6. A reneszánsz és a humanizmus társadalmi háttere, szerepváltozásai. Magyar művelődéstörténet Biró Annamária PKE, Magyar Nyelv- és Irodalomtudomány

Átírás

1 6. A reneszánsz és a humanizmus társadalmi háttere, szerepváltozásai Magyar művelődéstörténet Biró Annamária PKE, Magyar Nyelv- és Irodalomtudomány

2 Renaissance - újjászületés 16. század, Giorgio Vasari kifejezése Egyetemes történeti kategóriává 1855-ben Michelet emelte Olyan egyetemes korstílus, amely több évszázadon keresztül érvényesült, a századi itáliai kezdetektől a 17. század eleji kelet-európai elvirágzásáig. Keresztény világszemlélettől való távolodás: ember és természet középpontba helyezése főleg a művészetekre jellemző Középkori tudományosság: Buridan impetus-elmélete: Az égi és a földi jelenségek azonos törvényszerűség alá esnek, az égitestek mozgásához nincs szükség semmilyen szellemi lényre, mivel azok a teremtéskor megkapták az impetust, amely képessé teszi őket a mozgásra, s mivel nem ütköznek ellenállásba, mozgásuk örökké fennmarad. A 14. században felmerült a Föld és a Világegyetem középpontja egybeesésének kérdése, a Föld tengely körüli forgásának problematikája (Oresme-nél) s ezzel kapcsolatban a Föld mozgása elleni arisztotelészi érvek bírálata

3 Középkori világszemlélet: elválasztotta a természeti és a természetfeletti valóságot, mégis helyet biztosított az előbbi ész által történő vizsgálatának is. Auctoritas és ratio ( tekintély és ész ) A kettő közötti harmónia megteremtésének nehézségei fokozottan jelentkeztek a reneszánszban. Reneszánsz: hosszú társadalmi átalakulás eredménye A kötetlen individuum szabadon bontakoztathatta ki alkotó képességeit. Ekkor született meg az egyetemes ember, a sokoldalú képességekkel megáldott, önmaga helyét kijelölni tudó egyéniség. A sokoldalú egyéniségek, a kultúra szinte minden területén új alkotásokra képes emberek kora. nem enciklopédikus tudás, hanem alkotás. Főleg művészi alkotásban hoz újat. A hangsúlyt az immanens, az ember által is lakott világra helyezték, szemben a transzcendenciával, amelyet azonban nem számoltak föl. Az ember továbbra is Isten teremtménye, de a földi berendezkedést önmaga valósítja meg, s ennek minél jobbá tétele elsődleges feladata.

4 Újplatonizmus Firenze: Academia Platonica Marsiglio Ficino ( ) a Medici-család támogatottja a 15. századi platonizmus leglelkesebb híve, az Academia Platonica vezetője. A platonizmust összeegyeztette a keresztény tanokkal. Theologica platonica de animorum immortalitate (A platóni teológia a lélek halhatatlanságáról, ) De christiana religione (A keresztény hitről) Platón Szümposzion (A lakoma) A szépség szerelme minden jónak forrása lett az istenek és az emberek között. Erósz pedig, amely mérséklettel és igazságossággal munkálkodik a jó érdekében nálunk is meg az isteneknél is, az a legnagyobb hatalom birtokosa, s ahhoz a teljes, tökéletes boldogsághoz juttat bennünket, hogy egyetértésben és barátságban éljünk egymással s a nálunk hatalmasabb istenekkel is.

5 Ficino: A lélek, amint Istenből megszületett, természetes ösztönből feléje, szülője felé fordul, mint ahogy a tűz a földön, mint felsőbb erő szülötte, nyomban, természetétől indíttatva fölfelé törekszik. A lélek, minthogy Isten felé fordul, az ő sugarai által nyer fényességet. Az emberi boldogság nem más, mint Isten világosságának befogadása. Ehhez pedig négy erény vezet. A bölcsesség megmutatja a boldogságot, a másik három erény (út): a bátorság, az igazságosság és a mértékletesség pedig elvezet hozzá. A reneszánsz vitathatatlan érdeme a vissza a forrásokhoz (ad fontes) jelszó követése, azaz az antik gondolkodók eredetiben és nem különböző közvetítésekkel (kommentárok vagy kompendiumok által) való tanulmányozása.

6 Humanizmus: A reneszánsz egyik legmeghatározóbb eleme, amely a korabeli kultúra minden aspektusát befolyásolta. 1809: a görög-római irodalom és az abból fakadó emberi értékek iránti odaadás Humanitas: Cicero és más antik szerzők: jó neveltetés, általános kultúra, amelynek elérését a studia humanitatis pedagógiai programja, azaz a nyelv, az irodalom, a történelem és a morálfilozófia tanulmánya biztosította. 14. század Petrarca és követői: részletesen kidolgozott középfokú oktatási rendszer: a grammatica, a rhetorica, a poetica, a historia és a philosophia moralis oktatásán alapult. A grammatikát és a retorikát jóval gyakorlatibb módon tanította, kiegészítve ezek anyagát a mindenekelőtt exemplumok céljára alkalmazott klasszikus történelmi és morálfilozófiai művekkel. Petrarca: Cicerót és Vergiliust tartotta legfőbb példaképeinek Epistolarum de rebus familiaribus libri Legfontosabb humanista műfaj: episztola

7 Humanista nevelés Pier Paolo Vergerio: De ingenui moribus (1403) Az antik szerzők számát jelentősen megnöveli, s az addiginál jóval nagyobb teret ad a történetírásnak mint minden emberi teljesítményről való tudásunk forrásának, ill. a morálfilozófiának, a helyes életvitel útmutatójának. Leginkább olvasottak: Arisztotelész, Cicero, Seneca, később Platón A szabad művészetek közé emelték a történetírást. Kettős cél: az antik világ dicsőségének emlékezetben tartása céljával (Petrarca: Mi más lenne bármiféle történelem, ha nem Róma dicsérete?) különféle alkalmakkor illusztrációként idézhető exemplumok gazdag tárházának elsajátítása Leonardo Bruni ( ): a történetírás hosszú és folyamatos elbeszélés, az egyes események okszerű magyarázata és az azokról megfelelő helyen meghozott ítélet. Niccolo Machiavelli: nem a kulturális gyökerek és az antik pedigré, hanem elsősorban az aktuális politikai helyzet értelmezése, az okok és következmények megértése érdekel.

8 Magyarországi reneszánsz Zsigmond király a konstanzi zsinat ( ) ideje alatt neves itáliai humanistát fogadott szolgálatába Pier Paolo Vergerio ( ) személyében. Humanista pedagógia: értelmi, erkölcsi és testi nevelés egysége, az erény és a dicsőség utáni vágy felkeltése Mátyás király homo novusnak számított, ezért célszerű volt fokozottan ügyelnie arra, hogy uralmának külső keretei pompát és ragyogást, anyagi és szellemi erőt egyaránt sugalljanak. Vitéz János: értelmiségi karrier Várad: a helyi székesegyház újjáépíttetése Könyvtár: Firenzéből hozatott könyveket, de önálló scriptoriumot is berendezett a fontos szövegek lemásolására. Esztergom: a középkori várban tágas ebédlőt építtetett vörös márvány tornáccal, a falakat festményekkel díszíttette, palotája könyvtárát görög és latin könyvekkel gyarapította, az épület előtt pedig pompás kertet létesített.

9 Királyi udvar: Bibliotheca Corviniana mintegy 2000 kötetből állt, többnyire görög és latin kéziratos kódexekből. Platón és Arisztotelész művei, a klasszikus auktorok és egyházatyák írásai, valamint újplatonista szellemű kommentárok. A könyvtár őrei és a beszerzés irányítói neves tudósok voltak, így például az olasz Taddeo Ugoletti, majd a raguzai Felix Petantius. Mátyás Budán is berendezett másoló és könyvfestő műhelyt, valamint könyvkötészetet. Itt festette rá a címlapokra a hollós családi címert, amiről a Corvinákat azóta is fel lehet ismerni. Visegrád: átépíttette a középkori királyi erődítményt, s ott pompás nyári rezidenciát létesített udvartartása számára. A gótikus stílusban megkezdett építkezés reneszánsz részletekkel egészült ki. A reneszánsz szemléletmódjának megfelelően a táj és a környező természet esztétikai adottságait messzemenően figyelembe vette az építtető, s teraszos függőkertekkel, gyümölcsösökkel, szőlőültetvényekkel és lugasokkal vette körül a művészet minden ágát felvonultató palotaegyüttest. A művészet (ars) és természet (natura) értékeire egyaránt fogékony volt ez a szemlélet, a két szféra összhangját igyekezett megteremteni.

10 Humanista műveltség, tudomány, irodalom Janus Pannonius ( ): a kultúra és a tudomány áldásaival kell az életet kellemessé tenni, s a legfőbb rossz a kín, az evilági nyomorúság s a háborúk okozta pusztulás. Szinte valamennyi magyarországi humanista többé-kevésbé a neoplatonista filozófia híve volt, a firenzei Academia Platonica szellemi hatása alatt állt. História által kimutatható erények: fama, gloria, virtus Thuróczy János: Chronica Hungarorum, Brünn, 1488 Egyrészt a középkori krónikaszerkesztő tevékenység összefoglalása, másfelől a humanista történetírás kezdeményezője Humanista vonások: kozmográfiai bevezető, ókori klasszikus és kortárs humanista szerzők adatai. A történelem tárgyának a nemzetet tekinti, alkotójának pedig a dicsőségvágytól fűtött cselekvő személyt, akit Isten a fortuna-fátum kettős eszközével mozgat.

11 Pietro Ransano: Epithoma rerum Hungarorum, 1490 az Árpád-ház és a Hunyadiak közötti párhuzamokra utalva elhelyezi a magyarországi eseményeket az európai kereszténység egyetemes történetében. Antonio Bonfini: monumentális szintézis a király megbízásából Mo teljes történetének részletes megírására vállalkozott. Rerum Ungaricarum decades Galeotto Marzio ( ), a királynak és a környezetének mindennapjait örökítette meg anekdotagyűjteménye révén De egregie, sapienter, iocose dictis ac factis regis Mathiae liber, Corvinus Mátyás - humanista név összekapcsolódott azokkal az elvárásokkal és törekvésekkel, amelyek a király birodalmi, császári aspirációira vonatkoztak. Művészek: Kolozsvári testvérek, Márton és György: Szent György szobor (1373) Szent László szobor (1390) elpusztult az 1660-as török bevétel után

12 Oláh Miklós ( ) Amikor már minden elveszett Hungaria (1536) című művének 19 fejezetében a rommá lett, darabokra szakadt ország fölött fölragyogtatta a Mátyás-kori Magyarország minden szépségét, gazdagságát, dicsőségét. Reneszánsz és humanizmus a Jagelló-korban és Mohács után A jobbágyivadék Bakócz Tamás ( ) hatalmas ívű reneszánsz életpályát futott be. Esztergomi székesegyház mellet: Bakócz-kápolna Szűz Mária tiszteletére az első centrális-kupolás épület hazánkban és az Alpokon túli Európában. az egész épület vörösmárványból van országgyűlés: külföldiek Magyarországon egyházi javadalmakat nem szerezhetnek nem jött több humanista Itáliából. Brodarics István (1470 k. 1539) Igaz történet a magyarok és Szulejmán török császár mohácsi ütközetéről (De conflictu Hungarorum cum Solymano Turcorum imperatore ad Mohach historia verissima, Krakkó, 1527)

13 Erasmus és magyar barátai A Jagelló-kori és a Mohács utáni évek magyarországi humanizmusának Rotterdami Erasmus ( ) volt a vezércsillaga. Deventeri kolostor: érzelmi vallásosság, az új jámborság (devotio moderna) szellemében a sokoldalú műveltség elsajátítására, szeretetére és Szent Jeromos tiszteletére nevelték. Komjáti Benedek (A Szent Pál levelei magyar nyelven, 1533) Pesti Gábor (Újtestamentum magyar nyelven, Bécs, evangélium, Ezópus-fordítás: a grammatikai, stilisztikai és retorikai képzésben éppúgy felhasználták, mint az erkölcsi nevelés területén: Az Esopus fabulái, melyeket mostan újonnan magyar nyelvre fordított Pesti Gábor, Bécs, 1536) Sylvester János (Újtestamentum, 1541)

14 Az akadémiai mozgalom A középkorban a tudomány tűzhelyei a kolostorok és az egyetemek voltak, vagyis egyházi, illetve az egyház által ellenőrzött közösségek. A humanisták által hirdetett új világi műveltségeszmény az intellektuális alkotómunka új módszerét és új szervezeti formáit igényelte. A tudós társalgás kerete gyakran egy-egy lakoma, azaz convivium vagy symposion, ahol irodalmi, filozófia eszmecsere mellett helye volt a zenének, játéknak is, ahol a komoly vitát vidám, olykor frivol szórakozás fűszerezte. Akadémia: kötetlen eszmecsere, szabad vizsgálódás, a világ titkait fürkésző kutatószenvedély fóruma Firenze akadémiáknak kezdték magukat nevezni, felújítva annak a közösségnek a nevét, melyet Apollón és a múzsák tiszteletére, vagyis a tudomány és művészet ápolására alapított Platón i.e. 385-ben.

15 Magyarország Vitéz János: váradi és esztergomi udvara Váradi humanista könyvtár: Ivanich Pál zágrábi kanonok és Sanoki Gergely, valamint váradi látogatásai során az ifjú Janus Pannonius Marcin z Przemysl híres krakkói csillagászprofesszor Nicolaus Machinensis modrusi püspök: De mortalium felicitate Platonista akadémia Budán? 1470-es évek új tudós csoportosulás, ezúttal magának a királynak, Mátyásnak az udvarában Firenzei Academia Platonica Marsilio Ficino 1476-ban Beatrix királynő kíséretében: Francesco Bandini neoplatonizmus ő volt a közvetítő