A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban c. projekt záró konferenciája 2013. november 26.
4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2014-2020) 1997 óta a környezetpolitika átfogó keretét a nemzeti környezetvédelmi programok jelentik Szorosan összefügg az EU 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programjával és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiával A Program fő célja az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának elősegítéséhez a környezeti feltételek biztosítása 2
A környezet jelenlegi állapota, aktuális problémák A környezet állapota a 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program időszakában összességében kedvezően változott (pl. csökkent: az üvegházhatású gázok kibocsátása, az egy főre jutó lakossági vízfogyasztás, a keletkező hulladékok mennyisége; javult: a megújuló energiaforrások használata, a közüzemi szennyvíztisztítási index értéke, a Natura 2000 fajok, élőhelyek természetvédelmi helyzete) Ez nem jelenti azt, hogy a környezeti problémák megszűntek! Kedvezőtlen folyamatok, kihívások: növekvő mértékű urbanizáció és az egyes ágazatok erőforrás-használatából eredő terhelések az élőhelyek szétdarabolódása a talajdegradációs folyamatok erősödése az egyéni cselekvések mögött ritka a környezettudatosság, a fenntarthatóságra való törekvés. 3
A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai Stratégiai célok: - Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása - A természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata - Az erőforrás-takarékosság és a -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése Stratégiai területenként célok és szereplőkre bontott intézkedések A környezeti szempontok horizontális integrációja 4
4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2014-2020) A Program számos érintett szervezet bevonásával készült A tervezetet megtárgyalta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és az Országos Környezetvédelmi Tanács A közeljövőben tárgyalja a Kormány Cél: Az Országgyűlés által történő elfogadás 5
Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (2014-2020) Megújítás oka: Jelenleg érvényben lévő stratégia 2014-ben lejár Új nemzetközi és EU-s kötelezettségek születtek be kell építeni a nemzeti stratégiába Kidolgozás folyamata: számos érintett VM szakfőosztály + háttérintézmény részvételével 2 kerekasztal beszélgetés, 2 nyilvános, országos konferencia 6
A Nemzeti Biodiverzitás Stratégia szerkezete Részletes helyzetelemzés és értékelés, SWOT analízis A Stratégia (!) A 2020-ra kitűzött jövőkép: A biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlásának megállítása Magyarországon 2020-ig, valamint állapotuk lehetőség szerinti javítása. Eszköz- és intézményrendszer Végrehajtás nyomon követése (értékelés 2017-ben és 2021-ben) 7
8
Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (2014-2020) Jelenleg hol tartunk? Közigazgatási / társadalmi egyeztetés: okt. 11. nov. 5. a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet nov. 21-i ülése elfogadta, javaslata alapján a Kormány dec. 11-i ülése tárgyalja Cél: Az Országgyűlés által történő elfogadás 9
Zöld Könyv a 2013-2020 közötti időszakra szóló Kárpát-medencei Agrárinnovációs Stratégiához A stratégiaalkotás előzményei: Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác terv - Vidékfejlesztési együttműködések a Kárpát-medencei határon túli magyarsággal program térségi komplex vidékfejlesztési program 2012. február 7. Vidékfejlesztési Együttműködések a Kárpát-medencei Határon Túli Magyarsággal megállapodás aláírása 10
Kárpát-medence, mint innovációs tér a határon túli magyarság 70 %-a vidéki térségekben él közös természeti, földrajzi adottságok hasonló kultúrtörténeti örökség Agrárinnovációs együttműködési lehetőségek magyar térségeket érintő vidékfejlesztési együttműködések természeti erőforrások fenntartható használata összhang a határon túli fejlesztési dokumentumokkal (Wekerle terv, Mikó Imre terv, Baross Gábor terv stb.) 11
Agrárinnovációs Stratégia célkitűzései Nemzetpolitikai irányultságú vidékfejlesztési együttműködés elindítása a külhoni magyar szakmai-társadalmi szervezetek és Magyarország között Regionális, Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködés elindítása a gazdasági szereplők, az önkormányzatok, szakmai szervezetek, a civil szféra bevonásával A térségi közös érdekek megfogalmazásával egy összeurópai, sőt globális kitekintésű térségi, államközi, agrár- és környezetpolitikai együttműködési keret kialakítása, amelyben kiemelt hangsúlyt fektetünk a szomszédos országok kormányaival történő együttműködésre 12
A stratégia szerkezeti felépítése Stratégiai keretek és módszerek Helyzetelemzés: A Kárpát-medencei agrárinnovációs tér - A Kárpát-medencei tér természeti környezete - A Kárpát-medencei tér társadalmi és gazdasági környezete - Fejlesztési, támogatáspolitikai helyzet - Tudásgazdaság és innovációs helyzet Problémák és jó gyakorlatok Kárpát-medencei agrárinnovációs célkitűzések Az agrárinnovációs stratégia megvalósításának lehetséges eszközrendszere A Kárpát-medencei Agrárinnovációs Stratégia ex-ante hatásvizsgálata 13
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 14