Törzsanyag Irodalomtörténeti tárgyak Tantárgy neve: A görög irodalom mőfajai 3 Elıadás Kollokvium A tantárgy célja a görög irodalom legfontosabb epikai, drámai és lírai mőfajainak mőfajtörténeti szempontú áttekintése. Az óra anyagába tartozik az eposz, a tragédia és a komédia, az elégia, a himnusz, a dal, a bukolikus költemények, az epigramma stb. mőfajtörténetének a tárgyalása. Homéros: Ilias, Odysseia Hésiodos: Theogonia, Munkák és Napok Görög Költık Antológiája (szerk. Szepessy Tibor) (Typotex, 2000) Aischylos, Sophoklés és Euripidés drámái Hérodotos: Görög-perzsa háború Thukydidés: A peloponnésosi háború Xenophón mővei Lysias beszédei Démosthenés: A koszorú, A hőtlen követség Platón, Apológi:, Lakoma, Kritón Aristotelés: Poétika Menandros: Komédiák (A lenyírt hajú lány. Vígjátékok) Theophrastos: Jellemrajzok Polybios: Vl. és XXXI-XL. könyv Plutarchos: Párhuzamos életrajzok Lukianos mővei Ajánlott olvasmányok: Kapitánffy-Szepessy-Tegyey: Görög irodalomtörténet (egyetemi jegyzet) Albin Lesky: History of Greek Literature (1996 reprint)
Tantárgy neve: A római irodalom mőfajai 3 Elıadás Kollokvium Az elıadás célja, hogy bemutassa, miként adaptálták a római szerzık agörög irodalmi mőfajokat, hogyan alakították át azokat, s milyen új irodalmi mőfajokat hoztak létra, amilyen például a szatíra. E célnak megfelelıen az órán részletesen szó lesz a római eposzról, a drámai mőfajokról, az ódáról, elégiáról, epigrammáról stb. Ennius, Plautus, Terentius, Cicero, Caesar, Catullus, Sallustius, Vergilius, Horatius, Tibullus, Propertius, Ovidius, Livius, Seneca, Tacitus, Lucanus, Persius, Martialis, Aulus Gellius mővei és a Historia Augusta életrajzai Ajánlott olvasmányok: Michael von Albrecht: A római irodalom története I-II. (ford. Tar Ibolya) Budapest, 2004. Adamik Tamás: Római irodalom az archaikus korban. Budapest, 1994. Adamik Tamás: Római irodalom az ezüstkorban. Budapest, 1996. Adamik Tamás: Római irodalom az aranykorban. Budapest, 1998. Adamik Tamás: Római irodalom a kései császárkorban. Budapest, 2001.
Nyelvtörténeti tárgyak Tantárgy neve: Görög nyelvtörténet 3 Elıadás Kollokvium Az elıadás célja az, hogy -- elsısorban a BA-képzésben tartott,,bevezetés az indoeurópai nyelvtudományba címő elıadáson, valamint az auktorórákon szerzett ismeretekre támaszkodva -- megismertesse a hallgatókat a görög nyelv történetének legfontosabb elemeivel az alapnyelvi nyelvjárási elkülönülésektıl kezdıdıen kitekintve egészen az újgörög népnyelv kialakulásáig. Kötelezı irodalom: Harmatta János: Pelasgok, görögök, hettiták. AntTan 12/1 (1965) 77--81. Harmatta János: Ahhiyawa és az achájok. AT 14 (1967) 17--24. Harmatta János: Görög nevek a hettita forrásokban. AT 15 (1968) 181--189. Harmatta János: The prehistory of the Greek language. Annales Univ. Bud. SC 3 (1975) 3--10. Mohay András: Görög. In: Fodor István, szerk., A világ nyelvei, 456--471. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. Moravcsik Gyula: Bevezetés a bizantinológiába. Budapest, 1966. 51--80. H. Rix: Historische Grammatik des Griechischen. Darmstadt, Wiss. Buchges., 1992. Ajánlott irodalom: K. Strunk--R. Browning: Geschichte der griechischen Sprache. In: H.-G. Nesselrath, szerk., Einleitung in die griechische Philologie, 135--168. Teubner, Stuttgart, 1997. Harmatta János: Kréta görögök elıtti lakossága nyelvének kérdéséhez. AT 26 (1979) 133--145. Harmatta János: Augewas damokoros. AT 45 (2001) 5--11. J. Chadwick: A lineáris B megfejtése. Budapest, 1980. B. Forssman: Schichten in der homerischen Sprache. In: J. Latacz, szerk.: Zweihundert Jahre Homerforschung, vol. 2, CollRau. Stuttgart, Teubner, 1991., 259--288. Maróth Miklós: Epischer Stil im Ugaritischen und im Griechischen. ActaAntHung 23 (1975) 65--76. A. Meillet: Geschichte des Griechischen. Heidelberg, C. Winter, 1920. L. R. Palmer: The Greek Language. London, 1980=1999. M. Meier-Brügger: Griechische Sprachwissenschaft. 1--2. Berlin, 1992. W. Brandenstein: Griechische Sprachwissenschaft. (Sammlung Göschen) Berlin, de Gruyter, 1954--. Töttössy Csaba: A görög és latin infinitivusos szerkezetek. AT 22 (1975) 13--19. Töttössy Csaba: A latin, görög és szanszkrit participiumos szerkezetek. AT 24 (1977) 221--224.
Tantárgy neve: Latin nyelvtörténet 3 Elıadás Kollokvium Az elıadás célja az, hogy -- elsısorban a BA-képzésben tartott,,bevezetés az indoeurópai nyelvtudományba címő elıadáson, valamint az auktorórákon szerzett ismeretekre támaszkodva -- megismertesse a hallgatókat a latin nyelv történetének elemeivel az alapnyelvi nyelvjárási elkülönülésektıl kezdıdıen egészen az újlatin nyelvek kialakulásáig és a latinnak ezt követı továbbéléséig. 1. Nyelvtörténet és történeti nyelvtan. Az indoeurópai alapnyelv idıbeli és térbeli rétegei. A dialektus(csoport)ok egymáshoz való viszonya. 2. A szabell nyelvek, genetikus és areális kapcsolatuk a latinnal. Szabell nyelvemlékek (a Cippus Abellanus). 3. Az etruszkok. 4. Egyéb nyelvek a római birodalomban (ibér, kelta, raetus, görög, kisázsiai, pún, venét, messapus). Kölcsönhatásuk a latinnal. 5. A latin nyelvi rendszer fontosabb változásai a Kr.e. III. sz. végéig: a) A hangsúly és a fonémarendszer. 6. A latin fontosabb változásai a Kr.e. III. sz. végéig: b) A névszóragozás rendszerének átalakulása, a névmások és kölcsönhatásuk a fınevek és a melléknevek ragozásával. 7. A latin fontosabb változásai a Kr.e. III. sz. végéig: c) A primér és szekundér igetı-képzések, a négy coniugatio, az igei kategóriák rendszerének átalakulása. 8. A korai latin és a faliszkuszi feliratos nyelvemlékei. 9. Az irodalmi nyelv kialakulása. 10. A klasszikus latin irodalmi nyelv. 11. A köznyelv és a vulgáris nyelv. 12. Az ezüstkori latin. 13. A keresztény latin feliratos és irodalmi emlékei. 14. A latin nyelv a középkorban. 15. Az újlatin nyelvek kialakulása. L. R. Palmer: The Latin Language (= Die lateinische Sprache. Hamburg, 2000) Szádeczky-Kardoss Samu -- Tegyey Imre: Szöveggyőjtemény a régi római irodalomból. Debrecen, 1998. Fodor István, szerk.: A világ nyelvei. Budapest, 1999. [a római bir. nyelvei: etruszk, föníciai, illír, itáliai, latin, ókelta, oszk, újlatin, umber, venét stb.] Cser András--Mayer Gy.: Összehasonlító nyelvészet. in: Bevezetés az ókortudományba (szerkesztette Havas László és Tegyey Imre) II. 7--82. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1999 [2000]. M. Pallottino: Az etruszkok. Budapest, 1980. [különösen: pp. 5--91, 187--245] Tamás Lajos: Bevezetés az összehasonlító neolatin nyelvtudományba. Bp. 1969 stb. [különösen a,,népi latinra'' vonatkozó részek, 10--45, 53--60, 77--82, 89--106, 110--118] Ajánlott irodalom: F. Stolz--A. Debrunner--W. P. Schmid: Geschichte der lateinischen Sprache. Berlin, 1966. G. Devoto: Storia della lingua di Roma. Bologna, 1944. = Geschichte der Sprache Roms. Heidelberg, 1968. A. Meillet: Esquisse d'une histoire de la langue latine. Paris, több kiadás. F. Altheim: Geschichte der lateinischen Sprache, Frankfurt/M., 1951.
G. Bottiglioni: Manuale dei dialetti Italici, Bologna, 1954. G. Meiser: Historische Laut- und Formenlehre der lateinischen Sprache. Darmstadt, 1998. Szidarovszky János: A görög és latin nyelv hang- és alaktana. Budapest, 1932 35. Töttössy Csaba cikkei az Antik Tanulmányok 16 (1969), 22 (1975), 24 (1977), 44 (2000) köteteiben. J. B. Hofmann: Lateinische Umgangssprache. Heidelberg, több kiadás A. L. Sihler: New comparative grammar of Greek and Latin. Oxford, 1995. Kiss Sándor: Bevezetés a kései latin kutatásába. in: Bevezetés az ókortudományba. IV. 2001. 7--26. K. P. Harrington (ed.): Medieval Latin. Chicago, 1997. Huszti József: A Szent István korabeli latinság. Szent István Ak. Ért. 23 (1938) Guoth Károly: A magyarországi latinság helye az egyetemes latinságban. in: Szentpétery-Eml. 1938. 169--182. Mohrmann, Christine: Szakrális nyelv és köznyelv. Magyar Egyházzene. 3. 1995/1996. 3. 261-269.
Filozófiatörténeti tárgyak Tantárgy neve: Görög filozófia 3 Elıadás Kollokvium A kurzus célja a BA szinten megtartott görög filozófiai elıadás témáját egy részletkérdésben, és ez a metafizika, szövegek olvasására alapozva elmélyíteni. 1. Parmenidés filozófiája 2 5: Platón és az ideák. Phaidón, Phaidros, az Állam releváns helyei. 6 10: Aristotelés Metafizikája. A) Aristotelés Metafizikája az Aristotelésrıl szóló irodalomban B) Rhodosi Andronikos és a Metafizika. A könyv nagyobb egységei C) A párhuzamos könyvek azonosságai és eltérései D) A Metafizika fıbb témái, azok filozófiai jelentısége. 11 13: Plotinos metafizikája. A) a metafizikai rend szintetikus leírása B) a metafizikai rend analitikus leírása D) az újplatonikus metafizika elıfutárai Platóntól Alkinoosig 14 15: Proklos metafizikája. Platón összes mővei, Budapest, 1984. Aristotelés: Metafizika (szemelvények görögül) Plótinos: Enneades (szemelvények görögül) Proclus: The Elements of Theology. ed. transl. F. R. Dodds, Oxford, 1963. Proklos: Stoikheiósis theologiké (szemelvények görögül) W. Jaeger: Aristotle. Oxford, 1962. I. Düring: Aristoteles. Heidelberg, 1966. W. D. Ross: Arisztotelész. Budapest, 1966. Ph. Merlan: From Platonism to Neoplatonism. The Hague, 1953.
Tantárgy neve: Római filozófia 3 Elıadás Kollokvium 1. A platonista filozófia: Alkinoos; a platonista szkepszis: Arkesilaos, Karneades 2. Cicero a platonista gondolkodásának megjelenése mőveiben 3. A középsı sztoa filozófiája. Poseidonios és Panaitios 4 7. Sztoikus filozófusok Cicero mőveiben: De finibus, De natura deorum, De divinatione, De officiis, De re publica 8. Az epikureus filozófia és annak fı forrásai 9 12. Lucretius De rerum natura címő mőve. A mő és Epikuros levelei 13. Seneca sztoicizmusa 14. Marcus Aurelius a filozófus császár Praechter(-Überweg): Die Philosophiedes Altertums. Berlin, 1926. A. A. Long D. N. Sedley: The Hellenistic Philosophers, I-II. Cambridge, 1990. P. Barth: A sztoa filozófiája. Budapest, 1998. M. Schofield: The Stoic Idea of the City. Cambridge, 1991. Továbbá Cicero és Lucretius idézett mővei
Történelmi tárgyak Tantárgy neve: Görög és bizánci történetírás 2 Elıadás Kollokvium Az elıadás célja, hogy bemutassa a görög történetirás kialakulását, mőfajait, kiemelkedı ókori és középkori (bizánci) képviselıit, és azt, hogy a klasszikus minták megırzése és utánzása mellett hogyan tudták a bizánci történetirók új mőfajokkal, módszerekkel és eszközökkel megújitani, gazdagitani és a bizánci irodalom legmagasabb szintő kifejezési formájává emelni a görög történetirást. Minthogy azonban a történetirás nemcsak irodalmi alkotás, hanem a legfontosabb történeti források egyik tipusa is, az elıadás nagy súlyt vet arra, hogy tisztázza: a mőfaji szabályok hogyan befolyásolták a görög és bizánci történetiró gondolkodását és anyagkezelését, válogatási szempontjait. A következık mővek magyar forditásban: Hérodotos (A görög-perzsa háború. Ford. Muraközy Gy.), Thukydidés (A peloponnészoszi háború. Ford. Muraközy Gy.), Xenophón (Görög történelem. Ford. Németh Gy. és Vilmos L.), Polybios (Történeti könyvei. Ford. Muraközy Gy. et alii), Cicero (Levél Lucceiushoz. (ad fam. 5, 12) Ford. Szepessy T.), Appianos (A római polgárháborúk. Ford. Hahn I.), Lukianos (Hogyan kell történelmet irni. Ford. Kapitánffy I.), Dionysios Halikarnasseus (Hérodotos és Thukydidés. Ford. Borzsák I.) Prokopios (Titkos történet. Ford. Kapitánffy I.), Anna Komnéné (Alexiasz. Ford. Passuth L.) Antológiák: Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Budapest, 1960. (s újabb kiadások) Hadzisz, D. Kapitánffy I. (szerk.): A bizánci irodalom kistükre. Budapest, 1974, 31---292. Ritoók Zs. (szerk.): Görög történetirók. Budapest, 1988. Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyőjtemény. Budapest, 1996. (s újabb kiadások) Ajánlott olvasmányok: 1. Hunger, H.: Historiographie. In: Idem: Die hochsprachliche profane Literatur der Bzyantiner. München, 1978, I, 257---504. 2. Kapitánffy I.: A bizánci irodalom. In: Uı --- Caruha Vangelio --- Szabó K.: A bizánci és az újgörög irodalom története. Budapest, 1989, 11---166. 3. Lendle, O.: Einführung in die griechische Geschichtsschreibung von Hekataios bis Zosimos. Darmstadt, 1992. 4. Luce, T. J.:The Greek Historians. London ---- New York, 1997.
Tantárgy neve: Római történetírás 2 Elıadás Kollokvium A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a római görög és latin nyelvő történetírás kezdeteit, az arany- és ezüstkori történetírás nagyjait, valamint a késı császárkori munkákat, ezen belül a történetírás egyes mőfajait (életrajz, chronica, Annales etc.), valamint a legfontosabb szakmunkákat, kiadásokat (Jacoby, Peter, etc.). Külön hangsúlyt helyez az elıadás az egyes szerzık rendelkezésére álló és általuk felhasznált korábbi forrásokra, egészen az annalista hagyománytól kezdve. M. v. Albrecht: A római irodalom története I-II. Budapest 2003-2004. egyes fejezetei Ajánlott olvasmányok: Ammianus Marcellinus. Budapest, 1993. Ford. Muraközy Gy. E. Cary, Dios Roman history I-IX. London, 1954-19693 Császárok története (Historia Augusta). Debrecen, 2003. Eutropius: A rómaiak rövid története tíz könyvben. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Klima Lajos. Besztercebánya, 1905. Florus: Római háborúi..ford. Havas L. Budapest, 1979. Fontes Pannoniae Antiquae 1-2. Ed. Fehér B.; Kovács P. Budapest, 2003-2004. Fontes Pannoniae Antiquae ab a. D. CLXVI usque ad a. D. CXCII. Ed. Kovács P. Budapest, 2006. Fontes Pannoniae Antiquae in aetate Severorum. Ed. P. Kovács. Budapest, 2007. Héródianos: A római birodalom története Marcus Aurelius halálától. Ford. G. Nagy I.; Fehér B.; Kovács P. Az utószót és a jegyzeteket írta Kovács P., Budapest, 2005. Historia Augusta. Válogatás. Ford. Hahn I. Budapest, 1968. Iordanes: Getica. A gótok eredete és tettei. Szerk. Kiss. M. Pécs, 2002. Julius Caesar: A gall háború. Fordította Szepessy Tibor, a jegyzeteket írta Boronkay Iván. Budapest, 1964. Julius Caesar: A polgárháború. Fordította Ürögdi Gy. Budapest, 1966. Justinus: Világkrónika a kezdetektıl Augustusig (Fülöp királynak és utódainak története. Marcus Iunianus Iustinus kivonata Pompeius Trogus mővébıl. Fordította Horváth János, sajtó alá rendezte Bollók János, az utószót Borzsák István írta. Budapest, 1992. Livius I-IV. Ford. Muraközy Gy. Budapest, 1982. F. Millar: A study of Cassius Dio. Oxford, 1964. Plutarchos: Párhuzamos életrajzok. Ford. Máthé E. Budapest, 1978. Tacitus összes mővei I-II. Ford. Borzsák I. Budapest, 1980. + Pauly-Wissowa Realenzyklopädie, Der Kleine Pauly, Der neue Pauly lexikonok és a Cambridge Ancient History, Aufstieg und Niedergang der römischen Welt sorozatok egyes kötetei
Vallás- és egyháztörténeti tárgyak Tantárgy neve: Görög-római vallástörténet 2 Elıadás Kollokvium A görög-római vallástörténet tantárgy célja, hogy a hallgató mélyebb ismeretekre tegyen szert a görög és római vallásról, hiszen enélkül az antik kultúra érthetetlen, a ránk maradt irodalmi emlékek nagy része gyakorlatilag értelmezhetetlen. A tantárgy oktatásában egyforma hangsúlyt kap a konkrét mitológiai, a rituáléra, szent térre stb. vonatkozó ismereteken túl azok tudományos értelmezése módszereinek-iskoláinak-irányzatainak bemutatása is. A görög és római szakrális élet jellemzıi, a homéroszi hitvilág és a homéroszi istenek, az olimposzi istenekrıl alkotott képzetek változása, a római vallás sajátosságai, a misztériumvallások, a római császárkultusz, a kereszténység és a pogány vallás, a pogány vallás ókori kritikája, vallás és politika, költészet és vallás, a filozófia tanítása az istenekrıl. Thomas Köves-Zulauf: Bevezetés a római vallás és monda történetébe. Budapest, 1995. Ajánlott olvasmányok: Angelo Brelich: Introduzione alla storia delle religioni (Bevezetés a vallások történetébe). Roma, 1966. (Magyar fordítása tervbe véve.) A görög és római fejezetek. Walter Burkert: Greek Religion. Cambridge Massachusetts, 1985. (transl. John Raffan) = Griechische Religion der archaischen und klassischen Epoche. Stuttgart, 1977. Robert Parker: Athenian Religion. A history. Oxford, 1996. Mary Beard John North Simon Price: Religions of Rome. Vol. I-II. Cambridge, 1998.
Tantárgy neve: Vallás és filozófia a dominatus idején 3 Szeminárium Gyakorlati jegy A kurzus során azt vizsgáljuk, hogy milyen volt a vallás és filozófia kapcsolata a Kr. u. III-VI században. A legfıbb kérdés az lesz, hogy a pogány filozófia miként viszonyul a különféle pogány vallásokhoz és a kereszténységhez. Vizsgálni fogjuk azt, hogy miként kísérli meg a pogány vallások egységes teológiai magyarázatát, ezzel próbálva gátat szabni a kereszténység terjedésének. Ez a törekvés mindenekelıtt Iamblikhosznál és követıinél figyelhetı meg. Ebbe a kontextusba illeszthetık bele azok az írások is, amelyekben bizonyos, a kereszténység által is képviselt elméletek bírálatával találkozunk. Világossá válhat az is, hogy nemcsak a pogány újplatonizmus volt jelentıs hatással a keresztény elméletre, hanem ez utóbbi is sok ponton befolyásolta olyan kései gondolkodók elméleteit, mint Proklosz vagy Damaszkiosz. Armstrong, A. H.: Plotinian and Christian Studies. Aldershot: Ashgate, 1979. Brown, P.: The Making of Late Antiquity. Cambridge, Mass.: Harvard UP, 1978. Chuvin, P.: The Chronicle of the Last Pagans. Cambridge, Mass.: Harvard UP, 1990 (a francia kiadás: Párizs, 1988). Fowden, G.: The Egyptian Hermes. A Historical Approach to the Late Pagan Mind. Cambridge: CUP, 1986. Ivánka E. von: Plato Christianus. Einsiedeln, 1949. (többször újra kiadva)
Latin mondattan és stilisztika Differenciált szakmai ismeretek Választható speciális program: Klasszika-filológia A tantárgy neve: Latin mondattan és stilisztika (Latin leíró nyelvtan és stílusgyakorlatok) I-IV. 2+2+2+2 száma: 4 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy leírása: A tantárgy célja: a mesterszakos hallgatók latin nyelvi képzettségének elmélyítése, aktív nyelvi kompetenciájuk növelése. A tantárgy két tantárgyelembıl áll: a) Latin mondattan. A nyelvi képzés egyik fı elemeként a kurzus során a hallgatók az alapfokon szerzett ismeretekre építve, rendszerezetten elsajátítják a latin szintaxist. A kurzus vége felé különösen nagy hangsúlyt kapnak a latin nyelvhelyesség kérdései; ez vezet át a következı tantárgyi elemhez. b) Latin stilisztika. A tantárgy célja az, hogy 1. a hallgatók megismerjék a latin stilisztika fıbb jelenségeit (szóképek, alakzatok stb.); 2. hogy ismerjék a fıbb stílusrétegek, elsısorban az értekezı próza sajátosságait; 3. hogy aktívan elsajátítsák és önálló latin nyelvő fogalmazás készítése során önállóan alkalmazni tudják a latinos írásmód jegyeit lexikai, szemantikai, grammatikai, szerkezeti szinten; 4. hogy megismerkedjenek a klasszikus latin nyelvő stilisztikai irodalom problémáival és szókészleteének alapjaival (Rhetorica ad Herennium, Quintilianus). Elıfeltétel: A tantárgyelemek egymásra épülnek, a soron következınek mindig erıs elıfeltétele a megelızı. Kötelezı és ajánlott olvasmányok: Hofmann, J. B. Szantyr, A.: Lateinische Syntax und Stilistik. München, 1972 2. Kühner, R. Stegmann, C. Thierfelder, A.: Ausführliche Grammatik der lateinischen Sprache. II. Satzlehre (1-2). Darmstadt, 1962 4. P. Mayer E. Töttössy Cs.: Latin mondattan és stilisztika. Kézirat. Budapest, 1988. Vayer L.: Latin stilisztika 1. A beszédrészek használata. Budapest, 1925. M. Nagy I. Nagyillés J. Tar I.: Cicerótól az élı latinig 1. Szeged, 1997. Cornificius: A Herenniusnak ajánlott rétorika. Ford., jegyzetek, bevezetés: Adamik T. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. M. Fabi Quintiliani Institutionis oratoriae libri XII. Ed. E. Radermacher. Lipsiae, 1965. Adamik T.: Antik stíluselméletek Gorgiastól Augustinusig. Seneca Kiadó, Pécs, 1998.
Latin szövegolvasások A tantárgy neve: Latin auktorolvasás I-VI. száma: 4 óraszám: 2, 4, 4, 2 Szeminárium Gyakorlati jegy 2+2+2+2 2+2 A tantárgy leírása: A klasszika-filológiai képzés legfontosabb óratípusa az auktorolvasás. Ezeken az órákon a szöveg fordítása, grammatikai, stilisztikai és tárgyi értelmezése mellett a hallgatók megismerkednek azoknak a szerzıknek, akiktıl a szemelvényes formában vagy teljes egészében olvasott mővek származnak, irodalmi interpretációjával és a munkásságukra vonatkozó tudományos kutatások legfontosabb kérdéseivel. Mesterfokon a tantárgy célja a hallgatók latin szövegolvasási és -fordítási készségének kialakítása vagy továbbfejlesztése, az alapfokon megszerzetthez képest magasabb szinten. Ugyanez vonatkozik a szövegekhez kapcsolódó szakmai ismeretekre is. Ilyenek pl. a szövegkritikai apparátus használata, tájékozódás a szakbibliográfiákban. A tantárgyelemek részben rendszeres, részben változó meghirdetéső tanegységek. A rendszeres tanegységek közé egyes, az irodalmi kánonhoz tartozó, és nehézségük miatt az alapfokon nem, vagy csak részben tárgyalt, kiemelkedı auktorok és mővek tartoznak (pl. Plautus, Horatius, Seneca, Tacitus, kora keresztény és középkori szerzık). Egy szerzı folyamatos olvasása mellett több szerzı tematikailag összeválogatott szövegrészletei is a tanegység tárgya lehetnek (pl. római szerzık a keltákról, germánokról; rómaiak és etruszkok, stb.) Elıfeltétel: a mesterszakra való felvétel. A tantárgyelemek tetszıleges sorrendben fölvehetık. Kötelezı és ajánlott olvasmányok: Az Auctores Latini kötetei. Mérvadó idegen nyelvő kommentált szövegkiadások (pl. Costa: Seneca Medea. Oxford 1973., Coffey-Mayer: Seneca Phaedra. Cambridge 1989; Plautus: Menaechmi. ed. Gratwick. Cambridge 1993, Cicero s Selected Letters ed. Shackleton Bailey. Oxford 1986. stb.) Vulgata (bármely kritikai kiadás)
Ógörög mondattan és stilisztika A tantárgy neve: Ógörög mondattan és stilisztika (Ógörög leíró nyelvtan, ógörög stílusgyakorlatok) I-IV. 2+2+2+ 2 száma: 4 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy leírása: A tantárgy célja: a mesterszakos hallgatók ógörög nyelvi képzettségének elmélyítése, aktív nyelvi kompetenciájuk növelése. A tantárgy két tantárgyelembıl áll: a) Ógörög mondattan. A nyelvi képzés egyik fı elemeként a kurzus során a hallgatók az alapfokon szerzett ismeretekre építve, rendszerezetten elsajátítják az ógörög szintaxist. Az ismeretanyag elsısorban az összetett alárendelıi mondatok egyes típusainak elemi formáit tartalmazza, a fıbb szabályoktól való eltérések tételes bemutatását nem tekinti feladatának. b) Ógörög stilisztika. Az ógörög mondattan elemi ismereteinek kibıvítése. A fıszabályoktól való eltérések, sajátos szerkesztésmódok beható elemzése. A rétorikai szó- és gondolatalakzatok tételes bemutatása, retroverziós feladatok. Elıfeltétel: a mesterszakra való felvétel. A tantárgyelemek egymásra épülnek, a soron következınek mindig erıs elıfeltétele a megelızı. Kötelezı és ajánlott olvasmányok: Maywald József Vayer Lajos Mészáros Ede: Görög nyelvtan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981 11. Bornemann, E. Risch, E.: Görög nyelvtan. Lexika, Székesfehérvár, 1999 (ford. Mayer Péter). Farkas Z. Horváth L. Mayer Gy.: Ógörög nyelvtan és mondattani gyakorlatok. Typotex, Budapest, 2001. H. Menge: Repetitorium der griechischen Syntax. (U. Gebhardt, A. Thierfelder átdolgozásában) Wolfenbüttel, 1961 9, rpr. Darmstadt, 1978. A.E. Hillard, C.G. Botting: Elementary Greek Exercises, an Introduction tot North and Hillard's Greek Prose Composition. London, Duckworth, 1992 x. M.A. North, A.E. Hillard: Greek Prose Composition. London, Duckworth, 1994 x. M.A. North, A.E. Hillard: Key to Greek Prose Composition for schools. London, Duckworth, 1992 x. A. Sidgwick: Greek Prose Composition. London, Duckworth, 1993 x. A. Sidgwick: Key to Greek Prose Composition. London, Duckworth, 1995 x.
Ógörög szövegolvasás A tantárgy neve: Ógörög auktorolvasás I-VI. száma: 4 óraszám: 2, 4, 4, 2 Szeminárium Gyakorlati jegy 2+2+2+2 +2+2 A tantárgy leírása: A klasszika-filológiai képzés legfontosabb óratípusa a szöveg, más néven auktorolvasás. Ezeken az órákon a szöveg fordítása, grammatikai, stilisztikai és tárgyi értelmezése mellett a hallgatók megismerkednek azoknak a szerzıknek, akiktıl a szemelvényes formában vagy teljes egészében olvasott mővek származnak, irodalmi interpretációjával és a munkásságukra vonatkozó tudományos kutatások legfontosabb kérdéseivel. Mesterfokon a tantárgy célja a hallgatók ógörög szövegolvasási és -fordítási készségének kialakítása vagy továbbfejlesztése, az alapfokon megszerzetthez képest magasabb szinten. Ugyanez vonatkozik a szövegekhez kapcsolódó szakmai ismeretekre is. Ilyenek pl. a apparátus használata, tájékozódás a szakbibliográfiákban. szövegkritikai A tantárgyelemek részben rendszeres, részben változó meghirdetéső tanegységek. A rendszeres tanegységek közé egyes, az irodalmi kánonhoz tartozó, és nehézségük miatt az alapfokon nem, vagy csak részben tárgyalt, kiemelkedı auktorok és mővek tartoznak (pl. Platón nehezebben olvasható dialógusai, ógörög líra, tragédia, komédia). Egy szerzı folyamatos olvasása mellett több szerzı tematikailag összeválogatott szövegrészletei is a tanegység tárgya lehetnek (pl. ógörög szerzık a barbár népekrıl, stb.) A tanegységekbıl a hallgatónak legalább 3 db 3-kredites szövegolvasást kell teljesítenie. Elıfeltétel: a mesterszakra való felvétel. A tantárgyelemek tetszıleges sorrendben fölvehetık. Kötelezı és ajánlott olvasmányok: Ajánlott szövegkiadás-sorozat: a Scriptorum Classicorum Bibliotheca Oxoniensis és a Bibliotheca Teubneriana kötetei, Szepessy Tibor (a görög líra). A Septuaginta Rahlfs- és a görög Újszövetség Nestle-féle kiadásai. Ajánlott kommentárok: Az Atlantisz Kiadó kommentáros Platón-kötetei, E. Fraenkel Agamemnónkommentárja, Szophoklészhez a Kamerbeek-kommentárok, Dodds Bakkhánsnık-kommentárja, H. Maehler Bakkhülidész-kommentárja
Speciálkollégiumok Tantárgy neve: Speciálkollégium, szakszeminárium 2+2 száma: 2 Szeminárium Gyakorlati jegy A szak tanrendjében szereplı kötelezı tárgyakon túl a speciálkollégiumok, szakszemináriumok célja, hogy az oktatók és a hallgatók olyan szövegeket, korszakokat, problémákat stb. ismerjenek meg, amelyek nem tartoznak a törzsanyagba. E speciálkollégiumok, szakszemináriumok témájának meghatározása fıként az oktatók feladata, akik ezeken az órákon vehetik elı azokat a problémákat, amelyek kutatási területükhöz, témájukhoz kapcsolódnak. Ezeken az órákon a követelmények azonosak lehetnek az auktorolvasásokéval vagy a filológiai szemináriumokéval. Olvasandó szövegek és kötelezı olvasmányok: minden esetben a tárgyalt témáktól függenek
Szakmai gyakorlat Tantárgy neve: Szakmai gyakorlat 2 óraszám: 3 Gyakorlat Gyakorlati jegy Az MA-képzésben résztvevık számára fontosnak tőnik olyan ismeretek elsajátítása, amelyek konkrét szakmai feladatokhoz kötıdnek. Ennek értelmében a hallgatóknak elıírjuk, hogy akár régészeti kutatásban, akár levéltár- vagy könyvtárismereti szakmai gyakorlaton vegyenek részt. Olvasandó szövegek és kötelezı olvasmányok: minden esetben a szakmai gyakorlat témájától függenek Tantárgyfelelıs: Kovács Péter Oktató: Kovács Péter, Szovák Kornél
Differenciált szakmai ismeretek A szakhoz kötıdı speciális ismeretek Tantárgy neve: Latin filológiai szeminárium I-II. 2+2 száma: 2 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy célkitőzése egyfelıl a filológiai kutatás módszertanának gyakorlati elsajátítása, másfelıl egy-egy kiválasztott téma tudományos feldolgozásán túl egy-egy problémát megvilágító és tárgyaló (szemináriumi) dolgozat létrehozása, amelyet a hallgatók a szeminárium keretei között szóban is prezentálnak hallgatótársaiknak. A három félév folyamán vagy három latin auktor áll a középpontban, vagy három nagyobb lélegzető irodalmi alkotás, amelyek különbözı aspektusokból a félév folyamán megközelíthetık. A filológiai megközelítés jelen esetben nem jelenti az adott szerzı vagy mő kizárólagos szövegkritikai megközelítését. Vizsgálható nyelvészeti, történeti szempontból is a kérdéses mő vagy auktor, de belefér a vizsgálódások körébe a Nachleben vizsgálata is. Kiindulópont minden esetben az adott kérdéshez kapcsolódó szakirodalom bibliográfiájának összeállítása, amely során a hallgatók megismerkednek az ókortudomány mérvadó folyóirataival. Az alapvetı kézikönyvek ismerete és használata elengedhetetlen: L Anneé Philologique Pauly-Wissowa Realenzyklopaedie der klassischen Altertumswissenschaft Augstieg und Niedergang der römischen Welt (ANRW) Ezen túlmenıen az egyes szerzıkhöz kapcsolódó bibliográfiák, szerzıi szótárak, konkordanciák stb. és a hazai és nemzetközi szaktudományos folyóiratok
Tantárgy neve: Ógörög filológiai szeminárium I-II. 2+2 száma: 2 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy célkitőzései megegyeznek a latin filológiai szeminárium I-III. címő tantárgy célkitőzéseivel azzal a különbséggel, hogy a szeminárium hallgatói bevezetést és gyakorlatot az ógörög filológiai kutatásba(n) szereznek. Ennek értelmében a hallgatók minden egyes félévben a szemináriumon választott témájukban kutatnak, elıadást tartanak és dolgozatot írnak. A szeminárium témáját, amely lehet szerzı, korszak, vagy bármi, ami tematikusan jól megragadható, a tanár a hallgatókkal konzultálva, lehetıleg személyre szabva határozza meg, s módszertani, tudományos útmutatással segíti ıket a fölkészülésben. Meg kell teremtenie a lehetıségét annak, hogy a dolgozatokat szakdolgozattá lehessen továbbfejleszteni. A kötelezı olvasmányok listája a kutatás tematikájának megfelelıen alakul, de elengedhetetlen részét képezik az alapvetı kézikönyvek: L Anneé Philologique Pauly-Wissowa Realenzyklopaedie der klassischen Altertumswissenschaft és az ókortudomány meghatározó hazai és nemzetközi folyóiratai, az adott kérdésben fontos és alapvetı kézikönyvek.
Tantárgy neve: Paleográfia és paleotípia 3 Elıadás Kollokvium A paleográfia nemcsak a kéziratos források olvasásához nyújt szilárd alapot, hanem történeti kérdések felvetéséhez és megoldásához is hozzájárul. A tantárgy célja: rendszeres bevezetés a középkori írások és ısnyomtatványok sajátosságainak ismeretébe, a paleográfia mint elsırangú datálási és kultúrtörténeti segédtudomány terminológiájának, maradandó eredményeinek és megoldandó kutatási problémáinak ismertetése. A gyakorlatok során a hallgatók facsimilével gyakorolják az egyes írástípusok olvasását. Battelli, G.: Lezioni di paleografia. Vatikán 1949. Bischoff, B.: Paläographie des römischen Altertums und des Abendländischen Mittelalters. Berlin 1979. Cappelli, A.: Dizionario di abbreviature latine ed italiane. Milano 1973. Hajnal I.: L enseignement de l écriture aux universités médiévales. Budapest 1959. Heinemeyer, W.: Studien zur Geschichte der gotischen Urkundenschrift. Archiv für Diplomatik 1 (1955) 320-381, 2 (1956) 250-323, 5-6 (1959-60) 308-429. Jakó Zs. Manolescu, R.: A latin írás története. Budapest 1987. Stiennon, J.: Paléographie de Moyen Âge. (Collection U). Paris 1991. Ajánlott olvasmányok: Folyóiratok: Scriptorium. Bulletin codicologique. Querendo. Magyar Könyvszemle. Facsimilék és irodalom: Bogdán I.: Papirológia. In: A történelem segédtudományai. Szerk.: Bertényi I. Budapest 1998, 160-175. Boghardt, M.: Analytische Druckforschung. Hamburg 1977. Hellwig, H.: Handbuch der Einbandkunde. 1-3. Hamburg 1953-1955. Mallon, J. Marichal, R. Perrat, Ch.: L Écriture latine de la capitale Romaine a la minuscule. Párizs 1939. Mazal, O.: Europäische Einbandkunst aus Mittelalter und Neuzeit. Graz 1970. Steffens, F.: Lateinische Paläographie. Berlin Leipzig 1929 (repr.: 1964). Weiss, K. T.: Handbuch der Wasserzeichenkunde. Lipcse 1962.
Tantárgy neve: Görög-római régészet 3 Elıadás Kollokvium Az elıadás célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az ókor régészetével történetével, módszereivel, valamint az ókori Mediterráneum és Kárpát-medence régészetének aktuális kérdéseivel. Ennek során a lelet/tárgy, mint forrás értéke is bemutatásra kerül. C. Renfrew-P. Bahn: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Bp. 1999. egyes fejezetei Castiglione L.: Görög mővészet. Bp. 1968 Castiglione L.: Hellénisztikus mővészet. Bp. 1980 Castiglione L.: Római mővészet. Bp. 1971 Források: Id., Plinius: Naturalis historia. XXXIII-XXXVII. Könyvek. Bp. 2001 Pausanias: Görögország leírása. I könyv. Attika. Bp. 2001 Vitruvius: 10 könyv az építészetrıl. Bp. 1987 Ajánlott olvasmányok: Artner E.: A keresztény ókor régiségei. Bp. 1958 G. Becatti: L arte romano. Milano 1962 R. Bianchi Bandinelli: Introduzione all archeologia. Roma-Bari 2002 R. Bianchi Bandinelli: Rome the centre of power: Roman art to AD 200. London 1970 R. Bianchi Bandinelli: Rome, the late empire, Roman art AD 200-400. London 1971 Castiglione L.: Hellénisztikus mővészet. Bp. 1980 Erdélyi G.: Római kıfaragás és kıszobrászat Magyarországon. Bp. 1974 Erdélyi G.: in: Mővészeti lexikon IV. Budapest 1967, 125-137 A. Furtwängler: Die antiken Gemmen I-III. Leipzig 1900 Hekler A., Görög és római arcképszobrászat. Bp. 1913 Gesztelyi T.: Pannoniai vésett ékkövek. Bp. 1998 Hajnóczi J. Gy.: Klasszikus kultúrák. Az építészet története. Ókor II. Bp. 1991 Kádár Z.: Bizánci mővészet. Bp. 1987 Kádár Z.-Németh Gy.-Tompos E.: Hagia Sophia. Bp. 1987 Lexicon Topographicum Urbis Roma I-IV. Roma 1993-1997. Ed. E. M. Steinby Mócsy A.: Pannonia a korai császárság idején. Bp. 1974 Mócsy A.: Pannonia a késıi császárkorban. Bp. 1974 Pannonia régészeti kézikönyve. Bp. 1990 Régészeti kézikönyv I. Bp. 1954 C. Renfrew-P. Bohn: Régészet. Bp. 1999 A. Riegl, Késı római iparmővészet. Bp. 1987 Szilágyi J. Gy.: A legbölcsebb az idı. Bp. 1987 Szilágyi J. Gy.: Antik mővészet. Bp. 1988 Szilágyi J. Gy.: Római kori plasztika Pannoniában I-III század. Székesfehérvár 1976 J. M. C. Toynbee: The art of the Romans. London 1964 P. Zanker: Augustus und die Macht der Bilder. München 1987
Tantárgy neve: Görög-római epigráfia 3 Elıadás Kollokvium A félév folyamán az elıadás célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az epigraphica tudományának történetével, módszereivel, illetve, hogy késıbb tanulmányaik, munkájuk során a feliratot mint forrást használni és értékelni tudják. Ennek során bevezetést kapnak a görög és római feliratok világába. Buday Á., Római felirattan. Kolozsvár 191 Tóth I.-Szabó Á. Bevezetés a római feliratok világába. Pécs 1999 Németh Gy., A görög Epigraphika. in: Bevezetés az ókortudományba I. Debrecen 1997, 129-146 Ajánlott olvasmányok: Irodalom: J. Sandys: Latin Epigraphy. An introduction to the study of Latin Inscriptions. London 1927 (Reprint 1972) M. G. Schmidt: Einführung in die lateinische Epigraphik. Darmstadt 2004 G. C. Susini: Epigrafia romana. Roma 1982 L. Schumacher: Römische Inschriften. Stuttgart 1988 M. Guarducci: Epigrafia greca. Roma 1987 W. Larfeld: Griechische Epigraphik. München 1914
Szakdolgozati konzultáció Tantárgy neve: Szakdolgozati konzultáció 2+2 száma: 2 óraszám: 1 Szeminárium Gyakorlati jegy A konzultáció keretében a hallgatók lehetıséget kapnak a folyamatos konzultációra, ezzel kívánjuk biztosítani, hogy az MA-képzés végén magas színvonalú szakdolgozatok szülessenek. A szakdolgozati konzultáció keretében a témavezetık figyelemmel kísérik a készülı szakdolgozatot. Olvasandó szövegek és kötelezı olvasmányok: a szakdolgozat témájától függ.
Latin mondattan és stilisztika Differenciált szakmai ismeretek Választható speciális program: Antik örökség A tantárgy neve: Latin mondattan és stilisztika (Latin leíró nyelvtan és stílusgyakorlatok) I-IV. 2+2+2+2 száma: 4 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy leírása: A tantárgy célja: a mesterszakos hallgatók latin nyelvi képzettségének elmélyítése, aktív nyelvi kompetenciájuk növelése. A tantárgy két tantárgyelembıl áll: a) Latin mondattan. A nyelvi képzés egyik fı elemeként a kurzus során a hallgatók az alapfokon szerzett ismeretekre építve, rendszerezetten elsajátítják a latin szintaxist. A kurzus vége felé különösen nagy hangsúlyt kapnak a latin nyelvhelyesség kérdései; ez vezet át a következı tantárgyi elemhez. b) Latin stilisztika. A tantárgy célja az, hogy 1. a hallgatók megismerjék a latin stilisztika fıbb jelenségeit (szóképek, alakzatok stb.); 2. hogy ismerjék a fıbb stílusrétegek, elsısorban az értekezı próza sajátosságait; 3. hogy aktívan elsajátítsák és önálló latin nyelvő fogalmazás készítése során önállóan alkalmazni tudják a latinos írásmód jegyeit lexikai, szemantikai, grammatikai, szerkezeti szinten; 4. hogy megismerkedjenek a klasszikus latin nyelvő stilisztikai irodalom problémáival és szókészleteének alapjaival (Rhetorica ad Herennium, Quintilianus). Elıfeltétel: A tantárgyelemek egymásra épülnek, a soron következınek mindig erıs elıfeltétele a megelızı. Kötelezı és ajánlott olvasmányok: Hofmann, J. B. Szantyr, A.: Lateinische Syntax und Stilistik. München, 1972 2. Kühner, R. Stegmann, C. Thierfelder, A.: Ausführliche Grammatik der lateinischen Sprache. II. Satzlehre (1-2). Darmstadt, 1962 4. P. Mayer E. Töttössy Cs.: Latin mondattan és stilisztika. Kézirat. Budapest, 1988. Vayer L.: Latin stilisztika 1. A beszédrészek használata. Budapest, 1925. M. Nagy I. Nagyillés J. Tar I.: Cicerótól az élı latinig 1. Szeged, 1997. Cornificius: A Herenniusnak ajánlott rétorika. Ford., jegyzetek, bevezetés: Adamik T. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. M. Fabi Quintiliani Institutionis oratoriae libri XII. Ed. E. Radermacher. Lipsiae, 1965. Adamik T.: Antik stíluselméletek Gorgiastól Augustinusig. Seneca Kiadó, Pécs, 1998.
Latin szövegolvasások A tantárgy neve: Latin auktorolvasás I-VI. 2+2+2+2 +2+2 száma: 4 óraszám: 2, 4, 4, 2 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy leírása: A klasszika-filológiai képzés legfontosabb óratípusa az auktorolvasás. Ezeken az órákon a szöveg fordítása, grammatikai, stilisztikai és tárgyi értelmezése mellett a hallgatók megismerkednek azoknak a szerzıknek, akiktıl a szemelvényes formában vagy teljes egészében olvasott mővek származnak, irodalmi interpretációjával és a munkásságukra vonatkozó tudományos kutatások legfontosabb kérdéseivel. Mesterfokon a tantárgy célja a hallgatók latin szövegolvasási és -fordítási készségének kialakítása vagy továbbfejlesztése, az alapfokon megszerzetthez képest magasabb szinten. Ugyanez vonatkozik a szövegekhez kapcsolódó szakmai ismeretekre is. Ilyenek pl. a szövegkritikai apparátus használata, tájékozódás a szakbibliográfiákban. A tantárgyelemek részben rendszeres, részben változó meghirdetéső tanegységek. A rendszeres tanegységek közé egyes, az irodalmi kánonhoz tartozó, és nehézségük miatt az alapfokon nem, vagy csak részben tárgyalt, kiemelkedı auktorok és mővek tartoznak (pl. Plautus, Horatius, Seneca, Tacitus, kora keresztény és középkori szerzık). Egy szerzı folyamatos olvasása mellett több szerzı tematikailag összeválogatott szövegrészletei is a tanegység tárgya lehetnek (pl. római szerzık a keltákról, germánokról; rómaiak és etruszkok, stb.) Elıfeltétel: a mesterszakra való felvétel. A tantárgyelemek tetszıleges sorrendben fölvehetık. Kötelezı és ajánlott olvasmányok: Az Auctores Latini kötetei. Mérvadó idegen nyelvő kommentált szövegkiadások (pl. Costa: Seneca Medea. Oxford 1973., Coffey-Mayer: Seneca Phaedra. Cambridge 1989; Plautus: Menaechmi. ed. Gratwick. Cambridge 1993, Cicero s Selected Letters ed. Shackleton Bailey. Oxford 1986. stb.) Vulgata (bármely kritikai kiadás)
Ógörög mondattan és stilisztika A tantárgy neve: Ógörög mondattan és stilisztika (Ógörög leíró nyelvtan, ógörög stílusgyakorlatok) I-IV. 2+2+2+ 2 száma: 4 Szeminárium Gyakorlati jegy A tantárgy leírása: A tantárgy célja: a mesterszakos hallgatók ógörög nyelvi képzettségének elmélyítése, aktív nyelvi kompetenciájuk növelése. A tantárgy két tantárgyelembıl áll: a) Ógörög mondattan. A nyelvi képzés egyik fı elemeként a kurzus során a hallgatók az alapfokon szerzett ismeretekre építve, rendszerezetten elsajátítják az ógörög szintaxist. Az ismeretanyag elsısorban az összetett alárendelıi mondatok egyes típusainak elemi formáit tartalmazza, a fıbb szabályoktól való eltérések tételes bemutatását nem tekinti feladatának. b) Ógörög stilisztika. Az ógörög mondattan elemi ismereteinek kibıvítése. A fıszabályoktól való eltérések, sajátos szerkesztésmódok beható elemzése. A rétorikai szó- és gondolatalakzatok tételes bemutatása, retroverziós feladatok. Elıfeltétel: a mesterszakra való felvétel. A tantárgyelemek egymásra épülnek, a soron következınek mindig erıs elıfeltétele a megelızı. Kötelezı és ajánlott olvasmányok: Maywald József Vayer Lajos Mészáros Ede: Görög nyelvtan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981 11. Bornemann, E. Risch, E.: Görög nyelvtan. Lexika, Székesfehérvár, 1999 (ford. Mayer Péter). Farkas Z. Horváth L. Mayer Gy.: Ógörög nyelvtan és mondattani gyakorlatok. Typotex, Budapest, 2001. H. Menge: Repetitorium der griechischen Syntax. (U. Gebhardt, A. Thierfelder átdolgozásában) Wolfenbüttel, 1961 9, rpr. Darmstadt, 1978. A.E. Hillard, C.G. Botting: Elementary Greek Exercises, an Introduction tot North and Hillard's Greek Prose Composition. London, Duckworth, 1992 x. M.A. North, A.E. Hillard: Greek Prose Composition. London, Duckworth, 1994 x. M.A. North, A.E. Hillard: Key to Greek Prose Composition for schools. London, Duckworth, 1992 x. A. Sidgwick: Greek Prose Composition. London, Duckworth, 1993 x. A. Sidgwick: Key to Greek Prose Composition. London, Duckworth, 1995 x.
Tantárgy neve: Középkori auktorok olvasása I-II. 2+2 száma: 2 Szeminárium Gyakorlati jegy A gyakorlati órán a hallgatók bevezetést kapnak a középkor legfontosabb szerzıinek nyelvi értelmezésébe. A szerzı nyelvi sajátosságainak ismerete a szövegértelmezés, a szöveg- és forráskritika legfontosabb eszköze, a módszer csak egy-egy nagyobb szerzıi korpusz, összefüggı történeti mő ill. mőfaji darab teljes nyelvi feldolgozása révén sajátítható el. A kötelezı irodalom az adott szemeszterben alapul vett szerzı kritikai szövege és az alapvetı kommentárok, az ajánlott irodalom pedig lehetıleg maradandó értékő, és naprakész feldolgozások bı választéka. (Válogatás): Einhardus: Vita Caroli Magni. post G. H. Pertz recensuit G. Waitz, editio 6 curavit O. Holder- Egger. Hannover 1911; Ottonis Frisingensis Historia de duabus civitatibus. hrsg. von Adolf Hofmeister, MGH SS rer. Germ. (45), Hannover/Leipzig 1912 2; Pii Secundi pontificis maximi Commmentarii. Textus. Textum recensuerunt atque explicationibus, apparatu critico indiceque nominum ornaverunt Ibolya Bellus et Iván Boronkai. Budapest 1993.; Iohannes Vitéz de Zredna opera quae supersunt. Edidit Iván Boronkai. (BMSRAe s. n. 3.) Budapest 1980.; Isidori Hispalensis episcopi Etymologiarum sive originum libri XX. Recognovit brevique adnotatione critica instruxit W. M. Lindsay. I-II. Oxonii 1962. Ajánlott olvasmányok: Szent Ágoston: Isten városáról. Fordította Földváry Antal. I-III. Budapest 2005-2006.; Szent Ágoston: A keresztény tanításról. Ford Városi István - Böröczki Tamás. (Catena, Fordítások 1.) Budapest é n.; Fabius Quintilianus Szónoklattana tizenkét könyvben. I-II. Fordította Prácser Albert. (Görög és Latin Remekírók). Budapest 1913-1921.; Mantello, F. A. C. - Rigg, A. G. (eds.): Medieval Latin. An Introduction and Bibliographical Guide. Washington D. C. 1996.
Tantárgy neve: Humanista és újkori auktorok olvasása I-II. 2+2 száma: 2 Szeminárium Gyakorlati jegy A szeminárium célja, hogy bevezesse a hallgatókat a humanista próza és költészet szövegemlékeinek olvasásába és értelmezésébe. A reneszánsz korának nyelve és irodalma szerves fejleménye az antik és középkori latinságnak, nyelvi sajátosságai és értelmezési módszerei teljes szerzıi korpuszt reprezentáló válogatott szemelvények olvasása útján ismerhetık meg és sajátíthatók el. A gyakorlat megismerteti a hallgatókat a humanista alkotási módszerekkel, a szövegekben keveredı nyelvi és mőveltségi rétegekkel és jövıre tekintı kilátásokkal. A prózai szövegek közül Antonio Bonfini és Galeotto Marzio szövegei, a szépirodalomból Ianus Pannonius költeményei és Bartholomaeus Frankfordinus Pannonius komédiái kerülnek feldolgozásra. Olvasandó szövegek: Antonio Bonfini: Rerum Ungaricarum decades. Edd. I. Fógel, B. Iványi, L. Juhász. I-IV. (Bibliotheca scriptorum Medii Recentisque Aevorum). Lipsiae 1936-1941. Galeottus Martius Narniensis: De egregie, sapienter, iocose dictis ac factis regis Mathiae ad ducem Iohannem eius filium. Ed. L. Juhász. (BSMRAe). Budapest 1934. Bartholomeus Frankfordinus Pannonius: Opera quae supersunt. Ed. A. Vargha. (BSMRAe). Budapest 1945. Iani Pannonii opera quae manserunt omnia. Vol. I. Epigrammata. Fasc. 1: Textus. Edd.: I. Mayer, L. Török. (Iani Pannonii Opera quae manserunt omnia). Budapest 2006. Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora. Bp. 1955. Renaissance-tanulmányok. Szerk. Kardos Tibor. Bp. 1957. A magyar irodalom története 1600-ig. (Fõszerk. Klaniczay Tibor). Bp. 1964. Magyar reneszánsz udvari kultúra. (Szerk. R. Várkonyi Ágnes.) Bp. 1987. P. van Tieghem: La littérature latine de la Renaissance. Paris 1944. Huszti József: Janus Pannonius. Pécs 1931. Kardos Tibor V. Kovács Sándor: Janus Pannonius. 1975. Juhász László: Janus Pannonius epigrammáinak szövegkritikájához és hermeneutikájához. Filológiai Közlemények 14 (1968) 146 185. Ritoók Zsigmond: Verse translations from Greek by Janus Pannonius. Acta Antiqua 1987. 37 56. Bollók János: Asztrális misztika és asztrológia Janus Pannonius költészetében. Budapest 2003.
Speciális kollégiumok Tantárgy neve: Speciálkollégium, szakszeminárium 2+2 száma: 2 Szeminárium Gyakorlati jegy A szak tanrendjében szereplı kötelezı tárgyakon túl a speciálkollégiumok, szakszemináriumok célja, hogy az oktatók és a hallgatók olyan szövegeket, korszakokat, problémákat stb. ismerjenek meg, amelyek nem tartoznak a törzsanyagba. E speciálkollégiumok, szakszemináriumok témájának meghatározása fıként az oktatók feladata, akik ezeken az órákon vehetik elı azokat a problémákat, amelyek kutatási területükhöz, témájukhoz kapcsolódnak. Ezeken az órákon a követelmények azonosak lehetnek az auktorolvasásokéval vagy a filológiai szemináriumokéval. Olvasandó szövegek és kötelezı olvasmányok: a mindenkori témától függ.
Szakmai gyakorlat Tantárgy neve: Szakmai gyakorlat 2 óraszám: 3 Gyakorlat Gyakorlati jegy Az MA-képzésben résztvevık számára fontosnak tőnik olyan ismeretek elsajátítása, amelyek konkrét szakmai feladatokhoz kötıdnek. Ennek értelmében a hallgatóknak elıírjuk, hogy akár régészeti kutatásban, akár levéltár- vagy könyvtárismereti szakmai gyakorlaton vegyenek részt. Olvasandó szövegek és kötelezı olvasmányok: minden esetben a szakmai gyakorlat feladataihoz igazodik.
Differenciált szakmai ismeretek A szakhoz kötıdı speciális ismeretek Tantárgy neve: A középkori és humanista irodalom története 2 szeminárium Kollokvium Az elıadás célja, hogy a hallgatók vázlatosan megismerkedjenek a középkori és humanista latin irodalom egyes korszakainak sajátosságaival és jellemzıivel, valamint behatóbban a latin irodalomtörténet tényeivel a 16. századig, megalapozott ismereteket szerezzenek az irodalomtörténet módszertanáról és vizsgálati szempontjairól. Az elıadás kronológiai rendben, földrajzi megoszlás szerint ill. mőfaji csoportosításban ismerteti az európai középkori irodalom legfontosabb mőfajait és egyes darabjait. Súlyt helyez a szerzık képzettségének, korhoz ill. intézményhez kötöttségeinek, továbbá nyelvi jellemzıinek, valamint a mővek szerkezeti felépítésének és eszmetörténeti beágyazottságának bemutatására. A kurzus célja annak a folyamatnak a bemutatása, mely az antikvitás irodalmaitól azok újraéledéséig húzódik töretlen ívben. Nem mellékes cél a latin nyelvőségnek a népnyelvő (vulgáris: neolatin, német, angol) irodalmakkal való folytonos szembesítése annak bemutatása érdekében, milyen hatással volt a latinság a nemzeti kultúrák kifejlıdésére, köztük a magyarra, valamint az egyes mőfajok magyarországi képviselıinek ismertetése (levél- és történeti irodalom, értekezések, költészet stb.). Magyar nyelven: BURCKHARDT, J.: A reneszánsz Itáliában. Ford.: Elek A. (Képzımővészeti Zsebkönyvtár). Budapest 1978. DELUMEAU, J.: Reneszánsz. (Európa Kultúrtörténete). Budapest 1997. FINÁCZY E.: A középkori nevelés története. Bp. 1926. (Reprint 1985.) HALÁSZ E.: A német irodalom története. Budapest 1971. KARDOS T.: Középkori kultúra, középkori költészet. (A magyar irodalom keletkezése). Budapest 2006. KRISTELLER, P. O.: Szellemi áramlatok a reneszánszban. (Gyorsuló idı). Budapest 1979. KULIN K.: A középkor újlatin nyelvû irodalmai. Budapest 1996. REDL K.: Az égi és a földi széprõl. Források a késõantik és a középkori esztétika történetéhez. Budapest 1988. STANESCO, M. ZINK, M.: A középkori regény története az európai irodalomban. Budapest 2000. SZABICS I.: A trubadúrok költészete. Budapest 1995. SZAUDER J.: Olasz irodalom, magyar irodalom. Tanulmányok. Budapest 1963. Az olasz reneszánsz irodalomelmélete. Válogatta és sajtó alá rendezte KOLTAY-KASTNER J. A bevezetı tanulmányt írta BÁN I. (Az irodalomelmélet klasszikusai 2.). Budapest 1970. Világirodalmi antológia. II. kötet: Középkor és renaissance. Szerk.: IFJ. HORVÁTH J. KARDOS T. Budapest 1955. Idegen nyelvő tankönyvek: BRUNHÖLZL, FR.: Geschichte der lateinischen Literatur des Mittelalters. I-II. München 1975-1992. CURTIUS, E. R.: Europäische Literatur und lateinisches Mittelalter. Bern 1948. DE GHELLINCK, J.: Littérature latine au moyen age. Paris. 1-2. Paris 1939. LANGOSCH, K.: Mittellatein und Europa. Führung in die Hauptliteratur des Mittelalters. Darmstadt 1990. MANITIUS, M.: Geschichte der lateinischen Literatur des Mittelalters. I-III. München 1911-1931. NORDEN, E.: Die antike Kunstprosa vom VI. Jahrhundert v. Christ bis in die Zeit der Renaissance. I-II. Stuttgart 1958 3. Ajánlott olvasmányok: Tusculum-Lexikon griechischer und lateinischer Autoren des Altertums und des Mittelalters. Neu bearb. von BUCHWALD, W., HOHLWEG, A., PRINZ, O. München Zürich, 1982 3. ALFONSI, L.: La letteratura latina medievale. Milano 1988 2. AUERBACH, E.: Literatursprache und Publikum in der lateinischen Spätantike und im Mittelalter. Bern 1958. DRONKE, P.: Medieval Latin and the rise of European love-lyric. Oxford 1968. KLOPSCH, P.: Einführung in die mittellateinische Verslehre. Darmstadt 1972. PALADINI, V. DE MARCO, M.: Lingua e letteratura mediolatina. (Testi e manuali per l insegnamento universitario del latino 7.) Bologna 1970. POLHEIM, K.: Die lateinische Reimprosa. Berlin 2 1963. RABY, F. J. E.: A History of Christian Latin Poetry. Oxford 1953. RABY, F. J. E.: A History of Secular Latin Poetry in the Middle Ages. Oxford 1957.
SPRANDEL, ROLF: Gesellschaft und Literatur im Mittelalter. (Uni-Taschenbücher 1218). Paderborn München Wien Zürich 1982. THOMSON, J. W.: A history of historical writings I. New York 1942. WATTENBACH LEVISON: Deutschlands Geschichtsquellen im Mittelalter. Vorzeit und Karolinger. I-IV. Bearb. v. W. LEVISON. Beiheft: Die Rechtsquellen von R. BUCHNER. Weimar 1952-1963. V-VI. Bearbeitet von H. LÖWE. Weimar 1973-1990. WATTENBACH, W. HOLZMANN, R.: Deutschland Geschichtsquellen im Mittelalter. Die Zeit der Sachsen und Salier. Neuausgabe besorgt von FR.-J. SCHMALE. I-III. Weimar 1967-1971. WATTENBACH, W. SCHMALE, FR.-J.: Deutschlands Geschichtsquellen im Mittelalter. Vom Tode Kaiser Heinrichs V. bis zum Ende des Interregnums. I. Von FR.-J. SCHMALE unter Mitarbeit von I. SCHMALE-OTT und D. BERG. Darmstadt 1976. Középkori Krónikások. Szerk.: GOMBOS F. A. MEZEY L. (szerk.): Krónikások krónikák. Szemelvények középkori krónikákból. I-II. (Európai Antológia) Budapest 1960.