Papdi Tamás 9/B Tudósítás Csernobilból
Károlyi pályázat kémia tantárgyból 1986. április 26.-án robbanás történik a mai Ukrajna (akkor Szovjetunió) területén, Kijevtől észak-északnyugatra 130 km-re fekvő atomerőműben. Az erőmű 4-es blokkját két nagy erejű, heves robbanás rázta meg. A levegőbe a halálos dózis sokszorosa kerül, ám a hatóságok napokig titkolják a katasztrófát. Végül nemzetközi nyomásra beismerik a történteket. A radioaktív felhőkből jutott Európa nagy részére, az akkori Szovjetunió nyugati, valamint az USA keleti részére. A katasztrófának közvetlenül 56 áldozata volt (47 munkás, 9 gyermek), a kapcsolódó betegségekbe még körübelül 4000 ember halt meg, de ezeknél az adatoknál ellentmondások tapasztalhatóak a korábbi információkhoz (30000-40000 áldozat) képest. Ez a képzelt tudósítás egy akkori újságíró szemével követi végig a katasztrófát. 1986. április 28., hétfő Reggel a Svédországban fekvő FOSMARK atomerőműbe érkező dolgozók ruháját a belépéskor a sugárzást mérő kapu sugárzónak találta. A szélirányt vizsgálva hamar kiderült, hogy a sugárzás nem az erőműből származik. Kezdetben egy litván erőműre gyanakodtak, míg a TASSZ 9 óra tájékán jelentést adott ki. A jelentés szerint robbanás történt a Szovjetunióban lévő, Pripjaty település mellett fekvő Csernobili atomerőműben 1. A robbanás okozta radioaktív sugárzás több százszorosa volt a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák által okozott sugárzásnak. Pripjaty lakóit kitelepítették. Az egyik lakó elmondása szerint az előző napon katonák jelentek meg a városban, az utakat takarítani kezdték. Pripjaty kitelepítésére figyelmeztető rádióhír Figyelem, figyelem! Kedves Elvtársak! A népi küldöttek városi tanácsa közli, hogy a csernobili atomerőműben történt baleset miatt Pripjaty városában kedvezőtlen sugárzási viszonyok jöttek létre. A pártés tanácsi szervekkel, valamint a katonai egységekkel megkezdtük a szükséges intézkedések foganatosítását. Azonban a lakosság, elsősorban a gyermekek biztonsága érdekében felmerült a város lakóinak a kijevi körzet egyes pontjaira történő időleges kitelepítésének szükségessége. Ezért minden lakóházhoz ma, április huszonhetedikén, tizennégy óra nullanulla perctől kezdődően autóbuszok állnak ki rendőri közegek, illetve a (városi tanács) végrehajtó bizottság(a) képviselőinek kíséretével. Javasoljuk (személyi) irataik, és feltétlen szükséges holmijaik magukkal vitelét, valamint (azt hogy) gondoskodjanak megfelelő táplálékról. A vállalatok és intézmények vezetői, valamint a munkások meghatározott csoportja a városban maradnak a (város) normális működésének fenntartására. A kiürítés idejére minden lakóház rendőri őrizet alá kerül. Elvtársak, lakásaik átmeneti elhagyása idejére kérjük ne felejtsék el bezárni az ablakokat, kikapcsolni a villamos- és gázkészülékeket, elzárni a vízcsapokat. Kérjük őrizzék meg nyugalmukat, a szervezettséget és a rendet az átmeneti kitelepítés végrehajtása során.
1986. április 29., kedd A hatóságok már megkezdték a sérült reaktor védőanyaggal (homok, márvány- és dolomitzúzalék, ólomsörét, bór) való beborítását. Az erőműben dolgozó két munkás, Valerij Iljics Hodemcsuk és Vlagyimir Nyikolajevics Sasenok a robbanáskor meghalt. Az atomerőművek működése a maghasadáson alapul. A 235-ös tömegszámú uránt neutronokkal bombázzák. Az így keletkező 236-os tömegszámú urán instabillá válik, 92-es tömegszámú kripton, 142-es tömegszámú bárium és neutronok keletkeznek, a tömeg egy része pedig átalakul energiává, ezt pedig hasznosítják. A maradék neutronokkal újabb uránatomokat bombáznak, amelyek szintén átalakulnak, és ez így megy tovább. Ez a láncreakció, amelyet Szilárd Leó fedezett fel, és ezért Kémiai Nobel-díjat kapott. A láncreakció megfékezésére különböző neutronmegkötőket alkalmaznak, így tudják szabályozni a termelést. 1986. április 30., szerda 1986. május 2., péntek A reaktorban a grafit lángra kapott, az oltása jelenleg is tart. Sikerült beszélni egy tűzoltóval, aki leírta, milyen volt bemenni a sugárzással sújtott részre: a szájában fémes ízt érzett, és úgy érezte, mint ha tűvel szurkálnák az arcát. A város lakóházait a katonaság lezárta. Döntés születik arról, hogy a lakosságot ki kell telepíteni az erőmű 30 km-es körzetéből, illetve a sugárzással sújtott területekről. Eközben Pripjaty lakói még mindig nem költözhettek vissza, helyzetük egyre reménytelenebbé válik. Az I.-III. erőművet készenlétbe helyezik, hogy ha szükséges, újra tudják indítani. 1 : Az erőmű a robbanás előtt Lenin nevét viselte, a robbanás után mindenhol Csernobili atomerőműként emlegetik, noha Csernobil csupán csak a legközelebbi város.
1986. május 6., kedd A IV. reaktor alatti ellennyomó-medence vizét leengedik, hogy megelőzzék a fűtőelemolvadék vízzel való érintkezését. A sugárzó felhő egész Európában szétáramlott. Romániában jódtablettákat osztogattak az óvodákban, iskolákban, de még Franciaországban is lehetett mérni a sugárzást. 1986. május 20., kedd Létrehozzák a csernobili építésvezetőséget. A halálos áldozatok száma 19-re növekszik. Befejezik a sérült reaktor befedését, elkezdenek építeni egy betonból készült építményt, ami arra hivatott, hogy megakadályozza, hogy további sugárzások jussanak ki a légkörbe. 1986. június 28. Befejezik a hőcserélő építését a reaktoralapzat alatt. Július 16.-án megkezdik a védőlétesítmény építésének második fázisát: a mélyépítési és alapozási munkákat. A halálos áldozatok száma 27-re emelkedik, de ez csak azoknak a listája, akik április 26.-i műszak dolgozói voltak, illetve oltás közben kaptak halálos dózisú sugármennyiséget. 1986. augusztus 22. További kitelepítéseket határoznak el a baleset által érintett területekről. Szeptemberben elkezdik a védőlétesítmény építésének harmadik fázisát, és november 30.-ra meg is történik a védőlétesítmény műszaki átadása. Időközben újjáindul sorban a többi reaktor, az első október 1.-én, a második november 5.-én, a harmadik december 3.-án. Külföldről ezért erős támadások érik az országot. Október 2.-án egy helikopter darukötélnek ütközik, négy munkás életét veszti. A katasztrófának felbecsülhetetlen kárai vannak, a lakók nyáron visszamehettek egy kis időre, hogy értékeiket kimenekítsék, de a visszaköltözésre
semmi esély. Elkezdtek egy újabb települést építeni a folyó túloldalán, Szlatuvicsot, de egyelőre még csak a munkák elején tartanak. Források: Csernobili atomkatasztrófa: http://hu.wikipedia.org/ wiki/csernobili_atomkatasztr%c3%b3fa A csernobili atomkatasztrófa áldozatai: h ttp://hu.wikipedia.org/wiki/a_csernobili_atomkatasztr%c3%b3fa_%c3%a1ldozatai Pripjaty: h ttp://hu.wikipedia.org/wiki/pripjaty Csernobili atomerőmű: h ttp://hu.wikipedia.org/wiki/csernobili_atomer%c5%91m%c5%b1 Szlatuvics: h ttp://hu.wikipedia.org/wiki/szlavutics Greenfo Tizenkilenc éve történt a csernobili katasztrófa h ttp://www.greenfo.hu/hirek/print_hirek_item.php?hir=10427 48 ezer évig sugárzik még Csernobil h ttp://www.mno.hu/portal/280502