1. Bevezetés a biológiába TÉMÁK 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok Vizsgálómódszerek Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Értelmezze a természetes rendszert az élıvilág fejlıdéstörténete alapján. Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni. Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között. Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót. Ismertesse a modellalkotás lényegét. 1.2. Az élet jellemzıi 1.2.1 Az élı rendszerek Értelmezze mőködı rendszerként az élı szervezeteket. 1.2.2 Szervezıdési szintek Ismertesse a szervezıdési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintő, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szervezıdési szintek mőködései magukba foglalják az alacsonyabb szintőekét, de azokból nem vezethetık le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az életmőködések részjelenségei). Fogalmazza meg az élı rendszerek általános tulajdonságait: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belsı egység, idızítı és irányító mechanizmusok (biológiai óra), növekedés, szaporodás, öröklıdés és öröklıdı változékonyság, evolúció, halandóság. Hozzon példákat ezekre.
1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentıségét. Végezzen el egyszerő plazmolízises kísérletet hagyma bırszöveti nyúzatával. Ismertesse a felületen való megkötıdés biológiai jelentıségét (enzimmőködés, talajkolloidok, kapillaritás). Ismertesse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötıképességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogalmát. Ismertesse az enzimek elıfordulását (minden sejtben mőködnek), az enzimmőködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemzı értékeivel (testhımérséklet, ph ozmotikus viszonyok). Ismerjen enzimhibán alapuló öröklıdı emberi betegséget (pl. tejcukorérzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megelızhetıségét. Magyarázza a kromatográfia elvi alapját. Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlıtlen ioneloszlással (mitokondrium). Magyarázzon egy olyan kísérletet, amely az enzim mőködéséhez szükséges optimális kémhatást és hımérsékletet mutatja be.
2. Egyed alatti szervezıdési szint TÉMÁK 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.1.1 elemek, ionok Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élı szervezetben. Ismertesse a H +, Ca 2+, Mg 2+, Fe 2+-3+ HCO 3, a CO 2 3, NO 3 ionok természetes elıfordulásait. Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort. 2.1.2 szervetlen molekulák Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentıségét az élıvilágban. 2.1.3 lipidek Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel. Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat. Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje fel a zsírok szerkezetét (glicerin+zsírsavak). Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hıszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli elıfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására. Ismertesse a I, F, Si szerepét az élı szervezetben. Ismertesse a Na +, K +, Cl -,NO 2, NO 3, PO 4 3 ionok természetes elıfordulásait. Tudja, hogy mely mirigyek hormonjai szteránvázasak. Magyarázza, hogy mi az összefüggés a karotinoidok konjugált kettıskötés-rendszere és fotokémiai szerepe között a növényekben (karotin, xantofill) és az ember látási folyamatában (A-vitamin, rodopszin).
2.1.4 szénhidrátok Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetıség) az alábbi példákon: szılıcukor, keményítı, glikogén, cellulóz. Ismertesse természetes elıfordulásukat és az élı szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Végezze el a keményítı kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. 2.1.5 fehérjék Ismertesse és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendtıl. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölı fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek elıfordulására. Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életbıl a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hı, nehézfémsók, mechanikai hatás). Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, hozzon rá példákat a makromolekula- alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában. Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképzıdést. Hozza összefüggésbe a stresszfehérjék (hısokkfehérjék) mőködését a sejt öngyógyító folyamataival.
2.1.6 nukleinsavak, nukleotidok Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítı (önmegkettızıdı) szerep. 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata Hasonlítsa és kapcsolja össze az élılények felépítı és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élılényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C- forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. 2.2.2 Felépítı folyamatok Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó), és helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvetı szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény-, és sötétszakaszának fı történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukor-bázis-foszfát egységekbıl felépülı molekulavázát. Ismertesse a nukleotidok (NAD +, NADP +, ATP) biológiai jelentıségét. Értelmezzen kísérleteket a DNS örökítı szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete). Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények nitrogénforrásait.
2.2.3 Lebontó folyamatok Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse mindennapi felhasználását. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. Tudja, hogy a végsı oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben. Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt. 2.3.1 elhatárolás Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). 2.3.2 mozgás Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. 2.3.3 anyagcsere Magyarázza a sejt belsı hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis). 2.3.4 osztódás Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-megkettızıdés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot. Ismertesse a glikolízis összesített egyenletét, helyét. Értelmezze a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötıdését, a széndioxid keletkezését, a folyamat helyét. Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, ill. karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül. Ismertesse a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettıs lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerıit. Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a sejtvázzal. Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belsı felesleges anyagok lebontásának lehetıségét (lizoszóma).
2.3.5 a sejtmőködések vezérlése Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külsı és belsı ingerekre (valamilyen belsı anyag koncentrációváltozása, mőködésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás). Értelmezze a K Na-pumpa fontosságát. Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Hozzon ezekre példákat. 3. Az egyed szervezıdési szintje TÉMÁK 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1 vírusok Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentıségét. Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet. Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertızés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvetı járványtani fogalmakkal (fertızés, járvány, higiénia). 3.2. Önálló sejtek 3.2.1. baktériumok Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szervezıdését. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezıgazdasági és egészségügyi jelentıségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelıtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelızését és a védekezés lehetıségét. Ismertessen fertıtlenítési, sterilizálási eljárásokat. Hasonlítsa össze a priont a vírussal. Hozzon példát kemo-és fototróf, valamint auto-és heterotróf baktériumokra. Ismertesse a baktériumok DNS-ének jellemzıjét, és a baktériumok ivaros jellegő folyamatait.
3.2.2 egysejtő eukarióták 3.3 Többsejtőség 3.3.1 a gombák, növények, állatok elkülönülése Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtő élılények változatos testszervezıdését és felépítı anyagcseréjét: amıba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztıgomba faj. Ismerje fel ezeket az élılényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat. Magyarázza, hogy a testszervezıdés és az anyagcserefolyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élılények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek mőködésbeli különbsége miért jár differenciálódással. A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtő szervezıdés és a többsejtő szervezıdés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). 3.3.2 sejtfonalak Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat. 3.3.3 teleptest és álszövet Tudja, hogy ez a szervezıdés jellemzı a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Ismertesse az endoszimbióta elméletet. Elemezzen az egysejtőek életmódjával összefüggı kísérleteket. Hasonlítsa össze a gombákat, a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés). Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlıdésének lépéseit Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét.
3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 3.4.1 a növényvilág fıbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Ismertesse a szivacsok testfelépítésének fıbb jellemzıit. Különböztesse meg a legismertebb ehetı, és mérgezı kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgezı. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütıélesztı gyakorlati jelentıségét. Tudja, hogy a zuzmók a levegıszennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket. Tudja, hogy a növényvilág fejlıdését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élıhelyeken való szaporodás lehetısége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével. Ismertesse a harasztoknál megjelenı evolúciós újításokat (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvatermıknél megjelenı evolúciós újításokat (virág, mag, víztıl független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermık kétszakaszos egyedfejlıdésében az ivaros és az ivartalan szakaszok arányát, és ennek fejlıdéstörténeti jelentıségét.
3.4.2 az állatvilág fıbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Ismertesse a zárvatermıknél megjelenı evolúciós újításokat (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszırök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élı növények megismeréséhez, és élıhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: - szivacsok - laposférgek - győrősférgek - rovarok - fejlábúak (lábasfejőek) - a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltőek, hüllık, madarak, emlısök). Jellemezze önállóan csoportjellemzık alapján a fenti csoportokat. Ismertesse és ábrán ismerje föl a kettıs megtermékenyítés folyamatát.
3.4.3. a növények szövetei, szervei szövetek gyökér, szár, levél Ismertesse, hogy milyen mőködésekre specializálódtak a következı szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bırszövet, táplálékkészítı alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bırszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristáyzárványt. Értelmezze a látottakat. Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Ismerje fel egyszerő, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikő és egyszikő lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikő levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyőrők keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen. Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és mőködését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre. Kövesse egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben. Ismertesse a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerıit, hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével. Értelmezze, hogy a gázcserenyílások mőködése hogyan függ össze a zárósejtek felépítésével, turgorával és az ozmózis jelenségével. Kövesse a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet.
virág, termés 3.4.4. az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése szövetek Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát. Ismertesse a virágos növények fajfenntartó mőködéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történı szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás elınyeit és hátrányait. Ismertesse a növények fıbb ivartalan szaporítási módjait (tıosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külsı és belsı feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkezı növényi életmőködéseket (gyümölcsérés). Magyarázza, hogy milyen mőködésekre specializálódtak a következı szövetek: hámszövet (mőködés és felépítés szerint is), izomszövet, kötıszövet és idegszövet, és ez hogyan tükrözıdik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következı szöveteket: többrétegő elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élıhely, illetve a megváltoztatott élıhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával. Tudjon kapcsolatot teremteni a virág és a termés részei között. Ismertesse a hormonok szerepét a növények életében, értelmezzen az auxin hatására vonatkozó kísérleteket (Paál Árpád). Ismerje fel fénymikroszkópi fényképen a következı szöveteket: többrétegő elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér.
szaporodás egyedfejlıdés viselkedés Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnısség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlıdés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külsı és belsı megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.
4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis TÉMÁK Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentıségét. 4.2. Kültakaró 4.2.1 bır Ismertesse a bır funkcióit (védelem, hıszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hı ingerek). Ismertesse a bır szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bır részeit. Magyarázza a hám megújulását. 4.2.2 szabályozás Ismertesse a bır hajszálereinek szerepét a testhımérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban. 4.2.3 a bır gondozása, védelme Ismertesse a bır festéksejtjeinek mőködését, a napsugárzás hatását a bırre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bır tisztántartása, kozmetikázása, a bırápolás, hajápolás. Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendı velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni. Értelmezze, hogy a beállított értékek maguk is változnak. Magyarázza az egészséget, mint a normális tartományon belül visszaálló homeosztázist.
4.3. A mozgás 4.3.1 vázrendszer Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felsı és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepérıl. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettıs S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és idıskori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelı funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetıvé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztıövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a nıi csontvázat, magyarázza a különbséget.
4.3.2. izomrendszer Tudja a helyét és funkcióit a következı izmoknak: győrő alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gát izmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítı izmai, fejbiccentı izom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szőntethetı meg az izomláz. 4.3.3 szabályozás Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek. 4.3. 4 a mozgás és mozgási Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és rendszer egészségtana ellátásuk módját (elemi elsısegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, ízületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelızésének lehetıségei. Ismertesse a csípıficam szőrésének fontosságát és korrigálásának lehetıségeit. Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelızésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítık káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentıségét, típusait (erınléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában. Magyarázza az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét. Ábra segítségével magyarázza el a gerinces vázizomrost összehúzódását (aktin és miozin). Értelmezze a Ca 2+ -ion és az ATP szerepét. Értse az izomláz kialakulásának okait. Értelmezze, hogy valamennyi izommozgás alapvetı háttere az izomtónus.
4.4. A táplálkozás 4.4.1 táplálkozás Tudja a táplálkozás jelentıségét, és értse folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között. 4.4.2 emésztés Ismerje fel ábrán az emésztırendszer részeit, tudja biológiai funkcióit. Ismertesse a máj szerepét az emésztınedv-termelésben, a fehérje- glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelızését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szőrıvizsgálat jelentıségét. Ismertesse az emésztınedveket, termelıdési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet. 4.4.3 felszívódás Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja mőködésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát. 4.4.4 szabályozás Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Magyarázza a minıségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár. Kövesse a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történı beépülésig, illetve a felhasználásig. Ismertesse az egyes vitaminok élettani jelentıségét. (D-, E-, K-, A-, B 1 -, B 6 -, B 12, - C-vitamin, és folsav). Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát. Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal.
4.4.5 táplálkozás egészségtana Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevıket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezıket, táblázat segítségével. Megfelelı táblázat segítségével állítsa össze egy könnyő fizikai munkát végzı fogyókúrázó napi étrendjét Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezıit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelı étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása). Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtıl, kortól, nemtıl és állapottól (terhesség, szoptatás) függıen. Ismertesse az élelmiszer-, és ételtartósítás alapvetı szabályait. 4.5. A légzés 4.5.1 légcsere Ismertesse a légzırendszer funkcióit. Ismertesse a légzırendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgıket, hörgıcskéket és a léghólyagocskákat. Ismertesse a légzési perctérfogat fogalmát. Elemezze a légzési térfogatváltozásokat és a légzı-mozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Magyarázza meg a mellkasi és hasi légzést. Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltőnı. A Donders-modell ábráján tudja értelmezni a légzımőködéseket.
4.5.2 gázcsere Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. 4.5.3 hangképzés Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedı, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben. 4.5.4. szabályozás Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja. 4.5.5. a légzés és a légzırendszer Ismertesse az orron át történı belégzés elınyeit a szájon át egészségtana történı belégzéssel szemben. (elsısegélynyújtás) Ismertesse a légzırendszert károsító tényezıket és a légzırendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Indokolja a tüdıszőrés jelentıségét. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkezı anyagok kimutatására. Tudja, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok. Tudja, mitıl függ a keletkezett hang erıssége, magassága, mi befolyásolja a hangszínt. Ismertesse a tüdıben és a szövetekben folyó gázcserét a diffúzió alapján (a parciálisnyomás-viszonyok figyelembevételével). Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét. Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását. Hozza összefüggésbe a tüdı-léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással.
4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. a testfolyadékok Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fı alkotórészeit és jelentıségüket. Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit. Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait. 4.6.2 a szöveti keringés Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzıit, funkcióját az anyagcserében. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentıségét 4.6.3. a szív és az erek Ismertesse a szív felépítését és mőködését. Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása. Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. Ismertesse a lép helyét és szerepét. 4.6.4 szabályozás Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. Ismertesse a hemoglobin fı részeit (hem: 4 db N-tartalmú győrő, Fe, globin: fehérje). Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (ph, glükózszint). Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a fibrin, a kalcium ion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges. Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával. Ismertesse a nyirokrendszer felépítését. Ismertesse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben. Hozzon példát a kapillárisok szerepére a különbözı szervekben: vese, vékonybél, agy, máj. Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján. Grafikonon elemezze a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását ábrázoló görbéket. Ismertesse a szívfrekvencia, verıtérfogat, perctérfogat értékeit. Végezzen alapvetı számításokat ezekkel az adatokkal. Értelmezze, milyen tényezık segítik a vénás áramlást. Ismertesse a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját.
4.6.5. a keringési rendszer egészségtana, elsısegélynyújtás 4.7. A kiválasztás 4.7.1 a vizeletkiválasztó rendszer mőködése Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását. Tudjon alapvetı sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket. Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját. Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer fıbb részeit. Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a vizelet fıbb összetevıit: víz, karbamid, Na+, K+, Cl - ionok, gyógyszerek, hormonok. 4.7.2 szabályozás Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét. 4.7.3 a kiválasztó szervrendszer Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet egészségtana fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Indokolja a folyadékbevitel jelentıségét a vesekıképzıdés megelızésében. Ismertesse a mővesekezelés jelentıségét. Ismertesse a bır, a máj, a tüdı, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban. Ismertesse a kiválasztás három fı részfolyamatát: szőrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció). Ismertesse a nefron mőködését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit, a szőrletképzés az aktív és passzív transzport folyamatait. Elemezze a vizeletképzıdés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévı folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján. Ismertesse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában
4.8. A szabályozás 4.8.1. idegrendszer információelméleti vonatkozások sejtszintő folyamatok szinapszis Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban. Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élı sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedı csúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külsı és belsı környezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelı (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hı). Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentı vagy gátló hatást az átvivı anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Ismertesse különbözı korok elgondolásait, modelljeit az idegrendszer mőködésérıl (viasztábla, mechanikus gızgép, telefonközpont, számítógép). Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedı potenciál kialakulásának feltételeit. Tudja, hogy az inger erıssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt. Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait (szinaptikus, nem szinaptikus). Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis mőködésére (jelátvivı anyag mőködésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás.
az idegrendszer általános jellemzése gerincvelı agy Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Ismertesse az idegrendszer mőködésének fı folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzıidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt). Készítsen rajzot a gerincvelı keresztmetszetérıl és ábrázolja a gerincvelıi idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bır- és izomeredető gerincvelıi reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatómőködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelıi folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Ismertesse a gerincvelı fıbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekezı mechanizmusok, a bır reflexes érszőkülete, ill. nemi szervek vérbısége). Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját. Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs / nyúltvelı, híd, középagy /, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy). Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok). Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok. Ismertesse a gliasejtek és a velıshüvely fıbb funkcióit (táplálás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával. Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltérı funkcióiról. Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány mőködéseit, az agykéreggel való kapcsolatát hozza összefüggésbe az alvás-ébrenléttel és a kómával. Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet. Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg mőködését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével.
testérzı rendszerek érzékelés látás Tudja, hogy az elsıdleges érzıkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a bır (mechanikai, fájdalom, hı, kemoreceptorok) és a belsı szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet. Értse az érzékszervek mőködésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezık és drogok is szerepet játszhatnak. Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvetı részeit, magyarázza ezek mőködését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Tudja, hogy az érzıpályák kéreg alatti központjaiban már elızetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont). Ismertesse a szem részletes felépítését és mőködését (sugárizom mőködése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, mőködése). hallás és egyensúlyérzés Ismertessen egyszerő kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait. Ismerje föl rajzon a külsı-, a közép- és a belsı fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák mőködését, a szabályozás lehetıségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyezıdés forrásait, halláskárosítópszichés hatását. Ismertesse a tömlıcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerısség-érzékelés fizikai és élettani alapjait. Ismertesse a látórendszer kapcsolatát az egyensúlyérzéssel. Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és mőködését (Corti-szerv, alaphártya, szırsejtek). Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (tömlı, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) mőködését.
kémiai érzékelés testmozgató rendszerek vegetatív érzı és mozgató rendszerek Ismertesse a nyúltvelıi kemoreceptorok szén-dioxidérzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelıbimbók szerepét az érzékelésben. Magyarázza, hogy alapvetıen motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szervezıdésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák keresztezıdéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy fı funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kiesı funkció. Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív mőködés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit. Ismertesse, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés, és a testhımérséklet szabályozása.
4.8.2 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai a magatartás elemei öröklött elemek Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat. Ismertesse az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait. Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejezı mimika, agresszió). tanult elemek Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépı vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlıdés során (bevésıdés, járás, beszéd). Példákon mutassa be a megerısítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függıség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban. Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és a belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Hozzon példákat ezekre az ember viselkedésébıl. emlékezés Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, elıhívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros-, rövidtávú-, hosszútávú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait.
a társas viselkedés alapjai pszichés fejlıdés 4.8.3 az idegrendszer egészségtana drogok 4.8.4 a hormonrendszer hormonális mőködések Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), altruizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében. Ismertesse az érzelmi fejlıdés hatását az értelmi fejlıdésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival. Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelızésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés. Ismertesse a pszichoaktív szerek fıbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függıségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülı, a család, a környezet felelısségét és lehetıségét a drogfogyasztás megelızésében. Ismertesse a hormonrendszer mőködésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer mőködését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is. Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás lehetséges okait (csoportos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció). Értelmezze a zsigeri mőködések kapcsolatát az érzelmipszichikus mőködésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszomatikus betegségek kialakulásával. Magyarázza, hogy személyiségtényezık, társadalmi nyomás, biológiai faktorok is hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia). Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét. Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor különbség) Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok): só- és vízháztartását, kálciumanyagcseréjét.
belsı elválasztású mirigyek a hormonrendszer egészségtana 4.8.5 az immunrendszer immunitás Ismertesse az ember belsı elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelıdési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a nıi nemi ciklus során végbemenı hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhımérsékletben végbemenı változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a belsı környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, tiroxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján a pajzsmirigy példáján elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait. Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemzı sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különbözı típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelezı védıoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérı kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentıségét. Ismertesse az alábbi hormonok termelıdési helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonjai, hipotalamusz hormonjai, mellékvesekéreg hormonjai. Tudja, hogy hormon nem csak belsı elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes elıállítani hormont. Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésbıl eredı rendellenességeket, a növekedési hormon példáján. Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt. Magyarázza a rendszer mőködésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentıségét, az idegen anyag megsemmisítését. Ismertesse a vérszérum fogalmát. Ismertesse az autoimmun betegségek létezésérıl és lényegét.
vércsoportok az immunrendszer egészségtana 4.9. Szaporodás és egyedfejlıdés Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rh összeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentıségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot. 4.9.1 szaporítószervek Ismertesse a férfi és nıi nemi szervek felépítését, mőködését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit. 4.9.2 egyedfejlıdés Ismertesse az ember magzati fejlıdésének és születésének fı szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Ismertesse az ember posztembrionális fejlıdésének szakaszait, ezek idıtartamát és legjellemzıbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemzı tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkezı biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait. Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát.
a szaporodás, fejlıdés egészségtana Ismertesse a családtervezés különbözı módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. Ismertesse a meddıség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentıségét, a terhesség és szoptatás alatt követendı életmódot, a szoptatás elınyeit a csecsemıre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan elızhetı meg a nemi úton terjedı betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres nıgyógyászati szőrıvizsgálat jelentıségét.
5. Egyed feletti szervezıdési szintek TÉMÁK 5.1. Populáció Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezıgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés elınyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belılük következtetéseket. 5.1.1 környezeti kölcsönhatások Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élı), a környezet idıbeli (periodikus és elırehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen tőrıképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szők és tág tőrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élılény tőrıképessége között. Értelmezze a statisztikus megközelítés, a valószínőség, az elıfordulási gyakoriság fogalmát. Ismertesse a populáció jellemzıit (egyedszám, egyedsőrőség, koreloszlás, térbeli eloszlás). Hozza összefüggésbe az r- és a K-stratégia fogalmát a környezet állandóságával, az élılény élettartamával és testnagyságával. Magyarázza ezeket grafikus ábrán. Ismertesse a környezet kitettségtıl függı változását. Értelmezze Liebig kísérleti eredményeit (minimum-elv). Ismertesse a niche fogalmát. Magyarázza az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét. Ismertesse és magyarázza a hasonló igényő populációk kizáródásának elvét (Gauze elv). Hozza összefüggésbe az elvet a biológiai sokféleséggel és az evolúciós folyamatokkal. Ismertesse a testtömeg, a testfelület és az élıhely átlag hımérsékletének az összefüggését.
5.1.2. kölcsönhatások viselkedésbeli kölcsönhatások ökológiai kölcsönhatások Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezıi a fény, a hı, a víz, a levegı és a talaj hogyan szabják meg az élılények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentıségét, a szakszerőtlen mőtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényezı is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszervezıdés) szaporodási viselkedés típusait Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élısködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal. Példákon keresztül mutassa be az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségeket, az emberi nyelv sajátosságait. Ismertesse az agresszív és az önzetlen viselkedés kialakulásának csoportszelekciós és rokonszelekciós hipotézisét. Alkosson véleményt az emberi agresszivitás eredetérıl, szerepérıl, kiváltó okairól, megszüntethetıségérıl. Hozza kapcsolatba a táplálkozási és élısködı kapcsolatokat a populációk létszámváltozásaival. Példákkal igazolja, hogy az egyes élılénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétőek.
5.2. Életközösségek (élıhelytípusok) 5.2.1 az életközösségek jellemzıi Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. Magyarázza az életközösségek idıbeni változásait. Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetıségeit. 5.2.2 hazai életközösségek Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élıvilágát (élıhelytípusok, környezeti tényezık, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, idıbeni változások). A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret könyveket. Egy tó feltöltıdésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek elırehaladó változásait. Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a mintázat kialakulásának okait, értelmezzen egy ökológiai mintázatot bemutató ábrát. Ismertesse a szukcesszió, az aszpektus, a kezdı (pionír), a zárótársulás és a leromlás (degradáció) fogalmát. Grafikonon vagy ábra segítségével értelmezze, hogyan változik az életközösség a szukcesszió folyamatában. Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg. Értelmezze a szukcesszió tartós megszakadásának lehetséges okait (legeltetés, tavak kotrása). Hasonlítsa össze az alábbi élıhely típusokat: cserestölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös ligeterdı, nyárasborókás. Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdık faültetvények, folyószabályozás, legeltetés). Ismertesse a szikes puszták jellemzıit, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést Ismertesse a sziklagyepek elıfordulásait, jellemzı környezeti sajátságaikat, az itt élı fajok természetvédelmi jelentıségét. Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegetı fontosabb károsító hatásokat. Ismertesse a fontosabb gyomtársulás-típusokat (vetési, útszéli, vágástársulások), kialakulásuk okait, jellemzı fajait.