E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. SZEPTEMBER 21-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1705-2/2005. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya Megyei Bíróság működéséről ELŐTERJESZTŐ: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke dr. Wirth Béla, a Baranya Megyei Bíróság elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: dr. Wirth Béla, a Baranya Megyei Bíróság elnöke dr. Farkasné dr. Gáspár Erzsébet, irodavezető Önkormányzati és Társadalmi Kapcsolatok Iroda MEGTÁRGYALTA: Igazgatási és Ügyrendi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2006. augusztus 29. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2006. augusztus 29. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke
2 II. Tisztelt Közgyűlés! Dr. Wirth Béla, a Baranya Megyei Bíróság elnöke levélben arról értesített, hogy a megyei bíróság igazgatási és szakmai vezetése nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a közvéleményt - a közérdeklődésre számot tartó ügyek mellett - a bíróság működéséről is tájékoztassa. Ezirányú tevékenységük fokozását az is indokolja, hogy az elmúlt időszakban számos bírálat érte általában a bíróságok működését, az eljárások elhúzódása mellett egyes bíróságok bezárkózottságát is felrótták. Annak érdekében, hogy e kedvezőtlen és - véleményük szerint nem mindig megalapozott megítélésen változtathassanak, a megyei bíróság elnöke kérte annak biztosítását, hogy közgyűlésünk tagjaival is megismertethessék - a bírói függetlenség elvének tiszteletben tartásával - a megyében folyó ítélkezés eredményeit, nehézségeit, az eljárások elhúzódásához vezető, a bíróságokon kívüli és belüli okokat, továbbá az igazságügyi reform folytatásával kapcsolatos gondolataikat. Örömmel vettem tudomásul a megyei bíróság elnökének felajánlását, és tájékoztatója napirendre vételéről az Igazgatási és Ügyrendi Bizottság véleményét. A megyei bíróság működéséről szóló elnöki tájékoztató az előterjesztés 1. számú mellékletét képezi. III. Határozati javaslat: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Bíróság működéséről szóló - melléklet szerinti - tájékoztatót tudomásul veszi. Pécs, 2006. augusztus 29. Dr. Kékes Ferenc
3 1. számú melléklet TÁJÉKOZTATÓ A BARANYA MEGYEI BÍRÓSÁG MŰKÖDÉSÉRŐL Tisztelt Közgyűlés! Örömmel vettem azt a lehetőséget, hogy tájékoztathatom Önöket a Baranya Megyei Bíróság működéséről. Természetesen e tájékoztató összeállításakor azokat a területeket és csak oly mértékben érintem, amelyek az Önök érdeklődésére számot tarthatnak. Az elmúlt időszakban általában a bíróság működését sok kritika érte, így többek között az, hogy kevésbé nyitottak a társadalom felé, nehezen viselik a velük szemben megfogalmazott kritikákat, egymásnak ellentmondó döntések születnek ugyanabban az ügyben első-és másodfokon, illetve hasonló tényállású ügyeket a bíróságok eltérően ítélnek meg, elhúzódnak a bírósági eljárások. E kritikák megfogalmazói közül egyesek oda is eljutottak, hogy a bírósági szervezet, a bíróságok irányítása, igazgatása újabb reformra szorul. Nyilvánvaló, hogy az 1997. évben megkezdődött igazságügyi reform még nem fejeződött be, ez egy hosszú folyamat, hiszen nemcsak szervezeti reform volt szükséges a jogállamiság követelményeinek megfelelő bírósági rendszer kiépítéséhez, hanem - többek között - szükséges a bírósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok további korszerűsítése, a bíróképzés új alapokra helyezése, a bírói életpályamodell megvalósítása is. Az eljárások elhúzódásának természetesen vannak bíróságon belüli okai is, azonban ezek aránya alacsony. Kétségtelen, hogy az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatára is figyelemmel elsődleges feladatunk, hogy az egyes eljárásokban az esetleges bírói inaktivitás megszűnjön. Azonban tisztában kell lenni azzal is, hogy a magyar eljárásjogi rendszerekben nehezen jelennek meg azok a perelőkészítést szigorító, illetve a bírósági eljárásokat kikerülő megoldások, amelyek a nyugat-európai demokráciákban már évtizedek óta sikeresen működnek. A hosszabb pertartamú ügyek számának alakulását nagymértékben befolyásolja a jogrendszer stabilitása is. 16 évvel a rendszerváltozás után sem jelenthetjük ki, hogy Magyarországon kiegyensúlyozott jogalkotás folyik, hiszen ma is napirenden vannak a nagy anyagi és eljárásjogi kódexek felülvizsgálatai, de gondoljunk az idén hatályba lépő, a büntetőeljárást, a cégeljárást, a felszámolási ügyeket, a gazdasági társaságok működését szabályozó jogszabályokra is, valamint a gyakran változó pénzügyi és adójogszabályokra, azoknak a szakemberek által is nehezen áttekinthető voltára. A gazdasági élet fejlődésével bonyolult szerződéses viszonyok alakultak ki, a gazdasági és a gazdasági élettel összefüggő bűncselekmények esetében a tényállások feltárása nemcsak a bíróság, de a nyomozó- és vádhatóságok számára is egyre nehezebb jogi megítélésű, rendkívül bizonyítás igényes ügyeket eredményeznek. E körülmények és a rendkívül sok garanciális elemet tartalmazó eljárásjogi szabályok, a szinte teljes körű
4 jogorvoslati jogosultság miatt a kérdés nem az, hogy megszűnnek-e a hosszabb pertartamú ügyek, hanem az, hogy ezek aránya milyen mértékben csökkenthető. A gyorsabb és hatékonyabb bírósági működéshez, álláspontom szerint, nem további szervezeti reform szükséges, hanem az, hogy a jelenlegi igazgatási struktúra folyamatos és hatékony ellenőrzési rendszerekkel, de a bírói függetlenség sérelme nélkül biztosítsa az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezését. A bíróságok működésének rendkívül fontos eleme a nyilvánosság és ezen keresztül a társadalom ellenőrző szerepe. Az állampolgárok és a másik két hatalmi ág szereplői azonban csak akkor tudják hatékonyan ellátni ezt a feladatukat, ha megismerik, megértik a bíróságok működését, és akár a tárgyalások nyilvánossága alapján, akár az internet segítségével, akár a sajtón keresztül megismerik a bíróságok döntéseit, így azokról nemcsak a bulvársajtón vagy a sokszor nemtelen - politikai megnyilvánulásokon keresztül értesülnek. Fontos eleme lenne e folyamatnak, hogy már a középiskolákban megkezdődjön az igazságszolgáltatás alapvető működését, a jogok gyakorlását elősegítő oktatás, illetve hatékonyabban működjenek a jogvitákat bírósági út igénybevétele nélkül eldöntő szervezeti megoldások (pl. jogi segítségnyújtás, mediátori rendszer). Természetesen mindenkinek jogában áll, hogy egy bírósági ítéletről véleményt mondjon. Tapasztalataink szerint azonban sokszor és sokan úgy teszik ezt, hogy nem ismerik teljes részletességgel az adott ügy tényállását, szakmai felkészültségük is hiányos, politikai, történelmi, filozófiai megoldatlan kérdések rendezését várják a jogtól, a bíróságoktól. Az elmúlt években többször is felmerült, hogy az eljáró bíró a saját ügyében is nyilatkozhasson, magyarázhassa a döntését. Ennek a megvalósulása azonban ahhoz vezetne, hogy szóban óhatatlanul olyan tényállítások és jogi indokok is elhangoznának, amelyek nem szerepelnek az írott bírósági határozatban, így az ügyben érdekelt felek joggal hivatkozhatnának erre akár a rendes, akár a rendkívüli jogorvoslataikban. Egymástól eltérő vagy téves bírói döntések a római jog kialakulása óta voltak és mindig is lesznek, ezek számának csökkentése érdekében alakult ki mind az angolszász, mind a kontinentális jogrendszerekben a rendes és a rendkívüli jogorvoslatok rendszere. Eltérő bírói döntések ma az esetek többségében olyan nehéz jogi megítélésű, bonyolult tényállású ügyekben fordulnak elő, amelyekben még nem beszélhetünk kialakult joggyakorlatról, mely ügyekben az alkalmazandó jogszabályok értelmezése (általában kodifikációs hiba miatt) nem egyértelmű, ahol a bizonyítási eljárás lefolytatása és így a történeti tényállás megállapítása is rendkívül időigényes, és nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a bírák is emberek, tévedhetnek. A bíróságok megítélésén Baranya megyében a magunk eszközeivel is szeretnénk változtatni, ezért ezt az írásbeli tájékoztatót és annak későbbi szóbeli kiegészítését tekintsék a nyitottabb bírósági működés egyik eszközének, amely hozzájárulhat a bíróságok tevékenységének reálisabb megítéléséhez. A tájékoztató sajátos jellegénél fogva csak az egyes folyamatok érzékeltetése érdekében tartalmaz statisztikai és egyéb adatokat, a részletes ügyforgalmi adatok a www.justice.hu, illetve a megyei bíróság szervezetére és gazdálkodására vonatkozó információk a www.baranyamegyeibirosag.hu honlapokon tekinthetők meg.
5 I. A személyi és a tárgyi feltételek: A Baranya Megyei Bíróság illetékességi területén működő bíróságokon 95 bíró ítélkezik, 35 bíró a megyei bíróságon, 34 bíró a Pécsi Városi Bíróságon, 6-6 bíró a Pécsi Munkaügyi és a Komlói Városi Bíróságon, 5-5 bíró a Mohácsi és a Siklósi Városi Bíróságon, míg 4 bíró a Szigetvári Városi Bíróságon működik. A büntető és a civilisztikai ügyszakban ítélkező bírák aránya 1/3-2/3. A bírói kar 50 %-a 10 évnél, míg 33%-a 5 évnél kevesebb gyakorlattal rendelkezik, a bírák 36 %-a férfi. A bírák gyakorlati idejét alapvetően két tényező befolyásolta az elmúlt 10 évben: a megyei bíróság engedélyezett összbírói létszáma 1995. évben 7 fővel, míg 1997. és 2002. között további 7 fővel emelkedett, illetve 1997. júliusa és 1998. májusa között 11 bíró hagyta el a bíróságot részben nyugdíjazás, részben pályamódosítás miatt, továbbá 2003. évben a Pécsi Ítélőtábla felállításával 11 bírót kellett pótolnunk. A bírák nemek szerinti összetétele is jelentős hatást gyakorolt a jelzett időszakban a ténylegesen ítélkező bírák számára: az összbírói létszám 8-10 %-a volt folyamatosan tartósan távol gyermekszülés, illetve nevelés okából, a kieső tevékenységüket bírák kirendelésével oldottuk meg. A bírák munkáját 13 bírósági titkár, 16 fogalmazó, 110 tisztviselő, 67 írnok, 49 fizikai dolgozó segíti. Sajnálatos tény, hogy 1992. óta a bíróságokat érintő és a hatáskörváltozásokból adódó feladatnövekedések az esetek többségében költségvetési okokból - nem jártak létszámbővüléssel, továbbá az is, hogy a bírák adminisztrációs munkaterhe sem a kívánt mértékben csökkent. A Baranya Megyei Bíróság 2006. évben 2 133 558 eft költségvetési előirányzattal gazdálkodik, amelyből 232 000 eft a hatósági bevételekből származik. A dologi kiadások előirányzata 269 199 eft, meg kell azonban jegyezni, hogy 2005. évben a dologi kiadások tényleges összege 309 000 eft volt. 1993. évben fejeződött be a Pécsi Városi Bíróság épületének felújítása, 1998. évben megoldódott a Baranya Megyei Bíróság elhelyezése. 1998. és 2002. között a Komlói, a Mohácsi, a Siklósi és a Szigetvári Városi Bíróságok belső felújítására, teljes irodabútor és tárgyalótermi berendezéseinek a cseréjére, Siklóson és Szigetváron az elavult fűtésrendszerek korszerűsítésére került sor. 2005. évben megvalósult a megyei bíróság épületéhez tartozó ún. terasz felújítása, illetőleg az épület bővítése. Ki kell emelni azt a tényt is, hogy 1999. óta valamennyi bíró és ügyviteli dolgozó számítógépes munkaállomással dolgozik, munkájukat 2004-2006 között kiépült helyi és országos informatikai rendszerek segítik.
II. A megyében működő bíróságok ügyforgalma, az ítélkezés időszerűsége: 6 A Baranya megyében működő bíróságok ügyforgalmát alapvetően két jellemző év, a 2001. és a 2005. esztendő adataival kívánom érzékeltetni. 2001-2005. évek között a Baranya Megyei Bíróság illetékességi területén működő bíróságokra évenként és átlagosan az országos ügyérkezés 3,6 %-a jutott, amely mind a peres és nemperes első-és másodfokú ügyeket is tartalmazza, ez évente 41.000-43.000 ügy érkezését jelentette. Ezt azonban mégis annyiban kell kiegészíteni, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által közzé tett hivatalos statisztika adatok nem tartalmazzák a bíróságokra érkezett végrehajtási ügyeket, ezek mértéke évenként 9-10.000 további üggyel növeli a feladatainkat. A megyébe érkezett összes ügy 2/3 ún. nemperes ügy, így pl. fizetési meghagyásos eljárás, gondnokoltakkal, a pszichiátriai felülvizsgálatokkal kapcsolatos ügyek, cégügyek, felszámolási ügyek, tárgyalás mellőzésével lefolytatandó büntető ügyek, szabálysértési ügyek stb. Meg kell jegyezni, hogy a nemperes ügyek jelentős részét a cégügyek tették ki, melyek mértéke évente 9-11.000 között volt. A helyi bíróságok közül a Pécsi Városi Bíróságra érkezik az ügyek 2/3-a, és sajátos helyzetben van a Pécsi Munkaügyi Bíróság is: ügyérkezése országosan is kiemelkedő a korábbi bányavállalatok járadékban részesülő dolgozóinak nagy száma, illetve a társadalombiztosítási jogszabályok gyakori változása miatt. Az ítélkezés időszerűségét elsősorban a helyi (munkaügyi) bíróságokon, illetve a megyei bíróságon elsőfokon folyamatban lévő peres ügyek pertartamával szokás mérni, amelyen belül a két éven túl folyamatban lévő ügyeket tekintjük hosszabb pertartamúnak. A megyében működő helyi bíróságokon 2001. évben - a polgári perek 2,4%-a (országos átlag: 7,7%), - a gazdasági perek 4,7%-a (országos átlag: 16%), - a közvádas ügyek 1,3 %-a (országos átlag:14,3%), - a munkaügyi perek 0,1%-a (országos átlag: 2,8%), 2005. évben - a polgári perek 1,8 %-a (országos átlag: 3,7 %), - a gazdasági perek 0,8 %-a (országos átlag: 4,9%), - a közvádas büntetőügyek 2,1 %-a (országos átlag: 6,7%), - a munkaügyi perek 0,3%-a (országos átlag: 2,6%) volt 2 éven túl folyamatban. Ezekből az ügyforgalmi adatokból levonható az a következtetés is, hogy a Baranya Megyei Bíróság területén 2001-2005. között átlagosan az ügyek több mint 94 %-a egy
7 éven belül befejeződött, a bíróságok ítélkezését az országos adatokhoz képest is - az időszerűség jellemezte. Az ítélkezés időszerűségének alapvető feltétele, hogy a bíróvá válás folyamatában egy rendkívül szigorú elméleti és gyakorlati képzést követően az arra legalkalmasabbak kapjanak bírói kinevezést. A pertartam csökkentésének elengedhetetlen feltétele a bírák anyagi- és eljárásjogi felkészültségének, folyamatos önképzésének a szakmai kollégiumok által történő biztosítása, az ehhez szükséges feltételrendszer igazgatási úton történő megteremtése, az ügyfelek perelhúzásra irányuló törekvéseinek következetes megakadályozása, illetve azok a szakmai és igazgatási vizsgálati és ellenőrzési rendszerek, amelyek az elmúlt években kiépültek. III. Az eljárások elhúzódásának bíróságon kívüli és belüli okai: Az elmúlt 9 évben rendszeresen elemeztük az eljárások elhúzódásához vezető külső és belső okokat. A külső okok közül az alábbiak a meghatározóak: - a bíróság által alkalmazandó jogszabályok folyamatos változása, így az ügy elbírálása szempontjából irányadó hatályos joganyag meghatározása, - elsősorban a gazdasági élettel összefüggő polgári és büntető ügyek esetében a jogviszonyok és az ehhez kapcsolódó joganyag megismerése, a bírák közgazdasági, számviteli képzése, - az állampolgári fegyelem romlása (pl. a bíróság előtti megjelenés, a lakcímváltozás bejelentésének elmulasztása, a bíróság által kibocsátott elfogatóparancsok eredménytelensége) - a civilisztikai peres és nemperes ügyek nem kellő előkészítése ( a keresetlevelek döntő részét még jogi képviselő esetében is hiánypótlásra kell visszadni) - a nyomozati és a vádemelési hiányosságok, - az eljárásjogi jogi törvények korszerűtlensége (ebből a szempontból reménykeltő az új Be. egyik alapvető rendelkezése, mely szerint a bíróság nem nyomozóhatóság, a vádemelés kockázatát az ügyész viseli), - folyamatosan emelkedik a nehezebb jogi megítélésű, bizonyításigényes, több vádlottas büntetőügyek aránya, amelyek esetében a felkészülés és a tárgyalási napok száma miatt a bírák kiesnek az ítélkezésből. A bíróságon belüli okok: - a bírák személyében bekövetkező változások így pl. nyugdíjazás, pályaelhagyás, áthelyezések, a bírák tartós távolléte miatt az ügyek átszignálása, a bírák kirendelésének szükségszerűsége, - az ügyek hatályon kívül helyezése akár megalapozatlanság, akár eljárási szabálysértés miatt, - a bíró felkészületlenségére, mulasztására visszavezethető perelhúzás (ennek mértéke az ügyek 1-2 %-át érinti), - a határozatok késedelmes írásbafoglalása (2001-2005. között egy bíróval szemben került sor emiatt fegyelmi büntetés kiszabására). E témához kapcsolódik, hogy a bíróság igazgatási és szakmai vezetése kiemelt feladatának tekinti, hogy a gazdasági életet érintő jogviták, a cég- és felszámolási
8 eljárások, az adóperek, a munkaügyi perek esetében fokozottan érvényesüljön az eljárások ésszerű határidőben történő befejezésének követelménye. IV. A megyében működő bíróságok ítélkezésének szakmai színvonala: Az ítélkezés szakmai színvonalának a mérésére alapvetően három ügyforgalmi adat alkalmas: a.) a fellebbezett ügyek aránya, b.) a másodfokon elbírált ügyek esetében a helybenhagyó, megváltoztató és hatályon kívül helyező határozatok száma, c.) a felülvizsgálati eljárásban hozott döntések összetétele. a.) A helyi bíróságokon 2001-2005. években befejezett civilisztikai peres ügyek közül a polgári ügyek 9,5-12 %-ában, a gazdasági perek 16,5-22,3 %-ában, a munkaügyi perek 4,2-6,8 %-ában, a büntetőügyek 17,5-27,6 %-ban jelentettek be fellebbezést. Látható, hogy 2005. év végére valamennyi ügyszakban csökkent, mégpedig a fentiekben írt alacsonyabb mértékre a fellebbezési mutató. A megyei bíróságon 2005. évben elsőfokon befejezett polgári perek 12,2%-ban, a gazdasági perek 18,26%-ában, a cégügyek 0,2 %-ában, a felszámolási ügyek 5,9%- ában, a társadalmi szervezetek ügyeinek 6,4%-ában, a büntetőügyek 56,5 %-ban jelentettek be fellebbezést. b.) A fellebbezett ügyeket vizsgálva megállapítható, hogy 2001. évben a polgári peres ügyek 57%-át, a gazdasági perek 50,9%-át, a munkaügyi perek 68,2%-át, a büntetőügyek 71,5 %-át hagyta helyben a másodfokú bíróság, míg a polgári perek 6,6, a gazdaági perek 12,1, a munkaügyi perek 7, a büntetőügyek 3,3 %-át helyezte hatályon kívül. 2005. évben a polgári perek 59,3, a gazdasági perek 35,8, a munkaügyi perek 55,6, a büntetőügyek 69,2%-a került helybenhagyásra, a polgári ügyek 11, a gazdasági perek 16,4, a munkaügyi perek 16,1, a büntetőügyek 2,8%-át helyezték hatályon kívül. c.) 2001. évben az érkezett 111 felülvizsgálati panasz alapján egy esetben, míg 2005. évben 100 felülvizsgálati ügyben 5 ügyben történt hatályon kívül helyező döntés a Legfelsőbb Bíróság részéről. Az fenti a-c.) pontokban írt adatok elemzésénél azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 2001. évben, illetőleg 2005. évben jelentős eltérések voltak a hatályos eljárásjogi törvények között, illetve eltérő a másodfokú bíróság reformatórius, valamint kasszációs jogköre a büntető és a civilisztikai ügyek esetében, továbbá azt sem, hogy számos ügyben, így különösen a civilisztikai perekben a felek olyan új körülményre, bizonyítékra is hivatkoztak a jogorvoslatukban, amelyet az elsőfokú bíróság nem értékelhetett. Emellett a megyei bíróság vezetése 2003. évtől kiemelt hangsúlyt helyezett az ítélkezés szakmai színvonalának a további növelésére, amely a másodfokú tanácsok munkájának a szigorodását eredményezte. Tette ezt azért, mert az ítélkezés
9 időszerűségének javítása érdekében a bírói létszám növelése nem várható, az időszerűség ma már elsősorban a szakmai munka, a minőség javításával érhető el. Ennek érdekében a bírák munkáját a törvényi rendelkezésekben írtakon túl minden évben a másodfokú tanácselnökök által, az ún. tanácselnöki feljegyzések ismertetésével is értékeljük. A szakmai testületek, a kollégiumok évente egy alkalommal megvitatják azokat jogértelmezési kérdéseket, amelyek a megyében egységes értelmezést igényelnek. V. A megyei bíróság kapcsolatai: Az elmúlt 9 évben, álláspontom szerint, korrekt és kiegyensúlyozott szakmai kapcsolatot tartottunk fenn a nyomozóhatóságokkal, az ügyészséggel. Számos esetben, a jelentősebb jogszabályváltozások alkalmával szakmai konferenciákat szerveztünk, így a közigazgatási ügyeket, a szabálysértési ügyeket, a felszámolási ügyeket, a cégeljárásokat, a nyomozási bírói feladatokat érintően a jogalkalmazók részvételével, illetve részére. Nagy hangsúlyt fektettünk az európai joggyakorlat megismerésére, ennek érdekében francia, osztrák és horvátországi bíróságokkal működünk együtt, illetve a megyei bíróság sokszor az anyagi lehetőségeit is meghaladva támogatta a bírák külföldi tanulmányútjait, ösztöndíjait. Bevezettük a sajtószóvivői intézményt, s talán nem túlzás, hogy ennek révén szakszerűbbé váltak a bírósági ügyekről, döntésekről szóló helyi és országos tudósítások. -------------------- Remélhetőleg sikerült Önökkel érzékeltetni, hogy a Baranya Megyei Bíróságon dolgozó bírák, igazságügyi alkalmazottak és nem utolsó sorban a bíróság vezetésének a fő célja a hatékony és szakszerű, az állampolgárok érdekeit szolgáló ítélkezés. P é c s, 2006. augusztus 16. napján Dr. Wirth Béla s.k.