Az ókor története Tantárgy kódja TR 1201 Meghirdetés féléve 1. Összóraszám (elm+gyak) 30+0 kollokvium TR 1103 Tantárgyfelelős neve Buhály Attila Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanársegéd Az őskor és ókor alapvető megismerése (legalapvetőbb tények, helyszínek), továbbá az újabb kutatások következtében előkerült újabb ismeretanyagok megismertetése. (Tárgykörök megnevezése, rövid ismertetése. Több szakhoz (szakirányhoz) tartozó tárgyak esetén az eltérések megemlítése) (max.: 10 soros összefoglalás). Az őskor története. Az ókori keleti országok Mezopotámia, Egyiptom, Közel-Kelet, India, Kína. Az ókori Görögország és Róma történetének bemutatása A félév végén kollokvium. T. Herber Mortos - Moss Tisza: Történelem I-II. 1994. Kákossy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. 1998. J. Klima: Mezopotámia. 1976. Ókori keleti történeti chaestomátia Hegyi Kertész Németh Sarkadi: Görög történelem. 1996. Németh Gy.: Görög történeti szöveggyűjtemény. 1999. Ferenczy Maróti Hahn: Az ókori Róma. 1992. Borhy László: Római történelem. Szöveggyűjtemény. 1998. Audiovizuális eszközök, térképek. 1
Az ókor története Tantárgy kódja TR 2101, TR 2102 Meghirdetés féléve 1. Összóraszám (elm+gyak) 0+30 Tantárgyfelelős neve Vásárhelyi András Tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus : Az évfolyam-előadásokon az őskor és ókor főbb folyamataival kapcsolatban megismert tények és összefüggések elmélyítése, a szakirodalom legújabb eredményeinek feldolgozása, részleteinek alapos tanulmányozása (legalapvetőbb tények, helyszínek. Az őskor története. Az ókori keleti országok Mezopotámia, Egyiptom, Közel-Kelet, India, Kína. Az ókori Görögország és Róma történetének bemutatása : Egy önálló dolgozat + a félév végén beszámoló. T. Herber Mortos - Moss Tisza: Történelem I-II. 1994. Kákossy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. 1998. J. Klima: Mezopotámia. 1976. Ókori keleti történeti chaestomátia Hegyi Kertész Németh Sarkadi: Görög történelem. 1996. Németh Gy.: Görög történeti szöveggyűjtemény. 1999. Ferenczy Maróti Hahn: Az ókori Róma. 1992. Borhy László: Római történelem. Szöveggyűjtemény. 1998. (tantermek, speciális laboratóriumok és felszerelésük) 2
A középkor története 1492-ig Tantárgy kódja TR 1202 Meghirdetés féléve 2. Összóraszám (elm+gyak) 30+0 kollokvium TR 1201 Tantárgyfelelős neve Vásárhelyi András Tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus : Az első és legfontosabb cél az alapvető tárgyi ismeretek megszereztetése a hallgatókkal. Továbbá, lássák az alapvető középkori folyamatok és események összefüggéseit, valamint a középkor szerepét a történelem tanulásában. A feudalizmus társadalmi, gazdasági rendjének kialakulásáról, az államszervezet és az egyház szerepéről, a középkori városok kialakulásáról, a keresztes háborúkról kapnak az előadásokon átfogó képet. A középkor fogalma és korszakhatáraival foglalkozó elméletek ismertetése, a feudalizmus kialakulása a germán-frank népek két, majd a különböző feudalizmus típusok, a kereszténység történelemformáló szerepe, Kelet-Nyugat-Európa, Bizánc, az arab világ megismertetése. :A félév végén kollokvium. Herber Martos Moss Tisza: Történelem II-III. 1994. Jónás Ilona: Egyetemes történelmi szöveggyűjtemény IV-XV. sz. I/1. I/2. 1978. Bona István: Hunok és nagy királyaik. Bp., 1993. Dixon: Britek, frankok, vikingek. Bp., 1985. Gunst Péter: Európa története. 1993. Niederhauser Emil: A kelet-európai népek története I. 1988. Orosz István (szerk.): Európa a korai középkorban. 1999. G. Duby: A lovag, a nő és a pap. 1987. Kulcsár Zs: A középkori élet. 1964. Audiovizuális technika, szemléltető eszközök, térképek. 3
A középkor története 1492-ig Tantárgy kódja TR 2103 és TR 2104 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+30 Tantárgyfelelős neve Vásárhelyi András Tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus Az alapvető középkori folyamatok és események összefüggéseiről előadásokon hallottak elmélyítése, valamint a középkornak mint történeti kornak a bemutatása. A feudalizmus társadalmi, gazdasági rendjének kialakulásáról, az államszervezet és az egyház szerepéről, a középkori városok kialakulásáról, a keresztes háborúkról kapnak további ismereteket. A középkor fogalma és korszakhatáraival foglalkozó elméletek ismertetése, a feudalizmus kialakulása a germán-frank népek két, majd a különböző feudalizmus típusok, a kereszténység történelemformáló szerepe, Kelet-Nyugat-Európa, Bizánc, az arab világ megismertetése. A félév során szemináriumi dolgozat, a félév végén beszámoló. Herber Martos Moss Tisza: Történelem II-III. 1994. Jónás Ilona: Egyetemes történelmi szöveggyűjtemény IV-XV. sz. I/1. I/2. 1978. Bona István: Hunok és nagy királyaik. Bp., 1993. Dixon: Britek, frankok, vikingek. Bp., 1985. Gunst Péter: Európa története. 1993. Niederhauser Emil: A kelet-európai népek története I. 1988. Orosz István (szerk.): Európa a korai középkorban. 1999. G. Duby: A lovag, a nő és a pap. 1987. Kulcsár Zs: A középkori élet. 1964. Audiovizuális technika, szemléltető eszközök, térképek. 4
Egyetemes történelem (1492 1640) Tantárgy kódja TR 1203 Meghirdetés féléve 3. Összóraszám (elm+gyak) 30+0 Kollokvium TR 1202 Tantárgyfelelős neve dr. Aszalós Éva Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens : A hallgató ismerje meg a feudalizmus strukturális válságában rejlő, Európán kívüli expanzió okait, gazdasági-politikai következményeit (árforradalom, hosszú XVI. század, a régiók sajátosságai, az abszolutisztikus államformák kialakulása). Mindez megfelelő topográfiai és fogalmi ismeretekkel kapcsolódjon össze. A gazdasági regresszió okai és következményei, a földrajzi felfedezések gazdaságipolitikai-technikai okai és előfeltételei, az árforradalom következményei, abszolút monarchiák kialakulása Nyugat-Európában (a spanyol, a francia és a svéd abszolutizmus részletes elemzése), V. Károly birodalmának kialakulása és összeomlása, a reformáció főbb irányzatai és az ellenreformáció, a németalföldi szabadságharc, a korszak két nagy katonai konfliktusának elemzése (itáliai háborúk és a harmincéves háború). A félév végén az előző két félév anyagával együtt szigorlat. Perry Anderson: Az abszolutista állam. Gondolat, Bp., 1989. Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Gondolat, Bp., 1983. Times Atlasz: Felfedezések. Akadémiai Kiadó, Bp., 1983. Fernand Brandel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában I-II-III. k., Akadémiai Kiadó, 1996. Owen Chadwick: A reformáció. Osiris Kiadó, Bp., 1998. Mary Vincent R.A. Stradling: A spanyol és a portugál világ atlasza. Helikon, Bp., 1997. J. Ardah C. Jones: A francia világ atlasza. Helikon, Bp., 1999. Ricarda Huch: A harmincéves háború I-II. kötet, Európa Kiadó, 1979. Audiovizuális eszközök, térképek. 5
Egyetemes történelem (1492 1640) Tantárgy kódja TR 2105 és TR 2106 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+30 TR 1203 ( E ) Tantárgyfelelős neve dr. Aszalós Éva Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens : Az előadásokon elhangzott tények, fogalmak, összefüggések elmélyítése. A hallgató formáljon véleményt a megismert tényanyagról, a feudalizmus strukturális válságának összetevőiről, az Európán kívüli expanzió okairól, gazdasági-politikai következményeiről (árforradalom, hosszú XVI. század, a régiók sajátosságairól, az abszolutisztikus államformák kialakulásáról). Mindez megfelelő topográfiai és fogalmi ismeretekkel kapcsolódjon össze. A gazdasági regresszió okai és következményei, a földrajzi felfedezések gazdaságipolitikai-technikai okai és előfeltételei, az árforradalom következményei, abszolút monarchiák kialakulása Nyugat-Európában (a spanyol, a francia és a svéd abszolutizmus részletes elemzése), V. Károly birodalmának kialakulása és összeomlása, a reformáció főbb irányzatai és az ellenreformáció, a németalföldi szabadságharc, a korszak két nagy katonai konfliktusának elemzése (itáliai háborúk és a harmincéves háború). A megszerzése érdekében a hallgatók az előadások és a szemináriumok anyagából zárthelyi dolgozatot írnak. Perry Anderson: Az abszolutista állam. Gondolat, Bp., 1989. Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Gondolat, Bp., 1983. Times Atlasz: Felfedezések. Akadémiai Kiadó, Bp., 1983. Fernand Brandel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában I-II-III. k., Akadémiai Kiadó, 1996. Owen Chadwick: A reformáció. Osiris Kiadó, Bp., 1998. Mary Vincent R.A. Stradling: A spanyol és a portugál világ atlasza. Helikon, Bp., 1997. J. Ardah C. Jones: A francia világ atlasza. Helikon, Bp., 1999. Ricarda Huch: A harmincéves háború I-II. kötet, Európa Kiadó, 1979. 6
Egyetemes történelem 1640 1789 Tantárgy kódja TR 1204 Meghirdetés féléve 4. Összóraszám (elm+gyak) 30+0 kollokvium TR 1203 Tantárgyfelelős neve dr. Aszalós Éva Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens : Az előző történelmi időszak (1450-es évek 1640) közgazdasági és politikai folyamatainak ismeretére építve a hallgatók sajátítsák el, értsék meg az abszolút monarchiák felbomlásának okait, a korai polgári forradalmak következtében lezajló alkotmányos átalakulásokat, a liberalizmus és a felvilágosodás eszmerendszerének történelmi szerepét, a felvilágosult abszolutizmus szerepét a régiók kapcsolatában. A világgazdasági rendszer kialakulása miatt fokozott vizsgálatot igényel a gyarmatok szerzéséért folyó hatalmi-gazdasági harc tanulmányozása. A hatalmi-politikai erőviszonyok alakulásának áttekintése 1648 1780-as évek között, a katonai konfliktusok hatása a hatalmi erőviszonyok átrendeződésére, Anglia történetének komplex áttekintése 1783-ig, a francia abszolutizmus fénykora XIV. Lajos uralkodása alatt és az ancien regime válsága, angol gyarmatok kialakulása Észak-Amerikában Amerikai Függetlenségi Háború az USA alkotmányának elemzése, felvilágosult abszolutizmusok Közép-Kelet-Európában. : A félév tananyagából kollokvium. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992. Francois Furet: A francia forradalom története. Osiris Kiadó, Bp., 1996. Niederhauser Emil Szvák Gyula: Oroszország története. Maecenas, Bp., 1997. Rondo Cameron: A világgazdaság rövid története. Maecenas, Bp., 1994. Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom. Európa Könyvkiadó, Bp., 2000. Pierre Chaunu: Felvilágosodás. Osiris Kiadó, Bp., 1998. Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény (szerk. Poór János). Osiris Kiadó, Bp., 2000. Audiovizuális eszközök, térképek. 7
Egyetemes történelem 1640 1789 Tantárgy kódja TR 2107 és TR 2108 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+30 TR 1204 ( E ) Tantárgyfelelős neve dr. Aszalós Éva Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens : Az előadásokon szerzett ismeretek elmélyítése, kiegészítése az abszolút monarchiák felbomlásának okaival, a korai polgári forradalmak következtében lezajló alkotmányos átalakulásokkal kapcsolatban. A szemináriumi beszélgetések tárgya többek között a liberalizmus és a felvilágosodás eszmerendszerének történelmi szerepe, a felvilágosult abszolutizmus jellemzése. A hatalmi-politikai erőviszonyok alakulásának áttekintése 1648 1780-as évek között, a katonai konfliktusok hatása a hatalmi erőviszonyok átrendeződésére, Anglia történetének komplex áttekintése 1783-ig, a francia abszolutizmus fénykora XIV. Lajos uralkodása alatt és az ancien regime válsága, angol gyarmatok kialakulása Észak-Amerikában Amerikai Függetlenségi Háború az USA alkotmányának elemzése, felvilágosult abszolutizmusok Közép-Kelet-Európában. Gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: zárthelyi dolgozat az előadások és a szemináriumok anyagából, beszámoló a kötelező irodalomból. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992. Francois Furet: A francia forradalom története. Osiris Kiadó, Bp., 1996. Niederhauser Emil Szvák Gyula: Oroszország története. Maecenas, Bp., 1997. Rondo Cameron: A világgazdaság rövid története. Maecenas, Bp., 1994. Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom. Európa Könyvkiadó, Bp., 2000. Pierre Chaunu: Felvilágosodás. Osiris Kiadó, Bp., 1998. Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény (szerk. Poór János). Osiris Kiadó, Bp., 2000. 8
Egyetemes történelem (1789 1849) Tantárgy kódja TR 1205 Meghirdetés féléve 5. Összóraszám (elm+gyak) 30+0 kollokvium TR 1204 Tantárgyfelelős neve Prof. dr. Czövek István Tantárgyfelelős beosztása Tanszékvezető egyetemi tanár Az ún. hosszú 19. Század történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. A hosszú 19. század Európa polgárosodásának kora, s az 1789-1848 által határolt első fele egyben a polgári forradalmak időszaka is. A hosszú vajúdást, amely a polgári társadalom születését kísérte, még nehezebbé tette Európa megosztottsága, Kelet-Európa leszakadása, a hódító új társadalmi renddel küzdő soknemzetiségű feudális birodalmak elszánt küzdelme. Az átalakulást nyomon követhetjük a gazdaságban, a társadalomban, az ideológiában egyaránt. Ám lassan kristályosodnak ki az új rend alapvető vonásai, még nehezebben szilárdul meg, s az egymásnak feszülő ellentétek mintegy menetrendszerűen évtizedenként kirobbantanak egy-egy újabb forradalmi hullámot, melynek elfojtására a Szent- Szövetség Európája vállalkozik védve évszázados rendjét, előjogait. : A félév végén kollokvium. 1. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Külső szakmai gyakorlat nincs! M. Roberts: Európa története. I-II. k. Bp., 1992. Az Egyesült Államok története. I-II. k. Bp., 1964. Morton: Az angol nép története. II. k. én. H. Goro: A japán nép története. Diószegi István: Klasszikus diplomácia, modern hatalmi politika. Bp., 1967. Wittman T.: Latin-Amerika története. Bp., 1971. A Soboul: A francia forradalom története. Bp., 1963. J. Tarle: Napoleon. Bp., 1957. Hobsbawn: A forradalmak kora 1789-1848. Bp., 1964. Kovács E.: A népek tavaszától a párizsi kommünig. Bp., 1964. Audiovizuális eszközök, térképek. 9
Egyetemes történelem (1789 1849) Tantárgy kódja TR 2109 és TR 2110 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+15 Tantárgyfelelős neve Prof. dr. Czövek István Tantárgyfelelős beosztása Tanszékvezető egyetemi tanár Az előadásokon az ún. hosszú 19. század történetéről hallott ismeretek, tények és összefüggések elmélyítése, azok elsajátításának elősegítése, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetése. A hosszú 19. század Európa polgárosodásának kora, s az 1789-1848 által határolt első fele egyben a polgári forradalmak időszaka is. A hosszú vajúdást, amely a polgári társadalom születését kísérte, még nehezebbé tette Európa megosztottsága, Kelet-Európa leszakadása, a hódító új társadalmi renddel küzdő soknemzetiségű feudális birodalmak elszánt küzdelme. Az átalakulást nyomon követhetjük a gazdaságban, a társadalomban, az ideológiában egyaránt. Ám lassan kristályosodnak ki az új rend alapvető vonásai, még nehezebben szilárdul meg, s az egymásnak feszülő ellentétek mintegy menetrendszerűen évtizedenként kirobbantanak egy-egy újabb forradalmi hullámot, melynek elfojtására a Szent- Szövetség Európája vállalkozik védve évszázados rendjét, előjogait. Személyenként szemináriumokon beszámoló, önálló dolgozat ill. zárthelyi dolgozat, esetenként személyes órán kívüli beszámoló Külső szakmai gyakorlat nincs! M. Roberts: Európa története. I-II. k. Bp., 1992. Az Egyesült Államok története. I-II. k. Bp., 1964. Morton: Az angol nép története. II. k. én. H. Goro: A japán nép története. Diószegi István: Klasszikus diplomácia, modern hatalmi politika. Bp., 1967. Wittman T.: Latin-Amerika története. Bp., 1971. A Soboul: A francia forradalom története. Bp., 1963. J. Tarle: Napoleon. Bp., 1957. Hobsbawn: A forradalmak kora 1789-1848. Bp., 1964. Kovács E.: A népek tavaszától a párizsi kommünig. Bp., 1964. 10
Egyetemes történelem (1849 1918) Tantárgy kódja TR 1206 Meghirdetés féléve 6. Összóraszám (elm+gyak) 30+0 kollokvium TR 1205 Tantárgyfelelős neve Prof. dr. Czövek István Tantárgyfelelős beosztása tanszékvezető egyetemi tanár Az ún. hosszú 19. század történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. A "hosszú" 19. sz. második fele már nem a heves forradalmak, hanem a megfontolt diplomácia időszaka. Már nem kételkedik a kontinens egyetlen államának vezetője sem a polgári átalakulás szükségességében, beáll mindenki a "sorba", hiszen vagy forradalom kényszerítette ki az átalakulást, vagy belátó reformok igyekeznek a társadalmi erőt pótolni. Megindul a harc a nagyhatalmi vezető szerepért a régi és újonnan született államok között, s a nemzetállamok születését is háborúk kísérik. Az I. világháborúig vezető konfliktust az u.n. keleti kérdést sem a diplomaták, sem a hadseregek nem tudják megnyugtatóan megoldani, s Európa bármikor fellángoló tűzfészke marad. Az előző két félév anyagával együtt szigorlat. Külső szakmai gyakorlat nincs! Niederhauser E.: Nemzetek születése Kelet-Európában. Bp., 1976. Gonda I. - Niederhauser E.: A Habsburgok. Bp., 1987. Niederhauser E.: A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában. Bp., 1977. Uő. Forrongó félsziget. Bp., 1972. Czövek I.: Oroszország külpolitikája II. Sándor korában és a közvélemény. Tokody Gy. - Niederhauser E.: Németország története. Bp., 1972. Kiss Aladár: Olaszország története. Bp., 1975. Berend T.I. - Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. B. Engelmann: Poroszország. Bp., 1993. N. Ejdelmann: Forradalom? Felülről? Bp., 1989. 11
Egyetemes történelem (1849 1918) Tantárgy kódja TR 2111 és TR 2112 Meghirdetés féléve 6. Összóraszám (elm+gyak) 0+30 Tantárgyfelelős neve Prof. dr. Czövek István Tantárgyfelelős beosztása tanszékvezető egyetemi tanár : Az előadásokon megismert tények, összefüggések elmélyítése, újabb adalékok átadása az ún. hosszú 19. század második feléről, az egyetemes történeti folyamatokról és összefüggésekről az alapvető források és szakirodalom feldolgozásával. A "hosszú" 19. sz. második fele már nem a heves forradalmak, hanem a megfontolt diplomácia időszaka. Már nem kételkedik a kontinens egyetlen államának vezetője sem a polgári átalakulás szükségességében, beáll mindenki a "sorba", hiszen vagy forradalom kényszerítette ki az átalakulást, vagy belátó reformok igyekeznek a társadalmi erőt pótolni. Megindul a harc a nagyhatalmi vezető szerepért a régi és újonnan született államok között, s a nemzetállamok születését is háborúk kísérik. Az I. világháborúig vezető konfliktust az u.n. keleti kérdést sem a diplomaták, sem a hadseregek nem tudják megnyugtatóan megoldani, s Európa bármikor fellángoló tűzfészke marad. Személyenként szemináriumokon beszámoló, önálló dolgozat ill. zárthelyi dolgozat, esetenként személyes órán kívüli beszámoló Külső szakmai gyakorlat nincs! Niederhauser E.: Nemzetek születése Kelet-Európában. Bp., 1976. Gonda I. - Niederhauser E.: A Habsburgok. Bp., 1987. Niederhauser E.: A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában. Bp., 1977. Uő. Forrongó félsziget. Bp., 1972. Czövek I.: Oroszország külpolitikája II. Sándor korában és a közvélemény. Tokody Gy. - Niederhauser E.: Németország története. Bp., 1972. Kiss Aladár: Olaszország története. Bp., 1975. Berend T.I. - Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. B. Engelmann: Poroszország. Bp., 1993. N. Ejdelmann: Forradalom? Felülről? Bp., 1989. 12
Egyetemes történelem (1918-1945) Tantárgy kódja TR 1207 Meghirdetés féléve 7. Összóraszám (elm+gyak) 30+0 kollokvium TR 1206 Tantárgyfelelős neve dr. Reszler Gábor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár : Az ún. rövid XX. század történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. A rövid XX. század kezdetén az első világháború következményeinek bemutatása. A forradalmi hullám oroszországi és közép-európai következményei. A párizsi-washingtoni békerendszer jellemzői, a békék hatása a nemzetközi kapcsolatokra. A 20-as évek átmeneti nyugalma, a német kérdés megoldatlansága. A közép-európai utódállamok bel- és külpolitikája, a kisantant. A szélsőjobboldali politikai mozgalmak jelentkezése, a fasizmus hatalomra kerülése Olaszországban. Az 1929-33-as világgazdasági válság gazdasági, társadalmi és politikai következményei. A nácizmus megerősödése és hatalomra kerülése Németországban. A 30-as évek nemzetközi helyzetének főbb jellemzői. A második világháború előzményei, okai, a második világháború fő szakaszai. A félév végén kollokvium. Külső szakmai gyakorlat nincs! 20. századi egyetemes történet 1890-1945. I. k. Szerk.: Diószegi István. Korona Kiadó, 1995. (215-526. p.) Polányi Imre: Szöveggyűjtemény az egyetemes történelem forrásaiból 1789 -- 1966 Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918 -- 1945 Diószegi István: Két világháború árnyékában. A nemzetközi kapcsolatok története 1919-- 1939 Ránki György: A második világháború története Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Bp. 1992. Ormos Mária: Nácizmus -- fasizmus Bp. 1987. Colotti: A fasiszta Németország Berend T. Iván: Válságos évtizedek Bp. 1987. Audiovizuális eszközök, térképek. 13
Egyetemes történelem (1918-1945) Tantárgy kódja TR 2113 és TR 2114 Meghirdetés féléve 7. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+30 Tantárgyfelelős neve dr. Reszler Gábor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár Az előadásokon az ún. rövid XX. század történetéről megismert tények és összefüggések elmélyítése, kiegészítése. Az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb részleteinek elsajátítása, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetése. A rövid XX. század kezdetén az első világháború következményeinek bemutatása. A forradalmi hullám oroszországi és közép-európai következményei. A párizsi-washingtoni békerendszer jellemzői, a békék hatása a nemzetközi kapcsolatokra. A 20-as évek átmeneti nyugalma, a német kérdés megoldatlansága. A közép-európai utódállamok bel- és külpolitikája, a kisantant. A szélsőjobboldali politikai mozgalmak jelentkezése, a fasizmus hatalomra kerülése Olaszországban. Az 1929-33-as világgazdasági válság gazdasági, társadalmi és politikai következményei. A nácizmus megerősödése és hatalomra kerülése Németországban. A 30-as évek nemzetközi helyzetének főbb jellemzői. A második világháború előzményei, okai, a második világháború fő szakaszai. Szemináriumi beszámolók, dolgozatok, zárthelyi. Külső szakmai gyakorlat nincs! 20. századi egyetemes történet 1890-1945. I. k. Szerk.: Diószegi István. Korona Kiadó, 1995. (215-526. p.) Polányi Imre: Szöveggyűjtemény az egyetemes történelem forrásaiból 1789 -- 1966 Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918 -- 1945 Diószegi István: Két világháború árnyékában. A nemzetközi kapcsolatok története 1919-- 1939 Ránki György: A második világháború története Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Bp. 1992. Ormos Mária: Nácizmus -- fasizmus Bp. 1987. Colotti: A fasiszta Németország Berend T. Iván: Válságos évtizedek Bp. 1987. Audiovizuális eszközök, térképek. 14
Egyetemes történelem (1945-től napjainkig) Tantárgy kódja TR1208 Meghirdetés féléve 8. félév Kreditpont K2 Összóraszám (elm+gyak) 30+0 kollokvium TR 1207 Tantárgyfelelős neve dr. Reszler Gábor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár Az ún. rövid XX. század második felének történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. A második világháború hatása a nemzetközi erőviszonyokra, az USA és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatainak alakulása. A kétpólusú világrend kialakulása (Truman-elv, Marshall-terv, a Kominform megalakulása stb.). Az Amerikai Egyesült Államok bel- és külpolitikája az 50-es, 60-as években. A Szovjetunió Sztálin utolsó éveiben, Hruscsov hatalomra kerülése, bel- és külpolitikai változások. Az enyhülés kezdetei majd a folyamat megtorpanása. A gyarmatait elvesztő Nagy-Britannia és Franciaország kül- és belpolitikája. Izrael állam létrejötte, az arab-izraeli háborúk. A szocializmus megreformálásának kísérletei, az 1968-as prágai tavasz. A helsinki folyamat. A kis hidegháború. A kétpólusú világrend felbomlása. Az európai integrációs folyamat. A félév végén kollokvium. Külső szakmai gyakorlat nincs! Nemzetközi szerződések 1945-1982. Budapest, 1985 Az SZKP XX. kongresszusának anyaga. Budapest, 1956 Nyikita Hruscsov: A személyi kultuszról és következményeiről. Budapest, 1989 Roy Medvegyev: Hruscsov. Budapest, 1989 Világtörténet 11. k. (1945-1949) Budapest, 1984 A világ országai. Budapest, 1990 Pók Attila: A nemzetközi élet krónikája. Budapest, 1986 A XX. század krónikája. Officina Nova, 1994 Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története I-II. k. Budapest, 1991 Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest, 1992 Audiovizuális eszközök, térképek. 15
Egyetemes történelem (1945-től napjainkig) Tantárgy kódja TR 2115 és TR 2116 Meghirdetés féléve 8. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 0+30 Tantárgyfelelős neve dr. Reszler Gábor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár Az ún. rövid XX. század második felének történetét bemutató előadásokon hallott ismeretek, tények elmélyítése, a fogalmak és összefüggések alaposabb elsajátítása, az alapvető források és szakirodalom mély megismertetése a központi feladat. A második világháború hatása a nemzetközi erőviszonyokra, az USA és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatainak alakulása. A kétpólusú világrend kialakulása (Truman-elv, Marshall-terv, a Kominform megalakulása stb.). Az Amerikai Egyesült Államok bel- és külpolitikája az 50-es, 60-as években. A Szovjetunió Sztálin utolsó éveiben, Hruscsov hatalomra kerülése, bel- és külpolitikai változások. Az enyhülés kezdetei majd a folyamat megtorpanása. A gyarmatait elvesztő Nagy-Britannia és Franciaország kül- és belpolitikája. Izrael állam létrejötte, az arab-izraeli háborúk. A szocializmus megreformálásának kísérletei, az 1968-as prágai tavasz. A helsinki folyamat. A kis hidegháború. A kétpólusú világrend felbomlása. Az európai integrációs folyamat. A félév során szemináriumi beszámolók, zárthelyi. Külső szakmai gyakorlat nincs! Nemzetközi szerződések 1945-1982. Budapest, 1985 Az SZKP XX. kongresszusának anyaga. Budapest, 1956 Nyikita Hruscsov: A személyi kultuszról és következményeiről. Budapest, 1989 Roy Medvegyev: Hruscsov. Budapest, 1989 A világ országai. Budapest, 1990 Pók Attila: A nemzetközi élet krónikája. Budapest, 1986 A XX. század krónikája. Officina Nova, 1994 Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története I-II. k. Budapest, 1991 Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest, 1992 Audiovizuális eszközök, térképek. 16
Magyar történelem a kezdetektől 1301-ig Tantárgy kódja TR 1301 Meghirdetés féléve 2. Összóraszám (elm+gyak) 30+0 kollokvium TR 1101 és TR 1102 Tantárgyfelelős neve dr. Kávássy Sándor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár A tantárgy oktatásának a célja, hogy a történelem szakos hallgató megismerje a magyar nép történetének kezdeteit, a vándorlás földrajzi környezetét, a megtelepedés majd az államalapítás körülményeit. Az előadások anyaga révén a hallgató bővítheti a korszakra vonatkozó ismereteit, tájékozottságot szerez az alapvető szakirodalomban. A magyar őskortörténet megközelítései, hipotézisek. A vándorlás és megtelepedés legfontosabb mozzanatai, a megtelepedés körülményei, a gazdasági, társadalmi változások lényegi összefüggései. A kalandozások nemzetközi következményei. Az államalapítás előzményei, Géza fejedelem és I. Szent István történelmi szerepe. Harc a magyar államiság megvédéséért, megszilárdításáért. Az Árpád-házi uralkodók törvényei (I. László, Kálmán, III. Béla, IV. Béla). A társadalom átrétegződése, a serviensek mozgalma. A tatárjárás következményei. Az utolsó Árpád-házi királyok A félév végén kollokvium. Kristó Gyula: Magyarország története 895 1301. Szeged, 1990. László Gyula: Árpád népe. Helikon Kiadó, Bp., 1986. Kristó Makk: Az Árpádházi uralkodók. Bp., 1988. Győrffy György: A magyar nép eredetéről és a honfoglalásról. Bp., 1975. Újabb kiadása: Szeged, 1995. Engel, Kristó, Kubinyi: Magyarország története (1301 1526). Bp., 1997. Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Bp., 1988. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984. Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Bp., 1980. E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Bp., 1990. Magyar művelődéstörténet. Szerk.: Domanovszky Sándor I V. Bp. é.n. 17
Magyar történelem a kezdetektől 1301-ig Tantárgy kódja TR 2201 és TR 2202 Meghirdetés féléve 2. Összóraszám (elm+gyak) 0+30 Tantárgyfelelős neve dr. Kávássy Sándor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár A tantárgy oktatásának a célja, hogy a történelem szakos hallgató az előadásokon hallott ismereteket elmélyíthesse, újabb összefüggések megvilágítására nyíljon mód többek között a magyar nép történetének kezdeteivel, a vándorlás földrajzi környezetével, a megtelepedés majd az államalapítás körülményeivel kapcsolatban. A magyar őskortörténet megközelítései, hipotézisek. A vándorlás és megtelepedés legfontosabb mozzanatai, a megtelepedés körülményei, a gazdasági, társadalmi változások lényegi összefüggései. A kalandozások nemzetközi következményei. Az államalapítás előzményei, Géza fejedelem és I. Szent István történelmi szerepe. Harc a magyar államiság megvédéséért, megszilárdításáért. Az Árpád-házi uralkodók törvényei (I. László, Kálmán, III. Béla, IV. Béla). A társadalom átrétegződése, a serviensek mozgalma. A tatárjárás következményei. Az utolsó Árpád-házi királyok A félév végén kollokvium. Kristó Gyula: Magyarország története 895 1301. Szeged, 1990. László Gyula: Árpád népe. Helikon Kiadó, Bp., 1986. Kristó Makk: Az Árpádházi uralkodók. Bp., 1988. Győrffy György: A magyar nép eredetéről és a honfoglalásról. Bp., 1975. Újabb kiadása: Szeged, 1995. Engel, Kristó, Kubinyi: Magyarország története (1301 1526). Bp., 1997. Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Bp., 1988. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984. Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Bp., 1980. E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Bp., 1990. Magyar művelődéstörténet. Szerk.: Domanovszky Sándor I V. Bp. é.n. 18
Magyar történelem (1301 1526) Tantárgy kódja TR 1302 Meghirdetés féléve 3. Összóraszám (elm+gyak) 30+0 kollokvium TR 1201 Tantárgyfelelős neve dr. Újj Anna Tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus A tantárgy általános célja, hogy a történelem szakos hallgató legyen képes a korszakot belehelyezni az egyetemes történelmi események folyamatába. Világosan lássa Magyarország és Nyugat-Európa gazdasága, társadalma, politikai berendezkedése közötti különbségeket. Fedezze fel és értse meg az időbeli fáziskésést a két régió között. A Vegyesházi királyok kora több, mint 200 év történelmét öleli át. A magyar történelem ezen korszaka elválaszthatatlan az egyetemes történelmi eseményektől. Az Anjou királyok korának királyai fontos szerepet játszottak a tartományi rendszer felszámolásában. Károly Róbert gazdaságpolitikájával, Nagy Lajos pedig hódításai révén Magyarországot Közép- Európa vezető államává fejlesztették. A Zsigmond-kori Magyarország politikai befolyása elsősorban nyugati irányban hatott, hiszen méltán megillette az európai uralkodó címe, mivel 1433-ban német-római császárrá koronázták. Hunyadi János történelmi nagysága pedig bemutatta, hogy sikeresen is fel lehet venni a harcot a törökkel szemben. A középkori magyar állam Hunyadi Mátyás idején élte virágkorát, hiszen uralkodása idején kerül sor a rendi monarchia kiépítésére, illetve Magyarország ekkor közelítette meg leginkább Nyugat-Európa szintjét. Halála után viszont 1490 1526 között a központosítás lebontására és a független magyar állam bukására került sor a Jagellók idején. A tantárgy a félév végén kollokviummal zárul. Engel Kristó Kubinyi: Magyarország története (1301 1526). Bp., 1997. Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Bp., 1988. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984. Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Bp., 1980. E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Bp., 1990. Magyar művelődéstörténet. Szerk.: Domanovszky Sándor. I V. Bp., é.n. Léderer Emma Székely György: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének taulmányozásához. Bp., 1957. 19
Magyar történelem (1301 1526) Tantárgy kódja TR 2203 és TR 2204 Meghirdetés féléve 3. Összóraszám (elm+gyak) 0+30 TR 1302 ( E ) Tantárgyfelelős neve dr. Újj Anna Tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus A tantárgy általános célja, hogy a történelem szakos hallgató legyen képes az előadásokon hallott ismeretek alkalmazására, a szemináriumokon végzett részben önálló munka során elmélyítheti tudását, belehelyezheti a korszakot az egyetemes történelmi események folyamatába. Láthatja Magyarország és Nyugat-Európa gazdasága, társadalma, politikai berendezkedése közötti különbségeket. Elemző munka során megértheti a két régió közötti időbeli fáziskésés összetevőit. A Vegyesházi királyok kora több, mint 200 év történelmét öleli át. A magyar történelem ezen korszaka elválaszthatatlan az egyetemes történelmi eseményektől. Az Anjou királyok korának királyai fontos szerepet játszottak a tartományi rendszer felszámolásában. Károly Róbert gazdaságpolitikájával, Nagy Lajos pedig hódításai révén Magyarországot Közép- Európa vezető államává fejlesztették. A Zsigmond-kori Magyarország politikai befolyása elsősorban nyugati irányban hatott, hiszen méltán megillette az európai uralkodó címe, mivel 1433-ban német-római császárrá koronázták. Hunyadi János történelmi nagysága pedig bemutatta, hogy sikeresen is fel lehet venni a harcot a törökkel szemben. A középkori magyar állam Hunyadi Mátyás idején élte virágkorát, hiszen uralkodása idején kerül sor a rendi monarchia kiépítésére, illetve Magyarország ekkor közelítette meg leginkább Nyugat-Európa szintjét. Halála után viszont 1490 1526 között a központosítás lebontására és a független magyar állam bukására került sor a Jagellók idején. A tantárgy a félév végén gyakorlati jeggyel zárul. A megszerzését két zárthelyi dolgozat, órai kiselőadás és órai munka együttes értékelése biztosítja. Másrészt a tantárgy a második év végi szigorlat egyik részét képezi. Engel Kristó Kubinyi: Magyarország története (1301 1526). Bp., 1997. Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Bp., 1988. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984. Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Bp., 1980. E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Bp., 1990. Magyar művelődéstörténet. Szerk.: Domanovszky Sándor. I V. Bp., é.n. Léderer Emma Székely György: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének taulmányozásához. Bp., 1957. 20
Magyar történelem (1526 1790) Tantárgy kódja TR 1303 Meghirdetés féléve 4. Összóraszám (elm+gyak) 30+0 kollokvium TR 1302 Tantárgyfelelős neve Szakállas Sándor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus A tantárgy általános és specifikus célja: bemutatni a korszakra jellemző európai vonásokat és az ettől eltérő hazai sajátosságokat. A sajátosságok rávilágítanak a korszak fő problémáira: a függetlenség elvesztése és a 3 részre szakadás okaira; milyen specifikumai lesznek az országrészeknek gazdasági, társadalmi és kulturális tekintetben; a német és török elnyomás a megkésett feudális terhekkel párosult, ezek elleni harc a 17-18. század magyar története; rendiség-függetlenség-haladás a Habsburg-birodalomban Magyarország a török és német terjeszkedés keresztútján. Erdély önállósága vagy a nemzeti egység. Rendi és törökellenes harcok menete, eredményei. A 18. század nagy dilemmája: önállóan (de a török veszélynek kitéve) vagy a Habsburg Birodalomban fejlődhetünk zavartalanabbul. A Rákóczi-szabadságharc utáni kompromisszumkereső belpolitika jellemzői. Telepítések, az ország gazdaságának változásai. A felvilágosult abszolutizmus magyarországi jelentkezése, Mária Terézia és II. József rendeletei A félév az előző két félév anyagát is átfogó szigorlattal zárul. Nincs külső szakmai gyakorlat. Bitskey István: Hitviták tüzében. Bp., 1978. Újváry Zsuzsanna: Nagy két császár birodalmi között. Bp., 1984. Péter Katalin: A magyar romlásnak századában. Bp., 1975. Nagy László: A török világ végnapjai Magyarországon. Bp., 1986. Ifj. Barta János: A kétfejű sas árnyékában. Bp., 1984. Köpeczi Béla (főszerk.): Erdély története I-II. köt. Bp., 1986. Pach Zs. Pál (főszerk.): Magyarország története III-IV. köt. Bp., 1985. 1989. Audiovizuális eszközök, térképek. 21
Magyar történelem (1526 1790) Tantárgy kódja TR 2205 és TR 2206 Meghirdetés féléve 4. Összóraszám (elm+gyak) 0+30 TR 1303 ( E ) Tantárgyfelelős neve Szakállas Sándor Tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus A tantárgy általános és specifikus célja: bemutatni a korszakra jellemző európai vonásokat és az ettől eltérő hazai sajátosságokat. A sajátosságokról így a függetlenség elvesztése és a 3 részre szakadás okairól, az országrészek gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzőiről, a német és török elnyomás fejlődést visszatartó következményeiről az előadásokon hallott ismereteket kiegészíthetik, elmélyíthetik. Magyarország a török és német terjeszkedés keresztútján. Erdély önállósága vagy a nemzeti egység. Rendi és törökellenes harcok menete, eredményei. A 18. század nagy dilemmája: önállóan (de a török veszélynek kitéve) vagy a Habsburg Birodalomban fejlődhetünk zavartalanabbul. A Rákóczi-szabadságharc utáni kompromisszumkereső belpolitika jellemzői. Telepítések, az ország gazdaságának változásai. A felvilágosult abszolutizmus magyarországi jelentkezése, Mária Terézia és II. József rendeletei Beszámolók, zárthelyik, szemináriumi beszélgetések alapján et kap a hallgató. Nincs külső szakmai gyakorlat. Bitskey István: Hitviták tüzében. Bp., 1978. Újváry Zsuzsanna: Nagy két császár birodalmi között. Bp., 1984. Péter Katalin: A magyar romlásnak századában. Bp., 1975. Nagy László: A török világ végnapjai Magyarországon. Bp., 1986. Ifj. Barta János: A kétfejű sas árnyékában. Bp., 1984. Köpeczi Béla (főszerk.): Erdély története I-II. köt. Bp., 1986. Pach Zs. Pál (főszerk.): Magyarország története III-IV. köt. Bp., 1985. 1989. 22
Magyar történelem (1790-1867) Tantárgy kódja TR 1304 Meghirdetés féléve 5. Összóraszám (elm+gyak) 30+0 kollokvium TR 1303 Tantárgyfelelős neve dr. Fazekas Rózsa Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár A hallgatók korszerű történelemszemléletének kialakítása, a legújabb kutatási eredmények megismerése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése, az önálló ismeretszerzés módszereinek elsajátítása és gyakorlása, az előadó-, illetve nyelvi kifejezőkészség fejlesztése. 1) Magyarország gazdasági életének átalakulása 1790 1867 között. A Nyugat Európában kiteljesedő ipari forradalom hatása a Habsburg Birodalom részét képező magyar gazdaságra: a konjuktúra és dekonjuktúra hatásai a mezőgazdaságban, a hagyományos és az okszerű gazdálkodás jellemzői, az ipar, kereskedelem és a közlekedés fejlődése, az 1848. évi jobbágyfelszabadítás mint a gazdaság és társadalom tőkés átalakulásának előfeltétele. 2) Magyarország társadalma a XIX. század első felében: népességi viszonyok; vallási, nemzetiségi összetétel; társadalmi rétegződés, a különböző társadalmi rétegek életmódja és mentalitása. 3) A reformkor (1830 1848). A magyar liberális ellenzék küzdelme Magyarországnak a Habsburg Birodalmon belüli különállásának elfogadtatásáért és a polgári átalakulás politikai feltételeinek a megteremtéséért: a reformmozgalom kialakulásának feltételei a magyar liberalizmus sajátosságai, a reformországgyűlések mérlege. A polgári átalakulás megvalósításának programjai: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, a centralisták nézetei. 4) Az 1848 1849. évi forradalom és szabadságharc. Párizs Bécs Pest Pozsony: az európai forradalmak hatása a magyar polgári átalakításért folytatott küzdelemre, az áprilisi törvények, az érdekegyesítés sikere és kudarca 1848 1849-ben. 5) A Bach-korszak (1849 1859), az emigráció törekvései, a magyar politikai elit különböző csoportjainak és az uralkodónak, Ferenc Józsefnek a kiegyezési kísérletei: Októberi Diploma (1860), Februári Pátens (1861), 1861. évi magyar országgyűlés. Beszámolók, zárthelyik. A félév végén kollokvium. Nincs külső szakmai gyakorlat. Polgárosodás és szabadság. Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Bp., 1999. 19. századi magyar történelem 1790 1918. Szerk.: Gergely András. Bp., 1998. 9 291. Magyarország története 1790 1848. Főszerk. Mérei Gyula. Bp., 1980. Benda Kálmán: A jakobinus mozgalom története. A magyar nemesi mozgalom 1790-ben. In: Emberbarát vagy hazafi? Bp., 1973. 105 213., 64 104. Poór János: Kényszerpályák nemzedéke. Bp., 1988. 23
Gergely András: Egy nemzetet az emberiségnek. Bp., 1987. 259 288., 380 431. Uő.: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása. Bp., 1972. Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós és világa. Bp., 1970. Szabad György: Kossuth politikai pályája. Bp., 1977. 9 166. Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés 1849 1867. Bp., 1981. Olyan tanterem, ahol a technikai eszközök jól használhatóak. A technikai eszközöket előkészítő, beállító szakember. 24
Magyar történelem (1790-1867) Tantárgy kódja TR 2207 és TR 2208 Meghirdetés féléve 5. Összóraszám (elm+gyak) 0+30 TR 1304 ( E ) Tantárgyfelelős neve dr. Fazekas Rózsa Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár A hallgatók korszerű történelemszemléletének kialakítása, a legújabb kutatási eredmények megismerése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése, az önálló ismeretszerzés módszereinek elsajátítása és gyakorlása, az előadó-, illetve nyelvi kifejezőkészség fejlesztése. 1) Magyarország gazdasági életének átalakulása 1790 1867 között. A Nyugat Európában kiteljesedő ipari forradalom hatása a Habsburg Birodalom részét képező magyar gazdaságra: a konjuktúra és dekonjuktúra hatásai a mezőgazdaságban, a hagyományos és az okszerű gazdálkodás jellemzői, az ipar, kereskedelem és a közlekedés fejlődése, az 1848. évi jobbágyfelszabadítás mint a gazdaság és társadalom tőkés átalakulásának előfeltétele. 2) Magyarország társadalma a XIX. század első felében: népességi viszonyok; vallási, nemzetiségi összetétel; társadalmi rétegződés, a különböző társadalmi rétegek életmódja és mentalitása. 3) A reformkor (1830 1848). A magyar liberális ellenzék küzdelme Magyarországnak a Habsburg Birodalmon belüli különállásának elfogadtatásáért és a polgári átalakulás politikai feltételeinek a megteremtéséért: a reformmozgalom kialakulásának feltételei a magyar liberalizmus sajátosságai, a reformországgyűlések mérlege. A polgári átalakulás megvalósításának programjai: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, a centralisták nézetei. 4) Az 1848 1849. évi forradalom és szabadságharc. Párizs Bécs Pest Pozsony: az európai forradalmak hatása a magyar polgári átalakításért folytatott küzdelemre, az áprilisi törvények, az érdekegyesítés sikere és kudarca 1848 1849-ben. 5) A Bach-korszak (1849 1859), az emigráció törekvései, a magyar politikai elit különböző csoportjainak és az uralkodónak, Ferenc Józsefnek a kiegyezési kísérletei: Októberi Diploma (1860), Februári Pátens (1861), 1861. évi magyar országgyűlés. Kiselőadás, feladatbeadások: bibliográfia-, vázlatkészítés. A félév végén. Nincs külső szakmai gyakorlat. Polgárosodás és szabadság. Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Bp., 1999. 19. századi magyar történelem 1790 1918. Szerk.: Gergely András. Bp., 1998. 9 291. Magyarország története 1790 1848. Főszerk. Mérei Gyula. Bp., 1980. Benda Kálmán: A jakobinus mozgalom története. A magyar nemesi mozgalom 1790-ben. In: Emberbarát vagy hazafi? Bp., 1973. 105 213., 64 104. Poór János: Kényszerpályák nemzedéke. Bp., 1988. 25
Gergely András: Egy nemzetet az emberiségnek. Bp., 1987. 259 288., 380 431. Uő.: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása. Bp., 1972. Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós és világa. Bp., 1970. Szabad György: Kossuth politikai pályája. Bp., 1977. 9 166. Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés 1849 1867. Bp., 1981. Olyan tanterem, ahol a technikai eszközök jól használhatóak. A technikai eszközöket előkészítő, beállító szakember. 26
Magyar történelem (1867-1918) Tantárgy kódja TR 1305 Meghirdetés féléve 6. Összóraszám (elm+gyak) 30+0 kollokvium TR 1304 Tantárgyfelelős neve dr. Fazekas Rózsa Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár A hallgatók korszerű történelemszemléletének kialakítása, a legújabb kutatási eredmények megismerése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése, az önálló ismeretszerzés módszereinek elsajátítása és gyakorlása, az előadó-, illetve nyelvi kifejezőkészség fejlesztése. Az 1867. évi kiegyezés előkészítése, az 1867. évi XII. tc. értelmezése, a kiegyezés vitája. A dualizmus rendszerének kiépülése és megszilárdulása: Andrássy Gyula és Tisza Kálmán miniszterelnöksége a polgári intézményrendszer kiépülése, a közigazgatás reformja, a választási rendszer jellemzői, a parlamenti pártok sajátosságai. Az Osztrák Magyar Monarchia külpolitikája (1867 1914). A magyar gazdaság modernizációja 1867 1914 között: a mezőgazdaság kapitalizálódása, a hitelszervezet, a közlekedés és az ipar fejlődésének sajátosságai. A polgári társadalom kiformálódása, az élet- és gondolkodásmód jellemzői a XIX. század fordulóján. A polgári átalakulás konfliktusai: nemzetiségi kérdés, agrárkérdés agrárius mozgalom, agrárszocialista mozgalmak, munkáskérdés, a középosztály sajátosságai. A dualizmus válsága (1890 1914). Magyarország az I. világháborúban (1914 1918) Kiselőadás, feladatbeadások: bibliográfia-, vázlatkészítés. A félév végén kollokvium. Nincs külső szakmai gyakorlat. Polgárosodás és szabadság. (Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Bp., 1999. 19. századi magyar történelem 1790 1918. Szerk.: Gergely András. Bp., 1998. Diószegi István: A Ferenc Józsefi-kor. Bp., 1999. Somogyi Éva: Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. Bp., 1996. Kövér György: Iparosodás agrárországban. Bp., 1982. Gerő András: Az elsöprő kisebbség. Bp., 1988. Galantai József: A Habsburg Monarchia alkonya. Bp., 1985. Diószegi István: A Ferenc József-i kor nagyhatalmi politikája. Bp., 1987. Gerő András: A polgárosodás kora. Bp., 1992. Mérei Gyula: A magyar polgári pártok programja. Bp., 1971. Olyan tanterem, ahol a technikai eszközök jól használhatóak. A technikai eszközöket előkészítő, beállító szakember. 27
Magyar történelem (1867-1918) Tantárgy kódja TR 2209 és TR 2210 Meghirdetés féléve 6. Összóraszám (elm+gyak) 0+30 TR 1305 ( E ) Tantárgyfelelős neve dr. Fazekas Rózsa Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár A hallgatók korszerű történelemszemléletének kialakítása, a legújabb kutatási eredmények megismerése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése, az önálló ismeretszerzés módszereinek elsajátítása és gyakorlása, az előadó-, illetve nyelvi kifejezőkészség fejlesztése. 1) Az 1867. évi kiegyezés előkészítése, az 1867. évi XII. tc. értelmezése, a kiegyezés vitája 2) A dualizmus rendszerének kiépülése és megszilárdulása: Andrássy Gyula és Tisza Kálmán miniszterelnöksége a polgári intézményrendszer kiépülése, a közigazgatás reformja, a választási rendszer jellemzői, a parlamenti pártok sajátosságai. 3) Az Osztrák Magyar Monarchia külpolitikája (1867 1914) 4) A magyar gazdaság modernizációja 1867 1914 között: a mezőgazdaság kapitalizálódása, a hitelszervezet, a közlekedés és az ipar fejlődésének sajátosságai 5) A polgári társadalom kiformálódása, az élet- és gondolkodásmód jellemzői a XIX. század fordulóján 6) A polgári átalakulás konfliktusai: nemzetiségi kérdés, agrárkérdés agrárius mozgalom, agrárszocialista mozgalmak, munkáskérdés, a középosztály sajátosságai 7) A dualizmus válsága (1890 1914) 8) Magyarország az I. világháborúban (1914 1918) Kiselőadás, feladatbeadások: bibliográfia-, vázlatkészítés. A félév végén. Nincs külső szakmai gyakorlat. Polgárosodás és szabadság. (Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Bp., 1999. 19. századi magyar történelem 1790 1918. Szerk.: Gergely András. Bp., 1998. Diószegi István: A Ferenc Józsefi-kor. Bp., 1999. Somogyi Éva: Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. Bp., 1996. Kövér György: Iparosodás agrárországban. Bp., 1982. Gerő András: Az elsöprő kisebbség. Bp., 1988. Galantai József: A Habsburg Monarchia alkonya. Bp., 1985. Diószegi István: A Ferenc József-i kor nagyhatalmi politikája. Bp., 1987. Gerő András: A polgárosodás kora. Bp., 1992. Mérei Gyula: A magyar polgári pártok programja. Bp., 1971. Olyan tanterem, ahol a technikai eszközök jól használhatóak. A technikai eszközöket előkészítő, beállító szakember. 28
Magyar történelem (1918-1944) Tantárgy kódja TR 1306 Meghirdetés féléve 7. Összóraszám (elm+gyak) 30+0 szigorlat TR 1305 Tantárgyfelelős neve dr. Vinnai Győző Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens A tantárgy célja, hogy bemutassa a magyar történelem fontosabb történéseit az első világháború végétől a második világháború végéig. Kiemelt cél a történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. Főbb témakörök: az első világháborút követő gazdasági és politikai konszolidáció (forradalmak, földosztás, békeszerződés, politikai konszolidáció, gazdasági stabilizáció); Gazdasági változások, életmód és társadalom a két világháború között; Parlamentarizmus és kormányzati politika; Baloldaliság és jobboldaliság kérdése, a népi-urbánus vita lényege, zsidótörvények és holocaust; A korszak iskola- és kultúrpolitikája; Külpolitika és revíziós törekvések; Magyarország és a második világháború Beszámoló, az év végén az előző két félév anyagával együtt szigorlat. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2000. 110-268. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914-1999. I-II. kötet. Szerk.: Romsics Ignác. Bp., 2000. I. 63-369. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998. 24-326. 20. századi magyar történelem. Szerk.: Pölöskei-Gergely-Izsák. Bp., 1997. 93-267. Galántai József: A trianoni békekötés 1920. Bp., 1990. 65-200. Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914-1989). Bp., é.n. 29-103. Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete. Bp., 1998. 169-356. Romsics Ignác: Betlen István. Bp., 1991. 120-236. Szabó Péter: Don-kanyar. Bp., 1994. 162-310. Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk.: Romsics Ignác. Bp., 1995. 95-126. 29