Szülıföldünk
Az Északi középhegység Természeti adottságai Részei, jellemzıi A cseppkıbarlangok kialakulása Megyéi Borsod- Abaúj Zemplén megye Heves megye Nógrád megye
Az Északi középhegység természeti adottságai Északon az országhatár (Szlovákia), délen az Alföld határolja. A Dunától (nyugat) egészen a Bodrog folyóig (kelet)terjed. Az ország legmagasabb csúcsait és leghidegebb területeit találhatjuk ki. A hegyvidéken Fiatal vulkáni hegységek Idısebb mészkıhegységek Köztük medencék váltakoznak
Részei Börzsöny Visegrádi hegység (legmagasabb pontja : Csóványos 938 m), vulkanikus Cserhát (erózió koptatta, legmagasabb pontja : Naszály 654 m) Mátra (itt található az ország legmagasabb pontja Kékes: 1014 m) Bükk ( mészkıhegység, legmagasabb pontja : Istállós-kı 959 m, A Bükki- fennsík üregeit már az ısember és a jégkori álatok is használták. Ipolytarnócon van kiállítva : mocsári ciprus 6000 éves állatnyomok
Az Aggteleki karszt ( mészkı, dolomit, átlagos magassága : 3-500 m; Itt található Magyarország leghíresebb barlangja : Baradla- barlang / A barlang áthúzódik Szlovákiába, 22 km hosszú/ Zempléni- hegység ( lankás, dombos jó mezıgazdasági terület) Déli tagja a Tokaji- hegy, világhírő boráról ismert. ( Tokaji aszú a borok királynıje )
A cseppkıbarlangok kialakulása A felszín tetején lévı víznyelıkben a csapadék behatol a hegység belsejébe, itt üregeket, barlangot formál. A benne folyó patakok a hegy lábánál karsztforrásként törnek a felszínre. A barlang belsejében a lecsöpögı vízbıl kicsapódik a mészkı így alakulnak ki a cseppkövek. A cseppköveknek három fajtája van : Álló cseppkı Függı cseppkı Cseppkıoszlop ( amikor a függı és álló cseppkı összeér ) Magyarországon gon minden barlang VÉDETT!
Természeti adottságai Az Északi középhegység magassága és északi fekvése miatt hazánk leghővösebb tája. A bı csapadék sok patakot, folyót, karsztforrást táplál. A táj folyóvizekben gazdag. Itt található a legtöbb erdı: tölgy, bükk, telepített fenyvesek borítják a hegységeket. Vadállomány gazdag. Területén három nemzeti park is található: Bükki Nemzeti Park legszebb része a Szalajka völgy, ahol a karsztforrásból fakadó víz vízeséseket hozott létre.
BORSOD- ABAÚJ- ZEMPLÉN megye Földrajzilag változatos megye, amely az Alföld és az Északi- középhegység találkozásánál fekszik. Természeti értékeit a Bükki Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park ırzi. Aggtelek és Jósvafı barlangjai világhírőek. Nevezetes várai: Sárospatak Szerencs Sárospatak a Bodrog partján épült. Itt található a Rákóczi- vár. A híres Pataki Kollégiumban sok írónk, költınk tanult. ( pl.: Csokonai Vitéz Mihály, Gárdonyi Géza, Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond, Szemere Bertalan )
Nevezetes fürdıi: Borsod Abaúj Zemplén megye Parád Miskolc- Tapolca Mezıkövesd A fürdı mellett a matyó hímzésérıl is híres a település Borsod- Abaúj- Zemplén megye székhelye: MISKOLC A fıváros után hazánk második legnépesebb városa. Ipari, kereskedı és egyetemi város. Környékén már az ıskorban is éltek emberek. Itt épült az elsı kıszínház 1823-ban.
Miskolc hírességei Déryné Széppataki Róza a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja (1793-1872). Jókainé Laborfalvi Róza színmővész, (1817-1886). Férje a híres író Jókai Mór volt. Egressy Béni zeneszerzı, színmővész. (1814-1851) Miskolcon járt iskolába, itt szerette meg a színészetet. 1840-tıl foglalkozott zenével, ı zenésítette meg a Szózatot. İ írta a szövegkönyvet Erkel Ferenc néhány operájához, (Bánk bán, Hunyadi László, Báthory Mária) Hermann Ottó természettudós (1835-1914) Szemere Bertalan liberális reformkori politikus (1818-1869), 1848-ban belügyminiszter, 1849 május 1-én miniszterelnök és belügyminiszter.
Kossuth Lajos A zempléni Monokon látta meg a napvilágot kisnemesi családban 1802. szeptember 19-én. Iskoláit Sátoraljaújhelyen, Eperjesen majd Sárospatakon végezte; jogi diplomát szerzett. 1825-ben az elsı reformországgyőlésen már képviselı. 1831- tıl az tıl az ellenzék szószólója. 1832-tıl az Országgyőlési Tudósítások révén tájékoztatta a fırendi tagokat illetve a közvéleményt. 1840-tıl a Pesti Hírlapot szerkeszti. 1841-ben megházasodott; felesége: Meszlényi Terézia. Három gyermeke született : Ferenc, Vilma és Lajos Tivadar. A 40-es években a gyáripar, a közlekedés fejlesztésére összpontosított (Országos Iparegylet, Magyar Kereskedelmi Társaság megalakítása). 1844 Országos Védegylet : tagjai kötelezik magukat, hogy csak hazai terméket vásárolnak. Az 1847-es pozsonyi rendi országgyőlésen Pest megye követe. A párizsi forradalom hírére 1848. március 3-án indítványt tett a reformokra. 1848 április 1-én a Batthyány kormány kinevezte pénzügyminiszternek. Az 1848-as forradalom és szabadságharc bukása után emigrációba vonul. A Török Birodalomban. Az Egyesült Államokban és Londonban is élt. Az 1860-as években Olaszországban telepedett le, itt halt meg Torinóban 1894. március 20-án.
HEVES megye Az Alföld síkságából kiemelkedı Mátra és Bükk hegység nyugati részén terül el. Természeti értékeire a Bükki Nemzeti Park vigyáz. A hegyekben számos gyógyhely található : - Mátraháza - Mátrafüred - Galyatetı illetve Egerszalók. Mátraderecskén található az érszőkületes betegek gyógyítására alkalmas mofetta = szárazfürdı. Híresek a megye borvidékei is Eger és Gyöngyös környékén.
EGER Heves megye központja a borok és a barokk városa : Eger. A híres egri Dobó-vár 1542 körül épült. Gárdonyi Géza Egri csillagok címő regénye tette híressé a várat és védıit. ( Gárdonyi sírja is a várban található)»» Nevezetességei : - Dobó István Vármúzeum - Gárdonyi Emlékmúzeum - Minaret (35 m magas) - Líceum ( ma pedagógiai fıiskola, melynek könyvtára, csillagvizsgálója külön figyelmet érdemel) - Hild József által épített (1831-1836) Székesegyház - a híres Törökfürdı
NÓGRÁD megye A Palócország négy hegy völgyében terül el. Nagy része lankás, dombos terület. A megyében rengeteg látnivaló, kirándulóhely található. Sziráki- kastély Ipolytarnóc (ısleletek hazája) Hollókı (Világörökség része) Mátraverebély (Mária kegyhely) Palóc Múzeum Balassagyarmat Csesztve (itt található Madách Imrének az Ember Tragédiája írójának emlékhelye) Horpács (Mikszáth Kálmánra, jó palóc írónkra emlékezünk itt)
SALGÓTARJÁN Nógrád megye megyeszékhelye. Nagy kiterjedéső barnaszénmedencén fekszik a város. Fejlett a bányaipara. Földalatti bányamúzeuma érdekes látnivaló Európa egyik legnagyobb üveggyára is itt üzemelt 2009-ig, ahonnan külföldre exportáltunk (külföldön adtuk el a termékeket). A várostól 6 km-re található Salgó vára, melyet annak idején csellel foglaltak el a törökök.