Földtani Közlöny 128/2-3, 519-530 (1998) Budapest Adatok a Duna-hordalékkúp és teraszok kapcsolatához Győr környékén New data on the Relationship between the Danube's Alluvial Fan and Terraces in the vicinity of Győr, Hungary KAISER Miklós 1 - KROLOPP Endre 1 - SCHAREK Péter 1 (3 ábra) Abstract During the complex geological mapping of the Little Hungarian Plain (Kisalföld) - carried out with international co-operation (DANREG Programme) - the authors collected new fossils, borehole data and showed that the disintegration of the late Pleistocene Danube cone was initiated by renewing of the Rába tectonic line between the Győr Basin and the Győr-Tata terrace hills. The movements started at the end of Mindel glaciation. Manuscript received: 21. 05. 1998 Összefoglalás A Kisalföld komplex földtani térképezése során és a DANREG nemzetközi földtani együttműködés keretében a szerzők újabb faunaleletek begyűjtésével és a földtani-szerkezeti kép elemzésével kimutatták, hogy a Győri-medence és a Győr-Tatai-teraszvidék között, a Rába-vonal a mindel glaciális végi felújulásával kezdődött a Duna kisalföldi hordalékkúpjának feldarabolódása. Bevezetés A vizsgált terület a Győr-tatai-teraszvidék Ny-i pereme és a Győri-medencének a teraszvidékkel szomszédos része. A Győri-medencét kitöltő hordalékkúp üledékei a Rába-Mosoni-Duna-Öreg-Duna vonaláig jelentősen kivékonyodnak, ettől D-re felső-pannóniai rétegeken kialakult lépcsősen kiemelkedő teraszvonulatok sorakoznak. A táj kialakulásával SzÁDECZKY-KARDOSS (1938) és PÉCSI (1959) foglalkoztak korábban részletesen. Értelmezésük szerint a Kisalföld É-i részén a pliocén végén megjelenő Duna a kora- és középső-pleisztocénben hatalmas hordalékkúpot halmozott fel. A középső-pleisztocénben a hordalékkúp középső és É-i része megsüllyedt és a süllyedékben egy újabb hordalékkúp képződése indult meg. A süllyedésből kimaradt területeket a Duna részben erodálta és felszínükön teraszokat alakított ki. Az idősebb hordalékkúp maradványai Ausztriában a 1 Magyar Állami Földtani Intézet 1143 Budapest Stefánia út 14.
520 Földtani Közlöny 128/2-3 Pamdorfi-fennsíkon, Magyarországon a Győr-tatai-teraszvidék legfelső teraszain maradtak fenn. A fiatalabb hordalékkúp Ny felől a Rába-Duna vonaláig húzódik. A hordalékkúp különböző korú üledékei a Szigetközben egymás alatt, ettől D-re egymás mellett települnek a felszínen. A Kisalföld részletes földtani térképezése (SCHAREK szerk. 1991) keretében az általános földtani helyzet tisztázására számos térképező- és a negyedidőszaki képződményeket harántoló mélyfúrást telepítettek. A rendelkezésre álló mintákból KROLOPP E. makrofauna vizsgálatokat végzett és ezeket terepi vizsgálatokkal is kiegészítette. A vizsgálatok lehetőséget adtak a felszínközeli rétegek részletes földtani tagolására (SCHAREK szerk. 1991) de a szerkezeti összefüggések még feltáratlanok maradtak. A magyar részről CSÁSZÁR G. koordinálásával befejezett háromoldalú (magyar-osztrák-szlovák) földtani kutatás a Duna mentén (DANREG projekt) lehetőséget adott a Kisalföld peremvidékének újbóli bejárására - országhatártól függetlenül - és a korábban már feltételezett kapcsolatok bizonyítására. A Duna kisalföldi hordalékkúpjának és teraszainak kialakulását a szerzők egy jelenleg befejezés alatt álló, nagyobb szabású munkájukban vizsgálják. A tisztánlátást nagyban elősegítette a DANREG projektet támogató OTKA pályázat azzal, hogy lehetővé vált egy fúrás lemélyítése és részletes feldolgozása Győr térségében (1. és 2. ábra). Jelen beszámolónk a fúrás és a környező lelőhelyek eredményei alapján levonható következtetéseket taglalja. A Duna holocén hordalékkúpja és ártéri szintjei A csekély szintkülönbséget mutató ártéri szint az óholocén magas ártérre és az újholocén alacsony ártérre osztható. A középvízszint felett két-három méter relatív magasságú alacsony ártér az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna mellett keskeny sávban alakult ki, továbbá megfigyelhető még a Szigetköz területén foltszerűen a feltöltött morotvák, medermaradványok helyén kialakult mélyedésekben. Az 5-6 méter relatív magasságú magas ártér foglalja el a Szigetköz nagy részét, felszínét elsősorban egykori zátonymaradványok építik fel. Győrtől közvetlenül É-ra 5-10 méter vastag néhány km 2 kiterjedésű futóhomok takaró borítja. A Mosoni-Duna jobb oldalát keskeny sávban kíséri, csak Győr környékén szélesedik ki. Az ártéri üledék felső-pannóniai feküje a Mosoni-Duna mentén 98-100 m Bf., Likócs és Gönyü között Győrszentivántól É-ra a fekü lemélyül 85 m Bf.-i magasságig. A Mosoni-Dunától É-ra a fekü fokozatosan, majd a Szigetköz közepe táján egyre erősebben mélyül több száz méter mélységig (3. ábra). A hordalékkúp peremi részének települési viszonyait a győri Bácsai úton a sportpálya mellett mélyített 25 m mély fúrás tárta fel. A pannóniai fekü itt majdnem 30 m mélyen van. A fúrásban vékony futóhomok alatt holocén ártéri
KAISER M. et al: Adatok a Duna-hordalékkúp és teraszok kapcsolatához 521 0 250 500 750 1000 m 1. ábra. Győr Bácsai úti fúrás helyszínrajza Fig. 1 Situation of the borehole Győr Bácsa-1 iszap települ, majd 8,7 m mélységig homok és homokos kavics következik. Alatta 18,2 m-ig homok és kavicsos homok található, legnagyobb része szervesanyag törmelékes, sötétszürke színű (2. ábra). Ebből a rétegből 11 m-től lefelé és az alatta települő kavicsból alsó-pleisztocén Mollusca fauna került elő (ld. KROLOPP E. meghatározásait a továbbiakban). A holocén ártéri iszap és az alsó-pleisztocén homok közötti 4,4 m vastag homok és kavics kora egyaránt lehet holocén vagy késő-pleisztocén. Az ártéri holocén rétegek átlagos vastagsága és feküjének tengerszint feletti magassága alapján valószínűnek látszik, hogy a fúrás anyaga 8,7 m mélységig holocén és feltételezhető, hogy Győr környékén a peremek felé kivékonyodó középső- és felső-pleisztocén rétegeket a holocén folyamán a Duna erodálta.
522 Földtani Közlöny 128/2-3 GYOR, BACSAI ÚTI FÚRÁS RÉTEGOSZLOPA 114,00 m Bf. 0,( Közetliszt, fmomhomokos. Világos kékesszürke. Ártéri üledék. Homok, folyóvízi, sárga éles szemcséjű Kavicsos homok, szürkéssárga, főleg dara és aprókavics Kavics, kissé homokos. Sárga, apró és durvaszemcséjű. Vasas cemeniálású 2-3 cm vastag rétegek. Kavicsos homok, szürkéssárga dara és aprókavics Homok, világos sárgásszürke Homok, sok szerves törmelék, sötétszürke. Kavicsos homok, világosszürke darakavics. Homok, szervesanyagtörmelékes, sötétszürke. Kavicsos homok, szürke apró és durvakavics, 2-5% kőzelliszttartalommal, fekűnél vékony iszaprétegekkel Homokos kavics, világosszürke apró és darakavics Kavics, világos sárgásszürke, apró- durva szemcséjű, homoktartalom 10-15 % Homokos kavics, ugyanaz, homoktartalom 25-30 %. Kavics, ugyanaz, homoktartalom 15-20 %. Homokos kavics, szürke apró- durvaszemcséjű, homoktartalom 25-30 %. 2. ábra. Győr, Bácsai úti fúrás rétegoszlopa Fig. 2 lithologie column of the borehole Győr Bácsa-1
KAISER M. et al.: Adatok a Duna-hordalékkúp és teraszok kapcsolatához 523 3. ábra. Győr környékének szerkezeti vázlata Fig. 3 Neotectonic sketch of the neighbourhood of Győr
524 Földtani Közlöny 128/2-3 A kb. 4 km-rel nyugatabbra fekvő győrújfalui kavicsbányában (JÁNOSSY & KROLOPP 1994) a középső- és felső-pleisztocén rétegek vastagsága szintén elég csekély, a 24 m vastag ősmaradvány mentes holocén és felső- (középső-?) pleisztocén rétegsor alatt alsó-pleisztocén rétegek következnek. A pleisztocén teraszok elhelyezkedése és települése A Mosoni-Dunától K-re húzódik a Győr-tatai teraszvidék. Felszínét D, illetve К felé lépcsősen emelkedő teraszok építik fel. Az első terasz (II/a.) relatív magassága 8-12 m. A terasz anyaga 4-10 m vastag homokos kavics, fedője általában néhány m vastag futóhomok. Kialakulásának kora a würm második fele (PÉCSI 1959; FRANYÓ et al. 1971). Feküje felső-pannóniai kőzetliszt, homok (Tihanyi Formáció). A fekü magassága átlagosan 105 m Bf. Likócs-Győrszentiván-Gönyü vonalától E-ra a fekü 85 m Bf. körül helyezkedik el, viszont a terasz pereme ettől 1-3 km-re É-ra húzódik. Itt a terasz a Mosoni-Duna mellett, azzal párhuzamosan alakult ki, kiterjedve a kisalföldi hordalékkúp 30-35 m-re kivastagodott kavicsrétegére is. A II/b. terasz csak foltszerűen, kisebb lépcsők, pihenők felszínén maradt fenn. Fekümélysége 110-115 m Bf. A III. terasz Győr környékén nem fejlődött ki. A legmagasabb terasz egy K-Ny-i irányú felszabdalt dombvonulat tetőszintjein található. A szint relatív magassága 35-40 m, Ny felé kissé lealacsonyodik. Azonos kőzetösszetételű anyaga több feltárásban tanulmányozható. A Győr-sashegyi téglagyár fejtője 127-128 m Bf. magasságban alsó-pleisztocén (günz-günz-mindel) faunát, 138-139 m Bf. magasságban középső-pleisztocén (mindel-mindel-riss) faunát tartalmaz. A két lelet nem egy falból került elő de egymásra településük megállapítható. Ez igazolja a korábbi (SZÁDECZKY- KARDOSS 1938; PÉCSI 1959) véleményeket, hogy a legfelső teraszszint a Duna alsó- és középső-pleisztocén hordalékkúpjának normális sztratigráfiai sorrendben települt maradványa. A mindéi kori (IV.) terasz anyaga azonban nem borítja egybefüggően a terasz felszínét, mivel a felszín közelében alsó-pleisztocén (Sashegy, felső bánya 140-145 m Bf.) és középső-pleisztocén (Sashegy 138 m Bf., Purgly-puszta 145-150 m Bf.) kavics is előfordul. A teraszkavics vastagsága 2-6 m, elterjedése nem teljesen összefüggő, a tetőszint E-i peremén Tiborháza környékén hiányzik. Feküje felső-pannóniai (Tihanyi Formáció) agyag, kőzetliszt, homok. A tiborházai homokbányában a korábbi irodalomban "Unió wetzleri-vel" jellemzett homokrétegek figyelhetők meg. A homok felső 1,5 m-es szakaszában meszes cementálású rétegek és konkréciók fordulnak elő, valószínűleg a messinai korszakban kialakult száraz éghajlat következményeként. Ugyanez a homok a sashegyi bányában is előbukkan. Általában megfigyelhető, hogy a pannóniai rétegek 2-3 -kal ÉNy-ra dőlnek. A teraszkavics lenyesett pannóniai feküjének lejtése ugyanebben az irányban 1,5. Győr-Sashegytől Ny-ra a Győrszabadhegy 128-138 m magas felszínén megfigyelhető 3^1 m vastag kavicsréteg valószínűleg a IV. (mindéi) teraszhoz tar-
KAISER M. et ah: Adatok a Duna-hordalékkúp és teraszok kapcsolatához 525 tozik. A kavicsréteg a Győrszabadhegy melletti 128 m magasságot elérő dombon folytatódik. A korjelző faunaleletek a domb oldalába telepített téglagyár fejtőjéből származnak. Szerkezeti következtetések Az új fúrás adatait és a DANREG keretében elvégzett vizsgálatok eredményeit (MOLNÁR P. szóbeli közlései) felhasználva elkészítettük Győr környékének szerkezeti vázlatát (3. ábra). A Győri-medence és a Győr-tatai-teraszvidék közötti szerkezeti különbség tény, amit nem kell újra bizonyítanunk, hanem a faunaleletek és vastagsági-települési adatok figyelembevételével kialakulásának okait és korát kívánjuk bemutatni. Kitekintve a tágabb régió földtani szerkezetére, közismert, hogy a Kisalföld medencéjének peremét DK felől a Rába-vonal határolja (KŐRÖSSY 1963; RÓNAI 1977; BALLÁ 1993). Ezen nagyszerkezeti öv mentén a harmadidőszak elejétől függőleges és vízszintes elmozdulások történtek. A legjelentősebb függőleges mozgások a bádeni korszak végétől a negyedidőszakig tartottak A szerkezeti okok mellett az üledékek kompakciója is további süllyedést okozott, melynek hatását az idősebb pleisztocén hordalékkúp jelentős vastagsága is bizonyítja. Ennek roncsai a kiemelt területeken a IV-VI. teraszok formájában vannak jelen, összefüggésüket az őslénytani leletek bizonyítják. Ebből az következik, hogy a IV. sz. (mindéi) terasz kialakulása előtt a Duna még átfolyt a Rába-vonal felett, annak felújulása a mindéi glaciális végére tehető. A győrszabadhegyi IV. (mindéi) terasz a sashegyi mindéi szinttől 2 km-rel nyugatabbra, 5-10 m-rel alacsonyabban helyezkedik el. SÜMEGHY (1942) a két szint között is egy jelentősebb vetőre következtetett. A teraszkavics feküjének kb. l,5 -os dőlését figyelembe véve azonban legfeljebb csak kisebb lépcsőt, ill. a részleges kiemelkedést kísérő kibillenést feltételezhetünk. A 3. ábrán azokat a szerkezeti vonalakat jeleztük vázlatosan, melyek meghatározták (és valószínűleg ma is meghatározzák) a Duna eróziós-akkumulációs tevékenységét. A Bácsai-úti fúrás faunalelete jelzi a kapcsolatot az idősebb teraszok felé és valószínűsíti, hogy a teraszok mai határait az utólagos lepusztulás alakította ki, melyet a Győri-medence további süllyedése és az ezt kísérő billenő mozgás felerősített. Ősmaradvány eló'fordulások a Gyó'r környéki Duna üledékekben Győr, Bácsai úti fúrás mintáinak 8 m Unio cf. crassus Retz. Valvata naticina Menk. vizsgálata Bithynia tentaculata (L.) operculum Helicidae indet.
526 Földtani Közlöny 128/2-3 9 m 8,7-10,4 m Valvata piscinalis (Müll.) 10 m Bithynia leachi (Shepp.) operculum 10,4-11,7 m Valvata sp. indet. Bithynia leachi (Shepp.) operculum szenesedért növényi törmelék 11-12 m Theodoxus prevostianus (C.Pfr.) Neumayria crassitesta (Brömme)? Bithynia leachi (Shepp.) Bithynia leachi (Shepp.) operculum Bithynia leachi (Shepp.) operculum uszadékfa-darab Helicidae indet. héj töredékek Fagotia sp. indet. Pupilla muscorum (L.) Fagotia esperi (Fér.) Gyraulus albus (Müll.) Granaria frumentum (Drap.) Clausiliidae indet. növényi törmelék 12,8-14,8 m Valvata naticina Menke Neumayria crassitesta (Brömme) operculum Héjtöredékek 16,1-18,2 m Lymnaeidae indet. Pisidium clessini Neum. Prososthenia sp. indet. Fagotia acicularis (Fér.) Valvata piscinalis (Müll.) Valvata naticina Menke Granaria frumentum (Drap.) Valvata pulchella (Stud.) Helicidae indet. Viviparus boeckhi (Halav.) Bithynia leachi (Shepp.) operculum szenesedett növényi törmelék Neumayria crassitesta (Brömme) operculum 18,2 m Unio cf. crassus Retz. Theodoxus transversalis (C.Pfr.) Fagotia acicularis (Fér.) Clausiliidae z'ndet. szenesedett növényi törmelék Lymnaeidae indet.
KAISER M. et al: Adatok a Duna-hordalékkúp és teraszok kapcsolatához 527 18,7-20,7 m Lithoglyphus naticoídes (C.Pfr.) Fagotia sp. indet 22,6-23,8 m Valvata sp. indet. szenesedéit növényi törmelék Perforatella bidentata (Gmel.) Helicidae indet. 11 m-től lefelé alsó-pleisztocén mollusca fauna (Viviparus boeckhi biozóna). Győr-Sashegy, alsó kavicsbánya Alsó szint (128-129 m Bf.) Unio crassus Retz. Pisidium amnicum (Müll.) Pisidium clessini Neum. Pisidium cf. henslowanum (Shepp.) Theodoxus danubialis (C.Pfr.) Theodoxus transversalis (C.Pfr.) Viviparus acerosus zsigmondyi (Halav.) Viviparus boeckhi (Halav.) Valvata piscinalis (Müll.) Valvata naticina Menke Lithoglyphus naticoides (Fér.) Bithynia tentaculata (L.) Bithynia leachi (Shepp.) Fagotia acicularis (Fér.) Lymnaea palustris (Müll.) Sphareium rivicola (Lam.) Planorbarius corneus (L.) Anisus spirorbis (L.) Gyraulus albus (Müll.) Segmentina nitida (Müll.) Orcula dolium (Drap.) Vallonia pulchella (Müll.) Clausilia pumila (C.Pfr.) Ruthenica filograna (Rm.) Clausiliidae indet. Discus ruderatus (Fér.) Perforatella bidentata (Gmel.) aea sp. indet.? Alsó-pleisztocén mollusca fauna (Viviparus boeckhi biozóna) Megjegyzés: közvetlenül a pannóniai üledékek fölött, a folyóvízi rétegsor legaljáról begyűjtött minták. Felső szint (138-139 m Bf.) Sphaerium corneum (L.) Pisidium cf. henslowanum (Shepp.) Pisidium amnicum (Müll.) Valvata eristata Müll. Valvata pulchella (Stud.) Valvata piscinalis (Müll.) Valvata naticina Menke Columella edentula (Drap.) Pupilla muscorum (L.) Orcula dolium (Drap.) Vallonia pulchella (Müll.) Vallonia costata (Müll.) Vallonia tenuilabris (A.Br.) Clausilia dubia Drap.
528 Földtani Közlöny 128/2-3 Lithoglyphus naticoides (Fér.) Bithynia tentaculata (L.) Bithynia leachi (Shepp.) Lymnaea palustris (Müll.) Lymnaea peregra f. ovata (Drap.) Anisus spirorbis (L.) Anisus septemgyratus (Em.) Anisus leucostoma (Mill.) Gyraulus laevis (Aid.) Succinea oblonga Drap. Succinea cf. putris (L.) Succinea elegáns Risse- Succinea cf. schumacheri And. Cochlicopa lubrica (Müll.) Granaria frumentum (Drap.) Vertigo pygmaea (Drap.) Clausilia pumila C.Pfr. Neostyriaca corynodes (Held) Macrogastra ventricosa (Drap/ Clausiliidae indet. Punctum pygmaeum (Drap.) Discus ruderatus (Fér.) Vitrea crystallina (Müll.) Nesovitrea hammonis (Ström) Zonitoides nitidus (Müll.) Euconulus fulvus (Müll.) Semiiimax semilimax (Fér.) Helicopsis striata (Müll.) Trichia hispida (L.) Trichia striolata (C.Pfr.) Perforatella bidentata (Gmel.) Arianta arbustorum (L.) Vertigo antivertigo (Drap.) A fauna a középső-pleisztocén alsó szakaszát (Perforatella bidentata biozóna, vagy Helicigona vértesi biozóna) képviseli. Győr-Sashegy, felső kavicsbánya Pisidium amnicum (Müll.) Theodoxus transversalis (C.Pfr.) Valvata piscinalis (Müll.) Valvata naticína Menke Viviparus boeckhi (Halav.) Bithynia leachi (Shepp.) Neumayria crassitesta (Brömme) Lithoglyphus naticoides (Fér.) Fagotia acicularis (Fér.) Fagotia esperi (Fér.) Planorbarius corneus (L.) Ena montana (Drap.) Clausiliidae indet. Perforatella bidentata (Gmel.) Aegopis verticillus (Fér.) Helicigona sp. indet.? Bradybaena fruticum (Müll.) A Viviparus boeckhi biozónába tartozó alsó-pleisztocén mollusca fauna. Megjegyzés: A bánya az előzőtől mintegy 1 km-re keletre van. Győrszabadhegy, kavicsbánya Pisidium amnicum (Müll.) Pisidium cf. henslovanum (Shepp.) Valvata pulchella (Stud.) Valvata naticina Menke Lymnaea palustris (Müll.) Succinea elegáns Risso Succinea oblonga Drap. Vallonia costata (Müll.) Clausiliidae indet. Trichia hispida (L.)
KAISER M. et al: Adatok a Duna-hordalékkúp és teraszok kapcsolatához 529 Arianta arbustorum (L.) cfr. Gyraulus albus (Müll.) A mollusca faunában korhatározó értékű faj nincsen. A fauna jellege és a régebben talált gerinces maradványok (Palaeoloxodon antiquus) alapján kora a középső-pleisztocén idősebb része. Megjegyzés: A lelőhely a győrszabadhegyi téglagyár (jelenleg Győr része). Az anyag a pannóniai üledéksort fedő kavicsos homokrétegből származik. Purgly-tanya (Bó'nyrétalap) Valvata eristata Müll. Valvata pulchella (Stud.) Valvata piscinalis (Müll.) Valvata naticina Menke Bithynia tentaculata (L.) Bithynia leachi (Shepp.) Lithoglyphus naticoides (Fér.) Lymnaea palustris (Müll.) Lymnaea peregra f. peregra (Müll.) Lymnaea truncatula (Müll.) Anisus leucostoma (Mill.) Gyraulus cf. laevis (Aid.) Bathyomphalus contortus (L.) Succinea cf. elegáns Risso Succinea oblonga Drap. Cochlicopa lubrica (Müll.) Vertigo antivertigo (Drap.) Vertigo alpestris (Aid.) Vertigo parcedentata (A.Br.) Granaria frumentum (Drap.) Pupilla muscorum (L.) Pupilla triplicata (Stud.) Columella columella (G.Mart.) Orcula dolium (Drap.) Vallonia pulchella (Müll.) Vallonia costata (Müll.) Vallonia enniensis (Gredl.) Vallonia tenuilabris (A.Br.) Clausula dubia Drap. Clausilia pumila C.Pfr. Neostyriaca corynodes (Held) Macrogastra densestriata (Rm.) Vitrea crystallina (Müll.) Euconulus fulvus (Müll.) Nesovitrea hammonis (Ström) Zonitoides nitidus (Müll.) Semilimax semilimax (Fér.) Discus ruderatus (Fér.) Punctum pygmaeum (Drap.) Trichia hispida (L.) Trichia striolata (C.Pfr.) Perforatella bidentata (Gmel.) Arianta arbustorum (L.) Középső-pleisztocén korú fauna. A Perforatella bidentata biozónát, vagy Helicigona vértesi biozónát képviseli. a A kutatás az OTKA T 023871 és T 016788 projektek támogatásával folyt. Irodalom-References ÁDÁM L., MAROSI S. 1975: A Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék - Magyarország Tájföldrajza 3, Akadémiai Kiadó, Budapest 605 p. BALLÁ Z. 1993: A Kisalföld medencealjzatának tektonikája - Kézirat, MÁFI, Kisalföld Projekt Adattára.
530 Földtani Közlöny 228/2-3 FRANYÓ F. et al. 1971: L-33-VT. Győr. Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. - Magyar Állami Földtani Intézet Térképtára 157 p. HORUSITZKY H. 1942: Sopron vármegye csornai és kapuvári járásának artézi kútjai. Földtani Intézet Alkalmi Kiadványai p. 35. JÁNOSSY D., KROLOPP E. 1994: Alsó-pleisztocén Mollusca- és gerinces fauna a győrújfalui kavicsbányából - Földtani Közlöny 124, 403-440. KŐRÖSSY L. 1963: Magyarország medenceterületeinek összehasonlító földtani szerkezete - Földtani Közlöny 93, 153-172. PÉCSI M. 1959: A magyarországi Dunavölgy kialakulása és felszínalaktana. - Földrajzi Monográfiák 3, 346 p. RÓNAI A. 1977: Negyedidőszaki kéregmozgások a Magyar-medencében - Földtani Közlöny 107, 431^36. SCHAREKP. (szerk.) 1991: Magyarázó a Győr-észak jelű térképlaphoz -A Kisalföldföldtani térképsorozata 1:100 000, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest 31 p. SCHEFFER V., KANTÁS K. 1949: A Dunántúl regionális geofizikája - Földtani Közlöny 79, 327-360. SÜMEGHY J. 1942: Földtani kutatások Győrött és közvetlen környékén - Földtani Intézet Évi Jelentése az 1936-38. évekről 1273-1308. SZÁDECZKY-KARDOSS, E. 1938: Geologie der rumpfungarlandischen kleinen Tiefebene - Sopron, 444 p. A kézirat beérkezett: 19Э8. 05. 21.