Óratípus: Előadás X Szeminárium. Gyakorlat

Átírás

1 Tantárgy neve : Görög filozófia története Görög filozófia története, A filozófia ókori definiciói., A filozófiai művek szöveghagyománya. Az ókori filozófia ismeretének forrásai. Az ezzel kapcsolatos kronológiai és egyéb nehézségek. 3, A megismerés problémája. Platón dialektikája. 4, Aristotelés terminuslogikája. 5, A sztóikusok kijelentéslogikája. 6, Az ókori deduktív axiómatikus tudomány modellja. 7, Lélektan. Platón és Aristotelés különbsége. Galénos orvosi lélektana. 8, A Sókratés előtti fizika. Platón Timaiosa valamint a Törvények. könyve. 9, Aristotelés és a sztóikusok fizikája. 0, Metafizika Parmenidétől Aristotelésig. Az aristotelési metafizika témái., Aristotelés és az újplatónikusok metafizikája., Kozmológia a fizika és a metafizika határán. A filozófusok kozmológiája vs. a kinyilatkozatás tana. Philoponos érvei a világ teremtett volta mellett. 3-4, A politikai tanok Platónig; A politikai tanok Aristotelés, a sztóikusok és az epikureusok filozófiájában. 5, A négy sarkalatos erény. Aristotelés etikája. Galénos orvosi etikája. Maróth Miklós: A görög filozófia története. Piliscsaba, 00. Platón: Az állam. Platón: A szofista. Platón: Timaios. Aristotelés: A lélekről. Aristotelés: Politika. Aristotelés: Nikomakhosi etika. Tantárgyfelelős: Maróth Miklós Oktatók: Maróth Miklós

2 Tantárgy neve : Középkori európai filozófia A kurzus a középkori nyugati filozófia történetét fogja át. Az előadások elsődleges célja a kor kiemelkedő filozófusainak (Szt. Ágostontól Cusanusig) és főbb gondolataiknak a bemutatása mellett a jellegzetes középkori filozófiai témák (universalia-vita; az egyediségről; Istenről, az intencionalitás problémája, hit-tudás, értelem-akarat kérdése stb.) ismertetése. Fontos az egyes filozófusok és a jellegzetes gondolatmenetek, problémák egymáshoz, a valláshoz (teológiához) és a művelődéstörténethez való kapcsolódásának a feltárása.. Chenu, M. D.: Aquinói Szent Tamás és a teológia. Budapest, Szent István Társulat, 999., 9 o.. Gilson, Étienne: A középkori filozófia szelleme. [H.n.] Paulus Hungarus Kairosz, 000., 480 o. 3. Brown, Peter: Szt. Ágoston élete. Budapest, Osiris, 003, 435 o. 4. Stead, C. S.: Filozófia a keresztény ókorban. Budapest, Osiris, 00, III. fejezet: Ágoston. Tantárgyfelelős: Dr. Lautner Péter Oktatók: Dr. Lautner Péter, Dr. Schmal Dániel

3 Tantárgy neve : Középkori keleti filozófia Középkori keleti filozófia, Arisztotelés szöveghagyománya, a pszeudo-arisztotelészi iratok, a fordítási tevékenység, Az arisztotelészi logika tovább élése Keleten 3, Kalám és mutakallimok. Logikájuk és filozófiájuk 4, Szúfizmus és annak filozófiája 5, A muszlim filozófusok tudomány-eszménye. Al-Fárábí és Ibn Szína 6-7, A muszlim filozófia kozmológiai tanítása 8-9, A világ végtelensége illetve teremtettsége 0, A lélektan, Ibn Khaldún és a történetfilozófi -3, Az iszlám filozófiájának politikai elméletei 4, A muszlimok erkölcstana 5, A kettős igazság Maróth Miklós: Arab filozófiatörténet (jegyzet) Tantárgyfelelős: Maróth Miklós Oktatók: Maróth Miklós 3

4 Tantárgy neve: Ókori művészettörténet Az előadás bevezetés jellegű, célja az ókori görög művészet nagy tendenciáinak és főműveinek áttekintése a bronzkor végétől a hellénisztikus korig. Az előadás tematikája időrendben veszi sorra a stílusokat és műveket; ezzel egyidejűleg cél a korszak kutatásában használt speciális módszerek megértetése is (régészet, forráskritika, kópia-kritika). Bevezetés jelleggel mutatja be a praerómai Itália és a római birodalom művészetét, az itáliai vaskortól a Kr.u. IV. század végéig, vezérfonalként használva az egyes népek (etruszkok, dél-itáliai görögök, samnisok) tárgyi kultúráját, majd a császári reprezentatív művészet változásait és annak birodalmi hatásait. Az előadások itt is nagyjából a történeti időrendet követik, céljuk átfogó kép nyújtása, különös tekintettel arra, hogy ebben a témában korszerű magyar nyelvű szakirodalom csak részben elérhető. RITOÓK Zs. SARKADY J. SZILÁGYI J.Gy.: A görög kultúra aranykora (Budapest, Gondolat 984); CASTIGLIONE L.: Hellénisztikus művészet (Budapest, Corvina 980, 996); P. WARREN: Az égei civilizációk (A múlt születése sorozat, Budapest, Helikon 975); M. ROBERTSON, A History of Greek Art (Cambridge 975); Uő: A Shorter History of Greek Art (Cambridge 98). J. REICH: Az ősi Itália (A múlt születése, Budapest 987); CASTIGLIONE L.: Római művészet (Budapest 987 vagy újabb kiadás); N. SPIVEY, Etruscan Art (World of Art sorozat, London 997); R. BIANCHI BANDINELLI, Rome, the Centre of Power (L univers des formes sorozat); R. BIANCHI BANDINELLI, Rome, the End of Antiquity (L univers des formes sorozat). Tantárgyfelelős: Bencze Ágnes Oktatók: Bencze Ágnes 4

5 Tantárgy neve: Középkori régészet A kurzus célja a középkori régészet problémaköreinek, kérdéseinek, céljainak, történetének vizsgálata. Milyen kérdésekre ad választ a régészet a középkorkutatáson belül, mennyire változatos emlékanyaga, s ezek milyen szellemi értéket hordoznak. Milyen kapcsolatban van a régészet és az általa vizsgált anyagi kultúra a középkorkutatás más ágaival. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a nyugat-európai és közel-keleti középkori régészet korszakaival, a kutatás eredményeivel, a két kultúrkör közötti kapcsolattal, közöttük lévő különbségekkel. BAHN, P.G. (ed.): The Cambride Illustrated History of Arcaeology. Cambride University Press, 996. BERESFORD M.W. HURST J.C. (ed.), Deserted Medieval Villages. Studies. Guilford London. Lutterworth, 97. G. NOYÉ (ed), Structure de l habitat et occupation du sol dans les pays méditerranéens: les methodes et l apport de l archéologie extensive. Roma-Madrid, Ecole Française de Roma Casa de Velazques, 988. HUBERT, J, Archéologie médiévale. In: L histoire et ses méthodes (Samaran, Ch.). Paris, Gallimard, Encyclopédie de la Pléiade, 7, 96, pp 75-38, KÜHN, H, Geschichte der Vorgeschichtsforschung, Berlin New York, De Gruyter, 976. RENFREW, COLIN BAHN, PAUL: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Budapest, 999. SCARRE, C. (ed.): Times Régészeti Atlasz. Régészet: A múlt felfedezése. Budapest, 994. TRIGGER, B.G., A History of Archaeological Thought. Cambridge, Cambridge University Press, 989. WHEELER, M, Archaeology fromt the Earth. Oxford, Clarendon, 954. BOAS, A. J. (999). Crusader Archaeology. The Material Culture of the Latin East. Routledge, London. ETTINGHAUSEN, R. & GRABAR, O. (993). The Art and Architecture of Islam Yale University Press. HAYES, J.R. (983). The Genius of Arab Civilization. Eurabia, London. MESKELL, L. (998). Archaeology under fire : nationalism, politics and heritage in the Eastern Mediterranean and Middle East. Routledge, London. WATSON, O. (004). Ceramics from Islamic Lands. Kuwait National Museum The al-sabah Collection. Thames and Hudson, London. WIRTH, E. (000). Die orientalische Stadt im islamischen Vorderasien und Nordafrika. Städtische Bausubstanz und räumliche Ordnung, Wirtschaftsleben und soziale Organisation. Philipp von Zabern Verlag, Mainz. Tantárgyfelelős: Mészáros Orsolya, Major Balázs Oktatók: Mészáros Orsolya, Major Balázs 5

6 Tantárgy neve: Középkori művészettörténet Az előadás célja a hallgatók bevezetése a keresztény művészet kezdeteinek korába, valamint az ókor végén a Keletrómai Birodalom területén kialakult bizánci birodalom művészetébe. Az áttekintés vezérfonalát ez esetben is a történeti kronológia nyújtja. Ennél a tárgynál is figyelembe kell venni a korszerű, magyar nyelvű szakirodalom szűkösségét, így az előadásoknak nagy vonalakban le kell fedniük a korszak minden főbb állomását. VANYÓ L.: Az ókeresztény művészet szimbólumai (Budapest 00); A. GRABAR: Le premier art chrétien (L univers des formes sorozat); J. BECKWITH: Early Christian and Byzantine Art (The Pelican History of Art, 970); V. N. LAZAREV: Bizánci festészet Tantárgyfelelős: Bencze Ágnes Oktatók: Bencze Ágnes 6

7 Tantárgy neve: Görög irodalom A görög irodalomtörténet keretében rövid összefoglalást nyújtunk a görög irodalom történetéről a kezdetektől, vagyis a homérosi eposzok korától a bizánci kor kezdetéig, különös figyelmet szentelve a görög irodalmi alkotások római irodalmi és világirodalmi hatásának..homéros.hésiodos 3.A lírikusok 4.Aischylos, 5.Sophoklés, 6.Euripidés 7.Aristophanés 8.Theokritos 9.Kallimachos 0.Apollonios Rhodios.Platón.Aristotelés 3.Thukydidés 4.A görög szerelmi regény 5.Összefoglalás Kapitánffy-Szepessy-Tegyey: A görög irodalom története (egyetemi jegyzet) Valamint a tárgyalt szerzők magyarul olvasható művei. Tantárgyfelelős: Szepessy Tibor Oktatók: Szepessy Tibor 7

8 Tantárgy neve: Római irodalom A római irodalom története tárgy célja az ókori latin nyelvű irodalom történetének bemutatása a kezdetektől a késő császárkor irodalmáig a legfontosabb szerzők művészetének bemutatásán és legklasszikusabb alkotásainak elemzésén keresztül. Mindeközben különös figyelmet fordítunk a különféle korok esztétikájának és társművészeteinek ismertetésére, valamint a különböző irodalmi műfajok változására. A Római költők antológiájá-nak szemelvényei; Plautus, Terentius, Cicero, Caesar, Catullus, Vergilius, Horatius, Livius, Tibullus, Propertius, Velleius Patreculus, Seneca, Lucanus, Persius, Iuvenalis, Petronius, Tacitus, Suetonius, Statius, Aulus Gellius, Apuleius, Minucius Felix, Tertullianus, Historia Augusta, Szt. Jeromos, Szt. Ágoston művei magyar fordításban tankönyvek: Michael von Albrecht: A római irodalom története I-II. (ford. Tar Ibolya) Adamik Tamás: A római irodalom az archaikus korban; A római irodalom az aranykorban, A római irodalom az ezüstkorban; A római irodalom a kései császárkorban Tantárgyfelelős: Takács László Oktatók: Takács László 8

9 Tantárgy neve: Ókori esztétika Ókori esztétika, A szépség fogalma az ókori filozófiában., A szépség fogalma az ókor közgondolkodásban. 3, A művészet mesterség vagy inspiráció? Költői állásfoglalások, művészi kánonok, filozófiai tanok (platóni erós, stb.) 4, A mimézis mint a művészet lényege. Platón. 5, Aristotelés és az újplatónikusok tanítása a mimézisről. 6-7, Aristotelés drámaelmélete. 8, Aristotelés az eposzról és a líráról. 9, A fenségesről. Ps. Longinos. 0-, Ókori stíluselméletek., A művészetek és a megismerés. Aristeidés Quintilianus és Platón nézetei a művészeti kánon változatlanságáról. 3-4, Ókori zeneesztétika. 5, Az esztétikai és a metafizikai/logikai tanok kapcsolata. Platón Állam. III. és. könyv. Aristotelés: Poétika. Ps. Longinos: A fenségesről. E. Grassi: Die Theorie des Schönen in der Antike (A mű magyar fordítása). Loszev-Sesztakov: Esztétikai kategóriák története. Bp. 98. Ritoók Zsigmond: Az ókori zeneesztétika története. Bp. 98. Tantárgyfelelős: Maróth Miklós Oktatók: Maróth Miklós 9

10 Tantárgy neve: Ókori rétorika, A rétorika ókori definiciói., Az ókori rétorika története ókori források alapján. 3, Platón, Aristotelés és más ókori filozófusok nézetei a rétorikáról. A rétorika mint az ókori filozófia része. 4, A rétorika oktatásának keretei, a rétorika mint általános esztétikai elmélet. 5, A rétorika elméletének fölosztásai különböző szempontok alapján. 6-0, A rétor öt feladata (inventio, dispositio, elocutio, memoria, actio); Démétrios stíluselmélete. -, A tropusok mint a stilisztika és mint a szóképzés eszközei. 3, A figurák. 4, Rétorikai bizonyítások. 5, Epistolográfia. Prózaritmus. Platón: Gorgiás. Platón: Philébos. Aristoelés: Rétorika. Cornificius: Rétorika ad Herennium Az elkészült jegyzet. Cicero: Oratio in Catilinam I. A magyar ókortudományi kézikönyv megfelelő fejezete. Hypereidés beszédei. Ford. Horváth László. Bp. 00. Tantárgyfelelős: Maróth Miklós Oktatók: Maróth Miklós 0

11 Tantárgy neve: Ókori egyháztörténet A félév során a hallgatók betekintést nyerhetnek az ókori keresztény egyház történetébe, annak kialakulásába, fejlődésébe és működésébe, valamint megismerkedhetnek a legfontosabb szakirodalommal és forrásokkal. Cél, hogy átfogó képet kapjanak az őskeresztény közösségek kialakulásától egészen a 45-es Khalkédóni Zsinatig tartó időszakról, különös tekintettel a szentháromságtani és krisztológiai vitákra, az eretnek mozgalmakra: úgy mint a gnószticizmusra és az arianizmusra; valamint az egyetemes zsinatokra. Az előadások tematikája:. Az ókeresztény egyház történetének korszakai, forrásai. Az őskeresztény közösségek élete 3. A gnószticizmus terjedése; az egyház szervezete 4. Az egyház terjedése 5. II.sz-i apologéták 6. A Húsvétról szóló vita; a monarchianizmus 7. Az alexandriai teológia kialakulása 8. Keresztényüldözések a III.században 9. Nagy Konstantin kora 0. Az arianizmus terjedése I. Theodosiusig. A IV.századi egyház megerősödése. A szerzetesség kialakulása; a pusztai atyák 3. Krisztológiai viták 4. A latin keresztény gondolkodás kialakulása H.Chadwick : A korai egyház Bp.999. Altaner Bertold: Ókeresztény irodalomtörténet. (Patrológia). Fordította, átdolgozta, jegyzetekkel ellátta Hermann Ipoly László O.S.B. Budapest 947. Artner Edgár: Ókeresztény Egyház- és dogmatörténet. I. könyv: Ókeresztény Egyház- és dogmatörténet a vallástörténet megvilágításában. Budapest 946. Marx Ignác: A katolikus Egyház története. Fordította Bilkei Ferenc. Székesfehérvár 93. Hefele József Károly Knöpfler Alajos: A katholikus egyháztörténet tankönyve. Fordították: Kováts Sándor és Ferch Mátyás. I-II. Temesvár 903. August Franzen: Kis egyháztörténet. (Ford. Fejérvári Boldizsár). Szeged 998. Heussi, Karl: Az egyháztörténet kézikönyve. (Fordította: Magyar István). Budapest 000. Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve. (Dissertationes Hungaricae ex Historia Ecclesiae IV.) München 975. Ajánlott irodalom :

12 K. Baus : Handbuch der Kirchengeschichte I-II/.köt. Herder, Freiburg 985. J. Pelikan : Christianity and classical culture Yeale 993. Vanyó L.:Bevezetés az ókeresztény dogmatörténetbe Bp.000 Vanyó L. : Legyetek tökéletesek Bp. J.N.D.Kelly : Szent Jeromos élete, írásai és vitái Bp.003 Eusebios: Egyháztörténet OKI 4.köt. Bp Erdő P. : Az ókeresztény egyház fegyelme OKI 5.köt. Bp.983. G.Filoramo : A gnószticizmus története Bp.000. Ladocsi G. A Jézus Krisztus jelenség a gnósztikus irodalomban Bp Szántó K. : A Katolikus Egyház története I.kötet 34.p. Bp.983. Gross-Albenhausen : Imperator Christianissismus Frankfurt am Main 999. S. Brown: The Origins of Christianity Oxford 993. A. Trapé: Szent Ágoston Bp.004. Tantárgyfelelős: Szovák Kornél Oktatók: Szovák kornél

13 Tantárgy neve: Görög nyelv I. 4 A tárgy célja, hogy a leendő ógörög szakos hallgatók elsajátítsák a klasszikus görög nyelv alapjait, előkészítendő, hogy görög auktorokat eredeti nyelven tudjanak olvasni. Az első félévben el kell sajátítaniuk a görög hangsúlyozás szabályait; a görög hangtan, a főnév- és melléknévragozás alapjait; az igeragozás rendszerének felépítését, illetőleg egy típusige alapján a kötőhangzós ragozás teljes paradigmarendszerének tipikus végződéseit. Farkas Z. Horváth L. Mayer Gy.: Ógörög olvasó- és gyakorlókönyv, 6. olvasmány E. Bornemann E. Risch: Görög nyelvtan 58, 76 9 Ajánlott: Maywald J. Vayer L. Mészáros E.: Görög nyelvtan Farkas Z. Horváth L. Mayer Gy.: Ógörög nyelvtani és mondattani gyakorlatok Györssy A. Kapitánffy I. Tagyey I.: Ógörög-magyar nagyszótár Tantárgyfelelős: Krähling Edit Oktatók: Krähling Edit 3

14 Tantárgy neve: Görög nyelv II. 4 A tárgy második félévében folytatják a hallgatók a névszóragozás tanulását a névmásokkal és a melléknévfokozással. Az igeragozásban a tipikus képzésmódok után sorra kerülnek a különféle rendhagyó képzésmódok: erős és gyökaoristos, erős perfektum, erős passzív aoristos. Az igeragozási paradigmában a valódi magánhangzó tövű, a K-, P-, T- és a folyékonytövű igék ragozása sajátítandó el (az első két imperfectum-osztály); emellett meg kell tanulni az e csoportokba tartozó legfontosabb igék teljes szótári alakját. Farkas Z. Horváth L. Mayer Gy.: Ógörög olvasó- és gyakorlókönyv, 7. olvasmány E. Bornemann E. Risch: Görög nyelvtan 59 7, 93 5, Ajánlott: Maywald J. Vayer L. Mészáros E.: Görög nyelvtan Farkas Z. Horváth L. Mayer Gy.: Ógörög nyelvtani és mondattani gyakorlatok Györssy A. Kapitánffy I. Tagyey I.: Ógörög-magyar nagyszótár Tantárgyfelelős: Krähling Edit Oktatók: Krähling Edit 4

15 Tantárgy neve: Görög nyelv III. 4 A harmadik félévben folytatják a hallgatók a bonyolultabb igeosztályokkal való ismerkedést: a harmadik hatodik imperfectum-osztályba tartozó, illetőleg a vegyestövű igék legfontosabb képviselőinek teljes szótári alakját kell megtanulniuk. Ekkor kerül sor a mondattan alapjaira: a főés mellékmondatok módhasználatára (indicativus, coniunctivus, optativus, optativus obliquus; partikulákkal is) Farkas Z. Horváth L. Mayer Gy.: Ógörög olvasó- és gyakorlókönyv, 3 8. olvasmány E. Bornemann E. Risch: Görög nyelvtan 7, 30 Ajánlott: Maywald J. Vayer L. Mészáros E.: Görög nyelvtan Farkas Z. Horváth L. Mayer Gy.: Ógörög nyelvtani és mondattani gyakorlatok Györssy A. Kapitánffy I. Tagyey I.: Ógörög-magyar nagyszótár Tantárgyfelelős: Krähling Edit Oktatók: Krähling Edit 5

16 Tantárgy neve: Görög nyelv IV. 4 A negyedik félévben a kötőhangzó nélküli igeragozás megtanulása következik, az ide tartozó legfontosabb igék szótári alakjával együtt. Mondattanból a verbum infinitum és használata. Farkas Z. Horváth L. Mayer Gy.: Ógörög olvasó- és gyakorlókönyv, 9 4. olvasmány E. Bornemann E. Risch: Görög nyelvtan 8 40, 3 49 Ajánlott: Maywald J. Vayer L. Mészáros E.: Görög nyelvtan Farkas Z. Horváth L. Mayer Gy.: Ógörög nyelvtani és mondattani gyakorlatok Györssy A. Kapitánffy I. Tagyey I.: Ógörög-magyar nagyszótár Tantárgyfelelős: Krähling Edit Oktatók: Krähling Edit 6

17 Tantárgy neve: Latin nyelvtörténet Az előadás célja az, hogy -- elsősorban a,,bevezetés az indoeurópai nyelvtudományba'' c. előadáson, valamint az auktorórákon szerzett ismeretekre támaszkodva -- megismertesse a hallgatókat a latin nyelv történetének elemeivel az alapnyelvi nyelvjárási elkülönülésektől kezdődően egészen az újlatin nyelvek kialakulásáig és a latinnak ezt követő továbbéléséig.. Nyelvtörténet és történeti nyelvtan. Az indoeurópai alapnyelv időbeli és térbeli rétegei. A dialektus(csoport)ok egymáshoz való viszonya.. A szabell nyelvek, genetikus és areális kapcsolatuk a latinnal. Szabell nyelvemlékek (a Cippus Abellanus). 3. Az etruszkok. 4. Egyéb nyelvek a római birodalomban (ibér, kelta, raetus, görög, kisázsiai, pún, venét, messapus). Kölcsönhatásuk a latinnal. 5. A latin nyelvi rendszer fontosabb változásai a Kr.e. III. sz. végéig: a) A hangsúly és a fonémarendszer. 6. A latin fontosabb változásai a Kr.e. III. sz. végéig: b) A névszóragozás rendszerének átalakulása, a névmások és kölcsönhatásuk a főnevek és a melléknevek ragozásával. 7. A latin fontosabb változásai a Kr.e. III. sz. végéig: c) A primér és szekundér igető-képzések, a négy coniugatio, az igei kategóriák rendszerének átalakulása. 8. A korai latin és a faliszkuszi feliratos nyelvemlékei. 9. Az irodalmi nyelv kialakulása. 0. A klasszikus latin irodalmi nyelv.. A köznyelv és a vulgáris nyelv.. Az ezüstkori latin. 3. A keresztény latin feliratos és irodalmi emlékei. 4. A latin nyelv a középkorban. 5. Az újlatin nyelvek kialakulása. Kötelező irodalom: Tegyey Imre -- Vekerdy József: A latin nyelv története, Budapest, 968. Szádeczky-Kardoss Samu -- Tegyey Imre: Szöveggyűjtemény a régi római irodalomból, Debrecen, 998. Fodor István, szerk.: A világ nyelvei, Budapest, 999. [a római bir. nyelvei: etruszk, föníciai, illír, itáliai, latin, ókelta, oszk, újlatin, umber, venét stb.] Cser András--Mayer Gy.: Összehasonlító nyelvészet. in: Bevezetés az ókortudományba (szerkesztette Havas László és Tegyey Imre) II

18 Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 999 [000]. M. Pallottino : Az etruszkok, Budapest, 980. [különösen: pp. 5--9, ] Tamás Lajos: Bevezetés az összehasonlító neolatin nyelvtudományba. Bp. 969 stb. [különösen a,,népi latinra'' vonatkozó részek, 0--45, , 77--8, , 0--8] Ajánlott irodalom: L. R. Palmer: The Latin Language (= Die lateinische Sprache. Hamburg, 000) F. Stolz--A. Debrunner--W. P. Schmid: Geschichte der lateinischen Sprache. Berlin, 966. G. Devoto: Storia della lingua di Roma. Bologna, 944. = Geschichte der Sprache Roms. Heidelberg, 968. A. Meillet: Esquisse d'une histoire de la langue latine. Paris, több kiadás. F. Altheim : Geschichte der lateinischen Sprache, Frankfurt/M., 95; G. Bottiglioni: Manuale dei dialetti Italici, Bologna, 954; G. Meiser: Historische Laut- und Formenlehre der lateinischen Sprache, Darmstadt, 998; Szidarovszky János: A görög és latin nyelv hang- és alaktana, Budapest, ; Töttössy Csaba cikkei az Antik Tanulmányok 6 (969), (975), 4 (977), 44 (000) köteteiben. J. B. Hofmann: Lateinische Umgangssprache. Heidelberg, több kiadás A. L. Sihler: New comparative grammar of Greek and Latin, Oxford, 995; Kiss Sándor: Bevezetés a kései latin kutatásába. in: Bevezetés az ókortudományba. IV K. P. Harrington (ed.): Medieval Latin. Chicago, 997. Huszti József: A Szent István korabeli latinság. Szent István Ak. Ért. 3 (938) Guoth Károly: A magyarországi latinság helye az egyetemes latinságban. in: Szentpétery-Eml Mohrmann, Christine: Szakrális nyelv és köznyelv. Magyar Egyházzene / Tantárgyfelelős: Mayer Gyula Oktatók: Mayer Gyula 8

19 Tantárgy neve: Görög nyelvtörténet Az előadás célja az, hogy -- elsősorban a,,bevezetés az indoeurópai nyelvtudományba'' c. előadáson, valamint az auktorórákon szerzett ismeretekre támaszkodva -- megismertesse a hallgatókat a görög nyelv történetének legfontosabb elemeivel az alapnyelvi nyelvjárási elkülönülésektől kezdődően kitekintve egészen az újgörög népnyelv kialakulásáig. Kötelező irodalom: Harmatta János: Pelasgok, görögök, hettiták. AntTan / (965) Harmatta János: Ahhiyawa és az achájok. AT 4 (967) Harmatta János: Görög nevek a hettita forrásokban. AT 5 (968) Harmatta János: The prehistory of the Greek language. Annales Univ. Bud. SC 3 (975) Mohay András: görög. In: Fodor István, szerk., A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 999. Moravcsik Gyula: Bevezetés a bizantinológiába. Budapest, H. Rix: Historische Grammatik des Griechischen. Darmstadt, Wiss. Buchges., 99. Ajánlott irodalom: K. Strunk--R. Browning: Geschichte der griechischen Sprache. In: H.-G. Nesselrath, szerk., Einleitung in die griechische Philologie, Teubner, Stuttgart, 997. Harmatta János: Kréta görögök előtti lakossága nyelvének kérdéséhez. AT 6 (979)

20 Harmatta János: Augewas damokoros. AT 45 (00) 5--. J. Chadwick: A lineáris B megfejtése. Budapest, 980. B. Forssman: Schichten in der homerischen Sprache. In: J. Latacz, szerk.: Zweihundert Jahre Homerforschung, vol., CollRau. Stuttgart, Teubner, 99., pp Maróth Miklós: Epischer Stil im Ugaritischen und im Griechischen. ActaAntHung 3 (975) A. Meillet: Geschichte des Griechischen. Heidelberg, C. Winter, 90. L. R. Palmer: The Greek Language. London, 980=999. M. Meier-Brügger: Griechische Sprachwissenschaft. --. Berlin, 99. W. Brandenstein: Griechische Sprachwissenschaft. (Sammlung Göschen) Berlin, de Gruyter, Töttössy Csaba: A görög és latin infinitivusos szerkezetek. AT (975) Töttössy Csaba: A latin, görög és szanszkrit participiumos szerkezetek. AT 4 (977) --4. Tantárgyfelelős: Mayer Gyula Oktatók: Mayer Gyula 0