A HONFOGLALÓK VISELETE 1. Mik voltak a tarsolylemezek, szablyák, süvegcsúcsok, övveretek legfőbb motívumai? Palmetták. Mit jelent ez a szó? Legyezőszerűen szétterülő vagy szív alakú pálmalevél vagy lótuszvirág szimmetrikus, egyszerűsített rajzolata. Mik voltak láthatók a női viseleti tárgyakon? Állatalakos ábrázolások, leggyakrabban turul (sas vagy sólyomszerű madár, kerecsensólyom), vagy szarvas (csodaszarvas) 2. Milyen viselet volt jellemző a honfoglaló magyarokra? alul vagy oldalt nyíló ing, erre térden alul érő kabátszerű bő felsőruhát, kaftánt vettek föl fémgombokkal vagy szárnyainak egymásra hajtásával, övvel fogták össze bő nadrág, veretekkel díszítve felhajló orrú csizma (a felhajló orr oka: nehogy belerúgjanak a küszöbbe, ahol a ház őrzőszelleme lakik, mert akkor a szellem megsértődik és bajt hoz a házra)

3. A nemezanyag készítésének menete: nemez: perzsa eredetű szó, jelentése: vert először megtisztítják, feltépkedik, lazítják a gyapjút, egyenletessé teszik a szálakat a kiterített gyapjút forró vízzel leöntik kézzel-lábbal gyúrják, tiporják a gyapjút, míg össze nem tömörödik az összetömörített gyapjút felgöngyölik, hengerlik, míg a szálak tömör, sűrű felületet nem alkotnak formára készülő tárgyhoz sablon készítése mindkét oldalt nemezelték, ez adta a tárgy belső üregét 4. A női viselet főbb jellemzői: nemezsüveg fülbevaló hajfonatkorong préselt ezüst koronggal díszített kaftán bő szárú nadrág felhajló orrú puha bőrcsizma 5. A férfi viselet főbb jellemzői: veretes öv, ebben tartották a legfontosabb használati tárgyakat íjtartó tegez, nyíltartó tegez, szablya, tarsoly, kés, reflex íj süveg, kaftán, bő szárú nadrág, magas nyakú ing felhajló orrú puha bőrcsizma varkocsba font haj

A KALANDOZÁSOK KORA (X. SZÁZAD ELSŐ FELE) 1. Kalandozás: külföldi országokba vezetett hadjárat célok: a szomszédok megfélemlítése rablóháborúk (zsákmányszerzés, fosztogatás) 2. A kalandozások irányai: a) Német Császárság b) Itália c) Bizánc 3. Harcmodor: menekülés színlelése lemaradás, közben az ellenség bekerítése adott jelre nyílzápor az ellenségre Egykori ima: A magyarok nyilaitól, ments meg, Uram, minket! 4. A kalandozások kudarca: Mintegy fél évszázad múlva a hadjáratok vereséggel végződnek: (Merseburg, Augsburg) a) Kiismerik a magyar taktikát. b) Megjelenik a nehézpáncélos lovagi harcmodor Döntő nagy vereség: Augsburg mellett, 955-ben Mondák: Lehel kürtje Botond legyőzi a bizánci óriást A magyarok Szent Gallenben

AZ ÁLLAMALAPÍTÁS 1. Az augsburgi vereség után válaszút elé kerül népünk: a) Folytatjuk a kalandozásokat kihal a magyarság, mert a szomszédaink összefognak ellenünk és kiirtanak bennünket b) Beilleszkedünk a keresztény Európába megmarad a magyarság is. 2. A keresztény magyar állam megszervezése két nagy uralkodó nevéhez fűződik: Géza fejedelem I. (Szent) István a) Géza fejedelem: (972-997) békekötés a szomszédokkal: ne támadjanak ránk megígéri, hogy nem lesz több kalandozás fiának, Vajknak németországi (bajor) hercegnőt szerez feleségül (neve: Gizella; célja: rokoni kapcsolat a német uralkodóval) keresztény hittérítők behívása Európa minden nagy országa keresztény vallású ha pogányok maradunk, keresztes háborút is hirdethetnek ellenünk fiát, Vajkot is megkeresztelteti, új neve: István lovagok behívása: cél: eltanuljuk a nyugati lovagi harcmodort ha valaki mégis megtámad bennünket, megfelelően tudunk majd védekezni

b) I. (Szent) István (997-1000/1001-1038) leveri a lázadó törzsfőket (Koppány, Ajtony, Gyula) A lázadások okai: Géza megváltoztatja a trónöröklés rendjét: - az Árpádoknál eddig a legidősebb férfirokon örökölte a trónt, ennek értelmében Géza utóda Koppány lett volna - Géza viszont bevezeti a fiúági örökösödést: a trónt a legidősebb fiú fogja örökölni, vagyis István vissza akarják állítani a régi rendet: kalandozások, sámánhit Istvánt a lázadók fiatalsága miatt gyengének tartják, nem tisztelik úgy, mint Gézát (ezért négyelteti fel Koppány testét elrettentő példának) koronát kér II.Szilveszter pápától: fejedelemből király lesz Európában a királyság a megszokott államforma mivel a pápától kér koronát, Magyarország nem lesz a Német-Római Császárság tartománya a német császártól is kérhetett volna koronát, de akkor hazánk a császár hűbérbirtoka lett volna! támogatja az egyházat: földbirtokok adományozása egyházi adó bevezetése: tized ( dézsma) templomépítés előírása: Tíz falu építsen egy templomot kötelező misére járni (csak a tűzőrzők maradhattak otthon) vármegyékre osztja az országot a vármegye élén az ispán áll, akinek feladata: - adók beszedése - bíráskodás - a vármegyei katonaság vezetése Koppány legyőzése (Képes Krónika) a Szent Korona ma is nemzeti jelkép István aláírása (Stephanus Rex)