1. A modern szláv irodalomtudomány A MODERN SZLÁV IRODALOMTUDOMÁNY Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: - A kurzus célja, hogy a hallgatók mőveltségük, készségeik és képességeik fejlesztése érdekében áttekintést kapjanak az irodalomtudomány összetevıinek (irodalomtörténet, irodalomelmélet, irodalomkritika) szerepérıl és módszereirıl, valamint az irodalomtudomány és más tudományágak kapcsolatáról, különös tekintettel az összehasonlító irodalomtudományra és a szlavisztikára. Az irodalmi szöveg vizsgálatának különbözı módjainak bemutatásával a hallgatók alkalmassá válnak az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére és a szakmai önmővelésre. Az irodalom tágabb és szőkebb értelmezése. Az irodalmi szöveg és vizsgálata. A tárgyi és a mővészi alkotás. Esztétikum és mővészet. Az irodalmi mő tematikája. Tartalom és téma, valamint a fabula és a szüzsé. Tér és idı az irodalmi mőben. A cselekmény, az esemény és a konfliktus. Az irodalmi mő stílusa, valamint a sajátos kifejezıeszközök. A szóképek és a stílusalakzatok a mőalkotásban. Az irodalmi mő szerkezete, azaz a makro- és mikrokompozició. A mőnemek (a líra, az epika és a dráma). A lírai mőfajok, az epikai mőfajok és a drámai mőfajok. Az irodalom és a filmmővészet kapcsolata, valamint az irodalmi szövegek (film)adaptációja. Az irodalomtörténet korszakolása és az alapfogalmak: antik irodalom, a patrisztika, középkori irodalom, a reneszánsz és barokk irodalom, a klasszicizmus és romantika, a realizmus, a naturalizmus, a szimbolizmus, az impressionizmus, a modernizmus és posztmodenizmus. Az avantgárd irodalom sajátosságai. A premodern irodalomtudományi irányzatok (pozitivizmus, szellemtörténet). Az irodalomtudományi modernizmus (az orosz formalizmus, az amerikai új kritika, a prágai strukturalizmus). A strukturalizmus keletkezése és alapfogalmai (fenomenológia és szemiotika, a poétikai funkció, a denotáció és a konnotáció). Posztstrukturalizmus mint a posztmodern kor és irodalomtudomány elméleti rendszere. Elıadás Félév végén: Kollokvium szóban Bárdoss, L. Szabó B. I. Vasy G.: Irodalmi fogalmak kisszótára. Budapest, Korona Kiadó 1999. Bókay A.: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Budapest, Osiris Kiadó 1997. Štraus, František: Príručný slovník literárnovedných termínov. Vydavateľstvo Spolku slovenských spisovateľov, bez roku vydania. Valček, Peter: Slovník literárnej teórie. Bratislava, Vydavateľstvo Spolku slovenských spisovateľov, 1. zv. 2000; 2.zv. 2003.
Žilka, T.: Poetický slovník. Bratislava, Tatran 1984, 1987. Žilka, Tibor: Postmoderná semiotika textu. Nitra, Univerzita Konštantína Filozofa 2000. Žilka, Tibor: Vademecum poetiky. Nitra, Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre 2006. Žilka, Tibor: (Post)moderná literatúra a film. Nitra, Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre 2006. Fenyı D. Gy.: A Biblia az irodalomban. Budapest, Korona Nova Kiadó 1998. Findra, J. - Gombala, E. - Plintovič, I.: Slovník literánovedných termínov. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladateľstvo 1979. Harpáň, M.: Teória literatúry. Obzor, Nový Sad 1986. Žilka, T. - Obert, V. - Ivanová, M.: Teória literatúry pre gymnáziá a stredné školy. 3. kiadás. Bratislava, Poľana 2004. Írásvetítı, videó, könyvtár. (Mind biztosított.)
2. Elvek és módszerek egy-egy szláv nyelv vizsgálatában ELVEK ÉS MÓDSZEREK EGY-EGY SZLÁV NYELV VIZSGÁLATÁBAN Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: - A tárgy célja, hogy a nyelvi szintek szerint bemutatásra kerülı különbözı aktuális irányzatok megismerése révén a hallgatók alkalmassá váljanak személyiségük fejlesztésére, mőveltségük, készségeik és képességeik fejlesztésére, valamint az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére és a szakmai önmővelésre. A hagyomány (prágai nyelvészkör, orosz szemantikai iskola stb.) és a mai modern irányzatok (kognitív nyelvészet, pragmatika) kölcsönhatása. Az egyes szláv irodalmi nyelvek helyzete, különös tekintettel, különös tekintettel a szociolingvisztika szemléletmódjának térnyerésére. Külön hangsúlyt kap a derivatológiai kutatások eredményeinek ismertetése, ezen belül pedig a (morfológiai és szemantikai) motiváció kérdésköre. Elıadás Félév végén: Kollokvium szóban Daneš, F.: Věta a text. Praha, 1985. Vachek, J. (ed.): U základu pražské jazykovědné školy. Praha, 1970. Skalička, V.: Souborné dílo. I-III. Praha, 2004-2005. Współczesne przemiany języków słowiańskich (1945-1995). Ed. S. Gajda. Opole 1998. Fónické javy v slovanských jazykoch. Ed. J. Sabol. Prešov, Náuka 2002. Helbig, G.: Vývoj jazykovědy po roce 1970. Praha, Academia 1991. Furdík, J.: Život so slovotvorbou a lexikológiou. Košice, 2005. Írásvetítı, könyvtár. (Mind biztosított.)
3. Szlovák stilisztika 1. SZLOVÁK STILISZTIKA 1. Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 1 Heti óraszám: 1 A tantárgy elıfeltételei: A modern szláv irodalomtudomány, Irányzatok a mai szláv nyelvtudományban, A szlovák szókészlet rendszere A funkcionális stílusok elméleti és gyakorlati ismeretének elsajátítása annak érdekében, hogy leendı tanárként alkalmassá váljanak a szövegmodellek értı elemzésére és közvetítésére, különös tekintettel a szükséges stíluskompetenciák kialakítására. Stilisztikai alapfogalmak (stílus, meghatározás, expresszivitás). A publicisztikai stílus. A publicisztikai stílus mőfaji tagolódása. A szónoki stílus és mőfajai. A szépirodalmi stílus és mőfajai. A tudományos stílus és mőfajai. A vallásos stílus jellemzı jegyei és mőfajai. A hivatali stílus és mőfajai. A beszélt nyelvi stílus tulajdonságai. Stilisztikailag jelölt (lexikális, hangtani, alaktani és mondattani) eszközök. Stílusalakzatok. Trópusok (metafora, metonímia, szimbólum stb.) az irodalmi mőben. A szöveg makro- és mikrokompozíciója. A stílusalkotás objektív és szubjektív tényezıi. Elıadás. Kollokvium. Findra, Ján: Štylistika slovenčiny. Martin, Vydavateľstvo Osveta 2004. Mistrík, Jozef: Štylistika. Bratislava, Slovenské pedagogické nakladateľstvo 1985. Žilka, Tibor (ed.): Slovenský jazyk pre štúdium učiteľstva I. stupňa základnej školy s vyučovacím jazykom maďarským. II. rozšírené vydanie. Nitra, Pedagogická fakulta v Nitre 1992. Miko, F.: Text a štýl. Bratislava, Smena 1969. Írásvetítı, audio-vizuális eszközök.
4. Szlovák stilisztika 2. SZLOVÁK STILISZTIKA 2. Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 1 Heti óraszám: 1 A tantárgy elıfeltételei: A modern szláv irodalomtudomány, Irányzatok a mai szláv nyelvtudományban, A szlovák szókészlet rendszere A tárgy célja, hogy az iskolai stilisztikaoktatás szövegközpontúságának hangsúlyozásával az elıadáshoz kapcsolódva gyakorlati jellegő áttekintést nyújtson a különbözı mőfajú szövegek tartalmi és formai strukturáltságáról, elsısorban az elemzés és a kritikus értékelés módszerével. A gyakorlatban differenciált módon tudják alkalmazni a funkcionális stilisztika kategóriáit. A stilisztika paradigmatikája. A fonostilémák, az alaktani stilémák, a mondattani és kompozíciós stilémák, a non-verbális stilémák. A tudományos, a publicisztikai, az adminisztratív, a szónoki, a szépirodalmi és a beszélt nyelvi szövegek strukturáltsága és jellemzı kifejezıeszközei. Interaktív feladatokon alapuló szeminárium. Gyakorlati jegy. Findra, Ján: Štylistika slovenčiny v cvičeniach. Martin, Vydavateľstvo Osveta 2005. Slančová, D.: Základy praktickej rétoriky. Prešov, Náuka 2001. Slančová, D.: Praktická štylistika. (Štylistická príručka.) 1. vyd. Prešov, Š. Franko Slovacontact 1994. 184 s. Írásvetítı, audio-vizuális eszközök.
5. A szlovák irodalmi nyelv kialakulása és fejlıdése A SZLOVÁK IRODALMI NYELV KIALAKULÁSA ÉS FEJLİDÉSE Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: Irányzatok a mai szláv nyelvtudományban Rámutatni a szlovák nyelv sajátos értékeire, sajátosságaira a szláv nyelvcsaládon belül és fejlıdésére Magyarország, illetve Csehszlovákia, végül az önálló Szlovákia keretei között. Az irodalmi (standard) nyelvváltozat kialakulásában és fejlıdésében közrejátszó nyelvfejlıdési tendenciák bemutatásával a hallgatók nemcsak a szakmai önmővelésre vonatkozó és az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciákat sajátítják el, hanem megfelelı mőveltségi készségeket és képességeket is elsajátítanak. A szláv nyelvek differenciálódása; a szlovákok etnogenezise, etnikai állományának fejlıdése; a nyelvjárások rendszerének kialakulása; a szlovák történeti nyelvtan fejlıdésének vázlata; a szlovák nyelvhasználat terei, a nyelvmővelés lehetıségei a Magyar Királyságban, az elsı Csehszlovákiában, a Tiso-féle Szlovák Köztársaságban, a második Csehszlovákiában és az önálló Szlovákiában; a szlovák irodalmi nyelv mai állapota. Elıadás A félév végén szóbeli kollokvium Eugen Pauliny: Dejiny spisovnej slovenčiny. Bratislava, 1983 Rudolf Krajčovič: Vývin slovenského jazyka a dialektológia. Bratislava 1988, SPN Rudolf Krajčovič Pavol Žigo: Dejiny spisovnej slovenčiny. Bratislava 2002, UK Rudolf Krajčovič Pavol Žigo: Dejiny spisovnej slovenčiny. Študijná príručka a texty. Bratislava 1994, UK Historický slovník slovenského jazyka I-V. Ved. red. Milan Majtán. Bratislava 1991-1996, VEDA Ján Stanislav: Dejiny slovenského jazyka I-V. Bratislava, 1958-1973 Milan Hodža: Československý rozkol. Príspevky k dejinám slovenčiny. Turč. Sv. M., 1920 Gregor Ferenc: Magyar szlovák nyelvi kapcsolatok. In: Nyelvünk a Duna-tájon. Szerk. Balázs János. TK, Bp. 1989 írásvetítı, magnetofon, térkép
6. A szlovák nyelv tanításának módszertana 1. (Fonológiai és morfológiai ismeretek) A SZLOVÁK NYELV TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA 1. (FONOLÓGIAI ÉS MORFOLÓGIAI ISMERETEK) Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: A modern szláv irodalomtudomány, Szlovák nyelvmővelés és stílusgyakorlat Az elıadás-sorozat célja, hogy a nyelvtanítási és nyelvtanulási elméletek segítségével hozzájárulhasson a legfontosabb szakmai ismeretek megszerzéséhez, a nyelvtanári tudatosság és a reflektív tanári attitőd kialakításához. A nyelvpedagógia fogalma, tartalma, rokon tudományok, a tantárgyközi kapcsolatok, tantárgyi integráció. Tanár- és tanulótípusok, a tanulás és a készségfejlesztés fontossága, tanulási stratégiák, tanulásmódszertan, a tanulói önállóság fejlesztése. A nyelvórai feladat fogalmának megértése. A négy nyelvi készség fejlesztését elısegítı módszerek megértése Kiejtés, a morfematikai és morfológiai elemzés módszereinek megismerése. Nyelvtanítási módszerek története. Osztálytermi megfigyelések, óratervezés. Mérés, értékelés, nyelvvizsgák. Tanterv, tanmenet, óraterv. Elıadás. Félév végén: írásbeli vizsga, melyen a hallgató írásban ad számot elméleti ismereteirıl, valamint elmélet és gyakorlat összekapcsolásának képességérıl. Betáková, V. Jacko, J. Zelinková, K.: Teória vyučovania slovenského jazyka. Bratislava, SPN 1984. Findra, J.: Jazyk, reč, človek. Bratislava, Q 111 1998. Gavora, P. et al.: Pedagogická komunikácia v základnej škole. Bratislava, Veda 1998. Kesselová, J.: Lingvistické štúdie o komunikácii detí. Prešov, Náuka 2001. Ligoš, M.: Motivačné a duchovné rozmery vyučovania slovenského jazyka. Ružomberok, KU 2003. Horecký, J.: Spoločnosť a jazyk. Bratislava, Veda 1982. Ihnátková, N. et al.: K modernizácii vyučovania slovenského jazyka. Bratislava, SPN 1980. Ihnátková, N.: Vzdelávací štandard zo slovenského jazyka pre gymnázium (štvorročné štúdium). Slovenský jazyk a literatúra v škole, 46, 1999/2000, 5-6, s. 157-167. Miko, F.: Frazeológia v škole. Bratislava, SPN 1989. Írásvetítı, audio-vizuális eszközök, könyvtári anyagok.
7. A szlovák nyelv tanításának módszertana 2. (Mondatelemzés és szókincsfejlesztés) A SZLOVÁK NYELV TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA 2. Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: A modern szláv irodalomtudomány, Szlovák nyelvmővelés és stílusgyakorlat Az elıadást kísérı szeminárium célja, hogy a párhuzamos elıadásokon megszerzett tudásra alapozva olyan készségeket fejlesszen, olyan szempontrendszereket tudatosítson a hallgatókban, melynek birtokában felkészülten kezdhetik meg tanítási gyakorlatukat. A hallgatók legyenek képesek mind a tanulók, mind saját maguk fejlesztését hozzáértı módon végezni. Különbözı óratervezési elvek elsajátítása és alkalmazása (témaközpontú, nyelvtani prezentációs, készségfejlesztı). Feladatok összekötése, tanári nyelv elsajátítása. Tanulásszervezési módok elemzése és gyakorlása. A mondat szemantikai és grammatikai struktúrája és ábrázolása. A mondatelemzés grafikai megjelenítésének módjai. A szókincsfejlesztés módjai, a szóképzési motiváció szerepe a szókincsfejlesztésben. Bevezetés a középtávú tervezés (tankönyvi egység) és a készségintegráció kérdéseibe, a készségintegráció elemzése adott tankönyvi egységben Értékelı és önértékelı munka elindítása, videós önértékelés, visszatekintést segítı értékelılap bevezetése A tanórák megfigyelési szempontjainak árnyalása, óralátogatás különbözı oktatási intézményekben Portfolio összeállítás folytatása (különbözı tanítási helyzetekhez rugalmasan adaptálható további feladatok, melyek a modern oktatási technológiákra épülnek Szeminárium. Félév folyamán: óravázlat, mikro-tanítás. Félév végén: gyakorlati jegy. Palenčárová, J. Kesselová, J. Kupcová, J.: Učíme slovenčinu komunikačne a zážitkovo. Bratislava, SPN 2003. Betáková, V. Jacko, J. Zelinková, K.: Teória vyučovania slovenského jazyka. Bratislava, SPN 1984. Slovenský jazyk a literatúra v škole (folyóirat) Tankönyvek, tantervek. Könyvtári anyagok, írásvetítı.
8. A szlovák irodalom tanításának módszertana 1. A SZLOVÁK IRODALOM TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA 1. Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: 2, 5, 6 A modern szláv irodalomtudomány, A szlovák nyelv tanításának módszertana 1., A szlovák nyelv tanításának módszertana 2. A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a szlováktanári munka során hozott döntéseik lehetséges elméleti alapjait a következı területeken: a pedagógiai folyamat tervezése, a tanulók mőveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése, szakmai fejlıdésben elkötelezettség, a tanulási folyamat szervezése, irányítása, önmővelés, pedagógiai értékelés. A szlovák irodalom mint tantárgy tantervei. Az iskolatípusok közti különbségek tükrözıdése a tantervekben. A tanmenetek megalkotása és szerepe. Az irodalomtankönyv felépítése és használata. Az irodalmi kommunikáció. Mőértelmezés az irodalomórán. Az irodalmi mő elemzése és a szakszóhasználat. A motiváció lehetıségei az irodalomórán. Elıadás. Félév végén kollokvium. Obert, V. Jurčo, J.: Didaktika literatúry. Bratislava, SPN 1984. Írásvetítı, videó, könyvtári anyag.
9. A szlovák irodalom tanításának módszertana 2. A SZLOVÁK IRODALOM TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA 2. Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: A szlovák irodalom tanításának módszertana 1. A tárgy valamennyi tanári kompetenciát fejleszti, különös tekintettel a pedagógiai folyamat tervezésére, az egész életen át tartó tanulás iránti igény kialakítására és a szakmai fejlıdésben való elkötelezettség kompetenciájára. A különbözı korosztályoknak készült tankönyvek alapos feltérképezése. Évközi ellenırzés: mikro-tanítás, óravázlatok. Félév végén: gyakorlati jegy Germušková, M.: Literárny text v didaktickej komunikácii. Prešov, UPJŠ 1995. Obert, V.: Komunikatívnosť v literárnej výchove. Bratislava, UMC 1993. Obert, V.: Rozvíjanie literárnej kultúry žiakov. Bratislava, Poľana 2003. Čítame slovenskú literatúru I. (1939-1955) Bratislava, Ústav slovenskej literatúry SAV 1997. Čítame slovenskú literatúru. II. (1956-1969) Bratislava, Ústav slovenskej literatúry SAV 1997. Čítame slovenskú literatúru. III. (1970-1997) Bratislava, Ústav slovenskej literatúry SAV 1998. Írásvetítı, könyvtári anyagok.
10. Szlovák nyelvmővelés és stílusgyakorlat SZLOVÁK NYELVMŐVELÉS ÉS STÍLUSGYAKORLAT Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2-2-2 Heti óraszám: 2-2-2 A tantárgy elıfeltételei: - Az alapképzési szakon megszerzett nyelvi jártasság és készség továbbfejlesztése szóban és írásban az élet minden területén, különös tekintettel a szakmai (humán, kulturális) nyelvhasználatra. A gyakorlatok másik célja az anyanyelvvel való állandó konfrontáció során a fordítási készség kialakítása szóban és írásban. Ennek legfıbb eszköze a nyelvi reáliák létének és az ıket hordozó kultúrák különbségének tudatosítása. A cél felsıfokú nyelvtudás kialakítása. A végzıs hallgatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megértsenek konkrét vagy elvont szövegeket, folyamatosan és természetes módon tudjanak az adott nyelven mind írásban, mind szóban kommunikálni, magyarra fordítani bonyolultabb szakmai és szépirodalmi szövegeket. A legfontosabb témakör a nyelvtan: az alapozást a szófajok, a nemek, a ragozások, nélkülözhetetlen helyesírási ismeretek stb. elsajátítása jelenti, ehhez kapcsolódik mindazon stilisztikai és nyelvhelyességi tudnivalók elsajátítása, amelyek nélkül a helyes nyelvhasználat elképzelhetetlen. A nyelvtan oktatása magától értetıdıen elválaszthatatlan a bölcsészképzés hagyományos tárgyaitól, a szókincsgyarapítás, a gyakorlást elısegítı példák szorosan kapcsolódnak az irodalomhoz, a képzımővészethez, a valláshoz, a film és a színház világához stb. Kezdettıl fogva gondosan ügyelünk arra, hogy a nyelvtani ismeretek elmélyülésével és a szókincs gazdagodásával párhuzamosan mind nagyobb hangsúlyt kapjon a tanult nyelv gyakorlati alkalmazása: ezt a célt szolgálják a fordítói gyakorlatok és fordítástechnikai szemináriumok. A képzés alapvetıen gyakorlati, de a nyelvtan logikájának, a nyelv szerkezetének, az alapvetı helyesírási és stilisztikai tudnivalóknak a megértése érdekében a felmerülı elméleti problémák tisztázására is nagy figyelmet fordítunk. A képzés kezdettıl fogva a szlovák nyelv aktív használatára irányul, de természetesen nem az egyes nyelviskolák s kivált a rövid idı alatt rendkívüli elırehaladást ígérı nyelvtanfolyamok beszédcentrikusságát értjük ez alatt, hanem a megfelelı íráskészséggel, kifogástalan helyesírási ismeretekkel párosuló beszédképességet, amely nem csak a hétköznapi életben való helytállásra teszi alkalmassá a hallgatót, hanem arra is, hogy az értelmiségi lét különbözı síkjain és szituációiban is helytálljon. Az elsı két évben a hallgatónak maradéktalanul el kell sajátítania a szlovák nyelvtant és helyesírást, tisztába kell jönnie mindazon mondattani, stilisztikai és nyelvhasználati sajátosságokkal, amelyek ismerete nélkül a helyes szlovák nyelvhasználat elképzelhetetlen. Képessé kell válnia arra, hogy általában szótár segítségével egyszerőbb, ám intellektuális igényő fogalmazványokat és
fordításokat készítsen, természetesen mindkét irányba. A következı évfolyamok mindezen ismeretek elmélyítésére irányulnak: a hallgatók szókincsének, beszédkészségének, írásbeli megnyilatkozásának fokozatosan olyan szintre kell emelkednie, amelyen már biztonsággal fejezi ki magát szlovákul a legkülönbözıbb nyelvi szituációkban, s a mindennapi élet, az irodalom és a bölcsészeti tudományok síkján is értelmiségihez méltó kultiváltsággal fejezi ki magát. Tomáš Dratva a kolektív: Slovenčina pre cudzincov Pravidlá slovenského pravopisu Mária Ivanová-Šalingová a kolektív: Slovenčina bez chýb Prehľad gramatiky a pravopisu slovenského jazyka Ivan Mistrík: Gramatika slovenčiny Nebojme sa pravopisu Ako nehrešiť proti slovenčine Andrej Tušer: Svet skratiek a značiek Mária Ivanová-Šalingová: Slovník homonymický Peter Kuklica: Slovník latinských skratiek A diákok munkájának hatékony támogatása elképzelhetetlen a viszonylag nagy mennyiségő fénymásolt segédlet, fordításhoz használandó szöveg nélkül, szükség van továbbá hangzó anyagra (magnókazettákra), s bizonyos témaköröknél kivált a felsıbb évfolyamoknál fölöttébb hasznos, ha videokazetták és DVD-k is rendelkezésre állnak.
11. A szlovák szókészlet rendszere A SZLOVÁK SZÓKÉSZLET RENDSZERE Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: - A tárgy célja a hallgatók korábbi szlovák nyelvészeti ismereteire és gyakorlati nyelvtudására alapozva a lexikológia és határtudományai körében olyan ismeretek, készségek és képességek kialakítása, melyek a leendı szlováktanárok számára nélkülözhetetlenek: tudatos nyelvhasználat, nyelvi jelenségek felismerése és magyarázata. A szóalkotás paradigmatikus vonatkozásai (szóképzési paradigmák, szóképzési bokor, szócsalád). Szóképzési és motivációs jelentés. Szóképzési és lexikális jelentés. Fogalom és lexikális jelentés. A lexikális egységek szintagmatikus vonatkozásai. Az interlingvális motiváció. (Az interlingvális demotiváció folyamata.) A szókészlet bıvülésének módjai. Produktivitás a szóalkotásban és a morfológiában. Az idegen nyelvbıl átvett szavak beépülése az átvevı nyelvbe. Szóképzés és szófajváltás. A demotiváció ciklikus folyamatának tükrözıdése a szótárakban. Szóalkotási módok produktivitásának változása az utóbbi 150 évben. Szeminárium. Félév folyamán: zárthelyi dolgozatok Félév végén: aláírás J. Horecký K. Buzássyová J. Bosák a kol.: Dynamika slovnej zásoby súčasnej slovenčiny. Bratislava, Vydavateľstvo SAV 1989. J. Furdík: Život so slovotvorbou a lexikológiou. Košice, Vydavateľstvo LG 2005. J. Furdík: Slovotvorná motivácia a jej funkcie. Levoča, Modrý Peter 1993. J. Dolník: Lexikológia. Bratislava, Univerzita Komenského 2003. J. Horecký: Morfematická štruktúra slovenčiny. Bratislava, Vydavateľstvo SAV 1964. J. Horecký: Slovenská lexikológia I. Tvorenie slov. Bratislava, SPN 1971. M. Sokolová G. Moško F. Šimon V. Benko: Morfematický slovník slovenčiny. Prešov, Náuka 1999. M. Sokolová M. Ološtiak M. Ivanová: Slovník koreňových morfém slovenčiny. Prešov Náuka 2005. Különbözı, a könyvtári állományban megtalálható nyelvészeti szótárak.
12. A szlovák romantika és realizmus A SZLOVÁK ROMANTIKA ÉS REALIZMUS Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2-2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: A modern szláv irodalomtudomány A két féléves kurzus célja, hogy a szlovák nemzetté válás szempontjából meghatározó és szorosan összefüggı két irodalmi irányzatnak, a romantikának és a realizmusnak a bemutatásával a hallgatók alkalmassá váljanak mőveltségük, készségeik és képességeik fejlesztésére, az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére, a szakmai együttmőködésre és kommunikációra, valamint a szakmai önmővelésre. A szlovák romantika jelensége mind európai (különösen szláv), mind pedig szőkebb, magyarországi összefüggéseiben. A kor társadalmi, politikai és mővelıdési viszonyai. Filozófiai összefüggések. Szlovák sajátosságok és magyar irodalmi párhuzamok a szlovák romantikus líra, próza és dráma fejlıdésében. A szlovák realizmus mint a magyar-szlovák-cseh kapcsolatok történetének egyik kulcsfejezete. Az európai politikai, társadalmi és mővelıdési háttér. Lírai, prózai és drámai alkotások a korszak kiemelkedı alkotóinak életmővében. Elıadás Félév végén: kollokvium szóban A romantika. Vál. Horváth Károly. Budapest 1965, Gondolat Stanislav Šmatlák: Dejiny slovenskej literatúry II. Bratislava 1999, Literárne informačné centrum Milan Pišút: Romantizmus v slovenskej literatúre. Bratislava 1974, Sl. spisovateľ Cyril Kraus: Slovenský literárny romantizmus. Martin 1999, MS Stanislav Šmatlák: Dve storočia slovenskej lyriky. Bratislava 1979, Tatran Ján Števček: Dejiny slovenského románu. Bratislava 1989, Tatran Stanislav Šmatlák: Dejiny slovenskej literatúry II. Bratislava 1999, Literárne informačné centrum Oskar Čepan - Ivan Kusý - Stanislav Šmatlák - Július Noge: Literatúra druhej polovice devätnásteho storočia (= Dejiny slovenskej literatúry III. Bratislava 1965, VEDA Ivan Kusý - Stanislav Šmatlák: Literatúra na rozhraní 19. a 20. storočia (= Dejiny slovenskej literatúry IV. Bratislava 1975, VEDA Karol Rosenbaum (red.): Literatúra v rokoch 1918-1945 (= Dejiny slovenskej literatúry V. Bratislava 1984, VEDA Pavol Mazák - Mikuláš Gašparík - Pavol Petrus - Milan Pišút: Dejiny slovenskej literatúry 2. Novšia slovenská literatúra (1780-1918). Bratislava 1988, SPN Zdenko Kasáč - Albin Bagin: Dejiny slovenskej literatúry 3. Novšia slovenská literatúra (1918-1945) Bratislava 1986, SPN Stanislav Šmatlák: Dve storočia slovenskej lyriky. Bratislava 1979, Tatran
Ján Števček: Dejiny slovenského románu. Bratislava 1989, Tatran Zoltán Rampák: Slovenskí klasickí dramatici 19. storočia a inonárodná dráma. Obzor, Bratislava, 1975 Cyril Kraus: Impulzy a inšpirácie slovenského romantizmu. Bratislava, 1979 Jozef Hvišč (ed.): Kontinuita romantizmu. Vývin - súvislosti - vzťahy. Bratislava, 2001 Peter Káša: Medzi estetikou a ideológiou. Prešov 2001, FF PU Viktor Kochol: Poézia štúrovcov. Samo Chalupka, Andrej Sládkovič, Janko Kráľ, Ján Botto. Bratislava 1955, SAV Dušan Slobodník: Kontext slovenskej poézie. Bratislava 1985, Tatran Zoltán Rampák: Slovenskí klasickí dramatici 19. storočia a inonárodná dráma. Obzor, Bratislava, 1975 Milan Hodža: Československý rozkol. Príspevky k dejinám slovenčiny. Turč. Sv. M., 1920 Oskar Čepan: Stimuly realizmu. Bratislava 1984, VEDA Pavol Mazák: Slovenský román v období literárneho realizmu. Bratislava 1975, SPN Oskar Čepán: Próza slovenského realizmu. Bratislava 2001, VEDA Írásvetítı/projektor.
13. A modern szlovák irodalom A MODERN SZLOVÁK IRODALOM Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: A modern szláv irodalomtudomány A tárgy célja, hogy a hallgatók a tárgyalt kor szlovák irodalmának, irányzatainak és legjelentısebb alkotásainak bemutatásával olyan mőveltségi készségekre és képességekre tegyenek szert, melyek alkalmassá teszik ıket a szakmai önmővelésre, az egész életen át tartó tanulási kompetenciák fejlesztésére és személyiségük kialakítására is befolyással vannak. A kurzus az államfordulattól a 20. század hetvenes éveinek végéig tekinti át a szlovák irodalom fejlıdését, megvilágítva az elsı Csehszlovák Köztársaság által teremtett politikai, társadalmi és mővelıdési lehetıségeket illetve korlátokat, majd kellıen elemezve az elsı Szlovák Köztársaság szellemi életét. Az 1945 1990 közötti korszak vizsgálata, ugyancsak nemzetközi összefüggésekben, a pluralizmus rövid éveit követıen a szovjet blokk keretei között elemezve a rendszer nyújtotta lehetıségeket, illetve az alkotómunka akadályait. Sor kerül a legfontosabb életmővek áttekintésére. A mővek ismertetése a modernizmusból indul ki. A modernizmus egy új társadalom, új valóság kialakításának óhajával van összefüggésben, azaz a megújuláson alapszik. Az ipari társadalom ölén nı fel, annak minden jelével és következményével. Tudatosan törekszik a tradíciókkal való mindennemő kapcsolat megszakítására, elsısorban a jövı érdekli. A tradíciók és a múlt elutasítása mellett az irodalom (a mővészet) a modern technika - autók, hidak, új közlekedési eszközök-dicséretére, dicsıítésére és magasztalására irányul. A vasút, pályaudvarok és állomások a társadalmi fejlıdés szimbólumaivá váltak. Az adott életérzés extrém volta a modern irányzatokban is jelen van, s mindezt tükrözi a szlovák irodalom is. A technika fejlıdése azt eredményezi, hogy a múlt (a tradíció) regresszív értelmet nyer, ezért el kell utasítani, meg kell semmisíteni, véget kell vetni létezésének. Mindez a mővészetben is kifejezıdik, de a szlovák irodalom hagyománytisztelı mind tartalmi, mind formai szinten. Elıadás. Félév végén: kollokvium. Kasáč, Zdenko Bagin, Albin: Dejiny slovenskej literatúry 3. Novšia slovenská literatúra (1918-1945). Bratislava 1986, SPN Marčok Viliam a kol: Dejiny slovenskej literatúry III. Bratislava 2005, Literárne informačné centrum Mikula, Valér (ed.): Slovník slovenských spisovateľov. 2. kiadás. Bratislava 2005, Kalligram Šmatlák, Stanislav: Dejiny slovenskej literatúry II. Bratislava 1999, Literárne informačné centrum Šmatlák, Stanislav: Dve storočia slovenskej lyriky. Bratislava 1979, Tatran
Števček, Ján: Dejiny slovenského románu. Bratislava 1989, Tatran Hvišč, Jozef a kol.: Biele miesta v slovenskej literatúre. Bratislava 1991, SPN Kondel, Ľubomír: Opäť v učebných osnovách. Nitra 1995, Enigma Maťovčík, Augustin a kol.: Slovník slovenských spisovateľov 20. storočia. Bratislava 2001, Vyd. Spolku sl. spisovateľov SNK Šútovec, Milan: Mýtus a dejiny v próze naturizmu. Bratislava 2005, Literárne informačné centrum Žilka, Tibor (ed.): Od moderny k postmoderne. Nitra 1997, Ústav literárnej a umeleckej komunikácie FF UKF Írásvetítı/projektor.
14. A szlovák irodalom a posztmodern korban A SZLOVÁK IRODALOM A POSZTMODERN KORBAN Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: A modern szláv irodalomtudomány A kurzus célja, hogy a hallgatók áttekintı elemzést kapjanak a legutóbbi harminc év legjellemzıbb szlovák szépirodalmi alkotásairól olyképpen, hogy kulturális élményként lehetıvé váljék számukra ezek mélyebb átélése, megértése s végsı soron a kultúra lefordíthatósága. A posztmodern jelentkezése a nyolcvanas évekre vezethetı vissza, bár ennek is voltak elızményei (a francia új regény és az abszurd dráma hatása egyes irókra). A hatvanas évek erjedési folyamata, valamint a prágai tavasz teremti meg azokat az elıfeltételeket Szlovákiában, amelyekre a posztmodern épülhetett. Külön is figyelmet kell szentelni az egzisztencializmusnak mint irodalmi irányzatnak, hiszen a posztmodern törekvéseknek ez adja meg a hátterét (J. Johanides, R. Sloboda, D. Mitana). A posztmodern irodalom azonban csak a rendszerváltás után bontakozhatott ki, mindenekelıtt P. Vilikovský irásmővészetében, mőveiben. A nyolcvanas években fıleg a mágikus realizmus hatása érezhetı egyik-másik iró alkotásában (D. Dušek, L. Ballek, P. Jaroš). Elıadás. Félév végén szóbeli kollokvium. Cvrkal, Ivan (zost.): Kapitoly z moderny, avantgardy a postmoderny. III. Bratislava, Ústav svetovej literatúry Slovenskej akadémie vied 1996. Michalovič, Peter Minár, Pavol: Úvod do štrukturalizmu a postštrukturalizmu. Bratislava, Iris 1997. Pokrivčáková, Silvia: Karnevalová a satirická groteska. Nitra, Garmond 2002. Žilka, Tibor (edit.): Od moderny k postmoderne. Nitra, Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre 1997. Žilka, Tibor: Postmoderná semiotika textu. Nitra, Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre 2000. Žilka, Tibor: Vademecum poetiky. Nitra, Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre 2006. Žilka, Tibor: (Post)moderná literatúra a film. Nitra, Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre 2006. Mikula, Valér: Od baroka k postmoderne. Levice, Vydavatelstvo L. C. A., Koloman Kertész Bagala 1997. Kusnir, Jaroslav: Poetika americkej postmodernej prózy (Richard Brautigan a Donald Barthelme). Prešov, Impreso 2001. Pethı, Bertalan: A posztmodern. Budapest, Gondolat 1992. Írásvetítı, audio-vizuális eszközök, a könyvtár állomány kötetei.
15. Regionalizmus és felekezetiség a szlovák kultúrában REGIONALIZMUS ÉS FELEKEZETISÉG A SZLOVÁK KULTÚRÁBAN Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: - A szlovák kultúra és nemzetté válás máig ható két alapvetı törésvonalát, a földrajzi és a felekezeti eltéréseket-feszültségeket kívánja elemezni. A történeti és irodalomtörténeti szakirodalom, valamint a szépirodalom mővei alapján világít rá a katolikus-evangélikus, másrészt az Észak Dél, illetve Nyugat Kelet ellentétek gyökereire, megnyilvánulásaira és mai nyomaira. A szlovákok ıseinek betelepülése, az etnogenezis problémái; a természeti viszonyok, a nyelvjárási különbségek és a Magyar Királyság politikai rendszerének hatásai a szlovákság tagolódásában; a táji különbségek nyomai a 20. században és napjainkban. A reformáció és a katolikus megújulás; a két nagy felekezet szerepe a szlovákság nyelvi-kulturális megoszlásában, ennek nyomai a 20. században és napjainkban Elıadás A félév végén kollokvium Käfer István: Dona nobis pacem (Magyar-szlovák kérdések). PPKE BTK, Piliscsaba, 2005 Szarka László: A szlovákok története. Bereményi Kiadó, Budapest,. é. n. Dušan Kováč: Szlovákia története. Kalligram, Pozsony, 2001 A szlovákkérdés a XX. században. Vál. Rudolf Chmel. Kalligram, Pozsony, 1996 Slovacicum. Súčasné Slovensko. Ed. Jana Pekarovičová-Miloslav Vojtech. Stimul, Bratislava, 2006 Ábrahám Barna Stekovics Rita Gereben Ferenc (szerk.): Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Piliscsaba, 2003 Vladimír Krivý, Viera Feglová, Daniel Balko: Slovensko a jeho regióny. Sociokultúrne súvislosti volebného správania. Bratislava, 1996 írásvetítı, térkép
16. A modern szlovák kultúra és társadalom A MODERN SZLOVÁK KULTÚRA ÉS TÁRSADALOM Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: - Be kívánja mutatni a modern szlovák civilizáció alapelemeit, azaz a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális viszonyokat, annak érdekében, hogy a leendı tanárok otthonosan mozogjanak az ottani közegben, eligazodjanak és informálják diákjaikat a szlovákiai közélet aktuális kérdéseirıl, illetve az ottani fórumokat a magyarországi szlovákság helyzetérıl. Természetesen minden ilyen tárgy kénytelen a múltba is visszatérni, hiszen a gyökerek ismerete nélkül nem képzelhetı el a jelenkor folyamatainak megértése sem. Szlovákia gazdasági fejlıdése, ipari szerkezetének sajátosságai, regionális gazdasági és szellemi központjai; 20. századi társadalomfejlıdése, különös tekintettel az 1989 utáni fejlıdésre, a város és a vidék viszonya, az urbanizációs és modernizációs folyamatának viszontagságai, a multikulturális hagyományok és azok változó sorsa, az alapvetı politikai struktúrák kialakulása, a jelenleg domináns politikai ideológiák és pártok; a kultúrában érvényesülı régi és új szellemi áramlatok, különös súlyt fektetve a kulturális sajtó, a színházi élet és a kortárs filmmővészet bemutatására. Elıadás A félév végén kollokvium Pavol Žigo a kol.: Slovacicum. Kapitoly z dejín slovenskej kultúry. AEP, Bratislava, 2004 Slovacicum. Súčasné Slovensko. Ed. Jana Pekarovičová-Miloslav Vojtech. Stimul, Bratislava, 2006 Ábrahám Barna: A szlovák nemzetté válás kérdései. In: Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Szerk.: Ábrahám Barna Gereben Ferenc Stekovics Rita. PPKE BTK. Piliscsaba 2003. 138-149. Halász Iván: A szlovák pártrendszer fıbb törésvonalai és regionális összefüggései. In: Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Szerk.: Ábrahám Barna Gereben Ferenc Stekovics Rita. PPKE BTK. Piliscsaba 2003. 465-485. Mária Dubayová: Szlovákia: állam multietnikus és multiregionális kulturális közeg. In: Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Szerk.: Ábrahám Barna Gereben Ferenc Stekovics Rita. PPKE BTK. Piliscsaba 2003. 323-333. o. Vladimír Krivý Viera Feglová Daniel Balko: Slovensko a jeho regióny. Sociokultúrne súvislosti volebného správania. Bratislava, 1996
Halász Iván: A szlovák választási rendszer alapintézményei. In: Választójog és választási rendszerek. Öt közép-európai ország parlamenti választási törvénye. Szerk.: Dezsı Márta. Budapest, 1998. 239-264. Halász Iván: Szlovákia 2006: hogyan tovább a választások után? Magyar Szemle 2006. augusztus. 108-131. Írásvetítı, videómagnó, térkép
17/a. A hungarus elemek a szlovák irodalom tanításánál A HUNGARUS ELEMEK A SZLOVÁK IRODALOM TANÍTÁSÁNÁL Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 1 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: - A módszertani kurzus célja a szlovák irodalom magyarországi, azaz hungarus meghatározottságainak és motívumainak tudatosítása, a csaknem ezer éves magyar szlovák együttélés során mőködött kölcsönhatások és ezek irodalmi megjelenésének értelmezése, átadásuk megfelelı technikáinak kialakítása. Nem formálisan kimutatható kapcsolatok, viszony dokumentálására törekszik, hanem a két kultúra mélyrétegeit és a másik etnikum oda beépült képét próbálja föltárni. Az ezer éves magyar szlovák együttélés csomópontjai, fı problémái; a szlovák etnikum társadalomtörténete, helye Magyarország társadalmában, politikai rendszerében és kulturális életében (társadalmi státus, mobilitás és asszimiláció); a szlovák kisebbség viszonya Magyarországhoz és az anyanemzethez a 20. században; a Másik képe a 19 20. századi szlovák és magyar irodalomban Gyakorlat Közös órai és egyéni otthoni mőelemzés, órai referátum és mikrotanítás; félév végi szemináriumi dolgozat Käfer István: Dona nobis pacem. Magyar-szlovák kérdések. PPKE BTK, Piliscsaba, 1998 A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetébıl. Válogatás hét évszázad írásaiból. Szerk. Kemény G. Gábor. Tankönyvkiadó, Budapest, 1962 Csanda Sándor: Csehszlovák-magyar kulturális kapcsolatok. SPN, Bratislava, 1963 Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok körébıl. szerk. Zuzana Adamová - Karol Rosenbaum - Sziklay László. AK, Bp. 1965 Magyarságkép a XIX XX. századi szlovák irodalomban. Szemelvénygyőjtemény. Öáll. Ábrahám Barna. Magyar Napló 18(2006) 11, 43-68.. A szlovákok képe a XIX XX. századi magyar irodalomban. Öáll. Ábrahám Barna. Magyar Napló 19(2007) (megjelenés alatt) Gregor Ferenc: Magyar szlovák nyelvi kapcsolatok. In: Balázs János (szerk.): Nyelvünk a Duna-tájon. TK, Bp. 1989 A Duna vallomása. Tanulmányok Käfer István hetvenedik születésnapjára. Szerk. Ábrahám Barna Pilecky Marcell. PPKE BTK, Piliscsaba, 2006 Borsody István: Magyar-szlovák kiegyezés. A cseh-szlovák-magyar viszony utolsó száz éve. Bp. 1945 ill. in: Európai évek. Vita Kiadó, Bp. 1991
17/b. A magyarországi szlovákok kultúrája A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK KULTÚRÁJA Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 1 Heti óraszám: 2 A tantárgy elıfeltételei: - : Meg kívánja ismertetni, tudományosan és érzelmileg közel hozni a hallgatókhoz a magyarországi szlovákok kultúráját, az egykori szülıhelyükrıl magukkal hozott és a több évszázados helyi magyar szlovák együttélés során létrejött értékeket, tudatosítani és erısíteni kívánja az esetleges otthoni szlovák gyökereket, kötıdést. A hazai szórványokat ugyanakkor mindig az egységes szlovák nemzet részeként vizsgálja, rávilágítva az etnikai törzsterülethez kötıdı múltbeli és mai szálakra. A török utáni letelepülés, a kárpát-medencei szórványok létrejötte; nyelvjárási és néprajzi jegyeik változásai; a magyarországi szlovák folklór; a szórványok életmód- és társadalomtörténete, mai nyelvi állapota és identitása; felekezeti viszonyaik, egyháztörténetük, egyházmővészetük és egyházi irodalmuk; a 20. század magyarországi szlovák irodalma; a kortárs hazai szlovák irodalom áttekintése; Elıadás A félév végén szóbeli kollokvium Gyivicsán Anna: Anyanyelv, kultúra, közösség. A magyarországi szlovákok. TLA, Bp., 1993 Gyivicsán Anna - Krupa András: A magyarországi szlovákok. Útmutató Kiadó, Bp. 1997 Kultúrne dedičstvo budapeštianskych Slovákov - A budapesti szlovákok kulturális öröksége. Szerk. Michal Hrivnák. Etnikum Kiadó, Bp., 1998 Mária Žiláková: Dynamika jazyka Slovákov v Maďarsku. Štúdie. ELTE BTK Szláv Filol. Tsz., Bp. 2004 Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a 20. század végén. Szerk. Sisák Gábor. Bp. 2001 A magyarországi szlovákokról. In: Kisebbségek Magyarországon 2004-2005. Kormánybeszámoló a Magyar Köztársaság területén élı kisebbségek helyzetérıl. Szerk. Mayer Éva. NEKH, Bp. 2005 Fejezetek a magyarországi románok és szlovákok történetébıl. Szerk. Micheller Magdolna. Békéscsaba, 1995 Tilkovszky Loránt: A szlovákok történetéhez Magyarországon 1919 1945. Bp. 1989 Kugler József: Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön 1944 1948. Osiris MTA Kisebbskut. Mőhely, Bp., 2000 Sarusi Mihály: A csabai Szajnán (elbeszélések) Závada Pál: Jadviga párnája, Milota, A fényképész utókora (regények)
a Regió, a Kisebbségkutatás és a Pro Minoritate folyóirat hazai szlovákokkal kapcsolatos írásai magnetofon, írásvetítı, videómagnó, térkép
18. Csoportos gyakorlat A tantárgyfelelıs neve: Hoffmann Rózsa Az oktató neve: CSOPORTOS GYAKORLAT A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Pedagógiai Intézet gyakorlóiskolai vezetı tanár Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Óraszám: 60 óra A tantárgy elıfeltételei: Iskolában, szakos vezetıtanár közvetlen irányítása mellett, a Pedagógiai Intézet ellenırzésével a tanárjelölt felkészül a 11. félévben következı egyéni gyakorlatára mindkét szakképzettségi területén. A tanítási gyakorlat, az órákra való elızetes felkészülés és óramegbeszélések, a hospitálások és célzott iskolai megfigyelések eredményeképpen fejlıdnek és erısödnek a pályaismereti gyakorlaton és az egyetemi gyakorlati foglalkozásokon szerzett tanári kompetenciái. Kompetenciák: a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók mőveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése, az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése: a tanulási folyamat szervezése és irányítása, a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. A hallgató mindkét szakjából 60-60 óra idıkeretben végzi gyakorlatát a PPKE BTK gyakorló- vagy bázisiskoláiban. Munkáját a gyakorlatot kísérı útmutató segíti, amelynek követése az iskolai vezetıtanár számára is követendı. A gyakorlat részben egyéni, részben csoportos. A tanítási órák zömét a tanárjelölt egyedül tartja, több, azonos iskolában gyakorlatot végzı hallgató esetén egy-két alkalommal a közös óratartásban is kipróbálják magukat. A tanítási órák tematikáját az adott iskola helyi tanterve és a kijelölt osztály számára készült tanmenet határozza meg. A gyakorlat során a tanárjelölt a következı feladatokat végzi a vezetıtanár irányítása mellett. - a tanítási gyakorlat megkezdése elıtt egy hétig 15 órát hospitál saját szaktárgyából ill. a gyakorlatra kijelölt osztályban, - 15 órát tanít a kijelölt osztályban ill. csoportban, - a tanítási órákra ill. foglalkozásokra óravázlattal felkészül, amelyet a vezetıtanár hagy jóvá, - a tanítási órákat követıen megbeszélést folytat a vezetıtanárral és a foglalkozást látogatókkal,
- az óravázlatához utólag észrevételeket főz, és írásban rögzíti a kapott észrevételeket, javaslatokat, - amennyiben több hallgató végzi gyakorlatát ugyanabban az iskolában, egymás óráit látogatják és az óramegbeszéléseket közösen tartják, - választott témában vizsgálatot folytat, - tanulmányozza az osztályfınökök munkáját, részt vesz tanításon kívüli iskolai programokban, - a gyakorlótanítás ideje alatt vagy azt követıen még további 5 órát ill. foglalkozást látogat, köztük természettudományos tárgyakból is, - részt vesz az iskolában mőködı szakkör, felzárkóztatás vagy egyéb tanórán kívüli foglalkozás szervezésében és vezetésében, - készíti a saját gyakorlati fejlıdését dokumentáló portfoliót Gyakorlati képzés Évközi ellenırzés: gyakorlatot kísérı dokumentáció folyamatos bemutatása a vezetıtanárnak és a gyakorlatot ellenırzı Pedagógiai intézeti tanárnak. Félév végén: gyakorlati jegy Hoffmann Rózsa Somogyi Tóth Katalin: Útmutató tanárjelöltek számára. PPKE BTK 2007. A Pedagógiai Intézet könyvtárában található korábbi tanári szakdolgozatok a hallgató választása szerint. A gyakorlat helyszínéül szolgáló intézmény valamennyi tanterme és taneszköze, a hallgató rendelkezésére álló személyi számítógép, könyvtár.
Szakterületi ismereteket számon kérı záró szigorlat Az értékelés formája: zárószigorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: - A tantárgy elıfeltételei: A tárgy célja, hogy a tanárjelölt szigorlati vizsgabizottság elıtt adjon számot mindazokról az ismeretekrıl és képességekrıl, melyek révén alkalmassá válhat a szlovák nyelv és irodalom mint tantárgy oktatására a közoktatás 5-12. évfolyamán, beleértve a nemzetiségi oktatási intézményeket is. A szakterületi ismereteket számon kérı záró szigorlaton a tanárjelölt szóbeli vizsgát tesz: a szlovák nyelvészetet, valamint a szlovák irodalmat felölelı tételsorok egy-egy kihúzott tételét fejti ki komplex és elemzı módon, építve egyrészt a tudományág eddigi eredményeire és megállapításaira, másrészt saját tapasztalataira (az olvasott és elemzett mővekre). A szigorlat értékelése egy érdemjeggyel történik, mégpedig a két tételre adott válaszok részjegyeinek összesítése alapján. A szigorlat tematikája: A nyelvészet elméleti alapjai; A nyelv hangtani szintje; A nyelv lexikai szintje; A nyelv morfológiai szintje; A nyelv szintaktikai szintje; Stilisztika; Nyelvmővelés; A kommunikáció gyakorlata; Szociolingvisztika; A szlovák nyelv története; Szlavisztika és ószláv nyelv. Középkori irodalom, ószláv nyelvő irodalmi emlékek; Barokk irodalom; Klasszicizmus és preromantika; A ballada a klasszicizmusban, a romantikában, a realizmusban és az ún. szlovák modern irányzatában; A romantika a szlovák költészetben (Chalupka, Kráľ, Sládkovič, Botto, Vozár, Hroboň) és prózairodalomban (Hurban, Kalinčiak); Realizmus a szlovák költészetben (Vajanský, Hviezdoslav) és prózairodalomban (Kukučín, Tajovský, Timrava); A drámairodalom fejlıdése a felvilágosodástól a realizmusig; Naturalizmus a szlovák prózairodalomban (Jégé, Hrušovský, Vámoš); Realizmus és expresszionizmus Hronský és Urban mőveiben; Az ún. szlovák modern irodalma; Irányzatok a két világháború közti korszak szlovák költészetében; A 20. század második felének szlovák költészete (neomodernizmus, tradicionalizmus, szürrealizmus); A 20. század 70-es és 80-as éveinek szlovák prózairodalma (Šikula, Jaroš, Ballek, Habaj, Sloboda, Dušek, Johanides, Puškáš, Mitana). - A tanárjelöltnek jártasnak kell lennie a mai nyelvészeti elméletek alkalmazási lehetıségeit illetıen, ismernie kell a nyelvtudomány és szlovakisztika interdiszciplináris összefüggéseit. Ismerniük kell a nyelv és a nyelvtudományi kutatás alapelveit és ennek tükrében a különbözı nyelvi tankönyvek felépítését. Az irodalomtörténeti ismereteken túl az irodalmi szöveg elemzı értelmezésének képességére, valamint a szerzett tudás didaktikai alkalmazásának jártasságára is szert kell tenniük. Dolník, Juraj: Základy lingvistiky. UK, Bratislava 1999. Findra, Ján: Štylistika slovenčiny. Osveta, Martin 2004.
Horecký, Ján Buzássyová, Klára Bosák, Ján a kol.: Dynamika slovnej zásoby súčasnej slovenčiny. Veda, Bratislava 1989. Krajčovič, Rudolf Žigo, Pavol: Dejiny spisovnej slovenčiny. UK, Bratislava 2002. Kráľ, Ábel Sabol, Ján: Fonetika a fonológia. SPN, Bratislava 1989. Sokolová, Miloslava: Kapitolky zo slovenskej morfológie. Slovacontact, Prešov 1995. Bakoš, Mikuláš: Vývin slovenského verša od školy Štúrovej. Bratislava 1966. Čúzy, Ladislav Kákošová, Zuzana Michálek, Martin Vojtech, Miloslav: Panoráma slovenskej literatúry I. Bratislava, SPN 2004. Čúzy, Ladislav Gbúr, Ján Kršáková, Dana Mikulová, Marcela Roberts, Dagmar Zambor, Ján: Panoráma slovenskej literatúry II. Bratislava, SPN 2005. Kákošová, Zuzana: Kapitoly zo slovenskej literatúry. Typológia a poetika stredovekej, renesančnej a barokovej literatúry. Bratislava, UK 2005. Minárik, Jozef: Baroková literatúra. Svetová, česká, slovenská. Bratislava 1987. Miko, František: Od epiky k lyrike. Tatran, Bratislava 1973. Slovník slovenských spisovateľov. Ed. V. Mikula. Kalligram & Ústav slovenskej literatúry SAV, Bratislava 2006. Števček, Ján: Dejiny slovenského románu. Tatran, Bratislava 1988. Žilka, Tibor: Vademecum poetiky. UKF, Nitra 2006. Čepan, Oskár: Kontúry naturizmu. Slovenský spisovateľ, Bratislava 1977. Čítame slovenskú literatúru I.-III. Ústav slovenskej literatúry SAV, Bratislava 1997 1998. Hamada, Milan: Básnická transcendencia. Slovenský spisovateľ, Bratislava 1969. Mikula, Valér: Od baroka k postmoderne. LCA, Levice 1997. Šmatlák, Stanislav: dejiny slovenskej literatúry I.-II. Národné literárne centrum, Bratislava 1997, 1999. Elıre berendezett vizsgaterem táblával, a hallgatóhoz eljuttatott kérdések, jegyzıkönyv.
TANÁRI ZÁRÓVIZSGA A tantárgyfelelıs neve: A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Dr. Hoffmann Rózsa Pedagógiai Intézet Halász Iván Az értékelés formája: záróvizsga-jegy A tárgyhoz rendelt kredit: - A tantárgy elıfeltételei: Abszolutórium + szakdolgozat A vizsgabizottság gyızıdjön meg róla, hogy a tanárjelölt rendelkezik mindazzal a tudással és képességekkel, amelyek birtokában nagy valószínőséggel alkalmas lesz önálló pedagógusi munkavégzésre a közoktatás 5-12. évfolyamán, 13. évfolyamán és a szakképzési évfolyamon, tetszıleges intézménytípusban. A tanári záróvizsgán a jelölt megvédi a tanári szakdolgozatát és szóbeli vizsgát tesz tételsor alapján. A vizsga két részbıl áll: a) A szakdolgozat védése: a jelölt összefoglalja a három gyakorlat tanulságait, bemutatja saját pedagógiai kompetenciái fejlesztési tervét, és válaszol a szakdolgozattal kapcsolatban feltett, írásban elıre megkapott 4-5 kérdés közül a bizottság döntése szerint néhányra (általában kettıre). b) Szóbeli vizsga, amelynek célja annak feltérképezése, hogy a jelölt hogyan, milyen színvonalon tudja kiterjedt szaktárgyi-diszciplináris tudását az iskolai oktatás gyakorlatában alkalmazni. A vizsgázó bemutatja a saját pedagógiaipszichológiai olvasmánylistáját, amellyel kapcsolatban a vizsgáztatók elıre nem egyeztetett kérdésre adott válasz alapján gyızıdnek meg a jelölt szakmai olvasottságáról. A szóbeli vizsga tematikáját és tételeit a diszciplináris modulok oktatói és a tantárgypedagógusok közösen dolgozzák ki, törekedve arra, hogy a komplex kérdések a diszciplináris tudás átadásának módszereire, a tanulási folyamat segítésének, a tanulásszervezésnek az adott témakörhöz és a tanulók életkori sajátosságaihoz jól illeszkedı módozataira vonatkozzanak. A tételek lehetıséget adnak a jelölt által már elsajátított tanári kompetenciák színvonalára vonatkozó következtetések levonására is. A TZV értékelése egy érdemjegyyel történik, amely az alábbi részjegyek átlagából tevıdik össze: - a szakdolgozat érdemjegye, - a szakdolgozat védésének érdemjegye, - a szóbeli vizsga érdemjegye, - a csoportos gyakolat érdemjegye, - az egyéni gyakorlat érdemjegye. Az oklevél minısítését a TZV, valamint a két szaktudományi zárószigorlat érdemjegyeinek átlaga adja. A TZV értékelésekor a bizottság azt mérlegeli, hogy a jelölt mennyire látja át a pedagógiai munka összefüggéseit, mennyire képes szabatosan, szaknyelven érvelni pedagógiai kérdésekrıl, és hogy rendelkezik-e mindazokkal a kompetenciákkal,