Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Végelszámolási eljárás számvitele a Zalatnai és Társa Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság életében Nátrán Zsolt László Belső konzulens: Loós Attila Külső konzulens: Csermák Éva Ida Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Számvitel szakirány 2011
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. A gazdasági társaságok megszűnése.. 5 2.1. A megszűnést, megszüntetést kiváltó okok 6 2.2. A megszűnés, megszüntetés formái. 9 3. Végelszámolás speciális formái 13 3.1. Egyszerűsített végelszámolás 13 3.2. Kényszer végelszámolás... 16 4. Végelszámoló feladatai... 19 4.1. Végelszámoló feladata a végelszámolás megindításakor. 20 4.2. Végelszámoló feladata a végelszámolás folyamatában 21 4.3. Végelszámoló feladata a végelszámolás befejezésekor 23 5. Végelszámolás folyamata.. 26 5.1. Számvitellel összefüggő feladatok a végelszámolás során....... 26 5.1.1. Tevékenységet lezáró beszámoló készítése... 26 5.1.1.1. Tevékenységet lezáró záró mérleg készítése 27 5.1.2. Számviteli feladatok a végelszámolás megindításakor.. 28 5.1.2.1. Nyitó mérleg készítése.. 28 5.1.3. Számviteli feladatok a végelszámolás időszaka alatt. 29 5.1.4. Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor... 30 5.2. Adózással kapcsolatos feladatok.... 32 6. Zalatnai és Társa Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság bemutatása. 35 6.1. A betéti társaság. 35 6.2. A Zalatnai és Társa Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság megalakulása.. 36 7. Végelszámolás folyamata a Zalatnai és Társa Egészségügyi Szolgáltató Bt-nél.. 41 7.1. A végelszámolás elhatározása és okai... 41 7.2. A végelszámolás megindítása.... 47 7.3. A végelszámolás lefolytatása..... 48 7.4. A végelszámolás befejezése... 53 8. Összefoglalás. 58 9. Irodalomjegyzék 61 10. Mellékletek.. 62 2
1. BEVEZETÉS Bevezetés A gazdasági válság elsődleges főszereplői a különböző formákban működő gazdasági társaságok. A válság következményeként a gazdasági társaságok megszűnésének száma 2010. évben rekordot döntött. Ez a tény keltette fel az érdeklődésemet, hiszen egy vállalkozás megszűnése rendkívül sok felelősségteljes döntést, nem mindennapos feladatokat ró mind a cégvezetésre, mind pedig a számviteli feladatokkal megbízott szakemberekre. Ha egy vállalkozást elindítottunk, azt hatékonyan működtetni is kell. Ez már meglehetősen nagy kihívást jelent mindenki számára, hiszen a mindennapos üzleti élet adta problémákkal nem könnyű megbirkózni. Nehéz feladat egy vállalkozást sikeresen működtetni, ami többek között köszönhető az egyre nagyobb piaci versenynek, változó törvényi előírásoknak, politikai viszonyoknak és a gazdasági válságnak egyaránt. Ha ez nem sikerül, akkor a gazdasági társaság válsághelyzetbe kerül, aminek az egyik végkimenetele lehet a megszűnés valamelyik formája. Sokan úgy gondolják, hogy a megszűnés egyszerű feladatot jelent, pedig korántsem az. Nehéz pillanat meghozni a döntést, hogy befejezzük a nagy nehézségek árán létrehozott és működetett vállalkozásunkat. Először is el kell dönteni a vezetésnek, hogy milyen módon kívánja megszűntetni a céget. Jogutóddal vagy jogutód nélkül? Ha jogutóddal, akkor csak az átalakulást választhatja. Ha a jogutód nélküli megszűnés mellett dönt, akkor további választási lehetősége van. Választhatja a végelszámolást vagy akár a felszámolást, de lehet egy hivatalból való törlés is. Lényeges szempont az is, hogy a gazdasági társaság fizetőképes vagy fizetőképtelen. Ha a megszűnés során képes a tartozásai kiegyenlítésére, akkor a végelszámolás útján kell végigmennie, ahol a vállalkozás formája további döntési helyzet elé állítja a vezetést. Azonban ha a hitelezőknek nem tudja az igényeit kielégíteni, akkor elindítják a felszámolási eljárást. A végelszámolási eljáráshoz külön indoklás nem kell, csupán határozat a végelszámolás elhatározásáról, a végelszámoló személyének a megjelölésével. Az eljárást az illetékes cégbíróságnál kell megindítani. Szakdolgozatom témájaként azért választottam a végelszámolást, mivel nagyon időszerű és speciális ez a kérdéskör. Szeretnék egy olyan munkát átadni az Olvasónak, 3
Bevezetés amely segítségével el tud igazodni a megszűnés formái és a végelszámolás speciális szabályai között. Szakdolgozatom két nagy részből tevődik össze. Az első rész a végelszámolás elméleti bemutatása, ideértve a megszűnés formáit, okait, a speciális eljárásokat, a végelszámoló feladatait és a végelszámolás folyamán elvégzendő számviteli, adózási feladatokat. A második részben pedig ennek gyakorlati alkalmazását. A szakdolgozatomban igyekeztem összefoglalni a gazdasági társaságok életének e speciális létszakaszára vonatkozó jelenleg hatályos jogszabályokat, a végelszámolás lebonyolításának folyamatát, bemutatva a Zalatnai és Társa Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság végelszámolásának gyakorlatán keresztül. 4
A gazdasági társaságok megszűnése 2. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK MEGSZŰNÉSE A jogutód nélküli megszűnés és a végelszámolás elhatározása jogilag jelentős tény, hiszen nem kétséges, hogy a piaci élet szereplőivel tudatni kell, ha valamely vállalkozás gazdasági tevékenységének beszüntetését tervezi, a jogalanyiságának nem lesz folytatója. A fenti körülményről a cégjegyzéki adatokból, azok közzétételével értesíthetők legegyszerűbben az üzleti partnerek. A gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszűnése szükségszerűen együtt jár a végelszámolással, melynek célja, hogy a piaci életből kivonuló szervezet gazdasági kapcsolatait felszámolja, és rendezett formában fejezze be üzleti tevékenységét. Ez azzal jár, hogy pénzügyi állapotát fel kell mérnie, tartozásait és várományait értékelve egymással össze kell, hogy vesse. El kell dönteni, hogy a fizetőképesség a vagyon értékesítése és a követelések behajtása után várhatóan fennáll-e vagy sem, mert ettől függően kell a jogutód nélküli megszűnés mellett, a felszámolás vagy a végelszámolás megindításáról határoznia. A végelszámolás alatt tehát azon anyagi és eljárási szabályok összességét értjük, amely a nem fizetésképtelen cégek önkéntes elhatározásán alapuló megszűnésének és az azzal összefüggő vagyonfelosztás rendjét adja. A végelszámolással kapcsolatos joganyag felöleli még azt az esetet is, ha a végelszámolásra az anyagi jogszabályok szerint a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következtében vagy azért kerül sor, mert a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja. A végelszámolás noha különféle szakaszokból áll- egységes folyamat, kezdő időpontjától a befejezéséig egyetlen különleges periódusa a gazdasági társaság életének. A végelszámolás egy különleges gazdasági állapot, amelyhez polgári peres és nem peres eljárások is kapcsolódhatnak. A végelszámolás, mint a bíróságon kívül zajló folyamat kereteit a végelszámolás elhatározását követően egészen annak befejezéséig egy nem peres eljárás fogja át. A végelszámolással összefüggő eljárásokban a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság jár el. A bíróság (cégbíróság) többnyire csak regisztratív szerepet tölt be, ez az eljárás kezdetének és befejezésének nyilvántartásba vételére és közzétételére vonatkozik. Szükség esetén a végelszámoló kijelölésére, illetve egyes esetekben egy speciális törvényességi felügyelet eljárásra szorítkozik. 5
A megszűnést, megszűntetést kiváltó okok A végelszámolás számviteli feladatai a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásokról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban Ctv.) szabályozza. 2.1. A megszűnést, megszüntetést kiváltó okok Történelmi áttekintés: Magyarországon a rendszerváltást követően az 1990-es évektől egyre több és több gazdasági társaság alakult abban a reményben, hogy talán sikeres vállalkozást sikerül alapítaniuk, valamint működtetniük, és ezáltal vagyonra tudnak szert tenni. Kezdetét vette az egységes államtulajdon tömeges magánosítása, amiben nagy szerepet játszott a kormányzat is. Ennek eredményeként sokan fillérekért jelentős vagyonra tettek szert. A privatizáció nyújtotta lehetőségeket kihasználva a vállalkozni akarók könnyebb helyzetben voltak, hogy sikeres gazdasági társaságot működtessenek a gazdaság bármely területén. Magyarországon egy sikeres rendszerváltás zajlott le, amit sajnos nagymértékű munkanélküliség követett. Az emberek elvesztették a munkahelyeiket, újak, pedig még nem jöttek létre. Nagy szegénység és nélkülözés jellemezte a magyar családokat, hiszen ez előtt mindenkinek volt hol dolgoznia és ezzel együtt rendeszeres jövedelme. Az emberek biztonságérzete, a jövőbe vetett bizalma is megrendült. Ennek a helyzetnek a megoldására sokan úgy gondolták, hogy csak az mentheti meg őket, ha vállalkoznak. A foglalkoztatás palettáján jelentős részt képviseltek a mikro- és az egyszemélyes cégek, illetve az egyik napról a másikra élő betéti társaságok, amelyek többnyire kényszervállalkozások voltak. Voltak, akik azért indítottak saját vállalkozást, mert nem akarták, hogy ezentúl is irányítsák őket. Nem akartak továbbra is alkalmazottként dolgozni egy olyan cégben, ahol semmilyen érdekeltségük sincs. Ezek az emberek úgy gondolták, hogy egy saját vállalkozással saját sikereket érhetnek el, saját céljaikért küzdhetnek, valamint a saját akaratukat érvényesíthetik. 6
A megszűnést, megszűntetést kiváltó okok Az itt említett lehetőségeken kívül még nagyon sok kiváltó oka lehet annak, hogy egy ember miért határoz úgy, hogy vállalkozást indít. Az előbb felsorolt problémákból is látható, hogy sajnos egy kényszerhelyzet következménye is lehet, hogy valaki vállalkozik. Ebből adódóan nem következhet egyenesen az, hogy az adott cég sikeres lesz, és így az is előfordulhat, hogy több kevesebb idő elteltével válsághelyzetbe kerül. Válsághelyzetet kiváltó okok: A környezeti hatások megváltozása gyakran válsághelyzetet idézhet elő egy gazdasági társaság életében. Főleg ez azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek mezőgazdasággal foglalkoznak. Az Európai Unióhoz való csatlakozás is sok változást von maga után. Lehetőségük nyílt a vállalkozásoknak 2004-től, hogy külföldre is terjeszkedhessenek nagyobb akadályok nélkül. Ez csak keveseknek sikerült. Azonban az Európai Uniós tagságból eredően lehetőségük adott a cégeknek, hogy az Unió által kiírt támogatásokat megpályázzák. Sajnos kezdetben a kis- és középvállalkozások nem jártak nagy sikerrel, hiszen tapasztalat híján voltak. A mai világban könnyen kerülhet egy gazdasági társaság abba a helyzetbe, hogy a vevője nem fizet időben vagy egyáltalán nem. A fizetési fegyelem romlása gyakran okozhatja egy cég megszűnését, hiszen e miatt ő sem jut bevételhez, így ha nincsenek tartalékai, akkor ő sem tudja kifizetni a szállítóit. Világunk felgyorsult ütemben fejlődik. Ezáltal az új módszerek, új technológiák jelennek meg az élet minden területén. A vállalat vezetőinek egyik kiemelt feladata, hogy a megfelelő időben észrevegyék a cég számára hasznos újításokat. Ha ez nem történik meg, akkor a cég lemarad a fejlődésben a versenytársai mögött, és így már nem tudja felvenni a piaci versenyt. Sajnos léteznek olyan vállalkozások, amelyek azért mennek tönkre, mert nem volt megfelelő a vezetés. Előfordulhat, hogy problémát okoz az, ha a cég megválasztott és kinevezett vezetőjének a szakmai tudása, képessége hiányos az adott területen, illetve ha nincs tisztában a jogaival és a kötelezettségeivel. Előfordulhat az is, hogy nem elég rátermett a feladatra. Elképzelhető, hogy a vezető fél a felelősségvállalástól, ezért az ezzel járó feladatokat áthárítja másra, vagy várja, hogy a problémák magától megoldódjanak. 7
A megszűnést, megszűntetést kiváltó okok Ha egy gazdasági társaság élén álló ember nem képes a feladatát ellátni, akkor az alkalmazottak sem tudják elvégezni a feladatot úgy, ahogy azt kellene. Tehát a vállalkozás nem működik hatékonyan, ami magába foglalja a költségek növekedését és a bevételek csökkenését, és így végül válsághelyzetbe kerül. A vállalat megszűnését a gazdaságban végbemenő változások is okozhatják. Véleményem szerint, ha a cég vezetői nem reagálnak időben és megfelelően a piaci körülmények változására, akkor állandó vevőket, pénzügyi partnereket veszthetnek el, például a nem megfelelő minőségű, korszerűtlen áru vagy szolgáltatás miatt. Azonban nem csak a pénzügyi helyzet változhat, hanem jogi, politikai viszonyok is. A meglévő adók növekedhetnek, illetve újakat vethetnek ki, támogatásokat vonhatnak meg. Ha egy adott cég ezekre a változásokra nincsen felkészülve, nincsenek tartalékai akkor e helyzet könnyen válságos is lehet. Az egészségügyi szolgáltató gazdasági társaságok jelentős része kényszervállalkozás volt, ami azért született elsősorban, mert a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban lehetetlenség lett volna biztosítani a folyamatos betegellátást. Ennek oka: az orvosok törvénytelenségeket követtek el, amikor átvállalták a kórháztól, mint munkáltatótól a többletmunka miatti felelősséget. Mikor törvény született a színlelt szerződések átminősítéséről, akkor ezek a kényszer-vállalkozások válságba kerültek, hiszen nem kaptak új megbízást. Láthatjuk, hogy egy gazdasági társaság vezetőjének mennyi mindent szem előtt kell tartania, hogy az adott cég sikeresen, zökkenőmentesen működhessen. Az akadályok száma végtelen, amiket ha nem képes elhárítani, akkor sajnos az a vállalkozás megszűnéséhez vezet. 2009. évben a gazdasági világválság hatására ugrásszerűen megnőtt a végleszámolással és felszámolással megszűnő cégek száma. 2010. évben a megszűnések száma történelmi csúcsot döntött. A végelszámolások száma 14051, a felszámolások száma 17440 volt. 2011. év első negyedéves adatai alapján 5873 végelszámolás, felszámolás 4385 volt, amely arra enged következtetni, hogy ebben az évben megdől a tavalyi évi rekord. 8
A megszűnést, megszűntetést kiváltó okok 1. sz. grafikon Gazdasági társaságok megszűnésének alakulása (2006-2010) 20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 végelszámolás felszámolás 6000 4000 2000 0 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: gazdasag.hu adatai alapján saját szerkesztés 2.2. A megszűnés, megszüntetés formái A jogutód nélküli megszűnés elhatározása mint a cég életében hozható legfontosabb döntések egyike- a cég tulajdonosainak akaratát megtestesítő legfőbb szerv hatáskörébe tartozik. A döntés fontosságát az is mutatja, hogy az egyes cégformákra irányadó anyagi jogszabályok általában minősített szavazattöbbséghez kötik ezt a döntést, de előfordul az is, hogy egyenesen a tulajdonosok egyhangú igenlését írják elő. Számviteli szempontból a gazdasági társaságok megszűnése két csoportba sorolható: o gazdasági társaságok jogutódlással történő megszűnése, o gazdasági társaságok jogutódlás nélküli megszűnése 9
A megszűnés, megszüntetés formái 1. sz. ábra A gazdasági társaságok megszűnése Társaságok megszűnése Jogutódlással Jogutódlás nélkül - Átalakulások - Végelszámolás - Felszámolás - Hivatalból törlés Forrás: DR. UJVÁRI 2006. 89.p A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnésének szabályait: a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról szóló többszörösen módosított 1991. évi II. törvényt módosító 2006. évi VI. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény határozza meg. A végelszámolás szabályai a gazdasági társaságból és a csődtörvényből azért kerültek át az új Ctv-be, mivel fizetésképtelenségi helyzetben nem lévő gazdasági szervezetek piacról való kivezetésének szabályai nem tartozhatnak egy fizetésképtelenségi törvény szabályozási körébe, a végelszámolás szabályai nemcsak a gazdasági társaságokra, hanem valamennyi cégnek minősülő szervezetre vonatkoznak. 10
A megszűnés, megszüntetés formái a) Jogutód nélküli megszűnés és a végelszámolás elhatározása A végelszámolás a cég gazdasági működésének egy különleges állapota, amelynél a cégműködés célja nem az üzletszerű tevékenység bővítése, az egyre nagyobb profit biztosítása, hanem az, hogy a cég gazdasági műveleteit beszüntesse, piaci viszonyait felszámolja. Rendezetten vonuljon ki a gazdasági életből. Ebben a bíróság nem vesz részt, nem működik közre a végelszámolással összefüggő gazdasági döntésekben, vagy a végelszámolás során készült mérlegek elfogadásában, nem felügyeli a vagyon értékesítését. Erre nincs is szükség, mivel a végelszámolás lényegi sajátossága éppen az a fikció, hogy a cégvagyon a tartozások maradéktalan kielégítésére elegendő, nincs szükség hitelezővédelmi okból bírósági kontrolra. (DR. GÁL J. 2010) A végelszámolás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen gazdasági szervezet jogutód nélküli megszűnését elhatározva- a hitelezői követeléseket kielégíti, maradék vagyonát pedig a tulajdonosoknak visszajuttatja. b) Megszűnés elhatározásakor eldöntendő kérdések: A legfőbb szervnek a Gt. 68. (4) bekezdése értelmében a jogutód nélküli megszűnés elhatározása mellett döntenie kell a végelszámolás megindításáról, vagy a felszámolás kezdeményezéséről. Ha a cég pénzügyi helyzete alapján már ekkor látható, hogy a vagyon a tartozásokat nem fedezi, a jogutód nélküli megszűnés mellett a cég fizetésképtelenségének megállapítását kell kérni, tehát a cég, vezető tisztségviselőjét e feladat elvégzésével kell megbízni végelszámolás elrendelése helyett. Ha a fizetésképtelenség nem nyilvánvaló, akkor végelszámolásról kell határozni. E döntéshozatalnál szem előtt kell tartani a Ctv. 95. korlátozásait, azaz nem határozható el végelszámolás a fizetésképtelenséget megállapító végzés kézhezvételét követően, és akkor sem, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész arról értesítette a céget, hogy vele szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Ha végelszámolást kell indítani, meg kell határozni annak kezdő időpontját. A Ctv. 97. (2) bekezdése értelmében a végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont. Az időpont kijelölésében gyakorlati szempontok játszanak közre. Ha sürgős a végelszámolás, 11
A megszűnés, megszüntetés formái akár a határozathozatal napja is kijelölhető kezdő időpontnak. Ha felkészülési időre van szüksége a cégnek, bármilyen későbbi időpont is megállapítható. A végelszámolással kapcsolatos cégjegyzéki változásokat csak a kezdő időponttól számított 15 napon belül kell benyújtani, vagyis nem az elhatározás napja, hanem a változás bejegyzésre okot adó időpont számít Ctv. 55. (1) bekezdés. Fontos tudni, hogy a végelszámolás kezdetének időpontja nem lehet korábbi, mint a jogutód nélküli megszűnést és a végelszámolás megindítását eldöntendő határozat napja, vagyis a végelszámolás visszamenőleges elhatározásának nincs helye. Ha a rendelkezésre álló információk szerint végelszámolással párosul a jogutód nélküli megszűnés, a végelszámolót is meg kell választani, aki lehet bármely erre alkalmas személy. Dönteni kell a Ctv. 99. (2) bekezdése értelmében a végelszámoló díjazásáról. A díj a végelszámoló és a társaság szabad megállapodásának tárgya. Válaszható végelszámolóként a cég addigi vezető tisztségviselője, ha tulajdonosok bizalmát élvezi, de lehet más személy is. Ha az addigi vezető tisztségviselőt választják végelszámolónak, elképzelhető, hogy összegszerűségről nem is rendelkeznek, hanem a kijelölés mellett csak annyit tartalmaz a határozat, hogy a díjazás a vezető tisztségviselői díjazással azonosan történik. Elképzelhető az is különösen kis, családi cégeknél-, hogy a végelszámoló a megbízatást, ellenszolgáltatás nélkül vállalja el. Tárgyalni és dönteni célszerű már ekkor arról, hogy mi legyen a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítványok, társadalmi szervezetek sorsa. c) A bíróság által elrendelt végelszámolás A végelszámolás lefolytatásának másik nagy esetköre, amikor a jogutód nélküli megszűnésre nem a cég legfőbb szervének autonóm döntése során kerül sor, hanem arra bírósági határozat kötelezi a gazdálkodó szervezetet. A cég jogutód nélküli megszűnését törvényi esetekben bírósági határozat rendeli el, arra azonban különféle okok vezethetnek. Az esetek döntő részében a jogutód nélküli megszűnés velejárója a végelszámolás lefolytatásának kötelezettsége, ha azt a cég anyagi jogi szabályai lehetővé teszik, és ha a cég jogutód nélküli megszűnés elhatározásakor nem fizetésképtelen. 12
Végelszámolás speciális formái 3. VÉGELSZÁMOLÁS SPECIÁLIS FORMÁI A végelszámolás szabályai kifejezetten megkülönböztetik az általános szabályok szerint indult és végbemenő önkéntes végelszámolást, és annak speciális esetköreit, amelyek valamely anyagi jogból eredő okból, vagy a törvényességi felügyeleti eljárás előírásai nyomán az általánostól eltérő végelszámolást vonnak maguk után. A végelszámolás lebonyolódhat: általános szabályok szerint, egyszerűsített vagy kényszer végelszámolás keretében, a végelszámolás a végelszámolás ideje alatt megszüntethető, egyes esetekben átfordulhat felszámolásba. 3.1. Egyszerűsített végelszámolás A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok tekintetében (ahol a tulajdonosok, de legalább egy tulajdonos korlátlan anyagi felelőssége biztosítékul szolgál) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatható. A Ctv. 114-115. az egyszerűsített végelszámolás szabályait tartalmazza, egyebekben az eljárásra a végelszámolás általános szabályai érvényesülnek. Az egyszerűsített végelszámolás eltérő szabályai: A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon mehet végbe akkor, ha a cég a végelszámolás kezdő időpontjától számított 120 napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolásnál is van hirdetményi eljárás. Annak lefolytatása az igénybejelentés és minden egyéb végelszámolási teendő az általános végelszámolási szabályokhoz igazodik, különbség az, hogy a hirdetményt nem a bíróság, hanem a végelszámoló jelenteti meg. Ezt a 13
Egyszerűsített végelszámolás végelszámoló a végelszámolás kezdetét követő nyolc napon belül köteles kezdeményezni. Az egyszerűsített végelszámolás esetében a cég végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelentheti be a cégbíróságnak. Ez azt jelenti, hogy a végelszámolás megindításával kapcsolatos cégjegyzéki változások csak a cég törlését elrendelő végzéssel kerülnek nyilvánosságra, azaz az egyszerűsített végelszámolásról a bíróság is csak akkor szerez tudomást, amikor az már befejeződött. Ezért van szükség a végelszámoló saját hirdetményére, (és a benne szereplő hitelezői felhívás) megjelentetésének előírására, mert e nélkül a hitelezők komoly méltánytalanságot szenvednének el. Az egyszerűsített végelszámolásnál a bíróság hirdetményt nem tesz közzé, kizárólag a cég törlését elrendelő végzés rendelkező részét jelenteti meg a Cégközlönyben, ebben azonban az érintettek még egy utolsó tájékoztatása érdekében- a végelszámoló személyét és elérhetőségét is közzé teszi. A végzésnek utalnia kell arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt. Az egyszerűsített végelszámolás elhatározását akadályozzák, illetve az egyszerűsített végelszámolásról való áttérést alapozzák meg, teszik kötelezővé az alábbi körülmények: a) a végelszámolás során vitatott hitelezői igény merül fel; b) vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen pert indít; c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja ilyenkor a kérelem benyújtásának a napja. Nincs ugyanis jogszabályi lehetőség arra, hogy az egyszerűsített végelszámolás 120 napját, még a változásbejegyzési kérelem benyújtásáig elmúló idővel is tágítsák. Ha a végelszámoló indokolatlanul késlekedik a változásbejegyzési kérelem előterjesztésével, ez egyúttal az áttérés késedelmét is jelenti, amiért helytállásra köteles, ráadásul kényszer végelszámolás elrendelésére adhat alapot. E szabályok szerint kell eljárni akkor is, ha már előre látható, hogy az egyszerűsített végelszámolás befejezése határidőben nem történhet meg; d) nincs helye a végelszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének, ha a végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban. Ilyen helyzet értelemszerűen csak a már megindult végelszámolás tartalma alatt állhat elő, tekintve, hogy a végelszámolási kifogást a végelszámoló jogszabálysértő 14
Egyszerűsített végelszámolás intézkedése vagy mulasztása miatt terjesztheti elő a sérelmet szenvedő fél. A tilalom indoka pedig az, hogy a végelszámolás hosszabb ideig (legfeljebb három évig) tartó folyamata alatt mód van a jogszabálysértő magatartás megfelelő kezelésére. Az egyszerűsített végelszámolás tartama túl rövid ahhoz, hogy egy esetleges fellebbviteli eljárást is magában foglaló kifogásos eljárás jogerős befejezését elbírja; e) abban az esetben, ha a tilalom ellenére egyszerűsített végelszámolást folytattak le vagy a megfelelő tényállási elem bekövetkezte ellenére az egyszerűsített végelszámolást folytatták, vagy áttértek ugyan az általános szabályok szerinti végelszámolásra, de késve, kényszer-végelszámolás elrendelésének van helye. (DR. GÁL J. 2010) Az áttérésnek különleges szabályai A végelszámolás megindulásának a végelszámoló megbízatásának kezdő időpontja értelemszerűen ilyenkor is az egyszerűsített végelszámolásról hozott határozat szerinti időpont. A végelszámoló az egyszerűsített végelszámolás során saját hirdetményét a hitelezői felhívást is magába foglalóan megjelentette, akkor felesleges lenne a bíróságnak ezt megismételni, tehát az újabb közzétételt mellőzi. Ezért az áttérés kapcsán beadandó változásbejegyzési kérelemben fel kell tűntetni azt is, hogy egyszerűsített végelszámolásról történt áttérés általános végelszámolásra, továbbá, hogy a végelszámoló közleményt már megjelentetett. Ha a hirdetmény megjelentetésére nem került még sor, akkor a cégbíróság bejegyzi és közzéteszi a cég által elhatározott jogutód nélküli megszűnést és a végelszámolás megindításával kapcsolatos cégjegyzési változásokat és végzése rendelkező részének közzétételével együtt a végelszámolási hirdetményt is megjelenítheti. Ha a végelszámoló még az egyszerűsített végelszámolás alatt megjelentetett hirdetményt, akkor az áttérés ellenére is ennek a hirdetménynek közzétételi időpontjához fűződnek a hirdetményi eljárással kapcsolatos végelszámolási határidők és kötelezettségek teljesítése. 15
Kényszer-végelszámolás 3.2. Kényszer-végelszámolás A Ctv. 94. (3) bekezdése értelmében végelszámolásra sor kerülhet úgy is, hogy a jogutód nélküli megszűnés és a végelszámolás lefolytatása nem a cég legfőbb szervének szabad elhatározásából, hanem a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott jogerős döntése alapján következik be. Az így végzendő végelszámolást nevezi a Ctv. kényszer-végelszámolásnak. A Ctv. 116-118. tartalmazza a kényszer-végelszámolás speciális szabályait, egyéb esetekben a végelszámolás általános szabályai érvényesülnek. A kényszer-végelszámolásra mindig a cégbíróság valamely törvényességi felügyeleti eljárása folytán kerül sor, a kényszer-végelszámolásra vezető határozat külön féle szituációkban gyökerezik és eltérő típusú törvényességi eljárások során jön létre. A cégbíróság kényszer-végelszámolást rendel el, ha az általános szabályok szerint lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásban a legsúlyosabb szankciót a megszűntnek nyilvánítást tartalmazza. A cégbíróság által kiszabható legsúlyosabb intézkedés a cég megszűntnek nyilvánítása. Erre az intézkedésre csak akkor kerülhet sor, ha a cégbíróság által meghozott előző, enyhébb intézkedés nem vezetett eredményre és a működés törvényessége továbbra sem állt helyre. További feltétele a megszűntnek nyilvánításnak, hogy a bíróság meggyőződése szerint más, enyhébb intézkedéssel az adott körülmények között nem érhető el várhatóan a kívánt eredmény. Kényszer-végelszámolásra kerül sor akkor is ha az adott cégre irányadó anyagi jogszabályok szerint a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be. Lehetséges, hogy a cég meghatározott időre alakult, vagy jogutód nélküli megszűnését a létesítő okiratban feltételhez kötötték. Objektív megszűnési ok lehet a társaság tagjainak egy főre csökkenése is. A végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül a végelszámolást be kell fejezni. Ha a cég ezen időtartam alatt törlési kérelmet nem nyújtja be, a cégbíróság kényszer-végelszámolásról rendelkezik. 16
Kényszer-végelszámolás Kényszer-végelszámolás következhet be, ha azért indult törvényességi felügyeleti eljárás, mert a végelszámoló végelszámolói tevékenységével felhagyott. A végelszámoló a végelszámolási kifogásnak helyt adó jogerős bírósági végzésnek nem tesz eleget, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében összehívja a legfőbb szervet új végelszámoló megválasztása végett. Ha a cég ezt nem teljesíti a cégbíróság a cég kényszer-végelszámolását rendeli el, és a felszámolók névjegyzékéből másik végelszámolót jelöl ki. (DR. GÁL J. 2010) Kényszer-végelszámolást akadályozó tényező A fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozatala, valamint a büntetőbíróság értesítésének kézhezvétele épp úgy akadályozza a kényszer-végelszámolás elrendelését, mint az önkéntes végelszámolásét. Kényszer végelszámolás eltérő szabályai A kényszer-végelszámolás szabályainál megfogalmazást nyert az a korábbi bírói gyakorlatban elfogadottá vált tétel, hogy ezen eljárás szankciós jellege miatt a kényszer végelszámolást elrendelő végzéshez a bíróság és a cég is kötve van. Visszafordíthatatlan a folyamat, ha azt jogerősen elrendelték. A cég legfőbb szerve nem dönthet a cég végelszámolás alatti működtetéséről, sem pedig a továbbműködés elhatározásáról és a végelszámolásnak a cég megszűnése nélküli befejezéséről sem. A kényszer-végelszámolás kezdő időpontja után a cég szervei nem hozhatnak a végelszámolás céljával ellentétes döntéseket. A cégbíróság is kötve van a határozatához, nem dönthet a kényszer-végelszámolás megszüntetéséről. A kényszer-végelszámolás tartalma ha rögtön erre kerül a sor- az általános szabályok szerint három év. Ha azonban a cég által önként elhatározott végelszámolás folyamán rendelik el, a kényszer-végelszámolás legfeljebb a jogerős elrendeléstől egy évig tarthat. A cégbíróság indokolt esetben legfeljebb egyszer, hat hónappal hosszabbíthatja meg a végelszámoló kérelmére. Ha a befejezést az akadályozza, hogy a végelszámolás alatt álló céggel szemben peres eljárás van folyamatban, a hosszabbítást elrendelő végzés 17
Kényszer-végelszámolás szólhat úgy, hogy az hat hónap helyett- az eljárás jogerős befejezéséig tarthat (Ctv. 116. (4) bekezdés). A kényszer-végelszámolásnak az általánoshoz képest eltérő szabályai közé tartozik, hogy a cégbíróság elsősorban a felszámolók névjegyzékéből jelölhet ki végelszámolót. A cégre ily módon rákényszerített vezető tisztségviselőnek profi személynek kell lennie, aki megbízást köteles vállalni, azt csak kizárási és összeférhetetlenségi okokra hivatkozással utasíthatja vissza. A kényszer-végelszámolás specialitásai közé tartozik az is, hogy a végelszámoló a cég vagyonát csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján értékesítheti. Ez nyilván növeli az eljárás költségeit, viszont átláthatóbbá teszi a bíróság által kirendelt és nem a tulajdonosi kör bizalma révén vezető tisztségviselővé tett végelszámoló tevékenységét. A kényszer végelszámoló, ha azt észleli, hogy a cég vagyona a hitelezők kielégítésére nem lesz elegendő, nem maga kezdeményezi a felszámolást, hanem e körülményt a cégbíróság tudomására kell hoznia. A felszámolási eljárást nem a kényszervégelszámoló, hanem a cégbíróság kezdeményezi. Határozatában pedig a végelszámoló díját is meg kell állapítania, amely ebben az esetben felszámolási költségnek minősül. 1. sz. táblázat Egyszerűsített és kényszer-végelszámolás közös és eltérő tulajdonságai egyszerűsített végelszámolás kényszer-végelszámolás elhatározás legfőbb szerv elhatározása bírósági végzés alapján időtartama 120 nap 3 év, áttérés esetén 1év+6hó hosszabbítás folyamata megszűntethető visszafordíthatatlan végelszámoló személye szabadon választható bíróság által kijelölt hirdetményi eljárás végelszámoló jelenteti meg cégbíróság jelenteti meg értesítési kötelezettség közzétételtől 15 nap közzétételtől 15 nap hitelezői igény bejelentés 40 nap 40 nap adóellenőrzés 45 napon belül 60 napon belül akadályozó tényezők fizetésképtelenség fizetésképtelenség felszámolás kezdeményezése végelszámoló kezdeményezi cégbíróság kezdeményezi Forrás: saját szerkesztés 18