KÖZÖS EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI RENDSZER Belügy
A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): 00 800 6 7 8 9 10 11 (*) A legtöbb hívás és a megadott információk ingyenesek (noha egyes mobiltelefon-szolgáltatókon keresztül, telefonfülkékből és hotelekből a számot csak díjfizetés ellenében lehet hívni). Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu). Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 ISBN 978-92-79-34632-3 doi:10.2837/71338 Európai Unió, 2014 A sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. Printed in Belgium ELEMIKLÓR-MENTES PAPÍRRA NYOMTATVA (ECF)
Közös Európai Menekültügyi Rendszer Az EU és a menedékjog A menekültügyi eljárásokról szóló irányelv A befogadási feltételekről szóló irányelv A kvalifikációs irányelv A Dublini Rendelet Az Eurodac-rendelet Védelem és szolidaritás térsége a leginkább veszélyeztetettek számára A közös európai menekültügyi rendszer megbízatásom kezdete óta folyamatosan elsődleges jelentőséggel bír számomra, és az első naptól kezdve részt vettem a tárgyalásokon. A közös európai menekültügyi rendszer elindítása történelmi jelentőségű eredmény, amelyre az uniós tagállamok és a Parlament 1999 óta törekedett. A rendszer a védelmet keresők számára jobb hozzáférést biztosít a menekültügyi eljáráshoz, méltányosabb, gyorsabb és jobb minőségű menekültügyi határozatokat eredményez, biztosítja, hogy az üldöztetéstől félő embereknek ne kelljen a veszélyes helyzetekbe visszatérniük, valamint tisztességes és megfelelő körülményeket biztosít mind a menedékkérők, mind pedig azok számára, akik az EU-n belül nemzetközi védelemben részesülnek. Göröngyös út vezetett idáig, és az eredményeink még nem teljesek. Még több erőfeszítésre van szükség a részünkről a jogszabályok végrehajtása, valamint a közös rendszer megfelelő és egységes működésének biztosítása terén. Csak így sikerülhet a védelem és szolidaritás nevéhez méltó térségét kialakítani, ami egy olyan teljesítmény, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos 1
KÖZÖS EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI RENDSZER (KEMR) MENEDÉKJOGOT az üldöztetéstől vagy súlyos sérelemtől menekülő emberek számára lehet megadni. A menedékjog kérelmezésének eljárása immár az Európai Unió egész területén hasonló (A menekültügyi eljárásról szóló irányelv). Minden menedékkérőtől ujjlenyomatot vesznek, amit megküldenek az Eurodac nevű nyilvántartásba (Eurodac-rendelet). Ezek az adatok a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős ország meghatározását segítik elő (Dublini Rendelet). A menedékkérők befogadási anyagi feltételekben például lakhatás és élelmezés részesülnek (a befogadási feltételekről szóló irányelv). A menedékkérőt egy, az EU-jogban járatos ügyintéző hallgatja meg, tolmács segítségével, hogy meghatározza, megfelel-e a menekültstátushoz megkövetelt feltételeknek, vagy részesülhet-e kiegészítő védelemben (kvalifikációs irányelv és a menekültügyi eljárásról szóló irányelv). Ha a menedékkérő nem kapja meg első fokon a menedékjogot, az elutasítás bíróság előtt megfellebbezhető. Egy negatív első fokú döntés bírósági jóváhagyása után a menedékkérő visszaküldhető a származási- vagy tranzitországába. A menekült- vagy kiegészítő védelmi státus megítélése bizonyos jogokat biztosít a menedékkérőnek, így például tartózkodási engedélyhez, a munkaerőpiachoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést (kvalifikációs irányelv). A bíróság megváltoztathatja a negatív első fokú döntést. 2
AZ EU ÉS A MENEDÉKJOG A VÉDELEM BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGE Menedékjogot az üldöztetéstől vagy súlyos sérelemtől menekülő emberek számára lehet megadni. A menedékjog alapvető jog; megadása a menekültek védelméről szóló, 1951. évi genfi egyezmény alapján nemzetközi kötelezettség. A nyitott határok és a szabad mozgás térségében az Unió egész területén közös megközelítést kell alkalmaznunk a menedékjoggal kapcsolatosan. A menekültáramlás szintje nem állandó, és nem is egyformán érinti az Unión belüli országokat. Ingadozását jelzi például, hogy a 27 uniós tagállamban benyújtott kérelmek száma a 2001-ben elért csúcsérték (425 000) után 2006-ban 200 000 alá esett viszsza. 2012-ben ez a szám 330 000 fölé emelkedett. A menedékjog nem lehet lottó. Az EU-tagállamoknak közös felelősségük van a menedékkérők méltó fogadása tekintetében, és biztosítaniuk kell, hogy e személyek tisztességes eljárásban részesülnek, valamint ügyüket egységes szabályok szerint bírálják el, és így a kérelmezés helyétől függetlenül hasonló eredmény szülessen. AZ EU MINT A VÉDELEM TÉRSÉGE Az EU 1999 óta dolgozik egy közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) létrehozásán és a jelenlegi jogi keretek javításán. A befogadási feltételekről szóló módosított irányelv biztosítja, hogy a menedékkérők befogadása az egész EU-ban humánus anyagi feltételek mellett történjen meg (például biztosított legyen a lakhatásuk), és hogy az érintett személyek alapvető jogait teljes körűen tiszteletben tartsák. Az irányelv biztosítja továbbá, hogy fogva tartásra csak a legvégső esetben kerüljön sor. A felülvizsgált kvalifikációs irányelv tisztázza a nemzetközi védelem megítélésének feltételeit, és ezzel szilárdabb alapokra helyezi a menekültügyi határozatokat. Javítja továbbá a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára a jogokhoz és az integrációs intézkedésekhez való hozzáférést. A felülvizsgált Dublini Rendelet erősíti a menedékkérők védelmét a kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározásának folyamata során, és pontosítja a tagállamok közötti kapcsolatok szabályait. Létrehoz továbbá egy rendszert a nemzeti menekültügyi vagy befogadási rendszerekben felmerülő problémák korai felismerésére és a kiváltó okoknak a problémák elharapózása előtti kezelésére. A módosított Eurodac-rendelet szigorúan korlátozott körülmények fennállása esetén lehetővé teszi majd a bűnüldöző szervek számára a menedékkérők ujjlenyomatait tartalmazó uniós adatbázishoz való hozzáférést, a legsúlyosabb bűncselekmények például emberölés vagy terrorcselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása érdekében. Most megszülettek azok az új uniós szabályok, amelyek magas szintű közös szabályokat és erősebb együttműködést írnak elő annak érdekében, hogy biztosítsák a menedékkérőkkel szembeni egyenlő bánásmódot egy nyitott és igazságos rendszerben, a kérelem benyújtásának helyétől függetlenül. Összegzés: A menekültügyi eljárásokról szóló felülvizsgált irányelv célja az igazságosabb, gyorsabb és jobb minőségű menekültügyi határozatok meghozatalának biztosítása. A különleges bánásmódot igénylő menedékkérők megkapják a kérelmük kifejtéséhez szükséges támogatást, és különösen a kísérő nélküli kiskorúak és a kínzás áldozatai részesülnek majd fokozottabb védelemben. 3
A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁSOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV Egységes garanciákat kell biztosítani az üldöztetés elől menekülő és nemzetközi védelmet igénylő emberek számára; a menedékkérőknek igazságos és hatékony menedékügyi eljárásokat kell biztosítani. MI A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁSOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV? A menekültügyi eljárásokról szóló irányelv ( 1 ) meghatározza a menedékjog kérelmezésére irányuló egész eljárás szabályait, köztük a következőket: hogyan kell benyújtani a kérelmet, és miként fogják azt megvizsgálni, milyen segítséget kap a menedékkérő, hogyan lehet fellebbezni, és a fellebbezés lehetővé teszi-e az illető számára az adott területen maradást, mit lehet tenni, ha a kérelmező megszökik, vagy miként kell kezelni az ismételt kérelmeket. Az előző irányelv a maga idejében a legkisebb közös többszöröst jelentette a tagállamok között. A szabályok gyakran nem voltak egyértelműek, az eltérések pedig lehetővé tették a tagállamok számára saját szabályaik megtartását, még akkor is, ha ezek nem érték el a közösen meghatározott alapvető szabályok szintjét. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A menekültügyi eljárásokról szóló új irányelv ( 2 ) sokkal pontosabb. Egy olyan koherens rendszert hoz létre, amely a hatékonyabb és igazságosabb menekültügyi határozatok mellett azt is biztosítja, hogy valamennyi tagállam közös, magas szintű szabályok alapján vizsgálja meg a kérelmeket. Az irányelv egyértelmű szabályokat fektet le a menedékjog kérelmezésének módjára vonatkozóan: olyan különleges intézkedéseket kell elfogadni (például a határokon), amelyek biztosítják, hogy minden menedékkérő gyorsan és hatékonyan tudja kérelmét benyújtani. Az eljárások gyorsabbak és hatékonyabbak is lesznek. A menekültügyi eljárás jellemzően nem lesz hosszabb hat hónapnál. Jobb ( 1 ) A Tanács 2005. december 1-jei 2005/85/EK irányelve a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól (HL L 326., 2005.12.13., 13. o.). ( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/32/EU irányelve a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.) (átdolgozás) (2015. július 21-től alkalmazandó). 4 képzési lehetőségek állnak majd a döntéshozók rendelkezésére, a menedékkérő pedig több segítséget kap az eljárás korai szakaszában, így a beadványt gyorsabban lehet teljes körűen megvizsgálni. Ezek a befektetések összességükben megtakarítást fognak eredményezni, mert a menedékkérők kevesebb időt fognak tölteni az államilag finanszírozott befogadási rendszerekben és kevesebb hibás döntés fog születni, emiatt pedig csökkenni fog a költséges fellebbezések száma. Bárki, aki például kora, fogyatékossága, betegsége, szexuális irányultsága vagy traumatikus élményei miatt különleges segítségre szorul, megfelelő támogatást és elegendő időt kap kérelme kifejtéséhez. A kísérő nélküli kiskorúak mellé a nemzeti hatóságok egy képzett képviselőt jelölnek ki. A nagy valószínűséggel megalapozatlan ügyeket különleges ( gyorsított és határ menti ) eljárásokban lehet kezelni. Egyértelmű szabályok vonatkoznak a különleges eljárások alkalmazási lehetőségeire annak elkerülése végett, hogy megalapozott ügyek is bekerüljenek ebbe a körbe. A menedékjogot kérelmező, kísérő nélküli kiskorúak és a kínzás áldozatai ebből a szempontból különleges bánásmódban részesülnek. A bíróság előtti fellebbezésekre vonatkozó szabályok sokkal egyértelműbbek lettek a korábbiakhoz képest. Jelenleg az uniós jog homályos, a nemzeti rendszerek pedig nem mindig biztosítanak megfelelő hozzáférést a bírósági úthoz. Ennek eredményeként sok ügy az Emberi Jogok Európai Bíróságára kerül Strasbourgba, ami költséges, és jogbizonytalanságot hoz létre. Az új szabályok teljes mértékben megfelelnek az alapvető jogoknak, és várhatóan csökkenteni fogják a strasbourgi bíróságra nehezedő nyomást. A tagállamok megfelelőbb eszközökkel fognak rendelkezni a visszaélésszerű kérelmek, így különösen az azonos személy által benyújtott ismételt kérelmek kezelésére. Akinek nincs szüksége védelemre, annak már nem lesz lehetősége arra, hogy az újabb és újabb menedékkérelmek folyamatos benyújtásával a végtelenségig megakadályozza a kitoloncolást.
A BEFOGADÁSI FELTÉTELEKRŐL SZÓLÓ IRÁNYELV A kérelmük elbírálására váró menedékkérőknek bizonyos ellátásokban kell részesülniük, hogy biztosított legyen számukra a méltó életszínvonal. MI A BEFOGADÁSI FELTÉTELEKRŐL SZÓLÓ IRÁNYELV? A befogadási feltételekről szóló irányelv ( 1 ) a kérelmük elbírálására váró menedékkérők számára biztosítandó befogadási feltételeket szabályozza. Az irányelv biztosítja, hogy a kérelmezők szállást, élelmet és munkát kapjanak, továbbá egészségügyi és pszichológiai ellátásban részesüljenek. Korábban a tagállamok eltérő gyakorlatai azonban azt eredményezhették, hogy a menedékkérők számára a befogadáskor biztosított anyagi feltételek nem voltak megfelelőek. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A befogadási feltételekről szóló új irányelv ( 2 ) célja a befogadási feltételekre vonatkozó jobb és harmonizáltabb szabályok biztosítása az Unió egész területén. Most először kerültek elfogadásra a menedékkérők őrizetére vonatkozó részletes közös szabályok, amelyek biztosítják alapvető jogaik teljes körű tiszteletben tartását. Az irányelv elsősorban: való hozzáférés egy szabadságelvonással járó intézkedéssel szembeni fellebbezés benyújtásakor; különleges befogadási feltételeket határoz meg a fogvatartási létesítményekben, például a friss levegőhöz jutás, valamint az ügyvédekkel, a nem kormányzati szervezetekkel és a családtagokkal való kommunikáció terén. Az új irányelv pontosítja az egyéni értékelés elvégzésére vonatkozó kötelezettséget is, annak érdekében, hogy a kiszolgáltatott személyek befogadásával kapcsolatos különleges szükségletek meghatározhatóak legyenek. Kiemelt figyelmet fordít a kísérő nélküli kiskorúakra és a kínzás áldozataira, és biztosítja, hogy a kiszolgáltatott menedékkérők pszichológiai támogatást is kaphassanak. Végül szabályokat vezet be a kísérő nélküli kiskorúak képviselőinek képesítéseire nézve. A menedékkérő munkához jutását immár egy legfeljebb 9 hónapos időszakon belül kell biztosítani. tételesen felsorolja az őrizetbe vétel lehetséges okait, ami elősegíti az önkényes fogvatartási gyakorlatok megelőzését, és a fogva tartást a lehető legrövidebb időszakra korlátozza; korlátozza a kiszolgáltatott személyek különösen a kiskorúak fogva tartását; olyan fontos jogi garanciákat tartalmaz, mint például az ingyenes jogi segítségnyújtáshoz és az írásbeli tájékoztatáshoz ( 1 ) A Tanács 2003. január 27-i 2003/9/EK irányelve a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról (HL L 31., 2003.2.6., 18. o.). ( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/33/EU irányelve a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 96. o.) (átdolgozás) (2015. július 21-től alkalmazandó). 5
A KVALIFIKÁCIÓS IRÁNYELV A menedékjog elnyerése előtt az adott személyt menekültként vagy kiegészítő védelemben részesülőként kell elismerni. MI A KVALIFIKÁCIÓS IRÁNYELV? A kvalifikációs irányelv ( 1 ) meghatározza a nemzetközi védelem biztosításának feltételeit. Az irányelv rendelkezései egy sor védelmi jogot irányoznak elő a visszaküldéstől (refoulement) kezdve a tartózkodási engedélyeken és az úti okmányokon át egészen a munkavállaláshoz, az oktatáshoz, a szociális jóléthez, az egészségügyi ellátáshoz, az elszállásoláshoz és az integrációt elősegítő intézkedésekhez való hozzáférésig, továbbá különleges előírásokat tartalmaznak a gyermekek és a kiszolgáltatott személyek vonatkozásában. Az előző irányelvben meghatározott minimumszabályok bizonyos szempontból túl általánosak voltak, emiatt a nemzeti menekültügyi szabályozásban és gyakorlatokban meglévő különbségek megmaradtak. A nemzetközi védelem elnyerésével kapcsolatos esélyek között óriási különbségek lehettek attól függően, hogy melyik tagállam dolgozta fel a menedékjog iránti kérelmet. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Az új kvalifikációs irányelv ( 2 ) hozzájárul a döntéshozatal minőségének javításához, valamint biztosítja, hogy az üldöztetés, háború és kínzás elől menekülő emberek tisztességes és egyenlő bánásmódban részesüljenek. Tisztázza a nemzetközi védelem biztosításának indokait és megalapozottabb döntéseket eredményez, amivel javítja a menekültügyi eljárás hatékonyságát, elősegíti a csalások megelőzését, és biztosítja az Európai Unió Bíróságának ítéleteivel való összhangot. Nagymértékben közelíti a nemzetközi védelem valamennyi kedvezményezettje (elismert menekültek és az úgynevezett kiegészítő védelemben részesülők) számára megadott jogokat a munkavállaláshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés tekintetében. Meghosszabbítja továbbá a tartózkodási engedélyek érvényességének időtartamát a kiegészítő védelemben részesülők esetében. Biztosítja, hogy a menedékjog iránti kérelmek értékelése és a nemzetközi védelem tartalmára vonatkozó szabályok végrehajtása során fokozottabban vegyék figyelembe a gyermek érdekeit és a nemi hovatartozással kapcsolatos szempontokat. A nemzetközi védelemben részesülők számára javítja a jogokhoz és integrációs intézkedésekhez való hozzáférést. Fokozottabban figyelembe veszi azokat a különleges gyakorlati nehézségeket, amelyekkel a nemzetközi védelemben részesülők szembesülnek. ( 1 ) A Tanács 2004. április 29-i 2004/83/EK irányelve a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról (HL L 304., 2004.9.30., 2. o.). ( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/95/EU irányelve a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.) (átdolgozás) (2013. december 21-től alkalmazandó). 6
A DUBLINI RENDELET Minden egyes, az EU területén benyújtott kérelmet meg kell vizsgálni valamennyi uniós tagállamnak meg kell tudnia állapítani, hogy felelős-e egy menekültügyi kérelem elbírálásáért, és ha igen, mikor. MI A DUBLINI RENDELET? A Dublini Rendelet ( 1 ) alapelve az, hogy a kérelmet elsődlegesen annak a tagállamnak kell megvizsgálnia, amelyik a legnagyobb szerepet játszotta a kérelmező EU-ba történő belépésénél vagy az EU-ban történő tartózkodásánál. A felelősséget megállapító kritériumok hierarchikus sorrendben a családi szempontoktól az adott tagállamban vízum vagy tartózkodási engedély közelmúltbeli birtoklásán át a kérelmező EU-ba való belépésének szabályos vagy szabálytalan módjáig terjednek. A korábbi rendszer tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy szükség van a tagállamok befogadó kapacitására és menekültügyi rendszereire különleges esetekben nehezedő nyomás megfelelőbb kezelésére. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Az új Dublini Rendelet ( 2 ) hatékony eljárásokat tartalmaz a menedékkérők védelmére, és az alábbiak segítségével fokozza a rendszer hatékonyságát: Egy korai előrejelző, készenléti és válságkezelési mechanizmus, amelynek feladata, hogy kezelje a nemzeti menekültügyi rendszerek működési zavarait kiváltó okokat vagy a különleges esetekben jelentkező nyomásból fakadó problémákat. A menedékkérők védelmére vonatkozó rendelkezések sora, például kötelező személyes elbeszélgetés, kiskorúakkal kapcsolatos garanciák (ideértve a gyerek érdekeinek felmérésekor alapul vett tényezők részletes leírását), és a rokonokkal való újraegyesítés kibővített lehetőségei. A fellebbezéseknek a visszaszállítás végrehajtására gyakorolt halasztó hatálya a fellebbezés elbírálásának időtartamára, az arra vonatkozó jog biztosításával együtt, hogy a visszaszállításnak a fellebbezés elbírálásáig történő felfüggesztése tárgyában hozott bírósági határozat megszületéséig adott személy adott területen maradhasson. Kérésre ingyenes jogi segítségnyújtás biztosításának kötelezettsége. Az egyetlen őrizetbevételi ok: a szökés veszélye; az őrizet időtartama szigorúan korlátozott. Az egyes esetekben illegális migránsnak is tekinthető és a viszszatérési irányelv alapján visszafordított menedékkérők számára annak lehetősége, hogy ügyüket dublini eljárás keretében bírálják el, ezáltal fokozottabb védelemben részesülnek, mint a visszatérési irányelv alapján. A visszafordítást elrendelő határozat elleni fellebbezési jog garantálásának kötelezettsége. A tagállamok közötti eljárások jogi pontosítása, például tételes és világosabb határidők. A teljes dublini eljárás időtartama az adott személy átvétele esetén nem haladhatja meg a 11 hónapot, visszafordítása esetén pedig a 9 hónapot (a szökés és a szabadságvesztés esetének kivételével). ( 1 ) A Tanács 2003. február 18-i 343/2003/EK rendelete egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 50., 2003.2.25., 1. o.). ( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 604/2013/EU rendelete egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.) (átdolgozás) (2014. január 1-jétől alkalmazandó). 7
AZ EURODAC-RENDELET Az Eurodac ujjlenyomatokat tartalmazó adatkészletek összehasonlításával megkönnyíti annak meghatározását, hogy melyik uniós tagállam felelős egy menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért. MI AZ EURODAC? Az Eurodac-rendelet ( 1 ) létrehozza az ujjlenyomatok uniós menekültügyi adatbázisát. Amikor valaki menedéket kér függetlenül attól, hol tartózkodik az EU-ban, ujjlenyomatait továbbítják az Eurodac központi rendszerébe. Az Eurodac 2003 óta működik, és nagyon sikeres informatikai eszköznek bizonyult. Bizonyos frissítésekre ugyanakkor szükség volt, különösen az egyes tagállamok általi továbbítás terén tapasztalt késedelem csökkentése, az adatvédelmi aggályok kezelése, valamint a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem elősegítése érdekében. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Az új rendelet ( 2 ) javítja az Eurodac szokásos működését. Új határidőket szab az ujjlenyomatok továbbítására, ezzel csökkenti az ujjlenyomatok levétele és az Eurodac központi egységének való megküldése között eltelt időt. A rendelet biztosítja a teljes összhangot a legfrissebb menekültügyi jogalkotással, és jobban megfelel az adatvédelmi követelményeknek. Az Eurodac-adatbázist eddig csak menekültügyi célokra lehetett használni. Az új rendelet most lehetővé teszi a nemzeti rendőrségi szervek és az Europol számára, hogy a bűnügyi nyomozásokhoz kapcsolódó ujjlenyomatokat összehasonítsák az Eurodac-adatbázisban szereplőkkel. Erre csak szigorúan ellenőrzött körülmények között kerülhet sor, és kizárólag súlyos bűncselekmények és terrorizmus megelőzése, felderítése és nyomozása céljából. A speciális biztosítékok közé tartozik annak előírása, hogy elsőként minden más hozzáférhető bűnügyi nyilvántartást ellenőrizni kell, továbbá a kereséseknek kizárólag a legsúlyosabb bűncselekmények így például emberölés és terrorizmus körére történő korlátozása. Ezen túlmenően egy Eurodac-ellenőrzés elvégzése előtt a bűnüldöző hatóságoknak a Vízuminformációs Rendszer adataival is össze kell hasonlítaniuk az ujjlenyomatot (amennyiben ez megengedett). Bűnüldözési ellenőrzéseket nem lehet rendszeresen végezni; ezekre kizárólag a legvégső esetben kerülhet sor, amennyiben a hozzáférés valamennyi feltétele adott. Az Eurodacból kapott adatok nem oszthatóak meg harmadik országokkal. ( 1 ) A Tanács 2000. december 11-i 2725/2000/EK rendelete a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról (HL L 316., 2000.12.15., 1. o.). ( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 603/2013/EU rendelete a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.) (átdolgozás) (2015. július 20-tól alkalmazandó). 8
HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ? Ingyenes kiadványok: egy példány: az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu), több példány, valamint plakátok, térképek rendelése: az Európai Unió képviseletein keresztül (http://ec.europa.eu/represent_hu.htm), nem uniós országokban a küldöttségekt l (http://eeas.europa.eu/delegations/index_hu.htm), a Europe Direct szolgáltatáson keresztül (http://europa.eu/europedirect/index_hu.htm) vagy a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszám tárcsázásával (ingyenesen hívható az EU egész területér l) (*). (*) A legtöbb hívás és a megadott információk ingyenesek (noha egyes mobiltelefon-szolgáltatókon keresztül, telefonfülkékb l és hotelekb l a számot csak díjfizetés ellenében lehet hívni). Megvásárolható kiadványok: az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu). El fizetéses kiadványok: az Európai Unió Kiadóhivatalának forgalmazó partnereit l (http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm).
DR-04-13-088-HU-C doi:10.2837/71338