőellátáshoz kapcsolódó munkahelyteremtés a településfenntartás és -fejlesztés egyik eszköze.
Önkormányzat és településenergetika 2 A település hőellátás-fejlesztési terve: a fűtési és hűtési hőigények alakulása, új igények és energiatakarékosság, a hőellátás primerenergia-struktúrája, a meglévő földgáz-ellátás kiváltása, a megújuló és hulladék energiaforrások alkalmazása, a hőellátás energiahatékonysága, kapcsolt és hőszivattyús hőtermelés, a távhőellátás és a távhűtés kialakításának és fejlesztésének indokoltsága és megoldása, a helyiséghűtés terjedése, egyedi és központi hűtés, a település hőellátás gazdaságossága, a fogyasztókat terhelő energiaköltségek, A hőellátásfejlesztés költségei és biztosítása, helyi források, pályázatok és támogatások.
Település-hőellátás összefonódó fejlesztése Energetikai audit + Energetikai tervezés + Kivitelezés, üzemeltetés A TELEPÜLÉS-HŐELLÁTÁS SIKERES FEJLESZTÉSE Mindegyik tevékenység csapatmunka!
Település helyi hőellátása és a helyi munkahelyteremtés A település helyi hőellátása széleskörű lehetőséget nyújt a munkahelyteremtésre: A mezőgazdasági és erdészeti biomasszák, hulladékok összegyűjtése, előkészítése, szárítása, szállítása és tárolása. A helyi hőellátás (hőtermelés, távhőellátás) kiépítése. A helyi hőtermelés és hőszolgáltatás üzemeltetése. A szóbajövő munkahelyek szakképzettséget igényelnek, de lehetőség van nem szakképzett munkaerő foglalkoztatására/megtartására is.
A települések helyi hőellátása és a hazai gyártás, innováció A települések helyi hőellátásának tömeges berendezései jó lehetőséget nyújtanak a hazai gyártásra és innovációra. Hazai gyártásra leginkább indokolt berendezések: Hőszivattyúk egyedi hőellátás és kis távhőrendszerek számára, Biomassza kazánok háztartások és fűtőművek számára. A hazai gyártáshoz nem elég egy-egy tanulmány, egyes települések akarata. Szükséges az országos összefogás és együttműködés, a kutatás-fejlesztés, az energetikai auditálás és a tervezés országos koordinálása.
Felhívások gazdaságosság támogatás Néhány időszerű, jelentős felhívás: Ban Ki Mun: Az idei évnek a globális összefogás évének kell lennie (a klímaváltozás kérdésében). Ferenc pápa: Laudato si! enciklikája, 2015. június. Áder János: Al Gore felhívásának támogatása a párizsi klímacsúcs sikeréért (www.elobolygo.hu). és két szélsőséges magyar álláspont: A megújulókkal minden energetikai probléma megoldható! A megújulók használata csak pótcselekvés, pénzkidobás!
Gazdaságosság az összetett környezetben és célfüggvényei Ellátási köteleze ttség (állam, ö nkormányzat) E = P τ ± E e cs cs R Vállalkozás E = P cs τ cs Értéknövekedés A B C C l A = α B A G A + CB= α B C l B GB + B = C Gm B = B C B A A C B Ny = Á C = Eá ( α B + EkG) l B C G C m in! C k = m in! E e n min! IIR max! Ny m ax! É max!
Tervezés, gazdaságosság és támogatás a település hőellátásfejlesztésében Országos és települési érdek, hogy a településeknek hosszútávú hőellátásfejlesztési tervük legyen. A komplex fejlesztési terv elkészítése szaktervezés feladata, jóváhagyó döntés a település önkörmányzatának kompetenciája. A hőellátási tervnek része a megfelelő gazdasági vizsgálat. A gazdasági vizsgálatnak nem a hőellátás indokoltságát kell alátámasztania, hanem a lehetséges megoldások közül a legkedvezőbb, gazdaságos megoldás választását. A települések hőellátásfejlesztése csak támogatással valósítható meg. A támogatás indokolt intenzitása 40-60%. Fejlesztésekre jelenleg is jelentős EU és hazai forrásokat fordítunk. A települések hőellátásának támogatása akkor hatékony, ha az nem ötletszerű, hanem kiszámítható és tervszerű, annak feltételeit és ütemezését a települések ismerik.
Szíves Figyelműkbe figyelmükbe ajánlom ajánlom a a MMK Energetikai Szakkönyvek sorozat témát a témában segítő megjelent köteteit, és: Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
TELEPÜLÉSI HŐELLÁTÁS TÁVHŐVEL TELEPÜLÉSI HŐELLÁTÁS HELYI ENERGIÁVAL C. KONFERENCIA Budapest, MTA Székház, 2015. október 08. Orbán Tibor MaTáSzSz elnök
A távhő nem panelfűtés! A távhőrendszerek kiemelten fontos szereplői lesznek a hőellátás megújulásának azzal, hogy szinte bármilyen hőforrásból termelt hőt be tudnak fogadni és el tudnak juttatni a végfelhasználókhoz. (Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030.) a környezetbarát távhőszolgáltatás országos energiapolitikai eszköz, az Országgyűlés által elfogadott 2030-ig irányt mutató Nemzeti Energiastratégia végrehajtásának fontos eszköze. Kiváló lehetőség a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában Forrás: Távhő Fejlesztési Cselekvési Terv tervezete) 2012/27/EU irányelv 2. cikk (41.) hatékony távfűtés/távhűtés : olyan távfűtési vagy távhűtési rendszer, amely legalább 50 %- ban megújuló energia, 50 %-ban hulladékhő, 75 %-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50 %-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik
Megfelel-e a hazai távhő az elvárásoknak? (1) A kapcsolt energiatermelés társadalmi haszna (2002-2012.)
Megfelel-e a hazai távhő az elvárásoknak? (2) A távhőipar energiahordozó-felhasználása (2012.) Forrás: Vezetékes Energiahordozók Statisztikai Évkönyve, 2012 156. o.
A hőtermelési energiamix megújításának irányai megújuló energia tekintetében az ország természeti adottságai elsősorban fűtési hőenergia előállítására ideálisak. Ezért a távhőszektornak az alternatív energiák közül főként a hulladékok energetikai célú hasznosítása, a biomassza és a geotermikus erőforrások által nyújtott lehetőségekre érdemes koncentrálnia A hulladékgazdálkodás globális tendenciái című konferencia 2014.
Geotermikus távhőszolgáltatás Település Távhő Ebből Geotermikus geotermikus aránya GJ GJ Csongrád 29913 26949 90,1% Hódmezővásárhely 109306 87941 80,5% Nagyatád 10306 3320 32,2% Szeged 1230538 21680 1,8% Szentes 89896 87607 97,5% Szigetvár 43886 4829 11,0% Vasvár 21211 2735 12,9% Szentlőrinc 21757 21757 100,0% Összesen 256818 Aránya az összesen belül 2012-ig mindössze 0,5%. Cca. 9 millió m 3 (6 ezer lakásegyenérték) földgázkiváltás. Cca. 18 ezer tonna CO 2 kiváltás.
Miskolci geotermikus projekt (1) 2009. augusztus 2013. május Mályi-Kistokaj HKP csőhossz 6.280 m Kistokaj HKP-Avasi hőátadó csőhossz 17.900 m I. fázis beruházási költsége 28 millió Beépített szivattyú teljesítmény 2.200 kw (!) 1.sz.termelőkút 2.305 m, >100 o C, 200-450 m 3 /h 2.sz.termelőkút 1.514 m, 90 o C, 0-600 m 3 /h Visszasajtoló kutak 1.sz. 1.737 m, 1b.sz.1.093 m, 2.sz. 1.058 m, összesen 1.200 m 3 /h II. fázis Belvárosi rendszer bekötése (4.000 m csővezeték, hőátadó, keringtetés) Forrás: Hódi Norbert Miskolci Geotermikus Projekt című előadása
Miskolci geotermikus projekt (2) MW 120 100 80 60 Geotermikus Kapcsolt Kazán 274.435 GJ 103.664 GJ 63% megújuló+10%kapcsolt Az Avas-Belváros távhőrendszer az EU-direktíva szerint hatékony! Cca. 21 millió m 3 (15 ezer lakásegyenérték) földgázkiváltás. Cca. 40 ezer tonna CO 2 kiváltás. 40 20 652.055 GJ 0 1 16 31 46 61 76 91 106 121 136 151 166 181 196 211 226 241 256 271 286 301 316 331 346 361 nap
Komlói biomassza projekt MW 30 25 20 15 Földgázkazán 45.289 GJ 82% megújuló A komlói távhőrendszer az EUdirektíva szerint hatékony! Cca. 7 millió m 3 (4,6 ezer lakásegyenérték) földgázkiváltás. Cca. 13 ezer tonna CO 2 kiváltás. 10 5 18MW th faaprítékkazán 211.667 GJ 0 0 30 60 90 120 150 180 210 240 270 300 330 360 napok
Kecskeméti biomassza + geotermikus projekt gázmotorok geotermia apriték kazán gázkazánok Hőtermelés (GJ/nap) 4000 3500 3000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 21.784 GJ 238.702 GJ 80% megújuló+15%kapcsolt A kecskeméti távhőrendszer az EUdirektíva szerint hatékony! Cca. 12 millió m 3 (8 ezer lakásegyenérték) földgázkiváltás. Cca. 23 ezer tonna CO 2 kiváltás. 126.729 GJ 68.561 GJ 0 1 14 27 40 53 66 79 92 105 118 131 144 157 170 183 196 209 222 235 248 261 274 287 300 313 326 339 Nap
Települési szilárd hulladékok kezelése Európában A kormány fontosnak tartja a felelős hulladékgazdálkodást, a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztését, valamint a hulladékok energetikai hasznosítását IGEN ÉRZÉKENY TERÜLET Biológiai újrahasznosítás Újrahasznosítás Termikus hasznosítás Lerakás Európa Újrahasznosítás 25+15% Lerakás 37% Termikus hasznosítás 23% 452 mű, 30 TWh villany, 72 TWh hő Magyarország Forrás: CEWEP / EUROSTAT Újrahasznosítás 17+5% Lerakás 67% Termikus hasznosítás 11% 1 mű, 0,17 TWh villany, 0,15 TWh hő
A HUHA szerepe a budapesti távhőellátásban A HUHA az észak-pesti szigetüzemű távhőrendszer egyik hőforrása Jellemző adatok 400 et/év termikus hulladékhasznosítás 170 GWh/év villany- és 0,5 PJ/év (max. 30-35 MW) hőtermelés, Alacsony (30 % körüli) energetikai hatásfok A legolcsóbb hőforrás Budapesten (1.000 Ft/GJ vs vásárolt hő kb. 4.000 Ft/GJ átlaga) Az egyetlen nem földgázbázisú hőforrás a fővárosi távhőtermelő portfólióban A hőkiadás növelésének korlátai Jogi korlát: 2021-ig hosszútávú szerződés a BE Zrt. Újpesti Erőművével (Take or Pay hőmennyiséggel) A szigetüzem miatt is korlátozott hőpiac Műszaki korlátok (hőkiadó állomás, távvezetéki- és keringtető kapacitás, visszatérő ági betáplálás)
Észak-Pest-Újpalota hőkooperációs rendszer Elvégzett beruházások Meglévő bekötővezeték bővítése (DN500, 1.900 nyvfm) Új kooperációs gerincvezeték kiépítése (DN600, 3.300 nyvfm) Hőkiadó állomás bővítése Új szivattyú állomás létesítése Beruházási költség 4,5 milliárd Ft KEOP pályázati támogatás 10% Befejezés 2015. II.n.é. Energetikai eredmények Megduplázódó HUHA távhőtermelés változatlan hulladékhasznosítás mellett 30%-ról 50%-ra növekvő energetikai hatásfok 10-15 millió m 3 /a többlet földgázkiváltás 20-30 ezer t/a többlet ÜHG megtakarítás
A távhő a helyi hőellátás olcsó, kényelmes és környezetbarát megoldása! Távhőtermelésre felhasznált energiamix változása 1990-2022 2% 12% 27% 16% 4% 46% 4% 80% 59% 50% 1990 2010 2020-2022 vezetékes gáz szilárd fűtőolaj megújuló és egyéb 4 4
Szeressük az energetikát! Szeressük a távfűtést! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!